Ókortörténeti szeminárium

2024.02.28.

Patríciusok és plebeiusok

Patrícius:

 Ki volt patrícius? Akinek az apja patrícius volt, az a patrícius. (pater/patres)

 Először Romulus választott 100 senatort, a senatorok leszármazottjai lettek a patríciusok. A
római hagyomány szerint a patrícius, mint társadalmi osztály a királyság korában alakult ki.
 A patríciusokat inkább a nemzetségek mentén tartották számon (gens, család)
 A XII. táblás törvényekben megtiltják a házasságot plebeiusokkal.
 451-re biztosan léteznek és pontosan meghatározható, hogy kik a patríciusok.
 A korai consullistákban vannak későbbi korokban plebeiusként feltűnő nevek. ( ez lehet csak
névazonosság)
o Ez azt jelentheti, hogy névazonosság van
o vagy hamisítják
o vagy exluzivizálják a patríciusok a politikai hatalomból egyes családokat
 Köztársaság végén kb. 14 gens, 30 család (Iulius, Claudius, Sergius, Cornelius, Aemilius,
Fabius(Pictor az első történetíró rómában), Manlinus
 Monopolizálják a politikai tisztségeket, valamikor az 5. század első felében.
 Kisajátítják az istenekkel való kommunikációt és az előjelek értelmezésének jogát.
 interrex, flamines maiores, rex sacrorum
 Az első században vannak még olyan tisztségek, amit csak patrícius tölthet be, ez bizonyíték a
korai állapotokra.
 Interrex: a consul helyettese, 5 napig ő gyakorolta a hatalmat, de csak annyi volt a feladata,
hogy összehívja a népgyűlést, ha a consulok nem voltak Rómában, vagy meghaltak.
 a patríciusok nem lehettek néptribunusok
 tekintélyt ad (nem jelent semmiféle magánjogi előnyt, gazdasági előnyt nem)

Plebeiusok:

 Római polgárok voltak, akik nem patríciusok

 PLebeiusok többven vannak.
 A római köznép
 társadalmilag differenciált, de jogilag elhatárolt kategória
 A differenciáltságra bizonyíték, hogy vannak akik mint a patríciusok nemzetségbe
szerveződnek. Van egy elitje a plebeiusoknak is. előkelő családok: Publiliusok
 Adósságok születnek, így kliensi kapcsolatok születnek. A patríciusok kölcsönt adnak, de
kitolják a határidőt, ha úgy szavaznak, ahogy a patríciusok mondják. Ezek a személyi függési
kapcsolatok megakadályozták évekig, hogy plebeiusok tisztségeket szerezzenek.

Patrícius-plebeius küzdelmek:

 Kr.e. 510
 494. első nagyob esemény a küzdelemben, létrejön a néptribunusi tisztség
 XII. táblás törvények:
o Ebben jelenik meg először a két társadalmi csoport.
o házasság tiltása
 445: Lex Canuleia eltörtli ezt a törvényt
  A plebeiusok folyamatosan beleszólást követelnek az állam ügyeibe.
 Ennek megoldására:
 444-367: tribuni militum consulari potestat (konzuli hatalommal felruházott katonai
vezetők) -et választanak.
o Miért?
o Ezzel próbálták kielégíteni picit a plebeiusokat.
o Vagy az arányt próbálták fenntartani (6-ból egy plebeius, az még mindig patrícius
többség)
o Katonai szempontok miatt.

Leges Liciniae Sextiae (Kr.e. 367)

 Sextinius törvényei:
o itt már csak consulok vannak az állam élén.
o Plebeius is választható consullá
o De az egyik consul mindig patrícius
 Az ager publicusból legfeljebb 500 iugerum lehetett magánbirtokban. (125 hektár)
 Hadjárat után a földet a patríciusok osztják el, amit a klienseinek ad. A plebeiusoknak érdeke
támogatni, hogy a patrícius előkelők tisztséget kapjanak, mert ők adhatnak nekik földet.
 Az adósságok csökkentése.
 praetori tisztség létrehozáse, aedilis curulis (2db) tisztség létrehozása.

Küzdelmek lezárása:

 300-ban hoznak egy törvényt: lex Ogulnia – bekerülhetnek a pontifexek közé plebeiusok is
 287: Lex Hortensia : a plebeiusok népgyűlésén hozott határozat ugyanolyan törvény értékű,
vagyis a patríciusokra is kiterjed.
 4. század végére kialakul a nobilitas-nak nevezett társadalmi csoport. Nagyon szűk elit.
 A plebeius és patrícius házasságok révén jön létre. (consulok összeházasodtatják családjukat)
 A nobilitas lesz a politikai tisztségek legfőbb viselője. Alapvetően a földbirtokos arisztokráciát
jelenti. Ők azok, akik a politikai tisztségeket rendszeresen betöltik (közösség, állam szolgálata)
 Az elitnél szűkebb csoport a nobilitas.
 Az elit és a Nobilitas 218 körül válik el egymástól (Lex Claudia): a senatorok nem tarthatnak
bizonyos űrméretnél nagyobb hajót. (korlátozzák a kereskedelmi hatalmukat). Ezt azért
hozzák, mert a senatoroknak a közösséget kell hogy szolgálják. A senatoroknak közösségi
érdemei vannak, nem kell kereskedniük. Mégis kell azért vagyonszerzés és kereskedés.
 Ezt a lovagrend oldja meg. A társadalmi eliten belül próbálják elkülöníteni a két csoportot.
Kialakulnak a lovagrendű családok. A senatus alatt állnak, de ugyanolyan vagyonosak mint a
senatorok. A lovagrendű családok is földbirtokosok, egy gazdasági elit.

A 4-3. században nő az állam területe. Ennek köszönhetően több ember juthat földhöz. A társadalom
válasza erre, hogy menjünk hódítani, mert több föld jön.

Kr.e. 326 – megszűntetik az adósrabszolgaságot.