1.

A büntetőeljárás fogalma, feladata, célja

Milyen tényezők játszottak közre a modern büntetőeljárási jog kialakulásában?

 Az ókorban és a középkorban a büntetőjog azonos magával a joggal.

 A XIX. sz. közepéig az európai államok többségében nélkülözték az egységességet.
okai: 1. a központi hatalmi rendszer hiánya
2. egységes közigazgatási és jogrendszer hiánya
3. az egységes, az egész ország területén érvényes büntetőjog és büntető igazságszolgáltatási
rendszer hiánya
 A mai értelemben vett büntetőeljárás csak az utolsó 200 év „terméke”.
 első mintadarabja a napóleoni Code d’instruction criminelle (1808).
o 150 évig volt hatályban
o máig ható újításokat vezetett be:
 vizsgálati és vádfunkció elválasztása  ez alapján jött létre a modern kor
ügyészsége
 a vizsgálóbíró intézményének megteremtése
 ártatlanság vélelme  ennek következtében a bizonyítás szabályai is változtak,
most már a vádlónak kellett bizonyítani a vádlott bűnösségét
 XVIII. század folyamán kialakult az emberi és polgári jogok tana: személy sérthetetlenségének joga,
az igazságos bírósághoz való jog, a tulajdon háboríthatatlanságának joga, és a lelkiismereti
szabadság joga.
 Beccaria 1764-ben megjelent A bűnökről és a büntetésekről című könyvében támadja a kínzást, az
inkvizíciót, és megkérdőjelezi a halálbüntetést is. Követeli, hogy a büntetés mértéke álljon arányban
a bűntettel, és a bűntettek elkövetését megakadályozó, és megelőző intézkedéseket is.
 XVIII. század végén beszüntették a boszorkányok kivégzését is. Magyarországon az első
boszorkányégetést 1565-ben, az utolsót 1756-ban hajtották végre.
 XIX. század második felében megvalósuló olasz és német egység hatására megalakul az egységes
bírósági szervezet, egységes jog, egységes büntetőjog és büntetőeljárás
 Az 1870-es években kezdődik meg a nagy polgári büntetőeljárási törvények korszaka
 1872. spanyol, 1873. osztrák, 1874. belga, 1877. német, 1896. évi XXXIII. tc. magyar

Mi a büntetőeljárás feladata, célja?

 Mindenkori alapvető feladata és célja: a bűncselekmények felderítése, és a büntetőjogi felelősség

kérdéséről való döntés.
 Amit a 19. században bekövetkezett változások átalakítottak, az a büntetőeljárás folyamata: a
bizonyítás elvei, eszközei, lefolytatása, az eljárás rendszere, az eljárásban résztvevők szerepe,
jogai, kötelességei, és ez módosította a büntetőeljárás célját is.
 A bűnösség bizonyítása a XIX. század második felétől már a hatóságokat terheli, a bizonyítás
eszközeinek kötöttsége feloldódott, a bizonyítékok mérlegelése szabaddá vált.
 Az eljárás alá vont személy (gyanúsított  vádlott  elítélt, összefoglalva: terhelt) az eljárás
tárgyából az eljárás alanyává vált, azaz önálló, kikényszeríthető eljárási jogok birtokosává vált,
akivel szemben alkalmazhatók ugyan kikényszerítő, személyi szabadságot korlátozó eszközök, de
csak szigorúan meghatározott feltételek esetén.
 A II. világháborút követően különböző emberi jogi dokumentumok: Európai Emberi Jogi
Egyezmény, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az Európai Emberi Jogi
Bíróság és más országok alkotmánybíróságai humanizálták a büntetőeljárást, és az állami
büntetőhatalom érvényesülése elé jelentős korlátokat állítottak.

2. A büntetőeljárás jogi természete, szakaszai

Jellemezze a büntetőeljárás egyes szakaszait és szereplőit!

 A büntetőeljárás egy olyan folyamat, ami a bűncselekmény elkövetésének gyanújától, a nyomozás

elrendelésétől a büntetőjogi felelősségről történő jogerős döntésig tart.

1
  Egymásra épülő szakaszokra tagolódik: nyomozás, vizsgálat (nem minden ország büntetőeljárása
ismeri), ügyészi szakasz, bírósági eljárás.

I. Nyomozás
 Szűkebb értelemben: feladata kettős.
1. A bűncselekménnyel és a gyanúsítottal kapcsolatos tények, adatok
összegyűjtése.
2. Az ügyész tájékoztatása, a vádemelés megalapozása.  angolszász jogrendszer.
 Tágabb értelemben: a nyomozás során bizonyítás folyik, amelynek eredménye a
tárgyaláson úgy használható fel, mintha a tárgyaláson vették volna fel.  kontinentális
európai büntetőeljárás.
 A nyomozást nyomozóhatóságok végzik. Általános nyomozó hatóság a rendőrség,
speciális ismeretet igénylő esetekben speciális nyomozó hatóság végzi a nyomozást.
 A nyomozó hatóság vagy önállóan nyomoznak, vagy az ügyész, ill. a vizsgálóbíró
irányítása alatt.
II. Vizsgálat
 Francia eredetű, a törvényszékeken működő esküdtbíróságok előtt folyó eljárások esetén
kerül rá sor.
 Célja: a törvényszékek elé tartozó bűncselekmények esetén a nyomozás anyagának és a
vádnak a bírósági tárgyalásra alkalmassá tétele.
 Feje: a hivatalból eljáró vizsgálóbíró, aki a nyomozás befejezését, az elkövető felderítését
és a vádemelést követően kapcsolódik az eljárásba.
 Vizsgálóbíró a bíró, a bíróság tagja.
 Feladata kettős. Egyrészt ő hallgatja ki a gyanúsítottat, a tanúkat, bizonyítási
cselekményeket végez, kényszerintézkedéseket rendel el, ez alapján jön létre a végső
ügyirat. Másik funkciója, ő dönti el az ügyész meghallgatása után, hogy az vádat
emelhet-e. Ha nem, akkor megszünteti az eljárást.
III. Ügyészi szakasz
 Feladata kettős. Nyomoz vagy felügyeli a nyomozást, ennek során meg is szüntetheti az
eljárást. A másik funkciója a vádemelés és a vádképviselet.
 Az ügyészé a vádmonopólium.
 A vádfunkciót kétféleképpen alkalmazhatja. Vagy kötelezően, vagy diszkrecionális
jogként.
1. A kötelező vádemelés a legalitás elvéhez kapcsolódik. Ha a törvényi feltételek
fennállnak, az ügyész kötele vádat emelni, de ez alól léteznek kivételek (vádemelés
elhalasztása, mellőzése, az elterelés intézményei). Ha mégsem emel vádat, a
vádemelés kikényszeríthető, vagy a törvény megengedi, hogy bizonyos feltételek
teljesülése esetén az ügyész magánszemély léphessen az ügyész helyébe.
2. A mérlegelésen alapuló vádemelés esetén az ügyész csak akkor emel vádat, ha a
bűncselekmény a közérdeket súlyosan sérti.
 Vádemelés nélkül nem kerülhet sor bírósági eljárásra.
IV. Bírósági eljárás
 Bűnösségről, és ártatlanságról kizárólag bíróság határozhat.
 Alapja a vád.
 A vád alapján a bíróság nyilvános, szóbeli tárgyaláson, a bizonyítékok közvetlen
megvizsgálása alapján határoz.
 A tárgyalás bizonyos feltételek esetén a nyilvánosság kizárásával is megtartható, a bíróság a
felelősség megállapításáról tárgyalás nélkül is dönthet, sőt a bizonyítástól is eltekinthet.
 A tárgyaláson együtt van jelen a vád, a védelem, és az ítélkezés funkciója.
 A büntetőeljárás különböző szakaszaiban nem csupán a tényállás tisztázása történik, hanem
jogalkalmazás is zajlik, sőt maga a tényállás felderítésének kereteit is a jog jelöli ki.
 A jogalkalmazás nem korlátozódik csak a büntetőjogra és a büntetőeljárásra, hanem más jogágak
szabályait is alkalmazzák.

Határozza meg a büntetőeljárás jogi természetét!

 Kevés kivételtől eltekintve közjog (kivétel Franciaország)

2
  Olyan jogág, amely az állam és a polgárai közötti viszonyt és nem magánszemélyek közötti
viszonyt szabályoz  polgárai számára jogokat és kötelezettségeket határoz meg, és azokat
akár kényszer alkalmazásával is számon kéri. Itt az állam, mint hatóság áll szemben
polgáraival.
 Az állam legitim erőszakot gyakorol azokkal szemben, akik a büntetőjog szabályait megszegik.
 Az állam legitim erőszakot alkalmaz két szempontból is. Az egyik, hogy a bűncselekményt
elkövetők ellen eljárást folytat. Korlátozza személyes és mozgásszabadságukat, tulajdonhoz
való jogukat, testi integritásukat. Az eljárás eredményéhez képes, a büntetőjogi felelősség
megállapítása esetén szankciókat alkalmaz velük szemben.
 Az emberi és állampolgári jogoknak 3 fejlődési fokát szokás megkülönböztetni.
1. az állam polgárainak garantálja ezeket a jogokat
2. megsértésük ellen védelmet nyújt, és ezeknek a jogoknak a megsértőit különböző
jogvédelmi mechanizmusokon keresztül szankcionálja
3. az állam saját jogsértései ellen is jogvédelmet biztosít

3. Az akkuzatórius büntetőeljárási rendszer

 Germán és normann hagyományokon alapul, és a 18. századig Európa jelentős részének uralkodó
eljárási rendszere, gyökerei a római korba nyúlnak vissza.
 Kezdetben a bűncselekmény sértettje az, aki a választott és/vagy a király által kinevezett bíró előtt
vádat emelt.
 Az eljárás funkciója a felek közötti vérbosszú/leszámolás elkerülése.
 A bűncselekmény üldözése nem csak a sértett, hanem a közösség ügye is => Népvád intézménye (actio
popularis): a közösség nevében bárki kezdeményezhette az eljárást.
 A bírák nem jogvégzett emberek, csupán a legmegbízhatóbb, legtapasztaltabb, legbölcsebb tagjai a
közösségnek.
 A döntés csak formális bizonyítékokra alapozva történt: párbaj, tűzpróba, vízpróba, tisztító eskü stb.
(Alapgondolata: az ártatlan embert nem érheti baj)
 Jellemző intézménye az esküdtszéki tárgyalás.

Melyek voltak a mai esküdtszéki rendszer kialakulásának szakaszai?

 Normann hódítás útján került Angliába, de a kereszténység felvétele előtt Skandináviában, a

szászoknál, a sváboknál, de a magyaroknál is megjelent.
 1229-től vált azzá a szinte kizárólagos intézménnyé, amely a vádlott és az ügyész által idézett
tanúk által szolgáltatott bizonyítékok alapján dönt a vádlott bűnösségéről, vagy
ártatlanságáról.
 XIV. század végétől az esküdtek a tárgyaláson eskü alatt előadott bizonyítékok alapján döntöttek. 
1367-tól az esküdtszék csak egyhangúan hozhatott döntést bűnösségről vagy ártatlanságról. 
független polgárok kollektíven eljáró testülete
 Az esküdtszék közreműködésének eredményeként a tárgyalás szóbelivé vált és lerövidült.
o A békebíró az eljárás meghatározó szereplője lett, az esküdtszék fokozozatosan vált
passzív résztvevővé.
o Esküdtszék összetétele kisbirtokosokból, földbérlőkből állt, akik gazdaságilag kiszolgáltatott
helyzetben voltak, ez lehetőséget teremtett a megfélemlítésükre.
 1650-től megváltozott az esküdtszék összetétele az ipari forradalomnak köszönhetően.
 1879. évi Summary Justice Act: csökkentette az esküdtszék hatáskörébe tartozó fiatalkorúak által
elkövetett bűncselekmények számát.
 1977. évi Criminal Law Act és 1988. évi Criminal Justice Act tovább korlátozta az esküdtszék
hatáskörét.
 Ma már a büntetőügyek 2%-át tárgyalják esküdtszékek, és fokozatosan megszűnt az a joga,
hogy a tanúnak kérdéseket tegyen fel.

3
 4. Az inkvizitórius büntetőeljárási rendszer

Ismertesse az inkvizitórius büntetőeljárási rendszer sajátosságait!

 Lényege a nyomozás, a tényállás valósághű felderítésére törekvés (és nem a bizonytalan,

misztikus isteni beavatkozás alapján történő döntés)
 Eredete a katolikus egyházhoz kötődik: kezdetben az egyház tagjai ellen elkövetett
bűncselekmények nyomozása.
 Majd III. Ince pápa (1215-ös lateráni zsinat) alatt kiterjesztették a világi bűncselekményekre is
(eretneküldözések, boszorkányüldözések)
 Hivatalból (ex officio), a felek akaratától függetlenül indult meg.
 A nyomozást és az ítélkezést ugyanaz a személy a vizsgáló (inkvizítor) végezte.
o Tehát az eljárási funkciók nem különülnek el.
 Az eljárás írásbeli volt. (fontos az ügyirat, akta szerepe)
 Zártság, titkosság, a nyilvánosság teljes kizárása jellemzi.
 Az ítélethez szükséges a vádlott önkéntes beismerése.
 A beismerés kikényszerítésére a kínzásokat, tortúrát alkalmazták (1252, IV. Ince pápa
elrendelésére.)
 Jellemző a bűnösség vélelme: a vádlottnak az ártatlanságát kellett bizonyítani.
 A bírák nem kaptak mérlegelési lehetőséget a bűnösség tekintetében: ha megvoltak a
bizonyítékok, el kellett ítélni, viszont ha nem voltak meg, akkor sem ítélhette el, ha az
egyébként a bíró meggyőződése volt.
 Jellemző a legális vagy kötött bizonyítás. A bizonyítékoknak két csoportját ismerték:
a) Nem teljes bizonyítékok: gyanúokok (indiciumok) pl.: rossz hírnév
b) Teljes bizonyítékok: a gyanúsított beismerése vagy 2 szavahihető tanú vallomása
 A döntések ellen később lehetőség volt a fellebbezésre.

A két eljárási rendszer elemei miként határozzák meg a vegyes eljárási rendszert?

 Napóleon 1808-as Code d’instruction criminelle-je az inkvizitórius eljárási rendszer elemeit

felhasználva és korszerűsítve egy új rendszert teremtett meg. (A franciák ezt nevezeték vegyes
eljárási rendszernek)
 Elválasztotta egymástól a vádemelést és vizsgálatot,
 Létrehozta a vizsgálóbírói tisztséget.
o A vizsgálóbíró hallgatta ki a vádlottat, a tanúkat, állította össze az ügyiratot, mely az
ügy elbírálásának alapját képezte.
o A vizsgálóbíró nem vett részt az ügy elbírálásában, a bűnösségről való döntésben
 Az ügy elbírálása nyilvános tárgyaláson, esküdtek közreműködésével történt, a bizonyítékokat
szabadon mérlegelve.
 Már a 19. sz. elejétől bevezetik azt, hogy a tanúkat a tárgyaláson meg kell hallgatni, függetlenül
attól, hogy a vizsgálati szakaszban tettek-e vallomást.
 A későbbiekben ebben a rendszerben ez esküdtszéki tárgyalási mód egyre inkább háttérbe szorult, de
a bíró aktív szerepe erős maradt.

Mi a különbség a vizsgálóbíró és a nyomozási bíró között?

Vizsgálóbíró:
- Feladata egy önálló eljárási szakaszhoz, a (csak bizonyos országokban létező) vizsgálathoz
kötődik. Ennek célja a nyomozás során összegyűlt adatok megvizsgálása, és ez alapján annak
eldöntése, hogy helye van-e tárgyalásnak.
- A vizsgálóbíró kihallgatja a vádlottat, a tanúkat.
- Bizonyos esetekben nyomozási cselekményt is végezhet.
- Összeállítja az ügy iratait, mely az ügy elbírálásának alapját képezte.
- Nem vesz részt az ügy elbírálásában.

Nyomozási bíró:
- A magyar jog szerint a vádirat benyújtása előtt látja el a bíróság feladatait az első fokon a
törvényszék elnöke által kijelölt bíró.

4
 - Fő feladata a törvényben meghatározott esetekben való döntés: a vádirat benyújtása előtt a
kényszerintézkedések elrendeléséről, a titkos adatszerzés engedélyezéséről/megszüntetéséről, a
nyomozás folytatásának elrendeléséről a nyomozás megszüntetését követően, az ügyész
indítványára a tanú különösen védetté nyilvánításáról stb.
- A vádirat benyújtása előtt kihallgathatja a védett és egyéb speciális tanúkat.
- Önálló nyomozási cselekményt nem végez.
- Az ügy iratainak összeállítása, eljárásra alkalmasság tétele nem az ő feladata.
- Ő sem vesz részt az ügy elbírálásában.

5. A büntető igazságszolgáltatási rendszer hierarchikus modellje

Melyek a hierarchikus eljárási rendszer sajátosságai?

1) A döntéshozatalban a bizonyosságra törekvés

2) Egységes kriminálpolitika kialakítása
3) Az igazságszolgáltatási hatalom centralizálása
4) Minden, a központi igazságszolgáltatási hatalmon kívüli hatalom csak delegált hatalom.
5) struktúra hierarchikus felépítésű
 Alá-fölérendeltségi viszonyok kijelölése.
 A hierarchikus szintek és az itt tevékenykedők hatáskörének pontos meghatározása.
 A hierarchia különböző szintjein született döntéseknek a magasabb szinten
elhelyezkedő felettes hatóság, személy általi megváltoztathatósága.
9) A diszkrecionális döntések lehetőségének kiküszöbölése.
10) Jelentős hangsúly a hivatali dokumentációra, bürokratikus technikára, ügyiratokra.
11) A döntéssel rendelkezők a hivatalnoki kar tagjai.
 szükséges képzési rendszer
 utánpótlás biztosítására szolgáló technikák
 előléptetési rendszer
15) Döntés bizonyosságára törekvés 2 jellegzetessége:
o fellebbezés jogintézménye
o laikusok részvétele

6. A büntető igazságszolgáltatási rendszer koordinatív modellje

Melyek a koordinatív eljárási rendszer sajátosságai?

1. Egy adott ügyben született döntésről nem lehet azt állítani, hogy akkor igazságos, hogy ha az a
jogszabályokkal összhangban áll.
2. Nagymérvű decentralizáció.
3. Széles körű autonóm jogosultságok gyakorlásának biztosítása.
4. Hierarchia laza, vagy csaknem hiányzik.
5. Hatáskörök gyakorlásár mellérendeltség jellemző.
6. Hatáskörök között átfedések vannak  eltérő ítélkezési gyakorlatot eredményez
7. A mérlegelésen alapuló döntéshozatal nem egyszerűen szükség, hanem erény.
8. Írásbeliség veszít fontosságából.
9. Az ügyész független, politikailag elkötelezett, akit kontrollálatlan diszkrecionális döntési jogkör illeti
meg.
10. Az esküdtszék szerepe jelentős.
11. Más a bíróvá válás folyamata.

7. A büntetőeljárás történeti rendszerei Magyarországon. Új tendenciák a büntetőeljárásban

Vázolja a magyar büntetőeljárás fejlődését!

a) Mi jellemzi a feudalizmus végi Magyarország büntetőeljárási rendszerét?

 Két fő eljárási forma alakult ki: az írásbeli per, és a sommás szóbeli per.

5
  Ezeket a szokásjog szabályozta.
 Külön eljárási szabályok szerint ítélkeztek a városok. – nincs egység
 A jogegyenlőség nem érvényesült: külön szabályok vonatkoznak a nemesekre és a
jobbágyokra.
 Ha az írásbeli per nemesek ügyében folyt, ők szabadlábon védekezhettek, tilos volt velük
szemben a tortúra, és fellebbezhettek az ítélet ellen.
 A jobbágyokat a per alatt általában fogva tartották, megengedett volt a kínvallatás.
 A sommás szóbeli per gyorsított, egyszerű eljárás volt, de nem vehetett benne részt védő,
fellebbezni csak a halálbüntetés vagy a súlyosabb szabadság- vesztés ellen lehetett.
 A magyar feudális eljárás összességében inkvizíciós természetű, de a nemesek elleni eljárás
számos vádelvi elemet tartalmaz.

b) Milyen kísérletek történtek a büntetőeljárás kodifikálására Magyarországon?

 Az 1795. évi javaslat:
 A büntetőper nyomozásra, vizsgálatra és bírósági eljárásra oszlott volna.
 Érvényesült volna a hivatalból való eljárás elve.
 A vizsgálat során egyenlő mértékben kellett volna felderíteni mind a terhelő, mind a
mentő körülményeket.
 A negatíve kötött bizonyítási rendszert követte volna
 Alapja írásbeli per lett volna
 A vádlott részére, ha nincs ügyvédje védőül tiszti ügyészt kellett kinevezni.
 Az 1827. évi javaslat:
 Inkvizitórius, írásbeli eljárás lett volna.
 A magánvád lehetőségét teljesen kizárta.
 Az egész elővizsgálatot a rendőrségre bízta volna.
 A közvádlót minden fontos ügyben fellebbezésre kötelezte volna.
 Az 1843. évi javaslat:
 Az 1808-as Code d’instruction criminelle-t tekintette mintának
 A közvádlói tisztet nem külön ügyészi szervezetre bízta, hanem a vármegyei
szervezetet használta fel.
 A királyi tábla elé tartozó ügyekben a közvádlói tisztet a koronaügyészre, egyéb
ügyekben a tiszti ügyészre bízta.
 A vádrendszer a hivatalból való eljárásra épül, a magánvádat kizárta
 A vizsgálóbíró folytatta le a vizsgálatot, amit az un. perbefogás (vád alá helyezés)
követett.
 A perbefogás után nyújtotta volna be az ügyész a vádlevelet (vádiratot), és a
bizonyítékok lajstromát.
 A tárgyalás vádelvű, a felek egyenjogúak, a védelem kötelező (ha nincs megbízott
védő, a törvényszék rendel ki).
 A tárgyalás nyilvános, félbe nem szakítható
 A bíróság csak a marasztaló ítéletet köteles indokolni.
 A tervezet esküdtszéki rendszerű tárgyalás lett volna: a vád alá helyezést a
perbefogási esküdtszékre (vádesküdtszék), míg a tárgyalást főtárgyalási
esküdtszékre (ítélő esküdtszék) bízták volna.
c) Milyen büntető perrendtartásokat és büntetőeljárási törvényeket ismer a magyar
büntetőeljárás történetében, melyek ezek legfontosabb jellemzői?
 Önálló büntető perrendtartások:
 Az 1896. évi XXXIII. tv. (I. Bp.) 1900. január 1-jén lépett hatályba:
 Vádelvű eljárás
 Szabad védelem
 Nyilvános, szóbeli eljárás
 Vizsgálóbíró, vádtanács, esküdtszék intézménye
 A tárgyalás előkészítő szakaszának egyik formája a nyomozás, amit a
csendőrség, rendőrség, államigazgatási szervek végeztek, és amit az
államügyész, vagy a bíró (járásbírósági ügyekben) irányított.
 Jelentősebb ügyekben vizsgálat is folyt, amit a vizsgálóbíró irányított.

6
  Az esküdtszéki eljárásban az ítélkezés két részre oszlott: az esküdtszék
döntött a tényállásról és a bűnösségről, az ítéletet pedig az ún. verdict
alapján 3 tagú szakbírákból álló tanács hozta meg. (Az esküdtszék
működését 1919-ben felfüggesztették.)
 Az 1951. évi III. tv. (II. Bp.):
- A nyomozást a rendőrség végezte.
- A bíróság főszabály szerint tanácsban járt el: 1 szakbíró + 2 népi ülnök.
- A bizonyítást a bíróság végezte.
- A tárgyalás nyilvános és szóbeli.
- A fellebbezés egyfokú.
 Novellája az 1954. évi V. tv. kötelezővé tette az előkészítő ülést, és kibővítette a
másodfokú bíróság kasszációs jogkörét.
 Büntetőeljárási törvények:
1) Az 1962. évi 8. tvr. (I. Be.):
1. Szövegének több mint kétharmada azonos a korábbi törvénnyel.
2. A módosítások az eljárás nyomozási szakaszát, az előkészítő ülést, és a
3. fellebbezést érintették.
4. Az 1966. évi 16. tvr. (novella): az eljárás egyszerűsítését és gyorsítását
célozza, új eljárási formákat vezet be.
5. Az 1971. évi 28. tvr. (novella) a bcs. súlyszerinti felosztásának újra
bevezetésével felül kellett vizsgálni a törvényt.
2) Az 1973. évi I. tv. (II. Be.) ez volt az előző eljárási törvényünk 2003 július 1-ig.
3) 3) Az 1998. évi XIX. tv. (III. Be.) ez a hatályos törvény 2003. július 1-től

Összefoglalva:
1) 1896. évi XXXIII. tc. (I. Bp.)
2) 1951. évi III. tv. (II. Bp.)
3) 1962. évi 8. tvr. (I. Be.)
4) 1973. évi I. tv. (II. Be.)
5) 1998. évi XIX. tv. (III. Be.)

Milyen új tendenciák jellemzik az utóbbi 20 év büntetőeljárásának fejlődését Európában?

 A büntetőeljárások utóbbi két évtizedben bekövetkezett fejlődésnek két vonulatát lehet

megkülönböztetni:
o A nemzeti büntetőeljárások fejlődése
o Az európai büntetőeljárás formálódása

 A nemzeti büntetőeljárások fejlődésének fő tendenciái:

1) Humanizáció:
 A nyomozás humanizálódik, az emberi jogok egyre jobban érvényesülnek itt is.
 Védői jogok gyarapodása: az eljárás korai szakaszába történő bekapcsolódás
engedélyezése, jelenléti jog, indítványtételi jog, irat-betekintési jog bővülése.
 A sértett nagyobb mérvű közreműködésének lehetősége.
 A nyomozás inkvizitórius, zárt jellegének gyengülése.
2) Ezzel párhuzamosan:
 A nyomozó hatóságok egyre több lehetőséget kapnak a különböző különleges nyomozási
eszközök alkalmazására (pl.: telefonlehallgatás, fedett nyomozó stb.)
 Ez azonban problémákat vethet fel, mert nem csak a bűnözőkre, de harmadik személyekre
vonatkozó adatok is a nyomozó hatóságok birtokába kerülhetnek.
3) Represszív vonulat: Az utóbbi évtizedekben a közrend erősítése érdekében az USA-ban jelent
meg a zéró tolerancia elve, mely szerint a rendőri szervek a legapróbb jogsértések ellen is fellépnek,
és azonnal szankcionálják azokat.
4) Ügyészi diszkréció növekedése:
 A bcs-ek súlya, és a közérdeket ért sérelem nagysága közötti viszony mérlegelésétől
függően teszi lehetővé a döntést a vádemelésről vagy annak elhalasztásáról.
 Gyakorivá válik a büntetőjogon kívüli eszközök alkalmazása (pl.: fiatalkorúakkal
szemben reszocializációs programok, kárjóvátétel, mediáció)

7
 5) Konszenzuális elemek megjelenése:
- Vádalku
- Rövidített eljárások
- Az ártatlanság vélelmében bekövetkezett változása
- A bizonyítási teher megfordításának gondolata (pl.: bűnözésben szerzett vagyon bűnös
eredetének vélelmezése, jogos védelem, erőszakos közösülés)
6) Elmozdulás a büntetéskiszabási gyakorlatban:
- Szigorodás
- Megnőtt a rövid tartamú szabadságvesztések aránya

 Az európai büntetőeljárás formálódása:

1) Határokon átívelő bűnözés megjelenése.
2) A bűnözés is integrálódott a gazdasági integrációval együtt.
3) A büntetőjog lassan átalakul: az államok szuverenitása csökken, viszont a büntetőjogról, mint
a szuverenitás utolsó bástyájáról csak nagyon lassan és nehezen hajlandóak lemondani az egyes
államok.
4) Az EU büntetőjogának két iránya kezdett el formálódni:
a) A III. pillér területén: a létező és gyarapodó, a bcs-ek széles köre elleni küzdelemhez
kapcsolódó joganyag, ami a jövőbeni európai uniós büntetőjog forrása.
b) A I. pillér területén: ez kizárólag az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódik.
5) Az európai ügyész intézményének megjelenése, és az ezzel kapcsolatos viták felmerülése.

8. Az alkotmányosság fogalmi elemei. Alkotmányos elvek a büntetőeljárásban

Melyek az alkotmányosság fogalmi elemei?

 Az alkotmányosság (jogállamiság) fogalma a német területen született meg az 1840-es évek táján,
és a II. világháború végére vált ismertté.
 Ugyanez Angliában Locke munkássága nyomán a törvények uralmának (rule of law) elvében
fogalmazódott meg, a franciáknál a forradalom alatt pedig az alkotmányosság elnevezést kapta.
 Európában a jogállam eszméje a következő jogelvekhez kötődik:
Kagi szerint: (1) az államhatalom jogi legitimációja, (2) az egyén alapjogai, (3) az egyéni elbírálás
elve, (4) a hatalmi ágak elválasztása, (5) a hatalom törvényeknek megfelelő gyakorlása, (6)
kvalifikált jogvédelem.
Giese és Schunk szerint: államhatalom korlátozása az alapjogok által, (2) független bíróságok
akadálymentes igénybevételéhez vezető jogi út, (3) hatalommegosztás, (4) törvényhez kötött
államhatalom.
 A társadalom és az állam viszonyában az alkotmányosság (jogállam) a társadalom védelmének, az
államhatalom megregulázásának jogi eszköze, és mint ilyen, a társadalom igényeinek kifejeződése.
 Az alkotmányosság (jogállamiság) története azt mutatja, hogy kezdettől fogva összekapcsolódtak a
büntetőjog anyagi és eljárásjogi kérdései: Az anyagi jog alkalmazását szoros eljárási szabályokhoz
kötötték, minthogy az állam büntetőhatalom első lépései rendre eljárási jellegűek. (ld.: egyén
szabadságát biztosító szabályok nagyrész eljárási jellegűek.)
 A büntetőeljárás menete ezért alkotmányos kérdés, mert az egyén alkotmányos jogait érinti. Az
elismert és garantált egyéni jogok nem rendelhetők alá magasabb érdekekre hivatkozással más
alkotmányos érdekeknek. Az egyén jogainak megsértése egyben a jogrend megsértését is jelenti.
 Ha tehát a jog olyan eszközöket ad a bűnüldöző hatóságok kezébe (=olyan eljárási szabályokat
teremt), melyek az egyén jogait sértik vagy veszélyeztetik, akkor eljárás ugyan jogszerű marad, de
csorbul az alkotmányosság.
 A jogszerű, de nem alkotmányos büntetőeljárás viszont nagyobb veszélyt jelent a társadalom és az
egyén számára, mint maga a bűnözés. (ugyanis ezzel szemben nincs törvényes jogvédelem, míg a
bűnözéssel szemben viszont van.)

Hol érintkezik egymással az alkotmány és a büntetőeljárás?

 Az egyén alapvető jogainak kérdése a fő kapcsolódási pont.

8
  Az egyén szabadságát az egyes állam intézményei (pl.: Habeas Corpus Act) eljárási garanciákkal
védik.
 Ebből következik, hogy a büntetőeljárás szabályai alkotmányos jelentőségűek.
 A büntetőeljárás menete alkotmányos kérdés, mert lényegéből fakadóan az egyén alkotmányos jogait
érinti (pl.: személyes szabadsághoz való jog)
 Napjainkban a büntetőeljárásban az egyéni jogok védelmének előtérbe állítás a tendencia.
 Az állami büntetőigény érvényesítése nem járhat az egyén alkotmányos jogainak sérelmével, mert
akkor az állam az egyénen keresztül az egész jogrendet sérti meg.

Melyek a büntetőeljárás alkotmányos elvei?

1. Az igazságszolgáltatás és a büntetés állami monopóliuma

2. Alkotmányos bíró garantálása
3. A bírói meghallgatáshoz való jog
4. A személyi szabadság bírói korlátozása és a nyilvános tárgyalás elve
5. A bírósági döntés indokolásának kötelezettsége
6. Az ártatlanság vélelme
7. Az ingyenes jogsegélyhez való jog
8. Az arányosság elve
9. A bizonyítási tilalmak
10. A jogorvoslati jogosultsághoz való jog
11. Ne bis in idem (kétszeres értékelés tilalma)
12. Jog a perújrafelvételre
13. A büntető igazságszolgáltatási szervek működőképességének fenntartása

Mit foglal magába az igazságszolgáltatás és a büntetés állami monopóliuma?

 Az állam első feladata ennek kapcsán, hogy kialakítsa az igazságszolgáltatás szervezetét, és

garantálja anyagi ellátottságát
 Magába foglalja a legalitás elvét: az állam kötelezettséget vállal minden bcs. üldözésére. (teljes
körű érvényesülésének egyik fő gátja a látens bűnözés)
 A legalitás nehézségének megoldásai:
- A hatóságok úgy oldják, hogy maguk szelektálnak, hogy melyik bcs.-t üldözik nagyobb
intenzitással, és melyik felett hunynak szemet.
- Az ügyészi mérlegelés lehetősége nő.
- A bírósági eljárásban is veszített erejéből a legalitás: a megtorló büntetések helyett lehetőség
van az intézkedések alkalmazására. (tehát tényleges megbüntetés nincs)
 Egyre nagyobb tér nyílik az opportunitásnak: a célszerűségi, gazdaságossági indokok veszik át a
legalitás szerepét.
 Fontos követelmény még, hogy a büntetőeljárás a formális eljárás szabályai szerint folyjék, tehát
következetes és átfogó szabályozás legyen (ezáltal az eljárás előrelátható, előre kiszámítható)
Mit jelent az ártatlanság vélelme?
A terhelt mindaddig nem tekinthető bűnösnek, amíg bűnösségét bíróság jogerős ítélete meg nem
állapította (EEJK. 6. cikk 2. bekezdés).
9. Magában foglalja azt, hogy a bűnösséget a hatóság köteles bizonyítani, a terhelt pedig nem
kötelezhető ártatlanságának bizonyítására.
10. Ezen túl azt is, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt tilos a terhelt terhére értékelni (in
dubio pro reo).

Mit jelent az arányosság elve a büntetőeljárásban?

1. A büntetőeljárás során a hatóságok magatartásának, az általuk gyakorolt jogoknak, az őket terhelő
kötelezettségeknek, a megvalósított eljárási cselekményeknek meg kell felelniük, arányban kell
állniuk a terhelt terhére rótt cselekmény súlyával.
2. Az eljárási cselekmény akkor arányos, ha az célszerű, szükséges, és alkalmas az adott feladat
megoldására:
a) Célszerűség: Az intézkedésnek az általa elérni kívánt cél megvalósítását kell szolgálnia.
b) Szükségesség: Az alkalmazott eszköz az adott helyzet által megkövetelt legyen.

9
 c) Alkalmasság: Több rendelkezésre álló eszköz közül a legkisebb sérelmet okozót kell választani,
amely még nem veszélyezteti a kívánt cél elérését.

Mit jelent a személyi szabadság bírói korlátozása és a nyilvános tárgyalás elve?

a) Előzetes letartóztatást csak bíró, vagy bírói jogosultságokkal rendelkező személy rendelhet el
(EEJK 5. cikk 3. bekezdés)
b) Mindenkinek joga van arra, hogy polgári vagy büntető ügyét független és pártatlan bíróság
nyilvánosan tárgyalja + az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni (EEJK 6. cikk 1. bekezdés)

Hogyan értelmezi az Alkotmánybíróság a jogállami büntetőeljárás elvét?

1. 66/1991. (XII.12.) AB határozat:

A határozat szerint a szabadságtól való megfosztás akkor jogellenes, önkényes, ha nem a törvényben
meghatározott okokból, és nem a törvényes eljárás alapján történt.
A büntetőeljárás tehát akkor jogállami, ha:
1) A törvényben meghatározott okok alapján,
2) törvényben meghatározott eljárás szerint folyik,
3) az eljárás szükségszerű
4) arányos és
5) az eljárás alá vont személyre háruló sérelem elfogadható mértékű enyhítésére garanciák
vannak.

2. 9/1992. (I.30.) AB határozat:

- Ez a határozat a jogállami büntetőeljárás egyik legfontosabb elemeként említi a jogbiztonságot,
mely egyrészt a normák egyértelműségét, másrészt az egyes jogintézmények működésének
kiszámíthatóságát, harmadsorban pedig az eljárási garanciák meglétét jelenti.
- Az Alkotmánybíróság kijelenti, hogy „csak formalizált eljárás szabályainak követésével
keletkezhet érvényes jogszabály, csak az eljárási normák betartásával működnek alkotmányosan
a jogintézmények.
- Kijelenti viszont hogy a jogállamiság más olyan elvek érvényesülését is megkötve teli, amik
ellentétesek lehetnek a jogbiztonsággal. Ilyen pl.: a méltányosság elve.

3. 11/1992. (III.5.) AB határozat:

- A büntetőjogi elévüléssel foglalkozó határozat szerint a jogbiztonsághoz szükséges az
egyértelműségen és a garanciák meglétén túl a végelegesen lezárt jogviszonyok érintetlenül
hagyása is.
- Kivétel csak akkor engedhető meg, ha a jogbiztonsággal konkuráló más alkotmányos elv
elkerülhetetlenné teszi, és ezzel nem okoz céljához képest aránytalan sérelmet. Pl.: jogerősen
lezárt eljárás felülvizsgálata az elítélt javára, ha az eljárás később alkotmányellenessé
nyilvánított jogszabály alapján folyt.
- Az AB szerint csak a jogtalan, alkotmányellenes jogszabályon alapuló elítélés miatt van helye
a jogbiztonsághoz fűződő érdekektől eltekinteni. Tehát a sértett ahhoz fűződő érdeke, hogy a
múltban, az elévülési időn kívül a hatályos jog szerint is a bűncselekményt elkövetőt
megbüntessék, elenyészik, mert ezek sértik a jogbiztonságot.

4. 41/1993. (VI.30) AB határozat:

Ez a határozat a fentieken túl megfogalmazza, hogy „nem hárítható az elkövetőre annak a terhe, ha
az állam mulasztása miatt a büntetőeljárás ideális célja, az igazságos és rendeltetését betöltő büntetés
kiszabása nem teljesülhetett. (Közömbös, hogy az állam mennyire vagy milyen okból nem
érvényesített büntető igényét.)

9. Alapelvek a büntetőeljárásban, az alapelvek forrásai, rendszere, alapelvek a magyar

büntetőeljárási törvényben

Az alapelvek rendszere, forrásai:

10
 A garanciarendszer kifejezés jelöli azokat az általános rendelkezéseket, biztosítékokat, amelyek az adott
jogág, jogterület szabályait előreláthatóvá, kiszámíthatóvá teszik. A garanciarendszer a teljesség
igényével, átfogóan szabályozza az adott jogterület egészét.
 A büntetőeljárási alapelvek a garanciarendszeren belül helyezkednek el, a büntetőeljárás legfontosabb
tartópilléreit jelölik.
 Az alapelvek országonként változnak, míg a német büntetőeljárási törvény a legalitás elvén nyugszik,
addig az angol és a holland az opportunitás elvét vallja.
 Az országok között megfigyelhető alapelvi eltérés ellenére vannak egyetemesként elismert alapelvek is,
amelyek minden büntetőeljárásban fellelhetőek. Ilyen az ártatlanság vélelme, tisztességes tárgyalás elve,
vádelv, szabad bizonyítás.
 Az alapelvek forrásai különbözőek. A legfontosabbak alapelveket a nemzetközi emberi jogi
dokumentumok és az alkotmányok is tartalmazzák, míg másokat csupán a büntetőeljárási törvények.
 Ennek megfelelően a magyar Alaptörvény több, a büntetőeljárással kapcsolatos, ill. kizárólag a
büntetőeljáráshoz kapcsolódó alapelvet szabályoz. Ezek:
1. a társas bíráskodás, a néprészvétel elve
2. a bírói függetlenség elve
3. a kínzás, a kegyetlen, embertelen, megalázó elbánás és büntetés tilalma
4. a vádelv, a független, pártatlan, nyilvános és igazságos bírósági tárgyaláshoz való jog
5. az ártatlanság vélelme
6. a védelemhez való jog
7. a jogorvoslati jog

 Az 1998. évi XIX. törvény I. fejezete az „Alapvető rendelkezések” címet viseli, ami tartalmazza azon
alapelveket, amelyeket a jogalkotó a büntetőeljárás szempontjából kiemelkedően fontosnak tart.
1) Az eljárási feladatok megosztása
2) A bíróság eljárásának alapja – A vádelv és vádhoz kötöttség
3) Jog a bírósági eljáráshoz – A büntetőjogi felelősség megállapítása és a büntetés kiszabása
kizárólag bíróságok útján és jogorvoslati jog.
4) A bizonyítási teher – A vádló bizonyítási kötelezettsége és az in dubio pro reo elve. Ennek
értelmében a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt tilos a terhelt terhére értékelni.
5) A védelem joga – Jog a szabadlábon történő védekezéshez, a személyi szabadság törvény alapján
történő korlátozására, a személyes és a védő útján történő védekezéshez való jog és a kötelező
védelem.
6) A hivatalból való eljárás, a büntetőeljárás megindítása és a büntetőeljárás akadályai – A
hivatalból való eljárás (officialitás), az alapos ill. megalapozott gyanú alapján és az eljárási
akadályok hiányában folytatható eljárás, a büntetőeljárás megindítása és a büntetőeljárás akadályai.
7) Az ártatlanság vélelme
8) Az önvádra kötelezés tilalma
9) Az anyanyelv használatának elve
10) A büntetőjogi felelősség önálló elbírálásának elve

 Az alapelveket 2 csoportba oszthatjuk:

a. szervezeti alapelvek: amelyek a büntetőeljárásban kijelölik a bíráskodás gyakorlásának kereteit.
Igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján, társas bíráskodás, néprészvétel, bírói
függetlenség, pártatlanság elve, törvény előtti egyenlőség.
A Be. 3.§ (2) szerint a büntetőjogi felelősség megállapítására és a büntetés kiszabására egyedül a
bíróság jogosult. A szankció kiszabását kizárólag a büntetésekre korlátozza, ezért intézkedés
alkalmazására már nem csupán a bíróság jogosult. (Kivétel: a megrovás, ahol a bíróság +
ügyész)
A bíróság különböző összetételben látja el feladatát. Egyszerűbb ügyekben egyesbíróként,
bonyolultabb ügyekben tanácsban jár el. A társas bíráskodás megvalósulhat kizárólag hivatásos
bírókból és ülnökökből, ill. kizárólag laikusokból álló tanácsokban (pl. esküdtbíráskodás)
egyaránt. A kizárólag hivatásos bírákból álló tanácsok ítélkeznek a rendes és rendkívüli
jogorvoslati fórumokon, ahol a döntés kizárólag a szakmai kérdésekre korlátozódik. A hivatásos
bírókból és laikusokból álló tanácsok, ill. esküdtszékek az első fokon eljáró bíróságokon
működnek.

11
 A néprészvétel elvének 2 indoka van.
 A szakmai, mely szerint a laikusok élettapasztalata, bölcsessége jótékonyan
befolyásolhatja a kizárólag szakmai alapon történő ítélkezést.
 A politikai-ideológiai indok szerint a laikusok ítélkezésében való részvételre a
mindenkori hatalom ellensúlyát, az önkény elleni védelmet jelenti.
Ezek ellen számos ellenérv hozható fel, de annak ellenére, hogy az ítélkezés során a hivatásos
bíróval azonos jogokkal rendelkeznek a bölcsességgel szemben a bíró szakmai fölénye
győzedelmeskedik.

b. működési alapelvek:
 officialitás (jogosultság): az igazságszolgáltatásban közreműködő szervek eljárásához
nincs szükség más személyek, szervezetek, hatóságok hozzájárulására.
 legalitás (kötelezettség): a nyomozóhatóságok minden bűncselekmény esetén
rendeljenek el nyomozást, az ügyész minden bűncselekmény esetén emeljen vádat, ill. a
bíróság minden bűncselekmény esetén szabjon ki büntetést.
 opportunitás (lehetőség): az ügyésznek diszkrecionalitása van, azaz mérlegelhet.

 A büntetőeljárás megindításának akadályai: Ha bármelyik akadály fennáll, a

büntetőeljárást nem lehet megindítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell
szüntetni vagy felmentő ítéletet kell hozni.
i. A cselekmény nem bűncselekmény, vagy nem a terhelt követte el.
ii. Nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése, ill. az, hogy a
bűncselekményt a terhelt követte el
iii. Bizonyos kivételektől eltekintve, büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok
áll fenn.
iv. A rendkívüli perorvoslatok, ill. a különleges eljárások között szabályozott
esetek. Kivéve, ha a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták.

 A büntetőeljárás megindítása:
1. A büntetőeljárás csak akkor indulhat meg, ha a feljelentésből, magánindítványból
vagy a nyomozó hatóságok hivatalos tudomásszerzése alapján a bűncselekmény
gyanúja, ill. meghatározott személy elleni eljárás esetén a megalapozott gyanú
megállapítható.
2. A büntetéseljárás során a gyanút bizonyossággá kell formálni. Ez a vád
bizonyítása során történik, ami a vádlót (ügyész, magánvádló, pótmagánvádló)
terheli. A vádló által összegyűjtött bizonyítékok közül csak a kétséget kizáróan
bizonyított tényekét értékeli a bíróság a terhelt terhére.
3. A terheltnek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádról bíróság döntsön, amely
egyedül jogosult a büntetés kiszabására.
4. A bíróság előtt az eljárás az eljárási feladatok megosztása alapján folyik. A bíró
kizárólag a vád alapján járhat el, és ahhoz kötve van.
5. A büntetőeljárás teljes tartama alatt megilleti a terheltet az ártatlanság vélelme. A
terhelt nem kötelezhető arra, hogy ártatlanságát bizonyítsa, de az önvádra kötelezés
tilalma alapján arra sem, hogy önmaga ellen terhelő vallomást tegyen vagy önmaga
ellen bizonyítékot szolgáltasson.
6. A terheltet a büntetőeljárás során megilleti a védelem joga. Ez magába foglalja a
személyes, a védő közreműködésével, ill. a szabadlábon történő védekezés jogát.
7. A büntetőeljárás nyelve magyar, annak nem tudása miatt senkit nem érhet
hátrány, ezért a büntetőeljárásban mindenki használhatja az anyanyelvét.
8. A büntetőeljárásban széles körűen érvényesül a jogorvoslati jog. A bíróság, az
ügyész, a nyomozó hatóság határozatai, valamint az ügyész és a nyomózó hatóság
intézkedései ellen, illetve ha a Be. lehetővé teszi az ügyész és a nyomozó hatóság
intézkedésének elmulasztása miatt jogorvoslatnak van helye.

12
  rendes jogorvoslat: az arra jogosultakat az eljárás jogerős befejezéséig illeti meg. – pl.
panasz, fellebbezés
 rendkívüli jogorvoslat: szűk körben a már jogerőre emelkedett ügydöntő bírósági
határozatok megtámadására szolgálnak – pl. perújítás, felülvizsgálat

10. Alapvető rendelkezések I. (az eljárási feladatok megosztása; a bíróság eljárásának alapja; jog a
bírósági eljáráshoz; jogorvoslati jog; bizonyítási teher)

Az eljárási feladatok megoszlása

1. § A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül.

A bíróság eljárásának alapja

2. §2 (1) A bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el.
(2) Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott
személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását
kezdeményezi.
(3) A bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és
csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalmaz.
(4) A bíróság köteles a vádat kimeríteni, a vádon túl nem terjeszkedhet, de nincs kötve a vádlónak a vád
tárgyává tett cselekmény Btk. szerinti minősítésére, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására
vonatkozó indítványához.

Jog a bíróság eljárásához és a jogorvoslati jog3

3. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádról bíróság döntsön.
(2)4 Bűncselekmény elkövetése miatt bárkinek a felelősségét megállapítani, és emiatt vele szemben
büntetést kiszabni egyedül a bíróság jogosult.
(3)5 A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság határozatai, valamint az ügyész és a nyomozó hatóság
intézkedései ellen, illetve a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság intézkedésének elmulasztása miatt - e
törvényben meghatározottak szerint - jogorvoslatnak van helye.
(4)6 A Kúria határozatai ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.

A bizonyítási teher
7
4. § (1) A vád bizonyítása a vádlót terheli.
(2) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

11. Alapvető rendelkezések II. (a védelem joga, az ártatlanság vélelme; az önvádra kötelezés tilalma; az
anyanyelv használata)

Az ártatlanság vélelme
7. § Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem
állapította meg.

Az önvádra kötelezés tilalma

8. § Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot
szolgáltasson.

Az anyanyelv használata
9. § (1) A büntetőeljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány.
(2)17 A büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki az anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett
nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét vagy - ha
a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja.
(3)18 Annak a határozatnak és más hivatalos iratnak a lefordításáról, amelyet e törvény szerint kézbesíteni
kell, az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság gondoskodik, amelyik a határozatot meghozta, illetőleg
a hivatalos iratot kibocsátotta.
(4)19 Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kézbesítendő iratot nem kell lefordítani, ha erről az érintett
kifejezetten lemond.

13
 12. Alapvető rendelkezések III. (a hivatalból való eljárás, a büntetőeljárás megindítása és a
büntetőeljárás akadályai; a büntetőjogi felelősség önálló elbírálása; a törvény hatálya)

A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása

10. § Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el és milyen bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészt, a
nyomozó hatóságot nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári eljárásban, a szabálysértési vagy a
fegyelmi eljárásban hozott határozat, illetőleg az abban megállapított tényállás.

A törvény hatálya
11. § (1) A büntetőeljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény szerint kell lefolytatni.
(2)20 A magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C.
törvény (a továbbiakban: Btk.) 3. § (1) és (2) bekezdés] az eljárást e törvény szerint kell lefolytatni.

13.A bíróság feladata és az eljáró bíróságok. A bíróságok összetétele

Feladata:
Alapvető feladata az igazságszolgáltatás, a büntetőjogi felelősségről való döntés: a vádlott felmentése, a
bűnösség megállapítása vagy az eljárás megszüntetése. A bűnösség kimondása esetén szankció alkalmazása.
Emellett határoz a személyi szabadságot korlátozó vagy elvonó kényszerintézkedésekről. Ezeket a
feladatokat a vádirat benyújtása előtt a nyomozási bíró látja el.

Az eljáró bíróságok:
A magyar bírósági rendszer négyszintű:
1) járásbíróság
2) törvényszék
3) ítélőtábla
4) Kúria
Az eljárás három fokú, a fellebbezés kétszintű.
Büntetőügyekben első fokon a járásbíróságok és a törvényszékek járnak el. Másodfokon a törvényszékek
azokban az ügyekben, ahol első fokon a járásbíróság járt el. És harmadfokon az ítélőtáblák járnak el, ha
másodfokon a törvényszékek. A Kúria akkor jár el, ha másodfokon az ítélőtábla döntött.
A Kúria jár el akkor is, ha a vádirat benyújtását követően 1 évet meghaladó tartamú előzetes letartóztatás
indokoltságának felülvizsgálatáról kell határoznia és előtte folyik a harmadfokú eljárás.

A bíróságok összetétele:
I. Járásbíróság
 Egy hivatásos bíró ítélkezik, ha a vád tárgyát képező bűncselekményt nyolc évet el nem érő
szabadságvesztéssel fenyegeti.
 Egy hivatásos bíró és 2 ülnökből álló tanácsban jár el a bíróság, ha a bűncselekményt
nyolcévi vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegeti.
 A bíróság tanácsban járhat el, ha a vád tárgyát képező bűncselekmény a bíróság álláspontja
szerint eltérően minősül, ezáltal a szabadságvesztés mértéke nyolc évre vagy ennél
súlyosabb mértékre emelkedik.
 Lehetőség van öt tagból álló tanácsra (2 hivatásos bíró, 3 ülnök), ha a vádlottak nagy száma,
vagy az ügy különösen nagy terjedelme szükségessé teszi.
II. Törvényszék
 Ha elsőfokú bíróságként jár el, akkor egy hivatásos bíróból és 2 ülnökből álló tanácsban jár
el.
 De a vádlottak nagy száma, vagy az ügy különösen nagy terjedelme, vagy a
bűncselekményre a törvény életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi,
akkor 2 hivatásos bíróból és 3 ülnökből álló tanács is tárgyalhatja.

14
  Elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben önálló aláírási joggal rendelkező bírósági titkár is
eljárhat.
 A másodfokú bíróság (a törvényszék, az ítélőtábla, a Kúria) 3 hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
 Fiatalkorúak ellen folyó büntetőeljárás esetén az első fokon a tanács egyik tagja pedagógus és a
tanács elnöke, ill. másod-fokon a tanács egyik tagja az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által
kijelölt bíró.
 A rendkívüli perorvoslatok
o általában három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el
o öt hivatásos bíróból álló tanács:
 ha a Kúria határozata ellen irányul a felülvizsgálati indítvány
 jogegységi eljárásban
o hét hivatásos bíróból álló tanács: ha a jogegységi eljárás több szakágú jogegységi tanács
ügykörét érinti. Ilyenkor a tanács elnöke a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese.

14.A bíróság hatásköre és illetékessége

Az elsőfokú bíróság hatásköre

 2 szintet különböztetünk meg: általános ás kiemelt hatáskör.
 általános: a legtöbb bűncselekmény elbírálására jogosult. (járásbíróságok)
 kiemelt: csak a törvény által meghatározott bűncselekmények elbírálására jogosult. (törvényszékek)
o Azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi.
o Az állam elleni bűncselekmények.
o Az emberiség elleni bűncselekmények.
o Az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az erős
felindulásban elkövetett emberölés, az életveszélyt (halált) okozó testi sértés, az emberrablás,
az emberkereskedelem, az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az
egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények.
o A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény, az
államtitok és a szolgálati titok megsértése, a hivatali bűncselekmények, a nemzetközileg
védett személy elleni erőszak, a fogolyzendülés, a nemzetközi bíróság előtt elkövetett
igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, a közélet (nemzetközi közélet) tisztasága elleni
bűncselekmények.
o A terrorcselekmény, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése, a légi jármű, vasúti, vízi,
közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, a
bűnszervezetben részvétel.
o A nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség
megszegése, a bennfentes értékpapír-kereskedelem, a tőkebefektetési csalás a piramisjáték
szervezése, a pénzmosás, a pénzhamisítás és a bélyeghamisítás.
o A katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények.
 Ha a terhelt különböző bíróságok hatáskörébe tartozó bűncselekményeket követett el, a törvényszék
jár el.
 A hatáskörök ilyen megosztása az angolszász országokban nem ismert.

Az elsőfokú bíróság illetékessége

 Általános illetékesség
 amelynek területén a bűncselekményt elkövették,
 amelynek területén a terhelt lakik, illetve
 ahol az ügyész, a magánvádló, illetve a pótmagánvádló vádat emel.
o a felsorolás sorrendet jelöl
o Megelőzés elve: ha a bűncselekményt több azonos hatáskörű bíróság illetékességi területén
követték el, vagy az elkövetés helye nem ismert, az a bíróság jár el, amely korábban
intézkedett.
o Ha az elkövetés helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik az ügyész, a terhelt, a
védő, a pótmagánvádló vagy a magánvádló indítványára folytathatja az a bíróság, amelynek
területén a bűncselekményt elkövették.

15
  Különös illetékesség
o ha az általános illetékesség szabályai alapján valamilyen okból nem állapítható meg az eljáró
bíróság
o 2 oka lehet: nyomozásért, és annak eredményességéért önállóan felel
1 A bűncselekményt a terhelt
a Magyar Köztársaság
határain kívül követte el, de Magyarországon lakik. Az a bíróság az illetékes,
amelynek területén a terhelt lakik, vagy tartózkodik, ennek hiányában az, amelynek
területén fogva tartják.
2 Külföldön követte el, és az eljárást a távollétében folytatják. Az a bíróság az
illetékes, amelynek területén utoljára lakott, vagy tartózkodott.
15. Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg
 helyi bíróság hatáskörébe tartózó ügyben a Pesti Központi Kerületi bíróság
 törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Törvényszék jár el.
 Kizárólagos illetékesség
o a törvényben meghatározott bűncselekmények esetén az azonos szintű bíróságok közül csak
a törvény által megjelöltek járhatnak el.
o kizárólagos illetékessége a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróságnak, a Fővárosi
Bíróság illetékességi területén pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak van.

A bíróságok között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében az eljáró bíróságot az
ügyész indítványának beszerzése után ki kell jelölni.
 A törvényszék másodfokú tanácsa határoz, ha az összeütközés a területén levő járásbíróságok
között merült fel.
 Az ítélőtábla határoz, ha:
o A hatásköri összeütközés a területén lévő törvényszék és járásbíróság között merült fel.
o Az illetékességi összeütközés: a területén lévő törvényszékek vagy a területén lévő
különböző törvényszékekhez tartozó járásbíróságok között
 A Kúria határoz, ha:
o A hatásköri összeütközés: a különböző ítélőtáblákhoz tartozó törvényszékek és
járásbíróságok, a törvényszék katonai tanácsa és a törvényszék más tanácsa, illetőleg más
törvényszék, törvényszék és az ítélőtábla, a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa és a Fővárosi
Ítélőtábla más tanácsa, illetőleg más ítélőtábla, a Kúria és az ítélőtábla között merült fel.
o Az illetékességi összeütközés: az ítélőtáblák vagy különböző ítélőtáblákhoz tartozó
törvényszékek, illetőleg helyi járásbíróságok között merült fel. Az eljáró bíróságot a Kúria
jelöli ki akkor is, ha az illetékességet meghatározó körülmények nem állapíthatók meg.

14. Az ügyész feladata

A nyomozás során 3 szerepben jelenhet meg:

I. önálló nyomozó hatóság

II. más nyomozó hatósággal nyomoztató hatóság

III. a nyomozás törvényessége felett felügyeletet gyakorló hatóság  felügyeletet gyakorol

A nyomozás törvényessége feletti felügyeleti jogkörében az ügyész:

o nyomozást vagy feljelentés kiegészítést rendelhet el, annak lefolytatásával a nyomozó hatóságot
bízhatja meg, a nyomozó hatóságot nyomozási cselekmények végzésére vagy további nyomozásra, a
nyomozásnak az általa megjelölt határidőn belüli befejezésére utasíthatja
o a nyomozási cselekményeknél jelen lehet, a nyomozás irataiba betekinthet, azokat magához kérheti,
o a nyomozó hatóság határozatát megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti, a nyomozó hatóság
határozata ellen hozzá megküldött panaszokat elbírálja,
o a feljelentést elutasíthatja, a nyomozást megszüntetheti, a nyomozó hatóságot a nyomozás
megszüntetésére utasíthatja,
o végül az eljárást magához vonhatja.

16
Az ügyész feladatai közé tartozik a büntetőeljárás során elrendelt, a személyi szabadság elvonásával vagy
korlátozásával járó kényszerintézkedések törvényes végrehajtásának ellenőrzése is.

A törvényességi felügyeletnek 2 formája van:

1) egyszerű törvényességi felügyelet: az ügyész az eljárási cselekmények törvényességét a nyomozó
szerv vezetőjének, vagy a büntetőeljárás más résztvevőjének kezdeményezésére, tehát nem
hivatalból és csak abban a körben ellenőrzi, amelyre nézve kezdeményezték.
2) fokozott felügyelet:
o ha az ügy ténybeli és jogi megítélése vagy a bűncselekmény bizonyítása bonyolult
o ha a nyomozás során lényeges törvénysértést, mulasztást vagy a nyomozás eredményességét
veszélyeztető körülményt észlelt
o ha a gyanúsított személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedés elrendelése óta 6 hónap
eltelt
o ha a meghatározott személy ellen folyó nyomozás megindításától számított 1 év telt el
o ha a nyomozás olyan bűncselekmény miatt folyik, amelyet a törvény 10 évet meghaladó
szabadságvesztéssel fenyeget
o ha az ügyet kiemelt ügynek nyilvánították
o ha azt bármely okból szükségesnek látja
Az ügyész a fokozott felügyelet során tehát hivatalból, havonta ellenőrzi a nyomozás állását, és
ennek megfelelően teszi meg a szükséges intézkedéseket.

A fokozott felügyelet során az ügyész:

 Határidő megjelölésével utasítást ad elmulasztott nyomozási cselekmény elvégzésére.
 Meghatározza a nyomozás kereteit, amennyiben az eddig végzett nyomozás ezt
szükségessé teszi, és megjelöli azokat a bűncselekményeket, amelyekre nézve a
nyomozást mellőzni kell.
 Megjelöli azt a nyomozási cselekményt, amelynek elvégzése, vagy azt a határidőt,
melynek eltelte után az iratokat számára meg kell küldeni.
 Utasítást ad a nyomozás befejezésére, amennyibe a tényeket az ügy érdemi eldöntésére
alkalmas módon már felderítették.

Az ügyész ügyészi szakaszban való feladatai:

o vádat emel
o a vádemelést elhalasztja
o a vádemelést részben mellőzheti
o közvetítői eljárásra utalhat  megegyeznek
o nyomozást megszünteti

Az ügyész bírósági szakaszban való feladatai:

o a vádat képviseli, és a váddal rendelkezik
o elejtheti
o megváltoztathatja pl. rablásból módosítás lopás
o kiterjeszti

A vádemelés vádirattal történik.

15. Az ügyészség hatásköre és illetékessége

 Az ügyészség hatásköre és illetékessége annak a bíróságnak a hatásköréhez és illetékességéhez

igazodik, amely mellett működik.
 Ha a bűncselekményt több ügyészség illetékességi területén követték el, az jár el, amelyik korábban
intézkedett. (megelőzés)
 Hatásköre és illetékessége un. „mozgó hatáskör/illetékesség”: a legfőbb ügyész/fellebbviteli
főügyész/megyei főügyész rendelkezése alapján az ügyész olyan ügyben is eljárhat, melyre
hatásköre/illetékessége nem terjed ki.
 Hatásköri/illetékességi összeütközés esetén az eljáró ügyészséget a felettes ügyész jelöli ki.

17
 16. A nyomozó hatóságok és feladatuk a büntetőeljárásban

A büntetőeljárás rendszerint első szakasza a nyomozás, azért rendszerint mert nem minden esetben kezdődik
a büntetőeljárás nyomozással (lehet magánvádas eljárás). A nyomozást nyomozó hatóságok végzik,
amelyeknek alapvető célja a bűncselekmény felderítése az elkövető elfogása, bizonyítékok összegyűjtése, ill.
a vádló tájékoztatása a vádemelés megalapozottságáról.

A nyomozó hatóságokat 2 csoportra oszthatjuk: általános és speciális nyomozó hatóságokra.

Általános:
 általános nyomozó hatóság a rendőrség
Csak a rendőrség rendelkezik általános nyomozási hatáskörrel, vagyis azoknak a
bűncselekményeknek a kivételével, amelyeknek nyomozását a Be. nem utalja más nyomozó
hatóság hatáskörébe jogosult nyomozni.
 az ügyész, mint közvádló a vádemelés feltételeinek megállapítása végett nyomozást végeztet vagy
nyomoz.  ezt a jogot a törvény nem korlátozza, sőt kizárólagos hatáskörébe utalt bűncselekmények
esetében a nyomozó hatóságnál szélesebben határozza meg.

Speciális: csak a meghatározott bűncselekményekre vagy a bűncselekmény elkövetésének sajátos helyzetére

tekintettel hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság.
 Nemzeti Adó és Vámhivatal
 katonai ügyész és illetékes parancsnok
 külföldön lévő magyar polgári légi ha a hajó vagy légi jármű fedélzetén magyar állampolgár vagy bárki
jármű bűncselekményt követ el
 kereskedelmi hajó parancsnoka

A Be. a nyomozó hatóságok között említi a közös nyomozó csoportokat is. Az Európai Unió tagállamainak
nyomozó hatóságai, továbbá az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) részvételével egy ügyre vagy
ügyek meghatározott csoportjaira létrehozott közös nyomozó csoportot alakíthatnak, illetőleg abban részt
vehetnek.

Hatáskör és illetékesség:
 hatáskör: bármely büntetőeljárásban résztvevő szervezet különböző szintjei között.
 illetékesség: a szervezet azonos hatáskörű szintjei közötti földrajzi, területi alapú megosztása.

1) A rendőrség hatásköre és illetékessége:

A rendőrségi nyomozással kapcsolatban 2 fogalmat kell megemlíteni: nyomozó hatóság, nyomozó szerv.
Nyomozó hatóság: a rendőrkapitányság, rendőr-főkapitányság, Országos Rendőr-főkapitányság.
Nyomozó szerv: a nyomozó hatóságnak a nyomozást végző szervezeti egysége.

2) Az ügyész, mint nyomozó hatóság hatásköre:

Az ügyészség nyomozó hatóságai a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, amely országos, és az
ügyészségi nyomozással megbízott „területi szervezeti egységek”, a nyomozó ügyészségek, amelyek a
fővárosra, ill. a megyékre kiterjedő illetékességgel működnek.
A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal hatáskörébe tartoznak: a közjogi tisztség, ill. nemzetközi
jogon alapuló mentességet élvező személy által elkövetett bűncselekmény, és azok az ügyek is,
amelyeket a legfőbb ügyész. a legfőbb ügyész bűnügyi helyettese vagy a Legfőbb Ügyészség illetékes
főosztályvezetője a Hivatal hatáskörébe utalt.
Az ügyészség a legszélesebb hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság. Az ügyész bármely
bűncselekmény esetén nyomozhat.

3) A NAV, mint nyomozó hatóság hatásköre:

 nemzetközi bűncselekmények
 az áru hamis megjelölése, a bitorlás, a szerzői vagy szomszédos jogokhoz kapcsolódó jogok
védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása, a jogkezelési adatok meghamisítása,
iparjogvédelmi jogok megsértése

4) A katonai ügyész és illetékes parancsnok, mint nyomozó hatóság hatásköre.

18
 Katonai ügyész nyomoz a katona által elkövetett:
 katonai bűntett esetén
 katonai vétség esetén, ha azzal kapcsolatban más bűncselekményt is elkövetett, vagy ha több
terhelt esetén az elkülönítés nem lehetséges
 nem katonai bűncselekmény miatt
 szövetséges fegyveres erők tagjai által belföldön, vmint e személynek a Magyar Köztársaság
határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy légi járművön elkövetett, magyar büntető
joghatóság alá tartozó bűncselekmény miatt
 katonai ügyész nyomoz abban az esetben is, ha a katona szolgálati viszonya időközben megszűnt
Ha a nyomozást nem katonai ügyész végzi, nyomozó hatóságként az illetékes parancsnok jár el.

5) Külföldön lévő magyar kereskedelmi hajó, ill. polgári légi jármű parancsnokának hatásköre
Nyomozási joga alapvetően csak arra terjed ki, hogy az elkövetőt felderítse, őt újabb bűncselekmény
elkövetésében megakadályozza, a bűncselekmény nyomait biztosítsa, a bizonyítékokat rögzítse és a
hazatérés után, a bűncselekmény nyomozására hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság rendelkezésére
bocsássa.

6) Közös nyomozó csoportok: A tagállamok a határokon átnyúló bűncselekmények nyomozására az

EUROPOL közreműködésével közös nyomozó csoportot hozhatnak létre.
Hatásköri és illetékességi összeütközés?
a) Pozitív: több nyomozó hatóság nyomoz ugyanabban az ügyben
b) Negatív: különböző nyomozó hatóságok azt állapítják meg, hogy egy adott ügyben hatáskör
hiányában nem járhatnak el
c) A rendőrség, a Határőrség, vagy a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmények
mellett halmazatban olyan bűncselekmény is megvalósult, melyre ezeknek nincs hatásköre, de az
eljárás elkülönítése nem indokolt.

o Az eljáró nyomozó hatóságot az illetékes ügyész jelöli ki.

o Ilyen esetben az ügyész a nyomozás lefolytatására hatáskörrel nem rendelkező nyomozó hatóságot is
kijelölhet.

17. A büntetőügyekben eljáró hatóságok tagjainak kizárása

A nyomozó hatóság tagjainak kizárása:

 Nyomozó hatóság tagjaként nem járhat el:
o aki az ügyben, mint bíró járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója,
o aki az ügyben, mint terhelt, védő, sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél vagy
azok képviselője vesz, vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója,
o aki az ügyben, mint tanú, szakértő vesz vagy vett részt,
o akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható,
o a perújítás során elrendelt nyomozás folyamán a nyomozó hatóság alapügyben eljárt
tagja.
 Kizárásáról a nyomozó hatóság vezetője dönt.
 Ha a nyomozó hatóság vezetőjével szemben áll fenn kizárási ok, a nyomozó hatóság a nem járhat
el.  a felettes nyomozó hatóság vezetője jelöli ki a nyomozó hatóságot. Ha az országos
nyomozó hatóság vezetőjével szemben áll fenn, akkor a nyomozást az ügyészségi nyomozó
hivatal végzi.
 Nem kizárási ok, ha a nyomozó hatóság tagja a szolgálati feladata teljesítése során tudomására
jutott bűncselekmény miatt tett feljelentést.
 A kizárási okot a nyomozó hatóság tagja is bejelentheti  innentől kezdve az ügyben nem járhat
el.

Az ügyész kizárása:
 Nem járhat el ügyészként a büntetőeljárásban:

19
 o aki az ügyben, mint bíró járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró
hozzátartozója,
o aki az ügyben, mint terhelt, védő, sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél,
feljelentő vagy azok képviselője vesz, vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója,
o aki az ügyben, mint tanú, szakértő, valamint szaktanácsadó vesz, vagy vett részt,
o akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható,
o a perújítási eljárásból ki van zárva az az ügyész, aki az alapügyben a nyomozást
teljesítette, egyes nyomozási cselekményeket végzett, vádat emelt, illetőleg a vádat
képviselte.
 Nem járhat el az ügyben - a Legfőbb Ügyészség kivételével - az az ügyészség, amelynek a
vezetőjével vagy vezető helyettesével szemben a kizárási okok első két csoportjában felsorolt
valamely ok fennáll.
 Nem kizárási ok, ha az ügyész a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekmény miatt
tett feljelentést.
 Az ügyész a vele szemben felmerült kizárási okot köteles az ügyészség vezetőjének
haladéktalanul bejelenteni.
 A kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyész az ügyben nem járhat el.
 Ha az ügyész a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben eljárhat,
de a feljelentést nem utasíthatja el, a nyomozást nem szüntetheti meg, kényszerintézkedést nem
alkalmazhat, vádat nem emelhet, és a vádat nem képviselheti.
 Az ügyész kizárásáról az ügyészség vezetője hivatalból is kezdeményezheti.

A bíró kizárása:
 Bíróként nem járhat el a büntetőeljárásban:
o aki az ügyben, mint ügyész vagy nyomozó hatóság járt el, valamint az ügyben eljárt vagy
eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának hozzátartozója,
o aki az ügyben, mint terhelt, védő, sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél,
feljelentő vagy ezek képviselője vesz, vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója,
o aki az ügyben, mint tanú, szakértő, valamint szaktanácsadó vesz, vagy vett részt,
o akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható,
o aki az ügyben külön törvény alapján titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött,
tekintet nélkül arra, hogy a titkos információgyűjtéssel szerzett adatokat a
büntetőeljárásban felhasználták-e.
 A bejelentés formájától függ a kizárás elintézésének módja és a bíró cselekvési tere:
o ha maga jelentette be a kizárási okot, vagy rá vonatkozóan a tanács elnöke jelenti be, ettől
kezdve az ügyben nem járhat el.
o ha nem maga jelentette be, a bíró a bejelentésig az ügyben eljárhat, de az ügydöntő
határozat meghozatalában nem vehet részt.
 A bíróság elnöke intézkedik más bíró kijelölése iránt  igazgatási út.
 A kizárásról a bíróság tanácsülésen határoz.
 A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

18. A terhelt

A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárás során vádlott, a jogerősen büntetőjogi felelősséget
megállapító és szankciót kiszabó bírósági döntést követően pedig elítélt.

A terhelt jogai:
1. büntetőügy megismerésével kapcsolatosak
 gyanúsítás és vád joga: a gyanúsítást, a vád tárgyát és ezek változását közöljék vele.  ezek
változásának megismeréséhez fűződő jog
 jelenléthez való jog: jogosult arra, hogy az eljárási cselekményeknél jelen legyen.
 iratok megismeréséhez való jog
 felvilágosításhoz való jog: a gyanúsítottnak joga van ahhoz, hogy büntetőeljárási jogairól és
kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon. A

20
 gyanúsítás közlésével együtt közölni kell vele alapvető eljárási jogait, azt hogy nem köteles
vallomást tenni, a vallomás tételét, ill. az egyes kérdésekre történő válaszadást kihallgatás
folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz.
Figyelmeztetni kell arra is, hogy amit mondd bizonyítékként bármikor felhasználható.

2. a büntetőügy előbbrevitelével kapcsolatos jogok

 védekezésre való felkészülés
 védelmére szolgáló tények megtételének joga
 adatok előadásának joga
 indítványok és észrevételek megtételének a joga
 jogorvoslat joga

A fogvatartott terheltnek többletjogai vannak, a fogva tartás ellensúlyozása miatt.

 védővel való kapcsolatfelvétel joga
 hozzátartozóval való kapcsolatfelvétel
 külföldi terhelt esetén, államának konzuli képviselőjével és hozzátartozóival való
kapcsolatfelvétel
 az érintkezés joga
Hozzátartozóval csak engedéllyel érintkezhet, amely megtiltható vagy korlátozható. Ennek alapjául a
büntetőeljárás eredményessége szolgál.

3. A terhelt védelemhez való joga

A gyanúsítottnak joga van ahhoz, hogy
 védőt válasszon
 ha kötelező a védelem és a terhelt nem hatalmaz meg védőt, akkor a hatóság védőt rendel ki
számára
 joga van ahhoz, hogy a védőjével felvegye a kapcsolatot és vele érintkezzen
 joga van az anyanyelv használatához
 joga van ahhoz, hogy a bizonyítás során a személyiségi jogait tiszteletben tartsák

4. Passzivitáshoz való jog

A terhelt nem köteles segíteni a büntető igazságszolgáltatás munkáját. Joga van ahhoz, hogy az
eljárás során bármikor, akár egészben, akár részben megtagadja a vallomást, ennek megtételére nem
kényszeríthető és az önvádra kötelezés tilalmából következően a közreműködés megtagadásához
való jog is megilleti.

A terheltet az eljárásban 3 kötelezettség terheli:

1) jelenléti kötelezettség: az idézésre a terhelt köteles megjelenni. Ennek elmulasztása esetén a
jelenlétét akár elővezetés alkalmazásával is biztosítani lehet.
2) lakó vagy tartózkodási hely címe megváltozásának bejelentése: az elköltözést követő 3 napon belül
köteles a nyomozó hatóságnál, az ügyészségnél, bíróságnál eleget tenni. Elmulasztás esetén, a terhelt
rendbírsággal sújtható illetve a mulasztással okozott költségek megtérítésére kötelezhető.
3) a kihallgatásnál a személyi adatainak, lakcímének, személyazonosító okmánya számának és
állampolgárságára vonatkozó adatok közlése.

19. A védő

A védő bekapcsolódása a büntetőeljárásba:

 védőként csak ügyvéd járhat el
 bekapcsolódhat meghatalmazás vagy kirendelés útján
 az ügyvéd mellett vagy helyetteseként a vádirat benyújtásáig, illetve járásbíróság előtt ügyvédjelölt
is közreműködhet.
 a vádlott védő közreműködése nélkül is önállóan védekezhet a kötelező védő részvétel esetein kívül

Kötelező a védő részvétele

21
  az ötévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetén
 a terheltet fogva tartják,
 a terhelt hallássérült, vak, siketvak, beszédképtelen, kóros elmeállapotú,
 a terhelt a magyar nyelvet vagy az eljárás nyelvét nem ismeri,
 a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
 a törvény erről külön rendelkezik.
Be. számos helyen, az eljárás különböző szakaszaiban és eljárási formáiban írja elő a kötelező védői
közreműködést. Ezek:
 kivételektől eltekintve a törvényszék, mint elsőfokú bíróság előtt
 ha szabályszerűen beidézett vádlott bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni
 a zártcélú távközlési hálózaton keresztül történő kihallgatás esetén
 ha az ügyész a tárgyaláson részt vesz és a vádlott védőt nem hatalmazott meg, a tanács elnökének
szükség esetén védőt kell kirendelnie
 a külön eljárások közül:
o a fiatalkorúak elleni eljárásban
o a bíróság elé állítás során a tárgyaláson
o a lemondás a tárgyalásról esetén
o a távollevő terhelt ellen folyó eljárásban

A védő meghatalmazása
 Védőt elsősorban a terhelt hatalmazhat meg, de meghatalmazást adhat a terhelt törvényes képviselője
vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár terhelt esetén pedig hazája konzuli képviselője.
 A meghatalmazást ahhoz a nyomozó hatósághoz, ügyészséghez, bírósághoz kell benyújtani, amely
előtt a büntetőügy folyamatban van  a védő csak ekkortól gyakorolhatja eljárási jogait
 A terhelt a meghatalmazást mind az általa, mind más által meghatalmazott védőtől megvonhatja, és
védelmét önmaga, vagy más meghatalmazott képviselője láthatja el.
 A terhelt érdekében több védő is eljárhat  közülük vezető védőt kell kijelölni.
 A védő kirendelésének, illetve meghatalmazásának hatálya a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart.
De nem kizárt, hogy csak egy meghatározott büntetőeljárási szakaszra legyen meghatalmazása.

A védő jogai
A védő a büntetőeljárás önálló jogalanya, a terhelthez való viszonyát is ez határozza meg. A vádlott érdekeit
kell képviselnie, de az érdekek meghatározásánál nincs kiszolgáltatva a terheltnek. A nyomozás során az őt
egyébként is megillető, a terhelttel azonos jelenléti, iratbetekintési, indítványozási, észrevételezési, kérdezési
joga mellett annak a tanúnak a kihallgatásánál, akinek a kihallgatását a terhelt vagy a védő indítványozta,
jelen lehet, hozzá kérdéseket intézhet, fellebbezési joga is önálló.
A védelem ellátása érdekében az ügyben tájékozódhat, adatokat szerezhet és gyűjthet.

A védő kötelezettségei
 A terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni.
 A terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni.
 A terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni.
 A terheltet mentő, illetőleg a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni.
 Kötelessége még az eljárás rendjének betartása, és a védence által elkövetett bűncselekménnyel és a
felelősségre vonással összefüggő minden jogellenes kapcsolat (pl.: tanúk befolyásolása, bizonyíték
eltüntetés) kizárása.

A védő kizárása
 A sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél + ezek képviselője + ezek hozzátartozója.
 Aki az ügyben, mint bíró, ügyész vagy mint a nyomozó hatóság tagja járt/jár el, + ezek
hozzátartozója.
 Aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével
ellentétes.
 Aki az ügyben szakértőként, illetőleg szaktanácsadóként vesz/vett részt.

22
  Aki az ügyben tanúként vesz/vett részt, kivéve, ha nem hallgatható ki tanúként olyan tényre,
melyről, mint védő szerzett tudomást, vagy élt a foglalkozásánál fogva őt megillető tanúvallomás-
megtagadás jogával.
 Aki az ügyben terheltként vesz részt.
 A tanú érdekében eljáró ügyvéd.

A védő kizárásáról a bíróság (a vádirat benyújtásáig a nyomozási bíró) határoz.

20. A sértett, a magánfél és az egyéb érdekeltek

Sértett
 státuszai:
1) büntetőeljárás alanya
2) magánvádló
3) pótmagánvádló
4) magánfél
5) tanú
6) szakértői vizsgálat alanya
 sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.
 jogosult arra, hogy
 jelen legyen az eljárási cselekményeknél: a nyomozás során a szakértő meghallgatásánál, a
szemlénél, a bizonyítási kísérletnél, a felismerésre bemutatásnál, a tárgyaláson korlátozás
nélkül.
 az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet.
 felvilágosítást kapjon a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól a büntetőeljárási
jogairól és kötelezettségeiről.
 Egyedüli kötelezettsége a közreműködési kötelezettség a szakértői vizsgálat során, melynek
megszegése esetén rendbírság-gal sújtható.
 Képviseletében meghatalmazás útján ügyvéd vagy nagykorú hozzátartozó járhat el. Ha a sértett
cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, képviseletét törvényes képviselője látja el.
 Ha a sértett a büntetőeljárás megindítása előtt, vagy azt követően meghal, helyébe egyenesági
rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet és gyakorolhatja a sértett számára
biztosított jogokat.

Magánfél
 Magánfél az a sértett, akit a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben kár ért, és ennek
megtérítésért a büntetőeljárás során polgári jogi igényt érvényesít.
 A polgári jogi igényt az ügyész is érvényesítheti.
 Ha a sértett meghalt, az örököse léphet fel magánfélként, de őt a sértetti jogok csak a polgári jogi
igény érvényesítésével kapcsolatban illetik meg.
 Ha a sértett akár magánvádlóként, akár pótmagánvádlóként lép fel, magánféli minősége ezekbe az
eljárási pozíciókba olvad be.
 A magánfél a terhelttel szemben azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, amely a vád tárgyává tett
cselekmény következtében keletkezett.
 A terhelt a magánféllel szemben követelést nem érvényesíthet, beszámítási kifogással nem élhet.
 A polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása ellen nincs helye
fellebbezésnek.
 A bíróság az ítéletnek a polgári jogi igényre vonatkozó részét nem nyilváníthatja előzetesen
végrehajthatónak.
 Az első fokú eljárásban bejelentett polgári jogi igényt a másodfokú eljárásban kiterjeszteni, illetve
összegét felemelni nem lehet.
 A polgári igény elbírálása során a bíróság kétféle módon dönthet:
o Érdemben elbírálja (helyt ad, részben helyt ad neki, elutasítja). => van fellebbezés
o Nem bírálja el, hanem egyéb törvényes útra utasítja. => nincs fellebbezés (kivéve az
ügyészt, de a polgári igényt kiterjeszteni, összeget felemelni nem lehet.)

23
Egyéb érdekelt
Az, akinek a jogára vagy a jogos érdekére a büntetőeljárásban hozott határozat közvetlen hatással lehet az
egyéb érdekelt minőségében vesz részt az eljárásban. Ez szinte kizárólag azokban az esetekben fordul elő,
amikor valamely dolgot lefoglaltak, ami nem az elkövető tulajdona és annak elkobzásáról kell határozni.
Jogai:
Az őt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, a határozat rá vonatkozó rendelkezése ellen
jogorvoslattal élhet, a tárgyaláson megjelenhet, a törvényben meghatározott esetekben eljárási
cselekményeknél jelen lehet, közre működhet. A nyomozás befejezése után az őt érintő iratokba betekinthet.
A tárgyalás határnapjáról értesíteni kell őket, és a rájuk vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazó
határozatokat velük is közölni kell. Felvilágosítást kérhet a hatóságtól jogairól és kötelezettségeiről. Kérdést
tehet fel a vádlottnak és a tanúnak a tárgyaláson az őt érintő körben. Perbeszéd során fel is szólalhat.

 Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elkobzásnak, illetőleg

vagyonelkobzásnak van helye, annak az egyéb érdekeltnek a jogaira, aki az elkobozható, illetőleg az
olyan dolog tulajdonosa, amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, a sértett jogai az irányadók.
 Az előző pont esetében, ha a bíróság elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást rendelt el, az egyéb érdekelt az
ítélet jogerőre emelkedését követően a tulajdonjogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti.
 Ha az egyéb érdekeltnek meghatalmazottja van, a részére szóló iratot ennek a meghatalmazottnak kell
kézbesíteni.
 Ha az érdekelt ismeretlen/ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert, de külföldön tartózkodik és a
határozat kézbesítésére nincs mód, az érdekelt részére képviselőt kell kirendelni, és a határozatot részére
kézbesíteni kell.
 A képviselő jogorvoslati jogát az érdekelt nevében gyakorolhatja.
 Az eljárás során az egyéb érdekeltet meghatalmazás alapján ügyvéd, vagy nagykorú hozzátartozója
képviselheti.
 Ha az egyéb érdekelt cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, képviseletét a törvényes
képviselője látja el.
 Ha közöttük érdekellentét: ld.: Ptk. rendelkezései.

21. A magánvádló és a pótmagánvádló

Magánvádló
 Ha az állam büntetőjogi igényével bizonyos esetekben nem kíván élni, annak érvényesítésére a
sértettet jogosítja fel.
 Több formája is ismert:
1) Főmagánvád: a törvényben meghatározott bűncselekmények esetén a vádat a sértett
képviseli.
2) Pótmagánvád: a sérttetnek lehetőséget biztosít a törvény, hogy az ügyész helyébe lépve
folytassa az eljárást.
3) Mellékmagánvád: amikor a magánvádló az ügyész mellé lépve segíti a vád képviseletét.
 A törvény 6 bűncselekmény esetén teszi lehetővé, hogy a vádat magánvádlóként a sértett képviselje:
1) könnyű testi sértés
2) magántitok megsértése
3) levéltitok megsértése
4) rágalmazás
5) becsületsértés
6) kegyeletsértés
 A magánvádas eljárás bizonyos esetekben kizárt: fiatalkorúak elleni vagy katonai büntetőeljárásban.
A becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendővé válik, ha azokat hivatalos személy
sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve hatóság sérelmére, hivatali működésével összefüggésben
követik el.
 A magánvádas eljárás magánindítványra indul.
 A magánvádas eljárásban sajátos intézmény: a viszonvád
 Kölcsönösen elkövetett becsületsértés, rágalmazás valamint könnyű testi sértés esetén a
törvény lehetőséget biztosít, hogy az egyik fél feljelentésére megindított eljárásban, ha a

24
 másik fél is magánindítványt terjesszen elő és így viszonvádlóként járjon el.  mindkét fél
eljárási pozícióit (magánvádlóit és vádlottit) tölt be.
 A viszonvádat magánindítvány előterjesztési kedvezménynek is tekintik, hiszen az a bíróság
ügydöntő határozat meghozatalára történő visszavonulásig, az elévülési időn belül akkor is
előterjeszthető, ha a magánindítvány előterjesztésére rendelkezésre áll határidő már eltelt.
 A magánvádlót az eljárás során meghatalmazás alapján ügyvéd vagy nagykorú hozzátartozója
képviselheti. Ha a magánvádló cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, képviseletét a
törvényes képviselője látja el.
 Ha közöttük érdekellentét áll fenn: ld. Ptk. rendelkezései.
 A magánvádló halála esetén helyébe 30 napon belül hozzátartozója léphet.

Pótmagánvádló:
 A sértettnek jogot ad arra, hogy a közvádló helyébe lépve, annak jogait részben érezve képviselje a
vádat.
 Az intézmény létrehozásának oka: a nyomozóhatóság döntése nem mindig nyeri el a sértett
„szimpátiáját”, mert a nyomozás megszüntetése, vagy a vádelejtés azt is jelenti, hogy a sértettnek a
vádlott megbüntetése iránti igénye is elenyészik. => Ennek orvoslására jött létre ez az intézmény.
 A sértett az e törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha:
o Az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást
megszüntette.
o Az ügyész a vádemelést részben mellőzte.
o Az ügyész a vádat elejtette.
 Pótmagánvádló mind természetes, mind jogi személy lehet. Természetes személy sértett halála
esetén helyébe 30 napon belül egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője
léphet.
 A pótmagánvád (vádindítvány) előterjesztésére a feljelentés elutasításáról, a nyomozás
megszüntetéséről hozott határozat elleni panasz elutasításának, a vádemelés részbeni mellőzése,
illetve a vádelejtés folytán az eljárást megszüntető határozat közlésétől számított 30 napon belül van
mód. Ismételten benyújtható 30 napon belül, ha az elutasítás után a hiánypótlás megtörtént.
 A pótmagánvádló ügyvédi képviselete kötelező, kivéve, ha a természetes személy pótmagánvádló
jogi szakvizsgával rendelkezik.
 Az ügyvédi képviselet hiánya kizáró ok.
 Ha a pótmagánvádló ügyvédi képviseletéről azért nem tud gondoskodni, mert jövedelmi és vagyoni
viszonyai folytán az ügyvédi munkadíjat nem tudja megfizetni, és azt külön jogszabályban
meghatározott módon igazolta, kérelmére a bíróság személyes költségmentességet engedélyezhet.
 Ebben az esetben a pótmagánvádló kérelmére a bíróság képviselőként ügyvédet, vagy ügyvédi irodát
rendel ki.
 A kirendelt képviselő díját és igazolt költségeit az állam előlegezi.
 Nincs helye pótmagánvádnak:
o Ha feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének oka: - gyermekkor, halál,
elévülés, kegyelem, kétszeres elbírálás tilalma.
o Ha a nyomozás megszüntetésére azért került sor, mert a meghatározott gyanúsított ellen
folyó nyomozás megkezdésétől már 2 év eltelt.
o A fiatalkorúak elleni eljárásban.
o A bíróság elé állítás során.
o A lemondás a tárgyalásról esetén.
 A pótmagánvádló az ügyész jogait gyakorolja, így a kényszerintézkedés indítványozását is.
De nem gyakorolhatja:
1) Az iratbetekintési jogok közül a zártan kezelt iratok megismerését.
2) A vád kiterjesztését.
3) A vádlott javára irányuló fellebbezés jogát.

22. A képviselők, a segítők és a támogató

Képviselők

25
  A büntetőeljárásban az erre jogosultak akkor gyakorolhatják jogaikat képviselő útján, ha a Be. nem ír
elő személyes közreműködési kötelezettséget. Ezen személyek képviselőjeként meghatalmazás
alapján kizárólag ügyvéd vagy nagykorú hozzátartozó járhat el.
 A képviselő jogait és kötelezettségeit a képviselt jogi helyzete határozza meg.  a sértett, a
magánvádló és az egyéb érdekelt képviselője mindazon jogokkal rendelkezik a büntetőeljárás során,
amelyekkel az általa képviselt személyek.
 A képviselő által végzett eljárási cselekmények során a képviselt számára jogok és kötelezettségek
keletkezhetnek.  a képviselő mulasztása a képviseltre is kihat.
 Ha a sértett, a magánvádló vagy az egyéb érdekelt cselekvőképtelen vagy korlátozottan
cselekvőképes, a képviseletét a törvényes képviselője látja el, érdekellentét esetén a Ptk.
rendelkezései az irányadók.
 A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések szerint a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki, ha
o a törvényes képviselő a bűncselekményt a fiatalkorúval együtt követte el, illetőleg
o az érdekei a fiatalkorú érdekeivel ellentétesek
o a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van
o a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselője
 A Be. rögzíti, hogy nem lehet képviselő az, aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll. A nagykorú
hozzátartozónak a meghatalmazásához hatósági erkölcsi bizonyítványt is csatolnia kell, ha az nem
ügyvéd.
 Ügyvédnek meghatalmazást a sértett, a magánvádló, az egyéb érdekelt, illetőleg a felsoroltak
nagykorú hozzátartozója adhat. Nagykorú hozzátartozónak meghatalmazást a sértett, a magánvádló és
az egyéb érdekelt személyesen adhat.
 A meghatalmazást írásba kell foglalni, és azt a képviselő első eljárási cselekménye előtt kell
benyújtani. Ha a képviselő a meghatalmazás benyújtását elmulasztja, ennek pótlására egy
alkalommal, legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével fel lehet hívni. Ez a határidő a magánindítvány
határidejének lejártát követő időre is átnyúlhat.
 pártfogó képviselet: A jogai érvényesítésére bármely okból képtelen és képviselővel nem rendelkező
sértett, magánvádló, magánfél vagy egyéb érdekelt képviseletére a bíróság pártfogó ügyvédet
rendelhet ki, ha pedig az ügyész a Polgári perrendtartásban meghatározottak szerint perindításra
jogosult, erre az ügyész figyelmét felhívhatja.
 Egy adott bűncselekmények több sértettje is lehet. Maguk közül kijelölhetik a sértetti jogokat
gyakorló természetes, illetőleg jogi személyt. Ha a pótmagánvád vagy a magánvád emelésére,
illetőleg képviseletére többen jogosultak, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el. Ha erről
megállapodás nem jött létre, a bíróság jelöli ki közülük a képviselőt. Az eljárásban a sértett
képviselőjeként, ha pedig a bűncselekménynek több sértettje van, vagy egyének pontosan meg nem
határozható, nagyobb létszámú csoportja tekintendő sértettnek, a sértettek képviselőjeként a
közhasznú szervezetekről szóló törvény hatálya alá tartozó olyan közhasznú szervezet is eljárhat,
amelyet sértettek vagy sértettek egyes csoportjainak érdekképviseletére hoztak létre.

Segítők
 A segítők olyan, az eljárásban mellékszemélyként résztvevő személyek, akiket csak azok érdekében
illetnek meg eljárási jogok, akiknek érdekében eljárnak.
 Segítők típusai:
a. Tanú érdekében eljáró ügyvéd
 Feladata, hogy a tanút tájékoztassa jogairól, főleg a tanúvallomás megtagadása
jogának gyakorlásánál
 Tanú kihallgatásán jelen lehet, de csak jogokról tájékoztathat, más cselekményt nem
tehet, a vallomást nem befolyásolhatja, kérdést nem tehet fel.
 A tanú kihallgatásánál jelen lévő, a tanú érdekében eljáró ügyvéd a kihallgatást
követően megtekintheti a kihallgatásról készült jegyzőkönyvet, észrevételeit akár
írásban, akár szóban előterjesztheti.
b. Külföldi állam konzuli tisztviselője az adott külföldi állampolgárságú terhelt segítőjeként. 
az előzetes letartóztatás ideje alatt is érintkezhetnek.
c. A házkutatásnál jelenlevő, a házkutatásban érintett személy megbízottja.

Támogató

26
 59/A. § (1) A támogató a sértett, a magánfél és a tanú számára, a Polgári Törvénykönyv alapján a
gyámhatóság által kirendelt személy.
(2) A támogató a büntetőeljárás során az e törvényben meghatározott tevékenységet fejthet ki.
 A támogató a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által bevezetett jogintézmény, a
támogatott döntéshozatal keretében eljáró személy.
 A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb
mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére - a
cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében - támogató kirendeléséről határozhat.
 Ilyen esetben tehát az érintett cselekvőképességét nem korlátozzák, a támogató segítséget nyújt a
támogatottnak a mindennapi ügyeiben.
 A támogató a büntetőeljárásban például részt vehet a sértett tanú kihallgatásán.

1. A kényszerintézkedések általános kérdései: fogalma, rendszerezése, törvényessége. Az őrizetbe

vétel

Fogalma:
A kényszerintézkedések a büntetőügyekben eljáró hatóságok által, a büntetőeljárás sikere érdekében, eljárási
célokra, a büntetőeljárási törvényben meghatározott esetekben és módon alkalmazható kényszertartalmú
eljárási cselekmények, amelyek szükségszerűen az állampolgári/emberi jogok különböző mértékű
korlátozásával járnak.

Kényszerintézkedések:
 személyi szabadságot korlátozó: őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás, lakhelyelhagyási tilalom, házi
őrizet, ideiglenes kényszergyógykezelés, óvadék, intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására,
távoltartás.
 vagyoni jogokat korlátozó: házkutatás, motozás, lefoglalás, információs rendszerben tárolt adatok
megőrzésére kötelezés, az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat ideiglenes
hozzáférhetetlenné tétele, zár alá vétel, az eljárás rendjének biztosítását szolgáló (rendbírság,
elővezetés, testi kényszer alkalmazása).

Arányosság elve: Ha a Be. a kényszerintézkedések alkalmazása esetén az érintett személy alkotmányos

jogainak korlátozását megengedi, az ilyen cselekmény elrendelésének az egyéb feltételek megléte mellett is
csak akkor van helye, ha az eljárás célja kisebb korlátozással járó más cselekménnyel nem biztosítható.
Szabadlábon védekezés, óvadék ellenében szabadlábon hagyás/szabadlábra bocsátás, lakhelyelhagyási
tilalom, házi őrizet, előzetes letartóztatatás.  A bíróság csak akkor rendelheti el a sorban következő,
szigorúbb korlátozást, ha a kevésbé súlyosak egyike sem alkalmas a kívánt hatás kiváltására.

Csoportosítási szempontok:
a) céljuk szerint
1. A jelenlét biztosítása (pl. előzetes letartóztatás, elővezetés stb.)
2. Az adott eljárási cselekménytől való távoltartás (pl. testi kényszer, rendzavaró vádlott
őrizetbe vétele stb.)
3. Tárgyi bizonyítási eszköz megszerzése és megőrzése (pl. házkutatás, motozás, lefoglalás,
számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés stb.)
4. Meghatározott bizonyítási módszerek alkalmazásának biztosítása (pl. rendbírság, testi
kényszer stb.)
5. Az eljárás rendjének fenntartása (pl. rendbírság, testi kényszer, rendzavaró vádlott őrizetbe
vétele stb.)
6. Az eljárás elhúzódásának megakadályozása (p. elővezetés, előzetes letartóztatás, rendbírság
stb.)
7. A határozat végrehajtásának biztosítása (pl. előzetes letartóztatás, zár alá vétel stb.)
b) korlátozott jogok szerint
1. A személyi szabadságot elvonó, illetve korlátozó, a tartózkodási hely szabad megválasztását
korlátozó kényszerintézkedések.
a)Személyi szabadságot vonja el/korlátozza: pl. előzetes letartóztatás, ideiglenes
kényszergyógykezelés.
b) Mozgásszabadságot korlátozó: pl. lakhelyelhagyási tilalom.
2. A tulajdonhoz való jogot illetve más vagyoni jogokat korlátozza: pl. lefoglalás, zár alá vétel.

27
 3. A személyi sérthetetlenség joga csorbul: pl. motozás, testi kényszer alkalmazása.
4. A magánszféra, magánlakás sérthetetlenségéhez való jog korlátozása: pl. házkutatás.
5. Egyéb jogokat korlátozó kényszerintézkedések: pl. számítástechnikai rendszer útján rögzített
adatok megőrzésére kötelezés, amelynek végső célja a szükséges adatok lefoglalása.
c) alanyok szerint
1. Ki alkalmazhatja az adott kényszerintézkedést
Az eljáró hatóságok alkalmazhatják fő szabály szerint. 2 kivétel:
1) Magánszemély is jogosult a tetten ért elkövetőt elfogni  e jogosultsága
korlátozott: az elfogott személyt át kell adnia a nyomozó hatóságnak, ill. ha erre
nincs lehetősége értesíteni a rendőrséget.
2) Az egyes eljáró hatóságok nem jogosultak egyaránt valamennyi kényszerintézkedés
alkalmazására.
 kizárólagosan bíróság által elrendelhető: előzetes letartóztatás,
lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, távoltartás, ideiglenes
kényszergyógykezelés, óvadék, zár alá vétel, egyes esetekben házkutatás és
lefoglalás.
2. Ki ellen vehető igénybe
a)Csak a terhelt ellen alkalmazható (pl. előzetes letartóztatás, házi őrizet, ideiglenes
kényszergyógykezelés)
b) A tanú és szakértő ellen elrendelhető (pl. rendbírság, tanú elővezetése, testi
kényszer alkalmazása)
c)Kívülálló (az eljárásban részt nem vevő) személyek ellen alkalmazható (pl.
házkutatás, számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés)

Kényszerintézkedések törvényességének követelménye: a törvényben meghatározott esetekben, feltételek

szerint, a lehető legrövidebb ideig, törvényes módon kell, hogy rá sor kerüljön, a törvényben felhatalmazott
hatóság által, csak a törvényben meghatározott ideig tarthat az adott kényszerintézkedés, és a végrehajtásnak
is a törvényben meghatározott módon kell történnie.

A törvényesség biztosítékai szerteágazóak

1) Szervezeti felügyeleti rendszer: Az ügyész feladata a büntetőeljárás során elrendelt, a személyes
szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedések törvényes végrehajtásának
ellenőrzése. Amennyiben elrendelése óta 6 hónap eltelt, az ügyész a nyomozó hatóság önállóan
végzett nyomozása felett fokozott felügyeletet gyakorol.
2) Jogorvoslatok rendszere: amennyiben az elrendelő határozata a vádemelés előtt nem bírósági
hatáskörbe tartozik, a panaszt elutasító döntés ellen lehetőség van felülbírálati indítvány
benyújtására, melyet a nyomozási bíró bírál el.
3) Büntetőjogi védelem: pl. jogellenes fogva tartás nevű bcs.
4) Reparációs lehetőség: a polgári jog szabályai szerint államigazgatási jogkörben okozott kár
megtérítésére van lehetőség, de maga a Be. teszi lehetővé a kártalanítást a legsúlyosabb, személyi
szabadságot korlátozó, alaptalan kényszerintézkedés esetén.

Az őrizetbe vétel

Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása. A gyakorlatban az előzetes

letartóztatás „előszobájaként” funkcionál, mely lehetőséget ad az ügyésznek, hogy a fogva tartás
szükségességét megalapozó bizonyítékokat a nyomozó hatóság segítségével összegyűjtse, és indítványát
ezekkel alátámasztva nyújtsa be a bírósághoz.

Alkalmazásának feltételei:
 általános: ahhoz, hogy őrizetbe vételt lehessen elrendelni, az általános feltételeknek együttesen kell
teljesülniük:
o fenn kell, hogy álljon a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja
o a bűncselekmény elkövetőjével szemben fennálló megalapozott gyanúra van szükség
o a bűncselekménynek szabadságvesztéssel büntetendőnek kell lennie
 különös: a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető legyen, amiből következik, hogy az
őrizetbe vétel különös feltételei megegyeznek az előzetes letartóztatás különös feltételeivel.

28
  speciális esete: tárgyalási őrizet. A különleges eljárásokban az elfogató parancs alapján alkalmazott
kényszerintézkedés.

Az őrizetbe vétel időtartama:

Ha a nyomozó hatóság veszi őrizetbe, erről 24 órán belül értesíteni kell az ügyészt, aki ezt követően
indítványozhatja a nyomozási bírónál a gyanúsított előzetes letartóztatását. Az őrizet legfeljebb 72 óráig
tarthat, ebbe beleszámít a terheltnek az őrizetbe vétel elrendelése előtti hatósági fogva tartását is. Ha lejárt a
72 óra, és a bíróság nem rendelte el az előzetes letartóztatást, akkor a terheltet szabadon kell bocsátani.

Hatósági kötelezettségek őrizetbe vétel esetén:

 24 órán belül értesíteni az ügyészt, amennyiben nyomozó hatóság rendelte el
 24 órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót az őrizetbe vétel elrendeléséről és a
fogva tartás helyéről
 ha katonát vesznek őrizetbe, akkor az elöljárót is értesíteni kell
 gondoskodási kötelezettség:
o A terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, illetőleg az általa gondozott más
személyt gondozás céljából a hozzátartozójának, illetőleg az arra alkalmas intézménynek
kell átadni.
o A kiskorú elhelyezéséről a gyámhatóság útján kell gondoskodni, a terhelt által gondozott
más személy esetében a helyi önkormányzat jegyzőjét kell értesíteni.
o Intézkedni kell a terhelt felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba
helyezéséről is.

Az őrizetet a rendőrségi fogdában hajtják végre.

Mikor ér véget az őrizetbe vétel?

1) Ha a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatást.
2) Ha nem rendelték el az előzetes letartóztatást, akkor is, ha még a 72 óra nem járt le.
3) Ha a feltételei már nem állnak fenn.
4) Ha a 72 óra eltelt.

Speciális esetek:
 Azt, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, megtalálása esetén őrizetbe kell venni, és 24 órán
belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt bíróság elé kell állítani.
 Ha a terhelt lakhelyelhagyási tilalmat, illetőleg házi őrizet szabályait megszegi, vagy az eljárási
cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az
akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, őrizetbe vehető, továbbá házi őrizet
esetén előzetes letartóztatása, lakhelyelhagyási tilalom esetén házi őrizete vagy az előzetes
letartóztatása rendelhető el, ill. ha ez nem szükséges rendbírsággal sújtható.

2. Az előzetes letartóztatás és az óvadék

Előzetes letartóztatás:
 Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat
meghozatala előtt. Csak bíróság rendelheti el A szabadságvesztéshez hasonló, de az ügydöntő határozat
meghozatala előtt történik, nem előrehozott büntetés. Az ártatlanság vélelme alapján bűnösnek nem
tekinthető, és a védelemhez való jog gyakorlása terén nem lehet kedvezőtlenebb helyzetbe hozni, mintha
szabadlábon védekezne. Elrendelése sohasem kötelező, csak lehetőség.

 Általános feltételek: együttes fennállása.

o szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett bűncselekmény miatt folyik az eljárás
o megalapozott gyanú áll fenn a bűncselekmény elkövetésére
o fennáll a személyre vonatkozó megalapozott gyanú
o nincs eljárási akadály
o fiatalkorú terhelt esetén különös tárgyi súly is szükséges

 Különös feltételek:

29
 a. megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt
meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos
bűncselekmény miatt eljárás indult,
b. szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető,
hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható, (bíróság ekkor óvadékkal
kiengedhetné)
c. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával
vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával
vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,
d. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített
bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt
követne el.

 Az előzetes letartóztatást kizáró okok:

o Az elkövetett bűncselekményre tekintettel zárják ki :
 Magánindítvány hiánya.
 A kívánat és a jogszabályban meghatározott szerv feljelentésének hiánya.
o Az elkövető személyére tekintettel zárják ki:
 Országgyűlési képviselők mentelmi joga (kivéve: tettenérés).
 Bírók, ülnökök mentelmi joga (kivéve tettenérés, vagy csak a kinevező, megválasztó
hozzájárulásával).
 Ügyész és ügyészségi fogalmazó mentelmi joga (kivéve tettenérés, vagy csak a legfőbb
ügyész jóváhagyásával).
 Perújítási nyomozás során
 Felülvizsgálati eljárásban azzal szemben, akit a bíróság az alapügyben felmentett, vagy
akivel szemben az eljárást megszüntette. (Kivéve, ha LB a jogerős határozatot hatályon
kívül helyezi, és új eljárásra visszaküldi.)
 Ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben. (Ilyenkor tartózkodási helyének
felderítését kell elrendelni, vagy – szabadságvesztéssel fenyegetett bcs esetén – elfogató
parancsot lehet kibocsátani)

 Az előzetes letartóztatás elrendelése:

Kizárólag bíróság rendelheti el mérlegelés alapján. Előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási
tilalmat, házi őrizetet vagy távoltartást is elrendelhet.

 Az előzetes letartóztatás időtartama:

o vádirat benyújtása előtt
 nyomozási bíró rendeli el ügyészi indítványra az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás
előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 1 hónapig tart.
 nyomozási bíró jogosult a meghosszabbításra ügyészi indítványra, alkalmanként max. 3
hónapra, összesen az elrendeléstől számított 1 év elteltéig.
 1 éven át a törvényszék egyesbíróként meghosszabbíthatja 1 éven túl ügyészi
indítványra alkalmanként 2 hónappal.
o vádirat benyújtása után
 az elsőfokú bíróság rendeli el, tartja fenn hivatalból vagy ügyészim indítványra az
elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig.
 az elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetése után vagy az elsőfokú bíróság rendeli el vagy
tartja fenn, vagy pedig a másodfokú bíróság rendeli el vagy tartja fenn hivatalból, vagy
ügyészi indítványra, a másodfokú ügydöntő határozat meghozataláig.
 a másodfokú bíróság rendeli el vagy tartja fenn, vagy harmadfokú bíróság rendeli el
vagy tartja fenn hivatalból, vagy ügyészi indítványra, a harmadfokú eljárás befejezéséig,
de legfeljebb nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig.

 Előzetes letartóztatás megszűnik:

1. Ha annak tartama az 1 évet eléri: Ha a terhelttel szemben 3 évi szabadságvesztésnél nem
súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban az eljárás.
2. Ha annak tartama a 2 évet eléri: Ha a terhelttel szemben 5 évi szabadságvesztésnél nem
súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban az eljárás.

30
 3. Ha annak tartama a 3 évet eléri: Ha a terhelttel szemben 15 évig, vagy életfolytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban az eljárás.
4. Ha az előző esetek alá nem tartozó esetekben 3 év elteltével, kivéve, az ügydöntő határozat
kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatást, vagy ha az ügyben megismételt
eljárás van folyamatban.

 Felülvizsgálata: vádirat benyújtása után.

o a vádirat benyújtása után elrendelt előzetes letartóztatás tartama 6 hónapot meghaladja, és az
elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot,  az elsőfokú bíróság végzi el a
felülvizsgálatot.
o ha a tartama a vádemelés után az 1 évet meghaladja,  akkor a másodfokú bíróság végzi a
felülvizsgálatot.
o 1 év leteltét követően 6 havonta a másodfokú bíróság, ha már a harmadfokú eljárás is folyamatba
került, akkor az végzi.

 Végrehajtása:
o Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.
o A vádirat benyújtása előtt kivételesen, a bíróság határozata alapján legfeljebb 30 napig, továbbá
– ha a nyomozási cselekmény elvégzése ezt indokolttá teszi – az ügyész határozata alapján
kétszer – alkalmanként legfeljebb 15 napig – rendőrségi fogdában is végrehajtható.

 Fogvatartott terhelt jogosultságai:

o Az előzetes letartóztatásban lévő terhelt eljárási jogainak gyakorlásában nem korlátozható.
o Biztosítani kell, hogy a terhelt a védőjével, és külföldi esetén államának konzuli képviselőjével
érintkezhessen. Ezt nem használható fel olyan célokra, amely az előzetes letartóztatás
elrendelését indokolták.
 Szökést készít elő.
 A tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat
megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével az eljárás meghiúsítására
törekszik.
 Újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésére hív fel.
o Jogosult arra, hogy a vádirat benyújtásáig az ügyész, ezután a bíróság döntése alapján
hozzátartozójával vagy más személlyel szóban személyes felügyelet mellett, írásban ellenőrzés
mellet érintkezzen.
o Csak olyan korlátozásnak vethető alá, amely a büntetőeljárás jellegéből következik, vagy
amelyet a letartóztatást foganatosító intézet rendje szükségessé tesz.
o Joga van arra, hogy gondoskodjanak vagyonáról, hozzátartozójáról.

 Megszűnik:
o A tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt.
o A nyomozást megszüntették.
o A nyomozás határideje meghosszabbítás nélkül lejárt. (Ideértve azt az esetet is, amikor a
nyomozás meghatározott személy ellen folyik, és 2 év már eltelelt a gyanúsítottként bevonása
óta)
o A vádemelést elhalasztották.
o Az eljárást jogerősen befejezték.
o Elrendelés oka megszűnt.

 Különbség az előzetes letartóztatás tartamának meghosszabbítása és fenntartása között

o Meghosszabbítás: a vádemelés előtt az egyes törvényben, vagy a bíróság határozatában
megjelölt időtartamok lejártával dönt erről a bíróság.
o Fenntartás: a vádirat benyújtása utáni 6 hónapot, illetve 1 évet meghaladó tartam után dönt
erről a bíróság.

Óvadék

31
 Fogalma: A bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való
jelenlétét biztosítja.

 A jog intézmény célja: a terhelt eljárási cselekményen való jelenlétének biztosítása anélkül, hogy a
személyi szabadságát ez okból elvonják. A terhelt szökésének valószínűségét csökkenti, bár nem zárja
ki.

 Feltételei:
o A bíróság, a terhelt szökésének vagy elrejtőzésének veszélye esetén, vagy ha más okból
megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem
biztosítható, a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelését mellőzheti, és az elrendelt előzetes
letartóztatást megszüntetheti, HA a bűncselekményre és a személyi körülményekre tekintettel az
eljárási cselekményeknél a terhelt megjelenését az óvadék letétele valószínűvé teszi.
o Tehát az előzetes letartóztatás a szökés és elrejtőzés veszélye esetén helyettesítheti az előzetes
letartóztatást.
o Engedélyezésekor a bíróság mérlegelési szempontjai különösen az elkövetett bűncselekményre
és a személyi körülményekre terjednek ki.

 Az óvadék elfogadására irányuló eljárás:

o Csak a terhelt és a védő indítványozhatja, de bárki felajánlhatja és leteheti. (Azért csak a terhelt
és a védő, hogy a terhelt önkéntelenül ne legyen lekötelezett)
o Annál a bíróságnál kell kezdeményezni, amelyik az előzetes letartóztatás elrendelésére jogosult.
o A bíróság ülést tart, amin: az ügyészt, a terheltet, a védőt, az óvadékot felajánlót meghallgatja.
(A védő távollétében is, ha szabályszerű idézésre nem jelent meg.)
o A bíróság döntése két részre tagolható
 Megállapíthatónak tartja-e az óvadékot, és ha igen,
 Mekkora legyen az összege. (A terhelt személyi és vagyoni körülményei alapján)
o Az óvadék összegének nincs minimuma vagy maximuma, az a bíróság mérlegelésétől függ.
(Előnye: szegényebbtől elég lehet pár ezer. Hátránya: legtöbbször mégis milliókban határozzák
meg.)

 Az óvadék engedélyezése meghatározott pénzösszeg letétbe helyezését jelenti, de emellett a bíróság

elrendelhet:
o Lakhelyelhagyási tilalmat
o Házi őrizetet

 Ha nem engedélyezi az óvadék elrendelését:

o A terhelt előzetes letartóztatását elrendeli, vagy elutasítja a szabadlábra helyezési kérelmet.
o Az óvadék elfogadása iránti indítvány elutasítása esetén a terhelt, illetőleg a védő óvadék
elfogadása iránt ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha ebben új körülményre hivatkozik
o Ha az ismételt indítványban a terhelt, illetőleg a védő nem hivatkozik új körülményre, a bíróság
az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.

 Az óvadék sorsa
o Az óvadék visszajár a terheltnek, ha
 A terhelt előzetes letartóztatását rendelték el, de erre nem került sor, mert az eljárási
cselekményen nem jelent meg.
 Az ügyész a nyomozást megszüntette, vagy a nyomozás határideje lejárt, vagy az ügyész a
vádemelést elhalasztotta.
 A bíróság az eljárást jogerős ítélettel vagy megszüntető határozattal befejezte.
o Elveszíti a terhelt az óvadékot, ha az nem volt alkalmas a szándékozott cél elérésére, azaz: a
terhelt előzetes letartóztatására azért került sor, mert a terhelt az eljárási cselekményen idézés
ellenére nem jelent meg, és elmaradását előzetesen alapos okkal nem mentette ki, vagy az
akadály megszűnése után nyomban alapos okkal nem igazolta.

 Óvadék ellenében szabadlábon lévő terhelt előzetes letartóztatására

32
 o A terhelt az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, és elmaradását előzetesen
alapos okkal nem mentette ki, vagy az akadály megszűnése után nyomban alapos okkal nem
igazolta.
o Az óvadék elfogadása után a terhelt előzetes letartóztatásának más oka merült fel.

3. A lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet és a távoltartás

Lakhelyelhagyási tilalom: A lakhelyelhagyási tilalom a terhelt mozgási szabadságát és a lakóhely szabad

megválasztásának jogát korlátozza.  előzetes letartóztatás egyik alternatívája.

A lakhelyelhagyási tilalom elrendelésének feltételei:

 Akkor rendelhető el, ha az előzetes letartóztatás feltételei fennállnak, de a bűncselekmény jellegére,
a terhelt személyi és családi körülményeire vagy az eljárás során tanúsított magatartására tekintettel,
az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók.
 Alkalmas lehet a bűnismétlés megakadályozására
A lakhelyelhagyási tilalom tartalma:
 A bíróság megtilthatja a terheltnek, hogy
o meghatározott területet, körzetet engedély nélkül elhagyjon
o tartózkodási helyét, lakóhelyét megváltoztassa
 A lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére tett indítványában az ügyész megjelöli azt a területet vagy
körzetet, amelyre a terhelt mozgásszabadságát korlátozni kívánja. Amennyiben az ügyész a
rendőrségen való időközönkénti jelentkezés vagy lakhelyelhagyási tilalom célját biztosító más
korlátozás előírását tartja szükségesnek, azok megjelölésével erre is indítványt tesz.
 Ha olyan változás következett be a terhelt életkörülményeiben, amely indokolja a korlátozás
tartalmának megváltoztatását.  sor kerülhet részleges feloldásra: engedélyezhető a terhelt számára,
hogy a lakhelyelhagyási tilalommal érintett területet, körzetet meghatározott célból és úti célra
egyszer, időszakosan vagy rendszeresen elhagyja, ill. lakóhelyét vagy tartózkodási helyét
megváltoztassa.
A lakhelyelhagyási tilalom elrendelése:
 Elrendelésére kizárólag bíróság jogosult
 Az ügyésznek indítványtételi joga van, és dönthet a lakhelyelhagyási tilalom részleges feloldásáról,
ill. megszüntetéséről.
 A bíróság két helyzetben rendelheti el
1) Ha az ügyész a terhelt előzetes letartóztatására tett indítványt, de a bíróság az enyhébb
korlátozást is elegendőnek tartja.
2) Ha az ügyész eleve lakhelyelhagyási tilalom elrendelését tartotta szükségesnek és
arányosnak.
 Amennyiben a bíróság elrendeli, előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként jelentkezzen
a rendőrségen, és egyéb korlátozást is elrendelhet pl. szórakozóhelyek látogatásának tilalma,
bizonyos személyekkel nem találkozhat. A Be. lehetővé teszi, hogy a rendőrség a terhelt mozgását
nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze.
A lakhelyelhagyási tilalom tartama:
 A vádirat benyújtása előtt elrendelt: az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott
határozatáig tart.
 Az ezt követően elrendelt vagy fenntartott: az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig
tart.
 Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott: a
másodfokú eljárás befejezéséig tart.
 A másodfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott: az eljárás jogerős befejezéséig tart.
 Ha a bíróság a lakhelyelhagyási tilalmat a vádirat benyújtása előtt rendelte el, és azóta 6 hónap eltelt
anélkül, hogy az ügyész vádat emelt volna, a tilalom fenntartásának szükségességét a bíróság
megvizsgálja.
A lakhelyelhagyási tilalom megszűnése, megszüntetése:
 Megszűnik, ha
o tartama lejárt,
o az eljárást jogerősen befejezték,
o a nyomozást megszüntették,

33
 o a vádemelést elhalasztották.
 Meg kell szüntetni a lakhelyelhagyási tilalmat, ha elrendelésének oka megszűnt.
A lakhelyelhagyási tilalom megszegésének szankciója:
 Ha a terhelt előzetesen nem menti ki magát, vagy távolmaradását nem igazolja: őrizetbe vehető, házi
őrizete vagy előzetes letartóztatása rendelhető el, rendbírság szabható ki vele szemben.

Házi őrizet: A házi őrizet a terhelt mozgási szabadságát és a lakóhely szabad megválasztásának jogát
korlátozza.

A házi őrizet tartalma:

 Szigorúságát tekintve a lakhelyelhagyási tilalom és az előzetes letartóztatás között elhelyezhető el.
 A házi őrizet elrendelésére, tartamára, fenntartására és megszüntetésére az előzetes letartóztatás
rendelkezéseit kell alkalmazni.
 Házi őrizet elrendelése esetén a bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a
terhelt csak a bíróság határozatában meghatározott célból, az ott írt időben és távolságra, úti célra
hagyhatja el. Célja lehet a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés.
A házi őrizet ellenőrzése:
 A házi őrizet előírásainak megtartását a rendőrség ellenőrzi különféle módokon, így:
o járőr útján
o a terhelt esetenkénti ellenőrzése
o a mozgás nyomon követő technikai eszközzel történő ellenőrzése (ha a bíróság így
rendelkezik és a terhelt hozzájárult)
o folyamatos rendőri ellenőrzés.
A házi őrizet megszegése esetén alkalmazandó szankciók: Csekélyebb súlyú szabadságszegés esetén
rendbírság. Súlyosabb ellenszegülés esetén a terhelt őrizetbe vehető és előzetes letartóztatása is elrendelhető.
Távoltartás: a terhelt szabad mozgásához és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának
korlátozása. A bíróság ekkor, azt a helyet, ill. személyt nevezi meg határozatában, amelyet, ill. akit nem
szabad megközelítenie a terheltnek.

A távoltartás feltételei:
 Akkor rendelhető el, ha a terhelt megalapozottan gyanúsítható szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény elkövetésével, de az előzetes letartoztatás elrendelése nem szükséges, mert az elérni
kívánt célok így is biztosíthatók.
 Megalapozottan feltehető, hogy a sértett lakókörnyezetében hagyása esetén a tanú befolyásolásával
vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást.
Véghezvinné a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt, vagy a sértett sérelmére újabb,
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el.
 A bíróság a következőket veszi figyelembe:
o a bűncselekmény jellegét (olyan bűncselekményt követett-e el, amely alkalmas arra, hogy a
sértettnek a terhelttől való félelmét megalapozza)
o terhelt magatartását (a büntetőeljárás előtt és alatt)
o a terhelt és sértett viszonyát mérlegeli
 ez a kényszerintézkedés kettős célt szolgál:
1) az eljárás, bizonyítás sikerét
2) a sértett, ill. más személyek védelmét

A távoltartás elrendelése:
 Csak a bíróság rendelheti el
 Erre vonatkozó indítványt terjeszthet elő
o az ügyész,
o a magánvádló,
o a pótmagánvádló,
o a sértett,
o a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője,
o a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője.

A távoltartás tartalma:

34
A távoltartás elrendelése esetén a bíróság határozatában megállapítja a terheltre vonatkozó szabályokat.
Ennek keretében a terheltet a következőkre kötelezheti:
 hagyja el a határozatban megjelölt lakást, és oda a bíróság által meghatározott ideig ne térjen vissza,
 tartsa távol magát a határozatban megjelölt személytől, aki nem csak a sértett, de közvetlen sérelmet
nem szenvedett kiskorú személy is lehet,
 tartózkodjon attól, hogy a meghatározott személlyel akár közvetlenül, akár közvetve érintkezésbe
lépjen.
Amennyiben a bíróság elrendeli, előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként jelentkezzen a
nyomozó hatóságnál.
A bíróságnak lehetősége van arra, hogy a távoltartás időtartama alatt bekövetkezett változások
következményeit levonja, azaz módosíthatja vagy megszüntetheti a határozatot, ha olyan változás
következett be a terhelt életkörülményeiben, amely indokolja ezt.

A távoltartás időtartama:
 10 naptól 60 napig terjedő időre rendelheti el a távoltartást.
 Az időtartam meghosszabbítására nincs lehetőség.
 Nem kizárt azonban, hogy a kényszerintézkedés időtartamának letelte és így megállapított
korlátozásnak a megszűnése esetén, ha annak feltételei ismét fennállnak, és a jogosultak
indítványozzák, újra elrendelje a távoltartást a bíróság.

A távoltartás megszegésének szankciója:

Ha a terhelt a távoltartás szabályait szándékosan szegi meg, és utólag sem menti ki magatartását, a Be.
lehetővé teszi enyhébb kötelezettségszegés esetén a rendbírság kiszabását, súlyosabb esetben az előzetes
letartóztatás elrendelését.
4. Az ideiglenes kényszergyógykezelés

Fogalma:
Az ideiglenes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása
jogerős ítélet nélkül.

Az ideiglenes kényszergyógykezelés feltételei

 Anyagi jogi feltételek:
o A terhelt személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekményt követett
el.
o Kóros elmeállapota miatt nem büntethető.
o Tartani kell attól, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb, hasonló bűncselekményt követne
el.
o Amennyiben büntethető lenne, vele szemben 1 évet meghaladó szabadságvesztést szabnának
ki.
 Eljárásjogi feltételek:
o Bűncselekmény gyanúja alapján a nyomozást elrendelték.
o A terhelttel szemben a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja fennáll és ezt
közölték.
o Nem áll fenn az ideiglenes kényszergyógykezelést kizáró ok.
o Megalapozottan lehet következtetni arra, hogy a terhelt kényszergyógykezelését kell
elrendelni.

Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése

 Csak a bíróság rendelheti el a vádemelés előtt és azt követően egyaránt.
 141. § (1) Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az ideiglenes kényszergyógykezelés
elrendelésével egyidejűleg az előzetes letartóztatást meg kell szüntetni.
 145. § (5) Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése ellen a terhelt házastársa és törvényes
képviselője is jogosult fellebbezésre, és a felsoroltak indítványozhatják az ideiglenes
kényszergyógykezelés megszüntetését is.

Az ideiglenes kényszergyógykezelés időtartama

35
  A vádirat benyújtása előtt elrendelt: az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott
határozatáig tart.
o Ha az ideiglenes kényszergyógykezelés megkezdésétől 6 hónap eltelt, és az ügyész még nem
nyújtott be vádiratot, az ideiglenes kényszergyógykezelés indokoltságát a bíróság
felülvizsgálja.
o Az ideiglenes kényszergyógykezelés megkezdésétől számított 1 év elteltével annak
indokoltságát a törvényszék egyesbíróként eljárva vizsgálja felül.
 A vádirat benyújtása után elrendelt: 6 hónap elteltével az elsőfokú bíróság, 1 év elteltével a
másodfokú bíróság dönt, majd a továbbiakban 6 havonta kerül sor a felülvizsgálatra. Ha már az
ügyben harmadfokú eljárás van folyamatban, akkor az jár el.

Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése ellen a terhelt házastársa és törvényes képviselője is

jogosult fellebbezésre, és a felsoroltak indítványozhatják az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetését
is.

A terhelt jogai:
Az ideiglenesen kényszergyógykezelt a törvényes képviselőjével szóban ellenőrzés nélkül, ha pedig
megalapozottan feltehető, hogy ezáltal az eljárást meghiúsítaná, ellenőrzés mellett érintkezhet.

Az ideiglenes kényszergyógykezelés megszűnése:

Az ideiglenes kényszergyógykezelés megszűnik, ha
 a tartama lejárt,
 a nyomozást megszüntették,
 annak határideje lejárt, továbbá,
 ha az eljárást jogerősen befejezték.
Meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt.

Az ideiglenes kényszergyógykezelést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) kell

végrehajtani.
5. A házkutatás és a motozás

Házkutatás

Fogalma: A házkutatás az érintett személynek a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jogát korlátozza.

A házkutatás tárgya és célja:

 tárgya: A (1) ház, (2) lakás, (3) egyéb helyiség vagy (4) azokhoz tartozó bekerített hely, továbbá (5)
az ott elhelyezett jármű átkutatása, illetőleg (6) számítástechnikai rendszer vagy ilyen rendszer útján
rögzített adatokat tartalmazó adathordozó átvizsgálása az eljárás eredményessége érdekében.
o Ha a jármű pl. garázsban, ház udvarán áll: házkutatás szabályai.
o Ha a közúton megállított járművet vizsgálják át: motozás szabályai.
 célja: A házkutatás célja a dolgok, nyomok felkutatása, vagy az elkövető kézre kerítése.

Elrendelésének feltételei:
 Általános alapfeltétele:
o a nyomozás elrendelése bűncselekmény gyanúja miatt
o az eljáró hatóság házkutatást elrendelő határozata
 Különös feltétele
o a bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítésére,
o a bűncselekmény nyomainak felderítésére,
o bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vezet.

Eljáró hatóságok:
 Főszabály: bármely, a büntetőügyekben eljáró hatóság elrendelheti.
 Közjegyzői, ügyvédi iroda, egészségügyi intézmény : csak a bíróság rendelheti el és csak az ügyész
jelenlétében foganatosítható.

36
  Sürgős esetben: késedelem esetén a fenti esetben is megtarthatja az ügyész a bíróság határozata
nélkül azzal, hogy azt utólag be kell szerezni. Ha ezt a bíróság elutasítja, a házkutatás eredménye
bizonyítékként nem használható fel.

Az érintetett védő garanciák:

 Rendszerint az érintett jelenlétében kell elvégezni.
 A megkezdése előtt közölni kell vele a házkutatást elrendelő határozatot.
 Ha a házkutatás meghatározott, illetőleg ismert bizonyítási eszköz vagy elkobozható dolog, illetőleg
személy megtalálására irányul, fel kell őt szólítani, hogy:
o a keresett dolgot adja elő.
o a számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón tárolt adatot tegye hozzáférhetővé
o a személyt adja át.
 Ha a fenti 3 dolognak eleget tesz, a házkutatás nem folytatható, kivéve, ha gyanú merül fel arra,
hogy a házkutatás során más bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog is
fellelhető.
 Ha a házkutatáson az érintett, illetőleg a védője, képviselője vagy megbízott hozzátartozója nincs
jelen, az érintett érdekeinek védelmére olyan személyt kell kirendelni, akiről alaposan feltehető,
hogy a házkutatással érintett érdekeit megfelelően védi. (Ennek hiánya viszont nem akadálya a
házkutatás foganatosításának)

Speciális szabályok a közjegyzői és ügyvédi iroda és az egészségügyi intézmény átkutatására

 A közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézményben tartandó házkutatást -
ha az nem kizárólag bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítésére irányul - a vádirat benyújtásáig a
bíróság rendeli el.
 A házkutatás csak az ügyész jelenlétében végezhető.
 Az ügyész a bíróság határozata nélkül tarthatja az ilyen esetekben a házkutatást, ha a házkutatás
késedelmes foganatosítása a házkutatás céljait veszélyezteti.
 Ilyenkor a bíróság határozatát utólag be kell szerezni.
 Ha a bíróság az indítványt elutasítja, a házkutatás eredménye bizonyítékként nem használható fel.
 A speciális szabályozás oka: e helységekben olyan adatok válhatnak hozzáférhetővé, melyek
megőrzéséhez az érintettek különösen méltányolható érdeke fűződik.

Közös szabályok a házkutatásra, motozásra, lefoglalásra

 Az érintett kíméletével kell végezni.
 Lehetőleg a napnak a 6. és 24. órája között kell végezni.
 Biztosítani kell, hogy az intézkedés folytán ne kerüljenek nyilvánosságra a magánéletnek a
büntetőeljárással össze nem függő körülményei.
 Kerülni kell a szükségtelen károkozást.
 Az intézkedésről készített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a tárgyi bizonyítási eszközt vagy
más dolgot, tárgyat hol, milyen körülmények között találták meg.
 Aki a házkutatást, a motozást vagy a lefoglalás érdekében tett intézkedést akadályozza, ezek tűrésére
kényszeríthető, és - a terhelt kivételével - rendbírsággal sújtható.
 A nyomozó hatóság a bíróságnak a házkutatás, a motozás és a lefoglalás végrehajtására vonatkozó
utasításait határidőre teljesíti.
Motozás

Fogalma:
Az emberi méltósághoz a személyi sérthetetlenséghez fűződő alkotmányos alapjogot korlátozó
kényszerintézkedés.

A motozás célja, lényege:

 A motozás bizonyítási eszköz vagy elkobozható, illetőleg vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása
céljából a terhelt és az olyan személy ruházatának és testének átvizsgálása, akiről megalapozottan
feltehető, hogy bizonyítási eszközt vagy elkobozható, illetőleg olyan dolgot tart magánál, amely
vagyonelkobzás alá eshet.
 A motozás során a motozás alá vont személy rendelkezése alatt álló jármű, csomag és más tárgy is
átvizsgálható.

37
A motozás elrendelése, foganatosítása:
 A motozás elrendelése:
o Motozást az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendel el.
o Ha a motozást az ügyész rendeli el, végrehajtásához a nyomozó hatóságot veszi igénybe.
o Jellegéből kifolyólag azonnali végrehajtása szükséges, ezért ritkán kerül rá sor az elrendelő
határozat után, a gyakorlatban sokszor halaszthatatlan nyomozási cselekményként
foganatosítják.
 A motozás foganatosítása:
o Ha a motozás célja meghatározott dolog megtalálása, az érintettet előbb fel kell szólítani,
hogy a keresett dolgot adja át, ha a felszólításra a keresett dolgot előadja, a motozástól el
kell tekinteni. (Tehát itt is az önkéntesség az elődleges + kérdéses, hogy ha gyanú merül fel
további dolgokra sor kerülhet-e a motozásra)
o Az érintett testének átvizsgálását csak a megmotozottal azonos nemű végezheti, és a
motozásnál csak ilyen személy lehet jelen. =>Ez az un. KETTŐS NEMI SZABÁLY!
o A fenti rendelkezés nem vonatkozik a motozásnál közreműködő orvosra. (Testüregek
átvizsgálása)
o A motozásnál jelen lehet a motozás helyszínén tartózkodó, az érintett által megnevezett
személy, kivéve az olyan személyt, akinek a jelenléte a nyomozás érdekeit veszélyezteti.
Két kérdés vethető fel a kettős nemi szabály kapcsán:
1) Miért kellene arra is alkalmazni, akinek jelenlétét az érintett kívánja? (Pl. férj-feleség)
 Erre csak a törvény indokolása pozitív választ ad: az érintett által megnevezett
személy lehet az érintettől eltérő nemű is.
2) Amennyiben csak a jármű átvizsgálására kerül sor, célszerű-e ahhoz ragaszkodni, hogy azt
csak az érintettel azonos nemű végezze?
 Erre nincs válasz a törvényben, sem indokolásában.

Külföldi megoldások a motozás kapcsán:

 Angliában és Walesben a motozás személyt és járművet érinthet.
 A motozás „mélysége” (pl., hogy mennyire kell levetkőzni) az adott helyszíntől függ.
 Ismerik az intim motozás (intimate search) kategóriáját.
 Franciaországban a testi motozásra a házkutatás feltételei esetén van mód, azzal, hogy ha feltételei
nem állnak fenn, csak a külső ruházat vizsgálható át.
 Németországban – hasonlóan hazánkhoz – intim, testi motozást csak orvos végezhet, és ez
hozzájárulás hiányában is elvégezhető, akár kényszerrel is.

6. A lefoglalás

Fogalma:
A lefoglalás a bizonyítás érdekében vagy az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítására a dolog
birtokának elvonása a birtokos rendelkezése alól. (Ahogy a törvényben is, a valóságban is általában a
házkutatást vagy a motozást követi.) Csak átmeneti jellegű, végleges akkor lesz, ha a lefoglalt dolgot
elkobozzák (ez pedig egy büntető anyagi jogi intézkedés).

A lefoglalás célja, tárgya:

 célja:
 bizonyítási eszköz biztonságba helyezése
 a leendő elkobzás végrehajtásának biztosítása
 bűncselekmény bizonyítékainak megőrzése, ill. elvonásának megakadályozása
 tárgya:
 Olyan dolog, amely bizonyítási eszköz lehet vagy a törvény értelmében elkobozható, vagy
amelyre vagyonelkobzás rendelhető el.
 A dolog fogalmának kiterjesztéseként: számítástechnikai rendszernek vagy ilyen rendszer
útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó.
 A közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézményben tartott iratok
lefoglalását a bíróság rendeli el.

38
  A címzettnek még nem kézbesített postai és hírközlési küldeménynek a vádirat benyújtásáig
az ügyész, azt követően a bíróság rendeli el. (A határozat meghozataláig csak a küldemény
visszatartásának van helye.)
 Sajtótermék szerkesztősége iratainak lefoglalását a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt
követően a bíróság rendeli el.
 Ha ingatlan lefoglalását rendelték el, azt a zár alá vétel szabályai szerint kell végrehajtani.

Eljáró hatóság:
 Főszabály: A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendeli el „egyszerű” dolog, vagy
számítástechnikai adathordozó esetén.
 Közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézményben tartott iratok esetén: a
bíróság rendeli el.
 A címzettnek még nem kézbesített postai és hírközlési küldeménynek, valamint a sajtótermék
szerkesztősége iratainak lefoglalása esetén: a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság
rendeli el.
 Ha a lefoglalást a bíróság, illetőleg az ügyész rendeli el, végrehajtásához a nyomozó hatóságot veheti
igénybe.

A lefoglalás foganatosítása:
 A dolog/adathordozó birtokosát vagy az adat kezelőjét fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja
át, illetőleg a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatot tegye hozzáférhetővé.
 Ha ezt önként nem teszi meg, rendbírsággal sújtható, kivéve a terheltet és azt, aki a tanúvallomást
megtagadhatja, illetőleg aki tanúként nem hallgatható ki.
 Az átadás megtagadása nem akadálya annak, hogy a keresett dolgot, illetőleg a számítástechnikai
rendszer útján rögzített adatot házkutatással, illetve motozással megszerezzék.
 A fentire az érintettet figyelmeztetni kell.
 Postai vagy hírközlési küldemény esetén a határozat meghozataláig csak a küldemény
visszatartásának van helye.
 Ha az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a lefoglalás elrendelésére nem jogosult, késedelmet nem
tűrő esetben a dolgot őrzésbe veheti. Ebben az esetben a lefoglalás elrendelésére jogosult határozatát
utólag késedelem nélkül be kell szerezni. A dolog őrzését meg kell szüntetni, és azt a birtokosnak
vissza kell adni, ha a lefoglalásra jogosult a lefoglalást nem rendeli el.
 Iratok esetén általános szabály, hogy gondoskodni kell arról, hogy illetéktelenek ne ismerhessék
meg.

Lefoglalási tilalmak:
 Nem foglalhatók le a terhelt és a védő között váltott levelek és más írásbeli közlések, valamint a
védőnek az ügyre vonatkozó feljegyzései.
 Nem foglalhatók le a terhelt és a tanúvallomás megtagadására a relatív akadályok alapján jogosult
személy között váltott levelek és más írásbeli közlések, feltéve, ha a dolgot a tanúvallomás
megtagadására jogosult személy őrzi.
 Nem foglalhatók le azok az iratok sem, amelyeknek tartalmára a tanúvallomás megtagadható, ha az
iratot a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi.
 Ez a korlátozás kiterjed annak a személynek a hivatali helyiségében őrzött iratokra és
dolgokra, aki foglakozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, és ez
alapján a tanúvallomást megtagadhatja.
Kivételek:
 Ha a tanúvallomás megtagadására jogosult személy az üggyel kapcsolatban megalapozottan
gyanúsítható társtettes-séggel, részességgel, bűnpártolással vagy orgazdasággal.
 Ha a lefoglalandó dolog a bűncselekmény eszköze.
 Ha a tanúvallomás megtagadására jogosult személy a lefoglalandó dolgot – azt követően, hogy
őt figyelmeztették arra, hogy az általa őrzött iratokra lefoglalási korlátozás vonatkozik – önként
átadja.
 A médiatartalom-szolgáltató és munkatársai nem kötelezhetők arra, hogy „informátoraikat”
kiadják, e kérdésben a tanúvallomást megtagadhatják.

39
Iratokra vonatkozó szabályok:
 Irat esetében gondoskodni kell arról, hogy annak tartalma illetéktelen személy előtt rejtve maradjon.
 Ha az olyan irat megtalálásánál az ügyész nincs jelen, amelyre nézve a birtokosa szerint az alapján
tagadható meg a tanúvallomás, hogy magát vagy hozzátartozóját bcs elkövetésével vádolná, és az irat
birtokosa, illetőleg védője, képviselője vagy megbízott hozzátartozója az irat tartalmának
megismeréséhez nem járul hozzá, az iratot tartalmazó adathordozót, illetőleg az iratot zárt borítékban
átadja a nyomozó hatóságnak, a nyomozó hatóság az iratot betekintés nélkül továbbítja az ügyésznek.
 Ha ez nem lehetséges, a nyomozó hatóság a lefoglalt dolog őrzésére vonatkozó szabályok
alkalmazásával intézkedik az irat őrzéséről.
 Az ügyész az irat tartalmának megismerése után haladéktalanul határoz az irat lefoglalásáról, illetőleg a
közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézményben tartott iratok esetében a
lefoglalás iránti indítvány bírósághoz történő előterjesztéséről.
 Ha az ügyész, illetőleg a bíróság a lefoglalást nem rendeli el, az irat sem ebben az ügyben, sem más
büntetőeljárásban bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.
 Az irat birtokosának kérésére - ha ez az eljárás érdekét nem veszélyezteti - a lefoglalt iratról részére
hiteles másolatot kell kiadni.

A lefoglalt dolog megőrzése:

 A lefoglalt dolgot letétbe kell helyezni.
 Ha a dolog letétbe helyezésre nem alkalmas, vagy azt más fontos ok indokolja, a megőrzéséről egyéb
módon kell gondoskodni.
 Ez utóbbi esetben a lefoglalt dolognak a bűncselekménnyel kapcsolatos egyedi tulajdonságait
rögzítő iratot vagy fényképet kell az ügy irataihoz csatolni.
 Ha ingatlan lefoglalásának van helye, a lefoglalást el kell rendelni, azt azonban a zár alá vétel
szabályai szerint kell végrehajtani.
 A lefoglalt dolgokat jegyzőkönyvben vagy más okiratban a mennyiségük, értékük, minőségi
állapotuk feltüntetésével, egyedi azonosításra alkalmas módon fel kell sorolni.
 A lefoglalt dolgot úgy kell őrizni, hogy az változatlanul maradjon, a bűncselekmény esetleges
nyomai el ne tűnjenek, a lefoglalt dolgot ne lehessen kicserélni, és az azonossága könnyen
megállapítható legyen.

Mikor kerülhet sor a lefoglalt dolog előzetes értékesítésére?

A bíróság a lefoglalt dolog értékesítéséről határoz, ha a lefoglalt dolog:
 Gyors romlásnak van kitéve.
 Huzamos tárolásra alkalmatlan.
 Kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú
ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna.
 Értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.
A lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha a lefoglalt dolog kiadása iránt senki nem jelentett be jogos
igényt.

A lefoglalás megszüntetése:
 Ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség.
 Ha a nyomozást megszüntették.
 Ha a nyomozás határideje meghosszabbítás nélkül lejárt vagy
 A lefoglalt dolgot a szakértő megvizsgálta és további szakértői vizsgálatra már nincs szükség.
A bíróság által elrendelt lefoglalást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.

A lefoglalt dolog kiadása:

Kinek kell kiadni a lefoglalás megszűnése után:
1. Aki a bcs elkövetésekor annak tulajdonosa volt, és ezt kétséget kizáróan igazolja.
2. Ha ilyen személy nincs, akkor annak kell kiadni, aki alaposnak látszó igényt jelentett be.
3. Ha ilyen sincs, az kapja vissza a lefoglalt dolgot, akitől azt lefoglalták.
4. A terheltnek csak akkor lehet kiadni, ha nincs olyan személy, aki ez előzőek alapján jogosult lenne.
5. Az államnak, ha kétségtelenül mást illet, de annak kiléte nem állapítható meg.

40
A lefoglalt dolog visszatartása:
A terheltnek kiadandó dolgot a vele szemben megállapított:
1) pénzbüntetés
2) pénzmellékbüntetés,
3) vagyonelkobzás,
4) bűnügyi költség
5) polgári jogi igény biztosítására vissza lehet tartani. (Erről az ügydöntő határozatban kell
rendelkezni.)
 A magánfélnek 60 nap áll rendelkezésére, hogy:
i. Ha a bíróság a polgári jogi igény kérdésében érdemben döntve annak helyt adott, a
megállapított teljesítési határidőtől számítva ezen időn belül végrehajtást kérjen.
ii. Ha a bíróság az igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, ezen időn belül
kell igazolnia, hogy polgári pert indított, és ebben biztosítási intézkedés iránti
kérelmet nyújtott be.

7. Az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés és az elektronikus adat ideiglenes

hozzáférhetetlenné tétele

Fogalma:
A megőrzésre kötelezés a bűncselekmény felderítése és a bizonyítás érdekében a számítástechnikai rendszer
útján rögzített adat birtokosának, feldolgozójának, illetőleg kezelőjének a számítástechnikai rendszer útján
rögzített meghatározott adat feletti rendelkezési jogának ideiglenes korlátozása. Rendeltetése szerint egy
későbbi esetleges lefoglalás sikerességét hivatott biztosítani.

A megőrzésre kötelezés célja és tárgya:

 célja: A büntetőeljárás sikere érdekében az adat változatlan megőrzése, biztonságos tárolásának
biztosítása, illetve annak megakadályozása, hogy azokhoz illetéktelen személy hozzáférjen.
 tárgya: Annak az adatnak a megőrzése rendelhető el, amely bizonyítási eszköz, vagy más bizonyítási
eszköz felderítéséhez, a gyanúsított kilétének, tartózkodási helyének megállapításához szükséges.

Ki kötelezhető az adat megőrzésére?

Mindazok a személyek, akik az adatokkal dolgoznak, azzal rendelkezhetnek, azaz az adat:
 birtokosa,
 feldolgozója,
 kezelője.

A kötelezettség tartalma
 Megőrzési kötelezettség:
o Változatlan megőrzés.
o Biztonságos tárolás biztosítása. (ha szükséges más adatállománytól elkülönítve)
o A rögzített adat megváltoztatásának, törlésének, megsemmisítésének, továbbításának,
másolat készítésének, az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférésnek a megakadályozása.
 Tájékoztatási kötelezettség: ha mégis sor kerül a jogosulatlan, megváltoztatásra, törlésre stb. vagy
ezeket megkísérlik, haladéktalanul tájékoztatnia kell az elrendelő hatóságot.

A kényszerintézkedés foganatosítása:
A hatóság tevési kötelezettsége csak annyi, hogy elrendelő haladéktalanul megkezdi az érintett adatok
átvizsgálását, és ennek eredményéhez képest az adatnak a számítástechnikai rendszerbe vagy más
adathordozóra történő átmásolásával az adat lefoglalását kell elrendelni, vagy a megőrzésre kötelezést meg
kell szüntetni.
További biztosíték, hogy az elrendelő fokozott biztonságú elektronikus aláírással láthatja el az érintet adatot.

A megőrzésre kötelezés időtartama:

 Maximum 3 hónapig tarthat.
 Ez alatt vagy le kell foglalni az adatot, vagy
 meg kell szüntetni a megőrzésre kötelezést.

41
 8. A zár alá vétel

Lényege:
 Míg a lefoglalás a birtok elvonását jelenti, és a tulajdonos rendelkezési jogával élhet, addig a zár alá
vétel a rendelkezési jogot függeszti fel, és a birtoklás megmaradhat.
 Vagyoni szankció (vagyonelkobzás) végrehajtását, vagy egyéb kötelezettséget (polgári igény
megfizetése) hivatott biztosítani.
 Azért rendelik el, hogy a dolog tulajdonosa a fedezetül szolgáló dolgot ne idegenítse el, ne
terhelhesse meg.
Feltételei:
Akkor kerülhet rá sor, ha:
 az eljárás olyan bcs miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye.
 polgári jogi igényt érvényesítenek, (ekkor nem hivatalból, hanem csak kérelemre)
 és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják.

Tárgya:
A terhelt vagyonára terjed ki, de kiterjedhet:
 Egész vagyonára
 Vagyona egy részére
 Egyes vagyontárgyakra
A zár alá vétel – ha van ilyen – közhitelű nyilvántartásba (pl. ingatlan nyilvántartás) bejegyzése iránt
haladéktalanul intézkedni kell, vagy értesíteni az érintett gazdálkodó szervezetet.

Elrendelése: Kizárólag a bíróság (vádemelés előtt a nyomozási bíró) jogosult elrendelni.

A zár alá vétel feloldása:

1) Ha az elrendelésének oka megszűnt.
2) Ha a nyomozást megszüntették.
3) Ha a nyomozás határideje meghosszabbítás nélkül lejárt (ideértve a….).
4) Ha a zár alá vételt meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget letétbe
helyezték.
5) Ha az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be.
6) Ha a polgári jogi igényt elutasították.
7) Ha a polgári jogi igény megítélése esetén a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától
számított 30 napon belül nem kért végrehajtást.
8) Ha a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása esetén az ügyész, illetőleg a magánfél 60
napon belül nem igazolta, hogy az igényét érvényesítette.

 Az 1)-3) pontok esetén kivétel, ha a zár alá vett vagyontárgyat, illetőleg vagyoni jogok feletti
rendelkezési jogot magának követelő személy a követelése érdekében 60 napon belül polgári eljárást
indított.
 Az 1)-3) és 7)-8) pontokban írt határidőt a zár alá vételt feloldó, a nyomozást megszüntető, a polgári
jogi igény megítélésre, illetőleg az egyéb törvényes útra utasításra vonatkozó határozat közlésétől
kell számítani.

Biztosítási intézkedés:
 célja: A biztosítási intézkedés a zár alá vétel érdekében annak ideiglenes megakadályozása, hogy a
terhelt vagy más érdekelt az ingó és ingatlan vagyona, vagyoni jogot megtestesítő értékpapírjai,
pénzintézetnél szerződés alapján kezelt pénzeszközei, gazdálkodó szervezet vagyonából az őt
megillető üzletrész vagy vagyoni hányad feletti rendelkezési jogát gyakorolja.
 elrendelheti: Az ügyész, és a nyomozó hatóság.
 feltételei:
o Ha a zár alá vétel feltételeinek fennállása valószínűsíthető ÉS
o a terhelt vagyona elrejtését, rendelkezési jogának átruházását, elidegenítését vagy
megterhelését megkísérli, illetőleg ha ez megalapozottan feltehető.

42
  tartama: A biztosítási intézkedés a felsorolt dolgok lefoglalását, illetve más hatóságok megkeresését
jelenti. (A hatóságok az intézkedéseket haladéktalanul kötelesek megtenni, és ennek megtörténtéről a
nyomozó hatóságot, illetőleg ügyészt haladéktalanul tájékoztatni)
 kivel szemben:
o Elsősorban azzal szemben alkalmazható, akinek a zár alá vétel a rendelkezési jogát
függesztené fel.
o Alkalmazható más olyan személlyel szemben is, aki a terhelttel - a dolog elrejtése,
rendelkezési jogának átruházása, elidegenítésének megkísérlése céljából - kapcsolatot tart,
vagy megalapozottan feltehető, hogy kapcsolatba lép.
 egyéb szabályai:
o A nyomozó hatóság, illetőleg az ügyész más szerveket, gazdálkodó szervezeteket is
megkereshet a terhelt vagyonának zárolása és a biztosítási intézkedés nyilvántartásba vétele
céljából.
o A megkeresett szervek a biztosítási intézkedés elvégzésére vonatkozó megkeresést
haladéktalanul nyilvántartásba veszik, gondoskodnak a vagyon zárolásáról, és ezek
megtörténtéről a megkeresést intéző nyomozó hatóságot, illetőleg ügyészt tájékoztatni
kötelesek.
o A biztosítási intézkedés nyilvántartásba vételét követően a biztosítási intézkedést elszenvedő
a rendelkezési jog átmeneti jellegű korlátozását tűrni köteles.
o A biztosítási intézkedést követően a zár alá vétel elrendelését haladéktalanul indítványozni
kell, és - ha ez a foganatosítást nem veszélyezteti - az érintettet értesíteni kell.
o Ha a zár alá vételt a bíróság nem rendelte el, a biztosítási intézkedést haladéktalanul fel
kell oldani.
9. Az eljárás rendjének biztosítását szolgáló kényszerintézkedések

E körbe tartozik a rendbírság, az elővezetés és a testi kényszer alkalmazása.

Rendbírság
 Az eljárás rendjének fenntartása érdekében, valamint az eljárási kötelezettségek megszegése esetén
kerülhet rá sor.
 Összege: 1000 – 200 000 Ft-ig, különösen súlyos vagy ismételt esetben akár 500 000 Ft is lehet.
 Csak az ügyész és a bíróság jogosult a kiszabására. (Az átváltoztatásról csak a bíróság dönthet)
 Néhány esetben a rendbírság meg nem fizetése esetén sor kerülhet annak elzárásra történő
átváltoztatásra. Esetei:
o a tanú, a védő és a szakértő idézéssel szemben mulasztásának következményeként
o ha a tanú, a védő, a szakértő önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, ill.
eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni
o az idézett kiskorú gondozója nem gondoskodott a kiskorú megjelenéséről
o ha a tanú a vallomástételt, ill. az eljárási cselekménynél való közreműködést jogosulatlanul
megtagadja
o ha a sértett, ill. tanú a szakértői vizsgálat során közreműködési kötelezettségét megszegi
o ha a szakértő a kötelezettségét megszegi
o a szemlének, a bizonyítási kísérletnek vagy a felismerésre bemutatásnak a sértett vagy más személy
nem veti alá magát, ill. a birtokában lévő tárgyat nem bocsátja az előző bizonyítási cselekmények
foganatosítása érdekében rendelkezésre
o azzal szemben, aki lefoglalás érdekében a dolgot nem adja át, ill. az információs rendszerben tárolt
adatot nem teszi hozzáférhetővé
o aki a házkutatást, a motozást vagy a lefoglalás érdekében tett intézkedést akadályozza
o aki a nyomozás során az eljárás rendjét zavarja, vagy a helyszínen tartózkodási kötelezettségének
nem tesz eleget
o a tárgyalás rendjének fenntartása körében a rendzavaró, ill. a tárgyalás szabályszerű menetét zavaró
személlyel szemben
o ha a pótmagánvádló képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg és magát alapos okkal előzetesen
nem menti ki
 Az átváltozatásról csak a bíróság, a vádemelés előtt a nyomozási bíró dönthet.

43
  Az átváltási kulcs 1000 – 5000 Ft helyébe lép egy-egy napi elzárás.  1 napnál rövidebb, és 100 napnál
hosszabb nem lehet.
 Az elzárás végrehajtására a szabálysértési jogszabályok alapján büntetés-végrehajtási intézetben kerül
sor. (Elhalasztás, félbeszakítás: csak kórházi kezelés esetén.)
 Az elrendelő határozat ellen önálló jogorvoslattal lehet élni, amely szuszpenzív jellegű, azaz a
végrehajtásra felfüggesztő hatálya van.

Elővezetés
 Az elővezetés személyi szabadságot korlátozó intézkedés annak érdekében, hogy az érintettet a bíróság,
az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elé állítsák, vagy biztosítsák az eljárási cselekményen való
részvételét.
 Ki rendelheti el:
o Elővezetés elrendeléséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendelkezik.
 Ki hajthatja végre:
o Az elővezetést a rendőrség hajtja végre, de az általa nyomozott ügyben az illetékességi területén
eljáró más nyomozó hatóság is végrehajthatja.
 Fajtái:
1) Előállítás: a rendőrség az érintett személyt az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt helyre
kíséri, ennek érdekében a reá irányadó törvény szerint szükség esetén kényszert és más
intézkedést alkalmazhat.
2) Útbaindítás: a rendőr az elővezetés foganatosítása helyett az érintett személy útba indulását
ellenőrzi, ha megalapozottan feltehető, hogy az elővezetés célja ezzel is elérhető.
3) Megkeresés: Katona elővezetése iránt az elővezetendő elöljáróját kell megkeresni.
 Az elővezetést általában a napnak a 6. és 24. órája között kell végrehajtani.
 Az elővezetés külön jogszabályban meghatározott költségének megfizetésére az elővezetettet kell
kötelezni.

Testi kényszer alkalmazása

 Mikor kell alkalmazni: Ha megalapozottan feltehető, hogy
o eljárási cselekmény biztosítása vagy
o bizonyítási cselekmény foganatosítása céljából alkalmazása szükséges.
 Kivel szemben:
o a terhelttel,
o a sértettel,
o a tanúval, valamint
o az eljárási cselekményt akadályozó más személlyel szemben alkalmazható.
 Ki rendelheti el:
o bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság
 Ki hajthatja végre:
o a rendőrség
o kivételesen a bv. őr (csak elj. csel. biztosítására)

10. A bizonyítási rendszerek. A bizonyítás általános kérdései: a bizonyítás tárgya, alanya

és elvei

Bizonyítás lényege:
 A büntetőjogi felelősségről való döntésnek tényeken, adatokon, bizonyítékokon kell alapulnia.
 Ezeket a bizonyítás során szerzik be.
 Amikor bizonyításról beszélünk, a bűncselekmény elkövetésének, a bűncselekmény elkövetője
felderítésének és a büntetőjogi felelősségnek tények, adatok alapján, jog által szabályozott módon
történő megállapítását értjük.

Bizonyítási rendszerek:

I. Tisztán formális bizonyítási rendszer:

 A XI-XIV. században volt jellemző

44
  Az elkövetéssel kapcsolatos tények, adatok felderítése nem fontos.
 A bizonyítást a babonák, természeti és keresztény vallási eszmék határozták meg.
 A bűncselekmény (főként az eretnekség) az Isten és a vallás megsértésének minősült.
 Meghatározott eljárások/eszközök igénybevétele esetén az Isten közvetlenül nyilatkozik a
bűnösségről.
 A megvádolt személyt istenítéleteknek (ordáliáknak) vetették alá.
 Ilyenek voltak pl.: kézfeltartás próbája, párbaj, bajvívás, megszentelt kenyér lenyelése, eskü szent
tárgyra, hidegvízpróba, melegvízpróba, tüzes vas próba.
 A tényleges bűnösség megállapítására nyilvánvalóan alkalmatlan volt.
 Előnye: kizárta a bírói önkény lehetőségét.

II. Kötött bizonyítási rendszer: a törvény határozza meg, hogy milyen bizonyítási eszközökkel lehet élni,
ezeket hogyan, milyen formai követelmények betartásával lehet használni, és a szabályok betartásának
eredményeként mit szabad bizonyítéknak tekinteni és felhasználni.

a. Pozitíve kötött bizonyítási rendszer:

o A XIII-XVIII. században volt jellemző.
o Az inkvizitórius eljárási rendszerrel együtt jelent meg.
o Lényege: a bíró valamely vitás perbeli tényt nem vehet bizonyítottnak –különösen a
terhelt bűnösségét nem állapíthatja meg – mindaddig, amíg a törvényben vagy az eljárási
gyakorlatban előre meghatározott mennyiségű és minőségű bizonyítékot össze nem
gyűjtött.
o Ha ez nem történik meg, a vádlottat fel kell menteni, a bizonyítékok megszerzése esetén
pedig bűnösnek kell kimondani.
o A bíró tevékenysége tehát annak megállapítására szorítkozik, hogy fennállnak-e a
törvényben meghatározott feltételek, tekintet nélkül arra, hogy meg van-e győződve
azok valódiságáról.
o Előnye: kizárja a bírói önkényt
o Legfőbb eszköze: a kínvallatás, tortúra.

b. Negatíve kötött bizonyítási rendszer:

o Kb. a XIX. században jellemző.
o Nem azt írja elő, hogy mit kell bizonyítottnak tekinteni, hanem negatíve állítja fel a
bizonyítás korlátait.
o A bíróság a büntető per valamely vitás kérdését – különösen a terhelt bűnösségét – nem
tekintheti bizonyítottnak, ha azt legalább bizonyos mennyiségű és minőségű bizonyíték
nem bizonyítja.
o Ha viszont van ilyen bizonyíték, a bíró dönt, hogy a bizonyítékok alapján bizonyítottnak
tekintse-e a tényállást és a bűnösséget, és ez alapján elítélje-e a vádlottat.
o Tehát nem zárja ki a bíró szabad meggyőződését, csak korlátozza azt.
o Különbség a pozitíve kötöttől: itt a bíró soha nem köteles a vádlottat egyéni
meggyőződése ellenére elítélni, sőt mindig szabadságában áll, hogy a bizonyítottság
hiányát vagy az ártatlanságot megállapítsa és felmentse a terheltet, ellenben soha nem
ítélheti el, ha a törvényben meghatározott minőségű és mennyiségű bizonyítási eszköz
nem áll rendelkezésére.

III. Szabad bizonyítási rendszer:

 Lényege: a bíróságot sem a bizonyítási eszközök felhasználásánál, sem az ezekből származó
bizonyítékok értékelésénél nem kötik szabályok.
 A bizonyítékoknak nincs előre meghatározott értéke, azok értékelésénél csak az ítélkező belső
meggyőződése köti.
 Téves azonban úgy értelmezni, hogy megengedné a teljesen korlátlan ötletszerű, ösztönre,
sejtelemre, érzésre alapozott ítélkezést.
 Ez a rendszer a maga tiszta formájában soha nem létezett.

IV. Vegyes bizonyítási rendszer:

 Lényege: mind a bizonyítási eszközöket, mind a bizonyítás szabályit a törvény határozza meg.

45
  A mai büntetőeljárási rendszerek is ilyenek (mind az angolszász, mind a kontinentális)
 A törvények tételesen meghatározzák, hogy milyen eszközökkel lehet bizonyítani, viszont ezek
között nem állít fel érték vagy fontossági sorrendet.
 A bizonyítás során meg kell határozni, hogy mi a bizonyítás tárgya, ki bizonyíthat, milyen
eszközzel, milyen szabályok betartásával kell, mit szükségtelen vagy tilos bizonyítani.

Bizonyítás tárgya:
 „Amit bizonyítani kell”
o A bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok
alkalmazásában jelentősek.
o A bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell
törekedni.
o A bizonyítás a büntetőeljárás járulékos kérdéseinek - különösen a polgári jogi igénynek -
elbírálásában jelentős tényekre is kiterjedhet.
 Nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről az eljáró
bíróságnak / ügyésznek / nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van.
 A bizonyítás során két egymással szorosan összefüggő fő kérdést kell bizonyítani:
o Ténykérdést: mi történt, hogyan történt stb.
o Jogkérdést: a tények alapján hogyan minősül a cselekmény + fennáll-e a terhelt büntetőjogi
felelőssége.

Bizonyítás alanya
 „Akik bizonyítanak”
o Alanya lehet: Bíróság, Ügyész, Nyomozóhatóságok, Terhelt, Védő, Magánvádló,
Pótmagánvádló, Magánfél
o Csak az arra – a jog által – feljogosított szervek/személyek végezhetik.
 Kontinentális országokban:
o A bíróság/ügyész/nyomozóhatóság a domináns
o A nyomozóhatóságok is a bizonyítás alanyai, az ő általuk feltárt tények/adatok
bizonyítékként a tárgyaláson felhasználhatók.
 Angolszász országokban:
o A vád és a védelem a domináns.
o A nyomozóhatóságok feladata csak a tények/adatok összegyűjtése, bizonyítás csak a
tárgyaláson folyhat.

Bizonyítás elvei:

1) A törvényesség
 Kettős követelmény:
o Kizárólag törvény határozhatja meg, hogy mi tekinthető bizonyítási eszköznek.
o Csak a törvényben meghatározott szabályok szerint lehet az eszközöket felhasználni.
 Büntetőeljárási értelemben csak az tekinthető bizonyításnak, ami a büntetőeljárás szabályai
szerint történik.
 A bizonyítási cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi
jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy a magánéletre
vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra.
 A fent említett határokon belül azonban nincs korlátozva a bizonyítás stratégiája, taktikája,
elve stb.

2) A bizonyítási eszközök alkalmazásának szabadsága

 Szabad felhasználás: a büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben
meghatározott minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási
eljárás [Be. 78.§ (1)]. Tehát a törvényesség elvének korlátai között bármilyen bizonyíték
szabadon felhasználható.
 Egyenértékűség: a bizonyítás eszközeinek és a bizonyítékoknak nincs törvényben előre
meghatározott bizonyító ereje [Be. 78.§(2)]. Tehát a bizonyítási eszközök között nincs
értékkülönbség, nincs hierarchia.

46
 3) A bizonyítékok értékelésének szabadsága
 A bíróság és az ügyész a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és
a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg [Be. 78.§ (3)
bek.].
 Ebből a folyamatból a Be. 4.§-a a terhelt javára kizárja a kétséget kizáróan nem bizonyított
tényeket. A kétséges bizonyítékokat nem lehet sem a terhelt terhére sem javára értékelni.

4) A bizonyítási kötelezettség
 Az eljárásban részt vevő személyek az e törvényben meghatározott esetekben és módon
kötelesek és jogosultak a bizonyításban közreműködni [Be. 75.§ (4) bek.].
 A bizonyítási kötelezettség a büntetőeljárásban a nyomozó hatóságot, az ügyészt és a
bíróságot terheli. Az ő kötelességük a bcs. és a bűnösség megállapításához szükséges tények,
adatok felkutatása, rögzítése és felhasználása.
 A terheltnek és a védőnek csak joga, de nem kötelezettsége a bizonyításban való részvétel.

5) Amit nem kell bizonyítani

 Nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről az eljáró
bíróságnak/ ügyésznek/nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van.
 Pl.: - Köztudomású tény: a kés alkalmas az élet kioltására stb.

6) A bizonyítási tilalmak
 A Btk. 128.§ alapján nem lehet a bizonyítás tárgya a becsület csorbítására alkalmas állított,
híresztelt tény, illetőleg erre közvetlenül utaló kifejezés valóságtartalma, kivéve, ha ezt a
közérdek vagy nyomós magánérdek indokolja.
 Tilos bizonyítást folytatni arra vonatkozóan, hogy az önhibából eredő ittas vagy bódult
állapot kizárja a beszámítási képességet.
 Tilos a megdönthetetlen törvényi vélelmekkel szembeni bizonyítás.
 Tiltott bizonyítási eszközök és módszerek: erőszakkal, kényszerrel, fenyegetéssel, az emberi
méltóságot veszélyeztető illetve jogszabállyal ellentétes módon, hipnózisban, öntudatlan
állapotban bizonyítást felvenni.

7) A bizonyítékok értékelésének tilalma

 Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a
bíróság/ügyész/nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők
eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg [Be. 78.§ (4) bek.].
 Tehát a bizonyítékoknak a törvény által megkövetelt minőségűeknek is kell lenni. Ez a
követelmény kétirányú:
o A bizonyíték valóságtartalma nem legyen megkérdőjelezhető.
o A bizonyíték a jog által szabályozott keretek között keletkezzen.

11. Bizonyítási eszközök I. A terhelt vallomása és a tanúvallomás

Bizonyítási eszközök: Bizonyítási eljárások:

1. Tanúvallomás 1. Szemle
2. Terhelt vallomása 2. Helyszíni kihallgatás
3. Szakvélemény 3. Bizonyítási kísérlet
4. Tárgyi bizonyítási eszköz 4. Felismerésre bemutatás
5. Okirat 5. Szembesítés
6. Szakértők párhuzamos meghallgatása

A terhelt vallomása:
 Mind a bíróság, mind az ügyész és a nyomozó hatóság is kiemelkedő jelentőséget tulajdonít annak, hogy
a terhelt együttműködését elnyerjék, és beismerő vallomását megszerezzék.  információforrás, amely
további bizonyítékokhoz vezethet el.

47
 A terheltnek joga van a vallomást megtagadni.  a kihallgatás során akár egészben, akár részben, akár
csak meghatározott kérdések tekintetében megtagadhatja a vallomást.
 Ha vallomást kíván tenni, akkor ennek lehetőségét biztosítani kell.
 Nem köteles igazat mondani.
 Egyetlen korlátja, mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat.
 Ha igazat mond sem köteles önmagát bűncselekmény elkövetésével vádolni.
o Vallomása során védője jelen lehet, és kérdéseket tehet fel.
o Ha vallomást tesz az abban foglaltak bizonyítékként értékelhetők  erre figyelmeztetni kell, és
arra is, hogy a vallomás tételét megtagadhatja.  erre adott válaszát jegyzőkönyve kell venni
o A figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyve kell
foglalni.  ennek elmaradása esetén a vallomása bizonyítási eszközként nem vehető
figyelembe.
 A terhelteket egyenként kell kihallgatni.
 Módot kell adni, hogy a vallomását összefüggően előadja, ezt követően kérdések intézhetők hozzá.
 Mivel többször is kihallgatható a terhelt, ezáltal ellentmondások keletkezhetnek, ezeket tisztázni kell.
 A kihallgatás szóban történik, de a terhelt vallomását saját kezűleg vagy más módon is leírhatja. 
iratokhoz kell csatolni.
 Ha a terhelt a vallomását visszavonja, az nem semmisíti meg a visszavont vallomást.

Tanúvallomás:
tanú: az a személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. És 14. életévét meg nem haladott személy
csak kivételesen lehet tanú, olyankor, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható.
A tanú kötelezettségei:
1) Megjelenési
2) Vallomástételi
3) Igazmondási
4) Közreműködési kötelezettség
A tanú alapvető jogai:
1) Segítő közreműködésének igénybevételéhez való jog
2) Tanúvallomás megtétele alóli mentességhez való jog
3) Tanúvédelemhez való jog
4) A megjelenésével felmerült költségek megtérítéséhez való jog
A tanúvallomás akadályai:
 abszolút akadály: A nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság akkor sem hallgathatja ki a tanút, ha ő
vállalkozna a tanúvallomás tételére. Nem hallgatható ki:
o A lelkész, illetőleg az egyházi személy arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási
kötelezettsége áll fenn.
o A védő arról, amiről, mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében
közölt.
o Akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás.
o A hatósági tanú olyan tényekre, adatokra, körülményekre nézve, amelyre titoktartási
kötelezettség terheli, és ez alól a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság nem
mentette föl.
o A minősített adatról nem hallgatható ki az, aki titoktartási kötelezettsége alól nem kapott
felmentést.
 relatív akadály: Az adott személy, a törvényben meghatározott mentességi esetekre hivatkozva, ha
nem akar, nem kötelezhető vallomástételre.
A tanú joga – bizonyos korlátok között – annak eldöntése, hogy kíván-e vallomást tenni.
Megtagadhatja a vallomást, ha:
o A terhelt hozzátartozója
o Az, aki önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel
kapcsolatos kérdésben, akkor is, ha a tanúvallomást a hozzátartozói minőség alapján nem
tagadta meg,
o Minősített adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettség esetét, kivéve az, aki
foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva köteles a titoktartásra, ha a tanúvallomással a
titoktartási kötelezettségét sértené meg, nem tagadható meg a vallomás, ha az alól a tanút a

48
 jogszabály szerint arra jogosult felmentette; külön jogszabály alapján a nyomozó hatóság, az
ügyész vagy a bíróság megkeresésére a felmentés kötelező.

Az önvádra kötelezés tilalma alóli kivételek:

1) Együttműködő terhelt kapcsolódik:
A tanúval, mint korábban együttműködő terhelttel szemben a feljelentést elutasították, ill. a
nyomozást megszüntették, nem élhet a vallomás megtagadásának jogával, azzal a bűncselekménnyel
kapcsolatosan, amely vonatkozásában vele szemben a feljelentést elutasították vagy a nyomozást
megszüntették.
2) Tevékeny megbánáshoz kapcsolódik:
Ha a közvetítői eljárás eredményeként az ügyész a nyomozást, a bíróság a tárgyalás előkészítése
során, ill. a tárgyalás alapján az eljárást megszünteti.
3) A vádemelés elhalasztása során a törvény vagy az ügyész által meghatározott idő eredményesen
eltelt és az ügyész a nyomozást megszüntette.
4) A büntethetőséget megszüntető okokkal függ össze. Nem tagadhatja meg a vallomást, akivel
szemben a nyomozást a törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető okra
hivatkozással szüntették meg vagy a bíróság ugyanilyen okra hivatkozással hozott eljárást
megszüntető végzést.
5) A Btk. Különös részében a hatósággal történő együttműködés alapján a terheltet megillető mentesség
oldja fel.
Ebbe a körbe tartoznak, ha például
 a hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoport résztvevője a csoportot
önként vagy a hatóság felhívására elhagyja,
 az elkövető a még le nem leplezett vesztegetést felfedi a hatóság előtt,
 a tartozás fedezetének elvonása esetén a tartozást kiegyenlíti,
 a pénzmosás esetén a bűncselekményt feljelenti,
 a bűnszervezetben részvétel esetén a cselekményt a hatóság előtt felfedi.

A tanú védelme: A tanú életének és testi épségének vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak
érdekében, hogy a tanú a vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen és a vallomását megfélemlítés nélkül
tegye meg, a tanút védelemben kell részesíteni.
 tanú védelmének fokozatai
o A tanú személyi adatainak (és) nevének zártan kezelése
 A tanú, illetőleg az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére vagy hivatalból elrendelhető,
hogy a tanú személyi adatait - a nevén kívül - az iratok között elkülönítve, zártan
kezeljék.
 Kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető.
 Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró
bíróság/ügyész/nyomozó hatóság tekintheti meg.
 Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, ettől kezdve:
 Az eljárást folytató bíróság/ügyész/nyomozó hatóság biztosítja, hogy a tanú
zártan kezelt adatai az eljárás egyéb adataiból ne váljanak megismerhetővé.
 A bíróság/ügyész/nyomozó hatóság a tanú személyazonosságát az
azonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg.
 A személyi adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú
beleegyezésével kerülhet sor.
 A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a büntetőeljárásban
résztvevőknek a tanú személyi adatait tartalmazó iratról olyan másolat adható,
amely a tanú személyi adatait nem tartalmazza.
 A fenti szabályok érvényre juttatását biztosítja, hogy a Be. 185.§-a szerint a
nyomozás során a terhelt és a védő jelenléti joga korlátozható. (a nyomozási
cselekményről való értesítést mellőzik)
o A tanú különösen védetté nyilvánítása
Különösen védetté akkor nyilvánítható a tanú:
 Vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik.
 A vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható.
 A személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó
hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert.

49
 
Személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy
személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.
o A tanúvédelmi program

A tanú kihallgatása:

Szabályai:
1) A tanúkat egyenként kell kihallgatni
2) A kihallgatás kezdetén meg kell kérdezni a tanútól:
a) A nevét, a születési idejét és helyét, anyja nevét, a lakóhelyének és tartózkodási helyének
címét, a foglalkozását, a személyazonosító okmány számát.
b) Hogy a terhelttel vagy a sértettel rokoni viszonyban van-e, vagy hogy az ügyben más
okból érdekelt vagy elfogult-e.
Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt
megtagadhatja
3) A kihallgatás elején tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya
4) Ha a tanú vallomástételének nincs akadálya, figyelmeztetni kell:
a) Arra, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani.
b) A hamis tanúzás következményeire.
A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell
venni.
5) A kihallgatása során a tanú a hozzá intézett kérdésekre válaszol, de arra is módot kell neki adni, hogy
a vallomását összefüggően előadja; ennek során - a tanú védelmére vonatkozó szabályok
figyelembevételével - tisztázni kell azt is, hogy a tanú az általa elmondottakról miként szerzett
tudomást.
6) Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, ennek okát tisztázni kell.
7) Az eljárás azonos szakaszában a tanú újabb kihallgatásánál a személyi adatokat - ha azok nem
változtak - nem szükséges rögzíteni.
8) A tanú kérelmére a vallomásának egyes részeit szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.
9) A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a
jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. Az ügyvéd a
kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy
szóban előterjesztheti.

Az írásban tett tanúvallomásra vonatkozó szabályok:

 A bíróság/ügyész/nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően
vagy helyette írásban tegyen vallomást.
 Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az elektronikus okirat formájában
elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el, vagy a tanúnak a más módon leírt
vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti.
 Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez szükséges, a kihallgatása
céljából a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság megidézze.
 Ha a tanú szóbeli kihallgatás nélkül vagy a szóbeli kihallgatást követően írásban tesz vallomást, az
írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak (81. és 82.
§), valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg.
 Erre a tanút az írásbeli vallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel
akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmeztetni kell.

Mikor van helye a tárgyalást megelőzően a tanú bíróság előtti kihallgatásának?

A tárgyalást megelőzően a tanú bíróság előtti kihallgatásának akkor van helye, ha:
a) A tanú az életét közvetlenül veszélyeztető állapotban van.
b) Megalapozottan feltételezhető, hogy a tanú tárgyaláson nem jelenhet meg.

Milyen kényszerintézkedések alkalmazhatók a tanúval szemben?

1) Ha a tanú a vallomástételt, illetőleg az eljárási cselekménynél való közreműködést a
következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható,
és az okozott költség megfizetésére kötelezhető.

50
 2) Ha a tanú a mentességére hivatkozással tagadja meg a vallomástételt, az ennek helyt nem adó
határozat elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van.

12. A tanúvédelemre vonatkozó szabályok a magyar büntetőeljárásban

Mi a tanúvédelmi program lényege?

 Azt jelenti, hogy a tanú és családja az igazságszolgáltatást segítők védelmi programjáról rendelkező
2001. évi LXXXV. tv. rendelkezései szerint mind a büntetőeljárás alatt, mind azt követően
védelembe részesülnek.
 A k.v. tanútól eltérően a tanúvédelmi programban részt vevő személye ismert az eljárás alatt.
(Eredeti személyazonosító adatait közli, találkozhat a vádlottal és védőjével, kérdezhetik.)
 Vallomás megtagadási joga csak azokra a tényekre, adatokra vonatkozik, melyek alapján új
személyazonosságára, új lakóhelyére vagy tartózkodási helyére lehet következtetni.
 A tanúvédelmi program szabályai – olasz mintára – az un. „bűnbánó” terheltre is vonatkoznak,
feltéve, ha a bcs feltárásához, illetve a többi elkövető felelőségre vonásához döntően hozzájárul.

Milyen eltérő rendelkezések vonatkoznak a tanúvédelmi programban résztvevő személyre?

A külön jogszabályban meghatározott tanúvédelmi programban résztvevő terheltnek, sértettnek, és

tanúnak e programban való részvétele a felsoroltak büntetőeljárási jogait és kötelezettségeit nem érinti, a
programban részt vevő személy esetén e törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

1) A programban résztvevő személyt a védelmet ellátó szerv útján kell idézni/értesíteni/hivatalos iratot
kézbesíteni.
2) A programban részt vevő személy a büntetőeljárásban az eredeti személyazonosító adatait közli, a
lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli
meg.
3) A programban résztvevő személy személyes adatait tartalmazó iratokról másolat, illetve az ilyen
személyre vonatkozó bármely felvilágosítás - ideértve a hivatalos szerveket is - csak annak adható,
akinek a részére a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte.
4) A programban részt vevő személy megjelenésével, illetve közreműködésével felmerült költség nem
számolható el bűnügyi költségként.
5) A tanú és a terhelt megtagadhatja a vallomást olyan adatra nézve, amelynek ismeretében az új
személyazonosságára, az új lakóhelyére, illetőleg tartózkodási helyére lehet következtetni.

13. Bizonyítási eszközök II. A szakvélemény

 Főszabály: A Be. alapján, ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges

szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni. A törvény kimondja emellett, hogy szakértőt a bíróság,
az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság alkalmazhat, az alkalmazás pedig kirendeléssel történik.
 Kivétel: mely szerint, ha a szakvélemény elkészítéséhez sürgős részvizsgálatra van szükség, e vizsgálat
kirendelő határozat nélkül, az ügyész vagy a nyomozó hatóság szóbeli rendelkezése alapján is
elvégezhető.
 Rendszerint egy szakértőt kell alkalmazni, azonban ha a vizsgálat jellege szükségessé teszi, több szakértő
is kirendelhető. Ez úgy is történhet, hogy a kirendelés csak a szakértői csoport vezetőjét jelöli ki, és
feljogosítja őt arra, hogy a többi szakértőt bevonja. Kötelező továbbá két szakértő kirendelése a halál
okának és körülményeinek, valamint az elmeállapot vizsgálatánál.

Mik a szakértő kirendelésének szabályai, miket kell meghatározni a kirendelő határozatban?

1) A szakértő alkalmazása csak kirendeléssel történhet.
Kivétel:
i. Sürgős részvizsgálat: ha a szakvélemény elkészítéséhez sürgős részvizsgálatra van szükség, e
vizsgálat kirendelő határozat nélkül, az ügyész vagy a nyomozó hatóság szóbeli rendelkezése
alapján is elvégezhető.
ii. Felkért szakértő: a terhelt vagy a védő által felkért személy (intézmény, testület) bevonásáról az
ügyész határoz.

51
 2) A szakértő kirendelése határozattal történik
3) A szakértőt a kirendelés alól az a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik,
fontos okból határozattal felmentheti.
4) A szakértő szakértői vizsgálat alapján ad véleményt.

Szakértőként lehet:
A szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértő, illetőleg szakvélemény adására feljogosított
gazdasági társság, szakértői intézmény, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szerv, intézmény,
szervezet, ha pedig ez nem lehetséges, kellő szakértelemmel rendelkező személy vagy intézmény (eseti
szakértő) rendelhető ki szakértőként

Ki nem járhat el szakértőként:

a. Aki az eljárásban, mint terhelt/védő/sértett/feljelentő és ezek képviselője vesz vagy vett részt és ezek
hozzátartozója.
b. Aki az ügyben, mint bíró/ügyész/nyomozó hatóság tagja járt vagy jár el és ezek hozzátartozója.
c. Aki az ügyben tanúként vesz vagy vett részt.
d. A halál oka és körülményei vizsgálatánál, továbbá a kihantolásnál az az orvos, aki a meghalt
személyt közvetlenül a halála előtt gyógykezelte, illetve aki megállapította a halál beálltát.
e. A szakértői intézmény és szervezet szakértője vagy szakértői testület tagja, ha az a. pontban
meghatározott kizáró ok az intézmény vagy a szakértői testület vezetőjével szemben áll fenn.
f. A gazdasági társaság tagja, ha az a. pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági társaság
vezetőjével, vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, ill. aki olyan gazdasági társaság tagja vagy
alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt.
g. Akit az ügyben szaktanácsadóként vettek igénybe.
h. Akitől elfogulatlan szakvélemény egyéb okból nem várható.
A szakértő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a kirendelőnek haladéktalanul bejelenteni,
intézmény/testület kirendelése esetén a bejelentést az intézmény/testület vezetője útján kell megtenni.
A szakértő kizárásáról az a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság határoz, amely előtt az eljárás folyik.

Mikor lehet és mikor kötelező szakértőt alkalmazni?

a) Lehetséges:
Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges,
szakértőt kell alkalmazni. (Tehát a kirendelő mérlegelése alapján.)
b) Kötelező:
 A bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés személy kóros elmeállapota, alkohol-,
illetőleg kábítószer függősége.
 A bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés kényszergyógykezelés vagy
kényszergyógyítás szükségessége.
 A személyazonosítást biológiai vizsgálattal végzik.
 Elhalt személy kihantolására kerül sor.
 Szakértőt a bíróság/ügyészség és – a b)/1),2) pont kivételével – a nyomozóhatóság alkalmazhat.

Hány szakértőt kell alkalmazni a büntetőeljárás során?

1) Rendszerint 1 szakértőt kell alkalmazni.
2) Ha a vizsgálat jellege szükségessé teszi, több szakértő is kirendelhető
 Ez úgy is történhet, hogy a kirendelés csak a szakértői csoport vezetőjét jelöli ki, és feljogosítja őt
arra, hogy a többi szakértőt bevonja.
3) A halál oka és körülményei, valamint az elmeállapot vizsgálatánál 2 szakértőt kell alkalmazni.
4) Jogszabály más esetben is kötelezővé teheti több szakértő alkalmazását.

Szakértő jogai
1) Adatmegismerési jog feladatának teljesítéséhez.
2) Iratmegtekintési jog
3) Jelenléti jog az eljárási cselekményeknél
4) Felvilágosítás kérésének joga a terhelttől/sértettől/tanúktól/az eljárásba bevont többi szakértőtől
5) Újabb adatok/iratok/felvilágosítás kérésének joga, ha ez a feladatának teljesítéséhez szükséges
6) A neki át nem adott tárgyak megtekintésének/megvizsgálásának/ mintavétel végzésének joga a
kirendelő felhatalmazása alapján

52
 7) Személy megvizsgálásának/hozzá kérdések intézésének, tárgyakat megtekintésének/vizsgálásának
joga a szakértői vizsgálat során
8) Díjazáshoz való jog a szakértői vizsgálatért, a szakvélemény elkészítéséért, valamint a
bíróság/ügyész/nyomozó hatóság előtt idézésre történt megjelenésért és
9) A felmerült és igazolt készkiadásainak megtérítéséhez való jog

Szakértő kötelezettségei:
1) Szakvélemény adásának kötelezettsége
2) Közreműködési kötelezettség az ügyben
3) A kirendelő értesítésének kötelezettsége, ha:
1. A szakkérdés nem tartozik a szakértő szakismereteinek körébe.
2. A szakkérdésben külön jogszabály alapján meghatározott intézmény/testület jogosult
szakvéleményt adni.
3. A szakértői tevékenység ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha a tevékenység
zavartalan ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének a feltételei nincsenek meg.
4) A szakértői vizsgálat a tudomány állásának és a korszerű szakmai ismereteknek megfelelő
eszközök, eljárások és módszerek felhasználásával történő elvégzésének kötelezettsége
5) Mindazon adatok megismerésének kötelezettsége, amelyek a feladatának teljesítéséhez
szükségesek.
6) A vizsgált tárgy, vagy annak egy részének eredeti állapotban való megőrzésének kötelezettsége
úgy, hogy az azonosság, illetőleg a származás megállapítható legyen, ha a szakértő olyan tárgyat
vizsgál meg, amely a vizsgálat folytán megváltozik vagy megsemmisül.
7) Bizonyos vizsgálatok a kirendelő jelenlétében való elvégzésének kötelezettsége, ha azt a kirendelő
meghatározza.
8) A kirendelő értesítésének kötelezettsége, ha annak a hatáskörébe tartozó intézkedés vagy eljárási
cselekmény elvégzése szükséges.
9) Kizárási ok bejelentésének kötelezettsége

Mikor menthető fel a szakértő véleményadási és közreműködési kötelezettsége alól?

 A szakkérdés nem tartozik a szakértő szakismereteinek körébe.
 A szakkérdésben külön jogszabály alapján meghatározott intézmény/testület jogosult szakvéleményt
adni.

Mik a szakértő díjazásának és kiadásai megtérítésének szabályai?

1) A szakértő a szakértői vizsgálatért, a szakvélemény elkészítéséért, valamint a
bíróság/ügyész/nyomozó hatóság előtt idézésre történt megjelenésért díjazásra, továbbá az
eljárásával felmerült és igazolt készkiadásának megtérítésére jogosult.
2) A szakértő díját a kirendelő, illetőleg az a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság, mely előtt az eljárás
folyik, a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapul vételével a szakvélemény beérkeztét, illetőleg a
szakértő meghallgatása esetén a meghallgatást követően, de legkésőbb 30 napon belül határozattal
állapítja meg.
3) A szakértői díjat megállapító határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye.

Milyen közreműködési kötelezettség terheli a terheltet és a sértettet a szakértői vizsgálat során?

1) A megvizsgálandó személy testének sérthetetlenségét érintő szakértői vizsgálat csak a kirendelő
külön rendelkezése alapján végezhető.
2) A terhelt és a sértett köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak magát alávetni,
3) Kivéve: a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást.
4) A sértett köteles a szakértői vizsgálat elvégzését egyéb módon (pl. adatszolgáltatással) is elősegíteni.
5) A kirendelő külön rendelkezése alapján a terhelt/sértett és a szemletárgy birtokosa tűrni köteles,
hogy a birtokában lévő dolgot a szakértő - akár az állag sérelmével vagy a dolog megsemmisülésével
járó - vizsgálatnak vesse alá.
6) A szakértői vizsgálattal okozott kárért - külön jogszabály szerint - kártalanításnak van helye.
7) A fenti pontok a sértettre vonatkozó rendelkezéseit a tanúra is alkalmazni kell, azonban a Be. 81-82.
§ rendelkezései irányadók.
A közreműködési kötelezettség megszegése esetén:
a) A terhelttel szemben kényszer alkalmazható
b) A sértett rendbírsággal sújtható.

53
A szakértő a szakvéleményt: A szakértő a szakvéleményt a saját nevében adja.
a) Szóban előadja
b) Írásban terjeszti elő a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság által kitűzött határidőn belül. (kötelező
aláírnia, intézet/testületnél a vezető is köteles aláírni)
Több szakértő esetén beszélhetünk:
 Együttes szakvéleményről: amikor több szakértő azonos véleményre jut, és a szakvéleményt közösen
előterjesztik.
 Egyesített szakvéleményről: amikor több szakterülethez tartozó szakkérdésben a szakértők a
szakvéleményüket egyesítik.

Mikor kell a szakértőnek felhívásra felvilágosítást adnia, vagy a szakvéleményt kiegészítenie?

Ha a szakvélemény (1) hiányos, (2) homályos, (3) önmagával ellentétben álló vagy (4) az egyébként
szükséges, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság felhívására a szakértő köteles: (a) kért
felvilágosítást megadni, illetve (b) a szakvéleményt kiegészíteni.

Mik a szakértő meghallgatásának szabályai?

1) A szakvélemény szóbeli előadása előtt meg kell állapítani a szakértő személyazonosságát, és
tisztázni kell, hogy nincs-e vele szemben kizáró ok.
2) Az eseti szakértőt figyelmeztetni kell a hamis szakvélemény adásának következményeire.
3) A figyelmeztetést + a szakértőnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni.
4) A szakvélemény előadása után a szakértőhöz kérdéseket lehet intézni.
5) A szakvéleménynek a tárgyaláson történő előadása előtt az igazságügyi szakértőt figyelmeztetni kell
a szakértői esküjére.

Mikor alkalmazható más szakértő?

 Kötelező:
i. Ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése nem vezetett eredményre,
vagy
ii. egyéb okból szükséges, más szakértőt kell kirendelni.
 Indítványra: A terhelt és a védő a nyomozás során indítványozhatja más szakértő kirendelését. (A
kirendelésről az ügyész határoz.)
 Más szakértőt is ki kell rendelni:
i. Ha kényszergyógykezelésről kell határozni, a terhelt, a törvényes képviselője, a házastársa,
élettársa vagy a védő indítványára más szakértőt is ki kell rendelni.
ii. Ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a nyomozás során szakértőt rendelt ki, és a vádlott vagy a
védő a vádirat kézbesítésétől számított 15 napon belül indítványozza [263. § (2) bek.], a
bíróságnak ugyanazon tényre más szakértőt is ki kell rendelnie.
 Ez utóbbinak nincs helye, tehát a fenti alól kivétel:
o ha az ügyben a bíróság is kirendelt szakértőt, vagy
o a terhelt vagy a védő által felkért személy (intézmény, testület) szakértőként való
bevonását a bíróság, illetőleg az ügyész engedélyezte.

Mikor rendelhető el újabb szakvélemény beszerzése?

Ha ugyanazon bizonyítandó tényre ugyanazon vizsgálati anyag alapulvételével készített szakvélemények
között az ügy eldöntése szempontjából lényeges szakkérdésben olyan eltérés van, amely a szakértőktől kért
felvilágosítással, a szakvélemény kiegészítésével vagy a szakértők egymás jelenlétében való
meghallgatásával (125. §) nem tisztázható, a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság hivatalból vagy indítványra
újabb szakvélemény beszerzését rendelheti el.
 Az így beszerzett szakvéleménynek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a szakvélemények
közötti eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik szakvélemény kiegészítése, illetőleg hogy
az ügyben más szakvélemény beszerzése szükséges-e.

Mik a szakértői kötelezettség megszegésének következményei?

Ha a szakértő a közreműködést vagy a véleménynyilvánítást a megtagadás következményeire történt
figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja: rendbírsággal sújtható + az okozott költség megfizetésére
kötelezhető.
 A szakértőt akkor is rendbírsággal lehet sújtani, ha a szakvélemény előterjesztésével indokolatlanul
késlekedik.

54
 Ha a szakértő a mentességére hivatkozva tagadja meg a véleményadást, az ennek helyt nem adó
határozat elleni jogorvoslat elbírálásáig nem kötelezhető közreműködésre.

Mi a pártfogó felügyelői vélemény?

 A szakértői vélemények egy speciális esete.
 A bíróság és az ügyész:
o a büntetés vagy intézkedés alkalmazása, illetőleg
o a vádemelés elhalasztása előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el.
 A pártfogó felügyelői vélemény beszerzését törvény kötelezővé teheti. (Pl.: fiatalkorúak elleni
eljárásban)
 A pártfogói felügyelői véleményt a pártfogó felügyelő készíti el.
 A Be. szakértőre vonatkozó rendelkezései a pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogóra is
irányadók. (Kivéve: díjazás szabályai, közreműködési kötelezettségre vonatkozó szabályok,
elmeállapot megfigyelésére vonatkozó szabályok, más szakértő alkalmazására vonatkozó szabályok,
a szakértői kötelezettség megszegésére vonatkozó szabályok.)

Mit kell tartalmaznia a pártfogó felügyelői véleménynek?

1) A terhelt személyiségét + életviszonyait jellemző tényeket + körülményeket írja le. Pl.:
- családi körülményeit, egészségi állapotát, esetleges káros szenvedélyeit, lakhatási körülményeit,
iskolai végzettségét, szaktudását, munkahelyét, ennek hiányában a foglalkoztatására vonatkozó
adatokat, jövedelmi, vagyoni viszonyait.
2) Továbbá bemutatja a feltárt tények, körülmények és a bűncselekmény elkövetése között fennálló
kapcsolatot.
3) A pártfogó felügyelő a véleményben tájékoztatást ad a terhelt adottságainak megfelelő
munkalehetőségről, egészségügyi, és szociális intézményi ellátási lehetőségről, és javaslatot tehet a
terhelttel szemben egyedi magatartási szabály elrendelésére.

Mik a pártfogó jogai és kötelezettségei?

1) Köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a pártfogó felügyelői vélemény
elkészítéséhez szükségesek,
2) E célból az ügy iratait megismerheti,
3) A terhelttől/sértettől/tanúktól/eljárásba bevont más személyektől felvilágosítást kérhet.
4) Ha ez feladatának teljesítéséhez szükséges, az ügyésztől/bíróságtól újabb adatokat, iratokat és
felvilágosítást kérhet.

14. Bizonyítási eszközök III. A tárgyi bizonyítási eszköz és az okirat

Tárgyi bizonyítási eszköz

Fogalma
 Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására
alkalmas.
 A Be. alkalmazásában tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki,
vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít.
 Ahol a Be. iratról rendelkezik, ezen az adatot rögzítő tárgyat is érteni kell.

Különösen a tárgyi bizonyítási eszközök:

Olyan tárgy (dolog):
1) Amely a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozza.
2) A bűncselekmény elkövetése útján jött létre.
3) Amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak.
4) Amelyre a bűncselekményt elkövették.

Tárgyi bizonyítási eszköz bizonyítékként való felhasználása:

 A tárgyi bizonyítási eszköz önmagában nem bizonyít.
 Ezt a minőségét akkor nyeri el, ha a hatóság rendelkezésére áll.
 Ez pedig akkor következik be, ha a tárgyi bizonyítási eszközt szabályszerű eljárási cselekmény során
rögzítik.

55
  Ez a büntetőeljárás során a törvény előírásainak megfelelően lebonyolított szemle, házkutatás,
motozás, lefoglalás során történik meg, mely során a bizonyítékok rögzítése és tárolása a
kriminalisztika szabályainak betartásával történik.
 A tárgyi bizonyítási eszköz ezt követően válhat szakértői vizsgálat tárgyává, melynek
eredményeképpen eldől, alkalmas-e arra, hogy hozzájáruljon a tényállás felderítéséhez és a
felelősség megállapításához.

Okirat

Fogalma:
 Okirat az a bizonyítási eszköz, amely valamilyen tény, adat valóságának, esemény megtörténtének
vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül, és arra alkalmas.
 Az okiratra vonatkozó rendelkezések irányadók az okiratból készült kivonatra és az olyan tárgyra is,
amely valamely tény, adat valóságának, esemény megtörténtének, vagy nyilatkozat megtételének
igazolása céljából a tárgyi bizonyítéknál megjelölt módon (műszaki, vegyi vagy más eljárással)
készült. (Ide tartoznak: fényképek, videó- és hangfelvételek, számítógépes adathordozók stb.)

Különbség az okirat és az irat között:

A tárgyi bizonyítási eszközöknél megemlített irattól abban különbözik, hogy míg az okirat valamilyen tény,
adat valóságának, esemény megtörténtének vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül, és arra
alkalmas, addig az irat tartalmában vagy állagában hordozza a bűncselekmény nyomait. (Tehát pl. egy
hamisított, vagy hibás okirat csak iratnak fog minősülni.)

Okiratok főbb típusai

a) Közokirat
b) Magánokirat
 Mindkettőnél feltétel, hogy tény, adat valóságának, esemény megtörténtének, vagy nyilatkozat
megtételének bizonyítására készül, és arra alkalmas.
 A törvény azonban a bizonyító erő szempontjából nem tesz különbséget a két típus között.
 A büntetőeljárás szempontjából elsődlegesen a közokiratok a meghatározó jelentőségűek. Főként a
kiállított okiratok, határozatok, jelentések, jegyzőkönyvek, más eljárásokon készült okiratok stb.

Okirat bizonyítékként való felhasználása:

 Az okiratok egy részének felhasználása csak lehetőség, míg egy másik részének a tárgyalás
anyagává tétele kötelező.
 Az okiratok ugyanis felolvasás révén válnak a tárgyalás anyagává, bizonyítékként való értékelésük
ezt követően történhet meg.
 Ezeknek az eljárási cselekményeknek a megtörténtét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, mivel enélkül
az iratanyagból nem derülne ki, hogy melyek voltak azok az okiratok, melyeket bizonyítékként
értékeltek.

15. A bizonyítási eljárások I. A szemle, a helyszíni kihallgatás és a bizonyítási kísérlet

Szemle

Mikor kerül sor szemlére?

Ha a bizonyítandó tény felderítéséhez vagy megállapításához:
a) személy, tárgy, helyszín megtekintése
b) tárgy vagy helyszín megfigyelése szükséges.

Ki rendelhet el szemlét?
Szemlét a bíróság vagy az ügyész rendel el, és tart. Ha szükséges szakértőt is lehet alkalmazni.

Mik a szemle alkalmával elvégzendő feladatok?

 A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen
(jegyzőkönyvbe) rögzíteni kell.
 A szemlén fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket.

56
  Gondoskodni kell ezek megfelelő módon történő megőrzésükről.
 A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép- vagy hangfelvételt, illetve képet és hangot
egyidejűleg rögzítő felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell
csatolni.
 Ha a szemle tárgyát egyáltalán nem, vagy csak jelentős nehézség, illetve költség árán lehetne a
bíróság/ügyész/nyomozó hatóság elé vinni, a szemlét a helyszínen kell megtartani.

Mi a helyszíni szemle, mi a jelentősége?

 A leggyakrabban előforduló szemle
 Tárgya magának a bűncselekménynek, vagy azzal összefüggő eseménynek a helyszíne.
 Két szempontból is kiemelkedő jelentőségű:
o A helyszín a tényállás felderítésének szempontjából lényeges nyomokat rejt.
o A legtöbb esetben az elmulasztott észlelések nem pótolhatók, illetve a jogszabályszerűen
lebonyolított szemle utólag nem ismételhető meg.

Helyszíni kihallgatás

Mi a helyszíni kihallgatás?
 A bíróság/ügyész/nyomozó hatóság a helyszínen hallgatja ki a terheltet és a tanút (helyszíni
kihallgatás), ha az addigi kihallgatás után is szükséges, hogy a bűncselekmény helyszínén
nyilatkozzék, és mutassa meg az elkövetés helyét, a bűncselekménnyel összefüggő más helyet, tárgyi
bizonyítási eszközt vagy a cselekmény lefolyását.
 A helyszíni kihallgatás előtt a terheltet/tanút ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses helyet,
cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt milyen körülmények között észlelte, és miről ismerné
fel.

Bizonyítási kísérlet:

Mikor rendelhető el bizonyítási kísérlet?

Ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény vagy jelenség meghatározott helyen,
időben, módon, illetőleg körülmények között megtörténhetett-e.

Mik a bizonyítási kísérlet lefolytatásának szabályai?

 A bizonyítási kísérletet lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni, mint ahogyan a
vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént/megtörténhetett.
 Jellegéből következően részt kell rajta vennie a hatóság tagjain kívül azoknak, akik a kísérlet
lefolytatásában szerepet játszanak, vagy érintettek.
 A bizonyítási kísérletet jegyzőkönyvbe részletesen rögzíteni kell.
 Lehetőség szerint hang- vagy képfelvétellel rögzíteni kell.
 Ugyanúgy, mint a szemlénél, szakértő, vagy szaktanácsadó részt vehet rajta.
 A bizonyítási kísérlet során a tanú vagy sértett aktív részvételre és közreműködésre kötelezhető.
 Bírósági szakban kiküldött-, vagy megkeresett bíróság útján is foganatosítható.
 A szemle szabályait értelemszerűen alkalmazni kell rá.

16. A bizonyítási eljárások II. A felismerésre bemutatás, a szembesítés és a szakértők

párhuzamos meghallgatása

Felismerési bemutatás

Mikor rendelhető el felismerésre bemutatás?

Ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges.
Mik a teendők a felismerésre bemutatás előtt?
A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, részletesen ki kell hallgatni arról, hogy a
kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen
ismertetőjeleiről tud.
Mik a felismerésre bemutatás lefolytatásának szabályai?
1) A terheltnek vagy a tanúnak felismerésre legalább 3 személyt/tárgyat kell bemutatni.

57
 2) A terheltnek vagy a tanúnak - ha más lehetőség nem áll rendelkezésre - felismerésre személy vagy
tárgy fényképen, illetőleg más adathordozón rögzített kép-, illetőleg hangfelvétele is bemutatható.
3) Személyek bemutatása esetén olyan személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba állítani, aki:
1) Az ügytől független
2) A felismerést végző által nem ismert
3) A kérdéses személlyel a fő ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú Így különösen: vele
azonos nemű, hasonló korú, hasonló testalkatú, hasonló bőrszínű, hasonló ápoltságú, hasonló
öltözetű
4) Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat hasonló tárgyak között kell elhelyezni.
5) A kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen
nem térhet el, és nem lehet feltűnő.
6) A bemutatást több felismerő személy esetében is külön-külön, egymás távollétében kell
végezni.
 A szemle szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
Milyen eltérések vonatkoznak a felismerésre bemutatásra, ha a tanú védelme szükséges?
 Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni, hogy a felismerésre
bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetőleg ne észlelhesse.
 Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre bemutatásnál is
gondoskodni kell.
Mi a nyomozóhatóság szerepe a szemlénél, bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál?
 A bíróság/ügyész a szemle, a bizonyítási kísérlet és a felismerésre bemutatás tartásához a nyomozó
hatóságot is igénybe veheti.
 A nyomozó hatóság a bíróság utasításait határidőre teljesíti.
 A szemlét, a bizonyítási kísérletet és a felismerésre bemutatást - ha az ügyész másképp nem
rendelkezik - a nyomozó hatóság is elrendelheti, és tarthatja.
Mik a terhelt, a tanú és más személyek kötelezettségei a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre
bemutatásnál?
a) Közreműködési kötelezettség: szemlének, a bizonyítási kísérletnek és a felismerésre bemutatásnak
köteles magát alávetni.
b) Tárgy rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége: a birtokában levő tárgyat a szemle, a bizonyítási
kísérlet, illetőleg a felismerésre bemutatás céljából köteles rendelkezésre bocsátani
 Nem teljesítése esetén:
a) Terhelttől kikényszeríthető
b) Sértett +más személyek rendbírsággal sújthatók
Milyen szabályok vonatkoznak a szemle, a bizonyítási kísérlet és a felismerésre bemutatás rögzítésére?
 A szemle, a bizonyítási kísérlet és a felismerésre bemutatás lefolyását rendszerint kép- vagy
hangfelvevővel, vagy egyéb berendezéssel rögzíteni kell.
 A rögzített kép- vagy hangfelvételt az iratokhoz kell csatolni.
 Ezek az eredeti célon kívül más célra nem használható fel.

Szembesítés

Ha a tanú vallomása a terhelt vagy más tanú vallomásával ellentétes, ennek tisztázását szükség esetén
szembesítéssel kell megkísérelni. A szembesített személyek vallomásukat egymással élő szóban közlik. A
hatóság megengedheti, hogy kérdéseket tegyenek fel egymásnak. Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a
tanú szembesítését mellőzni kell. A szembesítés tehát olyan eljárási cselekmény, amelynek keretében
egyidejűleg több személy kihallgatására kerül sor, a korábban tett vallomások közötti lényeges ellentétek
feloldása céljából.
Fajtái:
- homogén (tanú-tanúval, terhelt-terhelttel)
- heterogén (tanú-terhelttel)
- helyettesíthetetlen (a lényeges ellentét más eljárási cselekménnyel nem oldható fel)
- helyettesíthető (van lehetőség más eljárási cselekmény igénybevételére)
- hivatalból (hatóság döntése alapján)
- kérelemre (indítványra)

Szakértők párhuzamos meghallgatása

58
Mikor kell alkalmazni a szakértők párhuzamos alkalmazását?
Ha a szakértők véleménye eltér, az eltérést a szakértők egymás jelenlétében való meghallgatásával lehet
tisztázni.

Hogyan dönt a szakértők párhuzamos meghallgatásának eredménytelensége esetén az eljáró hatóság?

A bíróság/ügyész/nyomozóhatóság mérlegelési jogkörében alakíthatja ki a szakértők párhuzamos
meghallgatásaként kialakult álláspontját.

59