Plebeiusok polgárjogi harca

A római népet, a populus romanust, 300 nemzettség alkotta. Azt a nép csoportot hívták
plebeiusoknak akik nem tartoztak bele ebbe a 300 gensbe. A plebeisuk nem társadalmi
réteget jelent. Nem illették meg őket ugyanazok a jogok mint a populus romanus tagjait, nem
házasodhattak velük. Kr. e. 494-ben, azután, hogy 510-től köztársasági államforma
kezdődik, a plebeiusok kivonulnak a szent hegyre és megfenyegetik a patriciusokat, hogy
önálló várost alapítanak. Mivel a plebeiusok katonáskodtak Róma meggyengült volna e
tekintetben az etruszk támadásokkal szemben. Ezt az eseményt első szecessziónak
nevezzük. Ezzel a plebeiusok elérték hogy választhattak maguk közül 2 néptribunust akik
képviselték az érdekeiket. A néptribunusok vétójoggal rendelkeztek, római katona nem
léphetett be a házukba.
A plebeiusok harcában a következő előrelépés 451 és 450 között volt amikor a törvényeket
írásba foglalták így megszülettek először a 10 majd a 12 táblás törvények amelyek nem
csak a populus romanus tagjaira hanem a plebeiusokra is vonatkoztak. Ezek a törvények
különbséget tettek társadalmi rétegek között. A szegényebb erősebb, a vagyonosabb
enyhébb büntetést kapott. A törvények szigorúan védték a magántulajdont.
Ezután Kr. e. 445-ben a plebeiusok házasodhatnak a populus romanus tagjaival, később
elindul a vagyon alapján való besorolás mely még inkább segítette a plebeiusok és a
populus romanus tagjainak egyesülését. Ennek következtében a nemzetségi társadalom
felbomlik, a törvények a nemzettségek helyett a családot tekintik a római társadalom
alapjának. A jog szinte korlátlan hatalmat biztosít az apának családja felett.
A származás mellett a a vagyon is egyre többet számított Rómában. A város lakóit
vagyonuk szerint 5 csoportba osztották és ez lett az alapja a politikai jogoknak, a
katonáskodásnak és a hivatalviselésnek. A legvagyonosabb rétegnek 98 centuriata, a többi
4 csoportnak 95. A hadseregben az első vagyoni osztály adta a legjelentősebb erőt
képviselő lovasságot és a nehézfegyverzetű gyalogságot.
Kr. e. 367-ben Licinius és Sextius féle törvények maximalizálják a bitorolható közösségi
földek nagyságát, csökkentik az adósságukat a plebeiusoknak és kötelezővé teszik, hogy a
2 consul közül az egyik plebeius legyen.
326-ban eltörölték az adósrabszolgaságot.
300-tól a plebeiusok is tölthettek be pontifex maximus tisztséget mely a legfelsőbb pap, a
római vallás legmagasztosabb beosztása.
287-ben létrejön az új típusú népgyűlés, a comitia tributa, amely a legnagyobb politikai
befolyással rendelkezik, a senatus nem vizsgálhatta felül döntéseiket. Bárki résztvehetett
rajta.