Maffia-jelenség Olaszországban

Dr. Vásárhelyi Árpád

email: avasarhelyi@staff.elte.hu
http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=FDJHOK

http://www.grotius.hu/doc/pub/QGXXMY/2010_87_andreides_gabor_maffia%20%C3%A9s%20a%20vall%C3%A1s.pdf

UMBERTO SANTINO: Breve storia della Mafia e dell’Antimafia (Di Girolamo Editore, 2011.)
ROBERTO SAVIANO: Gomorra (Partvonal Kiadó, 2010.)
JOHN DICKIE: Cosa Nostra (Gabó, 2012.)
+ Fecebook: “A Mafia-jelenség Olaszországban (alternatív kurzus)”
Bevezetés

- Sokáig elhalgatott téma volt, ok: hétköznapokat átszötték + állandó fenyegetettség miatt
- Milyen szerepe van a mi társadalmunkban? Mit jelent ez a jövőre tekintettel?
- Fogalom szinten keveredik – minden, ami bűnözés, azt mafia-államnak titulálják
- Magyarországon is sztereotípiaként használják ezt a fogalmat!
- ’80-as évek elejétől került az érdeklődés középpontjába  Ezek a jelenségek/cselekmények
mit jelentjetnek?
- Komoly eredmények miatt – bűnüldözés sikerek, a mafia-jelenségek száma pedig csökken
(pl.: kevesebb nyílvános gyilkosság)
- Mafia harcok (“guerra di mafia”)
- ’92-’93: Falcone és Borsellino gyilkosságok  milliókat mozgatott meg – hatalmas
közterületi tüntetés!
- Kb. 30 éves tudományterület (fiatal) – folyamatosan terjed ennek a kutatása
- A maffia története ennél jóval régebben kezdődött (nem a 20. században)  gyökerei: az
1400-as években, a feudális társadalomhoz kapcsolható
- DE: az anti-maffia mozgalmak is több száz évesek (pl.: hétköznapi emberek kifosztása)
- Levéltár (!)
- Ugyanez igaz a Mafia-ellenes mozgalmakra és megmozdulásokra is

A “Mafia” szó etimológiája (tőhangsúlyos szó + tulajdonnév, ezért nagybetűs)

- Giuseppe Pifré – folklórkutató kutatta

- Palermo környékéről származió dialektális kifejezés
- Az 1800-as évekből származik  az elnevezés tehető ekkorra, nem a jelenség
- Jelentése: szépség, tökéletesség, kitűnőség
- “I Mafiusi di la Vicaria” – komédia óta terjedt el
- Ekkor megváltozott az értelembeli használata  ELLENTÉTJÉVÉ VÁLT
- Jelentése ekkortól: brigantiság, tolvajlás, útonállóság

Sztereotípiák és paradigmák

- Sztereotípiák – amennyiben közhelyekről van szó, melynek nincs tudományos

alátámasztásuk – amit az emberek gondolnak általánosságban/magánvélemény
- Paradigmák – amennyiben tudományos karakterrel rendelkező állítások
- Ez a két pólus segít értelmezni a Mafia-jelenséget!
- Pl.: közterületen, fényes nappal egymásra lövöldöznek – NEM! Ez a legkevésbé jellemző

Sztereotípiák

- Legelterjedtebbek:
1. Szükséghelyzet (emergenza)
2. Antiálom (antistato) (~ “ellenállam”)
1. “Szükséghelyzet”

- Mafia mint “gyilkosság-gyár”

- Mintha a Mafia csak gyilkosságokkal foglalkozna
- Valamit csinál a Mafia, amit meg kell védeni, ezért nemcsak gyilkossággal foglalkoznak,
hanem mást is csinál
- A politika is csak akkor lép közbe, ha nyílvános – általában utólag reagál = REAKTÍV (nem
proaktív)
 - Kialakulásának oka: különösen az ismert – közismert emberek sérelmére elkövetett
gyilkosságok = Maffia csak akkor létezik (dolgozik), amikor öl
- Akció, mely reakciót vált ki:
Mafia-ellenes törvény elfogadása 1982. szeptember 13-án
(közvetlen kiváltója: Dalla Chiesa csendőr tábornok meggyilkolása) – erre mindenképpen
kellett valami válasz, mert nagy társadalmi ellenállást keltett

 Zsarolás-ellenes törvény elfogadása (legge antiracket)

(közvetlen kiváltója: Libero Grassi vállalkozó meggyilkolása)

- Szigorított börtönről szóló jogszabály-kiegészítés (ún. “41 bis”) – közvetlen kiváltója:

Falcone és Borsellino államügyészek meggyilkolása
- 12 ilyen börtön van Olaszországban
(L’Aquila, Cuneo, Marino del Tronto (Ascoli Piceno), Novara, Parma, Pisa, Rebibbia Roma
(sia maschile che femminile), Secondigliano, Spoleto, Terni, Tolmezzo (Udine), Viterbo)
 nem Dél-Olaszországban vannak ezek a börtönök
 földrajzilag is elszigetelik őket – TÁVOLSÁG!
- Manapság mintegy 700 elítélt tölti büntetését ilyen börtönben

- Tartalma:
1. legmagasabb szintű elszigetelés (pl.: nincs napi sajtó)
2. legmagasabb szintű őrzés
3. külső kapcsolatok jelentős szűkítése (fizikai kapcsolat kizárása)
4. telefonálások maximalizálása havi 1 alkalomra
5. személyes tárgyak körének jelentős szűkítése

- Összefoglalva:
a) a Mafia egy konjunkturális (=hosszabb idő alatt kialakuló, más típusú tevékenységek
végrehajtása is) jelenség
b) nemcsak egy “gyilkosság-gyár”
c) hanem egy folyamatosan létező, struktúrált jelenség
d) melynek tevékenységi köre igen széles
2. “Antiállam”

- Ennek a sztereotípiának az alapja:

1. az állam elleni harc
Államhoz kell: 1. Földrajzi lefedettség, 2. Lakosság, 3. Önálló közigazgatási rendszer
+ mások elismerése
DE: a Mafia nem akar állammá válni, nem akarja ezeket a funkciókat betölteni = nem akar az
állammal ellenpólust alkotni direkt
 Saját céljainak megvalósítása miatt kerülhet kontrasztba az állammal
TEHÁT: önmagában nem lesz a Mafia antiállam

2. mely az állam magasrendű és -rangú képviselőit érinti

3. akik kifejezetten a Mafia-elleni harcban exponálják magukat
4. és gyakran saját intézményeikben is elszigetelten tevékenykednek (fizikailag és
struktúrálisan is)
 Eszerint a Mafia az államtól teljesen elkülőnült bűnszervezet
 - A valóság ezzel szemben az, hogy a Mafia kapcsolata az állami szervezetekkel és
intézményekkel nagyon bonyolult
- Ezért is nevezhetjük a Mafiát a politika alanyának

További sztereotípiák:
3. “Az ő bajuk (dolguk)” (“fatti loro”)

- Eszerint:
 a Mafia-tagok csak egymás között gyilkolnak
~ “az ő bajuk”
- Ezzel szemben:
 politikusokat/szakszervezeti vezetőket/vállalkozókat/ügyészeket/bírákat ölnek meg
 a közöny szerepe (indifferenza)  könnyebb közönyösnek lenni
 ’80-as évek eleje: évente többszáz gyilkosság Palermo környékén
4. A Mafia mint “szubkultúra”

- Eszerint:
 a Mafia egy deviáns, elszigetelt, kisebbségi jelenség
- Ezzel szemben:
 nem veszik figyelembe a társadalmi beágyazottságát – ezek nélkül nem lehetne
működtetni, társadalmilag támogatott!
 terjedő jellegét – nemcsak Olaszországban, de a világban is, egyre kiterjedtebbek és
erősebbek – nem statikus!
5. “A szicíliaiak mind maffiozók...”

- Eszerint:
 A szicíliai emberek mind mafia-mentalitással rendelkeznek (ez gyakran kiterjed más
dél-olasz tartományokra is)
 általánosító megállapítás, különbségtétel nélkül
 Olaszországban: észek-dél törésvonal – gazdasági körülményekre vezethető vissza + társadalmi
berendezkedés
 Dél – mezőgazdaság  általános elszegényedés
 Megindul a migráció észak felé!
 Szolgáltatások: bank, turismus... – ipari tevékenység nagyobb elismertségnek örvend
 Kulturális különbség észak és dél között:
1. Munka értéke (északon elől)
2. Család szerepe az egyén életében (délen elől)
Más értékrend alakult ki!

- Ezzel szemben:
 ez az elképzelés alapvetően rasszista “dél-ellenes” állásponton alapul
(antimeridionalismo)
 “a démonok által lakott Paradicsom”
- Emellett:
 “sicilianismo”, mely szerin a Mafia egy észak-olasz “találmány” a déliek gyalázása
Magyar példa: cigány bűnözés  valójában szegény bűnözés van, csak sztereotípiákon alapszik
A cigányság a szegények között felülreprezentált, ezért kötik össze a kettőt!
itt: Gazdasági hátrány okozta bűnözés elterjed délen!
6. “A Mafia mindenütt ott van”, “minden Mafia” (általánosító sztereotípia)

- Eszerint:
 minden bűnszervezetet és bűncselekményt a Mafiával azonosít
 ezt kibővítik rossz emberi tulajdonságok azonosításával is (pl.: agresszív, arrogancia,
erőszakosság)
- Ezzel szemben:
 túl egyszerű és túlzottan széleskörű általánosítás (pl.: Magyarországon mindig mindenki
korrupt – korrupció)
7. “A Polip” (La Piovra) – a Mafiának a csápjai mindenhova elérnek (fej+csáp)

- Eszerint:
 legális és illegális tevékenységek, “bűnözők és szentek” állnak egymással szemben – a “jó
és a rossz” harca – pozitív hősökkel
 egy szervezet “karjai” érnek el mindenhova
 alapja: a nemzetközileg legsikeresebb olasz tv-sorozat
- Ezzel szemben:
 nem ennyire “fekete-fehér” a helyzet
 a Mafia-jelenség már az egész világon elterjedt
 nem egy szervezetről van szó, hanem kisebb-nagyobb szervezetekről, melyek hasonló
modellt követnek
8. “Korábban volt Mafia, ma már csak bűnözés van”

- Eszerint:
 A Mafia a múltban egy pozitív konnotációjú “szervezet” volt, melyben a tisztesség és a
becsület volt uralkodó, és mely a “népi igazságszolgáltatást” szolgálta
 Viszont ez a szervezet bűnszervezetté vált, mely embereket öl, fenyeget meg, melyben a
tisztesség és a becsület már nem számít
 van innováció, DE nem az történt, hogy valami jóból rossz lett!
- Ezzel szemben:
 A Mafia már megalakulásakor (kialakulásakor) bűnszervezet volt
 A Mafiát a folyamatos innováció és átalakulás jellemzi

Sztereotípiák összefoglalás
1. Szükséghelyzet (emergenza)
2. Antiállam (antistato) (~”ellenállam”)
3. “az ő bajuk (dolguk)” (“fatti loro”)
4. A Mafia mint szubkultúra
5. “A szicíliaiak mind maffiózók...”
6. “A Mafia mindenhol ott van”, “minden Mafia”
7. “A Polip” (La Piovra)
8. “Korábban volt Mafia, ma már csak bűnözés van”
Paradigmák

1. A tipikus bűnszervezet – jogi megközelítés

2. A Mafia mint vállalkozás, és a Mafia-szerű vállalkozások – gazdasági megközelítés
3. A Mafiához való tartozás státusza (“érzése”) – szociológiai megközelítésű

1. A tipikus bűnszervezet

- 1982: a Dalla Chiesa gyilkosságot követően elfogadják a Mafia-ellenes törvényt (1982.

szemptember 13-i 646 tv – legge antimafia)
 Előterjesztők: Pio La Torre és Virginio Rognoni
- Lényege: bevezeti a Mafia-típusú bűnszervezet definícióját

Definíció:

- Szervezet, melynek tagjai vannak

- A tagok a megfélemlítés, az elnyomás és a “hallgatás” vagy elhalgattatás (omertà)
eszközeit használják fel!
- Tevékenységek: bűncselekmények elkövetése, közvetlen vagy közvetett módon gazdasági
tevékenységek (= önmagában a mafia tagjai végzik vagy mások bevonásával végzik ezeket,
pl.: megbízás vagy felbújtás), vagy azok feletti ellenőrzés, koncessziók (=időlegesen,
ellenérték fejében az állam biztosít profitszerzési gazdasági lehetőséget), engedélyek,
beruházások, közszolgáltatások megszerzése
- Melyek célja jogtalan vagy jogosultan profit, illetve egyéb előnyök (pl.: állás megszerzése –
mert pályázás által vesznek fel) megszerzése maguk vagy mások számára
jogtalan: nincs rá senkinek jogosultsága
jogosulatlan: annak az egy kimondott személynek/vállalatnak nincs rá jogosultsága

- Az alapelvek 3 fő csoportja:
1. Emberek egyesülése, köteléke
2. Szervezett struktúra
3. Bűncselekményel elkövetése
4. Sajátosságok:
a) a közösség megfélemlítési ereje
b) elnyomás
c) hallgatás / elhalgattatás – a tagok tevékenységükről senkivel sem beszélhetnek,
továbbá semmilyen módon sem működhetnek együtt az állami igazságszolgáltatással
d) Megszegés következménye: büntetések – leggyakoribban halál
- A szervezet szabályai szerint a Mafia-gyilkosság nem számít bűncselekménynek, hanem
szankciónak, mely a Mafia által kialakított rend megszegésének következménye

- Tipikus Mafia-bűncselekmények a Mafia-ellenes törvény szerint:

a. Tipikus bcs-k elkövetése: zsarolás, valamint az ezzel kapcsolatos károkozások,
emberrablás, gyilkosság, tömegmészárlás
b. Gazdasági tevékenységek vagy azok feletti ellenőrzés megszerzése, mely önmagában
nem illegális tevékenység, melyet törvénytelenné az azokhoz használt eszközök és
módszerek tesznek – pl.: fenyegetés, megfélemlítés, fizikai erőszak stb.
c. Jogtalan profit vagy egyéb előny megszerzése: széleskörű meghatározás, mely tovább
bővíti az a) és a b) pontban foglaltakat

- A törvény további elemei:

 az ilyen tevékenységből származó vagy azzal kapcsolatba hozható dolgok elkobzása,
 lefoglalása
 Ezt később bővíti az 1996. március 7-i 109. törvény
- felgyorsítja a lefoglalási és elkobzási folyamatokat
- az elkobzott javakat társadalmilag hasznos szervezeteknek, intézmányeknek adható
2. A Mafia mint vállalkozás, és a Mafia-szerű vállalkozások

- A Mafia vállalkozás is egyben:

 Eszközök és célok ötvözése, melynek gazdasági céljai vannak
 Pl.: a drogkereskedelem evidens célja nem önmagában a droghasználat elterjesztése, hanem
profit realizálása
- A Mafia-szerű vállalkozások (pl.: pénzmosás: a mód legális) – videotéka, vendéglátás
 Az amúgy legális gazdasági tevékenységet a Mafia “saját arcára formálja” melynek elemei:
i. A vállalkozás közvetett vagy közvetlen tárgya
ii. A befektetett tőke származása
iii. A versenyben felhasznált eszközök

3. A Mafiához való tartozás státusza (“érzése”)

A) Pszichológiai és antropológiai aspektusa
B) A szicíliai család transzkultúrális szerepe
C) Mit jelent a Mafia tagjának lenni? – lehet pozitív konnotációja

A sztereotípiák demisztifikálása

- A sztereotípiák demisztifikálásának jelentősége

- Alapprobléma: nemcsak az átlagember rendelkezik ezekkel, hanem a média is ráerősít erre
- Egyszerűbb könnyű sztereotípiákat terjeszteni, mint bonyolult paradigmákat!

A paradigmák integrálása

- Az eddigi paradigmák önmagukban kevesek arra, hogy teljességben alkalmasak legyenek a

Mafia-jelenség leírására
- Mert ezek nem foglalják magukba a másodlagos elemeket:
1. A komplexitás paradigmája
2. A Cosa Nostra szervezete
3. A nők szerepe a Mafiában
4. Az eskü szerepe
5. A Stidda és a cataniai klán
6. A kapcsolatok rendszere: a Mafia-polgárság
7. A Mafia-magatartás fenomenológiája
8. A Mafia-típusú erőszak
9. A Mafia-gazdaság: az élősködés és a “termelékenység”
10. A gazdaság fejlődésének problematikája
11. A Mafia mint a politika alanya
12. Az ún. „harmadik szint”
13. Kulturális szabályok és társadalmi egyetértés
14. A becsület és a hit szerepe
15. Kontinuitás és átalakulás
1.) A komplexitás paradigmája

- Eszerint: az antimafia-tv. definíciójában nem fedi le teljesen egyésében a Mafiára vonatkozó

tulajdonságok összességét
- Bővebb def. elemei (nem jogi):
a) a Mafia bűnszervezetek halmaza
b) nem az egyetlen, de a legfontosabb: Cosa Nostra
c) előre kialakított kapcsolatrendszereken keresztül kerül megvalósításra a szervezetek
között a tevékenység – ELŐRE alakítják ki!
d) erőszakos és törvényellenes tevékenységet folytatnak, akkor is, ha formálisan legálisnak
álcázzál  Valamilyen módon megpróbálják legalizálni!
e) célja kettős! = profit és előnyök szerzése + hatalom megtartása és bővítése
f) saját kultúrális szabályrendszerrel rendelkezik (pl.: hitbuzgóság)
g) egy bizonyos szintig társadalmi támogatással bír! (omertà nélkül nem tudna működni! –
ettől lesz nagyon erős!)
2.) A Cosa Nostra szervezete

- A szervezet titkos, legalábbis formálisan

- A belépélst eskű rituáléja szentesíti
- Tommaso Buscetta (bűnbánó – pentito) információi alapján kezdték a ’80-as évektől a
legnagyobb és legszervezetebb Mafia-szerű szervezetet “Cosa Nostra”-nak hívni, habár az
USA-ban ez az elnevezés már a ’60-as évektől jelen volt (Joe Valachi tanuvallomásai alapján)
- Szicíliában amellett más, jelentős, gyakran a Cosa Nostrával szemben álló szervezet
működik:
I. Stidda (Caltanisetta környéke)
II. Enna (Agrigento környéke)
III. A catániai klánok (nem tagjai a Cosa Nostrának)
- A szervezet egy részről egyszerű és bonyolult is
- Alapszervezet: család (NEM feltétlenül esnek egybe a vérszerinti családokkal)
- A rokonságnak és a rokoni fokoknak kiemelt jelentősége van (egyre kevésbé fontos)
- Családfő = parancsnok  NEM ÖRÖKLŐDIK!
- A családok különböző számú “katonákból” állnak, mintegy tízesével van vezetőjük
 katonai rendszerben működnek – nem teljesen igaz
- Három vagy több család alakít egy körzetet (mandamento), melynek van vezetője (capo)
 ezek a vezetők adják a cupolát!
- A körzet képviselői nem feltétlenül a családfők közül kerülnek ki!
- A körzetek vezetői alakítják a tartományi bizottságot (commissione provinciale) vagy más
néven kupolát (cupola)
- A bizottság feje a mindenkori palermói körzet feje
- A Cosa Nostra hosszú ideig jellemzően 4 nyugat-szicíliai tartományban volt jelen (Trapani,
Palermo, Caltanisetta, Agrigento), de az utolsó évtizedekben már Kelet-Szicíliára is
kiterjedt!
- A Cosa Nostrán belüli funkciók, pozíciók választással kerülnek betöltésre
- Ennek a Corleoniaiak (i Corleonesi) hatalma próbált véget vetni, meggyilkolva jónéhányat
a bizottság tagjai közül – így került hatalomra Totò Rina, majd Bernardo Provenzano
- Miután az elmúlt években sok Mafia-főnököt letartóztattak, a Mafia szervezete is átalakult:
sokkal inkább a kollegialitás uralkodik, a nyilvánosság előtti büntények száma lecsökkent!
 - Mafia-ellenes Parlamenti Bizottság 2008. februári jelentése szerint:
 A Cosa Nostrának Palermóban, Agrigentóban és Trapaniban mindösszesen kb. 4500 tagja
van
 A többi tartománnyal (az előbbiekkel együtt) mintegy 6000 főt tesz ki
3) A nők szerepe a Mafiában

- A Mafia formálisan “férfi-szervezet”

- Valójában a nők is jelentős szerepet játszanak benne, mely az utóbbi időkben megnőtt
- Példa van arra is, hogy Palermo környékén (Partinico) nő lett a körzeti vezető
- Az utóbbi időben több bűnbánó nő is jelentkezett

4) Az eskü szerepe

- A Cosa Nostrában való felvétel egy rituáléval történik:

1. a jelölt bemutatásra kerül egy idősebb “bajtárs” által
2. felfedik a szervezet létezését a jelölt előtt
3. megválasztják a keresztapát
4. megszúrják a jelölt ujját addig, amíg abból vér nem fakad
5. eskü szöveget mondatnak el a jelölttel
6. miközben egy szent képet égetnek el a tenyerén
 a különböző szervezetek között a beavatási szertartás nagyon hasonló, minimális
különbségek fedezhetők csak fel
 a megszúrt ujj jellemzően vagy a jobb huvelykujj, vagy bármelyik mutató- vagy
középső ujj (amelyikkel a ravaszt szokták meghúzni)
 az eskü szövege utal a vérszerződés visszavonhatatlanságára
- Tommaso Buscetta, 1948-as esküszövege: “Testemnek ugyanúgy kell égnie mint a szent kép,
ha nem tartom magam eskümhöz...”
- A beavatási szertartás elemeiben igen hasonlatos egy kereszteléshez, mely hivatkozik is a
hitre, valamint a szent képek megjelenése is erre utal
- Ez a rituálé a “becsületes ember” (uomo d’onore) státusz kezdete, mely egész életre szól
– valójában voltak példák a kitagadásra, legismertebb ilyen:
Gaetano Badalamenti esete
- Az eskü közvetlen utalást tesz az eskü esetleges megszegésének következményeire, mely
rendszerint halállal jár – ebben nincs különbség a Mafia-szervezetek között
5) A Stidda és a cataniai klán

- A ’80-as években Agrigento, Caltanissetta és Enna környékén egy új Mafia-típusú

szervezet alakult ki: Stidda
- Tagjai részben a Cosa Nostrából “átállt” tagok
- A ’80-as évek végén és a ’90-es évek közepén a terület birtoklásáért harc alakult ki a
szervezetek között
- A rákövetkező években az együttélés lett jellemző a szervezetekre, de csak egyes konkrét
tevékenységek megosztásának keretében
- A Stidda eközben jelentősen megerősödött és kiterjesztette tevékenységét más európai
államokra is
- Cataniában a Cosa Nostrán belül és kívül is léteznek önálló klánok!
- Legismertebb a Santapaola család – mely vezetőjének letartóztatása után kettészakadt
- Más hasonló klánok: Cursoti, Cargagnusi – akik Cosa Nostra részterületeket tartanak
ellenőrzésük alatt
6) A kapcsolatok rendszere: az ún. Mafia-polgárság
 - A kapcsolatok rendszerének alapja a társadalmi tömb (blocco sociale), melyet a teljes
rendszer átfog
- A népi rétegek képviselik a büncselekményekre bevethető erőt – drogcsempészet, zsarolások
– a profitnak csak egy töredékét kapják (ez akár a százezres nagyságot is eléri)
- A Mafia-polgárság alapvetően két rétegből áll:
1. az eleve törvények kívüli Mafia vezetőkből (capi), valamint
2. az amúgy törvényes tevékenységeket is végző vezető beosztású emberekből
(ügyvédek, építészmérnökök, mérnökök, bírók, bankárok, informatikusok, orvosok,
egyházi méltóságok, kereskedők, vállalkozók, állami alkalmazottak, politikusok,
intézményvezetők), akik a pénzmosással foglalkoznak, valamint az állami tenderek
(közbeszerzések) területén működnek közre (ez néhány tízezer embert érint)
- Kiemelt szerepet kap: a szabadkőművesség
- A Mafia-vezetők általában szabadkőműves műhelyek tagjai
- Gyakran ebben a szerepkörben fogadtatják el magukat a társadalom más rétegeivel
mint “jó emberek”
7) A Mafia-magatartás fenomenológiája

- A Mafiára gyakran úgy tekintünk, mint a normális világtól elszeparált jelenségre

- A Mafia lényege a beszivárgás!
- Ennek értékeléséből két eredmény adódik:
1. Általánosítás: minden Mafia – a kapitalista rendszer, az állam
2. Leszűkítés: a Mafia egy elszigetelt társadalmi jelenség
8) A Mafia-típusú erőszak

- Csupán az utóbbi évtizedekben változott ez a helyzet, melyet jellemzően a politikusok és az

igazságszolgáltatásban dolgozók elleni erőszakos fellépések váltottak ki!
- Három példa:
1. Dalla Chiesa
2. Falcone gyilkosságok
3. Borsellino
- A Mafia-típusú erőszak eszközrendszernek tekinthető, melynek célja a szervezet céljainak
elérése
- Ún. ”gyilkosság-terv” vagy kitervelt gyilkosság: előre kitervelt, kifejezetten gyilkosságra
irányuló “projekt”, melynek sajátossága:
A. maffia tagok közötti hatalmi harc, mely más eszközzel nem rendezhető
B. a legjellemzőbb eszköz, mely a hegemonikus hatalomgyakorlás kialakításához
szükséges
C. a mafia-típusú szervezetek tevékenységének kontrollálása, legyenek azok legálisak
vagy illegálisak
D. egy olyan beavatkozási módszer, mely társadalmi, politikai és intézményi
kondícionálást eredményezhet
E. az eskü megszegésének automatikus következménye, egyfajta halálbüntetés
9) A Mafia-gazdaság: az élősködés és a „termelékenység”

- A Mafia gadasági tevékenységében párhuzamosan található élősködő és “produktív” elemek

- Elsőre példa: zsarolások, védelmi pénzek
- Másodikra példa: dohány-, drog-, fegyverkereskedelem
- Statisztika az illegális tevékenységek gazdasági hatásának elemzésére: (CENSIS): éves
szinten mintegy 7,5 milliárd EUR, mely a déli tartományok GDP-jét mintegy 2,5%-kal
csökkenti, ezáltal jelentős különbségeket okozva az északi és a déli területek között
- A Mafia-gadaság következményei egyrészről az elszegényedés, másrészről a fejlődés
elidegenítése
10) A gazdaság fejlődésének problematikája

- Különböző közgazdászok: vita annak tekintetében, hogy a Mafia önmagában generál-e

gazdasági fejlődést vagy csak a fejlődésnek gátat vető elem
- Ha alapként tekintünk a GDP-re és nem azt nézzük, hogy hogyan hanem azt, hogy mennyit
termelünk, akkor kimutatható némi GDP hozzájárulás
- Ha gazdasági fejlődésnek az általános életkörülmények javulását tekintjük, ennek
tekintetében nem érhető utol fejlődés jele
11) A Mafia mint a politika alanya

- Az első hivatalos írásos dokumentum a Mafiának politikai szerepvállalásáról: az 1993-as

Mafia-ellenes Parlamenti Bizottság nagy többséggel elfogadott jelentése
- Egy valós, tudományosan megalapozott kutatás ugyanakkor hiányzik e témakörben
- A Mafia mint politika alanya – kettős értelem:
1. Úgy, mint bűnszervezet politikai csoportnak értendő weberi értelemben, mivel:
a. saját szabályrendszerrel rendelkezik
b. van területi titerjedése
c. van fizikai együttmozgása
d. van egy olyan saját igazgatása, amely alkalmas arra, hogy saját
szabályrendszerének betartását ellenőrizze
2. A Mafia mint egy társadlami réteg része egy szélesebb hatalmat is gyakorol, mely javak
begyüjtésében és elosztásában is közreműködik
- A weberi szociológiai definíció: egy hatalmi csoportot akkor nevezhetünk politikai
csoportnak, ha:
I. a működése és szabályainak kiterjedése
II. egy meghatározott földrajzi területen biztosítható
III. és egy fenyegetés, erőszak vagy fizikai ráhatás által fenntarthatók ezen
körülmények
IV. egy adminisztratív apparátuson keresztül
- Egyes elemek (4): területi uralom, erőszakszervezet, az intézmények kialakításában és
működésében való részvétel, az intézmények ellenőrzése
- A Mafia és az állam egyik legalapvetőbb megkülönböztetése az erőszak jogszerű
gyakorlásának monopóliumában keresendő
- Ennek változásai az olasz történelem során megfigyelhetők
- A Mafia tevékenységek nem a jogszabályok megszegéséből, hanem a jogok megtagadásából
áll!
- Alapja: hogy alapvetően nem ismeri el az állam erőszak monopóliumát, így pl. a
gyilkosságot kifejezetten igazságszolgáltatási eszköznek tekinti!
12) Az ún. „harmadik szint”

- Az utóbbi időben ezzel az elnevezéssel jellemzik a Mafia és a politika kapcsolatát

- Ezt a kifejezést először Giovanni Falcone és Giuliano Turone használta egy 1982-es
jelentésben:
I. az ún. első szintű cselekmények: olyan maffia tevékenységek, melyek kifejezetten
pénz termelésre irányulnak
II. második szintű cselekmények: melyek a megszerzett gazdasági előnyök szervezeten
belüli elosztásra irányulnak
III. az ún. harmadik szintű cselekmények: olyan bűncselekmények, melyek a Mafia-
rendszer fenntartását szolgálják (pl.: politikusok vagy intézményi vezetők
meggyilkolása)
- Az olasz média ezt később egy három szintű háznak jellemezte:
1. az első szinten a bűncselekmények végrehajtói állnak
2. a második a megbízók/felbujtók
3. a harmadik szinten az a vezető réteg áll, mely az alapvető pénzügyi és stratégiai
döntéseket hozza meg
- Falcone jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az állam-Mafia kapcsolat részleteiben
napvilágra kerülhessen
- Konkrét célja: a Mafia külső kapcsolatainak feltárása, mely a Mafia-jelenség egyik
legerősebb területe
- Egyik legfontosabb feladata: az 1985-ben kezdődött ún. “maxiprocesso” (mammut per)
feltételeinek megteremtése
- A per folyamán sok ítélet született, melyet a bírósági felülvizsgálatok is megerősítettek
- A perek alapvető megállapításokra jutottak a Cosa Nostrára vonatkozólag, melyekből a
legfontosabbak:
A. a Mafia bűncselekményeken alapuló tevékenysége az állammal szemben
ellenhatalmat jelent
B. társadalmi támogatottság, mely képes az időkön át kialakuló változásokhoz
alkalmazkodni
C. olyan berendezkedés, mely az államhoz hasonlatos: saját területtel rendelkezik,
saját szabályrendszere van, tagsággal rendelkezik, mely alkalmazkodik a kialakított
rendszerhez
D. elnyomórendszerrel rendelkezik, mely előmozdítja a területi befolyás növelését mind
nemzeti, mind nemzetközi szinten
- Falcone törekvése egyre több poliitikai vitát váltott ki: politikai támadások sorozata a
bíróságok ellen
- Andreotti pere: a volt miniszterelnököt Mafia-szervezkedéssel vádolták meg: első fokon
felmentették, másodfokon elítélték, a felülvizsgálat során újra felmentették
- A sajtó csak a felmentés tényét emelte ki: nem tárgyalta azokat a súlyos körülményeket,
melyek a tárgyaláson derültek ki: Mafia-vezetőkkel való találkozók és más kapcsolatok
- A bíróság jellemzően csak az 1980 előtti eseményeket vizsgálta, mikor a Mafia-ellenes tv.
még nem volt hatályban, mely bevezette a Mafia-típusú bűnszervezetek jogi definícióját
- Andreotti Mafiához fűződő kapcsolatai a haláláig elkísérték, ezek nem szüntek meg 1980
után sem (pl. Salvo Lima, Palermo polgármestere, parlamenti, majd európai parlamenti
képviselő, akinek Mafia-kapcsolatai több bizottsági anyagban is részletezésre kerülek) –
ugyanakkor ezeket büntetőjogilag nem lehetett terhére értékelni
- A Maffia-ellenes tv. nem hozott megoldást arra sem, hogy olyan személyek lettek képviselő
jelöltek, majd képvislők a különböző választásokon, akik vagy Mafia perben voltak
terheltek vagy elítélésre is kerültek!
13) Kulturális szabályrendszer és társadalmi egyetértés (kultúra, szubkultúra, transzkultúra)

- A Mafiával kapcsolatban gyakran elhangzik, hogy a szicíliai kultúra része, mint valamilyen
megváltoztathatatlan antropológiai tulajdonság
- Ez a XVI. századtól kezdődött
- Összeköti a bűncselekmények irányába mutatott fogékonyságot a magánérdekekkel, az
állami érdekekkel szemben
- Ennek megnevezése: “szicilianizmus” vagy “szicilianitás”
- Ennek elemei lettek: a hímsovinizmus és férfi-központúság, a családcentrikusság, a
tisztesség hangsúlyozása és a munka értéktelensége
 - Gyakran hangsúlyozottak a szubkulturális eleme, tulajdonságok, úgyis, mint bűnöző
szubkultúra
- Olyan személyek, akik nagyon alacsony társadalmi osztályokból, gyakran paraszti sorból
származtak és majdhogynem analfabéták voltak, igen jól és gyorsan beilleszkedtek a
nemzetközi bűnszervezetek körébe: drogcsempészet, pénzmosás stb.
- Alapja: jól használják fel végrehajtóikat, tanácsadóikat a célok eléréséhez

14) A becsület és a hit szerepe (tisztesség és hitbuzgalom)

- A Cosa Nostra tagjai magukat “tisztességes (méltóságos) embereknek” definiálják és hívják

- Alapja: saját morális/etikai szabályaikat követendőnek tartják
- Valójában ez a Mafia szabályainak követését és vezetőiknek való engedelmességet jelentik,
melyet egy külvilág felé megnyilvánuló formális erénycsőszség kísér
- A bátorság mint erény csak és kizárólag a bűncselekményeken keresztül nyilvánul meg,
még akkor is ha ezeket a nyilvánosság kerülésével, gyakran alattomos módon követik is el
- Az erénycsőszség gyakran a valós tevékenységet hivatott fedezni
- Ennek felel meg már az elnevezés is: keresztapa (padrino) – keretének hivatkozás, gyakori
gyakori hivatkozással védőszentekre
- A formális hitbuzgalom szerepe:
pl.: Bernardo Provenzano, aki egész élete és tevékenysége során Bibliát tartott
magánál, melyből gyakran idézett is VAGY Pietro Aglieri, aki kápolnát rendezett be
15) Társadalmi egyetértés

- A Mafiával való társadalmi egyetértés vagy támogatás változik az általános társadalmi

változásokkal együtt: jelentősen erősödik a társadalmi mobilitás hiányában, de nagy
mértékben visszaesik a mobilitás aktivizálásakor, vagy a társadalom látható megújulásakor
- A Mafiához való tartozás sokaknak konkrét előnnyel jár: közbeszerzések elnyerésével,
magas szintű politikai és intézményi kapcsolatok hasznával
- Ezen lehetséges előnyök gyakran megmagyarázzák az egyes társadalmi csoportok
hozzáállását
A “MAFIOGÉN” társadalom:

- A Mafia társadalom terméke – társadalmi produktum, mindig újratermeli saját magát

- Ennek elemei:
A. a népesség jó része elfogadja az erőszakot és a törvényszegést, melyeket nem követ
szankció, hanem a társadalmi túlélés részének, illetve magasabb társadalmi
pozíció elérésének eszköze
B. a legális gazdaság nem tud megfelelő lehetőségeket biztosítani
C. az állam és annak intézményei elérhetetlen messzeségben vannak: egy külső, zárt
rendszernek tekinthető
D. a maffiaellenes megmozdulásoknak sikertelensége maradt csak meg a közösségi
emlékezetben
E. a társadalmi összetétel törékeny (a pártok válságai, a szakszervezetek nem
reprezentatívak) ahhoz, hogy jelentős ellenlábasa lehessen a Mafia-típusú
berendezkesének
F. a társadalmi bizonytalanság és fatalizmus jó termőtalajt biztosít a Mafia-típusú
szervezetek újratermelődéséhez
G. a hétköznapi életben egyre meghatározóbb elem az agresszivitás, még a
legegyszerűbb kapcsolatokban is, valamint az illegális tevékenységek tekintetében a
szolidaritás foka sokkal magasabb
 ↓
Eredmény: társadalmilag mind felülről, mind alulról olyan erők hatnak, melyek
favorizálják a jogkerülő tevékenységeket

- A globalizáció hatásai: a pénzügyi rendszer átláthatatlanabb, mint korábban bármikor

- Az egyre fokozódó versenyhelyzetek az illegalitás felé irányítják a gazdasági tevékenységek
egy részét
- Mindezek segítik a Mafia-típusú szervezetek érvényesülési lehetőségeit

Kontinuitás és átalakulás:

- Sztereotípiák: “régi Mafia” vs. “új Mafia” / “tradicionális Mafia” vs. “vállalkozó Mafia”
- A régi, tradicionális Mafia, melynek saját etikai kódexe volt, amely csak korlátozottan
használt erőszakos eszközöket, szemelőtt tartotta a paraszti társadalom értékeit, valamit
tisztelte a nőket és a gyerekeket
- Az új, vállalkozó Mafia, mely a ’70-es évektől lett aktív, “legyőzte” a tradicionális Mafiát,
célja csak és kizárólag a meggazdagodás
- Mintha a Mafia korábban egy “idilli” szervezet lett volna
- Ez az álláspont gyakran előkerült a bűnbánók vallomásaiban, Tommaso Buscetta is erre
hivatkozott

- A valóság ezzel szemben:

 a Mafia hordoz magában tradicionális és innovatív elemeket is
 a zsarolás mint klasszikus Mafia-eszköz, már a XVI. századtól megjelent Palermóban
 ezzel szemben újszerű tevékenységnek minősül a drogcsempészet

- A Mafia történeti evolúciója:

1. a kialakulás hosszú szakasza a XVI. századtól a XIX. század első évtizedeiig
(premafiotikus jelenségek)
2. az agrár fázis, az egységes állam megalakulásától a XX. század ’50-es éveiig
3. a városi-vállalkozó fázis, a ’60-as években
4. a pénzügyi-vállalkozás fázisa, a ’70-es évektől napjainkig

- Két jelenséget foglal magába:

A. olyan bűncselekmények, melyek jellemzően büntetlenek maradnak, felbujtóként
pedig Nyugat-Szicília nagyurai identifikálhatók
B. olyan bűncselekmények, melyek a nagyurak területi hatalmát hivatottak biztosítani
(zsarolás, emberrablás, állatlopás), melyből jórészt a helyi csendőrök is kivették
részüket
- Az egységes állam megalakulásával létrejött két erős társadalmi blokk: az északi ipari-
vállalkozóké, valamint a déli földtulajdonosoké
- A gazdaságot a mezőgazdasági tevékenység uralja, mely délen új társadalmi rétegződést
hozott létre: a nagygazdákét, a latifundiumok bérlőiét, majd a parasztokét
- A Mafia rendszere főleg a földbérlőkön alapul, akik jellemzően a gazdasági
parasszitizmust testesítik meg, én csupán formálisan tűnnek vállalkozóknak
- Céljuk: paraszti munka kizsákmányolása!
- Az agrár Mafia funkciói: tőkeképzés, a paraszti réteg kontrollálása és elnyomása, helyi
kormányzás kontrollja, a Szicíliai Összefogássa (Fasci Siciliani) szemben való fellépés
(mely szervezet a földreformot támogatta és mozdította elő), klientelikus rendszer kialakítása
összekötő elemeket képezve a helyi közösségek és az intézményi központok között
- Az olasz gazdaság az ’50-es évek második felétől ipari-szolgáltatói gazdasági
berendezkedésre állt át
- Délen és különösen Szicíliábann a szolgáltatásipart a parasszitizmus jellemzi: egyre
fontosabbá válnak az állami beruházások és közbeszerzések
- Városfejlődés: építőipari spekulációk
- A “Mafia-vállalkozó”-i tevékenység alapjait a közpénzek felhasználása és a beruházások
finanszírozása teremtette meg
- A városi mafia-vállalkozók a polgárság köreiből kerülnek ki (felső-közép réteg), mely
jelentős kapcsolatokkal bírt az intézményi és hatalmi központokkal
- Újabb – a tevékenységbe – bevont területek: élelmiszer-forgalmazás (piacok), hitelezés,
közhivatalok munkavállaló-utánpótlása (a korábbi fontos tevékenységek továbbra is
megmaradnak: dohány- és drogcsempészet, zsarolás stb.)
- A ’70-es évektől nagyon megnő a nemzetközi drogkereskedelem volumene: ez egyre
nagyobb tőkefelhalmozással jár
- A Mafia ekkor tér át a pénzügyi tevékenységek menedzsmentjére
- A ’80-as évek elején – különösen a hatalomkoncentrációnak betudhatóan – belső szervezeti
harcok alakulnak ki (1981-83)
- A Mafia törekszik arra is, hogy a további fejlődéseknek külső korlátozóit megtörje:
gyilkosságok: vállalkozók, bírák, köztisztviselők, politikusok sérelmére
Mattarella – tartományi elnök meggyilkoása (1980.01.06.)
Pio La Torre – az Olasz Kommunista Párt tartományi titkárának meggyilkoása
(1982.04..30.)
Dalla Chiesa – csendőrparancsnok meggyilkolása (1982.09.03.)
Mafia-ellenes törvény (Legge antimafia – 1982.09.13.)
Maxiprocesso (1985-től)
- ’92-’93-ban a Mafia nagyobb nyilvános vérengzéseket szervezett, hogy “tárgyalásra”
kényszerítse az államot (Capaci, Via D’Arnelio, Roma, Firenze, Milano)
- Ez bumeráng-effektust váltott ki:
 szigorított börtönről szóló Btkk. Módosítás
 részleges mentesülés a bűnbánóknak
- Ezt követte az ún. “lemerült” Mafia időszaka
Regioni:
Sicilia – Nyugat (kereskedelmi útvonal)
Puglia – Kelet (kereskedelmi útvonal)
Basilicata – nincs ott semmi, sem felvevőpiac, sem kereskedelmi útvonal
Calabria – kommunikáció Sicilia és Campania között
Campania – Napoli

Fő tevékenység:

(Calabria) ‘Ndrangheta – szerencsejáték (Sicilia) Cosa Nostra

(Campania) Camorra – drog (Puglia) Sacra Corona Unita

A Mafia földrajzi aspektusai

Mafia földrajzi elhelyezke dése 1. – A Mafia gyökerei 1870-1900.

Mafia földrajzi elhelyezkedése 2.

 Mafia-típusú szervezetek területi kiterjedése
 Lombardia: nagy felvevőpiac
 Emilia-Romagna: sok középméretű város van (van
felvevőpiac, de nem nagy város, ami nagy mértékben
iparosodik), logisztikailag jó helyen van (Po-síkság)
Mafia földrajzi elhelyezkedése 3. – A Cosa Nostra mandamento-i
 Léteznek erős maffia-szervezetek Szicíliában – kollaborálnak egymással, mert kell a közös
tranzitútvonal, a forgalom = közös ügyek miatt

Mafia földrajzi elhelyezkedése 4. – A ‘Ndrangheta területi struktúrája

 Basilicata: nemzeti park van ott
 Dél felé haladva egyre erősebb a jelenség, ok: közelebb vannak Szicíliához, középvárosi világban
van a biznisz, délen vannak ezek a városok
 sok egymás mellett lévő középvárosok – ilyen helyeken elterjedtebb a mafia
Mafia földrajzi elhelyezkedése 5. – A drogkereskedelem útvonalai
 van egy folyóirat, ahol a témákat térpékeken szemléltetik + minimális magyarázat
 drognak az útjáról is van
 termelő országoktól indulnak a nyilak
heroin (piros) – India
kokain (sárga) – Dél-Amerika