Kádár-korszak

Kádár János az 1956-os események után került miniszterelnöki posztra, s egészen 1989-ig
volt Magyarország miniszterelnöke. Rendszerének ideológiája, s jellege azonos a Rákosi-
rendszerrel, mint a kommunista egypártrendszer, a cenzúrák, s a Szovjetuniónak alárendelt
külpolitika csak a módszerek voltak valamivel enyhébbek, ezért is hívták ,,puha
diktatúrának”. Ez a korszak 3 szakaszból állt.
1.szakasz: 1956-1963-ig tartott az első szakasz
1956 után koncepciós perek folytak azok ellen, akik a forradalmat támogatták, sok embert ki
is végeztek, többek között Nagy Imrét. A forradalomról nem szabadott az embereknek
beszélnie, nemzeti ünneppé is csak a Rendszerváltás után vált. Az ÁVH megszűnt, de még
mindig voltak ügynökök az országban, létrejött a Munkás Őrség mely a párt fegyveres
szervezete volt. Új párt is alakult, ami a Magyar Szocialista Munkás Párt volt (MSZMP),
Kádár meghirdette az új politikáját: aki nincs velünk, ellenünk van”, tehát nem várt
lelkesedést, és aki nem politizált, békén hagyták. 1963-ban amnesztiát rendelt el, több, mint
3000 politikai foglyot hazaengedtek a börtönökből, munkatáborokból, kivéve azokat, akik
köztörvényesként ítéltek el.
A gazdaságban több figyelmet kezdtek el fordítani a könnyű- és az élelmiszeriparra, valamint
a földek 90%-a TSZ-ek és állami gazdaságok kezén volt.

2.szakasz: 1963-tól 1973-ig tartott a második szakasz

1968: új gazdasági mechanizmus
Lényege: a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak, maguk dönthettek a bérezésről és az
értékesítésről
A 60-as években kezdődtek a lakótelep-építések, a rendszer az életszínvonalat jobbá kívánta
tenni. Létrejöttek a különböző utazási lehetőségek, sokak útlevelet kaphattak, melyek a keleti
blokkád országaiba szóltak, valamint Jugoszláviába egy évente. Magyarország elkezdett
luxuscikkeket gyártani, mint például a Hajdú mosógépek, Videoton televíziók, s az Ikarus
buszok. A kulturális életben még mindig jelen volt a cenzúra, ez volt a 3T, a támogatott, tűrt
és a tiltott dolgok listája. Magyarország tagja volt a KGST-nek, mely a keleti országok
gazdasági szövetsége volt, a termékek exportálása csereszerűen zajlott a keleti blokád
országain belül, Magyarország többek között almával és konzervekkel tudott cserélni más
országokkal.

3.szakasz: 1973-tól 1989-ig zajlott

Kádár Jánosnak a fő célja az életkörülmények jobbá tétele volt (ingyenes oktatás,
egészségügy fejlesztése, államilag támogatott élelmiszer-és energiaárak), viszont az 1973-as
olajrobbanás következtében az ország külföldi hitelekkel szerette volna a befektetéseit
finanszírozni, s a sok hitelből adósságspirál alakult ki. Nagy volt az elégedetlenség, ezért a
pártnak más módszerekhez kellett folyamodnia, úgynevezett reformpolitikát kezdtek el
kialakítani. Megszűnt az addig ismert rögzített ár, a munkáért fizetni kezdtek, ár növekedések
mentek végbe, s hiánycikkek jelentek meg az üzletekben, majd a magánvállalkozások
működését is engedélyezni kezdték, viszont az már a kommunizmus végét jelentette volna az
országban, ezért a Moszkva leállította a reformpolitikánkat. Az 1980-as évektől kezdve
viszont folyamatosan enyhült a rendszer, s a Kádár-korszak Kádár János 1989-es halála után
zárult, s ezzel a kommunizmus vége Magyarországon, a Rendszerváltás után.