10.4.

Az Európai Unió integrációja, intézményrendszere és

működése

Vázlat:

1. Bevezetés (tér-idő meghatározása, jelképek)

2. Történelmi lépések, EU kialakulása (integráció, alapelvek)
3. Bővítés-mélyítés kérdése (tagfelvétel, integráció lehetőségei és korlátai, eltérő érdekek)
4. EU integrációja gazdaság integrációtól a politikai integrációig)
5. EU III. pillére
6. EU intézményei és azok együttműködése, döntési mechanizmus (gyakorlati működés nehézségei)
7. Befejezés: EU jövőképe/jelenlegi kihívások/fiatalok jövője/Magyarország EU-s tagsága - szabadon
választott

1. Az EU kialakulásához vezető okok és a kialakulás rövid áttekintése. Az együttműködés színterei és

állomásai. Az EU felépítésének és működésének áttekintése. Az Unió előtt álló problémák felvetése,
az Unió jövőképe.
2. Az Európai Unió kialakulása, a gazdasági-politikai integráció lépései. Az Unión belüli
együttműködés színtere, összetevői. A tagállami szuverenitás és nemzetek felettiségben rejlő
érdekellentétek.

3. Az Európai Unió kialakulásának története. A bővítés fázisai. Az EU-tagság feltételrendszere, a

tagfelvétel rendje. A pillérek politikája. Eltérő érdekek, vélemények az Európai Unión belül.

4. Az Európai Unió főbb alapelveit és intézményei. A Közösség alapításának körülményei és céljai. Az

Unió alapelveinek szerepe az államok közötti gazdasági, politikai együttműködésben. Az Unió
legfontosabb intézményei és működési mechanizmusuk.

5. Az Európai Unió integrációjának főbb állomásai. Az Unió alapelveinek szerepe az államok közötti
gazdasági, politikai integrációban. Az Unió legfontosabb intézményei.

6. Az Európai Unió főbb intézményei, jellemzői, az intézmények felépítése és szerepük a döntési

mechanizmusban. A gazdasági-politikai integráció bemutatása, az integráció gyakorlati
működésében rejlő ellentmondások.

1
1.) Bevezetés

1. Az Európai Unió egy politikai-gazdasági társulás. A II. vh. után az 1950-es

években Robert Schumann beszéde folytán meginduló együttműködés. A
megalakuláskor EGK volt a neve (Európai Gazdasági Közösség =csak
gazdasági 1957/58), majd Európai Közösség és 1993 (Maastrichti Szerződés)
óta Európai Uniónak hívják.
2. Mottója: „Egység a sokszínűségben/sokféleségben” („Unie dans la diveristé”) kifejezi a 27
tagállam nyelvi, vallási, kulturális sokszínűségét/sokféleségét. (eddig 28-an, de a BREXIT
után 2020)
3. 24 hivatalos nyelve van, van annak olyan tagállamok, ahol ugyanaz a hivatalosnyelv
a. Franciaország, Holland, Belgium: francia
i. (Benelux államok: Belgium, Nederland=Hollandia, Luxemburg)
b. Ausztria, Németország: német
c. Görögország, Ciprus: görög
d. angolok hiába váltak ki, megmarad, mint hivatalos nyelv, Málta (de van máltai nyelv is)
4. lakosságának száma közel 508 millió fő (2015)  Brexit után (2020) 27 tagállam, 446 millió
fő
a. nem változott sokat azóta
b. világnépességét tekintve az európai kontinens az első lélekszámú (USA-t meg előzi)
c. keresztény kultúr gyökerek, különböző nemzetiségek, vallások
5. Nem tagja se Norvégia, se Svájc (amióta megalakult 15. század távol tartja magát minden
európai politikától
6. Ábrázolás: Bika és Europé = EU közös történelmi múlta, keresztény gyökerek
a. Europé az EU-t szimbolizálja
b. Zeusz, bika

2.) Jelképei:
https://europa.eu/european-union/about-eu/symbols_hu <-- hiteles információszerzés
A közös eszmét, gondolatiságot, összetartozást, sokszínűséget a jelképek is meghatározzák:

 Himnusz (1985)- Beethoven IX. szimfóniájából az Örömóda. (Az európai himnusznak

nincs szövege: szavak nélkül, a zene egyetemes nyelvén szól a szabadság, a béke és a
szolidaritás európai eszményeiről.)
 Mottó - „Egység a sokszínűségben/sokféleségben”
 Európa- Nap – május 9. (Schumann beszéd évfordulója)
 Zászló – azúrkék alapon 12 csillag, a csillagok a teljesség,
egység szimbólumai
o kék a békét szimbolizálja

2
 o 12-nek nincs köze a tagállamok számához
o egyes intézményeknek lehetnek kiegészítő zászlói pl. Európai Bank zászlojában ez
euro jel van
o minden évet kijelölnek valamilyen tematikus évnek: 2021 Európai Vasút éve,
diákok tervezik meg és pályáznak

3.) Történelmi előzmény

Kronológia

1. 1947 – Marshall-terv (USA): gazdasági-politikai együttműködés nyugat-európai országok

gazdasági helyreállítása
2. A segélyek összegének folyósítására jött létre az OEEC, melynek későbbi (1962) jogutódja az
OECD (=Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet).
 Párizs központ
 az országok, akik ezeket a segélyeket felveszik, össze kellett hangolódniuk, vezetők
találkozzanak, ez az Európa Tanács
3. A politikai együttműködés első színtere az 1949-ben létrejött Európa Tanács, jelenleg 47 tagja
van.
 Minden európai államot koordináló vagy közös elveket meghatározó szervezet.
 A szervezet nem EU-s, hanem az európai (kontinens) szervezet. Céljai:
 az államok közötti vitás kérdések békés rendezése,
 a jogállamiság védelme
 nincs köve az EU-hoz
 1949 bipoláris világ végleges rögzülése, vasfüggöny rögzül- Churchill beszéd
4. 1946 zürichi beszéd, egyetemen elmondott beszédében mondja, hogy szükség van egy
Európai Egyesült Államok szervezetére (USA mintájára képzelte el), a gondolat megjelenik,
hogy kell összefogás
 első lépés az integráció felé
 a hidegháborúban: Európa szovjetizálása kerül előtérbe és nyer teret, Európán kívüli
területek szovjet érdekszférába vonásával
5. 1950. május 9. – Robert Schumann (francia külügyminiszter-alapítóatya), Schuman-terv –
Jean Monnet (gazdasági szakember, szorosabb gazdasági együttműködés kell, ha lábra
akarják állítani Európát, alapítóatya)
 történelmi beszédében lefekteti az alapelveket, amely később meghatározza az unió
céljait és értékeit
 nem elég a Marshall-terv, gazdasági együttműködés kell
 célja az új európai rendszer kiépítése közös célok, segítségnyújtás

3
  európai béke fenntartáshoz gazdasági együttműködés kell, ehhez ellentétek
megszüntetése: francia-német (NSZK-ra gondol- Németországi Szövetségi Köztársaság
1949)
o nagynémet kérdés és kisnémet kérdés 1800-as évek porosz-Habsburg konfliktus
o 1870 Sedan francia vereség, Német Császárság kikiáltása 1871.jan.18.
Versailles-ben (szimbolikus a jan.18.)
o az atom megjelenése miatt mindenki félt egy újabb háborútól = atomháborútól
o sokáig benne volt a franciákban, hogy jóvá kell tenni az vh. szenvedésüket
o Charles de Gaulle (francia köztársasági elnök) visszaszerezték az Európai vezető
pozíciót, 50-as és 60-as évek politikáját a franciák uralják, amikor Németország
gazdaságilag is megerősödik és egyértelmű, hogy az EU-nak a német gazdaság a
motorja
o a németek nagyobb politikai részt kérnek a palettán
o Frankfurt Európai Központi Bank Németországban (euró bevezetése 80-as évek
végétől)
 első megállapodás a szén-és acéltermelés és szállítás összehangolása, mert ez a két
alapanyag kell fizikálisan, ezzel lehet újjáépíteni
 haditermelésről normális termelésre visszaállás
 nyitva áll a szervezet bárki előtt, 1 feltétel, ha minden bent lévő tagállam elfogadja a
tagfelvételt
o először nincsenek komolyabb feltételek
o amikor a közép-európai országok akarnak csatlakozni, akkor bevezetik a
kritérium rendszert, koppenhágai kritériumok
o összeköti a benne lévő tagállamokat, szimbóluma: kapu-ajtó-híd (bankjegyen is
megjelenik ez a két alapelv)
 szolidaritás
 közös intézmény felállítása  Közös Főhatóság: közös ügyek koordinálása, ebből nővi
ki magát az EU intézmény rendszere
6. 1951.ápr. – Montánunió- Szén és Acél közösség
 6 tagállam-alapítók- „Hatok”: Franciaország, Benelux, NSZK, Olaszország
 1957. március 25 – Római szerződés, 1958 EGK (Európai Gazdasági Közösség
)  EK (Európai Közösség)
 Euratom létrehozásáról döntött  1958.jan.1. lépett életbe
 A szerződés aláírói tervbe vették a vámok kölcsönös leépítését, a munkaerő, a
szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának biztosítását
 komolyabb gazdasági közösség: nem 1 terméket, hanem számost termékre kiterjesztik a
vámmentességet, vagy a termelés összhangját
7. 1962-től megindul az európai közös gazdasági politika KAP/ CAP (közös agrár politika), mert
zömében agrárjellegű országok a tagjai
4
  EU-tagországok közös ellenőrzése alá helyezi az élelmiszertermelést a gazdák azonos
árat kapnak a terményükért
 Az EU szükségleteinek elegendő élelmiszert termel, a gazdák is jól keresnek. Ennek
nemkívánatos mellékhatása a túltermelés és az ebből származó terménytöbblet
felhalmozódása.
 Az 1990-es évek óta kiemelt cél a többlet csökkentése és az élelmiszer minőségének
javítása.
8. 1968 A hatok felszámolják az egymás országaiból behozott áru után fizetendő vámot, s ezzel
elsőként lehetővé teszik a határokon átnyúló szabad kereskedelmet (vámunió).
 politikai és gazdasági integráció párhuzamosan valósul meg mind a mai napig
 EK a 80-as évektől, már nem csak gazdasági jellegű együttműködés pl. kulturális
programok, Erasmus
9. 1992 – Maastrichti szerződés megkötése, 1993 – EU (hatályba lép)
 Európai Unió: gazdasági unió, monetáris unió és részleges politikai unió (nem úgy
működik mint az USA, mert Brüsszel, Strasbourg, Luxemburg közös terület, 3
fővárosban székelő intézet
o lemond a saját döntési jogköréről
 csak bizonyos jogkörökről mondanak le, erről egy intézmény ott lévő politikusok és
európai képviselők döntik el abban a kérdésben a megoldás, politikai irányvonal
 amit ott hoznak kötelező a tagállamra, szupranacionalizmus elve = nemzetek felettiségi
elvek
 pl. Digitális Európa: ahhoz, hogy egységes hálózat jöjjön létre Európában, mindenhol
szorgalmasítani kellett az infrastrukturális fejlesztéseket, egy bizonyos határidőre
mindenkinek el kellett intézni
 lemond a jogáról, hogy a saját magáról döntsön, lemond a szuverén jogáról
 részleges, mert szubszidiaritás elve: európai polgárhoz legközelebbi szinten történjen meg
a döntéshozatal, az információkhoz hozzá lehessen férni (bármely országnak minden
dokumentumot a hivatalos nyelvre lefordítanak)
 nyitott, átlátható, hozzáférhető
10.1999. jan. 1. Hivatalosan is útjára indul a 12 ország közös valutája, az euró (a bankjegyek
csak két évvel később 2002-ben kerülnek forgalomba). A bankjegyek minden országban
azonosak (kapu/ablak = ”nyitva áll” – bővítés politikája, híd = „kapocs” – mélyítés politikája),
míg az érméken az értéket jelölő oldal egységes, a hátoldalon pedig valamilyen nemzeti jelkép
látható pl.

4.) Célok:
 előmozdítja a békét, az általa vallott értékeket és polgárai jólétét
 a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, belső határok nélküli
térséget biztosít
 fenntartható fejlődésre törekszik, melynek alapja a kiegyensúlyozott gazdasági
növekedés, az árstabilitás, a környezetvédelem, valamint a rendkívüli versenyképes,
teljes foglalkoztatottsággal és társadalmi haladással jellemezhető szociális
piacgazdaság
5
  küzd a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés ellen
 előmozdítja a tudományos-technikai haladást
 fokozza a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és szolidaritást a tagállamok között
 tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokszínűségét
 gazdasági és monetáris uniót hoz éltre, amelynek pénzneme az euró

+ De Gaulle szerint: az egység létrehozásának fő célja Európa világpolitikai súlyának növelése

+ Adenauer: elsődleges célja: Anglia, Franciaország politikai súlyvesztését csak az egyesült
Európával lehet ellensúlyozni vagy Ellensúlyozni az Egyesült Államok gazdasági hatalmát vagy
Ellensúlyozni a Szovjetunió előretörését, fölényét // később Japán ellensúlyozása

Közös értékek:

- Európai Unió Alapjogi Charta (2000 Nizza) és Lisszaboni szerződés (2007, 2009)
- 2012 – EU nyerte el a Nobel-békedíjat
 emberi méltóság,
 szabadság,
 demokrácia,
 egyenlőség,
 jogállamiság,
 emberi jogok.

5.) Az Unióban két fontos politika van-integráció politikája:

I. Bővítés – tagállamok felvétele az Európai Unióba

1. eddig 7x volt bővítés, jelenleg 27 tagállama van (bár Anglia – BREXIT 2020-ban kilépett az
EU-ból)
a. Anglia nettó befizető lett, sokat fizetett a gazdaságba
b. Írek nem léptek ki, Anglia és Észak-Írország határában gondok
c. halászat: angol szigetek körüli halban gazdagok, azok saját felségterületté vált, nem
nemzetközi víz
d. dél-spanyol terület, ami brit fennhatóság: Gibraltár
e. Anglia még nem tudott teljesen elszakadni, mert vannak befejezetlen programok
2. vannak tagjelölt országok, akik a belépésre várnak pl. Szerbia, Törökország 1987 óta
(ciprusi gondok), Macedónia, volt Jugoszláv Köztársaság (Új nevén: Észak-Macedónia!),
Montenegró, Albánia.
Jelenleg a jogharmonizáció folyik – „átültetik”/integrálják az uniós jogszabályokat nemzeti
jogrendjükbe. A csatlakozás előtti időszakban az EU pénzügyi, adminisztratív és technikai
segítséget ad a tagjelölt országoknak. (előcsatlakozási alapok: PHARE, SAPARDE, IPA I, IPA II)
 PHARE: Poland-Hungary lengyel-magyar gazdaság helyrehozásának hozták létre a
rendszerváltás után
3. vannak potenciális tagjelölt országok: Bosznia-Hercegovina, Koszovó. Ezen országok
jelenleg az uniós tagsággal járó követelményeket még nem, vagy csak részben teljesítették.
4. Tagfelvételi feltételek az koppenhágai kritériumok (1993 – Koppenhágai csúcstalálkozó):
 szabad piacgazdaság,
 stabil demokrácia és jogállamiság megléte,
6
  a csatlakozni kívánó ország elfogadja az uniós jogszabályokat, alapszerződések (pl.
Róma, Nizza, Maastricht, Lisszabon), továbbá az ún. másodlagos jogalkotás keretében
keletkezett joganyagokat, rendeleteket, irányelveket, döntéseket, beleértve az Európai
Bíróság döntéseit és gyakorlatát is.
 Rövid elnevezése: az „acquis”/közösségi vívmányok (=„acquis
communautaire”)
 bővítési stop van: válság, járvány
 utolsó Horvátország 2013
Menete:
 A csatlakozni kívánó országnak csatlakozási kérelmet kell benyújtania a
Tanácshoz, aki felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy az adott ország
teljesíteni tudja-e a koppenhágai kritériumokat.
o Magyarország 1998 kor kezdődött a csatlakozási tárgyalás 2003
húsvétkor írta alá Athén van 2004re a tagja
o eközött írtak ellenőrző listát, amit teljesítsen: korrupció, nyugdíj,
infrastruktúra
o kapott erre támogatást
 Pozitív elbírálás után hivatalosan is megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások.
 Országjelentések készülnek évente a csatlakozási dokumentum aláírásáig –
felkészülés a tagságra
 Csatlakozás aláírása

II. Mélyítés: - a tagállamok közti szorosabb együttműködés gazdasági-politikai- kulturális-

oktatási stb. szinten, mint

a) közös intézmények az EU 3 fővárosában, ami Brüsszel, Strasbourg és Luxemburg.

b) a „3 pillér” politikája
c) vámunió, tagállamok között nincs vámhatár
d) schengeni övezet (1985-ben hozták létre, 1995-ben vezették be): útlevélvizsgálat nélküli
szabad mozgás a tagállamok között, (nem minden tagállam tagja pl. Románia, Bulgária,
Horvátország nem!, viszont nem EU-s országok is tagjai pl. Svájc, Norvégia, Liechtenstein
igen!)
a. Mo. a keleti határa
e) 4 alapszabadság: Az EU-ban szabadon áramlik a személyek, tőke, munkaerő és
szolgáltatás.
a. szolgáltatás: egészségügyi turizmus (magán fogorvosok), rendelések, európai
egészségügyi kártya
Az egységes piac eredményei: gazdaság élénkítő hatás
• Jelentősen csökkent sok termék és szolgáltatás ára, beleértve a repülőjegyek és a
telefonhívások árát (Roaming díjak)
• Szélesebb választék áll a fogyasztók rendelkezésére
• Több millió új munkahely
• Több lehetőség a vállalkozások számára
f) Az EU közös pénze az EURO (€) (19 tagállamban van) és az euró zóna. – monetáris unió
g) Közös határvédelem (aktuálpolitikai helyzet alakította ki, menekült válság-migráció hozta
elő), FRONTEX, 2004-ben hozták létre. Központja: Varsó (Lengyelország)
h) Oktatási téren: a Bolognai-rendszer, felsőoktatás duális képzése (alap 3 év és mester 2 év),
illetve a különböző pénzügyi, pályázati alapok, melyek a tagállamok diákságának
szorosabb együttműködését támogatja pl. COMENIUS program (iskolánk is részt vesz
benne) vagy az ERASMUS (felsőoktatás)
i) legújabb többszintű mélyítés: EU digitális stratégia – digitális egységes piac
7
Az Unió alapszerződései:

8
Európé, bika máltai kereszt lipicai lovak Brandenburgi kapu
Dante
Görögország Málta Szlovénia Németország Olaszország

 Jelenleg 19 tagállam alkotja az euró zónát és vannak olyan államok, amelyek nem tagjai az
EU-nak, de eurót használnak pl. Monaco, Vatikán, San Marino) és olyan nem EU-s
államok, amelyek egyoldalúan vezették be, és az árfolyamuk is eltér az euró zóna
árfolyamától pl. Koszovó, Montenegró.
 Az euró zónába való lépésnek szigorú gazdasági feltételei vannak, amit az adott országnak
a közös pénz bevezetése előtt 3 évig teljesíteni kell.:
 Konvergencia kritériumok, 1992/1993 Maastrichti szerződés tartalmazza, több
gazdasági-pénzügyi feltételt vizsgálnak pl. államadósság a GDP %-ban, inflációs
ráta, kamatláb mértéke).

6.) Az Európai Unió három alap pillére

Az 1993-as maastrichti szerződés hozta létre a „3 pillér politikáját”. Az első két pillér
szakpolitikai kérdései kötelezőek a tagállamokra nézve, a III. pillér területein csak
együttműködés van, pl. az EUROPOL esetében.
 első pillér legszilárdabb
o első mindenkire kötelező
 második az irányt adja meg
 harmadik együttműködés, egyre több pillérből lesz a 2.-ba mennek pl. migrációs kvóta

9
Atlasz 70.o./a)
térkép

7.) Az Európai Unió költségvetése

Bevételek: tagállami befizetések, ÁFA, vámbevételek, agrárlefölözés, a legnagyobb részt (50%

feletti) a vámokból és az adókból folyik be a közös kasszába.
 GDP arányosan fizet be az egyes tagállam, nem lakosság szerint (Luxemburg fizet a
legtöbbet)
 ÁFA: általános forgalmi adó
 vámbevételek: megvámolják a beérkező termékeket
 honnan folyik be a legtöbb bevétel? vámokból és adókból

Kiadás: az EU célkitűzéseinek, prioritásainak megfelelően minden évben és költségvetési

időszakban változik.
 tisztviselők fizetése, oktatás, versenyképesség, környezetvédelem, EU-n kívüli tevékenység

2021-2027:

1. 7 éves periódus, jelenlegi 2021-2027, 1824 milliárd euró összeg (750 milliárd, „Next
Generation”)
2. A költségvetés meghatározza az EU hosszú távú kiadásaira vonatkozó prioritásokat és
korlátokat.
3. Az EU a költségvetéséből számtalan tevékenységet finanszíroz, a vidékfejlesztéstől kezdve a
környezetvédelmen át a külső határok védelméig és az emberi jogok előmozdításáig.
10
4. A Bizottság, a Tanács és a Parlament egyaránt részt vesz a költségvetés összegének és
elosztási módjának meghatározásában. A kiadásokért azonban a Bizottság a felelős. A
költségvetés megközelítőleg 80%-át az uniós tagállamok és a Bizottság közösen felügyelik.
5. A költségvetési tartalék felhasználásáról a Parlament dönt. pl. az előre nem látható
események és vészhelyzetek kezelésének finanszírozása.(egyfajta politikai „fegyver” az EP
kezében)

7.)
Az

Európai Unió intézményrendszere

11
1.) Európai Tanács (Charles Michel)

1. Székhelye: Brüsszel
2. Képviseli az Európai Uniót kül- és biztonságpolitikai
ügyekben
3. Meghatározza az Európai Unió tevékenységének általános politikai
irányvonalát és prioritásait
4. Az uniós országok állam-, illetve kormányfői, az Európai
Bizottság elnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai fő
képviselője.

2.) Európai Unió Tanácsa

1. Székhelye: Brüsszel
2. Az EU Tanácsának – ahol a tagállami miniszterek megvitatják az uniós jogalkotást – nincs
állandó elnöke.
3. A testület munkáját a Tanács hat havonta cserélődő (rotációs sorrendben) elnöki tisztségét
betöltő ország irányítja. Minden esetben a soros elnökséget ellátó tagállam képviselői vezetik
a Tanács üléseit.
4. z EU-tagállamok kormányainak képviseletét ellátó intézmény, mely uniós jogszabályokat
fogad el és összehangolja az uniós szakpolitikákat
 2011 és 2024 Magyarország
5. Összehangolja az uniós országok szakpolitikáit.
6. Az Európai Tanács iránymutatásai alapján kialakítja az EU kül- és biztonságpolitikáját.
7. Megállapodásokat köt az EU és más országok vagy nemzetközi szervezetek között.
8. Európai Parlamenttel közösen elfogadja az éves uniós költségvetést.

3.) Európai Parlament (David Sassoli)

1. Székhelye: Strasbourg
2. Európai Parlament az Európai Unió tagországainak lakosságát
képviseli.
5. Ez az Európai Unió egyetlen olyan intézménye, amelynek tagjait 1979 óta
a polgárok közvetlenül választják meg.
6. A képviselők nem nemzetek, hanem pártállásuk szerint alkotnak
szekciókat. Jelenleg az Európai Néppárt adja a legtöbb EP képviselőt.
7. Teljes üléseit Strasbourgban tartja, az előkészítő ülések Brüsszelben, és
a Titkárság Luxemburgban található.
8. Tevékenysége: jogalkotás, költségvetési politika, a demokrácia hangja, felügyeleti jogkör.
9. 751 képviselő ül az EP-ben, Németország küldi a legtöbbet (96 fő), Málta a legkevesebbet (6
fő), lakosságszám arányában kapják az országok a parlamenti helyeket, de a kis lélekszámú
tagállamok, mint Málta, Ciprus, Luxemburg többet küldhet, mint amennyit a lakosságszáma
engedné, ezért ezek a tagállamok felülreprezentáltak.
10.5 évente tartanak EP választást, legutóbb 2019-ben volt.
11.Magyarország 21 főt delegál, korábban 22 fő volt, de a horvátok csatlakozása után
megváltoztatták az arányokat.

12
4.) Európai Bizottság (Ursula von der Leyen)

1. A brüsszeli székhelyű Európai Bizottság a Tanács és a Parlament

döntéseit készíti elő és hajtja végre.
2. Kezdeményező és végrehajtó szerv: jogszabályjavaslatokat dolgoz ki,
érvényt szerez a már elfogadott uniós jogszabályoknak, továbbá
végrehajtja a szakpolitikákat és az uniós költségvetést
3. A testületbe mindegyik tagállam 1 biztost delegál (Navracsics Tibor -
Oktatás, kultúra, ifjúság, sport 2019-ig, új összetételben: Várhelyi
Olivér - Szomszédságpolitika és bővítés)
4. A Tanáccsal és a Parlamenttel közösen meghatározza az EU kiadási prioritásait.
5. Kidolgozza az EU éves költségvetését, melyet a Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell
hagynia.
6. Felügyeli az uniós források elköltését. A Bizottság ez irányú tevékenységét a Számvevőszék
ellenőrzi.

5.) Egyéb intézmények, szervek:

1. Európai Bíróság - székhelye Luxembourg

 gondoskodik arról, hogy az európai uniós jogszabályokat mindegyik tagállam azonos
módos értelmezze és alkalmazza, illetve hogy az uniós országok és intézmények
betartsák az EU-jogszabályok rendelkezéseit
 tagállamonként 1-1 főbíró

2. Számvevőszék - székhelye Luxembourg

 ellenőrzi, hogy az uniós pénzforrások beszedése és felhasználása során nem történt-e
szabálytalanság, és segíti az uniós pénzgazdálkodás javítását

3. Európai Központi Bank (ECB, 1998) - székhelye Frankfurt (Christine Lagarde)

 feladata az euró kezelése, az árstabilitás fenntartása, valamint az EU gazdasági és
monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása
13
4. Az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője - székhelye Brüsszel
 kettős szerepe van:
1. elnököl a Külügyi Tanács ülésein
2. Az Európai Bizottság alelnöke
 irányítja a közös kül- és biztonságpolitikát
 az Európai Külügyi Szolgálat vezetője

5. Ombudsman - székhelye Strasbourg

 1995 óta
 kivizsgálja az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek elleni panaszokat
 például: az igazságtalanságot, a diszkriminációt, a hatalommal való visszaélést, a
szükségtelen késlekedést, a reakció elmulasztását és a helytelen eljárásokat
 Az EU bármelyik polgára tehet panaszt (elektronikusan is!)

6. Régiók Bizottsága - székhelye Brüsszel

 353 tagú
 uniós tanácsadó szerv, melyet az EU-országok regionális és helyi hatóságainak képviselői
alkotnak
 A Régiók Európai Bizottságának keretében a képviselők kifejezésre tudják juttatni
véleményüket azokkal az uniós jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek közvetlenül
befolyásolják az általuk képviselt régiók és települések életét.

7. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság - székhelye Brüsszel

 350 tagból áll
 uniós tanácsadó szerv, melynek tagjai munkaadói és munkavállalói szervezetek és más
érdekcsoportok képviseletét látják el
 véleményeket dolgoz ki különböző uniós témákban az Európai Bizottság, az Európai
Unió Tanácsa és az Európai Parlament részére
 elősegíti a civil társadalom részvételét az uniós döntéshozatali folyamatban
 feladata továbbá az új uniós jogszabályok és szakpolitikákkal kapcsolatos tanácsadás

8. Európai Beruházási Bank - székhelye Luxembourg

 uniós célok megvalósítását szolgáló projekteket finanszíroz az EU határain belül és kívül
egyaránt

Fenntartható intelligens turizmus

 a turizmus az utazással jár, nagy környezetszennyezést okoz
o tisztább üzemanyagok előállítása
o vonat előtérbe helyezése
 (2021 a vasút éve)
o zöld turizmus: úgy turistáskodj, hogy a környezeted védd, és ne okoz kárt
o ökó lábnyom csökkentése
 intelligens: egyed fellelőség

14
Befejezéshez

Hibái:
 túlbürokratizáltság
 ez európai integráció a nemzetek feletti egység megteremtésének irányába tett
lépés vagy az integráció a nacionalizmusok korának meghaladását ígérte
o De a kilencvenes évekre ez a folyamat megtorpanni látszik

Esszébe:
 az integráció szorosan összefüggött a második világháború utáni állapotokkal, és
megállapítja, hogy a béke és a jólét iránti vágy, a hidegháború, illetve a szovjet
fenyegetettség segítette az egységfolyamatot
 Európa egységesülése a politikain túl gazdasági érdek is (verseny az USA-val és az
ázsiai térséggel ) a globális versenyben az integráció versenyelőnyt jelenthet a
nemzetgazdasági léttel szemben
 az uniós együttműködésben rejlő nehézségek (pl. nemzeti érdekek és nemzetek
feletti érdekek, nettó befizetők és nettó részesedők konfliktusa, nagy és kis
országok eltérő érdeke)  a különböző érdekek és értékek egyeztetése konfliktusok
forrása is lehet
 uniós együttműködés valamely egyéb nehézségét (pl. bonyolult döntéshozatali
rendszer, demokratikus deficit, túlbürokratizáltság),  a nemzetállamok feletti
békés és erős Európa eszméje a gyakorlatban nehezen működik vagy a gazdasági,
politikai félelmek (pl. piacvesztés, nemzeti hagyományok háttérbe szorulása)
akadályozhatják az egység megvalósulását
 a közös biztonságpolitikához a tagállamok biztosítják a katonai eszközöket  ez az
érdekellentétek miatt gyakran megbénul; a tagállamok nem feltétlenül érdekeltek a
katonai képességek növelésében; az EU-nak nincs saját katonai ereje
15
  vita van a közös intézményeknek átadandó jogkörökről,  ezt a szuverenitás /
függetlenség feladásaként / veszélyeztetéseként is értelmezik; nem alakult ki közös
európai nemzeti identitás; a közös intézmények demokratikus kontrollja nem
teljesen megoldott
Európai Unió gazdasága
 idő: 1957/58: a római szerződések, 1992/93: a maastrichti szerződés, 2002: az
euró bevezetése, 2004: Magyarország csatlakozása, 2007/09: a lisszaboni
szerződés
 tér: fejlett és fejletlen európai régiók elhelyezkedése, új tagállamok, eurózóna,
Egyesült Királyság kilépése, USA / Kína a világ nagy gazdaságai
 az EU adja a világ GDP-jének közel negyedét, az EU a világ legnagyobb gazdasága,
az USA / Kína az EU gazdasági vetélytársai / partnerei
o . az EU tagállamai csak együtt lehetnek egyenlő partnerei az USA-nak /
Kínának; a gazdasági fejlődés – részben – az integráció eredménye; az EU
növekedése lassabb, mint pl. Kínáé
 az agrártámogatások teszik ki a legnagyobb összeget; jelentősek a gazdasági
kohézióra – és a versenyképességre – költött összegek is
o a kis agrárszektorral rendelkező országoknak ez hátrányos; sokan követelik
az agrártámogatások csökkentését; az új tagállamok egy ideig csökkentett
támogatást kaptak; a kohéziós alapokból a szegényebb tagállamok
részesülnek
 az új tagállamok zömében fejletlenebbek, a régi tagállamokban délen vannak
fejletlenebb régiók, az EU folyamatosan felmérést készít az egyes régiók
fejlettségéről
o . az EU egyik célja a fejletlenebb régiók felzárkóztatása, az EU támogatást
nyújt a fejletlenebb régióknak, a fejlettebb országok támogatják a
fejletlenebbeket, ezért vannak az EUköltségvetésnek nettó befizetői és
haszonélvezői
 y az EU az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad forgalmán
alapszik ezáltal vált egységes gazdasági térséggé, ezzel lebontották a
piacgazdaság akadályait, a hatalmas piac ösztönzi a befektetéseket / a
specializációt
 az EU-nak van közös fizetőeszköze, az euró
o nem minden országban ez a fizetőeszköz, az új tagállamoknak idővel
kötelező bevezetniük, a bevezetésének feltételei vannak – költségvetési hiány,
államadósság, infláció, a közös jegybank az Európai Központi Bank,
Magyarországon még nem vezették be

16