A kommunista diktatúra kiépítése és működése

A Rákosi-diktatúra: a pártállam, a terror, egyházüldözés,

koncepciós perek, államosítás és
kollektivizálás, erőltetett iparosítás, propaganda és
mindennapok a diktatúra idején

A totális diktatúra kiépítése

 Magyarország szovjet érdekszférába kerülése, a szovjet hadsereg jelenléte és a hidegháború
erősödése miatt 1949-re létrejött az egypárti diktatúra.
 A háború után újjáalakult pártokat fokozatosan felszámolták (szalámi-taktika).
 A hatalmi ágak szétválasztása megszűnt, az állam intézményei az MDP (Magyar Dolgozók
Pártja) főtitkára, Rákosi Mátyás irányítása alatt álltak, aki Sztálin legjobb magyar
tanítványaként mindenben követte mesterét.
 Koncepciós perekkel megszabadult vetélytársaitól pl. Rajk László.
 Felgyorsították a gazdaság államosítását: 1947-ben a bankokat, 1948-ban a 100 munkásnál
többet foglalkoztató üzemeket, 1949-ben a 10 munkásnál nagyobb üzemeket és a
kereskedelmet államosították.
 Megvalósult az emberek teljes kiszolgáltatottsága.
 A gazdaság után az iskolák, színházak, mozik, könyvtárak államosítása következett és
felszámolták a civil szervezeteket.
 Akadályozták az egyházak működését.
o Mindszenty-per: Mindszenty József esztergomi érseket 1948. december 26-án
hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és
valutaüzérkedés gyanúja alapján a rendőrhatóság őrizetbe vette és letartóztatták.
 Létrejött a kommunista diktatúra (totális diktatúra).
 Új alkotmányt fogadtak el, amely rögzítette a kommunista párt vezető szerepét.
 Az államforma hivatalosan népköztársaság lett. (1949)
 Az országgyűlés ritkán ülésezett. Az államfői feladatokat az Elnöki Tanács látta el, amely
törvényerejű rendeleteket bocsátott ki.
 Az önkormányzatok helyett létrehozták a tanácsokat, de ezek csak a központi utasításokat
hajtották végre.

A félelem szerepe
 A hatalom, a szovjet példát követve a megfélemlítésre alapozta uralmát.
  Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vezetője, Péter Gábor közvetlenül Rákositól kapta az
utasításokat.
 Üldözték az egyházak és a régi polgári rendszer képviselőit, a kulákokat és az értelmiségieket.
 Internálótáborokat és büntetőtáborokat hoztak létre (Recsk).
 A Horthy-hadsereg tisztjeit, arisztokratákat, egykori földbirtokosokat, tőkéseket mindenüktől
megfosztva kitelepítették a Hortobágyra embertelen körülmények közé. Volt, hogy
disznóólban kellett lakniuk. (fekete autó, csengőfrász)

A nehézipar erőltetett fejlesztése

 A gazdaságban is a szovjet példa másolása valósult meg, a tervgazdálkodás.
 A hidegháborúval indokolt erőltetett nehézipari fejlesztés elviselhetetlen terheket rótt a
lakosságra.
 A beruházásokra szánt pénzt a mezőgazdaság és az életszínvonal rovására tudták csak
előteremteni, mert a Marshall-segélyt vissza kellett utasítani.
 A cél – a vas és acél országa -, nem felelt meg az ország gazdasági adottságainak.
 Miközben új városok, pl. Sztálinváros (a mai Dunaújváros) nőttek ki a földből, az
életszínvonal 20%-al csökkent és az ellátási problémák miatt jegyrendszert vezettek be.

A mezőgazdaság kollektivizálása
 1948-ban megindult a parasztság szövetkezetekbe kényszerítése erőszakos eszközökkel.
 A parasztokat nemcsak a földjüktől, de szerszámaiktól és állataiktól is megfosztották.
 Ezzel párhuzamosan megindult a gazdagparasztok (kulákok) üldözése.
 Az állami gazdaságokban a termelés a korábbihoz képest visszaesett, és ellátási nehézségek
voltak az országban.

Személyi kultusz
 Magyarországon is bevezették Sztálin és Rákosi kötelezően megkövetelt dicsőítését.
 Az osztálytermeket, a munkahelyeket, a közlekedési eszközöket a róluk készült képek, a
köztereket szobraik díszítették.
 Aki nem volt hajlandó isteníteni őket, azt kiszorították a tudományos és művészi életből.

Rákosi bukása
 A jóvátétel és a nehézipar erőltetett fejlesztése elviselhetetlen terheket rótt a lakosságra.
 A változást az okozta, hogy 1953-ban meghalt Sztálin. Ez a sztálinizmus végét jelentette
nemcsak a Szovjetunióban, hanem a keleti tömb országaiban is.
 A hatalomra kerülő új pártvezető, Hruscsov nem folytatta elődje hibás politikáját. Rákosit
Moszkvába rendelte és utasította a hibák kijavítására (személyi kultusz, erőltetett iparosítás,
internálótáborok megszüntetése stb.).
 Rákosi megtarthatta pártfőtitkári tisztségét, de a miniszterelnök Nagy Imre lett, aki új
programot hirdetett.
 A nehézipari beruházásokat visszafogta, helyette a könnyűipart fejlesztette, hogy javítsa a
közellátást.
 Intézkedéseket tett az életszínvonal javítására, pl. a bérek emelése, az árak csökkentése, az
áruellátás javítása.
 Mivel a vezető politikai erő továbbra is a párt maradt, Rákosi 1955-ben elérte Nagy Imre
leváltását és a hatalom újra az ő kezébe került. De már csak rövid időre, mert 1956 nyarán a
forradalom kitörése előtt pár hónappal a szovjetek végleg menesztették. A Szovjetunióban halt
meg 1971-ben.