10.

Az abszolút monarchia kialakulása, a rendi monarchiától az abszolutizmusig

A modern állam kezdetei:

 A modern állam létrejöttének alapvető feltétele a hűbéri kapcsolatoknak teljes vagy részleges
kiszorítása az államéletből

A rendi monarchia

A modern állam első megjelenési formája a rendi-képviseleti monarchia. A rendi –képviseleti állam a
hűbériségből kinövekvő monarchia maradványain épült fel.
A rend:
Szorosan zárt, más társadalmi csoportoktól elkülönült közösség. A rend tagjainak azonos társadalmi
helyzete következhet:
1. származásból (születési rend),
2. azonos képzettségből, munkából (foglalkozási v. hivatásrend),
3. azonos gazdasági szituációból (birtokos rend),
4. vagy/és azonos előjogokból (politikai rend).
A rendi hovatartozást kifejezhette egy sajátos életstílus (rendi kultúra), társadalmi és politikai
öntudat. A rendiség európai jelenlétének klasszikus időszaka a 13.-17. sz.

Típusos rendek voltak Európában:

 első rend: egyházi nagybirtokosság, a felsőpapság (klérus),
 második rend: nemesek,
 harmadik rend: városi nagypolgárág.

Rendiség:

A feudális társadalom azon állapota, amikor

 a társadalom felső csoportjai már rendekbe szerveződtek
 a társadalom építkezésének fő alapelveit a rendi megfontolások jellemzik
 a rendek egymás és a királyi hatalom ellen már megpróbálják érvényesíteni közös érdekeiket,
megszervezni hatalmukat.

A rendi képviseleti monarchia

Rendinek tekinthető a feudális állam azon formája, melynek irányításában már a király mellett a
rendek is főszerephez jutottak, s ezzel együtt háttérbe szorult a főúri tanács.
 Jellemző a hatalmi centralizáció.
 Előtte tartományúri rendszert.

A működő rendi –képviseleti állam alapja a rendi dualizmus.

 Lényege a rendek és a központi hatalom között kialakuló relatív egyensúly.

 A rendek tudomásul veszik a központi hatalom ténykedését
 A királyi hatalom pedig garantálja a rendi intézményeket.
 Rex és Regnum állnak egymással szemben, s folyamatos hatalmi küzdelmük adja meg a rendi
monarchia kereteit.
 A rendek legerősebb fegyvere az országgyűlés volt.

Rendek jogosítványai
  Hitlevél: Garanciális dokumentum, a király megválasztása fejében „szerződéses formában”
ígéri meg a rendeknek követeléseik teljesítését.
 Trónutódlás: a trónbetöltés szabályozását, a királyválasztást az érvényesség feltételeként a
rendeknek el kellett fogadniuk, betartására ígéretet kellett tenniük.
 Adómegajánlás joga a rendek kezében volt.

A rendek mind nagyobb befolyásra akartak szert tenni:

1. hivatalok betöltése
2. országos tisztségviselők választása

Államszervezet

 A királyi hivatalszervezetére támaszkodott az országgyűlésben szervezkedő rendekkel

szemben.
 Országgyűléssel párhuzamosan a királyi tanács-> döntő végrehajtói pozícióba került -> mint
egy kormányt használta
 Kancellária: A világi írásbeliség megerősödésével nő a szerepe.

Az abszolutizmus előfeltételei

Az abszolutizmus a 16.sz. végétől a 19.sz. kezdetéig jellemzően meghatározta Európa fejlődését.

Az abszolút monarchia bölcsője Nyugat –Európa -> csak itt bontakozott ki az abszolutizmus.

Az abszolút monarchia létrejötte nagymértékben függött azoktól a gazdasági, társadalmi

mozgásoktól, melyek a 15-16.sz. Európájában lejátszódtak.
A gazdasági változások egyfelől megteremtették a királyi hatalom végleges centralizációjának anyagi
alapjait, másfelől fellazították a rendi struktúrákat.
Az új találmányok, megoldások, a földrajzi felfedezések, gazdasági hatások mind nagy szerepet
játszottak benne.
A technikai találmányok: lőpor és tüzérség, papír és nyomtatás (könyvnyomtatás Guttenberg),
karavella és nyílt tengeri hajózás

Földrajzi felfedezések: a központosító királyi hatalom anyagi lehetőségét biztosították gazdasága,

hadserege, bürokráciája, államszervezete, és hatalma megalapozásához.
A gazdasági hatása: gazd. forradalom, manufakturális gazdálkodás jött. à intenzív átrendeződés
mezőgazdaságból élők, jött az ipar

Gyarmatok

A gyarmatok megjelenése nemcsak gazdaságilag, hanem az európai alkotmánytörténelemben is

fontos változásokat érleltek.
Kialakulófélben volt egyfajta „európai világgazdaság”, mely a felfedezések nyomán létrejött
kapcsolatrendszert fogta össze, s melynek mozgatói a kereskedők, valamint a gyarmatosító hatalmak
voltak.
 Az árforradalom a nemesfémek és az áruk ára közötti megszokott arányok radikális változását
hozta magával.
 Míg Nyugat –Európa lázasan terjeszkedett, addig a Keleti régió számára kijelölt szerep a
mezőgazdasági cikkek termelése lett.
 Nyugat az agrártermelés funkcióját határozta meg a régió számára, cserébe kielégítette Kelet
–Európa országainak luxus –és iparcikk iránti igényét.
Társadalom átalakulása

A rendi konstrukció másik nagy ellenfele az izmosodó, kereskedelmi-s manufaktúrapolgárság a

társadalom belső átalakítását szorgalmazta. A polgári átalakulás hosszan elnyúló folyamatában
három tényező játszott fontos szerepet:
1. a polgári gazdagodás és tőkefelhalmozás,
2. az abszolút állam kiteljesedése,
3. reformáció, majd ezt követően a felvilágosodás.

Az abszolutizmus kialakulásának harmadik nagy társadalmi kényszere a rendi struktúrákban kialakult

feszültség volt.

Az abszolút monarchia kialakulása:

Válságok
Az abszolút monarchiák egyik legfontosabb előzménye volt az európai válságok sorozata.
A válság területei:
 agrárválság
 pénzkrízis
 politikai anarchia
 városgazdaságok hanyatlása
 falupusztulás
 népességcsökkenés.

A válságkezelés hagyományos rendi erőkkel nem volt végrehajtható

 Csak koncentrált állami szervezéssel voltak véghezvihetők a hatalmas erőfeszítéseket igénylő
feladatok.
 Így lett a válságkezelés állami feladat.

Az abszolút kormányzat egyenes folytatása volt a rendi központosításnak.

Jean Bodint, Thomas Hobbest az abszolutizmus elméleti megalapozóinak.

Európát a természeti és társadalmi csapások jellemezték: járványok, háborúk, vallási ellentétek.

A káoszból a kiutat a központi hatalom erejének fokozásában látta.
Csak az állam élén álló, tejhatalommal rendelkező, korlátlan és egységes akarat képes
 Visszaverni a társadalmi csoportok erőszakos érdekérvényesítését
 Megtörni a társadalmi egoizmust és individualizmust.

Az abszolút monarchiában az uralkodó abszolút módon (törvényektől függetlenül) vagyis korlátlan

hatalommal kormányozza az országot.
 nem egyszerűen államfő
 kizárólagos hordozója és birtokosa az állami szuverenitás teljességének.
 Hatalomgyakorlását alkotmányos korlátok, más jogszabályok vagy szokások nem szűkítik.
 Csak a hadsereg és a bürokrácia segítségével lehet erősen központosított egységállamot
létrehozni.

A minden társadalmi erőt összpontosító monarchia szilárd társadalmi rendet eredményez.

 Ellentétben a hűbériséggel és rendi állammal a király döntése ellen semmiféle jogorvoslat
nem létezik.
  Az abszolutizmus kritikusai szerint e kifejezés téves, hiszen a korlátlan despotizmus
értelmében egyetlen abszolút monarchia sem létezett valódi abszolút hatalommal.
 Mozgásterüket behatárolta az Isteni jog elméletrendszere, a nemesség, a polgárság tulajdona
és szabadsága, a feudális elemek fennmaradt töredékei.
 Az abszolutizmus megteremtésének első lépcsője volt az országon belüli széttagoltság
felszámolása.

Franciaországban Bretagne 1491-es elfoglalásával tették egyértelművé a francia uralkodók hatalmuk

egységét. Angliában 1485-ben zárult a „rózsák háborúja, melynek végeredményeképpen a Tudor ház
került uralomra. Spanyolország 1492-ben foglalta el a Granadai Emírséget és csatolta az 1479-ben
létrejött spanyol államhoz.