8.

osztály

A rendszerváltás előzményei és a rendszerváltás

1. Az ország eladósodása: gazdasági válság, veszélybe került az „életszínvonal”, nyugati hitelekhez

folyamodtak Kádárék, melynek következménye az eladósodás lett.
2. A rendszer hitelvesztése:
– a turisták személyes élményei;
– nyugati rádió- és tévéadások;
– környezetvédelem („Dunaszaurusz”)- bős-nagymarosi gátrendszer építése-tiltakozás;
– népességfogyás („kicsi vagy kocsi?”);
– a határokon túli magyarság helyzete- tüntetések a határokon túl élő magyarok fokozódó elnyomása
ellen; pl. Romániában;
3. Második nyilvánosság- szamizdat: olyan politikai céllal írt, illegális kiadvány, amely hivatalos
formában nem jelenhetett volna meg. Írógépen, egyszerű házi nyomdagépen készítették. A leghíresebb
magyar szamizdat az 1981-től rendszeresen megjelenő Beszélő című folyóirat volt, többek között
Konrád György szerkesztette.
4. Az ellenzék megszerveződése (Monor 1985., Lakitelek 1987.).
5. A rendszerváltó pártok megalakulása: 1987 és 1988-ban;
– új pártok: MDF, FIDESZ, SZDSZ;
– újjászervezett történelmi pártok: FKgP, KDNP, SZDP.
* 1989 végére ismét többpártrendszer alakult ki Magyarországon.
6. Az MSZMP utolsó kongresszusán (1989) feloszlatta önmagát. A
reformokat szorgalmazó kommunisták új pártot alapítottak,
amelynek neve Magyar Szocialista Párt (MSZP) lett.
7. Szimbolikus jelentőségű esemény volt és az ellenzék egyértelmű
győzelmét jelentette 1989. június 16-án Nagy Imre és
mártírtársainak újratemetése.
8. Határnyitás (osztrák-magyar) – rendszerváltás a külpolitikában.
1989. augusztus 19. :Ausztria és Magyarország páneurópai pikniket
rendezett a Fertő tó mellett, az osztrák határ közelében. A
rendezvény az európai egységet, az Európa országait elválasztó
határok megszüntetését hirdette (jelképe a szögesdrótot átszakító
fehér galamb volt)
9. Nemzeti Kerekasztal tárgyalások – rendszerváltó törvények : 1989.nyarán az ellenzéki pártok és az
akkor még bomladozó MSZMP tárgyaltak egymással. Arról beszélgettek, hogyan képzelik el a kiutat az
ország válságából, milyen változásokra van szükség. Ez volt az úgynevezett Nemzeti Kerekasztal. A
tárgyalások két meghatározó személyisége Antall József (MDF) és Pozsgay Imre (MSZMP
reformszárnya) voltak. A felek szeptemberben megállapodtak azokban a törvényjavaslatokban, amelyek
a békés rendszerváltás, vagyis a többpárti demokrácia kialakulásának jogi feltételeit jelentik. Az
országgyűlés a törvényeket elfogadta. Magyarország államformája köztársaság lett. Negyven év után
hazánk ismét demokratikus jogállammá vált. Mindez békés úton, az ellenzék és az állampárt közötti
tárgyalásokkal valósult meg. Ezért a folyamatot tárgyalásos forradalomnak is nevezik.
10. A harmadik Magyar Köztársaság : jogállam. 1989. október 23-án az ideiglenes köztársasági elnök
(Szűrös Mátyás, MSZP) az Országház egyik erkélyéről kikiáltotta a harmadik Magyar Köztársaságot.
11. Többpárti választások (1990) → MDF győzelem. Antall József lett a miniszterelnök. (1990-1993)
12. Göncz Árpád köztársasági elnök: 1990-2000.
13. Az 1994-es választásokon együtt több mint kétharmados többséget szereztek, így szocialista–
szabaddemokrata (MSZP–SZDSZ) kormánykoalíció jött létre, Horn Gyula (1994-1998.) (MSZP)
miniszterelnökkel az élén.
14. 1998-ban a jobboldali FIDESZ nyerte a választásokat. FIDESZ–kisgazda (FKgP)–MDF kormány-
koalíció került hatalomra. Ez volt az első Orbán-kormány (1998–2002)-(FIDESZ)