GONDOLATOK A KRIMINOLÓGIA

TUDOMÁNYÁBÓL
BÉRCES – DOMOKOS 2020
A KRIMINOLÓGIA 11-16.

 A kriminológia a bűnügyi tudományok közé

tartozik. Megkülönböztetünk normatív és az
empírikus bűnügyi tudományokat:
 a normatívak a büntető anyagi jog, büntető
eljárási jog és a büntetés végrehajtási jog
 az empírikus bűnügyi tudományok a
tapasztalaton alapulnak, nem rendelkeznek
jogszabályi háttérrel (pl. kriminológia)
A KRIMINOLÓGIA KIALAKULÁSA
A XIX. század közepén Európában a mezőgazdaság háttérbe szorult
Az iparosodással a falvakból a városokba áramlott a lakosság
Egyesek nem kaptak munkát, ezért a városi lakosság nemcsak a
munkásokkal, hanem munkanélküliekkel is nőtt
A megváltozott gazdasági, társadalmi viszonyok a bűnözésben is
mennyiségi és minőségi változást eredményeztek
Európában orvosok, statisztikusok, szociológusok, bírák próbálták
megfejteni, hogy az iparosodás korában kik azok, akik leszakadnak a
társadalom többségétől, akik devianciára, kriminalitásra hajlamosak
A kriminológia jogfilozófiai alapja a determinizmus, az a felfogás,
hogy az elkövető vagy biológiai, vagy pszichológiai módon, vagy a
társadalmi környezete által meghatározott a bűnözésében
A KRIMINOLÓGIA FOGALMA
A XIX. században kialakult empírikus bűnügyi tudomány,
amelynek vizsgálódási területe

1. a bűnelkövető
2. a bűnözés
3. az áldozat
4. reagálás a bűnözésre (állami, társadalmi szintű)
5. a bűnmegelőzés.

Interdiszciplináris tudomány: más tudományágak

ismereteit is magába olvasztja.
A KEZDETI KRIMINOLÓGIAI ISKOLÁK
Belga – francia kezdetek:
 Adolphe Quetelet belga statisztikus azt állította,
hogy a társadalomban éppolyan
törvényszerűségek vannak, mint a természetben.
A „bűnözési hajlam” kifejezés egy gyakorisági
mutató, ami azt jelentette, hogy meghatározott
számú egyénre mennyi bűncselekmény jut.
 Andre Michael Guerry francia jogász térképen
rögzítette Franciaország összbűnözését.
Kimutatta, hogy a szegényebb területeken
nagyobb arányú a bűnözés.
Kriminálantropológia – Cesare Lombroso
 a turini fegyház orvosa többezer fegyencet vizsgált
meg és arra a következtetésre jutott, hogy a
bűnözés okai mindig az egyénben rejlenek
 az egyes bűnelkövetők stigmákkal rendelkeznek,
olyan jegyekkel, amelyek alapján külalakjukból
megállapítható, hogy milyen típusú
bűncselekmény elkövetésére hajlamosak
 „született bűnöző” kategória (például a gyilkos
nagy, karvaly orral rendelkezik)
Kriminálszociológia – Tarde
 Lombroso tanainak tagadását jelentette

 születésekor az ember se nem jó, se nem rossz, az

őt körülvevő környezettől függ, hogy milyenné válik
 az utánzás az összes társadalmi jelenségnek, így a
bűnözésnek is a legfőbb mozgatóereje, a bűnözés
utánzás révén terjed, a bűntettes, „ha bűntényt
követ el, részben más gonosztevőket utánoz”
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:

1. Milyen gazdasági, társadalmi körülmények

között jött létre a kriminológia?
2. Mi a kriminológia fogalma?
3. Ismertesse Quetelet és Guerry főbb
megállapításait!
4. Írja le Lombroso tanait!
5. Ismertesse Tarde utánzásra vonatkozó
elméletét!
2. SZOCIOLÓGIAI IRÁNYZATOK 17-22.
A társadalmi tényezőkre épülő nézetek, teóriák képezik ezt
az irányzatot.
Kultúrkonfliktus: kiinduló tétele, hogy a bűnöző
viselkedése visszavezethető az illető személy hiányos,
félresikerült szocializációjára.
Szocializációs összefüggések:
1. nem mindegy, hogy melyik társadalmi réteg érték-,
magatartás-, gondolkodásmódját veszi át, tanulja tovább
az egyén, az ember viselkedése megmutatja, hogy melyik
társadalmi csoporthoz tartozik
2. az embernek egész élete során a kulturális bevésődése
hogyan viszonyul más kultúrák normáihoz, vagyis
keletkezik-e összeütközés, azaz kultúrkonfliktus.
Az alacsonyabb rétegekhez tartozó gyerekek
számtalan olyan életvezetési mintával
találkoznak, amely a középosztálybelieknek nem
hozzáférhető és általában tilos. Ezek a
gyermekek kevésbé élnek erős fegyelmezés alatt,
illetve az erőszak hozzátartozik a
mindennapjaikhoz.
THORSTEN SELLIN
 Elsődleges konfliktus: azaz közvetett kultúrkonfliktus, akkor jön létre,
ha két eltérő földrajzi származású kultúra értékhordozói kerülnek
kapcsolatba egymással (például: migránsok – többségi populáció),
vagy ha két szomszédos, de tartalmában eltérő kultúra
értéktartalmai kerülnek összeütközésbe (például: Németországban a
török vendégmunkás családból származó mohamedán vallású lány
nem vehet részt a kötelező úszásoktatáson, mert a vallása szerint
nem húzhat fel fürdőruhát).
 Másodlagos konfliktus: közvetlen kultúrkonfliktus, amikor az adott
kultúra a belső önfejlődése során természetes módon
differenciálódik és komplex társadalommá alakul át, és az így
keletkező eltérő rétegek különböző értékeket alakítanak ki
maguknak, amelyek elkerülhetetlenül is összeütközésekbe fognak
kerülni egymással.
COHEN SZUBKULTÚRA-ELMÉLETE
 Fiatalkorúakból álló galeriket vizsgált és arra kereste a
választ, hogy esetükben a meglévő társadalmi kontroll miért
nem elégséges visszatartó erő.
 A hagyományos kultúra a viselkedés terén olyan értékeket
követ, mint ambíció, uralkodás, felelősség, tekintélytisztelet.
 A nyomornegyedek ifjúsága előnyben részesíti a csavargást,
a munkakerülést, a fizikai erőszakot, a tekintélyek
semmibevételét, a vandalizmust.
 A szubkultúrákban kialakul a galerik, a gengek közötti
együttműködés, az összetartozás, a szolidaritás tudata és
érzése.
 A galerijükbe nem tartozó szabályokat elutasítják, illetve,
akik ezeket a nézeteket képviselik, azokkal
szembeszegülnek.
RICHARD A. CLOWARD ÉS LLOYD E. OHLIN
ELMÉLETE – INTEGRÁLÓ ELMÉLET
 Az alacsonyabb társadalmi osztályok is
igyekeznek érvényesülni, de tagjainak
hiányoznak a legális eszközeik és lehetőségeik
a domináns társadalomban kívánatos siker
eléréséhez, így céljaikat törvénytelen eszközök
segítségével érik el.
 A bűnözővé válást elősegíti, hogy az adott
személyeknek milyen illegális lehetőségeik,
eszközeik vannak (fegyver, kábítószer.
CLOWARD ÉS OHLIN A FIATALKORÚ BANDÁK
CSOPORTOSÍTÁSA
1. Bűnöző tolvajbandák: vagyon elleni bűnözők. Az idősebb bandatagok
feladatokat / tippeket adnak a fiatalabbaknak.
2. 2. Konfliktuskereső bandák: ott keletkeznek, ahol hiányzik a szervezett
bűnözés, és az ott élőknek nincs módjuk a szervezett bűnözés bandáihoz
csatlakozni. Elismert státus az erőszak. Itt a fiataloknak nincs kapcsolata a
bűnöző felnőttekkel.
Dezorganizálódó, lepusztuló lakókörnyék.
3. Befelé forduló bandák: a társadalomból való visszavonulás - az alkohol-, és
kábítószer- fogyasztás az ott élők társadalmi sikertelenségének egyenes
következménye.
3.1. „egyszerű csődöt mondók”: akiknek nem sikerült beilleszkedniük
a társadalomba,
3.2. „kétszeresen csődöt mondók”: akik mögött már van bűnözői/ deviáns
múlt.
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:

1. Írja le Cohen szubkultúra-elméletét!

2. Jellemezze Sellin elsődleges és másodlagos
konfliktus elméletét?
3. Írja le Cloward és Ohlin bűnelkövetés –
integráló elméletét!
3. A TÁRSADALMI STRUKTÚRÁVAL
KAPCSOLATOS ELMÉLETEK 23-29.
Ezen elméletek az egyént társadalmi
meghatározottságában nézik, különböző
csoportokra, tömegjelenségekre
összpontosítanak.
DURKHEIM ELMÉLETE
Durkheim kiinduló tételei az alábbiak voltak:

1. A bűnözés a társadalomban normális jelenség.

2. Bűnözés nélkül csak egy agyonellenőrzött
társadalom képzelhető el.
3. Ha ilyen áron szüntetnénk meg a bűnözést, a
fejlődés rovására menne
4. A bűnözés lényegében a „fejlődésért fizetett ár”.
5. A bűnözés oka nem az, hogy az ember rossz,
hanem hogy sokoldalú és határtalan
igénystruktúrával rendelkezik.
DURKHEIM - ANÓMIA

A társadalom összezavarodott. Az új
élethelyzetekre a régi szabályok már nem
alkalmazhatóak.
Normaválság alakult ki, az ember egyéni
elkötelezettsége a közösség céljai iránt elkezdett
lazulni.
DURKHEIM - ANÓMIA

- törvénynélküliség, norma nélküli állapot

- a kialakult társadalmi gyakorlat eltér a
társadalom által vallott normáktól
MERTON ANÓMIAELMÉLETE
Az anómiának állandó okai vannak. A polgári
társadalomban egyetértés van az elérendő célok
tekintetében (siker, jólét).
Merton szerint nem csak a célok azonosak, hanem az
azokhoz vezető út is (szorgalom, intelligencia) általában.
Az alsóbb társadalmi osztályok gazdasági helyzete,
képzési színvonala, vagy a faji megkülönböztetése miatt
ezek a célok nem elérhetőek.
ALKALMAZKODÁSI MODELLEK
1. konformisták: célokat és eszközöket elfogadják
2. újítók: célokat elfogadják (gazdasági siker), az eszközöket megújítják,
kritizálják, helyettesítik azokat, nem mindig legitim módon (az üzletemberek
adót csalnak, a munkavállaló pedig meglopja a munkaadóját)
3. ritualizmusba menekülők: nincsenek céljaik, maga a rítus boldogítja őket, az
eszközöket elfogadják, civilizációs kulturális céljaikat feladják (már nem
akarnak vezérigazgatók lenni), beletörődnek helyzetükbe, lelkiismeretesen
végzik unalmas munkájukat, a megszokott életstílust, társadalmi gyakorlatot
még akkor is követik, ha abban már nem hisznek (egyházi temetést kérnek,
noha nem gyakorolják a vallásukat)
4. visszahúzódók: célokat és eszközöket elutasítják, célok nem érdekli őket,
elfogadják az elszigetelést, csak a fennmaradásához szükséges létminimum
kell nekik (hajléktalanok, alkoholisták, kábítószerfüggők)
5. lázadók: társadalom által kívánatos célokat és értékeket, a hozzájuk
szükséges eszközökkel együtt elutasítják, új értékrendet hoznak létre, sokszor
követnek el bűncselekményeket (bombamerénylet)
A TÁRSADALMI DEZORGANIZÁCIÓ ELMÉLETE

Chicagói iskola - A bűnözés térbeli

elhelyezkedésének vizsgálata
Az emberek, illetve a városok egymáshoz fűződő
viszonyai
A nagyvárosokat, mint gyűrűket írták le. A mag, a
központ, ahol a bankok, üzletek találhatóak, azaz a
city. Ezt egy átmeneti zóna vette körül, ami
lakóterület és egyben üzleti és ipari övezet is. A
harmadik gyűrű a munkások lakónegyedeiből állt,
azokból, akik a második gyűrűben dolgoztak. A
következő övezetben a tehetősebb polgárok laktak
az utolsó zóna az elővárosok területe.
A legtöbb bűncselekmény ott történik, ahol a
bevándorlók, szegények élnek, a központi üzleti
negyed közelében.
Ezen a területen a NEM konvencionális normák
az elfogadottak.
A társadalmilag dezorganizált területen a
generációk továbbadják a bűnöző életmódot.
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:

1. Jellemezze Durkheim anómia-elméletét!

2. Mi a társadalmi dezorganizáció elméletének
lényege?
4. AZ ELKÖVETŐ SZEMÉLYISÉGÉVEL
FOGLALKOZÓ ELMÉLETEK, A NŐI BŰNÖZÉS
TANKÖNYV 31-44

A szociológiai elméletek a bűnözői csoportok

sajátosságaira figyelnek, abban látják elsősorban
a bűnözés okát, hogy bizonyos csoportok –
underclass, szubkultúra – nem tudják elérni a
középosztály életnívóját és emiatt bűnöznek.

Az egyéni jellemzőkkel nem foglalkoznak ezek az

iskolák.
FREUD

A pszichoanalízis elmélete
A tudományban betöltött szerepe hasonlatos
LOMBROSO-éhoz: egészen új szempontból kezdte
vizsgálni a bűnözést, a bűnöző embert.
Az ő megállapításai sem helytállóak mindenben,
főleg a tudomány jelenlegi állása szerint,
azonban EREDETISÉGE, ÚJSZERŰSÉGE új utakat
nyitott meg.
FREUD

Lelki folyamataink 3 szintje

1. „ID” ösztönök szintje, evés-ivás-alvás-
szaporodás
2. „EGO” a neveléssel, szocializációval alakul ki –
a tudatos cselekvéseink szintje
3. „SZUPEREGO” – a felettes én, a lelkiismeret
szintje, gátlás a gonosz, amorális
cselekedetek terén
FREUD
Pszichés, morális állapotunk alapja
1. A felnőtt cselekményei mindig a gyermekkora
tükrében érthetőek
2. Az ösztönös cselekvések az „ID” szintjéről
befolyásolják a tudatos viselkedést.
3. A bűnözés pszichológiai konfliktus
megjelenése. (ösztöneink és a civilizáció
elvárásainak ütközése – lásd koronavírus
járvány – gátlástalan, felelőtlen viselkedés)
FREUD

Két ösztön, ami velünk születik

EROS – életösztön
TANATHOS – halálösztön
Halálösztön: feszültségek, agresszió, amit le kell
vezetni.
Katarzis-élmény segít ebben: sport, művészetek
SZOCIÁLIS TANULÁS ELMÉLETEI

Az egyént megerősítik abban, hogy sikeres

viselkedés az agresszió, a bűnözés.

Megtanulja a mintát és ha jutalmat kap érte,

követi is.
SZOCIÁLIS TANULÁS ELMÉLETEI I.

Bandura – Megfigyelés elmélet

BOBO-BABA KÍSÉRLET
a./Egy felnőtt gumikalapáccsal verte, rugdosta,
ütötte a gumibabát. Miután a gyermekeket
odaengedték a babához, ugyanazt tették vele +
ÚJ AGRESSZIÓ MÓDOKAT IS KITALÁLTAK
b./Ha megjutalmazták a felnőttet, még
durvábbak a gyerekek
SZOCIÁLIS TANULÁS ELMÉLETEI II.

Patterson
Közvetlen tapasztalat

Az egyén életében történt életesemények. A

korábbi áldozat később elkövető lesz
SZOCIÁLIS TANULÁS ELMÉLETEI III.

Jeffery
Differenciált megerősítés
2 szakasz
1. A bűnözés tartós jellege attól függ, ha jutalmazza
vagy bünteti az egyént a környezete
2. A visszacsatolás a számára fontos csoportokból a
meghatározó jellegű (kortárs, család, tanárok)
A NŐI BŰNÖZÉS

A női bűnözés aránya az összbűnözésen belül –

hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt –
lényegesen alacsonyabb, mint a férfiak
bűnözésben játszott szerepe.
NŐI BŰNÖZÉS – BIOLÓGIAI MAGYARÁZAT

Élettani sajátosságok

Kisebb, gyengébb, érzelemgazdag

LOMBROSO: a nő alsóbbrendű, ítélőképessége
gyenge, infantilis
NŐI BŰNÖZÉS – SZOCIOLÓGIAI MAGYARÁZAT

- Háztartásban elfoglalt fő szerep

- Visszavonultabb élet, mint a férfiak
- Kevesebb alkoholfogyasztás
- Szigorúbb társadalmi kontroll a nők irányába
NŐI BŰNÖZÉS

- Magasabb a latencia a nőknél (kevesebb a

felderítés)
- Több az alkalmi, egyszeri bűnelkövető,
kevesebb a visszaeső
- Nem specializálódnak egy bcs típusra
- Személyes körülmények miatt követnek el bcs-t
- Kis- közepes vagyon elleni bcs
- - hozzátartozók sérelmére: újszülött megölése,
férj, élettárs, más hozzátartozó
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:

1. Jellemezze a pszichoanalízis elméletét!

2. 2. A szociális tanulás milyen formákban
lehetséges?
3. Melyek a női bűnözés tendenciái az utóbbi 20-
30 év statisztikai adatai alapján?
5. A MAGYAR KRIMINOLÓGIA TÖRTÉNETE
45-53.
A XIX. század végén és a XX. század első felében
a kriminológiai gondolkodás alakította a
büntetőjogot is. Olyan erőteljes változások
következtek be ebben az időszakban, hogy új
tudományágak fejlődtek ki, például a
kriminológia.
A KEZDETEK: STATISZTIKA,
KRIMINÁLPEDAGÓGIA, KRIMINÁLPSZICHOLÓGIA
Magyarországon is segítették a kriminológia
tudományának kialakulását a statisztikusok, akik
az ország különböző területein gyűjtött adataikkal
tényszerű képet adtak az országos bűnözés
eloszlásáról, egyben segítettek az okok
felkutatásában.
A KEZDETEK: STATISZTIKA,
KRIMINÁLPEDAGÓGIA, KRIMINÁLPSZICHOLÓGIA
Angyal Pál már 1917-ben szükségét látta egy
kriminálpedagógiai intézet létrehozásának.
Kármán Elemér nemcsak a kriminálstatisztika,
hanem a kriminálpedagógia fontosságát is
vallotta és felvállalta az intézet megszervezését.
A KEZDETEK: STATISZTIKA,
KRIMINÁLPEDAGÓGIA, KRIMINÁLPSZICHOLÓGIA
A kriminálpszichológia, kriminálpszichoanalitika
módszereit is igyekeztek felhasználni a bűnözés
okainak feltárásakor.
SZONDY Lipót:
Káin, a törvényszegő
VÁMBÉRY RUSZTEM

 Magyarországon a kriminológia első művelői

közé tartozott, elsősorban a fiatalkorú bűnözést
tanulmányozta.
 Álláspontja szerint „az a törvényhozó, aki nem
ismeri a társadalmi dinamikát, az emberiség
szükségszerű és folytonos mozgásának
tudományát, csak inkoherens, tiszavirág éltű
törvényeket alkot. „
IRK ALBERT
 A magyarországi kriminológiai kutatások egyik
úttörője.
 Irk Albert szerint a krimináletiológia legjobban
kidolgozott részei közé tartozik az alkohol és a
kriminalitás közti viszony kutatása.
Tudományos kísérletek támasztották alá, hogy
az alkohol az öntudat zavaraival társul. A
statisztikai adatok is alátámasztják Irk szerint
az alkohol krimiáletiológiai jelentőségét.
ANGYAL PÁL

 A XX. század egyik legkiemelkedőbb

büntetőjogásza.
 A bűnözőhöz is humánus módon fordult.

 Angyal szerint a bűncselekmény nemcsak jogi

kategória, hanem olyan társadalmi jelenség is,
mely egyfelől az egyéni akaratot, másfelől az
egyént befolyásoló exogén és endogén
tényezők összhatásaként jön létre.
FINKEY FERENC
 A bűnügyi tudományok polihisztora.
 A differenciált büntetőpolitika híve, amely szerint a
veszélyes illetve a visszaeső bűnözőket komoly
szankciókkal kell sújtani, addig az alkalmi
bűntettesek enyhe elbírálásban részesüljenek.
 Kereste a rövid tartamú szabadságvesztés
alternatíváit.
 A bírói dorgálást például a fiatal, vagy
gondatlanságból és először bűncselekményt
elkövetőknél javasolta bevezetni.
 A feltételes elítélést is támogatta.
BALOGH JENŐ

 Több fontos törvény meghozatalát kezdeményezte,

ide sorolható a büntetés feltételes felfüggesztése,
a fiatalkorúak büntetőjoga, próbára bocsátás,
börtönügyi igazgatási reformok.
 A fiatalkorúak esetében a prevenciót helyezi
előtérbe, a megtorlás helyett a züllés és a
bűncselekmények okainak feltárására,
elhárítására helyezi a hangsúlyt.
 Támogatta a gyermekmenhelyek, szeretetházak
létesítését.
HACKER ERVIN

 Büntetőjoggal és kriminálpolitikával,
kriminálstatisztikával foglalkozott.
 Magyarországon az elsők között vizsgálta a
büntetőjog és a pszichiátria kapcsolatát, a
magyarországi kriminológiai tudományok és
büntetőjogi statisztikai kutatások úttörője.
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:
1. Írja le a magyar kriminológia statisztikai,
pszichológiai, pedagógiai kezdeteit!
2. Ismertesse Vámbéry Rusztem és Irk Albert
munkásságának főbb vonalait!
3. Ismertesse Angyal Pál és Finkey Ferenc
kriminológiában betöltött szerepét!
4. Írja le Balogh Jenő és Hacker Ervin
kriminológiában betöltött szerepének főbb
pontjait!
6. ERŐSZAKOS BŰNÖZÉS 55-65.
AZ AGRESSZIÓ AZ EMBERI LÉT ÁLLANDÓ
VELEJÁRÓJA

- Az emberiség mítoszai agresszióval vannak tele,

szereplőik állandóan civakodó, egymás ellen törő
istenek, félistenek, emberek
Káin, aki féltékenységből ölt
- Kolakowski lengyel tudós: az erőszak nem a
természet, hanem a kultúra része
ERŐSZAK – RELATÍV FOGALOM

Nemrégen a párbaj elvárt viselkedés volt az

uralkodó osztály férfi tagjaitól
Nem is olyan régen még élő volt a mondás,
miszerint: „Pénz olvasva, asszony verve jó”

Napjainkban mindkettő pönalizált cselekedet.

AZ ERŐSZAKOS BŰNÖZÉS FOGALMA

1. emberi magatartás, amely szándékosan okoz

fizikai fájdalmat a másik embernek (fizikai
erőszak)
2. lelki terror (verbális erőszak)
3. a tárgyak ellen kifejtett agresszió (garázdaság,
vandalizmus)
4. az egyén saját maga, illetve a szerettei,
hozzátartozói ellen alkalmazatott agressziója
(autoagresszió, “kiterjesztett öngyilkosság”)
A MÉDIA SZEREPE AZ AGRESSZIÓ
KÖZVETÍTÉSÉBEN

- A média nem arra szocializálja az egyéneket, hogy

fegyelmezett állampolgárként viselkedjenek.
- Merton: a pénz mindenhatóságába vetett hit és a
médiában ahhoz fűződő sikerpropaganda egyes
rétegeket arra késztet, hogy a számukra törvényesen
el nem érhető státusszimbólumokat akár
normasértés útján is megszerezzék.
- A fogyasztói társadalomban mindennek az alapja a
profittermelés, a minél nagyobb anyagi haszon
megszerzése.
AZ ÖNCÉLÚ ERŐSZAK KÉT FORMÁJA
Domokos Andrea, 2000.

1. Az öncélú erőszak olykor szükségletkielégítő

bűncselekményekhez társul. Az adott cselekmény
megvalósításához „feltétlenül szükséges” erőszakon túl,
jóval kegyetlenebb, brutálisabb módon hajtják végre a
cselekedeteiket az elkövetők. A fiatalkorú, nem egy
esetben gyermekkorú elkövetők jellemzője a súlyos
agresszió. Olyan fiatalok nőnek fel, akik nem ismerik a
lelkiismeretfurdalást, a bűntudatot. Ők azok, akik nem
építeni, hanem pusztítani, rombolni akarnak.
Szubkultúrájukban pedig státuszt vívnak ki ezzel a fajta
viselkedéssel.
AZ ÖNCÉLÚ ERŐSZAK KÉT FORMÁJA
2. Az öncélú agresszió másik megjelenési formája nem
kapcsolódik valamely elsődleges szükségletkielégítő
bűncselekményhez.
Egyes társadalmi csoportok a konfliktusaikat nem ott és
azzal szemben oldják fel, ahol és akivel kapcsolatban
felmerült, hanem más területen. Ha társadalmi helyzetük,
adottságaik folytán nem tudják, vagy nem merik a
konfliktus valódi vagy vélt okozójával szemben az
érdekeiket érvényesíteni, másutt keresnek „áldozatot”.
Maga az erőszak vált szükségletté a számukra.
Erre példa a hajléktalanok, kiszolgáltatottak
bántalmazása.
ÚJ JELENSÉG: AZ ÁMOKFUTÁS

„Mc’Donalds”-es lövöldözés – B. Zsolt oktogonos

ámokfutó - TÉSZ
Korinek László:
„ok nélküli” bűncselekményként definiálja
sem túldimenzionálni, sem pedig figyelmen kívül
hagyni nem szabad ezt az új jelenséget
KÖRNYEZETI SZŰKÖSSÉG, NÉPVÁNDORLÁS, ÚJ
VESZÉLYEK
Homer-Dixon: a környezeti szűkösség öt típusú konfliktust
generál:

1. A helyi környezet leromlásából eredő viták.

2. Etnikai ellentétek, amelyeket a népességvándorlás és
az elmélyülő társadalmi ellentétek éleznek ki.
3. A környezeti szűkösség hatására kialakult belháborúk.
4. Az államok közötti háborúk, például a víz hiánya miatt.
5. A globális környezeti problémák miatt a fejlett és a
fejlődő világok közötti konfliktusok jelenhetnek meg.
AZ ERŐSZAK MINT A SZABADIDŐ-ELTÖLTÉS EGYIK MÓDJA
DOMOKOS CIKK A RENDÉSZETI SZEMLÉBEN 2009.

- A gazdaság prosperálása idején a fogyasztói társadalom jellemzője

a „hivatalos hedonizmus”. Az emberek azonban egyre
frusztráltabbak. A gazdasági válságok idején mutatkozik meg
igazán, hogy az anyagi javak elvesztése egészséges lelki kötődések
híján nem kizárólag anyagi, hanem súlyos pszichés károkat is okoz.
- Egy-egy pénzügyi megingás és a jól felépített reklámvilág
összeomlik, nem marad emberi érték, amely megtarthatná azokat,
akik csak a külsőség rabjai voltak.
DOMOKOS ANDREA: AZ ERŐSZAK MINT A SZABADIDŐ-ELTÖLTÉS EGYIK MÓDJA
RENDÉSZETI SZEMLE 2009.

Amíg pénzügyi válságok meg nem rengetik a globális gazdaságot, addig csak a
szociológusok, kriminológusok riogatásának vélhetik azokat az írásokat, amelyek arra
figyelmeztetnek, hogy a fogyasztás egyedüli életfeladattá, „világnézetté” tétele rendkívül
veszélyes a társadalmak stabilitására is.
Hiszen a külsőségeket, tárgyakat elvesztő ember egyúttal a talajt is elveszti a lába alól. A
multinacionális gazdaság és a szolgálatában álló média nem arra tanította, hogy képes legyen
visszafogni fogyasztói szokásait arra az időre, amíg rendeződik a globális pénzügyi világ . A
média nem arra szocializálja, hogy fegyelmezett állampolgárként viselkedjen, ismét belső
emberi értékek után nézzen.

A fogyasztói társadalom az azonnali, mohó szerzésre tanít; türelemre, visszafogottságra nem.

Ez az ellentmondás nagy társadalmi válságokat szülhet, és nemcsak egyéni agresszió, hanem
tömeges erőszak is keletkezhet e nyomán.
BOGNÁR - DOMOKOS

A migráció veszélyei – 2015

Nyugat-európai tény: gyakran a másod- és
harmadgenerációs bevándorlók nem akarnak
integrálódni a befogadó országba
Lázadnak a szülőket, nagyszülőket befogadó
állam vallása, kultúrája ellen
Vandalizmustól egészen a terrorizmusig terjed ez
a lázadás
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:

1. Határozza meg az erőszakos bűnözés

fogalmát!
2. Mit értünk öncélú erőszak alatt?
3. Milyen szerepe van a médiának az erőszakos
viselkedés közvetítésében?
4. Milyen új jelenségek, új veszélyek jelennek
meg az erőszakos bűnözésben?
7. A CSALÁDON
BELÜLI ERŐSZAK 61-66.
https://ajk.kre.hu/images/doc3/A_csaladon_beluli_eroszak_bunt
etojogi_es_tarsadalmi_megitelese.pdf

A családon belüli erőszak büntetőjogi és

társadalmi megítélése (szerk.)Domokos A
Kutatásvezető: Prof. Dr. Domokos Andrea
intézetvezető egyetemi tanár
A kutatás résztvevői: dr. Nemes Zsófia
doktoranda, KRE ÁJK DI Havasi Sára joghallgató,
KRE ÁJK
ACCSIP XVI. 2017
A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK (CSBE) TÍPUSAI
A bántalmazás jellege szerint:

Fizikai erőszak
- közvetlen fizikai erőszak: nem kívánt fizikai érintés, testi sértés
- közvetett fizikai erőszak: tárgyak rongálása, dobálása
Elhanyagolás
Lelki bántalmazás
- verbális bántalmazás: fenyegetés, szidalmazás, megalázás
- érzelmi abúzus: érzelmi zsarolás, fenyegető arckifejezés
Szexuális erőszak, szexuális visszaélés: nemi erőszak, szexuális
zaklatás
Gazdasági/társadalmi visszaélés: a sértett pénzének, kapcsolatainak
(barátok, rokonok) ellenőrzése, a velük való találkozás
megakadályozása
A sértett személye szerint:

Gyerekbántalmazás
Házastárs/élettárs/partner (illetve volt) sérelmére elkövetett
bántalmazás
Idősbántalmazás
Egyéb rokonok (pl. testvér) sérelmére elkövetett bántalmazás
GIDDENS

Családok az USÁ-ban, Nagy-Britanniában:

Az erőszakos viselkedés mindennapos volta
1. Családi élet jellemzője az intimitás, erős
érzelmek
2. A társadalmakban évszázadokon keresztül
elfogadott volt, hogy a férfi tulajdonát képező
feleséget és gyermekeket bántalmazhatta a
családfő
Nem egyedi esetekről van szó a csbe és
partnerbántalmazás során, hanem hosszú
folyamatról, amikor a lelki és testi fenyegetettség
évekig is fennállhat.
DOUGLAS FOLYAMAT-JELLEG

1. A házasság, partnerkapcsolat elején jó és

rossz periódusokból áll
2. Később a jó periódusok rövidülnek, majd
eltűnnek
3. A bántalmazó extrém módon féltékeny
4. Állandóan kritizál
5. Egyre erősebb birtoklási, ellenőrzési vágy
DOUGLAS FOLYAMAT-JELLEG

Az birtoklás, ellenőrzés miatt izolálja a

bántalmazottat a családtól, barátoktól,
munkahelytől, iskolától
6. Folyamatos lelki terror, testi bántalmazás.
GILES-SIMS

Walker nyomán a „cycle of violence” jelenséget

emeli ki. A csbe ciklikusjellegű, hosszú folyamat,
váltakozó periódusokkal.
A ciklikus jelleg miatt alakul ki a
„bántalmazott nő” szindróma: súlyos egészségi
problémák, mint pl alvászavar, evési zavar,
fáradtság,magas vérnyomás, szívpanaszok.
GILES-SIMS

A partnerbántalmazás társadalmi
következményei

1. Sérül a gyermek is
2. A bántalmazott nő rokonsága is szorong
KALMUSS ÉS TÁRSA

A halállal végződő feleségbántalmazások

legnagyobb arányban a különváláskor és a
házasság felbontásakor fordulnak elő.

Ezt elsősorban a féltékenység, a birtoklási és

ellenőrzési vágy indokolja, illetve az, hogy a
férfiak saját tulajdonuknak tekintik partnerüket.
KALMUSS ÉS TÁRSA
A halállal végződő házastársi erőszak fő rizikófaktorai a következők:

1./ Gyakori erőszak.

2./ Függőség.
3./ Testi sérülések okozása.
4./ A külvilágban is erőszakos magatartás.
5./ A feleség megerőszakolása.
6./ Az elkövető a gyermekkorában megtapasztalta a családon belüli
erőszakot.
7./ Fegyverek tartása, vagy használata.
8./ Életveszélyes fenyegetések.
9./ Állatok kínzása, legyilkolása.
10./ Lelki abúzus, a feleség ellenőrzése.
ISZTAMBULI EGYEZMÉNY

2011 Európa Tanácsi Egyezmény

A nők elleni és a családon belüli erőszak
megelőzéséről és felszámolásáról

Hiányossága: nem ismeri el, hogy fiú és férfi is

lehet partnerbántalmazás, csbe áldozata
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:

1. Mi okozza Giddens szerint a család válságát?

2. Mit értünk folyamat-jellegen és mit jelent a
csbe ciklikus volta?
8. GYERMEK- ÉS FIATALKORI BŰNÖZÉS
67-73
VESZÉLYEZTETETTSÉG

A gyermek- és fiatalkorú elkövetők nem egy esetben

maguk is áldozatai valamely bűncselekménynek
(208. § kiskorú veszélyeztetése).
1. súlyos kötelezettségszegést valósítanak meg a
kiskorúval szemben, amikor a legminimálisabb
követelményeket sem biztosítják
2. rábírás vagy felhívás
bűncselekmény/szabálysértés elkövetésére,
züllött életmód folytatására, felajánlás
bűncselekmény elkövetéséhez
VESZÉLYEZTETÉS EREDMÉNYE
1. Testi fejlődés veszélyeztetése: súlyos, folyamatos bántalmazás, éheztetés,
orvosi kezelés elmulasztása – lásd „fényevők”.

2. Értelmi fejlődés veszélyeztetése: tipikus esete, amikor a szülő huzamosabb

ideig nem járatja iskolába gyermekét.

3. Érzelmi fejlődés veszélyeztetése: a „szavakkal verve” esete, amikor

rendszeresen megalázza, lelkileg bántalmazza, pszichikai terror alatt tartja az
elkövető a kiskorút.

4. Erkölcsi fejlődés veszélyeztetése: például az az eset, amikor az apa a

kiskorúak szeme előtt bántalmazza az anyát, fizikailag vagy pszichésen, ami
olyan férfi-mintát ad a kiskorúaknak, amely szerint a nők fizikai bántalmazása,
pszichés terror alatt tartása erkölcsileg elfogadott magatartás, az is ide tartozó
kérdéskör, amikor az elkövetők szexuális tevékenységet folytatnak a kiskorúak
szeme láttára, valamint a kiskorú jelenlétében megvalósított bűncselekmény.
BŰNÖZÉS
Gyermek- és fiatalkorúak részvétele a
bűnözésben:
1. általában 9–10. életév között kezdenek a
gyermekkorúak
2. 15–16 éves korig folyamatos emelkedés
figyelhető meg
3. a 17–18 éves korban csúcsosodik a
fiatalkorúak bűnözése
4. a 25 évesek bűnözése csökkenést mutat
MÉDIA HATÁSA AZ ERŐSZAKOS VISELKEDÉSRE

2007. november 8-án egy 18 éves finn fiú 8 embert ölt

meg egy középiskolában. A fiú internetes chat-partnere
elárulta, hogy a finn fiú példaképének tartotta a
columbine-i vérengzés két elkövetőjét.

A columbine-i vérengzők 1999-ben robbantottak fel

egy házilag összeeszkábált bombát és lövöldöztek
középiskolás társaikra – 13 ember halálát okozva.

A columbine-i lövöldözők egyike Marylin Manson

rajongója volt.
A MARYLIN MANSON JELENSÉG

Az együttes megalakulásakor minden tag nevet változtatott oly módon, hogy

egy női szex-szimbólum és egy sorozatgyilkos nevét vették fel.

Bizonyítják szélsőséges világnézetüket, azt, hogy egy gonosz, bizarr világot

kínálnak fel fiatal rajongóik számára. Rondák, visszataszítóak, mindent
megaláznak, támadnak, megsemmisítenek, ami a középosztálybeli amerikai
polgár számára érték lehet.

Azok számára nyújt - számomra nem túl vonzó – alternatívát, akik nem
képesek a középosztálybeli értékek szerint élni. A magukat elveszettnek,
kitaszítottnak érző fiatalokat gyűjti maga köré, egy kifacsart, fejére állított,
nagyon torz világot kínálva nekik.
AZ ISKOLAI ERŐSZAK

A zaklatás, terrorizálás, fenyegetés, a testi sértés,

a szexuális bűncselekmények, a graffiti, a
vandalizmus, a bandákba verődés, a lőfegyverrel
való visszaélés egyaránt
AZ ISKOLAI ERŐSZAK -OKOK
- Az elkövető fiatal korábban maga is erőszak
elszenvedője volt
- hiperaktivitás, figyelemzavar, tanulási nehézségek,
rossz tanulmányi eredmények
- alkohol-, és drogfogyasztás
- alacsony intelligencia, az alacsony
viselkedéskontroll
-az elkövető családjában a szigorú rideg,
tekintélyelvű nevelés, a következetlenség, a rossz
szülő-gyermek kapcsolat, az elhanyagolás
-bandához tartozás, bűnöző barátok
- szegény környezet, az igénytelen szomszédság
SMITH – ZAKLATÁS (BULLYING) FORMÁI

- a közvetlen fizikai támadás

- a közvetett (tárgyra irányuló) erőszak
- a közvetlen szóbeli vagy írásos zaklatás
- közvetett szóbeli vagy írásos (pletykálkodás)
zaklatás
- a kirekesztés
SMITH - ZAKLATÁSBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMA

 egy elkövető zaklat egy áldozatot

 egy kisebb csoport, vagy banda zaklat vagy egy
személyt vagy egy másik csoportot
 egy egész osztály vagy az iskola zaklat egy vagy
több személyt
 A fiúk gyakrabban követnek el fizikai zaklatást, a
lányok esetében a verbális zaklatás a gyakoribb.
 A fizikai jellegű zaklatás hamarabb abbamarad,
mint a verbális.
MAGYAR PÉLDA
2013–2014 fordulóján Székesfehérvárott egy
szakközépiskolában fajult el olyan szinten a zaklatás,
hogy két terrorizált tanuló is az autoagressziót
választotta.
Egyikőjük 2013 végén sikeres öngyilkosságot követett
el. A másik tanuló az iskola harmadik emeletéről
ugrott le a gúnyolódások, kegyetlenkedések,
köpködések elől. Egy felkészített tanári gárda
valószínűleg megelőzhette volna az öngyilkosságokat,
letörve a zaklató banda terrorizáló tevékenységét.
ÁLLAMI SZINTŰ REAGÁLÁS

 Európa Tanács - ajánlások a fiatalkorúak

büntető igazságszolgáltatási rendszerére
vonatkozóan
 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről
és a gyámügyi igazgatásról
 a 2012.évi C. törvény egyik legjelentősebb
változtatása a büntethetőségi korhatár
bizonyos esetekben történő leszállítása
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:

1. Mit jelent a gyermek- és fiatalkorúak

veszélyeztetettsége?
2. Mit jelent az iskolai erőszak?
3. Mit értünk bullying alatt?
9. DEVIANCIÁK ÉS A BŰNÖZÉS
KAPCSOLATA 75-84.
A DEVIANCIÁRÓL ÁLTALÁBAN

A deviancia kriminológiai fogalma:

Valamilyen jogi vagy egyéb társadalmi normába
ütköző magatartási forma.
A kriminológia nem csak a bűncselekményeket
vizsgálja, hanem minden olyan tevékenységet,
mulasztást is, amely az uralkodó magatartási
formáktól eltér.
A TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSI ZAVAROK (TBZ)

Az elnevezés a nyolcvanas években vált ismertté

és akkor terjedt el Magyarországon
Olyan társadalmi problémákkal is foglalkoztak a
szocialista társadalomban, amelyek nem
tartoztak a klasszikus deviancia típusok közé
például a kirekesztődés, a szegénység, a
kisebbségi lét is a vizsgálat tárgya voltak
SZABÓ ANDRÁS ALKOTMÁNYBÍRÓ

Kriminológusként 1987-ben írja:

„A bűnözés szervesen kapcsolódik a deviancia
egyéb formáihoz, társadalmi okait tekintve
azokkal a folyamatokkal függ össze, amelyek az
elsődleges szociális műhelyek diszfunkcióit
eredményezik, továbbá azokkal a folyamatokkal,
amelyek reprodukálják a társadalmilag hátrányos
és halmozottan hátrányos helyzetet”.
A DEVIANCIA KLASSZIKUS FORMÁI:

1. bűnözés
2. alkoholizmus
3. öngyilkosság
4. mentális és lelki betegség
5. kábítószer-fogyasztás
6. prostitúció
A DEVIANCIÁRA ADOTT VÁLASZOK

1. megelőzés: a konkrét devianciával kapcsolatos

tájékoztatás, felvilágosítás, nevelőmunka
2. kezelés: a deviáns személyek/csoportok
feltárása, segítségnyújtás és az ehhez szükséges
intézményrendszer kialakítása, működtetése
3. a káros következmények csökkentése
4. büntetés
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:

1. Mi a deviancia fogalma?
2. Mi volt a TBZ program?
3. Melyek a deviancia formái?
10. A MAGYARORSZÁGI KRIMINALITÁS
ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, VAGYON ELLENI
BŰNÖZÉS 85-90.
A kriminalitás jellemzőit az igazságügyi statisztika
mutatja.
1. A bűnözés társadalmi tömegjelenség, amely
számos tényező függvénye.
2. Az elkövetők és bűncselekmények sosem
fedik egymást. Egy személy akár több
cselekményt is megvalósíthat (halmazat). A
bűnözés alanyi és tárgyi oldala külön
vizsgálandó.
Az ismertté vált bűnözés és a tényleges bűnözés - a
felderítési ráta hiányosságai miatt – mindig eltérnek
egymástól. Mindez nagyban függ a lakosság
feljelentési hajlandóságától, illetőleg a hatóságok
aktivitásától.
LÁTENS BŰNÖZÉS

A teljes bűnözés természetesen sosem ismerhető

meg, tehát a statisztikai módszerek csak az ismertté
vált bűncselekmények és a felderített elkövetők
esetében alkalmazhatók.
A teljes és az ismert bűnözés különbsége a látens
bűnözés, amelynek terjedelmi, szerkezeti mutatói,
valamint időbeli és térbeli változásai ismeretlenek
maradnak
ERÜBS, ENYÜBS
- Hazánkban az egységes rendőrségi-ügyészségi statisztikai rendszert
a belügyminiszter és a legfőbb ügyész 1963-ban kiadott közös
utasítása hozta létre. A rendszer egyik része a bűnözés egészével,
másik része a rendőri-ügyészi tevékenységgel, mint jogalkalmazó
munkával foglalkozott.
- Magyarországon jelenleg a Legfőbb Ügyészség honlapján
tekinthetők meg a bűnözéssel kapcsolatos legfontosabb statisztikai
adatok, azaz az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi
statisztikai rendszer (ENyÜBS).
LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG STATISZTIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA

Ügyészségi Statisztikai Tájékoztató – Büntetőjogi

szakág
Ügyészségi Statisztikai Tájékoztató – Büntetés-
végrehajtási szakterület
Büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység
Ügyészségi nyomozások
Tájékoztató a bűnözésről
Bűnözés és igazságszolgáltatás
Criminality and Criminal Justice
12/2018. (VI. 7.) BM RENDELET

Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi

statisztikai rendszerről, az adatgyűjtés és -feldolgozás
részletes szabályairól

1. § (1) Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi

bűnügyi statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS)
egységes elvek szerint gyűjti - ideértve az adatfelvétel
tervezését, végrehajtását - a büntetőeljárások, a
büntetőeljárások alapjául szolgáló cselekmények, az
elkövetők és a sértettek (a továbbiakban: megfigyelési
egységek) statisztikai adatait.
12/2018. (VI. 7.) BM RENDELET

(2) Az adatgyűjtés két, egymástól tartalmilag elkülönülő

alrendszere a kezdeményezett büntetőeljárásokra vonatkozó
adatgyűjtés, valamint a nyomozó hatóság és az ügyészség
által büntetőeljárás során meghatározott módon befejezett,
valamennyi megfigyelési egységre vonatkozó adatgyűjtés.

(3) Az adatgyűjtéshez - ha az ENyÜBS adatgyűjtési elveinek

és a megfigyelési egységenként gyűjtött adatköröknek
megfelelnek - erre irányuló önkéntes döntés alapján további
szervezetek is csatlakozhatnak.
VAGYON ELLENI BŰNÖZÉS

Az összbűnözésen belül a legmagasabb arányt

képviseli
Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények: rablás,
kifosztás, zsarolás, önbíráskodás
Vagyon elleni bűncselekmények: lopás, rongálás,
sikkasztás, csalás, gazdasági csalás, információs
rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen
és hanyag kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság,
jármű önkényes elvétele, uzsora-bűncselekmény
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:

1. Honnan ismerjük meg a kriminalitás főbb jellemzőit?

2. Minek a rövidítése az ENyÜBS és mire terjed ki?
11. VIKTIMOLÓGIA 91-96.
Ajánlott plusz füzetecske
Dobrocsi – Domokos - Nemes:
Áldozatvédelem és másodlagos viktimizáció
Patrocinium, 2016.
HÁROM ALAPMŰ

Mendelsohn előadása az áldozattanról 1947.

Bukarest
Von Hentig „A bűnöző és áldozata” c. könyv
1948.
Wertham „Az erőszak megnyilvánulása”c. könyv
1949.
2012/29/EU IRÁNYELV
Az Irányelv meghatározza az ÁLDOZAT fogalmát:
Az áldozat olyan
- természetes személy, aki közvetlenül bűncselekmény következtében sérelmet
szenvedett, ideértve a testi, mentális vagy érzelmi sérülést, avagy gazdasági
hátrányt,
- továbbá a közvetlenül bűncselekmény következtében életét vesztett személy
családtagjai, akik e személy elhalálozása folytán sérelmet szenvedtek.
MÁSODLAGOS VIKTIMIZÁCIÓ

DOMOKOS

Másodlagos viktimizáció esetén az áldozat másodszor is sérelmet szenved, ekkor a

társadalom, a szűkebb környezete, vagy éppen a hatóságok, szervezetek elítélő
magatartása, nem megfelelő, alkalmatlan hozzáállása miatt. Ez esetben az
áldozatokkal a bűncselekmény során közvetlen kapcsolatba kerülő hatóságok, civil
szervezetek, egyes szakemberek okozzák a viktimizációt azzal, hogy nem
biztosítják az áldozat emberi jogait, nem tanúsítanak kellő tiszteletet iránta, esetleg
maguk is az áldozatot hibáztatják azért mert korábban bűncselekményt követtek el
a sérelmére.
MÁSODLAGOS VIKTIMIZÁCIÓ

DOMOKOS

Az is a másodlagos viktimizáció körébe tartozik, amikor jogi kötelezettségeiket

nem, vagy nem időben teljesítik, például családon belüli erőszak esetén a
bántalmazót nem emelik ki időben, elmulasztják a gyermekvédelmi jelzés
megtételét. Magának a bűncselekménynek a felidézése is másodlagos viktimizációt
eredményezhet a rendőrségi vagy bírósági eljárásban.

„Emberileg érthető, ha az egyébként is meggyötört áldozat nem óhajt szembesülni

támadójával, de még az is, ha csak egyszerűen szégyelli a történteket.”
/KORINEK/
BŰNMEGELŐZÉS
Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia (2013–2023)

A Stratégia bűnmegelőzési definíciója: minden olyan

intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy
eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése és az
állampolgárok biztonságérzetének javítása.
A bűnmegelőzéshez tartozik a bűncselekmény
következtében elszenvedett károk reparálását célozó
helyreállító igazságszolgáltatási eszközök minél
szélesebb körű alkalmazása.
A BŰNMEGELŐZÉS MÓDJAI:

1. a bűnalkalmak csökkentése
2. a bűnözést gerjesztő okok hatásának
mérséklése
3. az áldozattá válás megelőzése
A BŰNMEGELŐZÉS FELADATAI A STRATÉGIA
SZERINT

- bűnözési szempontból súlyosan fertőzött

területek, például közparkok biztonságosabbá
tétele
- iskolai erőszak visszaszorítása
A PARTNERSÉG ELVE A BŰNMEGELŐZÉSI
STRATÉGIÁBAN
- Az állam a bűnözésért viselt felelősségének egy
részét az önkormányzatokra, a közösségekre, az
üzleti szférára, az egyházakra és magára az
állampolgárra telepíti.
- Folyamatos kommunikáció az állam, a
közösségek és a polgárok között.
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:

1. Határozza meg az áldozat fogalmát a

2012/29/EU irányelv alapján!
2. Mit jelent a másodlagos viktimizáció?
12. BÜNTETŐPOLITIKA 97-102.
AJÁNLOTT IRODALOM

Domokos Andrea:
A büntetőpolitika változásai Magyarországon
Károli Gáspár Református Egyetem, Állam és
Jogtudományi Kar, Budapest 2008.
A BÜNTETŐPOLITIKA DEFINÍCIÓJA
1. Meghatározza, hogy az adott korszakban mely
cselekmények legyenek büntetendőek
(kriminalizáció, dekriminalizáció),
2. kijelöli, hogy mi legyen az állami reagálás a
bűncselekményekre és azok következményeire
(szankciók),
3. meghatározza a sértettnek okozott kár
jóvátételének módját,
4. megmutatja a bűnmegelőzés irányait.
AZ ÁLLAMI BÜNTETŐPOLITIKÁT MA MÁR JELENTŐSEN BEFOLYÁSOLJÁK AZ
ENSZ, AZ EURÓPA TANÁCS MINISZTERI BIZOTTSÁGA ÉS AZ EURÓPA UNIÓ
BÜNTETŐPOLITIKAI AJÁNLÁSAI.

Az ajánlások közül a legfontosabbak:

1. a szabadságvesztés büntetést végső eszközként kell kezelni,
amelynek alkalmazása csak akkor indokolt, ha az elkövetett
bűncselekmény súlyára tekintettel nyilvánvaló, hogy semmilyen
más büntetés nem lenne megfelelő,
2. kerülni kell a rövid tartamú szabadságvesztés büntetés
alkalmazását,
3. elő kell mozdítani a közösségi szankciók és intézkedések
szélesebb körű alkalmazását,
4. differenciálni kell a büntetési rendszert, be kell vezetni új
szabadságelvonással nem járó szankciófajtákat,
5. biztosítani kell a mediációhoz és az áldozat kártalanításához
való jogot.
A FONTOS IRÁNYADÓ KRITÉRIUMOK A
KÖVETKEZŐK:
1. A büntetőjogi intézkedést mindig csak végső eszközként
lehet alkalmazni.
2. A büntetőjogi szankciókat csak a különösen súlyos
bűncselekmények esetére kell fenntartani.
3. Az új jogszabályok megkövetelik az Európai Unió
Alapjogi Chartájában és az emberi jogok védelméről szóló
európai egyezményben biztosított alapvető jogok szigorú
tiszteletben tartását.
4. Minden arra vonatkozó határozatot, hogy milyen típusú
büntetőjogi intézkedést vagy szankciót alkalmazzanak,
egyértelmű tényszerű bizonyítékokkal kell alátámasztani, és
tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás és az arányosság
elvét.
HELYREÁLLÍTÓ BÜNTETŐPOLITIKA
A helyreállító büntetőpolitika bevezetését a Nils
Christie szorgalmazta.
Az áldozat kétszeresen is vesztes, egyrészt a
bűncselekmény sértettje, másrészt a büntetőeljárásban
is áldozat, mert ki van rekesztve ügyének elintézéséből.
A jóvátételi igazságszolgáltatás lényege szerinte az
áldozat kárpótlása.
A részvételi igazságszolgáltatásban a tettes és áldozata
nincsenek elszigetelve, vitájukat nyilvánosan kell
lefolytatniuk.
Mérlegelendő, hogy mit tehet az áldozatért elsősorban
a tettes, másodsorban a helyi közösség, harmadsorban
pedig az állam.
A BÜNTETŐPOLITIKA IRÁNYAI A XXI.
SZÁZADBAN:
1. Az elkövetett bűncselekményekre való állami,
társadalmi reagálásról egy állam sem mondhat
le, azt minden társadalom igazságérzete
megkívánja.
2. Kívánalom, hogy a szankciók gyorsan
kövessék az elkövetést.
3. A differenciálás szükségessége. - A súlyos,
erőszakos bűncselekmények elkövetőit hosszabb
tartamú szabadságvesztéssel kell megbüntetni.
- A bagatell bűncselekmények esetében pedig jóval
szélesebb körben kell alkalmazni a köz érdekében
végzett munkát.
4. A fiatalkorúak büntetőjogának továbbra is
elsődleges célja kell, hogy legyen a fiatal
társadalomban megtartása.
5. A büntetőjog ultima ratio jellegét végleg meg kell
valósítani, nem kizárólag a fiatalkorú elkövetők
esetében.
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Határozza meg a büntetőpolitika fogalmát!

2. Mi a helyreállító büntetőpolitika lényege?
3. Milyen kívánalmaknak kell megfelelnie a
büntetőpolitikának a XXI. században?