Fogalmak:

alsótábla: a kétkamarás rendi országgyűlések (1608-1848) alsóháza,

gyakorlatban a köznemesség és a szabad királyi városok polgárságának
érdekkifejező szerve

felsőtábla: a kétkamarás rendi országgyűlések (1608-1848) felsőháza,

tagjai az ország főnemesei, állami és egyházi vezetői, vezetője a
mindenkori nádor.

érdekegyesítés: Az a program, amely keretén belül meg kell találni

azokat a célokat, amelyek érdekében a nemes és a jobbágy közötti
összefogás megvalósulhat. (A nemességnek pedig el kell fogadnia,
hogy az érdekegyesítés csak úgy valósítható meg, ha régi jogai
csorbulnak– azaz a nem nemesekre is kiterjesztik azokat.)

közteherviselés: A Stádium egyik fő pontja, nemesi adómentesség

helyett mindenkire nézve egyformán kötelező adófizetés bevezetése.
Az állami terhekből való közös részvállalás.

jobbágyfelszabadítás: Célja, hogy a feudális jobbágyterhek (9-ed, 10-

ed, robot) alól mentesülni tudjon a paraszt. Formái: önkéntes
örökváltság, kötelező örökváltság, kötelező, állami kárpótlású
örökváltság. A jobbágyterhek helyett a parasztot fejlesztésekre
ösztönző bérlői rendszer előre viszi az országot.

örökváltság: A jobbágyság eltörlésének formája, Széchenyi az önkéntes

örökváltság ötletét támogatta, ez azt jelenti, hogy a jobbágy
kivásárolhatta magát a nemesétől, azonban ez nem volt kötelező
márciusi ifjak: budapesti egyetemisták, a radikális forradalmi szellem
képviselői, név szerint (többek között): Petőfi Sándor, Arany János,
Irinyi János, Jókai Mór, Vasvári Pál

sajtószabadság: a forradalom egyik fő követelése, sajtószabadságnak

nevezik azt az állapotot, amikor a sajtó munkatársai – az újságírók –
maguktól, csupán saját szakértelmükre, tapasztalatukra és
véleményükre hagyatkozva, külső befolyásoktól, fenyegetésektől és
törvényi korlátoktól mentesen döntik el, hogy az általuk szerkesztett
sajtótermékekben milyen tartalom jelenik meg.

cenzúra: Valaminek a felülvizsgálata a megjelenítés előtt. a cenzúra

eltörlése is a 12 pont egyike volt.
népképviseleti országgyűlés: 1848. júliusában szervezték meg az első
népképviseleti választást Pesten, melyet az Ellenzéki párt nyer meg

politikai nemzet: Az államnak nevezett struktúrát alkotnak. A

szuverenitást az állam jogrendszerének megfelelően gyakorolják,
amelyet rendszerint az alapító okiratok (alkotmány) határoznak meg.
Az állammal egyenértékű politikai nemzet a területből, a népességből
és a kormányból áll. A politikai nemzet az államot erősítő, megfelelően
felépített intézmények száma.

nemzetiség: A népből nemzetté fejlődés bizonyos átmeneti szakaszára

jellemző prenacionális etnikai-történeti közösség, amelynek már van
önálló kultúrája, de valójában még nem rendelkezik a független
politikai lét hagyományával

honvédség: az államok véd- és hadszervezetének egyik intézménye,

Kossuth Lajos segítségével toborozták őket 1848. 07. 11-én a magyar
hon védelmére

Függetlenségi nyilatkozat: Függetlenségi Nyilatkozat- 1849. 04. 14-én

adják ki Debrecenben, kimondja, hogy Ferenc József nem uralkodója
Magyarországnak, az ország vezetője a kormányzóelnök lesz, Kossuth
Lajos személyében

polgárháború: egy országon belül, szervezett csoportok által vívott

fegyveres konfliktus, melynek célja a központi vagy regionális politikai
hatalom megszerzése vagy a kormányzati politikai megváltoztatásának
kikényszerítése.

polgári állam: A polgári állam alapvető ismérvei az egyéni

szabadságjogok kiterjesztése, a köz- és magánszféra elválasztása, a
jogállamiság és a parlamentarizmus, az uralkodó hatalom jogszerű
korlátozása, vagyis a hatalommegosztás elvének érvényesítése és nem
utolsósorban a nyilvánosság.

emancipáció: egyenjogúsítás; hátrányosan megkülönböztetett

csoportok, társadalmi rétegek, ritkán személyek felszabadítása az
alárendeltség, elnyomás, előítélet vagy függőség alól.

szakszervezet: Érdekvédelmi szervezet, amely a munkavállalók

érdekeit képviseli az állammal vagy a munkaadókkal szemben. A
munkavállalók hozzák létre, és tartják fenn szakmák, iparágak szerint.
társadalombiztosítás: A társadalombiztosítás (röviden tb) az állam
által működtetett szociális ellátórendszer része, amelyben a rendszer
hatálya alá vont tagokat, mindaddig, míg képesek önmagukról, saját
munkájukkal gondoskodni, tartalékképzésre kötelezik.

monopólium: A monopólium olyan eladót jelent egy piacon, amelynek

nincsen versenytársa

szocializmus: A szocializmus olyan eszmei áramlatok, politikai

ideológiák összessége, melyek először a 19. század folyamán jelentek
meg, közös elemük az individualizmusnak, a magánérdek
elsődlegességének elvetése, a kollektivizmus, a társadalmi egyenlőség,
a szolidaritás előtérbe helyezése.

szociáldemokrácia (Bernstein): a szocialista mozgalom egyik irányzata.

Támogatja az állam gazdasági és szociális beavatkozását, elősegíti a
társadalmi igazságosságot a piacgazdaság keretein belül, azonban a
szociáldemokraták úgy gondolják, hogy a cél nem szentesíti az eszközt.

kommunizmus (Engels): Osztályok nélküli társadalmi, gazdasági

rendszer, amelyben mindenki képességei szerint dolgozik és a termelt
javakból szükségletei szerint részesedik. A cél szentesíti az eszközt

keresztyénszocializmus: A keresztényszocializmus a 19. században

útjának indult mozgalom, amelynek célja a kereszténység szociális
tanításainak terjesztése és megvalósítása.

proletárdiktatúra: Karl Marx használja először a kifejezést, a

munkások, vagyontalanok teljhatalmára

osztályharc: Az osztályharc egymással ellentétes érdekű társadalmi

osztályok közötti harc, mely az osztálytársadalmak történelmének
meghatározó tartalma és mozgatóereje. Három fő síkja a gazdasági, a
politikai és az ideológiai osztályharc, melyek összefonódnak, illetve
kölcsönhatásban vannak egymással.

cionizmus: A cionizmus a 19. század második felében elindult zsidó

nemzeti mozgalom és ideológia, amelynek célja egyrészt a történelmi
Izrael területén egy zsidó állam megalakítása, illetve helyreállítása,
másrészt a zsidó érdekek védelme a világ más országaiban.
emigráció: vagy kivándorlás az a cselekvés, melyben egy adott országot
vagy területet azzal a szándékkal hagy el a lakosa, hogy tartósan egy
másikban éljen.
passzív ellenállás: A passzív ellenállás vagy passzív rezisztencia az
erőszakmentes ellenállás egy formája. Olyan politikai cselekvésforma,
amely a fennálló hatalommal (államszervezettel vagy uralkodóval) való
együttműködés elutasításán alapul.
kiegyezés: Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf
vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született
megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák
Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és
gazdasági kapcsolatokat rendezték.

közös ügyek: Habsburg birodalmat és Magyarországot, illetve az

→Osztrák-Magyar Monarchiát együtt érintő feladatok.

közjogi kérdés: azok a jogviszonyok, amelyek az állami életet, az állami

szervek működését, s általában a közviszonyokat szabályozzák. Mo. -n
közjogi kérdésen a két birodalomfél, valamint az uralkodó és a magyar
államszervek viszonyát értették

húsvéti cikk: 1865-ben Deák ebben fogalmazta meg Magyarország

hajlandóságát, hogy megegyezzen a Habsburgokkal.

dualizmus: : Társult kormányzási rendszer; Ausztria és Magyarország

között 1867-től 1918-ig fennállt társulás, illetve ennek időszaka,
politikai, társadalmi, gazdasági viszonyainak összessége

nyílt és titkos szavazás: A nyílt szavazás a szavazás olyan formája,

amikor a választó bemondja a bizottságnak, hogy melyik jelöltet
támogatja. A titkos során pedig a választópolgárok a szavazat
tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül titkosan adhatják le a
szavazatukat.

Szabadelvű Párt: A Szabadelvű Párt egy magyarországi liberális párt

volt a dualizmus korában. Fennállása során az 1905-öst kivéve minden
választást megnyert, kereken 30 évig kormányozta az országot. Bukása
majd másfél évig húzódó súlyos belpolitikai válságot, illetve saját
megszűnését eredményezte.

népességrobbanás: A népességrobbanás a lakosok számának gyors

növekedése egy országban vagy régióban. Ez viszont nagyobb
erőforrás-igényt generál, például az elfogyasztandó élelmiszerek után.
A kiegyezés után jelentősen megnőtt az életminőség az Osztrák-
Magyar Monarchia területén, ezért következett be népességrobbanás.
 0urbanizáció: a városiasodás folyamata; az embereknek és az iparnak a
városi központokba történő csoportosulása

kivándorlás: Tömeges áttelepülés egy másik országba, amikor egy

időszakon belül különösen sok személy, család vándorol ki egy másik
országba az ottani jobb gazdasági, politikai vagy életfeltételek miatt.

dzsentri: Elszegényedő, közigazgatásban dolgozó nemes, az attitűdjük

miatt negatív értelemben is használatos

népoktatás: az 1868-as oktatási törvény keretében vezették be.

Alsófokú iskolai oktatás, amely minden gyermekre kötelező bizonyos
életévek között.

Millennium: A magyar honfoglalás megünneplése 1896-ban, amikor

annak ezredik évfordulójára emlékezett az ország

Magyarországi Szociáldemokrata Párt: 1890. december 7-én és 8-án

tartották a Magyarországi Szociáldemokrata Párt első kongresszusát.
Az Elvi Nyilatkozat- lényegében az új program- rámutatott, hogy a
"munkásnép" jogfosztottságának és nyomorának oka a társadalmi
rendszerben rejlik. A szociáldemokrácia végső célját ekként a tőkés
társadalmi rend megszüntetésében látta. Célul tűzte ki, hogy a
szervezett munkásságot felkészítik "világtörténelmi hivatásának"
teljesítésére, nem zárva ki a forradalmi módszerek alkalmazását.

asszimiláció: egy kisebbség beolvadása egy nagyobb létszámú

közösségbe, népbe úgy, hogy átveszi a befogadó közösség nyelvét,
szokásait, jellegzetes tulajdonságait, eközben elveszti a korábbi
megkülönböztető jellegzetességeit. A beolvadás lehet egyedi vagy
csoportos, illetve önkéntes döntés eredménye vagy erőszak hatása.

autonómia: Saját ügyei önálló kezelésének joga; törvény vagy szokás

alapján biztosított lehetőség, képesség, hatalom, hogy egy személy
vagy csoport a rá tartozó ügyeket saját elhatározása szerint intézheti, a
saját sorsáról önmaga dönthet

Személyek:
József nádor: 1796-tól haláláig Magyarország
nádora, a reformkorban 1835-ig uralkodó I. Ferenc osztrák császár,
magyar király öccse. A magyarok iránti szeretete és a reformkori
Magyarország fejlesztéséért kifejtett történelmi léptékű érdemei miatt
„a legmagyarabb Habsburg” megtisztelő néven emlegették.
Reformgondolkodásában Széchenyi István eszmetársa volt.
Klemens Metternich: osztrák kancellár, az 1848-as Bécsi forradalom
hatására mondott le, 1859-ig élt
Wesselényi Miklós: árvízi hajósként is ismertté vált, az 1838-as pesti
árvízben nyújtott segítségéért, később Metternich őt is börtönbe
záratja, belebetegszik
Széchenyi István: a magyar reformkor fontos alakja, közmunkaügyi
miniszter a Batthyány-kormányban, Kossuth Lajos a ,,legnagyobb
magyar”-nak nevezte
Kölcsey Ferenc: Kölcsey Ferenc magyar költő, politikus és nyelvújító, a
Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság
alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Deák Ferenc: politikus, az Ellenzéki párt egyik vezetője, igazságügyi
miniszter Batthyány-kormányban, később a Bach-korszak és a
kiegyezés során, illetve utána is fontos szerepet játszott
Kossuth Lajos: a magyar reformkor fontos alakja, pénzügyminiszter
Batthyány-kormányban a Honvédelmi Bizottmány elnöke, a
szabadságharc után külföldre menekült, onnan több híres levelet írt
(Vidini levél, Cassandra-levél)
Ganz Ábrahám: Ganz Ábrahám svájci származású vasöntőmester,
gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője.
Batthyány Lajos: az áprilisi törvények (1848. 04. 11.) hatására létrejött
kormány vezetője, miniszterelnöke, 1849. 10. 6-án végzik ki Pest-
Budán
Petőfi Sándor: költő, a márciusi ifjak egyike, fontos szerepet játszott az
1848-49-es események során, 1849-ben, a Segesvári csatában
vesztette életét
Görgey(i) Artúr: magyar katonai vezető, a szabadságharc egyik
legmeghatározóbb alakja, később árulóként tartják számon, ez Kossuth
Lajos Vidini-levele miatt van
Bem József: (Bem apó) lengyel származású magyar oldalon harcoló
katonai vezető, Erdély visszafoglalásában segít
Klapka György: a komáromi erőd vezére, Görgey helyettese,
gyakorlatilag bevehetetlenné teszi az erődöt
Ferenc József: V. Ferdinánd utódja, unokaöccse, a Habsburg birodalom
császára, később az osztrák-magyar monarchia uralkodója is ő lesz
Julius Haynau: osztrák tábornok, Bresciai hiéna néven is ismert, a
megtorlás időszakában vált híressé
Otto von Bismarck: porosz miniszterelnök, az egységes Németország
létrehozója, később kancellára, beceneve: ,,vaskancellár”
Abraham Lincoln: az USA 16. elnöke, a rabszolgaság megszüntetője, a
polgárháború után meggyilkolják.
Karl Marx: német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista
munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője;
munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány
fejlődéséhez. A történelem egyik legnagyobb befolyást elérő
gondolkodója, nézetei jelentős hatást gyakoroltak a baloldali
munkásmozgalomra és az ahhoz kapcsolódó filozófiai irányzatokra.
Művei közül kiemelkedik a Kommunista kiáltvány és A tőke.
Andrássy Gyula: magyar arisztokrata politikus, szabadkőműves, előbb
a Magyar Királyság miniszterelnöke 1867 és 1871 között (ideiglenesen
a Monarchia pénzügyminisztere és Magyarország honvédelmi
minisztere is), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös
külügyminisztere 1871 és 1879 között
Eötvös József: magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az
Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar
Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első
elnöke
Baross Gábor: magyar politikus, a korszerű magyar kereskedelem és
közlekedés megalapítója. A dualizmus korának kiemelkedő gazdaság-
és közlekedéspolitikusa. A vasútügy fejlesztése terén elért eredményei
miatt „vasminiszternek” nevezték, kora Széchenyi István
közlekedéspolitikai eszméinek megvalósítóját tisztelte benne.
Tisza Kálmán: magyar nagybirtokos, politikus, a Képviselőház alelnöke,
előbb magyar belügyminiszter a Wenckheim-kormányban, majd a
Magyar Királyság miniszterelnöke (ideiglenesen felváltva
belügyminiszter, pénzügyminiszter és a király személye körüli miniszter
is) 1875-től 1890-ig. A Szabadelvű Párt vezető politikusa és a Magyar
Tudományos Akadémia igazgatósági tagja. A magyar történelem
leghosszabb ideig folyamatosan hivatalban levő kormányfője
Wekerle Sándor: magyar jogász, politikus, szabadkőműves, előbb a
Szapáry-kormány pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság
miniszterelnöke elsőként a Szabadelvű Párt színeiben 1892 és 1895
között, majd kétszer az Országos Alkotmánypárt színeiben 1906 és
1910, valamint 1917 és 1918 között. A Magyar Tudományos Akadémia
tagja, egyúttal ő volt az első polgári származású magyar miniszterelnök.
Tisza István: magyar arisztokrata politikus, országgyűlési képviselő,
Tisza Kálmán fia, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke először
1903 és 1905 között, majd 1913 és 1917 között (egyben a király
személye körüli miniszter), továbbá a Képviselőház elnöke 1912 és
1913 között, valamint több alkalommal a horvát–dalmát–szlavón tárca
nélküli miniszteri tisztséget is betöltötte. A Magyar Tudományos
Akadémia tagja.
 Semmelweis Ignác: (Buda, 1818. július 1. – Döbling, 1865. augusztus
13.) magyar orvos, „az anyák megmentője"
Weiss Manfréd: nagyiparos, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek
alapítója.

Évszámok:
1830-48: Reformkor
1830- Hitel megjelenése
1844-Magyarország területén a magyar nyelv lesz a hivatalos
1848. 03. 15-Forradalom Budapesten
1848. 04. 11-V. Ferdinánd szentesíti az Áprilisi törvényeket, békés
építkezés kezdete
1848. 09. 29-Pákozdi csata (magyar győzelem)
1849 április-május-tavaszi hadjárat:
1849. 03. 04-Olmützi Alkotmány
1849. 04. 02-Hatvani csata (magyar győzelem)
1849. 04. 04-Tápióbicskei csata (magyar győzelem)
1849. 04. 06-Isaszegi csata (magyar győzelem)
1849. 04. 10-Váci csata (magyar győzelem)
1849. 04. 19-Nagysallói csata (magyar győzelem)
1849. 04. 22-Komáromi csata (magyar győzelem)
1849. 05. 21-Buda visszafoglalása
1849. 04. 14-Függetlenségi nyilatkozat (Debrecen)
1849. 08. 13-Világosi fegyverletétel
1849. 10. 06-Aradi vértanúk és Batthyány kivégzése
1871. január 18- Kikiáltják Németországot
1861-65- USA polgárháborúja
1868-Meidzsi-reasturáció
1848/1867-1916: I. Ferenc József uralkodása
1867-A kiegyezés
1868-A horvát-magyar kiegyezés, nemzetiségi törvény, népiskolai
törvény
1873-Budapest egyesítése
1896- A Millenium

Topográfia: