Államelmélet – Tételsor

„B” tételek
1. Mutassa be az állam szó eredetét és jelentéstörténetét!
Az állam kifejezést a történelem folyamán eltérően értelmezték. A görögök a polisz szóval jelölték meg saját
politikai közösségeiket. A rómaiak két kifejezést használtak: a populus romanus-t és a res publica-t, de előfordul a
status szó is. A középkorban a status szónak több jelentése is volt: az uralom formája; az uralkodó helyzete,
állapota; a középkor végén egyre inkább a hatalmi alá- és fölérendeltséget jelentette. Sokak szerint Machiavelli
használta először modern értelemben az állam szót. A modern államok kialakulása újabb változást hozott: az állam
a hatalom valamilyen koncentrációját jelenti. Ezzel párhuzamosan a szó fokozatosan elszemélytelenedett és egy
intézményre kezdett utalni. Georg Jellinek német államtudós, jogászprofesszorhoz köthető, az államiság feltételeit
három általános és szükségszerű elemre vezeti vissza, megalkotja az állam normatív fogalmát: állam közjogi
fogalmának „háromelemű tanát” államterület, államalkotó népesség, adott terület felett gyakorolt, eredeti és mások
által elismert főhatalom.
2. Melyek az állam főbb történeti típusai?
Az állam főbb történeti típusai: ókori városállamok a görög polisz és a római civitas, keleten despotikus államok
jöttek létre ebben az időben. A középkori „államiság”: keleten imperium; nyugaton európai feudális monarchiák-
status, regnumok. Ezután jött a modern állam kialakulása – Machiavelli és az államfogalom születése 15-16.század
stato, de ez még kezdetleges volt, majd a 17-19.században jön létre a ma ismert modern állam.
3. Mit jelent a polisz/civitas/imperium/regnum/status (stato)?
Ezek az állam főbb történeti típusai. A polisz szót az ókori görögök használták, egyszerre jelenti: város, szabad
polgárok egysége, hatalom szerkezete; jellemzői: kis létszám, politikai közvetlenség, politikai szabadság,
igazságosság, erkölcsi jelentéstartalom. A civitas szó az ókori rómaiakhoz köthető, sajátos jogi jelentés: a polgár
jogi állapota (civis), emellett: populus romanus / senatus populusque romanus; res publica: a közösség dolgai, jó
állam és jó polgár. Az imperium a középkori államiság, keleten jellemző változata (Bizánci Birodalom): római jog
továbbélése, justiniánusi kodifikáció, keleti ortodoxia, imperium mint főhatalom. A regnum a középkori államiság
nyugati változata, jellemző rá a feudális partikularizmus, nem központosított, nincs közigazgatás, nincs egységes
jogrendszer, az állami funkciók a – pl. normaalkotás, ítélkezés – a hűbéri hierarchia különböző szintjein jelennek
meg. A hatalmi viszonyok megjelölésére használatosak az imperium és regnum szavak is. Status jelentése: az
uralom formája, a kormányzás konkrét módja (regimen) és a kormányzás hatalmi jellege, az uralkodó helyzete,
állapota (pl. méltóság megjelölése), közjó, az állam általában vett politikai viszonyai, a középkor vége felé:
asszociálódik a hatalmi alá-fölérendeltséggel. 15-16. századi Itália, kialakulnak a modern államok első formái,
itáliai nyelvjárással: stato.
4. Mi a jelentősége Nicolo Machiavelli munkásságának az államelméletben?
Sokak szerint Machiavelli használta először modern értelemben az állam szót. 15-16. századi Itália, kialakulnak a
modern államok első formái, itáliai nyelvjárással: stato. Machiavelli már kifejezetten a mai értelemben használja,
jelentése: fejedelem vagy egy szűkebb politikai csoport által gyakorolt politikai hatalom, terület és népesség, mint a
hatalom tárgya, kormányzás és kormányzati forma.
5. Mi a jelentősége Georg Jellinek munkásságának az államelméletben?
A modern állam Georg Jellinek német államtudós, jogászprofesszorhoz köthető. Általános államtan (Allgemeine
Staatslehre) koncepciója: minden tartós szövetségnek olyan rendre van szüksége, amelynek alapján kialakul és
megvalósul az akarata, meghúzzák határait, s amely szabályozza tagjainak helyzetét és hozzá való viszonyát. Az
államiság feltételeit három általános és szükségszerű elemre vezeti vissza, megalkotja az állam normatív fogalmát,
állam közjogi fogalmának „háromelemű tanát (Drei-Elemente-Lehre)” 1. Államterület 2. Államalkotó népesség 3.
Adott terület felett gyakorolt, eredeti és mások által elismert főhatalom.
6. Mit jelent az állam formális (háromelemű) tana?
A formális definíció klasszikusnak számító megfogalmazása Georg Jellinektől származik. Eszerint az államot a
következő három elem határozza meg: államterület, államalkotó népesség, adott terület felett gyakorolt eredeti és
mások által elismert főhatalom. A fenti definíciókat azért mondjuk formálisnak, mert – első pillantásra legalábbis
úgy tűnik – csupán külsődleges jellemzőket tartalmaznak. A formális államfogalmak tehát úgy kezelhetők, mint
amelyek azon minimális feltételekre, vagy legalábbis azok egy részére mutatnak rá, amelyek nélkül az államiság
elképzelhetetlen.
7. Mit értünk személyi/ és területi felségjog alatt?
Az állam területi felségjoga alatt az állam teljes és kizárólagos főhatalmát értjük, amely a saját államterületén
minden és mindenki felett, más hatalom kizárásával érvényesül, és ennek értelmében az állam jogosult megalkotni
és kikényszeríteni a területén érvényes jogrendet.
Az állam népessége az állam polgárainak összességét jelenti. Az állampolgárság az állam és az egyén között
kialakuló sajátos jogviszony, amely a jogok és kötelezettségek kölcsönös rendszerét jelenti. Az állampolgárok
az államhatalom alanyai abban az értelemben, hogy jogok illetik meg, tárgyai abban az értelemben, hogy
kötelezettségek terhelik az állammal szemben.
Az államnak a területén élő népességre a személyi felségjoga terjed ki, ami azt jelenti, hogy az államot illeti meg a
legfőbb jogi hatalom arra vonatkozóan, hogy megalkossa és érvényesítse a területén élőkre vonatkozó szabályokat.
Az állampolgárság alapozza meg a személykötelékként felfogott államhoz fűződő viszonyt és az állam személyi
felségjogának terjedelmét: az állam és az egyén között jogilag szabályozott speciális állampolgársági jogviszony
keletkezik.
8. Hogyan értelmezhető a „külső és belső” szuverenitás fogalma?
A belső szuverenitás államon belüli viszonyokra vonatkozik, és azt határozza meg, hogy az állami döntéshozatali
rendszerben ki a szuverén, kit illet meg a főhatalom, ki a hatalom végső letéteményese. Vagyis a belső szuverenitás
az állami döntéshozó mechanizmusban a legfőbb hatalmat, a hatalom végső letéteményesét, illetve az általa alkotott
szabályokat (alkotmányt, törvényt) jelenti az állam területén élő lakosság vonatkozásában.
Külső szuverenitásról akkor beszélünk, amikor az állam saját államisággal, függetlenséggel rendelkezik, nincs
alárendelve más államoknak, sem az államközi kapcsolatok más szereplőinek, így döntéseit külső befolyás,
kontroll nélkül hozza.
9. Határozza meg az állam – mint a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb szereplője –fogalmát!
A nemzetközi viszonyok elméletében kiemelt jelentősége van a szuverén állam koncepciójának, a szuverenitás a
modern államiság legfontosabb ismérve, függetlenül attól, hogy ki vagy mi a szuverenitás hordozója, az államközi
kapcsolatokban az államot tekintjük szuverénnek. Az új államalakulatok nemzetközi elismerésének éppen az a
jelentősége, hogy az elismerés pillanatától kezdve a kérdéses ország a nemzetközi életben önállóságot nyer, így a
külső értelemben vett szuverenitás birtokosává válik. Kérdés persze, hogy az új állam rendelkezik-e a legfőbb
hatalom gyakorlásához szükséges képességgel a saját területén.
10. Mit mond ki a Montevideoi Egyezmény az államisággal kapcsolatban?
1933. évi montevideói egyezményre, amely szerint: „az államnak, mint nemzetközi személynek a következő
feltételeket kell egyesítenie: állandó lakosság, meghatározott terület, kormány és más államokkal kapcsolatba lépés
képessége.”
11. Jellemezze az antik görög és római államelmélet sajátosságait!
Az antik görög politikai gondolkodást a következők jellemezték. A politikai és etikai szempontok szimbiózisa, a
kis létszámú polgárság miatt a személyes elem nagyobb szerepet kapott – a politikai élet közvetlen jellegű volt, az
államtól független magánszféra hiányában az egyén nem függetlenedett a ma ismert életben a politikai közösségtől,
a köz-és magánügyek összefolytak, a korszak uralkodó eszméje az igazságosság (diké), a politikai eszméket értelmi
úton igyekeztek igazolni vagy cáfolni.
A római népre jellemző „gyakorlati szellem” mellett Rómában nem jött létre a görögök által elért nívóhoz
hasonlatos politikai gondolkodás, dacára annak, hogy a Római Birodalom kiépülése az ókori történelem
legjelentősebb politikai fejleménye volt. A római szerzők által latin nyelven írt, politikai filozófiával foglalkozó
munkákat tekintve Cicero munkáján kívül csak néhány töredékesen fennmaradt mű említhető meg; de a
szónoklatok, epigrammák, eposzok, történetírói munkák tárháza ennél jóval gazdagabb.
12. Ismertesse Szókratész állam- és politikaelméletét!
Szókratész nézetei: létezik egy egységes világrend az ember felett; az állam csak az egyik szükséges alkotóeleme
ennek az isteni világterven alapuló felsőbb rendnek; az államban mint „magasabb rendben” élni ugyanakkor
minden embernek a legfőbb hivatása. De: ha a kormányzat zűrzavart szül, ha csak uralkodik és nem segít, ha
parancsol, de nem vezet, miként bírható rá egyáltalán az egyén, hogy engedelmeskedjék a törvényeknek, és
önérdekét a közjó határai közé szorítsa?! Az állam vezetése olyan kihívás, amihez az ember sohasem lehet elég
értelmes, és ami a legjobb elmék „korlátozatlan gondolkodását” igényli. A jogot és az államot az önálló
tudományként kezelt etikára vezette vissza.
13. Ismertesse Platón állam- és politikaelméletét!
Politikaelmélete erkölcsi megalapozottságú, és az élet legfőbb tudománya a jó és a rossz közötti választás – amin
az igazságos és igazságtalan közti döntés értendő. Az ember pedig akkor lehet a legboldogabb, ha ebben az
értékpárban helyesen választ. Gondolkodásának középpontjában egy olyan állam ideája, amely megvalósítja az
igazságosság társadalmi rendjét: „idea-tan” a létező (korrupt) viszonyokkal szemben egy tiszta eszmékből derivált,
tökéletes, ugyanakkor utópikus színezetű államot vázolt fel. Az „ideális tökéletességű állam” akkor valósul meg, ha
„ideális tökéletességű vezető” kerül az élére, aki magasan kvalifikált mind erkölcsi tekintetben, mind az ismeretek
és a „gyakorlati bölcsesség”, az emberismeret és az élettapasztalat dolgában, és akinek a többiek alárendelik
magukat. Az államban az emberi lélek három fő formája (érzelem, akarat, ész) nyomán az „állampolgárok” három
osztályát különböztette meg: a kormányzókét, a harcosokét és a munkásokét. Mindegyik osztály saját hivatással és
erénnyel rendelkezik; Ezen erények kiegyenlítésére hivatott az igazságosság: az az erény, amely szerint mindenki a
számára rendelt feladatot végzi. Az állam vezetői a legkiválóbb filozófusok, akik ismerik az igazságot, az örök
eszméket, s az igazságosság eszméjét. Platón megkülönböztetett jó és rossz államformákat. Az eszményi államnak
rendszerint két formája van: királyság és az arisztokrácia. Ha a vezetők között egy kiemelkedő államférfi akad,
akkor királyság az államforma, ha több akkor arisztokrácia a helyes államforma. A demokrácia jelszava a
szabadság, de vezető nélküli, „tarkabarka” államformáról van szó, amely az egyenlőknek és az egyenlőtleneknek is
egyenlőséget akar biztosítani, a demokrácia száműzi a józan önmérsékletet, a mértéktartást és a költekezésben való
szerénységet.
Hibás államformák: Türannisz, Timokrácia, Oligarchia, Demokrácia
14. Ismertesse Arisztotelész állam- és politikaelméletét!
Arisztotelész rendszerében az etika, a gazdaságtan és a politiké, a politikai közösség kormányzásának tudománya is
az államtudomány alá sorolódik be. Az államtudomány fő feladata nála az egyének és az egész politikusi közösség
számára való jó élet feltételeinek kimunkálása. Az államképződés alapja, hogy az ember természeténél fogva zóon
politikon, társas (poliszt alkotó, állami) élőlény. Az embernek az élete fenntartásához és tökéletesítéséhez szüksége
van a másokkal alkotott közösségre. Az emberi boldogság csak a poliszban teljesedhet ki; az állam teszi az embert
emberré a szó szoros értelmében. Eme politikai közösségen kívül az ember semmi, a poliszban viszont az emberi
élet teljessége valósul meg: a végső cél, a legfőbb jó, az „autarkia”, amit úgy jellemez, mint az „önmagában való
elegendőség”. Ez az államképződési (társulási) ösztön hajtja az embert előbb a családalapításra, majd a község,
végül az állam alapítására; az állam a család és a község közösségéből származik, és léte természeti szükségleten
alapul. Az állam organikus egésznek tekinthető, az az állam működik jól, amely a középrétegekre támaszkodik, a
közjó szem előtt tartásával a szélsőségektől mentes közérdeket érvényesíti. A hatalmon lévők száma és közérdek
érvényesülése alapján jó és rossz államformákat különböztetett meg: a monarchia egyetlen ember uralma, az
arisztokrácia a kevesek uralma, a politeia a sokak uralma. Ezek elfajzása a türannisz, az oligarchia és a demokrácia.
15. Ismertesse Cicero állam- és politikaelméletét!
Fennmaradt beszédei és értekezései a római kori politikai filozófia fontos forrásai, bölcsészetét nagyrészt Platón,
Arisztotelész és a sztoikusok műveiből merítette; érdeme, hogy a görög filozófia egyes gondolatait latin nyelvre
„adaptálta”. A törvényt természetjogi alapokon definiálta  a valódi törvény az ésszerűség, a helyes ész elveivel
azonos, amely megfelel a természetnek, és ebből deriválható az összes többi törvény. Ez a jog minden népre
vonatkozóan, és minden időben örök és változtathatatlan. Az államnak jogállammá kell válnia; az állam autoritása
a természetjogból ered. A „jogtalanság állama” illegitim képződmény; nem törvényes, ezért nem is kell neki
engedelmeskedni: a törvényszegő kormányzatokkal szemben biztosított az ellenállás joga. az állam morális
közösséget jelent; • az állam az összes polgár közös tulajdona (res populi / res publica) • az állami autoritás a
népből vezethető le, a hatalmat azonban törvényes keretek között kell gyakorolni. • a legjobb alkotmány szerinte is
a különböző államforma-jegyeket vegyíti; • ennek mintaképét a római alkotmányban találta meg. Fontos az
egymást ellensúlyozó intézmények (a „végrehajtó hatalommal”, imperiummal bíró consulok, a tanácsadó
szerepkörű senatus tagjai, a népgyűlések által „felkent” magistratusok) léte. • Csak az erények szolgálhatják az
állam, ennek révén pedig a polgárok javát. • A haza üdve (salus rei publicae) a legfőbb törvény!
16. Mutassa be a Bizánci Birodalom államelméleti gondolkodását!
Az ortodox kereszténység fellegvára. A Bizánci Birodalom (395-1453) intézményei a Római Birodalom
intézményeiből alakultak ki folyamatos fejlődés révén, illetőleg az új körülményekhez történő progresszív
alkalmazkodással. A konstantinápolyi székhelyű uralkodó magának vindikálhatta a római császári címet, az
alattvalók pedig jogot formálhattak arra, hogy magukat rómaiaknak nevezzék. A szokások és hagyományos rítusok
arra szolgáltak, hogy hatalommal ruházzák fel az isteni döntés által kijelölt személyt; a nép és a hadsereg ezt a
döntést „egyöntetűen” elfogadta. I. Justinianus uralkodása fordulópont volt a Kelet-római Birodalom és a kora
középkor/késő antikvitás történetében: minden alkalmat megragadott, hogy az egyház jogait megvédje,
megerősítse, hatását pedig kiterjessze, uralkodása alatt olyan szerves egysége jött létre a római jognak (kodifikáció)
– 16. századtól használatos elnevezése Corpus Iuris Civilis – és hatása szinte minden kontinens jogalkotására
befolyással volt. A birodalom létezése = az isteni akarat kifejeződése. A birodalmat irányító ember = a
Gondviselés kiválasztottja. A császárság = a Gondviselés által irányított emberi intézmény.
17. Mutassa be a középkori keresztény Európa államelméletét!
A középkori politikaelméletben a jó állam fogalmának kérdése háttérbe szorult. A keresztény politikai filozófia két
legfontosabb pillére a hit (vallás) és az értelem (filozófia) volt. A hatalomgyakorlás kérdését pedig az egyházi
(sacerdotium) és a világi hatalom (regnum) versengése határozta meg, miközben a szuverenitás végső forrását az
isteni jogra vezették vissza: a hatásuk a pápaság és a császárság küzdelmében mutatkozott meg – a győzelmet hol a
pápa, hol a császár számára akarván kivívni. „Két kard elmélete”. Az államtani irodalomra a folyton növekvő és
erősödő egyház gyakorolta a legnagyobb hatást. Az államelméletekben az a világnézet tükröződött vissza, amelyet
tanaiban az egyház elfogadott, egyedül igaznak hirdetett, és amelyen az egész bölcselete nyugodott
18. Mit értünk reformáció alatt?
A protestáns forradalom (reformáció, hitújítás): a reformáció komplex jelenség, amelynek okai összetettek és
szertágazóak. Szimbolikus dátuma: a lutheri követeléseknek a wittenbergi templomkapura történt kifüggesztése
(1517. október 31)
19. Mutassa be a reneszánsz kor politikai gondolkodását!
A 15-16. századi Észak-Itáliából elinduló reneszánsz eszmeáramlatnak a humanizmust átható két meghatározó
vonása a realizmus és az utópia voltak. A realizmus magában hordozta a szekularizációs folyamatokat, az
egyháztól teljesen független, ugyanakkor igazolható, pragmatikus és erős világi hatalom, az önálló államiság
megteremtésének igényét. Felidéződtek a klasszikus görög és római köztársasági hagyományok; a városok polgárai
számára ez politikai relevanciával is bírt: legitimálták ugyanis az önkormányzat, a politikai autonómia és a
polgárság szabad státusza igényeit. A kor politikai gondolkodása Machiavelli A Fejedelem című munkájában
remekül érzékelhető.
20. Határozza meg az állam fogalmát Machiavelli a Fejedelem c. munkája alapján!
15-16. századi Itália, kialakulnak a modern államok első formái, itáliai nyelvjárással: stato. Machiavelli már
kifejezetten a mai értelemben használja, jelentése: fejedelem vagy egy szűkebb politikai csoport által gyakorolt
politikai hatalom, terület és népesség, mint a hatalom tárgya, kormányzás és kormányzati forma.
21. Mi Jean Bodin fő művének címe és mikor keletkezett?
Hat könyv a köztársaságról (1576)
22. Mi Thomas Hobbes fő művének címe és mikor keletkezett?
Leviatán (1651)
23. Mi Hugo Grotius fő művének címe és mikor keletkezett?
A háború és a béke jogáról (1625)
24. Melyek a szuverenitás fő elemei Bodin szerint?
Törvényhozás joga, Háborúindítás és békekötés joga, Legfőbb hivatalnokok kinevezésének joga, Legfőbb
bíráskodás joga, Megkegyelmezés joga, Hódolat fogadásának joga, Pénzverés joga, Adók és vámok kiszabása,
Tengeri jogok, Súlyok és mértékegységek megállapításának joga
25. Mi a szuverenitás külső és belső oldala?
A szuverenitásnak két oldala van, a külső – kifelé, más államok irányába – és a belső – befelé, az alattvalók
irányába
„A belső és külső, az államjogi és nemzetközi jogi szuverenitás megkülönböztetése folytán az előbbi
következményeként szokták említeni az állam azon jogát, hogy politikailag berendezze magát, vagyis alkotmányt,
törvényeket készítsen magának; emellett kiemelik azt a jogát, hogy a maga részére általában jogszabályokat
alkosson.1 […] Minden olyan kísérlet, amely a belső szuverenitásból folyó jogok felsorlására törekszik, szubjektív
jogokként igyekszik feltüntetni azt az anyagi hatáskört, amellyel az állam a nemzetközi jog által garantált területen
belül rendelkezik. Ez a kísérlet azonban kilátástalan, hiszen az államot e területen belül, elvileg, az emberi
magatartás szabályozásának joga általában megilleti.”
2 „A külső szuverenitásból, vagyis függetlenségből folyó jogokként a következőket szokás felsorolni: a jogot más
államokkal szabadon közlekedni és a célból képviselőket, meghatalmazni (követségi jog), a nemzetközi szabályok
megtartása melletti háborúviselésre3 és szerződéskötésre vonatkozó jogot; emellett jogot az egyenlőségre, a
tiszteletre és így tovább. Különösen ki szokás emelni az államnak arra való jogát, hogy kizárhassa saját területéről
minden más állam állami ténykedését, hogy más állam bíráskodása alá nem vethető, s hogy küldöttei a fogadó
állam hatalma alól kivétessenek, hogy állampolgárait a külfölddel szemben megvédelmezze. Nyilvánvaló, hogy ez
a felsorolás sem lehet soha teljes.
Külső aspektusa szerint az államok egyetlen, maguknál magasabb hatalomnak sincsenek alávetve; más államok
nem avatkozhatnak be
belső vonatkozása alapján pedig szabadok politikai rendszereik megválasztásában, és belügyeikről egyetlen külső
hatalomnak sem tartoznak elszámolási kötelezettséggel.
26. Mi tud a Szent Korona-tanról?
Magyar szuverenitás-elmélet. A korona testesíti meg a hatalmat. A korona az isteni legitimáció objektivált formája.
Az ország a koronáé. Magyar szuverenitás-elmélet. Az államhatalom (a törvényhozás és a kormányzás) teljessége a
Szent Koronát illeti. A magyar nemzetet (Corpus Hungaricum) jogi személyként kézzel foghatóan megtestesítő
szimbólum. Az államfő személyének a kiválasztásának a joga a magyar nemzetet illeti meg. A koronázás a hatalom
átruházás legitim útja, a legitim hatalom gyakorlás egyik alapja. Minden jog és tulajdon forrása a Szent Korona. A
Szent Koronáé az ország területe. Az ellenállás joga és kötelessége. Minden jogszabálynak, továbbá a törvényhozó,
a végrehajtó és a bírói hatalom intézkedéseinek is meg kell felelniük a Szent Korona eszmének. A koronázással
kapja meg a szuverenitást. A második vh. végéig meghatározó.
27. Mi a népszuverenitás?
A népszuverenitás egy olyan politikai eszme, ami szerint minden kormányzati hatalom forrása a nép, vagyis
közhatalmat csak az emberek ruházhatnak egymásra. A népszuverenitás eszméje szerint nincsen szükség
uralkodóra (szuverén), hanem az uralkodó feladatát maga a nép is elláthatja. Egyesülési szerződést kötnek az
emberek egymással. Mindenki lemond minden jogáról a közösség javára. A szuverén maga a nép. A szuverenitás
az általános akarat. Létrejön egy olyan politikai test, amelyben az egyes egyén ennek kiszakíthatatlan,
elkülöníthetetlen részévé válik.
 A felvilágosodás új elképzelése (17. század)
 Olyan politikai eszme, ami szerint minden állami főhatalom hatalom forrása a nép, tehát nincs szükség
uralkodóra (szuverénre), mert az uralkodó feladatát a nép látja el
 a hatalom a néptől származik, amely választások útján átruházza a hatalmát (hatalmának egy részét)
választott országgyűlési képviselőire (közvetett); illetve népszavazással gyakorol hatalmat (közvetlen)
 legfőbb politikai rendszere: demokrácia (=népuralom)
 a népszuverenitás gondolatának legnagyobb hatású teoretikusai: Thomas Hobbes, John Locke és Jean-
Jacques Rousseau
 Emberi és polgári jogok nyilatkozata (1789): a francia forradalom egyik alapvető dokumentuma, mely az
emberek egyéni és közösségi jogait határozza meg
 Virginiai Jogok Nyilatkozata (1776): kihirdeti a polgárok eredendő jogait, ideértve a „nem megfelelő”
kormányzat reformjának vagy megszüntetésének jogát.

28. Mi az államszuverenitás?
A főhatalom évszázadok óta vita tárgyát képezi a jogtudósok és politológusok között. Viszont az általánosan
elfogadott, hogy a szuverenitásnak két oldala van (külső oldal-más államok irányába és belső oldal-alattvalók
irányába). A szuverenitás belső oldala az államnak azt a képességét jelenti, hogy önállóan határozza meg és tartja
fenn belső állami-jogi rendjét, továbbá főhatalmat gyakorol a területén lévő természetes és jogi személyek,
valamint dolgok felett (belső szuverenitás). A szuverenitás külső oldala szerint az állam független, vagyis minden
idegen hatalomtól szabad és önálló államisággal rendelkezik, továbbá tekintet nélkül tényleges gazdasági vagy
katonai erejére és helyzetére, a nemzetközi életben – a nemzetközi jog alanyaként – az egyenlőség alapján vesz
részt (külső szuverenitás). Az állami szuverenitás külső és belső oldala közötti megkülönböztetés fogalmilag
lehetséges és célszerű, de e két aspektus egymással elválaszthatatlanul összekapcsolódik, és egységet alkot.
Államszuverenitás: államé a főhatalom, belső és külső oldal
29. Mi a jogszuverenitás?
Az államhatalom korlátja a jog = jogállami korlátok, és az alkotmány a szupremációja. A jogszuverenitás a jog
főhatalom jellegét abban az értelemben ismeri el, hogy minden államhatalmi megnyilvánulásnak alkotmányosnak
kell lennie, a hatalom alapja a jog, tehát az alaptörvény szupremáciája érvényesül. Mivel az alkotmány – a
jogforrási hierarchia csúcsán elhelyezkedő – alaptörvény, ezért a benne megfogalmazott intézményes garanciák
biztosítják az államhatalom korlátozását, önkényes gyakorlásának tilalmát, vagyis az államhatalom joghoz kötését,
a jogállamot (jogállamiság).
az államhatalom korlátja a jog, jogállami korlátok, alkotmány szupremáciája
30. Mi a szubszidiaritás?
Az egyik legfontosabb elve az EU-nak.
Szubszidiaritás: a közhatalom gyakorlása során az egyénhez legközelebb álló szinten szükséges megoldani
feladatokat, decentralizáció
31. Mi John Locke fő művének címe és mikor keletkezett?
Két értekezés a kormányzatról (1689)
32. Mi Jean-Jacques Rousseau fő művének címe és mikor keletkezett?
A társadalmi szerződésről, avagy a politikai jog elvei (1762)
33. Nevezzen meg három gondolkodót, akinek elmélete a társadalmi szerződés előfutárának tekinthető!
Thomas Hobbes, Benedictus Spinoza, John Locke
34. Mit tud a természetjog modern megítéléséről?
A természetjogi elméletek indokának és aktualitásának alátámasztására jó alkalmat teremt az emberi jogok és a
személyiségi jogok vizsgálata. Ezen jogosultságok tartalma és elismertsége napjainkban szinte valamennyi
államban azonos, a jogvédelem módjában, a személyében megsértett ember számára rendelkezésre álló jogi
eszköztár milyenségében találhatóak csak eltérések. A személyiségi jogok az ember veleszületett jogai, melyek
függetlenek az aktuális hatalom akaratától. Egyetlen állam sem teheti meg, hogy ezeket az ember természetében
kezdettől fogva benne rejlő jogokat korlátozza, ne ismerje el vagy aktuális akaratához igazodó tartalommal töltse
meg.
35. Hobbes elméletében milyen jog marad az alattvalóknál?
Az állam létrejöttét követően a közös megállapodás által az egyének lemondanak minden természetjogukról, kivéve
az önvédelem jogáról. Hobbes szerint az emberek konstans hadiállapotban élnek (mindenki mindenki ellen), ezért
az egyén saját életének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt (legyen szó akár egy embertársáról,
annak életéről) felhasználhat. Ebből adódóan az értelem általános szabálya az, hogy amíg van remény a békére és
annak fenntartására, minden erőnkkel azért kell küzdeni, hogy ez megvalósulhasson vagy fenntarthatóvá válhasson.
Amint a remény elveszik, az egyén a háború minden eszközét és előnyét felhasználhatja saját életének védelme
érdekében.
36. Melyek a természetes jogok Locke szerint?
Természetes jogok: – Élethez való jog – Szabadsághoz való jog – Tulajdonhoz való jog
37. Miben volt újdonság Rousseau elmélete a természeti állapotról?
Ellentétben Hobbes és Locke feltételezéseivel, nála a természeti állapot a legteljesebb béke állapota volt. Az
emberek szabadok (fizikailag függetlenek) és egyenlők voltak, mivel azonban egymástól elszigetelten éltek,
önfenntartási törekvéseik nem ütköztek mások ugyanilyen törekvéseibe. Azonban a társadalmi fejlődés
egyenlőtlenségeket okozott, s ezek hadiállapot formájában megszilárdultak. Rousseau szerint ennek a rossz
iránynak az alternatívája a társadalmi szerződés, aminek célja ugyanis az, hogy megakadályozza a történelem
ilyen előrehaladását.
38. Mit tud az általános akaratról?
Rousseau államról alkotott elméletének középpontjában az általános akarat (volonté générale) fogalma áll, amely
a társadalommá egyesült emberi közösség érdekeinek kifejezője és biztosítéka. Ez az akarat egyrészt azt
biztosítja, hogy a kifejezett közakarat ne térhessen el a közérdektől. Az általános akarat másrészt a
közérdeknek a magánérdekkel szembeni érvényesülését biztosítja, vagyis annak a garanciája, hogy semmilyen
magánérdek ne kerülhessen a közérdek helyére. Az általános akarat alapján az egyén kényszeríthető is, tehát aki
nem hajlandó követni az általános akaratot, azt az egész alakulat fogja engedelmességre kényszeríteni, más szóval
kényszeríteni fogják, hogy szabad legyen. Az általános akarat mindig a köz hasznára törekszik és ezért olyan
politikai berendezkedést kell létrehozni, amelyben ez az akarat mindig hangot kaphat
39. Mit mondott Hume a szokásról?
David Hume a szerződéselméletek kritikusaként úgy vélte, hogy nem egy képzelt szerződés, hanem a szokás tartja
össze az államot: „az emberek megszokásból engedelmeskednek a hatalomnak”. Sokan Hume-ot tartják a
szerződéselméletekkel szembeni első átfogó kritika megalkotójának. Visszautasította azt a gondolatot, hogy a
társadalmi szerződés feltétlenül szükséges egy legitim politikai hatalom működéséhez. Hume szerint az
aktuálisan létező kormányzatok történetében nehezen találnánk társadalmi szerződést, sőt, a ma létező
kormányzatok eredetileg hódítás vagy birtoklás révén alapozták meg hatalmukat, s nem pedig a polgárok önkéntes
beleegyezése révén. Az engedelmesség és alávetettség megszokottá vált, a legtöbb ember nem is firtatja ezek
eredetét vagy okát. Hume nem tagadja, hogy a nép beleegyezése a kormányzat legitim alapja lehet, de azzal nem
ért egyet, hogy valamennyi kormányzatot erre alapoztak volna, s ezért a kormányzat más alapjait is el kell
fogadnunk.
40. Hol fedezhetőek fel a szerződéselméletek a modern gondolkodásban?
A konkrét szerződéselméletek háttérbe szorultak, azonban alapeszméik máig hatnak. Ilyenek például a
népszuverenitás és demokrácia. Megegyezés az állampolgárok, hogy ki gyakorolhat felettük főhatalmat, minden
alkotmányban. Magyarország Alaptörvényében is szerepel, hogy „(3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a
hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.”
41. Mely három hatalmi ágat különböztette meg John Locke?
Törvényhozó hatalom – általános, nem állandóan működik
Végrehajtó hatalom – különös, konkrét, folyamatosan működő, államon belül
Föderatív hatalom – védelem külső irányba
42. Mit mondott Benjamin Constant az államfői hatalomról?
Az egyes hatalmi ágak közötti egyensúly fenntartását célzó önálló, „semleges” államfői hatalom gondolata is
megjelent. Benjamin Constant szerint az alkotmányos monarchia az uralkodó (államfő) személyében megteremti
azt a semleges hatalmat, amely a különböző hatalmi ágak közötti összeütközés, akadályozás és „zavaros
kereszteződés” esetén „ismét medrükbe tereli őket” Szerinte ez az erő nem lehet sem a törvényhozó, sem a
végrehajtó, sem pedig a bírói hatalom, mert ha valamelyikük ilyen hatáskörrel rendelkezne, akkor ezt arra
használná fel, hogy a másik kettőt megsemmisítse. Ezért rajtuk kívülállónak, semlegesnek kell lennie, hogy
„működése elkerülhetetlenül érvényesüljön, ahol csak szükséges, és hogy ellenségesség nélkül oltalmazhasson és
helyreigazíthasson”. Az uralkodó (államfő) hatalmát (pouvoir royal) ezekhez képest középen, de a többi felett
álló, egyszerre legfelső és közvetítő, egyensúlyozó hatalomként jelölte meg. Az államfő így ebben a modellben a
többi hatalmi ág fölé került, de Constant nem tekintette a végrehajtó hatalom csúcsának. Ha ugyanis az államfő a
végrehajtó hatalom része és ennek legfőbb megjelenítője, akkor nem állhat a hatalmi ágak felett és az államhatalmi
ágak elválasztása szempontjából nem minősülhet semlegesnek.
43. Mi Montesquieu fő művének címe és mikor keletkezett?
A törvények szelleméről (1748)
44. Mi Constant fő művének címe és mikor keletkezett?
A régiek és a modernek szabadsága (1819)
45. Mely ország a legtisztább példája a hatalmi ágak elválasztásának?
Az Amerikai Egyesült Államok
46. Mely tényezők akadályozták a hatalmi ágak elválaztásnak tiszta megjelenését Európában?
Montesquieu kétféle szabadságról beszélt. Az egyik az alkotmányban megvalósuló szabadság, s ezen belül
helyezhető el a hatalmi ágak egymáshoz való viszonya. Ezt a korabeli Európa még nem ismerte, írott
alkotmánnyal ekkor még egyetlen ország sem rendelkezett. A XVIII. században az ősi törvények és az
évszázadok folyamán felgyülemlett szokások képezték az egyes államok alkotmányát. Bibó István a következőket
sorolja:
A legnagyobb akadályt az Európában évszázadok óta létező monarchiák intézménye volt, amelyek isteni
tekintéllyel rendelkeztek. Az államszervezet egy nagy erejű, központi jelenség volt, a törvényes hatalom legfőbb
forrása volt mind törvényhozói, mind végrehajtói, mind bíráskodási tekintetben (Amerikában ezt a nép testesítette
meg). Nehezen mondtak le törvényhozói hatalmukról az uralkodók. Nagy nehézséget jelentett a hivatalnoki kar
nyomása, mivel a törvényhozás, különösen pedig a bírói hatalom beavatkozását próbálta visszautasítani. A
népszuverenitás elvével sem sikerült összeegyeztetni tökéletesen a hatalmak elválasztásának montesquieu-i elvét,
a népszuverenitást a hatalmak egyikeként akarták az egész rendszerbe beilleszteni. Ebből az következett, hogy a
törvényhozó hatalom erősebbé vált, valamint megjelent az alkotmányozó hatalom is.
47. Mit jelent a hatalmi ágak elválasztása vertikális szinten?
A hatalommegosztás vertikális (föderatív) szinten is értelmezhető, ami különböző cselekvési színterek közötti
felosztást jelent. A vertikális hatalommegosztás általános értelemben olyan rendezőelven épül fel, amelyik a
hatalom gyakorlásának egyes területi vagy testületi szintekre történő tagolásaként jelenik meg. A
hatalommegosztás elvét ugyanis az a megoldás is megvalósíthatja, ha az államhatalmat (közhatalmat) központi,
területi vagy helyi szintekre, illetőleg autonóm testületekre osztják fel. Ebben az értelemben szokás központi,
területi, helyi, illetőleg testületi hatalomról beszélni. E megoldás lényege az, hogy az e szinteken kialakított
hatalomgyakorló szervek olyan döntési feladat- és hatáskörökkel rendelkezzenek, amelyet önállóan, saját
felelősségre, és egymáshoz kapcsolódva, egymást kiegészítve és kontrollálva alkalmaznak.
A hatalommegosztásnak ez a vertikális módja – a hatáskörök differenciáltságára tekintettel – alapvetően négyféle
lehet:
 a központi, a területi (regionális) és a helyi szintek között
 egyfelől az állam, másfelől azoknak a testületeknek az esetében, amelyek meghatározott közfeladatokat,
közigazgatási feladatokat is ellátnak, és ennek keretében saját tagjaik tekintetében közhatalmat (is)
gyakorolnak
 a szövetségi államokban a föderatív hatalommegosztás döntő mértékben a szövetségi szint és a tagállamok
között
 nemzetközi és szupranacionális (nemzetek feletti) szinten

48. Mit jelent a hatalmi ágak elválasztása horizontális szinten?

A hatalommegosztásnak és az államhatalmi ágak
elválasztásának tényleges kialakítása: a
hatalommegosztás horizontális (ugyanazon az
állami szinten belüli különböző funkciók közötti)
dimenziója. Adott állam sajátosságai szerint.
Parlamentáris kormányzati rendszer.

49. Mit jelent a hatalmi ágak elválasztása döntési

szinten?
A hatalommegosztás decizív értelmezésénél arról van szó, hogy mivel a politikai akaratképzési és döntéshozatali
eljárások, vagyis a politikát alakító folyamatok nem csak állami szinten zajlanak, ezért az államhatalom gyakorlása
sem írható le kizárólagosan állami kategóriákkal. A plurális társadalomban versengő érdekek vannak. A parlament
és a kormány döntéseit azonban a politikai akaratképzési mechanizmuson keresztül jelentős mértékben
befolyásolják a pártok, az érdekszervezetek (lobbik), a társadalmi-politikai mozgalmak, a média és a nyilvánosság
mint sajátos közvetítő rendszer.
50. Miért tartotta fontosnak Montesquieu a hatalmi ágak elválasztását?
De miért kell a hatalmat (például az államhatalmi ágak elválasztása révén) megosztani? E kérdést illetően a
liberális gondolkodás alaphangját Montesquieu adta meg, akit nem véletlenül tekintenek „a liberalizmus
liberalizmus [kora] előtti ősatyjának”. Azért, mert a személyes hatalomgyakorlás természete szerint mindig
expanzív jellegű: „Mindenki addig terjeszti ki hatalmát – olvashatjuk A törvények szellemében –, ameddig
korlátokba nem ütközik”, s ezért „a hatalomnak csakis hatalom szabhat határt”.
Montesquieu szerint az adott kormányforma önmagában sehol sem biztosíthatja a törvények uralmát és az emberek
szabadságát. Ez csak akkor valósulhat meg, ha az egyes hatalmi ágak működését a másik hatalmi ág ellensúlyozza
és a tételes törvények egyúttal biztosítják az állampolgárok szabadságát.
Az elmélet lényege, hogy a hatalom megosztása nem véletlen és rendkívüli jelenség az állam életében, hanem az
egyéni szabadság védelme érdekében ez az egyetlen lehetséges védekezési mód a zsarnoki hatalommal szemben.
Szerinte a három hatalom közül már kettőnek ugyanazon személy vagy testület kezében történő egyesítése a
szabadság elvesztését és a zsarnoki hatalom kialakítását jelenti.
51. Fogalmazza meg a liberalizmus, mint ideológia jelentését, lényegét!
A liberalizmus szabadságot jelent, ebben az eszmében egyéni szabadságot.
52. Melyek a liberális értékek?
szabadság, egyenlőség, tolerancia, igazságosság
53. Mit jelent a racionalizmus és individualizmus a liberalizmusban?
A racionalizmus, mint a rendre törekvés, az igazság. Az objektivizmussal szemben előtérbe kerül a
szubjektivizmus, ezzel a tárgyilagos megismerés kerül a középpontba. Alapelv, hogy a látszattal szemben mindent
tény alapon, valójában lehet és kell értelmezni, ezzel jelentősen megnő az értelem, az ész szerepe. Ennek
következménye, hogy a társadalom szervezést is az értelemre, ész-elvekre alapozzák.
Individuum az az egyén, aki él az önállóságának lehetőségével – az individualizmus az egyénelvűség. Ez olyan
gondolatok és elméletek összessége, ahol az egyén elsődleges a közösséggel szemben.
54. Mik a liberális állam jellemzői?
Az állam és társadalom legteljesebb elválasztása, legkisebb beavatkozás a privátszférába, egyéni szabadságot
biztosító intézmények ekkor épülnek ki, virágkor a 19-20. században, a redisztribúció csökkentésére irányuló
tevékenységek, leginkább, de figyeli az egyéni jogok érvényesülését is
55. Mutassa be a minimális államot!
Legelvontabb állameszmény, képviselői: William Humboldt, Herbert Spencer.
Negatív funkciók, távolmaradással képes végrehajtani: személyi szabadság védelme. Jogi körülmények,
közbiztonság biztosítása. Nem befolyásolja a gazdasági tevékenységeit a magánszemélyeknek, csak akkor
avatkozik be, ha egyik egyén a másikkal szemben szorul védelemre, ha túllépi a jog korlátait. Nincs közoktatás,
egészségügy sem.
56. Mutassa be a korlátozott államot!
Képviselői: Adam Smith, John Stuart Mill, Friedrich Hayek.
A negatív funkció mellett megjelenik a korlátozott tevékenység is, de kizárólag alkotmányos módon és
eszközökkel- gazdaságpolitika. (gazdaságszabályozó és gazdaságélénkítő tevékenysége) Alkotmányos állam, ami
törvényeivel saját magát is köti – önkorlátozás a joguralom, jogállamiság és alkotmányosságon keresztül.
57. Mutassa be a semleges államot!
Gyökerei visszanyúlnak Locke és Montesquieu munkásságához. Gazdaságba be-nem-avatkozás, illetve a hatalmi
ágak elválasztása, amit semleges, egyfajta közvetítő szereppel látnak el – „az állam, mint döntőbíróként” az
érdekharcok felett áll. Pártsemlegesség, ideológiai semlegesség: a semlegesség a legjobb reakció.
58. Melyek a liberalizmus intézményei?
Parlamentarizmus, politikai nyilvánosság, állami igazságszolgáltatás (szabadságjogok), önkormányzatiság,
hatalommegosztás
59. Ismertesse John Stuart Mill liberális elméletét!
Kár-elv: “Az egyetlen cél, amelynek érdekében jogosan lehet egy civilizált közösség bármely tagjával szemben –
akarata ellenére – erőszakot alkalmazni, mások sérelmének megakadályozása. Az ő saját – fizikai vagy erkölcsi –
java nem elégséges indok erre.”
Állam beavatkozhat, ha valaki másnak okozna kárt (pl. emberölés, testi sértés, anyagi kár, lopás). Állam nem
avatkozhat be, ha valaki csak saját magának okozna kárt: paternalizmus tilalma (pl. alkohol- és drogfogyasztás,
dohányzás). Állam nem avatkozhat be erkölcstelen, de másoknak nem káros cselekményekbe: moralizmus tilalma
60. Fejtse ki a liberalizmus szabadság-fogalmát!
Itt: egyéni szabadság. Ez a szabadság nem azt a képességet jelenti, hogy az egyén megcselekedhet bármit, amit
akar, hanem azt, hogy mentesül a cselekvési kényszer alól (azt nem kell megtennie, amit nem akar), nincs
korlátozva, nyomás alá helyezve, magánszférája szabad. Isaiah Berlin: szabadság olyan szféra, ami mentes mások,
így az állam, közhatalom, beavatkozásától, önkénytől, korlátozástól, ellenőrzéstől. Tehát, a szabadság az állami
akarat hiányát is jelenti egyes területeken. Pl. sajtószabadság – a cenzúra hiánya. Benjamin Constant megfogalmazz
a modern szabadság elméletét. Eszerint a modern szabadság (ami egyenlő a polgári szabadsággal) abban testesül
meg, hogy az egyén létrehozza az államot, de aztán visszavonul a magánszférába, ahol élvezi az önállóságát. A
szabadság egy kétpólusú viszony – egyik végén az egyén, másik végén, ami képes annak korlátozására.
61. Mutassa be konzervativizmus ideológia jelentését!
Két-háromszáz éve megjelent eszmerendszer, aminek legfőbb értéke a létező megtartása, megóvása a változástól.
Az elmélet a 18. század óta jelen van, de csak a 19. században kap. A konzervatív megközelítés szerint az emberi
tudás inkább gyakorlati, sokáig nem fogalmaztak meg teóriákat. Ezt Mannheim Károly úgy foglalta össze, a
konzervativizmus “nem az eszmék síkján mozog”. Tulajdonképpen a további eszmék doktrínáira megfogalmazott
válaszokkal kezdődött meg a konzervativizmus elméleteinek kialakítása, de azoktól eltérő módon, nem elvontan,
hanem tény-alapúan. Hegel: „Ami ésszerű, az valóságos; s ami valóságos az ésszerű.” A legegyszerűbben úgy
szemléltethető, hogy a liberális megközelítés szerint a jelen a jövő kezdete, a konzervatív szerint a múlt folytatása.
De Maistre ezt odáig viszi, hogy “a romlott jelent csak a megváltó régi visszaállításával lehet helyrehozni”, Burke
úgy fogalmaz, a stabilitás és a rend a tradíció és a hagyomány által lehet elérhető. A konzervativizmus a
változásban nem mindig a fejlődés lehetőségét látja, hanem a létező rend megbontását.
62. Milyen értékek kapcsolódnak a konzervativizmushoz?
Tradíció: a hagyományok tiszteletét, megőrzését jelenti. A hagyomány jelentőségét abban látja, hogy az az egyén
számára magatartásmintát közvetít, a múlt értékeit közvetíti a jelen felé. Organikus fejlődés: a konzervatív
gondolkodók az államot és a társadalmat az élő szervezethez hasonlították, amelynek egyes részei viszonyát a
kölcsönhatás és a kölcsönös függőség jellemzi. Stabilitás: a konzervatív ideológia fontosnak tartja a viszonylagos
állandóságot, a tradíciókat, a szilárd erkölcsöket, szokásokat. Egyenlőtlenség: a liberalizmus által hirdetett
egyenlőségeszmével szemben megengedhetőnek, sőt kívánatosnak tartja az egyenlőtlenséget. Abból indul ki, hogy
az emberek természettől fogva sokfélék, különbözőek, nem egyenlőek szellemi és fizikai képességeikben,
lehetőségeikben. Kollektivizmus: a liberalizmustól eltérőn nem ismeri el az egyén elsődlegességét, ezzel szemben
közösségközpontú. Azt tartja, hogy az egyén nem autonóm lény, hanem a közösség része, csak abból a közösségből
lehet levezetni és megérteni, amelyben él. A rendet és a stabilitást csak a közösség képes megőrizni. A
közösségnek három fő formáját hangsúlyozzák: család: a család alatt alapvetően a hosszú időre visszavezethető
ősöket, a nagy családneveket, a rangot, az ezzel járó születési előjogokat értik elsősorban, egyház: a konzervatív
gondolkodás a vallást értéknek tekinti, az egyházat olyan közösségnek, amelynek nagy szerepe van a hagyományok
megőrzésében, a rend és a stabilitás fenntartásában, nemzet: a nemzeti eszem főleg a XIX. század másik felétől
vált a konzervatív gondolkodás jellemzőjévé.

63. Mutassa be a konzervatív emberképet!

Szintén a liberális eszmének ellentmondva, a konzervatív emberkép szerint az egyén korlátozott. Mivel az egyén
korlátozott, nem képes átfogó, tehát a társadalmat érintő tudás kialakítására, ebből következik, hogy a törvények
megfogalmazására is képtelen, nem képes. Ebből is fakad a változás elítélése, az azzal kapcsolatos szkepticizmus:
ha nincs átfogó tudása sem képessége, akkor a működő már kialakított rend megváltoztatása szükségtelen,
egyenesen rossz. A konzervatív emberkép tökéletlen egyént mutat, ami nem is képes a tökéletesedésre, korlátolt és
nem képes a változást felfogni sem - rendkívül pesszimista megközelítés.
64. Ismertesse a konzervatív állameszményt!
Organikus államfelfogás: Az államot gépként elgondoló elmélet. Strukturális hasonlóságot vélnek felfedezni egy
biológiai lény és az állam között. Így pl: - fej = uralkodó - szív = vallás - agy = tanács - kéz = hadsereg. További
hasonlóság az ezek közötti kölcsönhatás, plusz a fejlődés az idő múlásával. Az idő viszont különbözik, az ember
évtizedekben az állam korszakokban fejlődik. Megkülönböztetünk fiatal, energikus, és megfáradt, halódó
államokat, illetve olyanokat, akik megrekedtek a fejlődésben Az állam fejlődését az egyén és az eszmék nem
befolyásolhatják. Az állam emellett egyfajta személy-mivoltot kap, kialakul az állam, mint jogi személyiség
felfogása. Ebből következett, hogy az uralmi viszony lehet jogviszony, az állami berendezkedés jogrend.
65. Mi a jelentősége Edmund Burke munkásságának az államelméletben?
Fő képviselője, a "konzervativizmus atyja" az ír származású politikus Edmund Burke. Fő műve: Elmélkedések a
francia forradalomról. Ebben fejti ki alapgondolatait, összehasonlítva a francia és az angol fejlődést. Rámutat,
hogy az angol alkotmány egy történeti alkotmány, amely szervesen egymásra épülő alkotmányérvényű törvények
sorozata. Ezek örökérvényűek, nem változtathatóak. Az angol fejlődésre jellemző állandóságot, stabilitást és
organikus fejlődést tartja megfelelőnek, elítéli a francia forradalomban megnyilvánuló radikális, hírtelen
fordulatokat.

66. Milyen konzervatív állami intézményeket ismer? Mutassa be!

Érdekképviselet és korporativizmus: egy társadalmi réteg érdeke se nyomja el egy másikét, mivel az
érdekkülönbözeten alapuló viszálykodás a rend megbomlásához vezethet. Parlamentarizmus negatív megítélése,
hiszen az a viták helyszíne, teljes szólás- és sajtószabadság egyes elméletek szerint korlátozható kellene legyen  a
választójog szintén
Monarchia: Az állam személyisége fizikailag, ténylegesen testet ölt. Az uralkodót szereti a konzervativizmus, mert
egyrészt történeti jellegű, öröklődő, tehát nem szabad akarattal választott, és ő egy olyan semleges szereplő lehet az
államszervezet csúcsán, aki képes az érdekek figyelembevételére. Extra pozitívum, hogy a monarchiák nehezen
változnak.
Bürokrácia: Főleg a 19. századi német konzervativizmus vonzódik az elképzeléshez, mivel a bürokrácia nagyon
kemény hierarchiát és szabályrendszert jelent, ami magában elfojtja az esetleges érdekkülönbözetből fakadó
konfliktusokat.
Történeti alkotmány és történeti jog: Ősi eredet és történetiség. Az alkotmány kvázi az állam szelleme, tényleges
működést összegez. Minél régebb óta áll fenn, annál hosszabb időintervallum bizonyítja, hogy ténylegesen
működik.
67. Mit értünk organikus államfelfogás alatt?
Az államot gépként elgondoló elmélet. Strukturális hasonlóságot vélnek felfedezni egy biológiai lény és az állam
között. Így pl: - fej = uralkodó - szív = vallás - agy = tanács - kéz = hadsereg További hasonlóság az ezek közötti
kölcsönhatás, plusz a fejlődés az idő múlásával. Az idő viszont különbözik, az ember évtizedekben az állam
korszakokban fejlődik. Megkülönböztetünk fiatal, energikus, és megfáradt, halódó államokat, illetve olyanokat,
akik megrekedtek a fejlődésben Az állam fejlődését az egyén és az eszmék nem befolyásolhatják. Az állam
emellett egyfajta személy-mivoltot kap, kialakul az állam, mint jogi személyiség felfogása. Ebből következett,
hogy az uralmi viszony lehet jogviszony, az állami berendezkedés jogrend.
68. Mit jelent a konzervativizmusban az érdekképviselet, korporativizmus fogalma?
Lényege, hogy egy társadalmi réteg érdeke se nyomja el egy másikét, mivel az érdekkülönbözeten alapuló
viszálykodás a rend megbomlásához vezethet. Parlamentarizmus negatív megítélése, hiszen az a viták helyszíne 
teljes szólás- és sajtószabadság egyes elméletek szerint korlátozható kellene legyen, a választójog szintén, hiszem a
művelt és műveletlen ember egy szintre helyezését jelenti annak általánossá tétele. Ezekkel szemben olyan
intézményi megoldásokat helyez előtérbe, amik mérsékelik az érdekkifejezés hevességét – pl kétkamarás
parlament, ahol a két ház fékezi egymást. Egyes megközelítés szerint még egyes csoportok politikai
érdekképviseletére sincs szükség, hiszen a hatalom gyakorlóinak feladata, hogy semlegesen minden réteg érdekét
szem előtt tartva cselekedjen.
69. Mi a jelentősége a történeti alkotmánynak a konzervatív állameszményben!
Ősi eredet és történetiség. Az alkotmány kvázi az állam szelleme, tényleges működést összegez. Minél régebb óta
áll fenn, annál hosszabb időintervallum bizonyítja, hogy ténylegesen működik. „Évszázadok munkája”,
„hallgatólagosan elfogadott hosszú gyakorlatban érvényesülő kompromisszumok rendszere”
70. Mit értünk kollektivizmus alatt a konzervatív ideológiában?
Kollektivizmus: a liberalizmustól eltérőn nem ismeri el az egyén elsődlegességét, ezzel szemben
közösségközpontú. Azt tartja, hogy az egyén nem autonóm lény, hanem a közösség része, csak abból a közösségből
lehet levezetni és megérteni, amelyben él. A rendet és a stabilitást csak a közösség képes megőrizni. A
közösségnek három fő formáját hangsúlyozzák:
- család: a család alatt alapvetően a hosszú időre visszavezethető ősöket, a nagy családneveket, a rangot, az
ezzel járó születési előjogokat értik elsősorban. (Nem véletlen, hogy a konzervativizmus megjelenésekor az
előkelők filozófiájának számított.)
 - egyház: a konzervatív gondolkodás a vallást értéknek tekinti, az egyházat olyan közösségnek, amelynek
nagy szerepe van a hagyományok megőrzésében, a rend és a stabilitás fenntartásában.
- nemzet: a nemzeti eszem főleg a XIX. század másik felétől vált a konzervatív gondolkodás jellemzőjévé

71. Ismertesse a szocializmus általános jellemzőit, értékrendjét!

Hasonló gyökerekkel rendelkezik, mint a liberalizmus, szintén a francia forradalomból merít, de az egyenlőséget
kizárólag társadalmi igazságossággal, a javak egyenlő elosztásával képzelik el. Nemeken, fajokon, nemzeteken
felülemelkedő egyenlőséget hirdet. A liberalizmustól különbözik, miszerint morális egyenlőséget hirdet: minden
ember egyenlő, és ugyanahhoz van joga – materiális egyenlőség a jogival szemben.
72. Mit értünk kollektivizmus alatt a szocialista ideológiában?
A francia forradalom hármas jelszavából a testvériségnek tudható be. A szocializmus elnevezése is innen ered,
socus = társ, eltérés az individualizmustól a társulás felé. A konzervativizmushoz hasonlóan a közösség elsőbbségét
hirdeti az egyénnel szemben. Az egyén kibontakozásának a feltétele lesz a közösség. Ebből fakad az újraelosztás
elmélete is: ha a munkafolyamat egyre több egyén bevonásával zajlik, tehát közösségivé válik, akkor a megtermelt
javak is a közösségé kell legyenek.
73. Mit értünk emancipáció alatt a szocialista ideológiában?
Az emberek felszabadítása az elnyomás és a kizsákmányolás alól. Itt politikai programként jelenik meg, két
áramlatát tudjuk megkülönböztetni: - utópisztikus, pl. Saint-Simon vagy Owen képviseli, tudományosan
megtervezett társadalom képet képvisel - forradalmi, pl. marxisták, anarchisták, nem veti el a tudományt, de a cél
a forradalom, mert a romokból lehet új világot építeni. Kisajátítani a kisajátítókat, önfelszabadítani. Az
emancipáció eredménye a szakszervezetek, a munkáspártok, munkásmozgalom, ami önfelszabadítást céloz és
alulról építkező társadalom kiépítését helyezi előtérbe. A valódi igazságosságnak pedig lesz egy kikerülhetetlen
feltétele: a magántulajdon felszámolása, mivel a magántulajdon a közösségtől való elidegenítés, ami a
kizsákmányolás egy formája.
74. Mit értünk perfekcionalizmus alatt a szocialista ideológiában?
A javak igazságos elosztása egy olyan tökéletesség, amit támogatni kell, elősegíti az erények kialakulását, az
emberek fejlődését. Ugyanakkor a helytelen életmódot – lsd nem újraelosztás, ergo magántulajdon, büntetni kell. A
jó élethez hozzátartozik a munka, de nem a kapitalista felfogásban. Nem azért dolgozol, hogy előállítsd a saját
javaidat, hanem a másokkal való munkában kiteljesedsz. A legjobb a kooperatív termelői munka.
75. Mit értünk politikai racionalizmus alatt a szocialista ideológiában?
Tervező értelem, cselekvési program, szabályrendszer kialakítása.
76. Mutassa be a szocialista értékrendet!
A szocializmus eszmerendszerének központi értéke az egyenlőség. Ennek négy típusát különböztetjük meg: leíró
jellegű: egyenlő vagy egyenlőtlenek-e az emberek - ok feltáró: az egyenlőség vagy egyenlőtlenség okaival
foglalkozik - normatív: mennyire egyenlő, menyivel egyenlőbb kell legyen - indokló: miért ennyire egyenlő vagy
egyenlőtlen – körülmények. Megkülönböztetjük a társadalmi és gazdasági egyenlőséget, ami materiális jellegű,
illetve az anyagi és kulturális javak egyenlőségét, ami inkább az elosztandó javak körét jelenti, pl hozzáférés a
munkaeszközökhöz, szociális egyenlőség vagy társadalmi érvényesülés egyenlősége. Az egyenlőtlenség káros,
mert akadályozza az emberi képességek és személyiség kifejlődését. A materiális egyenlőég inkább jogi alapú.
Általános szabály: mindenki a képessége szerint járul hozzá az előállításhoz, szükséglete szerint jut hozzá. (ez a
korabeli aki nem dolgozik, ne is egyen) Az egyenlőség egy sajátos formája az esély-egyenlőség: eltérő társadalmi
helyzetűek számára esélyt kell biztosítani a fejlődéshez és jóléthez. A társadalmi igazságosság is egy fontos érték,
ez az elosztással kapcsolatos. A piacgazdaságban hátrányt szenvedők számára kárpótlásra van szükség. Ez a
kárpótlás a megélhetés biztosítás. A szolidaritás és közösségiség arra utal, hogy hagyományos közösségekhez
hasonló társadalmi rend kiépítésére törekedik. A szocializmus esetében ez az ipari társadalom által teremtettúj
rendszer, az osztályok lesznek ennek a megvalósítói. Ezek érdeken alapulnak, már önmagukban valamilyen
szolidaritással bírnak a tagjai, amit a szocializmus intézményekkel is tovább erősít pl munkásegyletek, etc. A
szabadság itt nem egyéni, hanem közösségi szabadság. Pozitív fogalom, valami megtételére utal, mégpedig a
közösség lehetőségeinek kiterjesztésére. Egyéb fontos értékek: munka, társadalmi haladás.
77. Ismertesse a szocializmus irányzatait!
1. Marxizmus: Nem az ember határozza meg a társadalmi létet, hanem fordítva. Erre alapozva, ha változtatni
szeretnénk, akkor az anyagi körülmények befolyásolásával megtehetjük – változtatni kell a termelési módon. Ez
pedig forradalommal lesz elérhető. A magántulajdonhoz való viszony alapján kialakított osztályok folyamatos
osztályharca határozza meg a történelmet – tőkések vs. munkások. Az uralkodó osztályt is forradalommal lehet
megdönteni. Az embert emberré tevő, legnagyszerűbb tevékenység: a munka. Aki ettől elidegenedik, az csak
elnyomást lel. Marx: A gothai program kritikája: az ember felszabadítását csak a világméretű kapitalizmus
felszámolása teheti lehetővé.
2. Szociáldemokrácia: Eltávolodás a marxizmustól, 19. század Eduard Berstein képviseletével, célja a
piacgazdaság és az állam reformja. A Marxék által megjósolt nyugati gazdaság és társadalmi rend összeomlása
valóban bekövetkezik, de nem olyan hamar, mint feltételezik. Bernstein szerint a tényleges folyamatok nem egy
végső osztályharcból kialakuló forradalommal kezdődnek, hanem inkább válságok következtében mellett a
társadalom lépcsőzetesen fog tagozódni. A marxi állásponttal szemben nem egy hatalmas, egyre szegényedő
munkásréteg alakul ki, hanem a középosztály fog erősödni. Abban az esetben azonban, hogy a változás magától
bekövetkezik, nem kell kitörő forradalmat várni, a cél inkább az elnyomottak segítése, amit Bernstein a
szövetkezetekben lát megvalósulni. Cél a demokrácia növelése, ami a szocializmus kivívásának eszköze és
megvalósításának formája. A szociáldemokrácia nem akarja megszüntetni a társadalmat, hogy újat hozzon létre,
törvényes, alkotmányos keretek között a parlamentarizmus segítségével egyenlőségre kell törekedni.
3. Keresztényszocializmus: A kereszténység és a szocializmus összekötő ereje az igazságosság. XIII. Leó:
Rerum Novarum: tulajdonképpen a katolikus szociális doktrína, a munkások és munkaadók kötelességeit írja le az
igazságosság érdekében. Azzal, hogy az igazságosság megjelenik a katolikus vallásban, kapcsolatba kerül a
szocializmussal.
4. Liberálszocializmus: Közös nevező az egyenlő elbánás elve. Hasonló a szociálliberalizmushoz, mindkét
irányzat az állam feladatának tudja be a gazdasági viszonyok megteremtését ahhoz, hogy a polgárai képesek
legyenek megszerezni amire szükségük van. Nem kell biztosítsa az élelmet, de kell biztosítson munkát, hogy a
keresetből etetni lehessen a családot.  ez az állam demokratikus, alulról szerveződő, tiszteletben tartja az egyént
és tulajdonát, az előállított javak többletét a közösség rendelkezésére bocsájtja, tiszteletben tartja az egyének
egyenlőségét, véd az elnyomással és kizsákmányolással szemben akár egymással szemben is.
5. Bolsevizmus: Az egyén teljes felszámolása a cél a totális pártállam irányítása alatt, képviselője Lenin
és Sztálin. A marxista egyszeri mindent megalapozó forradalmat folyamatos forradalmi helyzet váltja fel, amit
intézményrendszerrel biztosítanak. A munkásosztály összezúzza az államgépezetet és proletár köztársaságot hoz
létre, aminek élére a Szovjet (=Tanács) kerül, ez végrehajtó és törvényhozó hatalom is egyben. Néphadsereget
hoznak létre és kiépítik a hivatalnok-rendszert. Feloszlatták az egyházakat, a prolerariátust uralkodó osztállyá
szervezik, átalakítják a teljes gazdaságot futószalag mintájára.
6. A harmadik út: A hidegháborús időszakban az amerikai és a szovjet modellek mellett más,
„harmadik” berendezkedéseket értjük alatta. Hirdetője volt az Egyesült Királyságban Tony Blair,
Németországban Gerhardt Schröder, Franciaországban Lionel Jospin, az elnevezés Anthony Giddenstől származik.
Új kihívás a környezetvédelem, a globalizáció, a női emancipáció, később a bipoláris világ összeomlása. A
harmadik utas értékek: - egalitarianizmus: egyenlőség a személyes szabadság tiszteletben tartásával - elesettek
védelme, szolidaritás de NEM osztály-alapon, hanem közösségileg - az állam felelősséggel tartozik polgárai felé,
de az egyénnek is van felelőssége - demokrácia - kozmopolita pluralizmus - környezetvédelem, tudatosság Újfajta
vegyesgazdaságot építenek ki, ami képes a globális együttműködésre, de biztosítja polgárainak a jólétet.
78. Mit jelent a szociáldemokrácia?
Eltávolodás a marxizmustól, 19. század Eduard Berstein képviseletével, célja a piacgazdaság és az állam reformja.
A Marxék által megjósolt nyugati gazdaság és társadalmi rend összeomlása valóban bekövetkezik, de nem olyan
hamar, mint feltételezik. Bernstein szerint a tényleges folyamatok nem egy végső osztályharcból kialakuló
forradalommal kezdődnek, hanem inkább válságok következtében mellett a társadalom lépcsőzetesen fog
tagozódni. A marxi állásponttal szemben nem egy hatalmas, egyre szegényedő munkásréteg alakul ki, hanem a
középosztály fog erősödni. Abban az esetben azonban, hogy a változás magától bekövetkezik, nem kell kitörő
forradalmat várni, a cél inkább az elnyomottak segítése, amit Bernstein a szövetkezetekben lát megvalósulni. Cél a
demokrácia növelése, ami a szocializmus kivívásának eszköze és megvalósításának formája. A szociáldemokrácia
nem akarja megszüntetni a társadalmat, hogy újat hozzon létre, törvényes, alkotmányos keretek között a
parlamentarizmus segítségével egyenlőségre kell törekedni.
Gothai program (1875) • 2 német munkáspárt egyesítése • Szociáldemokrata irány • Demokratikus keretek között
kell munkások érdekeiért küzdeni
79. Mit értünk harmadik út alatt?
A hidegháborús időszakban az amerikai és a szovjet modellek mellett más, „harmadik” berendezkedéseket értjük
alatta. Hirdetője volt az Egyesült Királyságban Tony Blair, Németországban Gerhardt Schröder, Franciaországban
Lionel Jospin, az elnevezés Anthony Giddenstől származik. Új kihívás a környezetvédelem, a globalizáció, a női
emancipáció, később a bipoláris világ összeomlása. A harmadik utas értékek: - egalitarianizmus: egyenlőség a
személyes szabadság tiszteletben tartásával - elesettek védelme, szolidaritás de NEM osztály-alapon, hanem
közösségileg - az állam felelősséggel tartozik polgárai felé, de az egyénnek is van felelőssége - demokrácia -
kozmopolita pluralizmus - környezetvédelem, tudatosság Újfajta vegyesgazdaságot építenek ki, ami képes a
globális együttműködésre, de biztosítja polgárainak a jólétet.
80. Mit jelent az emberarcú szocializmus?
tömegfogyasztás, életszínvonal növekedés, szabad kulturális légkör, ami végül az államszocializmus megdöntését
eredményezte.
81. Mutassa be nacionalizmus szó jelentését, ismertesse a nemzet fogalmakat és felfogásokat!
A latin nascor – születik, ered, és a görög natio – nemzet, nemzetség szavakból ered. (történeti-alapú ideológia)
Nacionalizmus = a nemzet és az állam összekapcsolása, nemzet-elvű politikai gondolkodás. Sajátossága, hogy
„kétarcú” jelenség (Janus-arc, római kapukon álló isten, kétarcú volt), egyszerre tekint vissza és mutat előre,
egyszerre képviseli a hagyományt és a haladást.
1. Natio A középkor óta ismert fogalom, de akkoriban egy szűk közösséghez való tartozást írt le. Tartományi
nemzetként írható le – királyság vagy birodalom lakóit jelölte, pl bajor, katalán. A tartományi nemzet nem volt
politika formáló. (Magyarországon a középkorban a nemzet jelenthette a birodalom alattvalóit, a nem-etnikumot, és
a nyelvi-kulturális magyar birodalom alkotó egyént.)
2. Etnikumtól nemzetig Az etnikum = népcsoport, évszázadok alatt nemzetté formálódhat. Ennek Romsics
Ignác szerint két lépése van: laza kötődésű csoport válik kulturálisan integrált közösséggé, ami politikailag is
tudatos. Első a nyelvi és vallási egyesítés, a közös történelemtudat kialakítása, ez gyakran egybeesik más etnikum
integrálódásával, ami akár érdekütközést is eredményezhet lsd Balkán. A második szakasz a politikai harc, akár
fizikai is lehet pl az erőforrásokért.
3. Nemzet képző tényezők Nehéz konkrétan kiemelni egyes feltételeket, mert fejlődésenként eltérő lehet.
Néhány jellemző elem: - a nyelv – azok tartoznak egy nemzetbe akik egy nyelven beszélnek, nacionalista politika
egyik eszköze ennek a hangoztatása. - közös őstől való származás – a történelem keveredik, van akinek nincs is pl
Amerika, ami fontos az inkább az ebből eredő megerősített tudat. - történelem – közös sors-tudat, jogi-
hagyomány, akár nemzeti jellem, kultúra - van hogy az egyház játszik szerepet, pl Balkán és ortodoxia - nemzet-
érzés – érdekek és érzelmek közössége, olyasmi mint a személyes öntudat csak tágabb - szolidaritás – magyar aki
magyarnak vallja magát - önrendelkezési jog – döntés arról hogy egy nemzet államot hoz létre

82. Ismertesse a nemzet-képző tényezőket!

Nehéz konkrétan kiemelni egyes feltételeket, mert fejlődésenként eltérő lehet. Néhány jellemző elem: - a nyelv –
azok tartoznak egy nemzetbe akik egy nyelven beszélnek, nacionalista politika egyik eszköze ennek a hangoztatása.
- közös őstől való származás – a történelem keveredik, van akinek nincs is pl Amerika, ami fontos az inkább az
ebből eredő megerősített tudat. - történelem – közös sors-tudat, jogi-hagyomány, akár nemzeti jellem, kultúra -
van hogy az egyház játszik szerepet, pl Balkán és ortodoxia - nemzet-érzés – érdekek és érzelmek közössége,
olyasmi mint a személyes öntudat csak tágabb - szolidaritás – magyar aki magyarnak vallja magát -
önrendelkezési jog – döntés arról hogy egy nemzet államot hoz létre
Mi tesz egy nemzetet nemzetté? • Azonos nyelv • Közös származás • Közös terület • Közös történelmi múlt •
Nemzeti érzés • Állam
83. Mit értünk perennialista és modern elmélet alatt Egedy szerint?
A nemzetek kialakulására vonatkozóan Egedy Gergely két elméletet különböztet meg: a „perennialista” és a
„modern” elméleteket.
A perennialista megközelítés szerint nemzetek már kezdetektől fogva, az ókorban és a középkorban is léteztek,
míg a modernita felfogás a modernizációhoz, az urbanizáció és az iparosodás megjelenéséhez, köti a nemzetek
kialakulását, összekapcsolódva azzal a folyamattal, amikor a nemzet átvette a vallás legitimáló szerepét. Ezzel a 19.
század során a nemzet fogalma összefonódott a modern polgári állam fogalmával, és a nemzeti szuverenitással,
amelynek értelmében a nemzetben megtestesülő akaratára épülő közhatalom eredményezi az állam szuverenitását.
84. Mit jelent a nemzeti önrendelkezés fogalma?
A közös nemzeti identitással rendelkező népek jogát arra, hogy eldöntsék, hogy milyen feltételek között és
hogyan szeretnének élni. És mivel a modern nemzetközi rendszer kialakulása szorosan összefonódik a nemzetek
születésének folyamatával, így a nemzeti önrendelkezés elve a nemzetközi rendszer legalapvetőbb legitimációs
doktrínájaként jelent meg.
85. Ismertesse a nacionalizmus politikai doktrináját!
A nacionalizmus ideológiáját feloszthatjuk „alap-” és „másodlagos” összetevőkre. Az alaptan a következő elveket
foglalja magában:
1) a világot nemzetek alkotják, s minden egyes nemzet sajátos jellemvonásokkal rendelkezik
2) minden politikai hatalom forrása a nemzet
3) a nemzet iránti lojalitás minden egyéb lojalitás felett áll
4) valódi szabadság csak egy nemzettel való azonosuláson át valósítható meg
5) a világ békéje és szabadsága a nemzetek összességének szabadságán és biztonságán alapszik
6) a nemzetek csak saját szuverén államaikban lehetnek „szabadok”
86. Mutassa be a nemzetállam jelentés-rétegeit!
Hagyományos jelentés: etnikai homogenitás A nacionalista ideológiákkal terjed. Olyan államot jelent, amelyet
egy nemzet alkot, területén nem él más nemzet. Az állam állampolgársága etnikailag homogén. A módosított
fogalom szerint nemzetállam, ahol az állam területén a többség az államalkotó nemzet.
Nemzetállam, mint területi állam Személyi kapcsolatok hálójaként működött entitás, ami területi alapon
szerveződött meg. A kialakuló állami funkciók a terület központján centralizálódnak, kijelölte és lezárta saját
határait.
Nemzetállam, mint modern polgári állam 17-18. század, kapitalizmusra adott válasz • Területiség a
gazdasági folyamatok által lefedve • Képviselője Weber, vagy Jászi Oszkár - Erőszak monopóliuma,
vámközösség, törvény előtti egyenlőség, szabad mozgás joga, közlekedés és kommunikáció egysége, közös valuta,
nyelv, vallás
Nemzetállam, mint legitimáció Terület, mint szülőföld – honfitársak, hazafiak közössége • Dinasztikus vagy
vallási alapokkal szemben polgári lojalitáson keresztül legitimálódik a modern nemzet. A politikai, államalkotó
nemzet nem egyenlő az etnikai nemzettel.
Politikai nemzetállam-fogalom Olyan állam, ami nemzetté vált nép politikai intézménye. Olyan entitás ami
politikai formában egyesít egy népet nemzetté. Ezalapján a nép a társadalom szinonimája, ami további
feltételeknek megfeleléssel lesz nemzetté.
87. Mit jelent a politikai nemzet fogalma?
A politikai nemzet koncepciója Nyugat-Európában vált meghatározóvá, ahol a nemzet fogalmának kulcsát a
közös államhoz tartozás adja, miszerint a nemzet azonos az államalkotó néppel. Ez azt jelenti, hogy mindenki,
aki az adott állam polgára ugyanazon a területen, ugyanazon törvények szerint él, függetlenül attól, hogy milyen
nemzeti, etnikai közösséghez tartozik. Mivel az államalkotó nép az állam területével és hatalmi szervezetével
együtt a modern államfogalom meghatározó eleme, így jogi kategóriaként magában foglalja az adott állam
állampolgárainak összességét.
88. Mit jelent a kultúrnemzet fogalma?
A kultúrnemzet fogalma ezzel szemben szűkebb értelemben a nemzetállam állampolgárainak csak azt a részét öleli
fel, akik azonos kultúrájú, azonos nyelvet beszélő, közös származású nemzeti-etnikai csoport tagjai. A fogalom
ugyanakkor a politikai nemzetnél tágabb abban az értelmezésben, hogy a nemzethez tartozónak tekinti azokat is,
akik más országokban élnek, más államok állampolgárai, de nyelvük, kultúrájuk, eredetük szerint egyébként a
nemzethez tartoznak.
89. Mit értünk homeganizáló nemzetpolitika alatt?
Homogenizáló nemzetpolitika: adott államon belül egyetlen nemzet kialakítása
• Erőszakos formái: Genocídium (pl. örmény népirtás, Holokauszt, Ruanda), Kitelepítés, lakosságcsere (pl.
Magyarország és Csehszlovákia között), Erőszakos asszimiláció (pl. államnyelv kényszerítése)
• Természetes asszimiláció: Önkéntes és természetes folyamat eredménye, Egyesült Államok: ‘melting-pot’
90. Mit értünk polietnikus nemzetpolitika alatt?
Polietnikus (multikulturális) nemzetpolitika: adott államon több nemzetiség (etnikai sokszínűség megőrzése)
Kisebbségi jogok
Pozitív diszkrimináció (pl. oktatás)
Területi autonómia: Regionális autonómia (Katalónia, Baszkföld), Helyi területi autonómia
Kulturális autonómia: Kelet-Európa (Észtország, Magyarország, stb.), Kisebbségek tagjainak kulturális jogai
(nyelvhasználat, oktatás terén)
91. Mutassa be az Általános Államtan irányzatát és gondolkodóit!
92. Kihez köthető és mit jelent az állam formális (háromelemű) tana?
Az állam egy meghatározott területen élő népesség feletti közhatalom – terület, népesség, közhatalom egysége.
Georg Jellinek
93. Mit értünk státusz-elmélet alatt?
Az állam jogi személyiségén alapulhatnak sajátos jogok, az állam és polgárai között alanyi közjogon alapuló
jogviszony van. Az államnép az államhoz tartozó emberek összessége, amelynek kettős funkciója van: az
államhatalom alanya és az állami tevékenység tárgya. Az személyiség négy státusza: aktív: alkothat, aktív
tevékenység, egyéni jog, passzív: kötelezettsége, pozitív: az állam szolgáltató tevékenysége, negatív: szabadság.
94. Kihez köthető az állam jogi fogalma és mi a joglépcső elmélet?
Hans Kelsen, Azt vizsgálja, hogy egy jogi norma miért kell érvényes legyen, miért kell betartani. Kelsen ezt
magyarázza a joglépcső elméletével. 1. Miért érvényes egy jogi norma? Mert egy magasabb szintű normán alapul.
Például egy törvényt egy miniszteri rendelet határoz meg. 2. Miért kötelező az a rendelet első sorban? Mert a
jogalkotót egy törvény felhatalmazta a jogalkotásra. 3. Miért kötelező az a törvény ami felhatalmazta a jogalkotót?
Mert az alkotmány úgy határozott. 4. Miért érvényes az alkotmány? Kelsen ezt azzal magyarázza, hogy egy „első
alkotmányra” épít. És az miért volt érvényes? Mert a joglogika azt diktálja. Minden jogrendszernek van egy
pozíciója ahonnan a többi norma ered. A tiszta jogtan szerint az első alkotmány érvényességét feltételezni kell – ez
lesz a jogrendszer hipotetikus alapnormája – a pozíció ahonnan minden ered. Érvényessége a jogi gondolkodáson
alapszik. Főleg a kontinentális jog gondolkodásához igazodik. Az elmélet szerint a jogrendszer hierarchikus,
érvényessége magasabb szintű jogszabályon alapul.
95. Mi a hipotetikus alapnorma?
Joglogikai értelemben vett alkotmány – a jogrendszernek van egy olyan pozíciója, ahonnan, mint egyfajta forrásból
a többi jogi norma érvényessége ered; a nemzetközi jogrendszerben elhelyezve – pacta sunt servanda;
érvényességét feltételezzük, minden más ebből következik. A jogalkotás és a jogalkalmazás államtani szempontból
nem különbözik (pl. a bíró egy szerv jogának megalkotásakor egy hipotetikus alapnormát alkalmaz) - a
hatalommegosztás bírálata.
96. Hogyan értelmezhető az államnak történő beszámítás?
 Az egyén cselekedetét nem magánjellegűnek tekintjük, hanem „állami aktusnak” vesszük, mert e
cselekedeteket nem az azt tanúsító embernek, hanem az államnak tulajdonítjuk, illetőleg annak tudjuk
be, jogi szakkifejezéssel: az államnak „számítjuk be”, pontosabban: az államhoz rendeljük hozzá.
Csakis azokat a magatartásokat „számítjuk be” az államnak, s csakis ezeknek lehet jogi hatása,
amelyek jogi normákat követtek, vagy amelyeket jogi norma tett lehetővé. Az ilyen aktusokat érvényes
aktusoknak tekintjük.
 (Pl.: a bíró az ítélethirdetés közben az állam része ként cselekszik, de a lányával folytatott beszélgetése
magánemberként valósul meg)
 Természeti beszámításról akkor beszélünk, amikor valamilyen történést a természeti folyamatok által
okozatilag meghatározottnak tekintünk. Ennek hátterében egy Müssen kijelentés áll. A normatív
beszámítás esetében nem oksági folyamatokra vezetjük vissza a cselekvést, hanem azt mondjuk: arra
azért került sor, mert egy normában elő volt írva. Vagyis a cselekvés és a norma közötti kapcsolatot ez
esetben egy Sollen [legyen] teremti meg.

97. Kihez köthető és mit jelent a racionális állam fogalma?

Max Weber,  római jogi hagyományokon kialakult modern kodifikáció, jogi formalizmus  merkantilista
gazdaságpolitika  a legitim erőszak monopóliuma (legitimáció elméletét összekapcsolja a hatalomelmélettel:
karizmatikus, tradicionális, legitim hatalmi, uralmi formát különböztet meg) Weber racionális állama kiszámítható,
működése előre jelezhető. A modern állam egyben racionális állam is kell legyen. Bürokrácián, szakmailag képzett
hivatalnokok rendszerén és racionális jogrendszeren alapul. FONTOS a racionális jog – a kiszámíthatóságnak
fontos eleme a kalkulálható jog. A kalkulálható jognak pedig fontos kísérője lesz a kiszámítható igazságszolgáltatás
és igazgatás. Főleg Nyugatra lesz jellemző, amiben a kapitalizmusnak van nagy szerepe
98. Kihez köthető és mit jelent az állam politikai fogalma? Mi a barát és ellenség viszonya a politikában?
Carl Schmitt, . az állam fogalma a politikai fogalmát előfeltételezi o barát és ellenség viszony: a politikai
cselekvések és indítékok visszavezethetők a barát és ellenség megkülönböztetésre o bármi politikává lehet, ha
abban a fenti kritérium (emberek barát-ellenség szembeállítása) felfedezhető

99. Mit értünk decizionizmus alatt? Hogyan kapcsolódik ez az állam politikai fogalmához?
A jogrend már nem képes működni, kötőereje nem működik. A politika felülemelkedik a jogrend működésén. az
állam fogalma a politikai fogalmát előfeltételezi o barát és ellenség viszony: a politikai cselekvések és indítékok
visszavezethetők a barát és ellenség megkülönböztetésre o bármi politikává lehet, ha abban a fenti kritérium
(emberek barát-ellenség szembeállítása) felfedezhető
100. Mi a jus belli?
A háború indítás joga. Arra vonatkozó
101. Melyek az államalkotó tényezők?
terület, népesség, főhatalom
102. Mi az állam egyszerű fogalma?
Meghatározott területen élő nép szervezett főhatalma, ez a gyakorlatban kiegészül a más államok általi
elismeréssel.
103. Melyek a szuverenitás korlátai?
Csak elvileg korlátlan. Nemzetközi jog pl. nemzetközi szerződések, bíróságok döntései, emberi jogok. Európai
Unió joga: a tagállamok szuverenitásuk egy részéről lemondanak az EU javára. Más államok szuverenitása.
Önkéntes korlátok.
104. Melyek a szuverenitás jelképei?
Általános jelképek: Címer, Himnusz, Zászló
Háborús, sport, diplomáciai eseményeken az ország megkülönböztetésére  Érzelmi szerep  Heraldika: címertan,
Vexillógia: zászlótan  Történeti jelentőség – színek, formák  Szent Korona
105. Mi az államterület fogalma?
Az a térség, amelyben a főhatalom teljesen és kizárólagosan érvényesül. Teljes: kiterjed minden rajta tartózkodó
személyre és dologra. Kizárólagos: idegen állam nem fejthet ki semmiféle tevékenységet. Kiterjed rá a szuverenitás
106. Milyen fajtái vannak az államterületnek?
Tpusai:  Szárazföldi  Vízi  Folyók, tavak  Tenger meghatározott részei  Légi  Úszó és repülő államterület:
 Úszó: állam lobogóját viselő hadihajók  Repülő: az államban lajstromozott repülőgépek fedélzete
107. Mi az államhatár fogalma?
Elválasztja az állam területét más államokétól. A Föld felszínén áthaladó képzeletbeli síkok összessége
108. Mit tud a Schengeni Egyezményről?
Szabad mozgás biztosítása
Schengeni Megállapodás (1985)  Határellenőrzés eltörlése  Nem minden tagállam tagja  Indokolt estben
ideiglenesen visszaállítható
109. Mit tud az állam légi területéről?
Sokáig mindenki által szabadon használható terület 
Légi közlekedés – szabályozás szükségessé vált 
Osztja az alatta fekvő szárazföldi terület sorsát 
Légi járművek lajstromozása (ahol lajstromba vették, oda tartoznak)
Áthaladás, leszállás biztosítása
110. Mit tud az állam vízi területéről?
Vannak édesvízi és tengeri területek. Parti tenger: folyamatos kiterjesztése az állami hatalomnak.
szárazföld 12 tengeri mérföld parti tenger 24 t.m. csatlakozó övezet 200 t.m. kizárólagos gazdasági övezet nyílt
tenger (egyetlen állam uralma alatt sem áll)
Csatlakozó övezet: parti tengert követő zóna, amelyben a parti állam bizonyos rendészeti jogokat gyakorolhat
Kizárólagos gazdasági övezet: csatlakozó övezetet követő zóna, a parti állam gazdasági jogokat gyakorolhat
111. Mi a különbség a nép és a nemzet között?
Államalkotó nép – adott állam állampolgárainak összessége
Nemzet: a politikailag-államilag megszervezett és képviselt nép
az alkotmányjogban jelenik meg, Mélyen a népek kultúrájában gyökerezik  Identitás fontos elemeit tartalmazza 
Nincs angol megfelelője  Eltérő koncepciók – politikai és kulturális nemzet
112. Mi a különbség a kulturális és a politikai nemzetfogalom között?
Sok kutató különbséget tesz a „politikai” és a „kulturális” nemzetfogalom között; az előbbi a politikai dimenzióra,
vagyis a nemzet függetlenségére és szuverenitására irányítja a figyelmet, az utóbbi pedig a kultúrától
elválaszthatatlan identitás problémájára.

A kulturális nemzetmeghatározás azt eredményezi, hogy az adott állam határain kívül élők is az adott többségi
nemzethez tartoznak, de egyben azt is jelenti, hogy az állam területén élő kisebbségek nem tartoznak az adott
nemzethez.
- a német partikularizmus hatására kialakul a kulturális nemzetfelfogás
- az objektív tényezők meghatározó szerepét valló megközelítések egy nemzet jellemzői közé a kultúrát, a
nyelvet, a közös történelmet, esetleg a közös vallást sorolják→ feltételezik , hogy ezeknek az objektív
kritériumoknak a megléte önmagában generál egy bizonyos nemzeti identitást
- a kulturális nemzet egy történeti közösség megtestesülése, egy identitásérzés kifejeződése, egy
természetes rend megnyilvánulása, amely a német eszmény alapja
- keleti nemzetfogalom

A politikai nemzetmeghatározás az egy államban élőket tekinti a nemzet tagjainak, így az adott állam területén
élő összes – etnikai, nemzeti hovatartozásától függetlenül – állampolgár tagja a nemzetnek, viszont a többségi,
nemzettel „rokon” határokon kívül élők nem tartoznak az adott nemzethez.
- az állampolgári jogok a lehető legszorosabban összekapcsolódtak a nemzethez tartozással – s e körülmény
vált a politikai nemzetfelfogás alapjává
- a francia forradalom és a napóleoni háborúk közvetve is szerepet játszanak a nacionalizmus
kialakulásában
- a francia univerzalizmus
- a szubjektív megközelítések a nemzethez való tartozás hitét tekintik a legfontosabbnak: nemzetről
csak akkor lehet beszélni, ha a hozzá tartozók érzik, vallják is odatartozásukat (a két felfogás vitája áll
Ernest Renan klasszikus tanulmányának középpontjában, ez az írás tekinthető az objektív, illetve
szubjektív nemzetmeghatározás első megfogalmazásának)
- nyugati nemzetfogalom

113. Ki minősül hontalannak?

Az állampolgárság fogalmából kiindulva, az olyan személyt nevezzük hontalannak, akit egy állam sem tart saját
nemzeti joga alapján állampolgárának.
Hontalanná több módon is válhat valaki. Ilyen eset lehet többek között a törvények ütközése, terület elcsatolása,
házassági törvény, közigazgatási eljárás, diszkrimináció, születési anyakönyvezés hiánya, állampolgárság
megszüntetése.

114. Mit jelent az állampolgárság fogalma?

Jogi kötelék egy természetes személy és egy konkrét állam között, amely jogok és kötelezettségek foglalata, azaz
jogállás, amely alapvetően egész életre szól és más jogviszonyokhoz előfeltételként szolgál.
 Mindig konkrét jogviszony
 Asszimmetrikus jogviszony
Az állampolgárság az állam és az egyén között kialakuló sajátos jogviszony, amely a jogok és kötelezettségek
kölcsönös rendszerét jelenti. Az állampolgárok az államhatalom alanyai abban az értelemben, hogy jogok illetik
meg, tárgyai abban az értelemben, hogy kötelezettségek terhelik az állammal szemben.

112. Mi a különbség a kulturális és a politikai nemzetfogalom között?

Univerzalizmus: Minden állampolgár tagja a nemzetnek.
115. Mit jelent a nemzetiség fogalma?
Nemzetiség: nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely
az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és
hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek
megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. (A nemzetiség egy
adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport. ez
wikis)

116. Mit jelent a ius sanguinis elve?

leszármazás elve
117. Mit jelent a ius soli elve?
területiség elve, common law
118. Mi a nemzetiség fogalma?
nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam
lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai
különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére,
történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. (2011. évi CLXXIX. törvény a
nemzetiségek jogairól 1. §)
119. Soroljon fel min. 5 Magyarországon honos nemzetiséget!
német, roma, román, szerb, szlovák
120. Mit jelent a gondoskodó anyaország modellje a határon túl élő állampolgárok vonatkozásában?
az anyaország támogatja a más országokban élő, a nemzethez tartozó személyeket
Pl. Magyarország határon túli magyarokat támogató programjai, könnyített feltételekkel való honosítás, választójog
121. Mit jelent a formális jogállam elve?
Jó törvények, nincs erkölcsi korlát.
122. Mit jelent a materiális jogállam elve?
Tartalmi szempontból is a jogvédelemnek kell lennie.
123. Milyen szerepe volt a magyar Alkotmánybíróságnak a jogállamiság elvének kidolgozásában?
A rendszerváltozáskor indul, központi szerepe volt. Jogállami forradalom, alkotmányos alapérték.
124. Melyek a jogállamiság elemei?
Meghatározó eleme a jogbiztonság • Hatalommegosztás • Szerzett jogok védelme • Normavilágosság elve: a
jogszabályok világosak, egyértelműek, kiszámíthatóak, áttekinthetőek és előre láthatóak • Alapjogok tiszteletben
tartása
125. Mit tud a jogbiztonság elvéről?
A jogállamiság egyik legfontosabb eleme • A jog megismerhető – bárki számára elérhető Pl. magyarkozlony.hu • A
szabályozás végrehajtható • A jogrendszer egységes – nincsenek egymásnak ellentmondó szabályok • A
jogalkalmazás konzisztens – egységes döntések, hasonló esetre hasonló • Visszaható hatály tilalma: jogszabály
csak a kihirdetését követő időszakra állapíthat meg kötelezettséget, pozitív hatású intézkedés lehetséges
126. Mi a Velencei Bizottság feladata?
Alkotmányos jogállami kérdésekben ad tanácsokat a tagjainak. Alkotmányos intézmények és alapvető jogok ▫
Alkotmányos és rendes bírói döntések ▫ Választások, népszavazások és politikai pártok.
127. Melyek a jogállamiság elemei a Velencei Bizottság szerint?
A jog uralma, a törvényesség biztosítása • Jogbiztonság • Önkényesség tilalma • Független bírói szervekhez való
fordulás joga • Emberi jogok védelme • Diszkrimináció tilalma, törvény előtti egyenlőség elve
128. Mit jelent a rule of law Dicey szerint?
Mindenkinek be kell tartani a törvényeket. A bírák nem léphetik át a jogot. A precedens
Kötődik a common law rendszeréhez.
129. Mit jelent az önkényesség tilalma?
Elválasztva kell működnie a hatalmi ágaknak
130. Mit jelent a normavilágosság elve?
a jogszabályok világosak, egyértelműek, kiszámíthatóak, áttekinthetőek és előre láthatóak
131. Ismertesse az államkapcsolatok klasszikus tanát!
„két vagy több állam jogi alapon nyugvó tartós kapcsolata” (Georg Jellinek)
5 hagyományos államkapcsolat: protektorátus: védnökég, gyarmatosítással összefüggő jogi jelenség, függő
állam (Staatenstaat): főállamnak katonai engedelmességgel vagy gazdasági szolgáltatással, sarccal tartoznak,
Oszmán Birodalom, reálunió, perszonálunió: az államkapcsolat résztvevő államait a közös ügyek vagy az
uralkodó személye köti össze (pl. Norvégia-Svédország perszonáluniója 1814/15-1918; Ausztria Magyarország
1867-1918), konföderáció, föderáció
132. Mutassa be a föderáció jellemzőit!
Államjogi (hatalmi viszonyon, az államkapcsolat fensőbbségén alapuló) államkapcsolat az államok olyan
kapcsolata, amelyben a részes tagállamok legfontosabb állami hatásköreiket a szövetségre ruházzák át
A szövetség önálló főhatalommal, saját alkotmánnyal rendelkezik. A szövetségi hatalom gyakorlása és a
szövetség döntései nem függenek a tagállamok akaratától. A szövetségi állam az államiság minden
kritériumának megfelel – rendelkezik területtel, népességgel és közvetlen, elismert főhatalommal. A szövetség
nemzetközi jogalanyisága eredeti, nem származtatott, nem a tagállamok akaratából ered. A szövetségi állam
államjogi berendezkedésében két jól elkülöníthető kormányzati szint alakul ki: a szövetségi kormányzat szintje,
ahol a szuverenitásból következő legfontosabb hatáskörök koncentrálódnak, a tagállami kormányzat szintje,
melyet a tagállamoknál megmaradt hatáskörök összessége alkot. E két kormányzati szint egymás melletti
működését az a föderális alapelv teszi lehetővé, amely szerint egyik szint sem befolyásolhatja a másikat. Az
alkotmány határozza meg a szövetségi állam sajátos belső államjogi viszonyait, s jelöli ki a két eltérő kormányzati
szint közötti hatáskörmegosztást. Minden esetben rendelkezik a közös vagy szövetségi állampolgárságról,
amelynek alapján a szövetségi állam állampolgára a szövetségi kormányzat közvetlen alanyává válik.
133. Mutassa be a konföderáció jellemzőit!
Független államok nemzetközi jogi (nemzetközi szerződésen vagy megállapodáson) alapuló államkapcsolata.
Célja a szövetségi terület védelme, az államok belső békéje. Szövetségi célokat megvalósító tartós szervezettel.
A szövetséget alkotó tagállamok megőrzik szuverenitásukat. A szövetség nem rendelkezik önálló
államhatalommal. A szövetségben résztvevő államok külső és belső ügyeikben önállóan döntenek, s az
államszövetség döntései csak annyiban kötelezik és korlátozzák őket, amennyiben azokat együttesen hozták meg
őket (egyhangú döntéshozatal – ez a döntéshozatali rendszer nehézkessé teheti egy államszövetség működését, és
ezért egyike lehet azoknak az okoknak, amelyek miatt a konföderációk, a hatékonyság érdekében, szorosabb
szövetséggé alakultak át). A szövetség főhatalmi aktusainak végrehajtásához tagállamok általi transzformáció
szükséges, amit a saját államterületükön belül saját szerveikkel hajtanak végre. A szövetség származtatott
jogalanyisággal rendelkezik (a bennük részt vevő államok akaratából származik) – habár maga a konföderáció
önállóan léphet fel a nemzetközi kapcsolatokban, cselekedeteit mindig a tagállamok egybehangzó akarata határozza
meg. Mindig szerződésen alapul, a szerződéses eljárásból következik, hogy egy államszövetségben való részvétel
sosem kötelező, mindig az önkéntesség elvén nyugszik, a szerződés másik fontos következménye az, hogy az
államszövetségből szabadon ki lehet lépni, a tagállam e joga nem korlátozható.
134. Mit jelent és kinek a nevéhez köthető az államkapcsolatok új tana?
Roman Herzog, az államkapcsolatok pozitivista tana, amely kritériumai egyoldalúan jogi-formális  a
megkülönböztetések kiindulópontja az államhatalom formális fogalma. Az államkapcsolatokat több fontos
szempontból kell vizsgálni.
1. Eredeti/származtatott hatáskör „Kompetenz-kompetenz” – hatáskör megállapítására vonatkozó hatáskör
2. Területi és személyi hatály: egységes, osztatlan terület; nép- démosz, etnosz
3. Akaratképzés: állandó intézményrendszer, székhely, választott tisztviselők, egyhangúsági vagy többségi elv
4. Közvetlen főhatalom: állam és polgár közötti közvetlen főhatalom
135. Mit jelent a „kompetenz-kompetenz” és hogyan értelmezhető az Európai Unió vonatkozásában?
Ebből kiemelendő a kompetenz-kompetenz dimenziója, vagyis a hatáskörök megállapítására vonatkozó hatáskör,
melynek alapján a szuverenitás a tagállamoknál marad, mivel az EU tagállami felhatalmazástól függően
rendelkezik leszármaztatott hatáskörrel.
136. Hogyan értelmezhető a területi hatály az Európai Unió vonatkozásában?
Az Európai Unió külső határa nem esik egybe az eurozóna határával, sem a shengeni zóna határával.
137. Hogyan értelmezhető a személyi hatály az Európai Unió vonatkozásában?
Létrejön az uniós polgárság. Uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. Az uniós polgárság
kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot.
138. Hogyan értelmezhető a közvetlen főhatalom az Európai Unió vonatkozásában?
Az állam és polgárai közt létezik-e főhatalom?
Az EU jogalkotása szupranacionális szinten történik, a végrehajtás a tagállami szinten • Az EU joga a tagállamokat
kötelezi, azt tagállam hajtja végre nemzeti szinten
Közvetettség, de Európai Parlament tagjainak közvetlen választása • Alapjogi Chartában foglalt jogok • Polgári
kezdeményezés (a konföderatív jelleg dominál)

139. Hogyan jellemezhető az Európai Unió kormányzati rendszere?

Az Európai Unió intézményrendszerében azonban nincs egy állandó és stabil, hagyományos értelemben vett
központi kormányzat. Habár rendelkezik állandó intézményrendszerrel, az EU mégis inkább egy decentralizált,
sokszínű és sokszereplős, a gazdasági és a társadalmi élet szereplőit is magában foglaló intézményi struktúra,
amelynek működési elve a kormányzás (governance). Ennek alapján az EU közös politikák megvalósítására, közös
elvek és célok elérésére törekszik, ami inkább a közpolitika fogalmához áll közel (policy).
• tagállamok rendelkeznek központi kormányzati rendszerekkel (government) - közelebb állnak a politika
hagyományos fogalmához (politics)
• EU decentralizált sokszínű és sokszereplős politikai rendszere (governance) még sokkal inkább a közpolitika
fogalmi struktúrája (policy) alapján magyarázható
• tagállamok rendelkeznek központi kormányzati rendszerekkel (government) - közelebb állnak a politika
hagyományos fogalmához (politics)
• EU decentralizált sokszínű és sokszereplős politikai rendszere (governance) még sokkal inkább a közpolitika
fogalmi struktúrája (policy) alapján magyarázható
140. Beszélhetünk-e az Európai unió államiságáról? Indokolja!
Nem igazán
Európai Uniót, sui generis szervezet lévén, nem feltétlenül lehet és kell az államokra alkalmazott mértékek alapján
megítélni • a szuverenitás fogalma európai szinten nem azonos az államhatalommal, de annak legfontosabb
tulajdonsága • Az EU hiányzó államiságára tekintettel az államokra vonatkozó demokratikus elvek európai szinten
csak bizonyos eltérésekkel alkalmazhatók. • Az EU intézményeinek döntéshozatali rendszerében (jogalkotás-
végrehajtásérdekkifejezés) a nemzetállami szinten megszokott demokratikus elemek és struktúrák több
szempontból jelentős mértékben hiányoznak.
141. Milyen értelmezési lehetőségei vannak a globalizáció fogalmának?
Karen Mingst a globalizációt a világ politikai, gazdasági, kommunikációs és kulturális értelemben növekvő
integrációjaként írja le.
Anthony Giddens olyan folyamatként írja le, amelyben „sok kilométernyi távolságra lévő helyek között olyan
szoros kapcsolat van, ami azt eredményezi, hogy a világ egy pontján bekövetkezett esemény a világ egy másik
pontján szinte egyidejűleg fejti ki hatását, befolyásolja a világ másik pontján lévő eseményeket, és ez az egymásra
hatás kölcsönös”
Thomas Friedman „a piacok, nemzetállamok és technológiák eddig soha nem látott mértékű, kimeríthetetlen
integrációját, amely lehetővé teszi az egyének, vállalatok és nemzetállamok számára, hogy minden eddiginél
messzebb, gyorsabban és olcsóbban vegyék birtokukba a világot.”
142. Hogyan tudja összefoglalóan meghatározni a globalizáció fogalmát?
a világban zajló folyamatok összekapcsolódásának kiszélesítését, elmélyítését és felgyorsítását jelenti a
társadalmi élet minden területén, és olyan hatalmi-gazdasági természetű folyamat, amely a világgazdaság
legerősebb szereplői a gazdasági és politikai szabályok egységesítését és általános érvényűvé tételére törekszenek.
143. Ismertesse a globalizáció államra gyakorolt hatását politikai téren!
Olyan politikai és gazdasági szerveződések alakultak ki, amelyek nem területi alapon jönnek létre, átlépik a
nemzeti határokat, azokon kívül is érvényesülnek. Ezzel , befolyásolják a globális politikát, illetve gazdaságot,
így a tényleges politikai irányítás kikerül a nemzetállam irányítása alól  territoriális alapú nemzetállamok
meggyengülése, nemzeti önrendelkezés, állami szuverenitás eróziója, a döntéshozatal az országon kívülre
kerül. Az állam olyan globális kérdésekkel kerül szembe, amelyet a kormányok nem képesek egyedül
megoldani.
144. Ismertesse a globalizáció államra gyakorolt hatását gazdasági téren!
A gazdasági kapcsolatok és viszonyok egyre több országra és területre kiterjednek, miközben a közöttük
kialakuló kölcsönös (mégis sok esetben aszimmetrikus) függőség fokozódik és mélyül – és ez a nemzetgazdasági
kereteit mindinkább kikezd. Az államok és a pénzügyi piacok összefonódása válik egyre áttekinthetetlenebbé,
multinacionális vállalatok.
145. Ismertesse a globalizáció államra gyakorolt hatását kommunikációs és kulturális téren!
A globalizáció korszakában a közösségi hálózatok, folyamatok kialakulása és rendszerré szerveződése lépi át a
területű alapú hatalmat, aminek következtében egyre nehezebbé válik a belügyeknek a külügyektől való világos
elhatárolása. Az elektronikus hálózatokkal összekapcsolt, digitalizált világban, a kibertérben mind több olyan
funkcionális intézmény és hely jön létre, amely mintegy területen kívüliséget élvez a szuverén államok határain
belül is, és az információ áramlását az államok számára ellenőrizhetetlenné teszi. Az információ birtoklásának
monopolizálása, a civil társadalom nemzetközivé válásával, az ún. globális civil társadalom. Ebben a folyamatban
a globalizáció, a regionalizáció és a kulturális identitás elvesztése szintén a nemzetiállami szint befolyás-
csökkenésére utal, és a nemzeti szerepvállalás gyengülését jelenti.
A globalizáció folyamata nem mindenütt jelentkezik azonos intenzitással, másrész egy rendkívül komplex
jelenség, amelyet nem lehet csupán egy dimenzióra visszavezetni, így nem lehet automatikusan sem politikai, sem
gazdasági, sem kulturális homogenizációként értelmezni.
146. Hogyan (milyen területeken) változnak meg az állami feladatok a globalizálódó világrendben?
A hangsúly az államok és a piac kapcsolatrendszerére került, a gazdasági célok hogyan teljesíthetők az állami
politikák segítségével, és fordítva. Felerősödtek a nemzetállamok közötti gazdasági kapcsolatok, amelyek a
kereskedelmi, beruházási, pénzügyi tranzakciók kiszélesedését eredményezték, túllépték a nemzetgazdasági
kereteket. Az államok már nemcsak politikai célkitűzéseket fogalmaztak meg, hanem a gazdasági intézkedések
is egyre hangsúlyosabbá váltak az államok részéről az államközi kapcsolatok rendszerében, a világgazdaság nélkül
ma már nem értelmezhetők teljességében az államközi viszonyok.
Népesedési és egészségi problémák, kiszélesíti a hagyományos állami feladatokat és megnöveli a nemzetközi
közösség felelősségét a fejlődő országok irányába.
Nemzetközi mozgalmak – nemzetközi bűnözés, migráció, illegális munkaerő. Vallási és ideológiai alapon
felerősödő mozgalmak kibontakozása, az iszlám fundamentalizmus térnyerése, a világméreteket öltő terrorizmus,
és az azzal összefüggő biztonságpolitikai kihívások kezelése.
Környezetvédelem, globális felmelegedés, fenntartható fejlődés  az emberi jogok új generációja
147. Hogyan hatnak az állami működésre a multinacionális vállalatok?
Nem a székhely szerinti államukban vannak azok a termelő vagy szolgáltatási eszközök, amelyeknek tulajdonosai
(vagy amelyek felett ellenőrzést gyakorolnak), és különböző országban van a döntéshozataluk központja és a
tényleges tevékenységük végzésének a helye. A multinacionális vállalatok globális szinten tevékenykednek, de
(gazdasági, foglalkoztatási, környezeti) hatásaik lokális szinten csapódnak le, így döntéseik jelentősen érintik a
nemzetállamok gazdaságpolitikáját.
148. Értelmezze a globális egyenlőtlenség okozta Észak-Dél fejlődési szakadék lényegét!
Nem csak földrajzi különbség, globális egyenlőtlenség. Az egyik országban megjelenő probléma a fejlett államokra
is kihatnak nemzetközi közösségekre is kihat.
149. Mit jelent a fenntartható fejlődés fogalma, és ez hogyan köthető a globalizáció fogalmához?
A fenntarthatóság olyan stratégiák kidolgozását jelenti, amely támogatja a változást, de nem pusztítja a környezetet,
és nem éli fel a tartalékokat, miközben garantálja, hogy a jövő generációk is élvezni tudják annak előnyeit
150. Milyen kihívások jelennek meg az állam számára a 21. századi nemzetközi rendben?
az egyes államok kormányai egyre többször érzékelik, hogy a globális erőtérben szűkebb lehetőségeik vannak a
hatékony szabályozás érvényesítésére; 2) a kormányok és az állampolgárok kapcsolata is lazábbá válik, így
csökken az államok befolyási képessége állampolgáraikra; 3) az állam egyre kevésbé tudja önállóan ellátni
feladatait, az állami funkciókat mindinkább a nemzetközi kooperáció révén kell teljesíteni, miközben 4) egyre
intenzívebben növekszik az államok igénye az egymás közötti kapcsolatok kiépítésére és hatékony működtetésére;
végül 5) a nemzetközi nem állami szereplők száma egyre intenzívebben és permanens jelleggel növekszik, amelyek
egyre több, korábban az állami szuverenitás körébe tartozó jogosítvánnyal rendelkeznek (pl. jogalkotás), és
próbálják kontrollálni a globalizációs folyamatokat.
Kevésbé stabil kormányzat