Kelet-európai média 1

Bajomi-Lázár Péter

1
„Szemben azzal, amit az enciklopédiák
állítanak, a posztkommunista országok
– legalábbis képzeletben – a Földközi-tenger
partján fekszenek.”
KAROL JAKUBOWICZ 2008

2
 Párhuzamok Dél- és Kelet-Európa közt

a „demokráciák harmadik hulláma” (HUNTINGTON 1991):

 alacsony fejlettségű sajtópiac

 tervgazdaság
 magas szintű politikai párhuzamosság
 konfrontációs politikai kultúra
 alacsony szintű újságírói professzionalizálódás
 tekintélyelvű örökség
 magas szintű állami/kormányzati beavatkozás
 media capture

 a televízió fontosabb, mint a nyomtatott sajtó

 katolicizmus: késő alapfokú oktatás
 a kereskedelmi tévé fontosabb, mint a közszolgálati
 a közmédia politikai instrumentalizálása

3
 Kelet-Európa 1
példa: könyvnyomtatás: Mainz 1450  Szentpétervár 1711

kisebb népsűrűség  késő modernizáció

 késő ipari forradalom  technológiai lemaradás
 nagyobb szerep jut a mezőgazdaságnak
 gyengébb középosztály
 rosszabb gazdasági teljesítmény
 instabil demokrácia

többnyire kis vagy közepes területű és népességű

országok (kivéve: Lengyelország)
többnyire szláv nyelvek (kivéve: Albánia, Baltikum,
Magyarország és Románia)

4
 Kelet-Európa 2
gyakori és drámai rendszerváltások
 polarizált, osztályharcos társadalmak
 legitimációs deficitek
 a média instrumentalizálása
 pártos újságírás
 az állam foglyul ejtése
 klientizmus/informális hálózatok
 gyenge racionális-legális uralom
 folyamatosan változó (média)jog

idegen megszállások
 ottomán, német, osztrák, orosz és skandináv (Baltikum)
befolyás  a médiarendszerek nem önállóan fejlődnek,
hanem idegen mintákat követnek
 ugyanakkor a média a nemzeti ellenállás eszköze
 az újságíró kritikai értelmiségi, a sajtó pártos

5
 Kelet-Európa 3
gyakran változó országhatárok
nemzeti, kulturális és nyelvi sokszínűség
(Magyarország, Lengyelország, Románia...)
+ etnikai kisebbségek (cigányok, zsidók)
nacionalizmus

a II. világháború előtt:

jobboldali tekintélyelvű médiarendszerek:
Magyarország: Horthy Miklós kormányzó
Lengyelország: Jozef Pilsudski marsall
Bulgária, Jugoszlávia, Románia: királyságok
 nincs független újságírás
6
 Újságírás
 hiányzik a független újságírás hagyománya
 alacsonyabb bérek (mint Nyugaton)
 nagyobb politikai és gazdasági nyomás
 csekély mértékű szakmai szolidaritás
 nagy mértékű politikai lojalitás
 folyamatosan változó politikai, társadalmi, gazdasági és
jogi körülmények  zavaros szakmai identitás
 klientizmus
 öncenzúra
 újságíró-gyilkosságok (Bulgáriában Viktoria Marinova,
Szlovákiában Jan Kuciak – mindkettő 2018)
 alacsony szintű professzionalizáció
 de vannak magas szakmai színvonalú médiumok is (Gazeta
Wyborcza, Direkt 36)

7
 Szovjet befolyás 1

szovjet/totális médiarendszerek (vö. SIEBERT ET AL.

1956):

a II. világháború után kommunista egypártrendszerek

nincs pluralizmus
a média állami tulajdonban van
központosított médiairányítás
a pártállam igazságmonopóliuma
a média politikai instrumentalizációja (cenzúra és
propaganda)
szabad médiapiac helyett központosított tervgazdaság
nincs független újságírás

8
 Szovjet befolyás 2
 a színház, a múzeumok, a könyvkiadás, a popzene
ugyancsak politikai irányítás alatt
 „a kultúra az ideológia szolgálatában”
 a szamizdat üldözése (de: Magyar- és
Lengyelországban virágzott)
 de: Szabad Európa + Amerika Hangja

 nemzeti variációk:
 szigorúbb (pl. Bulgária) vagy
 enyhébb (pl. Magyarország)
 egyes országokon belül is:
 Sztálin  Hruscsov
 Rákosi  Kádár

9
 Rendszerváltások 1989–1991 (1)

rendszerváltási hullám Kelet-Európában:

„tárgyalásos forradalmak” (kivéve Románia)

a Szovjetunió összeomlása  politika + gazdaság +

média: az észak-atlanti modellek átvétele
 „mimetikus transzplantáció” (JAKUBOWICZ &
SÜKÖSD)
 hiányoznak a feltételek
 a BBC-modell nem működik Budapesten, Pozsonyban
vagy Varsóban

10
 Rendszerváltások 1989–1991 (2)

média:
ideálok: „anglicizálás” vagy „amerikanizálás”
 közszolgálati média
 médiatörvények: kiegyensúlyozottság
 önszabályozás: objektivitás

valóság: „olaszosodás” (SLAVKO SPLICHAL 1994) vagy

„berlusconizálódás” (ANGELIKA A. WYKA (2007)
édes álmok  „keserű ébredés” (JAKUBOWICZ 2005)

11
Posztkommunizmusok sokszínűsége 1
sokszoros átalakulás:

1. politikai átalakulás  demokratizálódás

2. gazdasági átalakulás  privatizáció
3. információs forradalom  technológiai modernizálás
(a sajtó komputerizálása és a média digitalizálása)
4. szakmai átalakulás  professzionalizálódás
5. tartalmi átalakulás  kommercializálódás +
bulvárosodás
6. generációváltás  fiatal újságírónemzedék

 „posztkomunizmusok sokszínűsége” (SÜKÖSD 2014)

Meddig nevezhetjük a régiót posztkommunistának?

12
Posztkommunizmusok sokszínűsége 2

A hasonlóságok vagy a különbségek dominálnak?

hibrid médiarendszerek (MANCINI 2015)

 közös örökség
 nemzeti sajátosságok
 globalizáció

13
Demokrácia (Freedom House)

14
 Tipológia 1
DESSISLAVA BOSHNAKOVA & DESISLAVA DANKOVA 2023:
Kelet-Európa országai heterogén csoportot alkotnak, de
vannak olyan sajátosságaik, amelyek megkülönböztetik
őket Nyugat-Európától
a demokrácia és a sajtószabadság szintje szorosan
együtt mozog

Észak-Nyugat: Észtország, Lettország és Litvánia:

magas szintű sajtószabadság és alacsony szintű
politikai párhuzamosság
Dél-Kelet: Bulgária, Magyarország és Románia:
alacsony szintű sajtószabadság és magas szintű
politikai párhuzamosság

15
 Tipológia 2
 az északiakban olvasnak a legkevesebben nyomtatott
újságot, a déliekben a legtöbben

 ugyanakkor az északi országokban a legalacsonyabb és

a déliekben a legmagasabb a televíziók nézettsége
(kivéve Magyarországon)

 északon a legmagasabb, délen a legalacsonyabb az

internetpenetráció

 északon viszonylag független, délen kormányfüggő a

közszolgálati média

16
 Tipológia 3
ÉSZAK-NYUGAT DÉL-KELET

(Észtország, Horvátország, (Bulgária, Lengyelország,

Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia)
Csehország, Szlovákia,
Szlovénia)
magas szintű sajtószabadság alacsony szintű sajtószabadság
alacsony szintű párhuzamosság magas szintű párhuzamosság
független közmédia kormányfüggő közmédia
fejlett sajtópiac fejletlen sajtópiac
magas internetpenetráció alacsony internetpenetráció
magas szintű alacsony szintű
tulajdonkoncentráció tulajdonkoncentráció
jól fizetett újságírók rosszul fizetett újságírók

17
(Boshnakova és Dankova 2023 alapján)
 A közszolgálati ideál
ERIC BARENDT 1995:
„[A közszolgálati műsorszolgáltatás] alapvető
sajátosságait a következőkben határozhatjuk meg: 1.
általános földrajzi hozzáférés; 2. a nemzeti
identitásról és kultúráról való gondoskodás; 3.
függetlenség az állami és az üzleti érdekekkel szemben;
4. a műsorok pártatlansága; 5. a műsorok sokszínűsége
és változatossága; 6. nagyrészt előfizetési díjakból
való finanszírozás.”
EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA 2007:
„...népszerűsítse a demokratikus társadalom értékeit,
különösen az emberi jogok, a kultúrák és a politikai
pluralizmus tiszteletét; [valamint mozdítsa elő] a
társadalmi kohéziót, a kulturális sokszínűséget és a
mindenkinek elérhető sokszínű kommunikációt.”
SANDRA BASIC-HRVATIN & MARK THOMPSON 2008:
a konfliktusok békés megoldásának és a társadalmi
csoportok közötti párbeszédnek az eszköze
18
 Mimetikus transzplantáció
KAROL JAKUBOWICZ & SÜKÖSD MIKLÓS 2008:
 egy politikai és médiarendszer egyetlen elemét nem lehet
átemelni egy másikba
 a médiarendszereket a politikai rendszerek formálják
 a médiarendszerek szervesen fejlődnek
 például Olaszország: RAI  belső helyett külső pluralizmus
 lehetetlen küldetés?
 hiányoznak a szükséges politikai, kulturális és gazdasági
feltételek
 a közszolgálatiság kudarcát Dél- és Kelet-Európában az
magyarázhatja, hogy e két régió politikai rendszere is
számos hasonlóságot mutat
 késői polgárosodás + klientizmus + polarizáció
 a politikai elitek megszállják a közmédiát

19
 Kelet-Európa: problémák 1
KAROL JAKUBOWICZ 2008:
 gyenge szabályozás
 gyenge implementáció
 alulfinanszírozottság
 alkalmatlan vezetés
 szaktudás hiánya
 csökkenő nézettség (különösen a fiatalok körében)

IEVA BEITIKA 2011:

 a hirdetőktől való függés
 a politikai elitek és az újságírók nem akarnak igazi
reformot
 alacsony a közmédia társadalmi presztízse
20
 Kelet-Európa: problémák 2

MARIUS DRAGOMIR & MARK THOMPSON 2008:

„A politikai elitek számos új demokráciában továbbra

is a befolyásuk alatt igyekeznek tartani a
közszolgálati médiumokat. A 2000-es évek elején,
amikor csatlakoztak az Európa Tanácshoz és az
Európai Unió tagjaivá készültek válni, ezek az
országok még hajlandónak mutatkoztak csökkenteni a
média feletti befolyásukat. Ma azonban megint
nyíltan törekednek arra, hogy szorosan az
ellenőrzésük alá vonják a médiát, rendszerint úgy,
hogy a felügyelő testületekbe a saját embereiket
ültetik.”

21
 Kelet-Európa: problémák 3

MARIUS DRAGOMIR & MARK THOMPSON 2008:

„[Például] Lengyelországban a TVP felügyelő

testületének tagjait továbbra is a pártkatonák közül
nevezik ki, szakmai felkészültségük hiányos. Közöttük
van egy helyi stadiontulajdonos, a varsói
polgármester baráti körének egy tagja, egy
nyugállományba vonult ügyvéd, valamint a volt
miniszterelnök édesanyjának gyógyfűszállítója.”

22
 Esettanulmányok 1
Albánia:
 polarizált pluralista többpártrenszer
 a kuratóriumban ülő pártdelegátak nem jutottak
konszenzusra
 két éven át nem volt elnöke a köztévének
 az állami hirdetéseket politikai kritériumok alapján
osztogatják
 az újságíró-társadalom a politikai törésvonalak
mentén oszlik meg
 nincsenek önszabályozó eljárások
 alacsony bérek, nagy állásbizonytalanság
 a közmédia a kormány szócsöve
 a szükségesnél 30 %-kal több közszolgálati munkatárs
 a köztévé hírműsorai politikailag elfogultak
23
 Esettanulmányok 2
Bosznia-Hercegovina:
 a közelmúltban még háború sújtotta
 a közmédiát csak az Európai Bizottság nyomására hozták
létre
 de a politikai pártok szabotálták a média reformját
 a jogszabályokat a civilekkel és az újságírókkal való
konzultáció nélkül hozták
 a pártok konfrontálódnak (etnikai törésvonalak is
megosztják őket)
 a közmédia a mindenkori kormánypárt(ok) szócsöve
 a köztévé erősen kommercializálódott
 gazdasági csőd szélén áll, el van adósodva
 a kormánytól függ
 viszont túl sok embert foglalkoztat  klientizmus
 átláthatatlan működés

24
 Esettanulmányok 3
Macedónia:
 etnikai és vallási törésvonalak mentén megosztott
többpártrendszer
 a politikai konfliktusok néha fegyveres konfliktusba
torkollnak (utoljára 2001-ben)
 a közszolgálati televízió döntéshozó szerveiben a
parlament által megválasztott civilek ülnek
 de a civil társadalom is pártpolitikai törésvonalak
mentén tagolódik
 finanszírozási nehézségek
 kormánypárti hírműsorok
 a közmédia az uralkodó párt(ok) érdekeit szolgálja
 inkább a társadalmi dezintegráció, mintsem a kohézió
eszköze
25
 Esettanulmányok 4
Szerbia:

 a Milosevic-rezsim alatt a média totális politikai

ellenőrzése (2000-ig)  cenzúra, propaganda,
gyűlöletre és háborúra uszítás
 a közszolgálati média megteremtésében az OSCE
nyújtott segítséget
 mégis a parlamenti többség ellenőrzése alatt működik
 2015 óta van csak átlátható igazgatóválasztás
 a hírműsorok a kormánypártok iránt elfogultak – de
csak kis mértékben

26
 Visszatérő minták
1. a közmédia politikai instrumentalizálása a
kinevezési mechanizmusokon és a finanszírozáson
keresztül – de közpénzekből
2. a valódi reformhoz szükséges politikai akarat hiánya
3. a jól fizető pozíciók és a műsorgyártásra fordítható
pénzek pártkliensekhez irányítása
4. a közmédia újságíróinak hiányos szakmai
felkészültsége
5. a köztévé műsorainak kommercializálódása
6. a köztelevíziók átláthatatlan működése és
finanszírozása
7. a köztelevíziók csekély nézettsége
 csupán névleg közszolgálati médiumok
27
 Magyarázatok
1. gazdaság:

 az Egyesült Királyságban 65 millió ember él, és a

világ egyik vezető gazdasági hatalma
 a skandináv országokban ugyancsak magas a GDP

 Kelet-Európa: többnyire kis lélekszámú országok

szerény gazdasági teljesítménnyel
 a gazdasági függőség politikai függőséghez vezet

28
 Magyarázatok 2
politikai kultúra:
 az Egyesült Királyságban konszenzusorientált politikai
kultúra van
 két-és-fél-pártrendszer
 centrista politikai pártok
 a közmédia ebből táplálkozik és ezt erősíti meg
 a Skandináv országokban konszenzusorientált politikai
kultúra van
 sokpártrendszer van, de ott a párbeszéd kultúrája 
nagykoalíciók
 Kelet-Európa: politikai törésvonalak mentén tagolt,
konfrontációorientált politikai kultúrájú országok
 a (köz)média nem a párbeszéd terepe, hanem az
ideológiai összecsapásoké
 nem csitítja, hanem felnagyítja a konfliktusokat
29
 Magyarázatok 3
újságírói kultúra:

 az Egyesült Királyságban a pártatlan újságírás

hagyománya dominál
 a skandináv országokban a pártos újságírás a
párbeszéd hagyományával egészül ki
 a vizsgált országokban azonban az elkötelezett, sőt
„patrióta újságírásnak” van hagyománya
 feladata a nemzeti identitás, nyelv és kultúra
képviselete

30
 A köztévé vastörvénye 1
ROBERT MICHELS: The Iron Law of Oligarchy 1911:

„A párt egy cél elérése érdekében jön létre, [ám

idővel] maga szervezet válik céllá. Azok az
intézmények és képességek, amelyek kezdetben csupán
a pártgépezet hatékony működését voltak hivatottak
biztosítani, fontosabbá válnak, mint a gépezet
hatékonysága.”

 a párton belül oligarchikus vezetés alakul ki

31
 A köztévé vastörvénye 2

„Oligarchikus tendenciák jellemeznek minden olyan

emberi szerveződést, amely bizonyos célok elérésére
jön létre.”

 idővel a közszolgálati tévé egyetlen valóságos célja

a fennmaradás  hogy megőrizze privilégiumait,
amelyeket jellemzően a kormányzó párt(ok)
klientúraépítésére használnak

 a közszolgálat csak retorikai szinten érvényesül

32
 Kinek jó?
potenciális haszonélvezők:

 a politikai pártok és klienseik

 a szerkesztők és az újságírók
 a hirdetők
 a közszolgálati médiát felügyelő európai intézmények
(Európai Bizottság, EBU, OSCE)

33
 Alternatív megoldás?
közszolgálati társasmédia-platform:

 minimális infrastruktúrával és személyzettel

 nem a kereskedelmi hasznot maximalizáló
algoritmusokkal
 álhírek nélkül
 fact-checking mechanizmusokkal
 a racionális-kritikus nyilvánosság normáit követve
 megszólítva a fiatal közönséget is
 a felhasználók visszacsatolása alapján újra szerves
kapcsolatot teremtve közmédia és közönség között

 a pártok kevésbé érdekeltek a megszállásában

34
Köszönöm!

35