Római jog fogalma: Tágabb értelemben azt a jogot értjük alatta, ami a Kr.e.8.sz.-tól a Kr.u.6.

sz-ig
alakult ki. Nagyobb részt Rómában, kisebb részt Konstantinápolyban. És ami hosszú fejlődésen ment
keresztül a XII táblás törvényektől (Kr.e.450) a jusztinianuszi kodifikációig (565). Szűkebb értelemben a
római magánjogot értjük alatta.

A császárkor elején a jogot 2 részre bontják: római közjogra (ius publicum) és római magánjogra (ius
privatum). A közjog az állam szerveinek működésére vonatkozott, az állam és állampolgárok közti
viszonyokat szabályozta alá-fölé rendeltség módszerével. A magánjog az állampolgárok egymásközti
személyi és vagyoni viszonyait szabályozta a mellérendeltség módszerével (formális jogegyenlőség a
felek közt). A közjogból kevés elemet veszünk át, a magánból sokat.

A római magánjog azért maradt fent, mert: Észak-Itáliában 11.sz árucsere problémákat oldottak meg
vele, ugyanott oktatták is, N.R.B-ban recepció, a 2 keresztény egyház a római joggal élt. Institutio =
tankönyv Gaius a magánjogot 3 részre bontja könyvében: személyekről (de personis), dolgokról (de
rebus), keresetekről (de actionibus). <- Institutio rendszer + pandekta rendszer -> élő jog keretbe
foglalása = modern pandekta rendszer (19.sz) modern nemzeti magánjogok alapja.

Terminus technikus = kifejezések, jogászi szakkifejezések.

Civiljogi korszakI.e.8.-3.sz.

Praetori jog kialakulása I.e.3-i.u.1.sz.

Jogtudósok és császárok jogalkotása I.u.1.-3.sz.

Kodifikáció I.u.4.-6.sz.

Királyság Kr.e.753-510

Köztársaság Kr.e.510-27

Császárság Kr.e.27- 565

Utóbbi 2 része Diocletianus trónra lépésével: principatus (Kr.u.284) dominatus (nyílt egyeduralom).

Archaikus időszak Kr.e.8.-3.sz

Fejlődő, virágzó Kr.e.3.-3.sz

Hanyatló Kr.u.4.-6.sz

• archaikus jog = városalapítástól a 3.századig, köztársaság kialakulása, primitív jog alkalmazása.

• preklasszikus jog = köztársaság bukásáig, praetori jog megjelenése
• klasszikus jog = praetori jog csiszolása
• posztklasszikus jog = kodifikáció kora

Róma= latin + szabin + etruszk befolyás. Család (familia) nemzetség (gens). A rabszolga is a családapa
hatalma alá tartozott. autarkia = a nagycsaládok megtermelnek maguknak mindent. Kr.e.3.sz-ban a
plebeljusok és a patríciusok politikailag egyenjogúk lesznek.
Civitas = állam, szabad polgárok független, önálló közössége. Köztársasági kortól az állam res publica
lesz. SPQR = senatus populusque Romanus, államközösség. 10 gens =1curia, 10 curia=1törzs(tribus)
3törzs=Róma. Királykor: rex(bírói, hadvezéri, papi, politikai feladat), senatus, comitia.

Auspicium = madárjóslattal választott király. Senátorok 5 naponta interrexek.

Comitia curiata = népgyűlés, vallási ügyek

Magistratus = hivatal és maga a személy is. Fizu nincs. 2 csoportjuk: akik rendelkeztek imperiummal
(főhatalommal) consul, praetor, és akik nem aedilis curulis, quaestor, tribunus plebis, censor, akik
potestasszal rendelkeztek (parancskibocsátás nélküli hatalom).