1.

Tétel
Az európai integráció előtörténete és fejlődési irányai a második VH után
Az Európa Tanács, az OECD és a NATO megalakulása

Európai Unió általános jellemzői:

 egyedülálló államszövetség
 nagyon sokszínű, eltérő gazdasági-társadalmi háttér  cél: olyan szervezet alakuljon ki, ami erősebbé
tenni ezeket az országokat
 himnusza: Beethoven – Örömóda közös fizetőeszköz: euró
 népesség szempontjából 3 részre osztható:
o nagy népességű tagállamok pl. Németország, Franciaország
o közepes népességű tagállamok pl. Magyarország, Ausztria
o kis népességű tagállamok pl. Málta, Ciprus

Az európai integráció létrejöttének főbb okai a II. világháború után

 az Európai egység gondolata már a II. vh. előtt jóval megkezdődött
o a maguk korában utópiának minősült
o volt már arra kísérlet, hogy egységes Európa legyen, de az nem tekinthető integrációnak  fegyveres
hódítás, nem békés
 integráció: békés, önkéntes, a résztvevő államok
 együttműködésére épül
 az II. vh. végén nyilvánvalóvá vált, hogy az a fajta ügyintézés, amely jellemezte az országokat, nem működhet
a továbbiakban  alap az integráció megindításához
 az integráció megszületésének indító okai:
1. új önértelmezés iránti igény
 politikai kultúrára vonatkozott
 azért van szükség az integrációra, hogy egy új politikai kultúra bontakozzon ki
 azt remélték, hogy a politikai folyamatokra pozitív hatása legyen
2. a biztonság és béke utáni vágy – legfontosabb
 cél: soha többet ne legyen Európában háború
3. a szabadság és a mobilitás iránti igény
 a világháború alatt korlátozva volt az embereknek, áruknak a szabad mozgása
 megnőtt az egységes belső piac iránti igény
4. a gazdasági jólét ígérete
 azt remélték, hogy gyorsabb lesz a háború utáni újjáépítés
5. a közös hatalomhoz fűzött remény
 a világpolitikai viszonyok teljesen megváltoztak a világháborúk során
 esély arra, hogy amit külön-külön elveszítettek, azt együtt újra elérjék
• nagyobb beleszólás az ügyekbe

Az alapvető kérdések az integráció előtt

 Milyen irányultságú legyen?
o Politikai? – csak legvégső állomás lehet
o Katonai? – elindult, de más szervezet keretében  NATO
o Gazdasági? – végül ez valósult meg
 Milyen integrációs modellt kövessen?  mai napig megválaszolatlan kérdés
o Föderációs – „egységes Európa” koncepció  minden téren növelné a befolyást
o Konföderációs – „tagállamok Európája”  nem kell elmenni a politikai Unióig
 Mely államok vegyenek részt benne?
o II. vh utáni folyamatok lehetőséget adtak az elindulására
 éppen ekkor, mikor elindult, azonnal lekorlátozódott a kontinens egyik felére
 o Churchill 1946-os fultoni és zürichi beszédei  vasfüggöny által kettéosztott Európa
 nyilvánvaló: nem fog tudni egész Európára kiterjedni

Az OECD megalakulása:
 1947. George Marshall amerikai külügyminiszter  Marshall terv
o háttere: Marshall meghirdettette az Európai újjáépítési tervet
o valamennyi Európai államnak felajánlották  keleti tömb visszautasította
o felmerült a kérdés: ki fogja az innen érkező pénzt kezelni?  OECC
 1948. Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC)
célja: amely szervezi és ellenőrzi a közös helyreállítási programot és a segélyek megfelelő elosztását

 koordinálja a Marshall terv alapján érkező pénzt

o mi legyen a sorsa?  átalakítás  OECD

 1960. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megalakítása

célja: segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika
kialakításában és értékelésében
o NEM integrációs szervezet!  együttműködési fórum
 nincsenek nemzetek feletti hatáskörei
 nem korlátozza a tagállamok szuverenitását
 Magyarország 1996-ban lett tagja, jelenleg 38 tagállama van

Katonai integráció – A NATO megalakulása:

 1949. 04. 04. A Washingtoni Szerződés aláírásával megalakul az Észak Atlanti Szerződés Szervezete
(NATO) – tagja Kanada, USA, Törökország is
 létrejöttének indoka: szovjet fenyegetéssel szembeni védelem
o kollektív védelem elve:
 fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek
 mindegyikük támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket
 azonnal megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek
• ideértve a fegyveres erő alkalmazását is
 Magyarország 1999-ben csatlakozott, jelenleg 30 tagállam
 a legtöbb Uniós tagállam, de nem mind

Az Európa Tanács megalakulása:

 nem tekinthető integrációs szervezetnek
 jelenleg 46 tagállam
 fő célkitűzései: emberi jog védelme, és ennek biztosítása a tagállamban
 legismertebb intézménye: Emberi Jogok Európai Bírósága (1959-től), Strasbourg

2. Tétel
Az ESZAK, az EGK és az EURATOM megalakulásának előzményei
és az alapító szerződések

Az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte: (ESZAK)

 fő probléma: a német-francia viszony  évszázadokon keresztül meghatározta Európa történelmét – ezt
kellett leghamarabb megoldani
 Robert Schuman és Jean Monnet (francia politikusok) szerepe
o 1950. május 9. A Schuman-terv meghirdetése
 célja: reális tervet vázoljon fel a
• német-francia megbékéléshez
 • soha többet ne legyen Európában háború
• útjára indítsa az Európai integrációs folyamatot
 lényege: hogyan lehet egy újabb háború kirobbanását megakadályozni?
• minden háború teste-lelke a szén és acélipar – stratégiai terület
o a 2 országét helyezzék egy közös főhatóság irányítása alá
 viszonylag szűk területre koncentrált
 1951. 04. 18. Párizsi Szerződés az ESZAK létrehozásáról (hatály: 1952. 07. 25.)
o határozott időre kötötték: 50 évre szól
o szektorális vámunió létrehozása (szén, koksz, acél és ócskavas)
o az ESZAK intézményrendszere:
 Főhatóság (mai Bizottság)
• tagjait a tagállamok nevezték ki
• kizárólag a közösség érdekében volt szabad eljárnia
• legfontosabb döntéshozó szerv
 Közgyűlés (mai EP)
• nemzeti parlamentek delegáltjaiból
• konzultatív funkció
 Miniszterek Tanácsa
• tagállami szakminiszterekből állt
• feladatai:
o Főhatóság ellenőrzése
o döntéshozó szerv
 Európai Bíróság - szerződéssel és ezzel összefüggő jogviták
o szupranacionális (nemzetek feletti) jelleg

Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrejötte: (EGK + EURATOM)

 sikeres együttműködés továbbfejlesztése
 1955. Béyen-terv és a messinai konferencia
• az akkori ESZAK tagállamok képviselői vettek rajta részt
• eldöntötték: 2 újabb területen is integrálnak
• általános gazdasági együttműködés  ESZAK
• nukleáris energia  EURATOM
 létrehozásukra bizottság felállítása:
• feladatuk: alapítószerződések megalkotása
• 1957. március 25. Az EGK-ról és az Euratom-ról szóló Római Szerződések aláírása

Az EGK-t létrehozó Római Szerződés:

 céljai: a Közösség egész területén előmozdítsa
o a gazdasági tevékenységek harmonikus fejlődését
o a folyamatos és kiegyensúlyozott gazdasági növekedést
o a nagyobb stabilitást és az életszínvonal gyorsabb emelkedését
o a tagállamai közötti kapcsolatok szorosabbá tételét
 fő tevékenységi területei:
1) Vámunió kiterjesztése a teljes árukereskedelemre
2) Közös piac létrehozása
3) közös politika elfogadása a mezőgazdaság területén
4) olyan rendszer, amely megakadályozza a közös piaci verseny torzulását;
5) a tagállamok jogszabályainak közelítése – jogharmonizáció
6) Európai Szociális Alap és Európai Beruházási Bank létrehozása
 az EGK fontosabb kezdeti működési elvei
o a „közösségi hűség” (lojális együttműködés) elve
• a tagállamok jóhiszemű együttműködésének kölcsönös kötelezettsége
o tagállamok „egyenlősége / egyenrangúsága”
o az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalma
Az EGK kezdeti intézményi felépítése:
1. Bizottság
2. Tanács
3. Közgyűlés (közösen az ESZAK-kal és az Euratom-mal)
4. Bíróság (közösen az ESZAK-kal és az Euratom-mal)
5. Európai Beruházási Bank
6. Gazdasági és Szociális Bizottság

Az EURATOM-ot létrehozó Római Szerződés - az Euratom fő feladatai:

1. előmozdítja a kutatást, és biztosítja a műszaki ismeretek terjesztését
2. a lakosság és a munkavállalók egészségének védelme biztonsági előírásokat állapít meg
3. elősegíti a beruházásokat, és biztosítja az Unióban az atomenergia alkalmazásának fejlesztéséhez
szükséges alapvető létesítmények megteremtését
4. gondoskodik az Unió összes felhasználójának megfelelő érccel és hasadóanyaggal való rendszeres és
méltányos ellátásáról

integrációs fokozatok - nem jogi hanem gazdasági fogalmak

0. mikor semmi nincs, hanem két állam egymástól független, saját piacát védővámokkal védi
o nem működnek együtt
o nem hatékony a sok elkülönülő nemzetgazdaság

1. Preferenciális vámövezet – nagyon laza együttműködés

o megállapodás: a felek az egymás között alkalmazott vámtételeket csökkentik, eltörlik
o kedvezőbb vámtételek egymás közt  ösztönzik az áruforgalmat, kereskedelmet

2. Szabadkereskedelmi övezet - ezt már valódi integrációnak tekinthetjük

o egymás közötti áruforgalomban az államok egymás között leépítik a vámokat, de a harmadik
országokkal nincs együttes rendelkezés, a tagállamok maguk szabják meg a vámokat a
harmadik országokkal szemben.
o egységes vámhatár hiánya  a résztvevő országoknak tudniuk kell igazolni, hogy a forgalmazott
termékek az övezeten belülről származnak

3. Vámunió
o az Unió vámuniót alkot, mely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja:
 belső oldala: a behozatali és kiviteli vámok, és az azokkal azonos hatású díjak tilalma a
tagállamok között
 külső oldala: közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott
kapcsolataikban
o azzal haladja meg a szabadkereskedelmi övezetet, hogy közös külső vámpolitika és külkereskedelmi
vámpolitika van

4. Közös piac - Egységes (belső) piac

o biztosítva van az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgása
o 80-as évek: megszületett az egységes piac koncepciója, amely szerint a 4 alapszabadság útjában
álló valamennyi fizikai, pénzügyi, jogi és adóügyi tagállami akadályt fel kell számolni

5. Gazdasági és monetáris unió

o egyszerű definíció: közös pénz közös fizetőeszköz
o hosszabb definíció: a gazdasági integráció legmagasabb formája, melyben a részt vevő
tagállamok lemondanak a monetáris politika terén fennálló szuverenitásukról, és azt átadják
kizárólagos uniós hatáskörbe
 eredménye: közös monetáris politika és a közös fizetőeszköz bevezetése.
• költségvetési politika megmarad tagállami hatáskörben
o vannak bizonyos szabályok: költségvetés hiányra, államadósságra
 o 1999-ben jött létre, jelenleg 19 tagállam alkotja 8 tagállam nem csatlakozott ehhez

6. Politikai unió - gazdasági, politikai integráció csúcsa

o feltételezi a továbblépést a szövetségi állam irányába
o a föderáció 2 vagy több állam egyesülésével létrejövő állam, amelyben a legfontosabb állami funkciókat
közösen, a föderáció erre a célra létrehozott szervei révén gyakorolják

3. Az integráció kibővülése 2013-ig. Az integráció belső elmélyülése 1986-ig. Az Egységes Európai Okmány
1960. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) megalakulása. EGK- ból kimaradt országok hozzák létre.
Tagállamai:
• Norvégia
• Izland
• Svájc
• Liechtenstein

1961. Az Egyesült Királyság EGK-ba való csatlakozási kérelmét Franciaország (de Gaulle francia elnök
nyomására) megvétózza.

1966. Luxemburgi kompromisszum: Franciaország visszatért a Tanácsba. Megállapodás született arról, hogy a
Tanácsban a meghatározott esetekben alkalmazzák a minősített többségi szavazás elvét, de ha valamelyik tagállam
„súlyos nemzeti érdeke” indokolja, csak egyhangú döntés hozható.

1970. Csatlakozási tárgyalások megkezdése à

· 1973. Az Egyesült Királyság, Dánia, Írország és felvételéről szóló egyezmény aláírása.
· 1981. Görögország csatlakozása
· 1986. Spanyolország és Portugália felvétele
· 1995. Ausztria, Finnország, Svédország csatlakozása
· 2004. május 1. A Csatlakozási Szerződés hatályba lépése („Huszonötök Európája”).
à Csatlakozik: Magyaro, Cseho., Szlovákia, Lengyelo., Észto., Letto., Litvánia, Szlovénia, Málta, Ciprus
· 2007.: Románia és Bulgária csatlakozása
· 2013. Horvátország csatlakozása

Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételei

· Bármely olyan európai állam kérheti a felvételét az EU-ba, amelyik tiszteletben tartja a Szerződésben
meghatározott értékeket és elkötelezett azok érvényesítése mellett.
· Az EU-hoz csatlakozni kívánó országnak a Tanácshoz kell benyújtania a kérelmét, amelyről értesíteni
kell az Európai Parlamentet és a tagállamok nemzeti parlamentjeit.
· A csatlakozási kérelemről a Tanács minősített többséggel dönt, ez előtt konzultálnia kell a Bizottsággal,
és szükséges az Európai Parlament előzetes egyetértése, valamint figyelembe kell vennie az Európai
Tanács által megállapított feltételeket (ún. koppenhágai kritériumok).
Az integráció belső elmélyülése 1986-ig
1962. a közös mezőgazdasági politika bevezetése, amely 1968-ra épül ki.
1965. Az Egyesítő Szerződés aláírása
· Egységesítette a 3 közösség (ESZAK, EGK, Euratom) intézményeit, de meghagyta önálló
jogalanyiságukat.
· Ettől az időponttól használatos az Európai Közösségek (EK) elnevezése.

1968. Létrejön a vámunió.

1969. hágai csúcsértekezlet, Werner-terv: 1980-ra irányozta elő a közös pénznem bevezetését.
1974. Párizsban a tagállamok állam-, ill. kormányfői megállapodnak, hogy csúcstalálkozóikat
ezentúl Európai Tanács elnevezéssel rendszeresen megtartják.
1975. Megkezdi működését az Európai Regionális Fejlesztési Alap
1975. Létrejön a Számvevőszék, mint az Európai Parlament segítő szerve (1977-ben kezdi meg működését).

1985. A Schengeni Egyezmény aláírása (NSZK, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg).

A Schengeni Egyezmények tartalma:
· a személyek ellenőrzésének fokozatos felszámolása a tagállamok közti belső határokon
· a külső határok ellenőrzésének megerősítése
· közös vízum- és tartózkodási politika
· határokon átnyúló rendőrségi és bírói együttműködés.

Az Egységes Európai Okmány

1986. február 17. Az Egységes Európai Okmány (EEO) aláírása Hágában: a Közösségek alapító szerződéseinek
első átfogó módosítása
Az EEO főbb tartalma:
· Célkitűzés: az egységes belső piac megvalósítása 1992. december 31-ig.
· a minősített többségi szavazási elv kiszélesítése a Tanácsban,
· az Európai Parlament jogalkotási jogkörének bővítése a hozzájárulási és az együttműködési eljárás
bevezetésével:
o a hozzájárulási eljárás: vétójogot biztosított az EP számára, mivel a jogi aktus elfogadásához a
Tanács döntése előtt az EP egyetértése volt szükséges.
o Ennek hiányában a Tanács nem szavazhatott a jogi aktus elfogadásáról,
o együttműködési eljárás: a jogalkotási eljárás során az EP által megfogalmazott módosítási
javaslatokat a Tanács csak egyhangúan utasíthatta el, illetve módosíthatta.
· Az Elsőfokú Bíróság (jelenlegi elnevezése: Törvényszék) létrehozása az Európai Bíróság
tehermentesítése érdekében,
· Az Európai Tanács „beemelése” a Szerződésbe
· új közös politikák:
 o környezetvédelem
o kutatás-fejlesztés
o gazdasági és társadalmi kohézió

4. A Maastrichti Szerződés, az Amszterdami Szerződés és a Nizzai Szerződés

MAASTRICHTI szerződés
Aláírás: 1992. február 7. Hatályos: 1993. november 1-től.
A Szerződés tartalma:
● új jogalany: a 3 pilléren nyugvó Európai Unió létrehozása.
● jogi státusza: az EU nem önálló jogi személy, és nincs önálló intézményrendszere (a Közösségek intézményeit
használja).

Egyszerre alapító és módosító szerződés:

● Az Európai Uniót létrehozó Szerződés
● Az EGK-t létrehozó szerződés módosítása

Az Európai Unió három pilléren nyugszik:

I. Pillér: Közösségi pillér
II. Pillér: Közös kül- és biztonságpolitika
III. Pillér: Bel- és igazságügyi együttműködés

Az EU közösségi, első pillérét érintő változások:

· Az EGK-t átnevezte Európai Közösséggé (EK)
· Uniós polgárság létrejötte és tartalma
o az uniós polgárok szabad mozgáshoz és letelepedéshez való joga az Unión belül,
o letelepedés helye szerint aktív és passzív választójog a helyhatósági és az EP választásokon,
o petíció benyújtásának a joga az EP-hez, az európai ombudsmanhoz való fordulás joga
· Európai Ombudsman felállítása
· A Kohéziós Alap létrejötte
· A gazdasági és monetáris unió (a közös pénz) programja à 1999. január 1-től közös európai
fizetőeszköz bevezetése a feltételeknek megfelelő tagállamokban
· az ún. maastrichti konvergencia-kritériumok (a közös pénz – az euró – övezetéhez való
csatlakozás feltételeinek) meghatározása:
o árstabilitás
o fenntartható államháztartás
o a gazdasági konvergencia tartóssága
o árfolyam-stabilitás
● Európai Központi Bank felállítása (1998-tól)
 ● A Régiók Bizottságának felállítása (1994-től)
● A szubszidiaritás elvének bevezetése a jogalkotásba
● Új közösségi politikák:
● környezetvédelem
● fogyasztóvédelem
● oktatás, kultúra, szakképzés
● transzeurópai hálózatok

Az Amszterdami Szerződés
Aláírás: 1997. október 2. Hatályos: 1999. május 1.
A módosítás célja:
● az állampolgári és munkavállalási jogoknak az Unió középpontjába helyezése,
● a belső piaci szabadságot akadályozó korlátok végleges felszámolása
● nemzetközi és külügyekben az Unió hatáskörének erősítése,
● a hatékonyság növelése az Unió intézményi rendszerében, különös tekintettel a jövőbeni bővítésre
Az Amszterdami szerződés tartalma: az alapító szerződések és a Maastrichti Szerződés módosítása

Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint
az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul.
Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a
szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

Első pillért érintő módosítások:

● Intézményi reformok elmaradása
● Foglalkoztatáspolitika megjelenése és kiemelt szerepe
Második pillérben:
●Konstruktív tartózkodás bevezetése à ha valamely tagállam nem ért egyet egy javaslattal, tartózkodhat
anélkül, hogy az egyhangúság csorbát szenvedne
Harmadik pillérben:
● Az ide tartozó ügyek egy részének „közösségiesítése”
● Új neve: rendőri és büntetőigazságszolgáltatási pillér
● A Schengeni Egyezmény beemelése a közösségi jogba

A Nizzai Szerződés
Aláírás: 2001. február 26. Hatályos: 2003. február 1-től.
Célja: az Amszterdami Szerződés elmaradt célkitűzéseinek megvalósítása, az EU bővítésének elősegítése:
· az Unió intézményrendszerének átalakítása
· az Unió jogalkotási rendszerének átalakítása, a Tanácson belül a minősített többségi döntés további
kiterjesztése
· a megerősített együttműködés lehetőségének megkönnyítése
5. Tétel
Az EU reformja: az Európai Konvent, az Európai Alkotmány és a Lisszaboni Szerződés
Az Európai Konvent:
 2001.-es Laekeni csúcs: „Nyilatkozat az Európai Unió jövőjéről”
o elindította az Uniós reformját
o tartalma:
 anomália:
• az Alapító szerződések sokáig (30 évig) változatlanok maradtak
• 86’ban elindult a Szerződésmódosítások kora
 kinyilvánította: jó lenne a szerződésmódosításokat befejezni
 Unió alapvető működési szabályainak újragondolása
• teljesen új alapokra kell helyezni  Új alapító szerződés kell
o új módszer  Európai Konvent létrehozása
 Európai Konvent (2002 – 2003)
o tagjai: akkori tagállamok + 12 jelölt tagállam képviselői, Uniós intézmények delegáltjai
o feladata: nyilvánosan működve, különböző munkacsoportokban újragondolja az Alapító szerződést
 elvárták tőle: hosszabb távra nyugvópontra jussanak az intézményi viták
o működése: eredményesen elvégezte feladatát
o munkájának eredménye: az alkotmányszerződés tervezete

Szerződés Európai Alkotmány létrehozásáról:

 kormányközi konferencia: apróbb módosításokkal elfogadta a szövegtervezetet
 2004. október 29. a szerződés aláírása Rómában
 ratifikációs folyamat elindulása  ekkor derült ki, hogy a Konvent tegy súlyos hibát követet el
o Alkotmánynak nevezték, PEDIG nem alkotmány a szó jogi értelmében, hanem nemzetközi szerződés!
 alkotmánya csak államnak lehet
 teljesen új alapszerződés lett volna, de nem radikális reform
 egyetlen szerződésbe foglalta volna a korábbiakat (kivéve Euratom-Szerződés)

A ratifikációs folyamat válságba juttatása, felelősei és annak következményei 2005-2007 között:

 a nemzetközi szerződések ratifikációjának két szokásos módja:
o parlamenti megerősítés – egy tagállam parlamentjében megvitatják és döntenek
o népszavazás – ebben az esetben ezt alkalmazták sokan – PEDIG NEM VOLT KÖTELEZŐ
• a népszavazások erőltetése = az EU reformjának blokkolása
 miről kellett szavazni?
o 500 oldalas bonyolult jogi szakszöveg  nem értették a tagállamok állampolgárai
 népszavazás bukása – okok amiért az emberek nemmel szavaztak – ált. nem Alkotmány oka
o pl. féltek attól, hogy Törökország is csatlakozik
o pl. féltek attól, hogy az új tagállamok munkavállalói elveszik a munkát
 mivel minden tagállamnak meg kellett volna erősíteni  súlyos ratifikációs válság
 volt egy kis bénultsági időszak, amikor nem tudták hogyan tovább  megoldás
o 2007 júniusában eldöntötték az akkori tagállamok, hogy
• formálisan elengedik az alkotmányszerződést
• térjenek vissza a szerződésmódosításokhoz
A Lisszaboni Szerződés:
 2007. Az Európai Tanács dönt a leendő Reformszerződés legfőbb elemeiről
 2007. XII. 13. A Lisszaboni Szerződés aláírása
 minimális eltérések az alkotmányszerződéshez képest (kb. a szöveg 4-5%-a)
o kivették azokat a szavakat / kifejezéseket, amik problémásak voltak
 pl. Eu külügyminisztere  Unió kül- és biztonságpolitikai képviselője
 válság konklúziója: a népszavazások erőltetése az integráció megrekedéséhez és válságához vezet(het) 
döntöttek, hogy a Lisszaboni szerződésről nem szerveznek népszavazást
 o probléma: Írországban az ír alkotmány tartalmazza, hogy ilyen esetekben kötelező népszavazást
tartani  itt ki is írták  elutasító döntés
 megoldás: vártak egy évet, és megismételték  SIKERES
• hatálybalépés: 2009. december 1.

Lisszaboni szerződés tartalma, következményei:

 2 fő része: az EUSZ és az EUMSZ
 az EU jogi személyiséget kap és az EK helyébe lép
 megszűnik a hárompilléres szerkezet
o a rendőri és a büntető-igazságszolgáltatási együttműködés is beolvadt a normál integráció menetébe
o de a kül- és biztonságpolitika viszont külön szabályozott kérdés maradt
 az EU és a tagállamok közti hatáskörök egyértelmű elhatárolása
 intézményi újítások:
o az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
o Európai Külügyi Szolgálat létrejötte
o Európai polgárok kezdeményezési joga
 legalább 1M uniós polgár min. 7 tagállamból aláírással kezdeményezhetnek jogalkotást  ha
sikeres
 Nemzeti parlamentek szerepének növekedése
 önkéntes kilépés lehetősége
 szolidaritási záradék

6. Tétel
Az EU intézményrendszerének jellege, alapelvei, csoportosítása

Jellege:
 az Unió saját intézményrendszerrel rendelkezik, amelynek célja az Unió
o értékeinek érvényesítése
o célkitűzéseinek előmozdítása
o az Unió, valamint polgárai és a tagállamok érdekeinek szolgálata
o politikái és intézkedései egységességének, eredményességének és folyamatosságának biztosítása
 az intézmények fogalmába tágabb értelemben az Unió valamennyi intézménye, szerve és hivatala
beletartozik.
 egyedülálló (sui generis) intézményrendszer
 nem érvényesül a klasszikus hatalommegosztás elmélete pl. Európai Bizottság
 keverednek a kormányközi és a szupranacionális elemek

Csoportosításuk:
1. Intézmények
2. Szervek
3. Hivatalok és ügynökségek
4. Egyéb speciális szervek

Intézmények:
1. Európai Parlament
2. Európai Tanács
3. Tanács
4. Európai Bizottság
5. az Európai Unió Bírósága
6. Európai Központi Bank
7. Számvevőszék
Pénzügyi, tanácsadó és egyéb szervek – csak példák:
 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
 Európai Ombudsman
 Európai Külügyi Szolgálat
 Európai Adatvédelmi Biztos

Hivatalok és ügynökségek:
 Az EU ügynökségei
 Személyzeti Felvételi Hivatal
 Az EU Kiadóhivatala

Egyéb speciális szervek: Európai Konvent

 időszakos
 akkor kell összehívni, ha az alapító szerződéseket módosítani akarják

Ügynökségek:
 szét vannak szórva az Uniós tagállamokban
 legalacsonyabb szintű szervezeti egységek
 az Uniós intézmények jogi aktusai hozták létre
 feladatai:
o műszaki és tudományos feladatokat lát el
o szakpolitikai segítségnyújtás
 példák:
o Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság
o Európai Környezetvédelmi Ügynökség
o Európai Repülésbiztonsági Ügynökség
o Európai Tengerbiztonsági Ügynökség
o Európai Gyógyszerügynökség
 Magyarországon lévő ügynökségek:
o Európai Rendőrakadémia
o Európai Innovációs és Technológiai Intézet

Alapelvek:
 7.1. Az intézményi egyensúly elve
o jelentés 1: az egyes intézmények a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül, az
ott meghatározott eljárások, feltételek és célok szerint járnak el
o jelentés 2: az intézményeknek rendelkezniük kell a működésükhöz szükséges függetlenséggel és
nincs közöttük semmilyen alá-fölé rendeltségi viszony
 7.2. Az intézményi együttműködés elve
o alapja: lojális együttműködés elve
 az Unió és a tagállamok kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a
Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában
o jóhiszeműen és kölcsönösen együtt kell működniük egymással

Székhelyek, nyelvhasználat, alkalmazottak:

 székhely: a tagállamok kormányai közös megegyezéssel határozzák meg
 nyelvhasználat: az erre vonatkozó szabályokat a Tanács határozza meg egyhangúlag elfogadott
rendeletekben
 alkalmazottai: a rájuk vonatkozó részletes rendelkezéseket a Személyzeti Szabályzat tartalmazza
 7. Tétel
Az Európai Tanács - Strasbourg

I. Elhatárolás:
 nem szabad összekeverni az Európai Tanácsot és az Európa Tanácsot
o Európa Tanács:
 Az Európai Unió intézményi keretein kívül elhelyezkedő regionális nemzetközi szervezet
 fő célja: a demokratikus európai normák őrzése és fejlesztése, valamint az emberi jogok
védelme

II. Létrejötte:
 amikor létrejött az Európai integráció, akkor nem volt ilyen intézmény
o oka: az alapítók úgy gondolták, hogy azokat a kérdéseket, melyekre később az Európai Tanács
létrejött, azokat el tudja látni az Európai Bizottság is  1960-as években bizottsági integrációs modell
kifulladása
o megoldás: tagállami miniszterelnökök bevonása – akkor még 6
 ezek voltak az Európai csúcstalálkozók
 ezek során a miniszterelnökök azt tapasztalták, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket
alsóbb politikai szinten csak nehezen vagy egyáltalán nem tudnak megoldani, ezeken a
kötetlenebb formájú megbeszéléseken ugyanakkor hasznosabb és előremutatóbb
eredményeket tudtak elérni, mint az összes többi egyeztetési szinten
o megoldás: a miniszterelnökök kötetlenebb megbeszélései
 1974-ben hivatalossá tették  EURÓPAI TANÁCS
 félévente legalább 2 alkalommal megtárgyalják a Közösségek aktuális kérdéseit
 2009. Lisszaboni Szerződés:
o Intézményi rangot kapott + Állandó elnöki poszt bevezetése

III. Összetétele:
 mindenkori résztvevők:
o tagállamok állam- illetve kormányfői  csak az egyik
 szinte kivétel nélkül a miniszterelnök kivétel: Franciaország – államfő
 igazán talán ők az Európai Unió vezetői
o Európai Tanács saját elnöke
o Európai Bizottság mindenkori elnök
o Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
 több napos ülések esetén csatlakozik: nyitónapra az Európai Parlament elnöke

IV. Feladatai:
 politikai döntéshozó szerv, meghatározza az Európai Unió általános politikai irányait és prioritásait,
valamint megadja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést
o nem lát el jogalkotási feladatokat  csak részben igaz, mert határozati formában hozhat olyan
döntéseket, melyek joghatással rendelkező aktusok
 pl. Az Európai Bizottság kinevezése
Az Unióhoz való csatlakozás feltételeinek megállapítása
A Szerződések egyszerűsített felülvizsgálati eljárása
V. Elnöke:
 Lisszaboni Szerződés előtt: a soros elnökséget adó ország miniszterelnöke volt
 Lisszaboni Szerződés után: az Európai Tanács választja minősített többséggel, 2,5 évre
o nem maguk közül választják
o összeférhetetlen minden más politikai tisztséggel
o megbízatása 1 alkalommal megújítható

 feladatai:
 o összehívja, és elnököl az Európai Tanács ülésein
o gondoskodik az Európai Tanács munkájának előkészítéséről és folyamatosságáról
o elősegíti a döntések meghozatalát, közvetít a tagállami álláspontok között
o az Európai Tanács minden ülését követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek
o ellátja az Unió külső képviseletét a közös kül- és biztonságpolitikához tartozó ügyekben

VI. Ülései:
 kétfajta ülés:
o rendes ülés: évente 4x (márciusban, júniusban, októberben és decemberben)
 max. 1-2 naposak, nem nyilvánosak, de jegyzőkönyv készül
 addig tart, míg esélyt látnak a kompromisszumra
o rendkívüli ülés: ha a helyzet úgy kívánja
 székhelye: Brüsszel (Nizzai Szerződés óta)

VII. Döntéshozatala:
 konszenzussal dönt
 ha szavazással döntenek: csak a miniszterelnököknek van szavazati joguk – ritkán fordul elő
 kivételek:
o minősített többség – Tanács információjának listáját meghatározó határozat
o egyszerű többség - Európai Tanács által elfogadott eljárási határozatok
 akadályoztatás esete: szavazás esetén az Európai Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másik tag
képviseletében is eljárhat
 az Európai Tanács által elfogadott határozatokat az Európai Tanács elnöke és a Tanács főtitkára írja alá
 a külön címzetti kört nem tartalmazó határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni
 az Európai Tanács és elnökének munkáját a Tanács Főtitkársága segíti

8. Tétel
Az Európai Unió Tanácsa – Brüsszel, Luxemburg

Jellemzői:
• többszörösen összetett, multifunkcionális intézmény
• a tagállami (nemzeti) érdekek megjelenítésének fő fóruma
• kezdettől fogva az Európai Unió legfontosabb jogalkotó szerve
• székhelyei: Brüsszel (Főtitkárság) és Luxembourg

Összetétele és működése:
 a tagállamok egy-egy olyan, miniszteri szintű képviselőjéből áll, aki az általa képviselt tagállam
kormánya nevében kötelezettségeket vállalhat és szavazhat
 a tárgyalásra kerülő kérdésektől, aktuális napirendtől függ, hogy melyik miniszter képviseli a tagállamot –
minden tagállam maga dönti el

Tanácsi formációk:
 egyetlen jogi személynek számít, de 10 különböző „formációban” ülésezik
 az EUSZ 2 formációt nevesít:
o Általános Ügyek Tanácsát
o Külügyek Tanácsát
 többi 8: az Európai Tanács minősített többséggel dönt róluk
 a tanácsi formációk között nincs alá-fölé rendeltségi viszony.

Az Általános Ügyek Tanácsa:

 gondoskodik a Tanács formációiban folyó munka összhangjáról – koordináció, igazgatás
 gondoskodik az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről
 tagállamokat itt rendszerint a külügyminiszterek képviselik
A Külügyek Tanácsa
 tagállamokat itt is rendszerint a külügyminiszterek képviselik
 feladatai:
o kidolgozza az Unió külső tevékenységét és gondoskodik azok összhangjáról
o felel a közös kül- és biztonságpolitikáért, a közös biztonsági és védelmi politikáért, a közös
kereskedelempolitikáért, valamint a fejlesztési együttműködésért és a humanitárius
segítségnyújtásért
 elnöke: az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

További tanácsi formációk – példák – különböző miniszterek képviselnek:

1. Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa
2. Bel- és Igazságügyi Tanács,
3. Fogyasztóvédelmi Tanács,
4. Versenyképességi Tanács
5. Környezetvédelmi Tanács,

A Tanács ülései:
 a Tanács elnöke hívja össze
 2 részre tagolódik:
o uniós jogalkotási aktusokra vonatkozó döntéshozatallal foglalkozó rész
 jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak  nyilvános
o nem jogalkotási tevékenységgel foglalkozó rész
 általános szakpolitikai koordináció, politikai ügyek  nem nyilvános
 személyesen kerül rá sor, de sürgős ügyekre vonatkozóan lehet írásbeli szavazás
 minden tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet jóváhagyása után a főtitkár ír alá

A Tanács egyéb döntéselőkésíztő szervei - a Coreper, a bizottságok és a munkacsoportok:

 Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper):
o a legmagasabb szintű és legjelentősebb döntés-előkészítő szerv a tanácsi munkafolyamatban
o feladata:
• a Tanács munkájának előkészítése
• a Tanács által adott megbízatások teljesítése
o minden tagállam működtet Brüsszelben egy állami képviseletet  ezek képviselői alkotják a Coreper
2 szintjét
o Coreper I: az állandó brüsszeli képviselők helyettesei
o Coreper II: az állandó képviselőkből áll
o heti rendszerességgel ülésezik
 Munkacsoporti szint: a Coreper munkáját több száz tanácsi munkacsoport és bizottság segíti, ezekben
szakértői szintű döntés-előkészítés folyik  csak innen mehet tovább a Coreperbe
o nagyjából a tárgyalt kérdések 2/3-a már itt eldől

A Tanács soros elnöksége:

 a Tanács elnöki tisztét félévente más-más tagállam tölti be
 feladatai:
1. minden szinten vezeti az üléseket
2. napirend meghatározása
3. biztosítja az eljárási szabályzat alkalmazását
4. ügyel a viták megfelelő lefolyására
5. ügyel a Tanács munkamódszereiről szóló rendelkezések betartására és betartatására
6. összehívja a Tanács, a Coreper és a munkacsoportok és üléseit
 7. betölti a levezető elnök szerepét
 3as csoportokban, elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással dolgoznak

A Főtitkárság:
 vezetője: főtitkár – Tanács minősített többséggel nevezi ki
 feladata: a Tanács szervezetének irányítása
 felelős az adminisztratív szervezeti háttérért
 Főtitkárság Jogi Szolgálata: szakvéleményével segíti a Tanács és bizottságai munkáját

A Tanács feladatai: (5x)

1. Az Uniós jogszabályok megvitatása és elfogadása:
 az EU egyik fő döntéshozó-jogalkotó szerve.
 rendes jogalkotási eljárás: a Parlamenttel együtt fogadhat el jogalkotási aktusokat
 különleges jogalkotási eljárás: egyedül is hozhat jogalkotási aktusokat
 a nem jogalkotási aktusok közül kivételesen elfogadhat végrehajtási aktusokat

2. A tagállami szakpolitikák koordinálása - egyes meghatározott területeken

3. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának alakítása:

 kidolgozza a közös kül- és biztonságpolitikát
 meghozza az e politika meghatározásához és végrehajtásához szükséges határozatokat
 biztosítja az Unió fellépésének egységességét, koherenciáját és eredményességét.
 ha műveleti fellépés szükséges, a Tanács elfogadja a szükséges határozatokat

4. Nemzetközi megállapodások megkötése:

 az Unió nevében tárgyalásokat folytathat az Unió, valamint harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek
közötti megállapodásokról  határoz a megállapodások aláírásáról és megkötéséről

5. Az Unió költségvetésének elfogadása:

 A Tanács az Európai Parlamenttel együtt, különleges jogalkotási eljárás keretében fogadja el az Unió éves
költségvetését

Döntéshozatal a Tanácsban - szavazási formák:

 egyhangúlag – ritkán, és kevés ügyben alkalmazható kivétel
o minden tagállamot 1 szavazat illet meg, lehetővé téve bármely államnak, hogy megakadályozza
a határozat elfogadását
o intézményi ügyekben, pénzügyi kérdésekben, a politikailag érzékeny területeken, valamint egyes
személyi kérdésekben jellemzően
 minősített többséggel - FŐSZABÁLY
o ekkor minden tagállamnak 1 szavazata van
o meglétéhez több feltétel egyidejű fennállása szükséges:
 a Tanács tagjainak legalább 55%-a, de legkevesebb 15 tagállam támogatja
 a támogató államok az Unió összlakosságának minimum 65%-át képviseljék
• népességi szűrő – a kisebb népességű tagállamok ellen

9. Tétel
Az Európai Bizottság – 2 székhely: Brüsszel Luxemburg

Jellemzői:
 székhelye Brüsszelben és Luxemburgban van
 „legek” intézménye – okai:
 o itt dolgoznak a legtöbben – 20-25 ezer fő
o ennek van a legtöbb feladata és a legtöbb hatásköre
o az uniós intézményrendszer legsokoldalúbb tagja – jogkörei terén
 szűkebb és tágabb értelemben vett jelentése
o szűkebb értelemben: biztosok kollégiuma  27 fős testület
o tág értelemben: egész Brüsszeli Bizottsági bürokrácia – 20-25 ezer fő
 az uniós érdekek megtestesítője:
o azért hozták létre, hogy a közösségi érdekeket képviselje, akár a tagállamokkal szemben is
 kormányszerűen működik, de nem az Unió kormánya!
o rövid válasz: mert az Európai Unió nem állam  nem lehet kormánya
o hosszabb válasz: a kormányokra jellemző 2 legfontosabb feladatkörrel (jogalkotás és végrehajtás)
rendelkezik, de egyik helyen sem ő az elsődleges, kizárólagos szereplő
 végrehajtás: elsősorban tagállami szinten a tagállamok feladata
 jogalkotás: elsősorban Parlament és a Tanács dolga

Összetétele és tagjainak kinevezési eljárása:

 a biztosok száma és kinevezésük feltételei:
o Nizzai szerződés: 1 tagállam – 1 biztos elve  27 tag
 rotációs rendszer: nincs minden tagállamnak mindig biztosa, hanem a Bizottság
csak a tagállamok létszámának 1/3 vagy 2/3ából fog állni
 kudarc: egyhangú döntéssel el lehetett napolni  meg is tették
 probléma: minden biztoshoz tartozik egy feladatkör, és nagyon nehéz ugyanazt a
feladatkört ennyi felé szétosztani  nem is sikerül
o feltételek:
 valamely tagállam állampolgára legyen
 függetlenségükhöz ne férjen kétség
 általános alkalmasság – legyen alkalmas szakmailag, politikailag annak a bizonyos
területnek az irányítására
 Európai elkötelezettség – jelöltek előéletének vizsgálata, pl. hogy az elmúlt években bírálta
e az aktuális Unió működését
+ rendelkezzen a jelölő tagállami kormány bizalmával és támogatásával
 fontos: a biztosokat a tagállami kormányok jelölik ugyan, de a kinevezése
után csak az Uniós érdekeket képviselheti
 a Bizottság tagjainak kinevezési eljárása és hivatali idejük:
1. leendő elnök személyének kiválasztása
 az Európai tanács jelölheti ki, hogy ki legyen
 elvileg szabad kezük van benne, gyakorlatilag azonban kritérium, hogy olyan
személy legyen, aki az Európai Parlamenti választások eredményeként annak
bizalmát élvezi
2. minden tagállam (kivéve az elnöké) megteszi javaslatait a biztosi helyre
 ebben számukra nincs korlát
 ha megvannak a jelöltek, az Európai Parlament illetékes szakbizottságai minden jelöltet
meghallgatnak  meggyőződnek alkalmasságukról
 ha nem látják alkalmasnak, a tagállamnak új személyt kell javasolni
3. ha minden meghallgatás lement, az Európai Parlament szavaz az egész Bizottságról egyben 
szavazás az elnökről és külön szavazás a 27 biztosról
 ha sikeres  kinevezik 5 éves hivatali időre

Szervezeti felépítése és döntéshozatala:

 a bizottság elnöke – NEM AZ UNIÓ VEZETŐJE!!
o meghatározza a politikai iránymutatásokat, irányítja a Bizottságot
 o megállapítja a Bizottság belső szerkezetét és dönt a feladatok biztosok közötti megosztásáról,
illetve átcsoportosításáról – a tagállamokkal együttműködve
o a Bizottság bármely tagját felhívatja lemondásra – köteles neki eleget tenni
o képviseli az intézményt a külvilág felé
o összehívja, előkészíti és vezeti a Bizottság heti rendszerességű üléseit
 az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
o a miniszterelnökökből álló Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel
o kettős intézményi kötődésű tisztség
 Külügyek Tanácsának elnöke
 Bizottság egyik alelnöke
o biztosítja az Unió külső tevékenységének összehangját
o irányítja a közös kül- és biztonságpolitikát
 nem ő dönti el, hogy mi az Unió álláspontja egy külpolitikai kérdésben, csak képviseli ezt az
álláspontot
 a biztosi kabinetek és a Bizottság főtitkára
o minden biztos saját többnemzetiségű kabinettel (6 fő) rendelkezik
o a kabinetek feladatai:
 szervezik a biztos munkáját
 koordináció a biztosok között
 kabinetvezetők fóruma
 a főtitkár vezeti a főtitkárságot - fő feladata: a szervezetrendszer működtetése
 szervezeti egységek: főigazgatóságok és szolgálatok
o főigazgatóságok: itt zajlik az uniós szakpolitikákkal kapcsolatos érdemi, szakmai munka – pl.
 Bővítési Főigazgatóság
 Versenypolitikai Főigazgatóság
 Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság
 Oktatási és Kulturális Főigazgatóság
 Kutatási Főigazgatóság
o szolgálatok: valamennyi főigazgatóság munkáját segítő szervezeti egységek – pl.
 Jogi Szolgálat Kiadóhivatal
 Belső Ellenőrzési Szolgálat Központi Könyvtár

 döntéshozatali eljárások a Bizottságban:

o általános menete: szolgálati út - valamelyik főigazgatóságon keresztüli hivatali utat bejárva végül a
Jogi szolgálat megvizsgálja – végső döntés:
 szóbeli eljárás: a biztosi kollégiumi üléseken szóban döntenek róla – egyszerű többség
 írásbeli eljárás: a döntéskezdeményezést elküldik a biztosok között, és ha senki nem
tiltakozik, elfogadottnak tekintik

A Bizottság és tagjainak függetlensége, elszámoltathatósága és megbízatásuk megszűnésének okai:

 a függetlenség szerepe és garanciái
o A Bizottság munkája nagyfokú függetlenséget igényel
o intézményi függetlenség: a biztosok nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást senkitől
o személyi függetlenség garanciái: pl. egy biztost nem hívhat vissza a jelölő kormány
o függetlenséget fenyegető kihívások
 összeférhetetlenségi szabályok
o más kereső foglalkozás tilalma max. ingyenes előadások
o nem fogadhatnak el 150 eurónál nagyobb értékű ajándékot
o megbízásuk megszűnése után is vannak bizonyos korlátok

 elszámoltathatóság eszközei:
 o általános fogalma: a meghozott döntésekért való felelősségvállalás és azok indokolásának
kötelezettsége
o dokumentumokhoz való hozzáférés szabályai
o Európai Bíróság általános jelleggel gyakorol egyfajta jogi felügyeletet
o az Európai Számvevőszék pénzügyi-gazdásági kérdésekben felügyel
o folyamatos jelentéstételi kötelezettség
o Európai Parlament kiemelt szerepe
 megteheti, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be az Európai Parlamenti képviselők
1/10-ének kérelmére  ha nem elégedett a Bizottság munkájával
 elfogadása: jelenlévő képviselők 2/3-ának támogatása
 biztosi kinevezés megszűnésének okai és esetei
o természetes okok:
 hivatali idő lejárta
 halál, lemondás, felmentés
 elnök felhívására lemondás, bizalmatlansági indítvány
 a felmentés különös garanciális szabályai – csak 2 indok alapján:
o ha már nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek
o súlyos kötelezettségszegést követ el
o Csak az Európai Bíróság mozdíthatja el

A Bizottság feladatai:
 legfontosabb célkitűzése: előmozdítsa az Unió általános érdekeit és megtegye a megfelelő
kezdeményezéseket

1. A Szerződések, valamint az intézmények által elfogadott intézkedések alkalmazásáról való gondoskodás:

 ebben egyszerre van jelen a jogalkotó és a végrehajtó funkció
 a Bizottság általi jogalkotás lehet:
o eredeti végrehajtási jogalkotási hatáskör (ritka)
 a Szerződések eleve a Bizottságot ruházzák fel, hogy szabályozzon egy kérdést
o származékos, delegált jogalkotási hatáskör
 alacsonyabb szintűek, felhatalmazási és végrehajtási nem jogalkotási aktusok

2. Javaslattétel jogalkotási aktusok elfogadására:

 jogalkotási aktusai főszabályként csak a Bizottság javaslata alapján lehet elfogadni  ennek jelentősége:
o mindenki másnál nagyobb befolyása van a jogalkotási folyamatokra
o többi intézmény csak felkérheti erre, de nem köteles eleget tenni ennek
o az Európai parlamenti képviselők nem terjeszthetnek elő jogalkotási aktusok tervezeteit

3. Az uniós jog alkalmazásának felügyelete

 a Bizottság, mint a „Szerződések őre”, a Bírósággal együtt
o neki kellene felügyelni, hogy az Uniós jogot betartják
 egyik legfontosabb feladatkör, de legnagyobb konfliktusforrás is a tagállamokkal
 kötelezettségszegési eljárások kezdeményezése  ha úgy érzi, hogy valamelyik tagállam megsérti a
kötelezettségeit, akkor indíthatja meg vele szemben

4. Az uniós költségvetés végrehajtása és a programok irányítása

 az éves uniós költségvetési tervezetek kidolgozója
 végrehajtó feladatok bizonyos uniós szakpolitikák esetén
 Uniós programok irányítása

5. Koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatai a Szerződések szerint

  általános feladatkör, amelyet az egyes uniós szakpolitikáknál a Szerződések töltenek meg tartalommal
 A Bizottságot ebben segítik az Unió ügynökségei és egyéb decentralizált szervei is

6. Az Unió külső képviselete

 ez nem foglalja magában a közös kül- és biztonságpolitikát
 nemzetközi szervezetekben való részvétel
 az Unió diplomáciai képviseletének ellátása
o aktív képviselet: a Bizottság a világ más országiban működtet delegációkat
o passzív képviselet: a Bizottság fogad is ilyen kirendeltségeket
 Az Unió által kötendő nemzetközi szerződések letárgyalása

7. Indítványtétel az Unió tevékenységének éves és többéves programjára

 indítványokat tesz az intézmények közötti megállapodások létrehozása céljából
 meghatározza ötéves stratégiai célkitűzéseit
 éves jogalkotási és munkaprogramok
 a főigazgatóság önállóan dolgozzák ki a saját éves irányítási tervüket

10. Tétel
Az Európai Parlament és az európai ombudsman

Az Európai Parlament – 3 székhely

Az EP előzményei és fejlődése:
 előzmények:
o 1952. ESZAK Közgyűlése
o 1957. EGK, Euratom és ESZAK közös Gyűlése
o 1962-től Európai Parlament elnevezés
o 1970-től költségvetési hatáskör – nem lehet nélküle elfogadni
o 1979-től az EP képviselőket minden tagállamban választják

Az EP működése:
 az EP székhelyei:
o Strasbourg, Brüsszel és Luxembourg

 az EP képviselői és választásuk:
o közvetlenül az a tagállamok állampolgárai választják meg 5 évre  uniós polgársággal járó
alapjog is
o általános közvetlen, titkos, és arányos választásokon választják meg
o listás választások, de részletszabályokról tagállamok döntenek
o jelenleg 705 fő a létszáma – brexit előtt 751 volt

 az EP tisztségviselői:
o Elnök + 14 alelnök, EP maga választja őket 2.5 évre
o 14 alelnök – igazgatási feladatok
o 5 questor - napi igazgatási feladatok
o elnökség / büró = elnök + 14 alelnök – EP igazgatási feladatköreivel kapcsolatos döntések
o elnökök értekezlete: elnök és a pártcsoportok (frakciók) vezetői, napirendi kérdések
o főtitkárság

 az EP pártcsoportjai
o politikai hovatartozás szerint szerveződnek nemzetközi pártcsoportokban
 o jelenleg 7 képviselőcsoport működik + függetlenek
o alapítás feltétele: min. 25 képviselő csatlakozása

 az EP határozatképessége, bizottságai
o rugalmas szabályok a nagy létszám miatt
 általában elegendő a jelen lévő képviselők egyszerű többsége
 kivételesen abszolút többség
o jelenleg 20 parlamenti bizottság működik
o mindegyik saját elnökkel, elnökséggel és titkársággal rendelkezik

Az EP határkörei:
1. önigazgatási hatáskör
o maga választja meg tisztségviselőit, meghatározza szervezeti felépítését és ügyrendjét
o kivéve: székhely meghatározásának joga
2. jogalkotási hatáskör
o rendes jogalkotási eljárásban társjogalkotó a Tanáccsal
 a jogalkotási aktus csak akkor elfogadott, ha mindkettő elfogadja
o különleges jogalkotási eljárásban kivételesen egyedül is jogot alkothat
3. az uniós költségvetés elfogadása
o az éves uniós költségvetést a Tanáccsal együtt közösen fogadja el különleges jogalkotási eljárásban
4. politikai ellenőrző/felügyeleti jogkör
o részt vesz az Európai Bizottság elnökének és tagjainak kinevezési eljárásában
o bizalmatlansági indítvány lehetősége a Bizottsággal szemben
o Petíciós Bizottság mint speciális ellenőrző forma

Demokráciadeficit és európai parlamentarizmus:

 demokráciadeficit: az Uniós intézmények túl távol vannak a választópolgároktól, és megkérdőjelezhető a
demokratikus legitimációjuk is
 erre a válasz  EP
o teljesen másként működik mint egy nemzeti parlament: nincs kormánypárti és ellenzéki képviselő,
mivel nincs uniós kormány
o DE! sokkal alacsonyabb részvétel mellett zajlanak a választások
 oka: a tagállami választópolgárok nem igazán tudják, mi a tét
o az EP választások csak közvetetten hatnak ki az uniós jogalkotási folyamatokra
 legfőbb probléma: minden lényeges döntést a tagállamok, illetve a miniszterelnökökből álló Európai
Tanács hoz meg egyhangúan, így az ellentmondás jelenleg feloldhatatlan
 a valódi megoldás csak egy politikai unióban lenne lehetséges, amelynek realitása jelenleg zéró

Az európai ombudsman - Strasbourg

Az európai ombudsman működése:

 létrejötte, megválasztása, székhelye:
o Maastrichti Szerződéssel hozták létre
o az EP választja 5 évre, megújítható mandátum
o székhelye: Strasbourg
o megbízatás megszűnésének esetei - elmozdításáról csak az Európai Bíróság dönthet
 súlyos kötelezettségszegés
 nem felel meg a tisztség betöltéséhez szükséges feltételeknek
 hatásköre:
o vizsgálja a hivatali visszásságokra vonatkozó panaszokat, és erről jelentést készít
  ilyet kezdeményezhet:
 valamennyi Uniós polgár
 Uniós országban letelepedett egyéb állampolgár
 jogi személyek, cégek
o eljárásból kizárt ügytípusok
 ha bírósági eljárás van folyamatban
 ha már jogerős bírósági döntés van az adott panasz kapcsán
 ha 2+ év eltelt a hivatali visszásság és a panasz benyújtása között
 nem járhat el tagállami kormányokkal, közigazgatási szervekkel szemben benyújtott panaszok
esetén
 hivatali visszásság esetei – pl.
o a méltánytalanság
o a diszkrimináció
o a hatáskörrel való visszaélés
o a tájékoztatás elmulasztása / megtagadása
o az indokolatlan késedelem
o az eljárási rend figyelmen kívül hagyása,
 az eljárás menete
1. panasz benyújtása: az Unió bármely hivatalos nyelvén lehetséges (24)
2. előzetes, befogadhatósági vizsgálat: nincs-e valamilyen kizáró ok
3. érdemi vizsgálat: az ombudsman kivizsgálja a panaszt
4. lehetséges intézkedések:
 az érintett uniós intézmény tájékoztatása a problémáról
 egyezség elősegítése a felek között
 ajánlásokat fogalmazhat meg az érintett intézmény számára
 különjelentést nyújthat be az Európai Parlamentnek
 éves jelentés a EP-nek

11. Tétel
Az Európai Számvevőszék; Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság;
A Régiók Bizottsága

Az Európai Számvevőszék -Luxemburg

Létrejötte:
 az uniós pénzügyek ellenőrzésével foglalkozik
 1977-ben luxemburgi székhellyel kezdte meg a működését.
 A Számvevőszéket a Maastrichti Szerződés emelte intézményi rangra

Összetétele és szervezete:
 a tagállamok 1-1 állampolgárából álló testület
 tagjaira a tagállamok kormányai tesznek javaslatot
o olyan személyek közül, akik függetlenségéhez nem férhet kétség
o saját államukban külső ellenőrzést végző szerveknél dolgoztak
o akik rendelkeznek a hivatal betöltéséhez szükséges különleges képesítéssel
 a tagállamok javaslatai alapján és az Európai Parlamenttel való konzultációt követően a Tanács nevezi ki 6
éves, megújítható időtartamra.
 elnöke: a tagok maguk közül választják meg 3 éves, megújítható időtartamra - feladatai:
o összehívja és vezeti a Számvevőszék üléseit
o felelős az intézmény irányításáért, döntéseinek végrehajtásáért
o képviseli a Számvevőszéket a többi uniós intézménnyel szemben, a tagállami külső ellenőrző
szervekkel szemben, illetve a külkapcsolatokban
  a főtitkár a Számvevőszék felügyelete alatt irányítja az intézmény titkárságának működését.

Függetlensége:
 tagjai függetlensége: feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében
járnak el
 intézmény függetlensége: a Szerződés kimondja, hogy a tagok feladataik ellátása során nem kérhetnek és
fogadhatnak el utasításokat kormányoktól vagy más szervezetektől, továbbá tartózkodniuk kell a
feladataikkal összeegyeztethetetlen cselekedetektől.

Működése:
 vizsgálati jogköre kiterjed:
o Unió összes bevételre és kiadásra vonatkozó elszámolására
o az Unió által létrehozott valamennyi szerve, illetve hivatala minden bevételre és kiadásra
vonatkozó elszámolására
 hatásköre kiterjed:
o Európai Fejlesztési Alapra
o Európai Beruházási Bankra
o Európai Központi Bankra
 vizsgálatának szempontjai:
o bevételek és kiadások jogszerűsége és szabályszerűsége
o pénzgazdálkodás hatékonysága és eredményessége.

 az ellenőrzések főszabályként utólagos kontrollt jelentenek, azonban lehetőség van azoknak az adott
pénzügyi évre vonatkozó elszámolások lezárása előtti elvégzésére is.
o kétféle módon: nyilvántartások alapján + szükség esetén a helyszínen
 nincs jogalkotási hatásköre  egyetlen intézkedése sem minősül jogi aktusnak
 esetleges jogszerűtlenség, az uniós források nem hatékony felhasználásának megállapítására jogosult, további
intézkedésekre nincs felhatalmazva

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság -Brüsszel

 a Szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeit képviselő konzultatív testület
 EGK-Szerződés hozta létre azért, hogy tanácsadói minőségben segítse a Tanácsot, a Bizottságot és az akkor
még Közgyűlésnek nevezett Parlamentet.
 székhelye: Brüsszel
 3 nagy területre tagolódik:
1. MUNKAADÓK SZERVEZETEI
2. MUNKAVÁLLALÓK SZERVEZETEINEK
3. CIVIL TÁRSADALOM EGYÉB TERÜLETEINEK KÉPVISELŐI
 tagjai:
o jelenleg 329 tagja van
o tagállamok jelölései alapján a Tanács nevezi ki minősített többséggel 5 éves időtartamra
 megbízatásuk megújítható
o feladataik ellátása során függetlenek, nem utasíthatók, tevékenységüket az Unió általános érdekeit
szem előtt tartva végzik.
 működésének célja: az általa képviselt érdekcsoportok véleményét az Unió döntéshozó intézményei
megismerhessék és döntéseiknél figyelembe vehessék
 a Parlament, a Tanács és a Bizottság köteles a Szerződések által meghatározott kérdésekben kikérni az
EGSZB véleményét  jogilag nem köti őket a döntéshozataluk során
o a véleményadásra határidő is tűzhető, amely nem lehet 1 hónapnál rövidebb
o saját kezdeményezésre is véleményt dolgozhat ki bármely, az Unióval, annak szakpolitikáival és
azok lehetséges továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdésben
 saját tagjai közül 2,5 éves időtartamra választja meg elnökét és tisztségviselőit, valamint elfogadja eljárási
szabályzatát
 szervei: közgyűlés, elnökség, elnök és szekciók
  Az EGSZB keretében 6 szakosított szekció is működik
o feladatuk: előkészítsék a közgyűlés által elfogadandó véleményeket vagy tájékoztató
jelentéseket

A Régiók Bizottsága -Brüsszel

 az Unió másik tanácsadó testülete

 a Maastrichti Szerződés hozott létre
o célja: a helyi és regionális érdekek hatékonyabb képviselete az uniós döntéshozatalban
 székhelye: Brüsszel
 tagjai:
o regionális és helyi testületek olyan képviselőiből áll, akik
 valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással
rendelkeznek /
 valamely választott testületnek tartoznak politikai felelősséggel
o jelenleg 329 tagja van
o a tagállamok jelölései alapján a Tanács nevezi ki minősített többséggel 5 éves időtartamra -
megbízatásuk megújítható
o függetlenek, nem utasíthatók, tevékenységüket az Unió általános érdekében gyakorolják
o összeférhetetlen: az európai parlamenti képviselőséggel
 az Unió döntéshozó intézményei, azaz a Parlament, a Tanács és a Bizottság kötelesek a Szerződések által
meghatározott esetekben, továbbá minden olyan esetben, amikor ezt az intézmények valamelyike indokoltnak
tartja, konzultálni a Régiók Bizottságával
o nincs jogi kötelező ereje
o a véleményadásra határidő is tűzhető, amely nem lehet 1 hónapnál rövidebb.
o saját kezdeményezésre is adhat véleményt olyan esetekben, amikor ezt indokoltnak tartja,
különösen, ha úgy véli, hogy sajátos regionális érdekről van szó egy ügyben
 elnöke és alelnöke: saját tagjai közül 2,5 éves időtartamra választja, maga választja meg
 elfogadja eljárási szabályzatát
 szervei: közgyűlés, elnök, elnökség és a szakbizottságok
 feladatai: megsemmisítés iránti keresetet nyújthat be
o az előjogait sértő uniós jogalkotási aktusok ellen
o a szubszidiaritás elvét sértő olyan jogalkotási aktusok ellen, amelyek elfogadásához vele
konzultálni kell
 szakbizottságai: 6 db, amelyek:
o adott szakpolitikai területekkel foglalkoznak
o előkészítik a plenáris üléseken megvitatandó véleményeket

12. Tétel
Az EU jogi személyisége; Az EU jogalkotó hatásköreinek fajtái;
A szubszidiaritás és arányosság elvei

Az EU jogi személyisége

Előzmények:
 a Lisszaboni Szerződés hatálybelépése előtt az EU-nak nem volt jogi személyisége
o oka: a Maastrichti Szerződés csak politikai fogalomként hozta létre eredetileg az EU-t

Az EU jogi személyisége:
 „Az Unió e szerződésen és az Európai Unió működéséről szóló szerződésen alapul. E 2 szerződés azonos jogi
kötőerővel bír. Az Unió az Európai Közösség helyébe lép és annak jogutódja.”
 „Az Unió jogi személy.”
 Az Euratom továbbra is önálló jogi személyiséggel rendelkezik és nem olvadt be az EU-ba.
„Az Unió valamennyi tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb
jogképességgel rendelkezik;
 így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat
o szerzőképességgel és perképességgel rendelkezik
 E célból az Uniót a Bizottság képviseli

Jelentősége: egyértelműbbé tette az Európai Unió képviseletét 3. országokkal szemben

Az EU jogalkotási hatáskörei

Terjedelme:
 a korlátozott felhatalmazás elve és származékos jellege
o származékos jelleg: az Unió minden jogalkotó hatásköre a tagállamoktól ered
o korlátozott felhatalmazás elve: magának az Uniónak nincs korlátlan és generális jogalkotási
hatásköre – csak a Szerződésekben meghatározott esetekben
 Unió hatásköreinek elhatárolása: a hatáskör-átruházás elve az irányadó
o hatáskör-átruházás elve: a tagállamnak és / vagy az Uniónak van-e egy adott kérdésre szabályozási
felhatalmazása
 ha van  ennek gyakorlása - szubszidiaritás és arányosság elve az irányadó

A HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁS ELVE:
 Az Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el a
Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében.
o származékos jogalkotási hatáskör  a tagállamok ruházták fel ezzel
o korlátozott felhatalmazás elve
• csak ezen ráruházott hatáskörök határain belül
• csak a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében
 Minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad.
 nincs Kompetenz-Kompetenz  a hatáskör meghatározására irányuló hatáskör
o az államok a saját Alkotmányukban saját maguk számára hatásköröket állapíthatnak meg /
módosíthatnak / szüntethetnek meg
o az Európai Uniónak viszont ilyen nincs  oka: NEM ÁLLAM

Az uniós hatáskörök fajtái:

1. Kizárólagos uniós hatáskörök

 ha egy meghatározott területen a Szerződések kizárólagos hatáskört ruháznak az Unióra,
o e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktust,
o a tagállamok pedig csak annyiban, amennyiben őket az Unió erre felhatalmazza, vagy ha annak célja
az Unió által elfogadott jogi aktusok végrehajtása
 példák:
o Vámunió – közös külső vámok megállapítása
o versenyszabályok megállapítása
o a monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euró
o közös kereskedelempolitika

2. Megosztott hatáskörök
 e területen mind az Unió, mind pedig a tagállamok alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű jogi
aktusokat
  a tagállamok e hatáskörüket csak olyan mértékben gyakorolhatják, amilyen mértékben az Unió hatáskörét
nem gyakorolta.  előfoglalás elve
 példák:
o mezőgazdaság és halászat
o környezetvédelem, fogyasztóvédelem
o közlekedés, kutatás, technológiai fejlesztés, űrkutatás

3. Támogató, összehangoló vagy kiegészítő hatáskörök

 az Unió, bár rendelkezik jogalkotási hatáskörrel, azonban ez nem járhat azzal együtt, hogy elvonja a
tagállamok ezen területen meglévő hatásköreit
 nem lehetséges jogharmonizációs Uniós jogalkotás
 példák:
o az emberi egészség védelme és javítása
o ipar, kultúra, idegenforgalom

4. Kizárólagos tagállami hatáskör: pl. nemzetbiztonság

Speciális területek:
1. a tagállamok az Unión belül összehangolják gazdaság-politikájukat
o gazdaság politika – 2 ága van
 monetáris (pénzügy) politika
• euro övezeten belül: kizárólagos uniós hatáskör
• euro övezeten kívül: tagállami hatáskör
 fiskális politika – egy adott állam milyen jogcímen szed be adókat és azt mire költi
• alapvetően tagállami hatáskör, de sok olyan norma van, ami ezt korlátozza
2. Az Unió intézkedéseket hoz a tagállamok foglalkoztatás-politikájának összehangolása céljából

3. Az Unió kezdeményezéseket tehet a tagállamok szociálpolitikájának összehangolása céljából

o pl. hogy a munkanélküliséget hogyan kezeljél  jelenleg még nincs megállapodás

A rugalmassági klauzula:
 azokban a kérdésekben, ahol az Unió fellépése szükségesnek bizonyul, ahhoz, hogy valamely célját
elérje az Unió, és a Szerződések nem biztosítják az Uniónak a szükséges hatáskört, akkor is lehetősége
van az Uniónak jogi aktust elfogadni
o a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértését követően,
egyhangúlag elfogadja a megfelelő rendelkezéseket
 különleges jogalkotási eljárás keretében a Tanács fogadja el, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az
Európai Parlament egyetértését követően szintén egyhangúlag határoz.
 Korlátai:
o nem eredményezhet jogharmonizációt olyan területeken, melyeken a Szerződés ezt nem
biztosítja
o nem szolgálhat a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos célkitűzések megvalósításának
alapjául

A szubszidiaritás és az arányosság elvei

A szubszidiaritás elve:
 azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár
el, amikor és amennyiben:
o a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem
tudják kielégítően megvalósítani,
 o így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók
 jelentése
o készíttettek hozzá egy Jegyzőkönyvet, ami részletezi, mit jelent a szubszidiaritás és arányosság
elvének alkalmazása
o alkalmazási köre: valamennyi nem kizárólagos uniós hatáskörre + rugalmassági klauzula
alkalmazására
o címzettje mindig az Uniós jogalkotó
o külön indokolási kötelezettség a jogi aktusok tervezetében

A szubszidiaritás elvének ellenőrzése:

 Előzetesen:
o nemzeti parlamentek - előzetes figyelmeztetési rendszer  csak jelzés:
 sárga lapos eljárás
 narancssárga lapos eljárás
 Utólagosan: az Európai Bíróság felülvizsgálja, és az erre jogosultak kérhetik a megsemmisítést
megsemmisítés iránti eljárásban

Az arányosság elve:
 az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések
célkitűzéseinek eléréséhez szükséges
o címzettek: Uniós intézmények
o kiterjed az Unió valamennyi jogalkotási hatáskörére
 olyan elv, amely az Uniós jogalkotás terjedelmére, tartalmára vonatkozik – 2 része van:
o az adott Uniós intézkedés alkalmas legyen a kitűzött cél eléréséhez
o szükséges legyen az adott intézkedés
 amennyiben több alkalmas intézkedés is lehetséges, akkor a legkevesebb kötelezettséggel járót kell
választani
 ellenőrzése: Európai Bíróság utólagosan

13. Tétel
Az uniós jog jogforrási rendszere; Az elsődleges uniós jogforrások

Az uniós jog jogforrási rendszere

Sajátosságai:
 az uniós jog egységes, autonóm jogrendszert alkot - elkülönül / különbözik
o a nemzeti tagállami jogrendszerektől
o a hagyományos nemzetközi jogtól
 az uniós jogrendszer egyszerre önálló és származékos
 különleges konstrukció  különleges jogalkotási határkörök, jogforrási eszközök
 Sui generis jelleg  önálló, egyedi, sajátos normarendszer

Az uniós jogforrások csoportosítása, hierarchiája – nem lehetnek ellentétesek:

1. Elsődleges jogforrások – „alkotmányos” jelentőség
2. Az Unió által kötött nemzetközi szerződések
3. Másodlagos (származtatott) jogforrások
4. Formális aktusok a KKBP terén – speciális norma alkotás (közös kül-és biztonságpolitika)
5. Egyéb jogforrások
6. Jogelvek – amik valamennyi tagállam jogában közösek

Az elsődleges jogforrások
Jellemzői:
 megalkotói a tagállamok
 létrejötte: általában kormányközi konferenciákon  pl. Európai Konvent
 különleges nemzetköz szerződések
o különlegesek: bár az államok kötik őket, joghatások tekintetében mégse hasonlíthatók a
hagyományos nemzetközi szerződésekhez
 a tagállamok a „Szerződések urai”
 bármilyen megváltoztatásához valamennyi tagállam egyhangú támogatása szükséges  tagállamok
egyenlősége – a legkisebb tagállam is meg tudja vétózni

1. Alapító szerződések:
 ESZAK-Szerződés (1951 - 2002), Euratom-Szerződés (1957 - )
 „Az EU működéséről szóló szerződés” (EUMSZ) azonos jogi kötőerő,
 „Az EU-ról szóló szerződés” (EUSZ) nincs alá-fölé rendeltség

2. Módosító szerződések:
1. Egységes Európai Okmány (1986)
2. Maastrichti Szerződés az Európai Unióról (1992)
3. Amszterdami Szerződés (1997)
4. Nizzai Szerződés (2001)
5. Lisszaboni Szerződés (2007)

3. Egyéb elsődleges jogforrások:

 nem minősíthetőek sem alapító, sem módosító szerződésnek
 pl. Egyesítő Szerződés
határozat az EP közvetlen választásáról
valamennyi csatlakozási szerződés
az Európai Unió Alapjogi Chartája
Kilépési Szerződés

4. A szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvek

 a Szerződések szerves részét képezik, mindenkire kötelezőek
 külön vannak - oka: jobban áttekinthető az elsődleges jog
 37 db van
 pl.: Az EU Bíróságának alapokmányáról
Az EU kiváltságairól és mentességeiről

5. A szerződésekhez csatolt nyilatkozatok

 arra kötelező, aki megtette
 arra használják, hogy a szerződés bizonyos rendelkezéseit értelmezzék, magyarázzák
 típusai:
1. A Szerződések rendelkezéseire vonatkozó nyilatkozatok (43)
2. Jegyzőkönyvekre vonatkozó nyilatkozatok (7)
3. A tagállamok nyilatkozatai (14) pl. euró elnevezése

Az Európai Unióról szóló szerződés felépítése  csak átolvasás szintjén

 I. cím: Közös rendelkezések
 II. cím: A demokratikus elvekre vonatkozó rendelkezések
 III. cím: Az intézményekre vonatkozó rendelkezések
  IV. cím: A megerősített együttműködésre vonatkozó rendelkezések
 V. cím: Az Unió külső tevékenységére vonatkozó általános, és a közös kül- és biztonságpolitikára
vonatkozó különös rendelkezések
 VI. cím: Záró rendelkezések

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés felépítése (EUMSZ)  csak átolvasás szintjén
 Első rész: Alapelvek
 Második rész: A megkülönböztetés tilalma és az uniós polgárság
 Harmadik rész: Az Unió belső politikái és tevékenységei
 Negyedik rész: A tengerentúli országok és területek társulása
 Ötödik rész: Az Unió külső tevékenysége
 Hatodik rész: Intézményi és pénzügyi rendelkezések
 Hetedik rész: Általános és záró rendelkezések

Az alapító szerződések módosítása és a felülvizsgálati eljárások

1. A rendes felülvizsgálati eljárás

 az a módszer, amellyel bármely alapító szerződés bármely rendelkezését módosítani lehet
 nagyon bonyolult, hosszú, és politikailag nagyon kockázatos
1. Javaslattevők: tagállami kormányok, Európai Parlament, Bizottság
2. Az Európai Tanács a javaslatot továbbítja az Európai Tanácsnak és értesíti róla a nemzeti
parlamenteket.
3. Az Európai Tanács egyszerű többséggel dönthet a javasolt módosítások megvitatásáról/elutasításáról
4. Az Európai Tanács elnöke összehívja a Konventet, kivéve, ha a javasolt módosítások terjedelme azt nem
indokolja és a Parlament hozzájárul.
5. A Konvent a nemzeti parlamentek, az állam- és kormányfők, az Európai Parlament és a Bizottság
képviselőiből áll. (EKB)
6. A Konvent konszenzussal ajánlásokat fogad el a kormányközi konferencia számára.
7. A kormányközi konferencia közös megegyezéssel dönt a Szerződések módosításáról.
8. A módosítások azt követően lépnek hatályba, hogy azokat valamennyi tagállam megerősítette/ratifikálta.
9. Ha a ratifikációs folyamat elakad miután a tagállamok 4/5-e jóváhagyta, akkor az ügyet az Európai
Tanács elé kell utalni

1. Egyszerűsített módosítási eljárás – EZT KELL JOBBAN TUDNI, jelenleg ezt használják
 ilyenformán nem lehet módosítani:
o Európai Unióról szóló Szerződés – egyáltalán nem
o EUMSZ – csak a 3. részben lehet
 arra való, hogy az Unió gyorsan tudjon reagálni egy szakpolitikai kérdésre
1. Javaslattevők: tagállami kormányok, Európai Parlament, Bizottság.
2. A döntést az Európai Tanács hozza meg egyhangúlag, határozati formában, miután konzultált az EP-vel,
a Bizottsággal
3. A módosítások azt követően lépnek hatályba, hogy azokat valamennyi tagállam megerősítette/ratifikálta

Speciális módosító rendelkezések - az átvezető záradékok:

 az Európai Tanács határozatban felhatalmazhatja a Tanácsot, hogy azokban a kérdésekben, ahol
egyhangúlag lehet csak döntést hozni, térjenek át a minősített többségre
 nem alkalmazható katonai vagy védelmi vonatkozású döntések esetén
 különleges átvezető záradékok (családjog, munkajog, környezetvédelem, többéves pénzügyi keret)

14.tétel
Az uniós jog másodlagos jogforrása: A másodlagos jogforrások – az EU jogi aktusai
Jellemzői:
 másodlagos jogforrások: a jogi aktusok, amelyeket az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az EU
jogalkotó intézményei fogadnak el meghatározott eljárási rend szerint.
 nem lehetnek ellentétesek
o elsődleges joggal
o EU által kötött nemzetközi szerződésekkel
o az uniós jog alapvető elveivel
 megalkotásukhoz normaalkotási felhatalmazás kell.
 néha előírják a szerződések, hogy milyen jogi aktust kell alkalmazni az adott témakörben

Típusai:
1. rendelet
2. irányelv
3. határozat
4. ajánlás
5. vélemény

Típusainak meghatározása és megválasztása:

 az intézményeknek tartózkodási kötelezettségük van az adott területen alkalmazandó jogalkotási eljárásban
előírtaktól eltérő jogi aktusok elfogadására
 olyan jogszabály típust nem alkalmazhatnak, amit az adott területen jogszabály tilt

A másodlagos aktusok jogalapja:

 hatáskör-átruházás elve: az unió csak a szerződésekben meghatározott területen, szerződésekben
meghatározott módon alkothat jogot
 a jogalap pontos feltüntetésének fontossága - cikkszám szerint
o a helytelen jogalap a jogi aktus megsemmisítéséhez vezethet
 a szubszidiaritás és arányosság elveinek tiszteletben tartása.

Indoklásuk:
 kötelező minden jogi aktus esetén
 utalni kell benne: Szerződés által tartalmazott
o javaslatra, kezdeményezésre
o ajánlásra, kérésre vagy véleményre
 helye: preambulumban
o a jogi aktus nagy részét ez teszi ki
o meghatározza a célt, a felhasználás célját részletezi  ritkán kétséges
 terjedelme: nagyobb terjedelmű viszonylag
 célja: ne lehessen félreértelmezni, másra alkalmazni, mint amire a jogalkotó célozza

Hatályuk:
 területi hatály: adott uniós tagállamok területén
o EGT tagállamok speciális helyzete  bizonyos belső piaci normák is kiterjednek rájuk is
 személyi hatály: általános / egyedi / csak tagállamokra kiterjedő
o egyedi aktusok (címzett határozatok): hatálya a címzettjeire hárít kötelezettséget
 tárgyi hatály: adott jogi aktus határozza meg
• abszolút korlát: nem terjeszkedhet túl a szerződéseken, az unióra ruházott hatáskörön és feladaton

Kihirdetése és hatályba lépése:

 Az EU Hivatalos Lapjában, elektronikus formában. (L és C sorozat, naponta)
o L: kötelező C: minden más
 hatálybalépés: bennük megjelölt napon / kihirdetésüket követő 20. napon
 valamennyi hivatalos nyelven (24) a nyelvi változatok egyenrangúak
Számozásuk:
• (terület) ÉÉÉÉ/SZ
• Terület: EU vagy Euratom vagy KKBP
• ÉÉÉÉ: a közzététel éve, négyjegyű
• SZ: a dokumentum sorszáma adott éven belül, annyi számjegyből, amennyire az egyedi
azonosíthatóság céljából szükség van
• HL L 198: hivatalos lap L sorozatának abban az évben 198. bejegyzése

Jogalkotó uniós intézmények:

1. TANÁCS + EURÓPAI PARLAMENT EGYÜTT
2. TANÁCS ÖNÁLLÓAN
3. (PARLAMENT ÖNÁLLÓAN)
4. BIZOTTSÁG ÖNÁLLÓAN
5. EURÓPAI KÖZPONTI BANK A MONETÁRIS POLITIKA TERÉN, KIVÉVE IRÁNYELV!

Másodlagos jogforrások típusai:

1. Rendelet:
 általános hatály: teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban
o általános személyi hatály: mindenkire minden tagállamban
o teljes egészében kötelező: a meghatározott normák valamennyi jogalanyra kötelezőek

 KÖZVETLEN ALKALMAZHATÓSÁG ELVE: nem kell, nem lehet tagállami átültető rendelkezés, úgy
kell alkalmazni ahogy az le van írva a rendeletben  ha lehetne, ezzel elfednék a valódi értelmét
 általában nincs felkészülési határidő, automatikusan egyből alkalmazni kell
 KÖZVETLEN HATÁLLYAL IS RENDELKEZHET: valamennyi uniós jogalany esetében közvetlenül
jogokat és kötelezettségeket állapíthatnak meg
o ezeket tagállami bíróság előtt érvényesíthetik, hivatkozhatnak rájuk

2. Határozat:
 teljes egészében kötelező
 ha külön megjelöli, kik a címzettjei  csak azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl
 fajtái:
o normatív (általános hatályú): nem tartalmaz címzettet - ezekből kevesebb van
 nincs konkrét címzett, általános hatállyal bír, kötelezettségeket írhat elő
 magánszemélyekre nincs kötelező hatálya
o címzett (egyedi hatályú): tagállam, vállalkozás akár magánszemély
 közvetlenül kötelezi a címzettjeit, és kizárólag rájuk kötelező.
 közvetlen hatállyal is rendelkezhetnek.
3. Irányelv:
 az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező  a célját kell átültetni
 a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja
 jogharmonizáció legfontosabb eszköze: a rendelet közel azonossá tételét kívánja a tagállamoktól
o Nincs közvetlen alkalmazhatóság! nem kötelező közvetlenül a tagállamokra, azt nekik kell
megfelelő módon átültetni.
 átültetési határidő: fél év és 2 év között  általában van rá felkészülési idő
 notifikációs kötelezettség formája és elmulasztásának következményei  PÉNZBÍRSÁG
o kötelezettségszegés  a bizottság tagállami eljárás megkezdését kezdeményezheti
 közvetlen hatály, csak vertikális dimenzióban  magánszemély és tagállam között kizárólag

4-5. Soft law: vélemények és ajánlások:

 nem kötelezőek, de joghatással rendelkezhetnek
o Grimaldi ügy: a vélemények és ajánlások, habár nem kötelezőek, a nemzeti bíróságuk nem hagyhatják
figyelmen kívül, ha alkalmazhatóak egy ítélet meghozatalában
  vélemény: az uniós intézmény egy adott kérdésre vonatkozó, nem kötelező álláspontja
 ajánlás: az intézmények javaslata egy adott kérdés kezelésére, adott feladat vagy cél megvalósítására a
címzettek részére.
o politikai, társadalmi elvárásokat fogalmaznak meg
 Grimaldi ügy: ajánlás nem keletkeztet olyan következményeket, mint a rendelet ezért nem is ruházhat
közvetlenül jogokat és kötelezettségeket egyes jogalanyokra
o nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha a nemzeti bíróság olyan nemzeti szabályokat értelmez, amelyek
 az ajánlást kívánják végrehajtani
 az ajánlás célja kötelező erejű közösségi aktusok kiegészítése.

15. Tétel
Másodlagos uniós jogi aktusok hierarchiája és az egyéb jogforrások

Hierarchiájuk - belső hierarchia (egymás közötti hierarchia):

 Jogalkotási aktusok: rendelet, határozat, irányelv tartozik ide általában
o Rendes jogalkotási eljárással
o Különleges jogalkotási eljárással
 Nem jogalkotási aktusok: az egyes jogszabályok végrehajtása, részletszabályai
a. Felhatalmazáson alapuló aktusok
b. Végrehajtási aktusok
c. Atipikus nem jogalkotási aktusok

1. Felhatalmazáson alapuló aktusok:

 felhatalmazás adhat: EP és / vagy Tanács
 felhatalmazást kap: Bizottság
o olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes
nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják
 a felhatalmazást tartalmazó jogalkotási aktusokban kifejezetten meg kell határozni a felhatalmazás:
1. céljait
2. tartalmát
3. alkalmazási körét
4. és időtartamát - meddig élhet ezzel a felhatalmazással
 felhatalmazáson alapuló aktusok:
o 1. rendelet 2. irányelv 3. határozat
 ugyanolyan rendelet, mint a jogalkotási rendelet, de azzal nem lehet ellentétes
o formailag is ugyanúgy néznek ki

2. Végrehajtási aktusok:
 nem végrehajtási rendeletek!!!  meghatározza a végrehajtás egységes feltételrendszerét
o egységes feltételek szerint kell történnie
 végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra, különleges és indokolt esetben a Tanácsra
 2 lehetséges jogalkotó: Bizottság és Tanács
 cél: az egységes alkalmazást biztosítja
 megjelölik az alap jogalkotási aktust, amihez kapcsolódik az irányelv

3. Atipikus nem jogalkotási aktusok:

 NLE = nem jogalkotási eljárás (EUR-Lex kód)
1. se nem végrehajtási se nem felhatalmazási aktus, hanem atipikus

Egyéb jogforrások:
1. Iránymutatások: külső joghatás kiváltására irányuló igazgatási magatartási szabályok
o egyes szakpolitikai kérdésben adják ki őket
o nincs kötelező erő, de joghatás kiváltására alkalmasak
 2. Az intézmények belső eljárási szabályzatai

3. Szerződésben nem említett aktusok: alacsonyabb szintű joghatás kiváltására alkalmasak, nem alapozhatnak
meg kötelezettségszegést tagállamnak
o közlemények (Bizottság)
o felhívások
o állásfoglalások
o európai tanácsi következtetések

4. uniós intézmények egymás közötti megállapodásai

o EKB által kibocsátott speciális jogi normák - iránymutatások és utasítások
o Intézményközi megállapodások
o Az EU Bíróságának ítélkezési gyakorlata
o A nemzeti bíróságok uniós joggal kapcsolatos döntései
o Formális aktusok a közös kül- és biztonságpolitika terén

Jogelvek:
1. Unió alkotmányos berendezkedését meghatározó elvek
2. jogállamiság elvéből származtatott elvek
3. uniós anyagi jog egyes területein megjelenő alapelvek
4. alapvető emberi jogok

Unió által kötött nemzetközi szerződések: elsődlegessel nem lehetnek ellenesek, de a másodlagos jogot megelőzik
 általános felhatalmazás: általánosan kiterjed mindenre
• kivéve: amire egyedi felhatalmazás kell
 egyedi felhatalmazások: egyes szakpolitikai fejezetekben szerződést kössenek
 beleértett külső hatáskörök elve: a nemzetközi szerződéskötési képesség megilleti ott is, ahol belső
hatáskörei gyakorlása érdekében szükséges
 vegyes szerződések
16. Tétel
A rendes jogalkotási eljárás és a különleges jogalkotási eljárások

Az EU döntéshozatali mechanizmusának jellemzői

Eredetileg: Tanács egyhangúsággal
o módosítások indokai:
 az Európai Parlament hatáskörének bővülése
 a Közösségek (EU) hatáskörének bővülése
 A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt rendkívül bonyolult volt, több mint 50 féle mechanizmus létezett!
o A Lisszaboni Szerződés célkitűzései:
 egyszerűbb, hatékonyabb és átláthatóbb döntéshozatal,
 egy egységes és általános döntéshozatali rendszer felállítása és az az ettől való eltérések
kivételessé tétele

A döntéshozatal általános menete

 a Bizottság tesz javaslatot
 Az EP a Tanáccsal egyenrangú fél, közösen fogadják el az uniós jogszabályokat
o külön tárgyalnak a javaslatról
o a Bizottsággal is folyamatosan együttműködnek
 Esetleges konzultációs jog:
o Régiók Bizottsága
o Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS

 1. A Bizottság javaslatot terjeszt az EP és a Tanács elé.
Első olvasat:
2. Az EP első olvasatban elfogadja az álláspontját, amelyet továbbít a Tanácsnak.
3. Tanács:
a. ha egyetért az EP álláspontjával  elfogadott aktus.
b. nem ért egyet az EP álláspontjával  elfogadja a saját álláspontját, amelyet közöl az EP-vel.
Második olvasat:
4. Az EP a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával (a közléstől számított) 3 (+1) hónapon belül:
a. ha egyetért/nem foglal állást  elfogadott aktus
b. tagjainak többségével elutasítja  el nem fogadás
c. tagjainak többségével módosításokat javasol  a módosított szöveget továbbítja a Tanácsnak és a
Bizottságnak.
5. A Bizottság véleményt nyilvánít a módosításokról
6. Ha a Tanács (az EP módosításainak kézhezvételétől számított) 3 (+1) hónapon belül minősített
többséggel:
a. minden módosítással egyetért  elfogadott aktus
b. nem fogad el minden módosítást  az EP elnöke és a Tanács elnöke 6 (+2) héten belül összehívja
az egyeztetőbizottságot
(A Tanács csak egyhangúlag dönthet azokról a módosításokról, amelyeket a Biz. elutasított.)
Egyeztetés
 egyeztetőbizottság
o összetétele: a Tanács tagjaiból és az EP azonos számú képviselőiből áll
o feladata: a Tanács tagjainak minősített többségével és az EP képviselőinek többségével az EP és
a Tanács második olvasatban elfogadott álláspontjai alapján az összehívástól számított 6 héten
belül megállapodásra jusson egy közös szövegtervezetről  nem teszi  a javasolt jogi aktus el
nem fogadott
Harmadik olvasat
7. Az egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szövegtervezetet ha 6 (+2) héten belül
a. az EP a leadott szavazatok többségével + a Tanács minősített többséggel elfogadja  elfogadott
b. az EP és a Tanács nem fogadja el  el nem fogadás

Különleges jogalkotási eljárások

 a jogi aktusokat
o a Tanács közreműködésével az EP
o EP közreműködésével a tanács 
… fogadja el
 fajtái:
o konzultációs eljárás:
 a Tanács az EP-vel való konzultációt követően fogadja el a jogszabályt
o egyetértési eljárás:
 a Tanács az EP hozzájárulását követően fogadja el a jogszabályt
célja: vetó lehetősége az EP számára, de módosítási lehetőség nélkül
o fordított egyetértési eljárás:
 A Parlament számít az elsődleges döntéshozónak, nem a Parlament egyetértésére van szüksége a
Tanácsnak, hanem fordítva. Ezek a következő esetek:
o költségvetési eljárás:
 Olyan sajátos eljárás, amelyet kizárólag az Unió éves költségvetésének elfogadására alkalmaznak, és
ahol az együttdöntési eljáráshoz hasonlóan a Tanács és a Parlament közösen döntenek

17 - 18. Tételek
EU bírósága I-II. A bíróság és a Törvényszék - LUXEMBURG
Az Európai Unió Bíróságáról általában:
 tág értelemben: egész intézmény
 szűk értelemben: európai bíróság

A bíróság
 jelenleg 2 színű, volt mikor 3 szintű volt
 biztosítja: a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során
 dönt: tagállamok / intézmények, természetes / jogi személy által elé terjesztett ügyekben
 nemzeti bíróságok kérésére előzetes döntést hoz:
o az uniós jog értelmezésére
o jogi aktusok érvényességéről

Fórumai:
1. Bíróság - C
2. Törvényszék - T
3. Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke - F

Herarchikus viszony:
 Bíróság: ami kizárólag itt indul, annál nincs fellebbezés
↑
 Törvényszék: ami itt indult, annál a Bírósághoz van fellebbezés
↑
 (Az EU Közszolgálati Törvényszéke - Törvényszékhez lehetett fellebbezni)
 A fellebbezés kizárólag jogkérdésre vonatkozhat!

Hatásköréből kizárt ügyek:

 hatásköre a teljes uniós ügyrendszerre kiterjed, de bizonyos szerződések kizárhatják
1. A közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó rendelkezések, valamint az azok alapján elfogadott
jogi aktusok
2. Egy tagállam rendősrége által végrehajtott intézkedések érvényességének / arányosságának
felülvizsgálata

SZÉKHELYE: LUXEMBURG

Alkalmazandó jog:
1. Szerződések – az alapító szerződések, az elsődleges jog
2. Az Európai Unió Bíróságának alapokmánya
3. Az egyes bíróságok eljárási szabályzatai
4. Belső utasítások és egyéb szabályzatok

A BÍRÓSÁG

Összetétele
 tagállamonként 1-1 bíróból áll – 27 jelenleg
 főtanácsnokok:
o jelenleg 11- 27 tagállamból
 6 nagy népességű jelöl 1-et
 többi helyre maradék tagállam osztozik rotációs alapon
o feladatuk: teljesen pártatlanul és függetlenül indokolással ellátott indítványt terjesszenek elő –
ahol szükséges
 ezen állásfoglalások is nyilvánosak
 állásfoglalása egy ítélethez hasonlít
 állásfoglalásra a szóbeli szakasz végén kerül sor
o mindig egyedül, bíráktól függetlenül dolgoznak
o első főtanácsnok: ő dönti el hogy ki milyen ügyet tárgyaljon, dolgozzon ki
 o bíróság mindig tanácsban jár el
 nincs hierarchia a tanácsnokok között

Bírák és főtanácsnokok kinevezése:

 feltételei: Szerződésben – általánosan megfogalmazva
o pl. függetlenség, hazájában megkapta a legmagasabb bírói tisztséget, elismert jogtudós
 bizottság szerepe benne:
o jelölés joga: tagállamoké
o kinevezés: tagállami kormányok nevezik ki, közös megegyezéssel
 elméletben megvétózhatják egymás embereit
 eu korábbi bírái minden jelöltről szakmai véleményt adnak, hogy alkalmas-e
 megbízatás időtartama – 6 év
 megbízatás megújíthatósága – igen, ha a kormánya újra jelöli

Bírákra és a főtanácsnokokra vonatkozó közös szabályok:

 függetlenség: utasítást nem kérhetnek és nem fogadhatnak el
 mentelmi jog: a foglalkozásuk után is megilleti őket a foglalkozásukkal kapcsolatban
 összeférhetetlenség:
o nem vállalhat egyéb kereső tevékenységet
o nem fogadhat el 150 eurónál nagyobb értékű ajándékot
o tanács ez alól kivételesen adhat felmentést
 megbízatás megszűnésének esetei: meghal, lejár, felmond
 elmozdítás szabályai:
o csak akkor ha
 súlyos kötelezettségszegés
 nem felel meg a kinevezéshez szükséges feltételeknek
o csak az összes bíró és főtanácsnok szavazhat közösen
 esküt kell tenniük

A bíróság elnöke elnökhelyettese és hivatalvezetője:

 elnök:
o megválasztása: lehet többfordulós is
o több cikluson keresztül ellátható

o feladatai:
 intézményt képviselete
 ítélkezési munkában részvétel
 költségvetés elfogadása
 gyorsított és egyszerűsített eljárásokról dönthet
 elnökhelyettes: posztját az elnök megnövekedett feladataira tekintettel hozták létre
 hivatalvezető:
o feladatai: felel az intézmény szervezeti egységéért, segíti az ítélkezési munkát

Ítélkező testületek:
1. Teljes ülés: rendkívül ritkán mivel a szerződés szűk körben teszi ezt kötelezővé
o ha az EU bizottság egy tagját el kellene mozdítani
o Ombudsman, számvevőszék tagjának elmozdítása
o az ügy különleges fontossága ezt megköveteli
2. Nagytanács (15 bíró): elvi jelentőségű ügyek
3. 5 bíróból álló tanácsok (4 db): legtöbbször ezt alkalmazzák
o elnök + előadóbíró + 3 tag  ítélethez 3 bíró legalább
4. 3 bíróból álló tanácsok (4 db): mindhárom bíró kell
5. Elnök vagy elnökhelyettes
Hatáskörei:
1. Előzetes döntéshozatal iránti eljárások
o kérhető, hogy a bíróság értelmezze a jogot
o nagyban hozzájárul az uniós jog fejlődéséhez
2. Tagállami kötelezettségszegés
3. Fellebbezések
4. Az Unió által kötött nemzetközi szerződés megkötése előtti véleményadás:
o ütközik-e az alapszerződésekbe
5. Különleges eljárások
o megsemmisítés és mulasztási keresetek, amelyeket
 a tagállamok kezdeményeznek uniós intézményekkel szemben
 uniós intézmények kezdeményeznek más uniós intézményekkel szemben

Restancia - folyamatban maradt ügyek: amelyeket nem bíráltak el, túl sok beérkező kérelem van.

A TÖRVÉNYSZÉK

Összetétele:
 tagállamonként 2-2 bíróból áll  jelenleg 54 bíró
 Nincsenek főtanácsnokok
 ok 1.: történetileg így alakult ki
 ok 2.: ne hosszabbítsa meg az eljárások időtartamát
 Elnök: 3 évre választják
 Elnökhelyettes + hivatalvezető  feladatkörei nagyjából ugyanazok

Ítélkező testületek:
1. Teljes ülés és nagytanács: lényegében sose, csak elvi lehetősége van
2. 5 bíróból álló tanácsok
3. 3 bíróból álló tanácsok: az ügyek 85%-át így bírálják el
4. Fellebbezési tanács: a közszolgálati fellebbezések esetén járt el, de ez megszűnt
5. Egyesbíró: elvi lehetőség van, eljárás gyorsítása érdekében fontos lenne.
o HA amúgy hármas bírói tanács járna el, de az ügy egyszerű.
6. Elnök vagy elnökhelyettes

Hatáskörei:
1. Megsemmisítés iránti keresetek: egy uniós másodlagos jogi aktus felülvizsgálatát kérik, hogy azt részben /
egészben semmisítsék meg
2. Szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyek
3. Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset: ha nem hoz meg egy döntést egy uniós szerv, amit meg
kellett volna hoznia
4. Kártérítési keresetek
5. Keresetek választott bírósági kikötés alapján
6. Közszolgálati ügyek
7. Különleges eljárások

Fellebbezés:
 csak jogkérdésekben, ténykérdésekben nem
 Határozat, döntés kihirdetését követő 2 hónap a határidő
 döntések:
o helyben hagyja
o részben / egészben hatályon kívül helyezi
o új döntést hoz
o visszautalja a törvényszéknek
A Közszolgálati Törvényszék 2016. szeptember 1-jével megszűnt és beolvadt a
Törvényszékbe
- Speciális kisebb ügyforgalmú bíróság – 7 bíróból áll, pályázat alapján nevezi ki a Tanács őket. A szakértői
bizottság őket is vizsgálja.
- 6 évre nevezik ki őket, rotáció

19. Tétel
Eu Bíróság III.: Bíróság előtti eljárások főbb szabályai és jogértelmezési módszerek

Az Európai Bíróság jogértelmezési módszerei:

 Problémák:
o Többnyelvűség: nem ugyanazt jelenti egyes nyelveken, mint másokon
o Önálló terminológia és saját jogintézmények: értelmezésük és összeegyeztetésük
 Módszerei:
 Nyelvtani: nyelvtani összehasonlítás
 Történeti: adott történelmi helyzet
 Rendszertani: hierarchiában elfoglalt helye
 Jogösszehasonlító: elsődleges norma - másodlagos norma- szerződéssel
összehasonlítani
 Teleologikus: jogalkotó feltételezett akaratának értelmezése

A nyelvhasználat szabályai:
 Meg kell különböztetni a munkanyelvet és az eljárás nyelvét = a francia a fő nyelv
o eljárás nyelve: az EU valamelyik hivatalos nyelve (jelenleg 24)
 a felperes választja ki
 kivétel: tagállami kötelezettségszegés, ahol a bizottság a felperes, az alperes tagállam
 az eljárás nyelvét kell használni
 tagállamok használhatják saját hivatalos nyelvüket

A képviselet szabályai:
 A tagállamokat és az uniós intézményeket a Bíróság előtt esetenként kinevezett meghatalmazott
képviseli
o a meghatalmazottat segítheti tanácsadó vagy ügyvéd – lehet államalkalmazott is
 minden más felet ügyvédnek kell képviselnie  ügyvédkényszer
 csak olyan ügyvéd járhat el, amely EU tagállam bírósága előtt eljárni jogosult
 ügyvédeket megillető jogokkal rendelkeznek bizonyos esetben a valamely tagállami állampolgársággal
rendelkező egyetemi vagy főiskolai oktatók

A meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek jogai és kötelezettségei

 jogaik:
o nyilatkozatai miatt nem vonható felelősségre
o irataikat nem lehet lefoglalni, átvizsgálni
o feladataik ellátásához szükséges mértékben szabadon utazhatnak
 kötelezettségeik: nem megfelelő magatartás esetén kizárják őket az eljárásból

Írásbeli szakasz fő elemei:

 közölni kell a felekkel és az Unió intézményeivel azon
o keresetlevelet
o előkészítő iratot
o ellenkérelmet
o észrevételt és esetleges választ
o minden vonatkozó iratot és okiratot
 …amelyek határozatai jogvita tárgyát képezik
  ezeket a közléseket a hivatalvezető teszi meg az eljárási szabályzatban megállapított rendben és határidőn
belül

A szóbeli szakasz fő elemei

1. Az előadó bíró által benyújtott jelentés felolvasása
2. A meghatalmazottaknak, a tanácsadóknak és az ügyvédeknek a meghallgatása
3. Az esetleges tanúk és szakértők ki-, illetve meghallgatása
4. A főtanácsnok indítványainak meghallgatása

A keresetlevél szabályai:
1. Hivatalvezetőnek kell címezni.
2. A másolatokat a benyújtó fél aláírásával hitelesíti
3. A meghatalmazott vagy ügyvéd az eredeti példányt köteles aláírni.
4. Dátummal kell ellátni minden eljárási iratot.
5. A keresetlevelet kézbesítik az alperesnek.
6. Az alperes 1 hónapon belül ellenkérelmet terjeszt elő
7. Ezt követheti a felperes válasza és az alperes viszontválasza esetlegesen új bizonyítékokkal. Ezek
határidejét a Bíróság szabja meg.
8. Az eljárás további részében semmilyen új jogalapot nem lehet felhozni
kivéve: ha az eljárás során felmerült helyzetből származik
9. Az elnök előadóbírát jelöl ki és megjelöli az előzetes jelentés elkészítésének határidejét.

Előzetes jelentés és tartalma:

 Javaslat bizonyításfelvételre vagy egyéb előzetes intézkedésre
 Javaslat ítélkező testület elé utalásra
 Javaslat a szóbeli szakasztól való esetleges eltekintésre
 Az előzetes jelentésről a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően határoz

Bizonyítási eszközök:
 iratok dokumentumok a fő bizonyítékok
 A felek személyes meghallgatása
 Tájékoztatás kérése és dokumentumok benyújtása
 Tanúvallomás
 Szakértői vélemény
 Helyszíni szemle
 Ellenbizonyítás megengedett.
 A felek a bizonyításfelvételnél jelen lehetnek

A tanú és a szakértő idézése és kihallgatása:

 A Bíróság végzéssel rendeli el az idézést hivatalból, illetve a felek vagy a főtanácsnok indítványára.
 A bíróság tagjai kérdéseket tehetnek fel, a felek képviselői csak az elnök engedélyével.
 Meg nem jelenés esetén max. 5000 eurós pénzbírság szabható ki és újabb idézés.
 Jogosultak az útiköltség és a tartózkodási költség megtérítésére.
 A tanú jogosult a jövedelemkiesése megtérítésére, a szakértő pedig díjazásra.

A szóbeli szakasz:
1. A tárgyalást az elnök nyitja meg és vezeti.
2. A bírák és a főtanácsnok kérdéseket tehet fel a felek meghatalmazottainak, tanácsadóinak vagy
ügyvédeinek.
3. A felek közvetlenül nem járhatnak el a tárgyaláson.
4. A főtanácsnok a szóbeli szakasz vége előtt szóban ismerteti indítványát.
5. Az elnök a szóbeli szakaszt befejezettnek nyilvánítja, de kivételesen elrendelheti annak újbóli megnyitását.
6. A hivatalvezető minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít.

Gyorsított eljárás:
  A felperes vagy az alperes kérheti.
 Az elnök dönt róla a másik fél, az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatása után.
 Feltétele: az ügy rendkívüli sürgőssége azt követeli
 Főszabályként nincs válasz és viszontválasz, illetve beavatkozás.

Egyszerűsített eljárás: akkor van lehetőség, ha tagállami bíróságtól előzetes döntéshozatali kérelem, és ez olyan
ügy amivel már a bíróság már találkozott, van rá válasza
 Amennyiben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés azonos olyan kérdéssel, amelyről a Bíróság már
korábban határozott, vagy
 Ha a kérdésre adandó válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, vagy
 A kérdésre adandó válasz nem enged teret semmilyen ésszerű kétségnek,
 A Bíróság indokolt végzéssel határozhat, amelyben utal a korábbi ítéletre vagy ítélkezési gyakorlatra.

Ítéletek tartalmi elemei:

1. Bíróság hozta: mindig többségi szavazás, a szavazati arányok titkosak, nincs különvélemény, nincs
párhuzamos vélemény.
2. Kihirdetésének napja
3. Bírák és főtanácsnok neve
4. Felek megnevezése
5. A meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek neve
6. A felek kérelmei
7. A főtanácsnok meghallgatásának ténye
8. Tényállás rövid ismertetése
9. Indokolás
10. Rendelkező rész

20. Tétel
Bírósági eljárások I.: A tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárások

Bevezetés:
 ha a teljes folyamatot nézzük, ennek gyakran része a bírósági szakasz, mivel a kötelezettségszegés
megállapítását a bíróság mondhatja ki
• kikényszerítési / jogsértési eljárás: az uniós jogrendszerben mindig is léteztek olyan eljárások,
amelyek célja, hogy amennyiben egy uniós tagállam megsérti szerződéses kötelezettségét, azzal
szemben fel lehessen lépni.
• az eljárás célja: a tagállamnak a meggyőzése, kényszerítése, hogy szüntesse meg a jogsértő
állapotot és továbbiakban ennek elkövetésétől tartózkodjon
• hatáskör:
o Bíróság: ha az eljárás a bírósági szakaszig eljut a megállapítását csak a bíróság teheti  ha
nem  Bizottság

Általános jellemzők:
 alapja: a tagállam a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette
 a Bizottságnak diszkrecionális joga van az eljárás valamennyi szakaszában
o korlátja: ne korlátozza a tagállam védekezéshez való jogát

Lehetséges jogsértések: (van átfedés közöttük)

1. Az elsődleges és a másodlagos uniós jog rendelkezéseinek megsértése
2. A tagállamokat terhelő együttműködési kötelezettség megsértése:
3. Az Unió által, illetve az Unió és a tagállamok által harmadik országokkal kötött nemzetközi szerződések
megsértése
4. Az uniós jog általános elveinek megsértése: jogállamiság, emberi jogok
5. Tagállami kötelezettségszegés jogalkotással vagy annak elmulasztásával:
6. A tagállam által kötött, az uniós joggal ellentétes nemzetközi megállapodások
7. A tagállam uniós joggal ellentétes közigazgatási gyakorlata:
8. A tagállamok uniós joggal ellentétes bírói gyakorlata :
 9. Az „általános és tartós” tagállami jogsértések

Kezdeményezheti:
 Bizottság:

Eljárás menete:
 Ha a Bizottság kezdeményezi:
o a kötelezettségszegés a Bizottság tudomására jut
 míg nem ítél erről a bíróság addig állítólagos kötelességszegés
 Hogyan juthat a Bizottság tudomására?
 felhívják a figyelmet: bárki felhívhatja, nem kell még eu-s polgárnak sem lennie –
kérhető a személyazonosság titkosítása is
o bizottság reakciója: 1 éven belül reagálnia kell valamit, de az az ő szabad mérlegelése, hogy
megindítja-e az eljárást, vagy mikor indítja meg az eljárást
 ha eldönti hogy megindítja  bírósági szakaszt megelőző rész

I. A pert megelőző (bizottsági) szakasz

 célja:
o ne kerüljön sor a bíróság eljárásra

1. Informális szakasz - informális tárgyalások: illetékes főigazgatóság megkeresi az illetékes kormányt, erre
a tagállam köteles válaszolni
o levelezés  párbeszéd kezdődik: addig amíg a bizottság nem látja be hogy a tagállam
megmagyarázta, vagy a tagállam megváltoztatta a jogát

2. Adminisztratív (pert megelőző) szakasz:

o Felszólító levél: hivatalos, tagállamnak címzett dokumentum, hogy mi az, amiben problémát lát
a bizottság.
 2 hónapja van válaszolni, gyorsított esetben 1 hónap alatt
o Indokolással ellátott vélemény:
 részletesebb, mint a felszólító levél, de tartalma nagyjából egyezik.
 jogi természete: ha bírósági szakaszba ér, az itt felsoroltakon túl újabb jogi
o A Bizottság mérlegelési jogköre
o A Bizottság előtti szakasz „eredményessége”: csak az ügyek kis részében kelljen eljutni a bíróságig,
lerendezni mielőtt bíróságot kéne terhelni,

II. A Bírósági szakasz

 általános szabályai: bizottság - felperes, alperes - tagállam
 hivatalos nyelv: a tagállam nyelve
 bizonyítási teher: bíróságot terheli, neki kell bizonyítani, a tagállamok előterjesztik az érveiket
 a bíróság ítélete:
o tartalma:
 elutasítja a bizottság keresetét
 helyt ad a bizottság keresetének  megállapítja a kötelezettségszegést
o az ítélet jogi természete: megállapító

Az ítélet joghatása:
 meg kell szüntetni a jogsértést  határideje: nincs az ítéletben, de általában 3-6 hónap türelmi idő

Kötelezettségszegés megállapítása esetén kiróható pénzbeli szankciók:

 előzmények: a masstrichti szerződésig nem járt szankcióval  azóta pénzügyi szankciók
o új eljárás  javaslat, hogy pénzügyi szankciót alkalmazzon a tagállammal szemben
 notifikációs kötelezettség elmulasztása: a bizottság közvetlenül a bírósághoz fordulhat
o főszabály: újabb Bíróság előtti eljárás
  speciális: irányelv átültetése érdekében elfogadott tagállami intézkedések bejelentésének elmulasztása  a
Bizottság indíthatja meg az eljárást

Kiróható szankciófajták és jellemzői

• Átalányösszeg és / vagy kényszerítő bírság
• átalányösszeg: a kötelezettségszegés és a második eljárás között eltelt idő szankcionálására szól
– napi tételben
• összegére a bizottság tehet javaslatot
• kényszerítő bírság: a második ítélet kihirdetéstől ketyeg, ameddig nem hajtja végre az ítéletet 
napi x bírság ameddig végre nem hajtja
• bírságok mértékének meghatározása: a Bizottság tesz rá javaslatot és a Bíróság dönt, nincs felső határa

21. Tétel
Bírósági eljárások II.: A semmisségi eljárás

Jellemzői:
 eltér a kötelezettségszegési eljárástól, de nem teljesen idegen hiszen a legtöbb országban megtalálható ehhez
hasonló mechanizmus, nálunk is megjelenik az utólagos normakontroll formájában
 célja: az unió jogi aktusaival szemben kerül alkalmazásra – ütközik-e
o ütköznek-e uniós jogba vagy uniós nemzetközi szerződésbe  igen  megsemmisíti
 lehetővé teszi az uniós jogi normák jogszerűségének bírósági felülvizsgálatát
 a jogállamiság garanciájaként is szolgál ez az eljárás

A megtámadható uniós aktusok köre:

 Az EU Bírósága megvizsgálja:
1. a jogalkotási aktusok jogszerűségét
2. a Tanács, a Bizottság és az Európai Központi Bank jogi aktusait
 kivéve: ajánlásokat és vélemények
3. az Európai Parlament és az Európai Tanács 3. személyekre joghatással járó aktusait
4. Az EU Bírósága megvizsgálja továbbá az Unió szervei vagy hivatalai által elfogadott, 3.
személyekre joghatással járó aktusok jogszerűségét
 Bármilyen uniós szerv hivatal sui generis aktusa támadható, ha:
1. kötelező erővel rendelkezik
2. joghatás kiváltására alkalmas

Ki indíthatja meg?
1. Privilegizált kérelmezők:
1. Tagállamok 2. Tanács 3. Bizottság 4. Európai Parlament

2. Kvázi privilegizált kérelmezők:

1. Számvevőszék 2. Európai Központi Bank 3. Régiók Bizottsága
 feltétel:
• előjogaik megóvása érdekében indíthatják, ha úgy látják az veszélyben van
• ha feladataik ellátására, működéseikre gyakorlatukra kihatnak
3. Nem privilegizált kérelmezők:
– Magánszemélyek (természetes és jogi személyek)
1. feltétel: nekik címezzék  közvetlen és személyes érintettség
1.közvetlen érintettség: adott jogi aktus közvetlen hatást gyakorol a magánszemély
jogi helyzetére, és nincs mérlegelési jogkörük, nincs a joghatás és a magánszemély
között egy közig szerv mérlegelési joggal
1. a hatásnak közvetlenül jogi aktusból kell származnia
2. akkor is, ha a tagállamnak van mérlegelési joga, de hipotetikus
2. személyes érintettség: azok a magán / jogi személyek, akik címzettjei, vagy ha
nem azok, akkor olyan speciális helyzetben vannak, hogy az ő helyzetükre kihat
ez, helyzetük különleges
Személyek nyitott és zárt csoportjai:
o nyitott csoportja: ha a tagság nincs rögzítve az intézkedés hatálybalépésekor, bárki gyakorolhatja az adott
tevékenységet  bárki gyakorolhatja ezt a tevékenységet
o zárt csoport: tagság rögzített
o kritika: a magánszemélyek perképességének túlzott szigora  sérül a hatékony jogvédelemhez való jog.

A rendeleti jellegű aktusok megtámadása:

• a magánszemélyek megtámadhatják a végrehajtási intézkedéseket nem tartalmazó rendeleti jellegű
aktusokat  csak a közvetlen érintettséget kell bizonyítaniuk
• gyakorlatban: olyan egyedi határozatok, amelyeket rendeleti formában fogadtak el
• bíróság: ez valamennyi általános hatályú aktusra vonatkozik, a jogalkotási aktusok kivételével.  nem
jogalkotási aktusok
• következésképpen egy jogalkotási aktus ellen indított megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságának
feltételei továbbra is szigorúbbak, mint a rendeleti jellegű jogi aktus ellen indított kereset esetében.

A megsemmisítés iránti kereset jellege:

 közvetlen kereset, törvényszék jár el nagyrészt
 Az Európai Unió Bíróságának hatásköre:
o A Bíróság jár el, ha a keresetet:
 tagállam nyújtotta be az Európai Parlament és/vagy a Tanács aktusa ellen
 uniós intézmény nyújtotta be másik uniós intézmény(ek) aktusa ellen
o A Törvényszék jár el, ha a keresetet:
 tagállam nyújtotta be az EP és/vagy a Tanácstól eltérő más uniós intézmény aktusa ellen
 magánszemély nyújtotta be (törvényszék esetén van lehetőség fellebbezésre)

Keresetindítási határidő:
 az intézkedés kihirdetésétől / az érintettel való közléstől / a tudomás szerzéstől számított 2 HÓNAP
o oka: nagyobb érdek fűződik ahhoz hogy ne legyen megkérdőjelezhető az adott döntés
• érvénytelenség jogalapja: 1 vagy akár több jogalapot is meg lehet jelölni
• ha egy jogalapra nem hivatkozik akkor a továbbiakban, bármilyen bizonyíték kerüljön elő, nem
hivatkozhat az adott jogalapra az adott eljárásban
• bíróság hozzáállása: ha egyiknek teret enged, akkor a többit nem kell vizsgálnia, de ha
mindegyik megjelölt jogalapot elutasítja, akkor mindegyiket indokolni kell, ezért több ideig
tart az eljárás

Lehetséges jogalapok:
1. Hatáskör hiánya:
o mindig hivatalból is vizsgálni kell
o abszolút semmisségi ok
o lehet tárgyköri, szabályozási, időbeli és területi hatáskör hiánya
o meg kell állapítani akkor is, ha nincs uniós hatáskör vagy sérül a szubszidiaritás elve
o hibás jogalapválasztás is megalapozhatja
2. Hatáskörrel való visszaélés (kb csak papíron létezik)
o hivatalból vizsgálja a Bíróság
o legsúlyosabb - nem létező jogi aktus esete.: ha olyan súlyos hibája van, hogy gyakorlatilag nem
létezőnek kell tekinteni
o indokolási kötelezettség megsértése
o megfelelő hitelesítés hiánya
o belső eljárási szabályzat megsértése.
o eljárási részletszabályok megsértése: amennyiben az eljárási hiba nélkül a jogi aktus elfogadásához
vezető eljárás már eredményre vezetett volna
3. Lényeges eljárási szabálysértés: nem feltétlenül megsemmisítési ok, csak ha a bíróság úgy veszi, hogy az
adott hiba nélkül más lenne a jogszabály más tartalommal, eredménnyel született volna meg
4. A Szerződés, vagy az alkalmazására vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése
 o csak akkor vizsgálja ezt, ha ezt megjelöli a felperes
o elsődleges vagy másodlagos uniós jogi rendelkezések és az uniós jog általános elveinek a megsértése

Bíróság törvényszék ítélete:

• lehet teljes aktust vagy csak bizonyos rendelkezését, rendelkezéseit
• részleges megsemmisítés feltételei: ha a megsemmisítéssel a jogi aktus még alkalmazható, nem
befolyásolja annak alkalmazhatóságát.
• az ítélet hatálya:
• mindenkire kiterjed
• a semmissé nyilvánított aktus hatálybalépésétől kivételesen ez korlátozható

A semmissé nyilvánítás joghatása:

 a megsemmisített aktussal érintett uniós intézmény tevési kötelezettsége
o A semmissé nyilvánított aktus/rendelkezés(ek)
 módosítása
 hatályon kívül helyezése
 újra megalkotása
• az irányelvet kibocsátó intézmény, az adott irányelv, alkalmazását az adott helyzetre alkalmazatlanná
nyilváníthatja, ezzel a kötelezettségszegési eljárásnak elejét lehet venni

22. Tétel
Bírósági eljárások III.: A mulasztási eljárás és az érvénytelenségi kifogás

Mulasztási per:
 funkció: uniós intézmények törvényes működésének az ellenőrzése
o különbség köztük:
 megsemmisítési per: gyakori, sűrűn előforduló eljárás (bíróságon)
 mulasztási: kivételes
o feltétel: ha valamely uniós intézmény, szerv szerződéseket megszegve elmulasztja a
döntéshozatalt
o TÖRVÉNYSZÉKHEZ kell benyújtani, az ő hatásköre  kivételesen bíróság

 Mulasztási eljárás:
o keresetindításra jogosultak:
 kedvezményezett/privilegizált kör
 valamennyi tagállam, uniós intézmény ide tartozik
 nem privilegizált/kvázi privilegizált kör
 mindenki más (magánszemélyek)

Kik lehetnek alperesek?

 unió intézményei, szervei, hivatalai (bírósággal szemben nem lehet)
 eljárás menete:
o perelőkészítő szakasz
 cél: tehermentesítsük a bíróságot
 a mulasztó intézmény megkeresése, jellemzően írásban
 meg kell nevezni az intézkedést amit elmulasztott megtenni
 mit várnak el tőle az adott kérdésben
 ha a felperes 2 hónap után nem kap állásfoglalást a megkeresésre akkor az EUB-hez
fordul
o hivatalos megkeresés
 címzettje: a mulasztó uniós intézmény
 2 hónapja van reagálni a megkeresett intézménynek
 ha eredménytelenül telik el:
o nem reagál, reagál, de nincs érdemi válasz
  megnyílik a lehetőség a kereset benyújtására (2 hónapos határidő után 2 hónapon
belül)
o mulasztás esetén: elmulasztott intézménynek kell végrehajtani az ítéletet
 pótlásra nincs határidő
 mi van, ha egy vesztes alperes nem hajtja végre az ítéletet?
 válasz: semmi  szankcióval nem sújtható

23. Tétel
Bírósági eljárások IV.: Az előzetes döntéshozatali eljárás

Jellemzői:
• alapvetés: a tagállamok bíróságai „az uniós jog rendes bíróságaiként” kötelesek hivatalból érvényre juttatni az
uniós jogot
 előzetes eljárás: tagállami bíróságok, mielőtt egy előttük folyamatban lévő alapügyben érdemi döntést
hoznak, megkereshetik az EU Bíróságot az uniós jog érvényessége kapcsán
o de a konkrét ügyben a tagállami bíróság dönt
 lényege: legyen egy mechanizmus, amely képes az uniós jog egységének értelmezését megvalósítani
 bíróság legfontosabb hatásköre  ezzel teszi élővé az európai uniós jogot
 mindig a bíróság dönt (gyakorlatban a törvényszék nem kap ilyen hatáskört)
 Tagállami jogforrások: polgári eljárási és büntetőeljárási törvények

Az eljárás jellemzői:
 célja: uniós jog egységének biztosítása  ne legyen egymással szembemenő joggyakorlat
 közvetlen kapcsolatot hoz létre a Bíróság és a tagállami bíróságok között
 közbenső, járulékos eljárás: feltétele egy tagállami bíróság előtt folyamatban lévő eljárás
 közvetett „kereset” alapján indul - tagállami bíróságok végzés formájában indítják meg
 nem kontradiktórius eljárás - nincs felperes-alperes
 egy eljárásban akár többször is kérhető - átlagos eljárási időtartam 16-18 hónap

Az eljárás gyakorisága:
 gyorsított eljárás (tagállami bíróság kérheti, meg kell indokolni a sürgősséget) – ritka
 sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás:
o gyorsított eljárás speciális esete
o ha alapügy fogvatartott személyt érint (büntetőeljárás)
o ha az alapeljárás szülői felügyeleti jog megállapításával kapcsolatos + gyermekelhelyezéssel
kapcs.
 18 hónap helyett 3-4 hónap (kevés esetben engedi a bíróság 1 évben)

Ki indíthat ilyen eljárást?

 rendes bíróságok
 nem klasszikus rendesbíróságként működő intézmény is, hanem egyéb tagállami szervek is (Dorsch Consult
ügy, 90-es évek)
o szervet jog hozta-e létre
o állandó jelleggel működjön
o kontradiktórius eljárás
o döntése kötelező erővel rendelkezzen a felekre
o függetlenül hozza a döntéseit
o jogot alkalmazzon

 tagállami bíróságnak minősül:

1. rendes bíróságok (polgári, büntető, közigazgatási)
2. Alkotmánybíróság
3. választottbíróságok
4. vizsgálóbíró (nyomozási bíró)
 5. közbeszerzési döntőbizottság
6. versenytanácsok
7. szakmai kamarák (fegyelmi eljárásban)
 nem minősül tagállami bíróságnak:
o cégbíróság
o ingatlan-nyilvántartást vezető bíróság
o felszámolási bíró
o ügyész
o közigazgatási szerv
o szakmai kamarák (ha nem fegyelmi eljárásban döntenek

Előzetes döntés mikor kérhető?

a) a Szerződések értelmezése;
o tárgya: egyes konkrét rendelkezések értelmezése
b) az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése
o a másodlagos uniós jogi aktusok értelmezése VAGY érvényessége
o ideértve: a nemzetközi megállapodásokat és a nem kötelező erejű aktusokat is
+ ítélkezési gyakorlat: a tagállami jog és uniós jog összeegyeztet-lehetőségének vizsgálata
o leggyakoribb
o viszonya a tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás
o DE!: az Európai Bíróság nem semmisítheti meg az uniós jogba ütköző tagállami
jogszabályt/rendelkezést

Előzetes döntéshozatalra utalás jogosultság vagy kötelezettség?

 főszabály: jogosultság
 kivétel: kötelezettség
o olyan bírósága előtt folyamatban lévő ügyben merül fel ilyen kérdés, amelynek határozatai ellen a
nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség
o Mikor nem köteles a végső fokon eljáró tagállami bíróság a Bírósághoz fordulni?
 ha a Bíróság ugyanabban a kérdésben korábban már hozott döntést
 ha a válasz magától értetődő, világos, nem hagy helyet ésszerű kételynek
 az uniós jogi aktus érvényességéről való döntésesetén kizárólag az Európai Bíróság jogosult egy uniós jogi
aktus érvénytelenségét megállapítani
o a tagállami bíróság csak az érvényességét mondhatja ki

Milyen kérdésekre nem kell válaszolnia a Bíróságnak?

 Ha a kérdés…
o nem felel meg a szerződésbeli feltételeknek
o túl általános vagy hipotetikus
o nem az alapügyre vonatkozik
 nincs valódi jogvita
 az előterjesztő bíróság előtti jogvita megszűnt
 az uniós jog és a tényállás között nincs összefüggés hatáskör hiánya
 az alapügy tényállása a tagállam Unióhoz való csatlakozása előtt keletkezett

Az eljárásban hozott döntés joghatása:

 az értelmezésre vonatkozó döntés kötelező:
o az előterjesztő bíróságra
o a jogorvoslatot elbíráló bíróságra
o a többi bíróságra és tagállami, uniós intézményekre
o precedens-jelleg
• Az érvényességre vonatkozó döntés mindenkire kötelező.

Ítéletidőbeli hatálya:
 • főszabály: visszaható hatály
• az ítélet időbeli hatályának korlátozásának lehetősége (az ítélet kihirdetésének napjától)
• feltétele: a jóhiszeműen létrehozott jogviszonyok nagy száma miatt súlyos gazdasági
következmények veszélye áll fenn

Előzetes döntések joghatásai:

Kiknek a kötelezettsége áll be az előzetes döntéshozatali eljárás keretében hozott ítéletek alapján?
• Tagállami jogalkotó szervek
• Tagállami közigazgatási szervek: az egyes közigazgatási határozatok felülvizsgálati kötelezettsége
• Egy uniós jogi aktus érvénytelenségének állapítása esetén
• az aktust elfogadó uniós jogalkotó intézmény tevési kötelezettsége

24. Tétel
Az uniós jog alapelvei I.: Az uniós jog elsőbbségének elve

Doktrínák – jogelvek:
 Létrejöttük: nem alapító szerződésekben  Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatában születtek meg -
egészen a 60as évekig nyúlnak vissza,
 Szerepük:
o Biztosítják az uniós jog egységességét, koherenciáját
o Meghatározzák az uniós és a tagállami jogrendszerek viszonyát egymáshoz

Uniós jog doktrínái:

1. közvetlen hatály elve
2. uniós jog elsőbbségének elve
3. a tagállamok kárfelelőssége az uniós jogmegsértéséért
4. közvetlen alkalmazhatóság elve
5. értelmezési kötelezettség
6. kölcsönös elismerés elve
7. lojális együttműködés elve
8. szubszidiaritás
9. arányosság

Uniós jog elsőségének elve:

 Elsődleges jelentése: A Szerződések és az azok alapján az Unió által elfogadott jogi aktusok, az Európai
Bíróság ítélkezési gyakorlata által megállapított feltételek szerint, a tagállamok jogával szemben
elsőbbséget élveznek.
 Tartalma: Amikor a tagállami bíróság által alkalmazandó uniós jogszabály ütközik egy tagállami
jogszabállyal, akkor a tagállami bíróságnak az utóbbit „félre kell tennie”, azaz nem szabad alkalmaznia
 A tagállamok nem alkothatnak az uniós joggal ellentétes nemzeti jogot.
 Mi történik a „nem alkalmazott” tagállami jogszabállyal?
o érvényben és hatályban marad csak nem kerül alkalmazásra abban az adott ügyben
 elsőbbség feltétele: az uniós jogi aktus közvetlen hatálya
o a tagállami bíróság csak akkor kerül ilyen helyzetbe ha valaki hivatkozik uniós jogszabályra
 elsőbbség terjedelme: abszolút  valamennyi, bármely szinten elhelyezkedő, de még kötelező aktus
megelőzi a nemzeti jogot
o nem lehet kivétel, mert ha lenne, akkor olyanokat alkotnának az államok

Az elv kimondása és annak indoklása:

1. Costra kontra ENEL ügy:

 Tényállás: állomosítottak több olasz energetikai vállalatot  létrejött az ENEL
o Costra egy ügyvéd, szerinte az olasz tv az egk több rendelkezésével ütközik
 előzetes döntéshozatallal a bírósághoz fordulnak az olasz bíróságról
 Jogi probléma: az olaszt tv-t időben később hozták, mint az egk szerződést
 Bíróság válasza: igen felül írhatja a nemzeti törvényt
  Bíróság érvei az elsőbbség mellett:
o az EGK-Szerződés saját jogrendszert hozott létre, amely
- a Szerződés hatálybalépésétől a tagállamok jogrend-szerébe illeszkedik
- azok bíróságaira nézve kötelező
 államok, bár szűk területeken, de korlátozták szuverén jogaikat
o saját állampolgáraikra, illetve honosaikra és önmagukra alkalmazandó joganyagot hoztak létre
 A közösségi jog végrehajtásának kötelezettsége nem változhat egyik államról a másikra az utólagos
nemzeti jogalkotástól függően
 a Közösség fogalmával összeegyeztethetetlen utólagos, egyoldalú jogi aktusok nem élvezhetnek elsőbbséget

2. A Simmenthal ügy
 Tényállás: élő állat tekintetében marhahús importra plusz egészségügyi díjat szabnak ki
o a bíróság kimondja hogy igen ütközik az EGK-ba
 Jogi probléma: alkalmazhatja-e a nemzeti bíróság hivatalból, közvetlenül, vagy várja meg míg a jogalkotó
vagy egy alkotmánybíróság kimondja az ítéletben foglaltakat
 Válasz: A tagállami bíróság a világos és feltétlen közösségi jogi rendelkezéseket közvetlenül alkalmazni
kötelesek, akkor is ha egyértelműen a hazai jogba ütköznek.
o A tagállami bíróságok az uniós jog rendes bíróságai!
o ha a nemzeti bíró úgy dönt, hogy ütközik a közösségi joggal tagállami jogszabály, azt félre kell tenni
és közösségi szabály által eldönteni az esetet, így a tagállami bíróság az uniós jog rendes bírósága is
egyben  ha egyértelműen el tudja dönteni nem kell előzetes döntéshozatali eljárás

3. A Ciola-ügy
 Az uniós jog elsőbbségének elve a tagállamok közigazgatási szervei által hozott egyedi aktusok esetén is
alkalmazandó.

Az elsőbbég elve és az elsődleges uniós jog:

 Alkotmányszerződés: Az Alkotmány, valamint az Unió intézményei által a rájuk ruházott hatáskörök
gyakorlása körében alkotott jog a tagállamok jogával szemben elsőbbséget élvez.”
o Lisszaboni Szerződésben  ezt kivették belőle
 17. sz. nyilatkozat az uniós jog elsőbbségéről: nem rendelkezik kötelezőerővel, úgy, mint a jegyzőkönyv,
DE! + vélemény:
o a Szerződések és a Szerződések alapján az Unió által elfogadott jogi aktusok az említett ítélkezési
gyakorlat által megállapított feltételek szerint a tagállamok jogával szemben elsőbbséget élveznek.
o A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, hogy a közösségi jog elsőbbsége a közösségi jog
egyik alapelve.
o Az a tény, hogy az elsőbbség elvét a jövőbeli szerződés sem fogja tartalmazni, semmiképpen sem
változtat az elv meglétén és a Bíróság meglévő ítélkezési gyakorlatán.

Az elsőbbsége befogadása a tagállami jogrendszerek oldaláról

 nagyrészt nem fogadták el, pl. olasz alkotmánybíróság vagy francia Alkotmánytanács
o német alkotmánybíróság: „ellenállás” a feltétlen elsőbbséggel szemben:
 SOLANGE I. ítélet: amíg a Közösségi jogszabályok nem biztosítanak ugyanolyan védelmet,
mint az alkotmány addig nem fogadja el a közösségi jog primátusát
 SOLANGE II. ítélet: míg a Közösség kielégítően védelmezi az alapjogokat, addig nem fogja
ezeknek az elsőbbségének elfogadhatóságának vizsgálatát folytatni

25. Tétel
Az uniós jog alapelvei II.: Az uniós jog közvetlen hatályának elve

A közvetlen hatály elve

 Az uniós jog egyértelmű és feltétel nélküli rendelkezései a magánszemélyekre is közvetlenül jogokat és
kötelezettségeket állapíthatnak meg.
↓
  Magánfelek bizonyos feltételek teljesülése esetén tagállami bíróságokon közvetlenül hivatkozhatnak az
uniós jog rendelkezéseire és kérhetik, hogy a döntését arra alapítsa
o saját tagállami bíróságtól kérhetik a magánfelek, hogy úgy használják az uniós szabályokat, ahogy azt
az adott tagállam értelmezi

Fajtái:
 Vertikális közvetlen hatály: a tagállam és a magánszemélyek viszonyában keletkeztet olyan jogokat vagy
kötelezettségeket, amelyre hivatkozhat.
 Horizontális közvetlen hatály: az uniós rendelkezés magánszemélyek egymás közötti jogviszonyában
keletkeztet olyan jogokat vagy kötelezettségeket, amelyre hivatkozhat.

Elv kimondása és annak indoklása - Van Gend en Loos ügy

 Tényállás: egy szállítmányozási cég vegyi anyagokat importált, mikor még nem volt teljes vámunió  a
vegyi árut máshova sorolta át a vámhatóság és nagyobb vámot kellett rá fizetni
o holland bíróság előtt indított perben az EGK szerződésre hivatkoztak
o előzetes döntéshozatal: magánszemély hivatkozhat erre nemzeti bíróságok előtt?
 Jogi probléma: csak az államokat kötelezi a szerződés vagy a magánszemélyekre is?
 Bíróság érvei a közvetlen hatály mellett:
o EGK-Szerződés célkitűzése: olyan közös piac, amelynek a működése közvetlenül érinti a Közösség
jogalanyait  a Szerződés több, mint olyan megállapodás, amely csak a szerződő államok közötti
kölcsönös kötelezettségeket hoz létre.
- cél: közös piac  érinti a magánszemélyeket is  kiterjed rájuk is
- megerősíti:
 Szerződés preambuluma: a népeket is említi
 az olyan szuverén jogokkal felruházott intézmények létrehozása, mely jogok
gyakorlása a tagállamokat, azok állampolgárait is érinti

Közvetlen hatály feltételei - Az adott uniós jogi rendelkezés:

1. Kellően pontos legyen (világos, egyértelmű): tartalma egyértelmű, bizonytalan jogfogalmak esetén nem
állapítható ez meg
2. Negatív tartalmú kötelezettséget (nem tevésre, tevéstől való tartózkodásra való kötelezést) tartalmazzon
- ma már nem követelmény
3. Önálló legyen: kikényszerítéséhez ne legyen szükséges más tagállami vagy uniós végrehajtási intézkedés
4. „feltétel nélküli” legyen:
o Ne tartalmazzon a tagállamok részéről fenntartást
o Ne tegye lehetővé a tagállami mérlegelési jogkör/diszkréció alkalmazását.
o Ne igényeljen az uniós intézmények részéről további diszkrecionális intézkedést.
o DE: nem zár ki objektív feltételeket a rendelkezés alkalmazására nézve.
• Ezek a feltételek gyakorlatilag az elbírálhatóság feltétele

Defrenne-Sabena ügy:
 tényállás: légiutaskísérő volt, 40 évesen kötelezték, hogy vonuljon nyugdíjba, ezért pedig kevesebb
nyugdíjat kapott.
 o hasonló munkáért hasonló fizetés  magánszemélyek között is alkalmazható

Grad ügy: a határozatoknak is lehet közvetlen hatálya

Irányelvek hatályáról - scientológia ügy: magánszemély tagállammal szemben hivatkozhat rosszul (tartalmilag /
nem határidőn belül) átültetett irányelvre  az irányelv kötelező  lehet rá hivatkozni
 a tagállamok kötelezése sérülne, ha a magánszemélyek nem hivatkozhatnának erre.
 magánszemélyek között nincs közvetlen hatálya

Irányelvek hatályáról - Marshall ügy: nyugdíjazták a minimum korhatár elérésekor, annak ellenére, hogy
kijelentette, hogy tovább kíván dolgozni.
 címzett tagállamokra kötelező, nem lehet hivatkozni rájuk magánszemély-magánszemély között, akkor, sem,
ha nem került átültetésre  ha az állam a munkáltató, lehet rá hivatkozni

Kísérletek az irányelvek horizontális közvetlen hatályának pótlására:

 állam fogalmának kitágítása: milyen minőségben minősül az adott ügy vertikális hatályúnak
o Marshall-ügy - munkáltatóként is annak minősül az állam
o Costanzo-ügy - az önkormányzatok is beleértendőek
o Foster kontra British Gas ügy – az állami tulajdonú vállalatok is

26. Tétel
Az uniós jog alapelvei III.:
A tagállamok kártérítési felelőssége az uniós jog megsértése esetén

Az elv lényege és jelentősége:

 A tagállamok kártérítési felelősséggel tartoznak a magánszemélyeknek azokért a károkért, amelyek az
uniós jogból a kötelezettségeik megsértése következtében keletkeztek
o ha egy uniós jogi aktusból folyó kötelezettségét a tagállam megsérti, és ezzel magánszemélyeknek
kárt okoz, köteles azt megtéríteni

Az elv kimondása: A Francovich és Bonifaci ügyek

 a tényállás – olyan munkavállalók voltak ,akiknek a cégük csődbe ment, és az eljárás során többhavi
munkabérükhöz nem tudtak hozzájutni – nem volt a cégnek vagyona
o évekkel ezelőtti közösségi irányelv  arra kötelezte a tagállamokat, hogy hozzanak létre bérgarancia
alapot az ilyen helyzetekre
 Olaszország ennek az átültetését elmulasztotta
o az olasz államot perelték be és követeltek emiatt kártérítést
o kérdés: felelőssé tehetőek-e anyagilag is a tagállamok, hogy a nekik felróható jogsértés miatt
magánszemélyeket érte kár  IGEN

Bíróság legfontosabb érvei az elv mellett:

1. közvetlen hatály és az elsőbbség elvei + lojális együttműködés elve – megalapozzák a tagállami kártérítési
felelősséget
2. a tagállami bíróságok is az uniós jog rendes bíróságai!
3. a közösségi normák teljes érvényesülése kérdésessé válna, és az általuk biztosított jogok védelme gyengülne
4. különösképpen fontos, ha a közösségi normák teljes körű hatályosulása az állam valamely jogi aktusától függ,
és ennek következtében a magánszemélyek az adott aktus hiányában nem érvényesíthetik a nemzeti bíróságok
előtt a közösségi jog által elismert jogaikat
5. az elv, mely szerint az állam felelős a közösségi jog neki betudható megsértésével a magánszemélyeknek
okozott károkért, szerves része a Szerződés rendszerének

A tagállami kárfelelősség fennállásának feltételei – elsősorban a tagállami nemzeti bíróság állapítja meg:
 1. az uniós jogi rendelkezés célja: jogok magánszemélyekre ruházása
2. a jogok tartalma meghatározható
3. kellően súlyos jogsértés - bíróság:
• önmagában az, hogy egy tagállam elmulasztja egy irányelv átültetését, az már elég súlyos jogsértés
• ha van egy ítélet, és ennek ellenére is fennmarad a kötelezettégszegése
4. közvetlen okozati összefüggés legyen a tagállami jogsértés és a magánszemélyek kára között

A tagállam kárfelelősségének alapja

 Francovich ügyben: az irányelv nem/nem megfelelő átültetés:
• „Az elv érvényes a közösségi jog tagállam általi bármilyen megsértéséért, függetlenül attól, hogy az
állam melyik szerve felelős a cselekményért vagy mulasztásért.”

A magánszemélyek tagállami kárfelelősség alapján való kártérítési igényének érvényesítése:

 igényérvényesítés: tagállami bíróság előtt
 CSAK kártérítés követelhető
 a kártérítés érvényesítésének többi feltételét a tagállamok nemzeti joga szabályozza
 DE ezek nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló belső követelésekre vonatkozóknál, és nem tehetik
gyakorlatilag lehetetlenné, vagy túlzottan nehézzé a kártérítéshez jutást
o a tagállam nem alkalmazhat kettős mércét
o pl. nem állapíthat meg ilyen ügyre vonatkozóan túl magas illetéket

Ügyek:
1. Lomas-ügy: az elv, mely szerint a tagállamoknak meg kell téríteniük a közösségi jog felróható megsértésével
a magánszemélyeknek okozott károkat, akkor is alkalmazandó, ha a kérdéses jogsértés végső fokon ítélkező
bíróság határozatából ered, amennyiben a megsértett jogszabály jogokat állapít meg a magánszemélyek
részére, a jogsértés kellően súlyos, és közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn az államot terhelő
kötelezettség megsértése és a károsult felek által elszenvedett kár között

1. német sörtisztasági törvény ügye – a Bizottság szerint:

 az adalékanyagokat tartalmazó sörök forgalmazására vonatkozó abszolút tilalom nem igazolható a
közegészség védelméhez kapcsolódó megfontolásokkal
 a tagállamokban előállított sörök tekintetében, amelyek ott engedélyezett adalékanyagokat
tartalmaznak, feltételezni kell, hogy azok nem veszélyeztetik a közegészséget
 mivel megtiltotta a más tagállamban jogszerűen előállított és forgalmazott, de saját törvényeinek meg
nem felelő sörök forgalmazását, nem teljesítette a Szerződés alapján fennálló kötelezettségeit

2. Köbler-ügy: az elv, mely szerint a tagállamoknak meg kell téríteniük a közösségi jog felróható megsértésével
a magánszemélyeknek okozott károkat, akkor is alkalmazandó, ha a kérdéses jogsértés végső fokon ítélkező
bíróság határozatából ered, amennyiben a megsértett jogszabály jogokat állapít meg a magánszemélyek
részére, a jogsértés kellően súlyos, és közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn az államot terhelő
kötelezettség megsértése és a károsult felek által elszenvedett kár között

3. Factortame II. ügy: az az elv, amely szerint a tagállamok kötelesek megtéríteni a közösségi jog nekik
betudható megsértésével a magányszemélyeknek okozott károkat, alkalmazandó abban az esetben is, ha a
felrótt kötelezettségszegés a nemzeti jogalkotónak tudható be

27. Tétel
Az uniós jog alapelvei IV.:
Közvetlen alkalmazhatóság elve; A közvetett hatály/értelmezési kötelezettség elve;
A kölcsönös elismerés elve; A lojális együttműködés elve
1. A közvetlen alkalmazhatóság elve:
 az uniós jog bizonyos elemei külön tagállami jogi aktus meghozatala nélkül is közvetlenül a tagállami
belső jog részévé válnak  irányelvek nem!!!
 az elv megerősítése: a Variola-ügyben
o a tagállamok nem akadályozhatják azt, hogy egy minden szempontból érvényes rendelet a
tagállamokban alkalmazható legyen
o e kötelezettség gondos betartása elengedhetetlen feltétele a közösségi rendeletek egyidejű és egységes
alkalmazásának a Közösség egészén belül.
 Variola elv: egy rendelet közvetlen alkalmazhatósága azt jelenti, hogy hatálybalépése és alkalmazása az
állampolgárok tekintetében független attól, hogy annak nemzeti végrehajtására vonatkozóan a tagállam
hozott-e valamilyen intézkedést

A tagállamok még inkább kötelesek tartózkodni

 minden olyan intézkedés megtételétől, amely érintheti
o a Bíróságnak a közösségi jog bármely kérdésének értelmezésére vonatkozó hatáskörét
o a közösségi intézmények által hozott valamely aktus érvényességével kapcsolatos döntésére
vonatkozó hatáskörét
 amely magába foglalja, hogy semmiféle olyan eljárás sem elfogadható, amelyben egy jogszabály közösségi
természete rejtve marad a jogalanyok előtt

2. Az értelmezési kötelezettség (közvetett hatály) elve:

 alapja: a lojális együttműködés elve
 fogalma: a nemzeti bíróságok kötelesek az uniós jog hatályosulásáról gondoskodni, és ezzel
összefüggésben a saját nemzeti jogszabályaikat amennyire csak lehetséges az irányelv céljának és
szövegének fényében kell értelmezniük.  az irányelvek közvetett hatálya
 az elv kimondása: Sabine von Colson és Elisabeth Kamann ügy
o tényállás: két német nő bv. intézetben jelentkezett állásra, helyettük azonban két alacsonyabb
végzettségű férfi kapta meg a munkát  túlzott kockázat
o nincs konkrét ütközés, csak máshogy értelmezik, és emiatt más az eredmény
o a Bíróság válasza:
 a tagállamoknak egy irányelvből fakadó azon kötelezettsége, hogy az abban meghatározott
eredményeket elérjék, valamint azon kötelezettsége, hogy megtegyenek minden megfelelő
általános vagy különös intézkedést e kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében, a
tagállamok valamennyi hatóságára, így a hatáskörük keretein belül a bíróságokra is
vonatkozik
 a nemzeti bíróságnak saját nemzeti jogát az irányelv szövegének és céljának fényében kell
értelmeznie az irányelvben meghatározott eredmény elérése érdekében

3. A kölcsönös elismerés elve

 eredeti célja: a nem harmonizált területeken az áruk szabad mozgásának elősegítése.
 fogalma: a tagállamok kötelesek elismerni és tiszteletben tartani egymás nemzeti jogát, szabványait, és
nem akadályozhatják, korlátozhatják az áruk szabad mozgását az eltérő tagállami szabályokra
hivatkozással
 amennyiben egy terméket valamely tagállamban jogszerűen állítottak elő, és hoztak forgalomba, akkor azt a
terméket az Unió egész területén szabadon forgalmazhatónak kell tekinteni, amennyiben nincs az adott
területre vonatkozó uniós szabályozás
 az elv kimondása: Rewe-Zentral ügy
o tényállás: Németország nem engedett be egy francia likőrt, aminek az alkoholfoka alacsonyabb volt,
mint amit a német szabályok előírtak
o rendelet célja: szabályozza a kölcsönös elismerési klauzula tagállami alkalmazásának követelményeit
  azokat a szabályokat és eljárásokat írja elő, amelyeket a tagállami hatóságoknak alkalmazniuk
kell, ha olyan határozat meghozatalát tervezik, amely hátrányosan érintené egy másik
tagállamban jogszerűen forgalmazott áru szabad mozgását

4. A lojális együttműködés elve

 jogelődje: közösségi hűség klauzula
 Az Unió és a tagállamok kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő
feladatok végrehajtásában.
 A tagállamok megteszik a megfelelő általános vagy különös intézkedéseket
 A tagállamok
o segítik az Uniót feladatainak teljesítésében  cselekvésre való kötelezettség
o tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek
megvalósítását  tartózkodásra való kötelezettség
 Luxemburg kontra Parlament ügy: az elv nemcsak a tagállamok irányában keletkeztet kötelezettségeket, de a
Közösséget és annak intézményeit is együttműködési kötelezettség terheli
 Magyarország kontra Szlovákia ügy: az elv a tagállamok egymás közötti viszonyaira is vonatkozik
bizonyos esetekben.

A tagállamok terhelő kötelezettségek alanyai:

 a tagállami jogalkotó szervek
 a tagállami közigazgatási szervek – Kormányok, Nemzeti Parlamentek
 a tagállami igazságszolgáltatási szervek
 az elv érvényes az uniós intézmények egymás közötti viszonyában is

A tagállami jogalkotó szervek szerepe az uniós jog végrehajtásában:

 a közvetlenül alkalmazandó uniós jog esetében ez meglehetősen korlátozott
 jogharmonizációs célú uniós jogi aktusok esetében a tagállamok kötelesek az átültetés céljából nemzeti
jogszabályt elfogadni, módosítani
 a tagállami jogharmonizációs jogszabály formáját a szabályozás tárgyára az alkotmányos szabályaikra
figyelemmel a tagállamok határozhatják meg

A tagállami közigazgatás szerepe a tagállami kötelezettségek teljesítésében

 az uniós jog végrehajtását a tagállamok közigazgatási szervei végzik, mivel az Unió főszabályként nem
rendelkezik önálló végrehajtó szervekkel
 a Bizottság és az Európai Központi Bank kivételesen rendelkezik közvetlen végrehajtási funkciókkal
 a tagállamok közigazgatásénak az uniós jogot kötelezően alkalmazni kell.

A tagállami igazságszolgáltatás szerepe az uniós jog érvényesítésében:

 a tagállami bíróságok az uniós jogi elemet tartalmazó jogvitákban az uniós jogot kötelesek
alkalmazni  kötelesek elfogadni az uniós jog elsőbbségét