A GYAKORLATI

SZÖVEGTÍPUSOK
Ismétlés: leíró nyelvtan – a nyelvi szintek

■ A hangok
■ morfémák
■ szavak  szófajok
■ szószerkezetek  mondatok
■ szövegek szintje
 Ismétlés: a szöveg

Mi a szöveg?
Mik a csoportosítási szempontjai?
Milyen szerkezeti egységei vannak?
Melyek a szöveg egészének összefüggéséért felelő jelentésszintű kapcsolóelemek?
Melyek a bekezdés egységét szolgáló jelentéses kapcsolóelemek?
Melyek a bekezdés nyelvtani kapcsolóelemei?
Milyen irányú lehet az utalás a szövegben?
„Christopher Nolan legújabb filmje tematikai értelemben egyenes következménye korábbi
műveinek, azoknál viszont sokkal öncélúbb és kevésbé átgondolt. Az angol rendező
ugyanazt a trükköt dobja be, mint általában. Most is az idővel zsonglőrködik, de ezúttal
mindezt képtelen a filmes elbeszélés lehetőségeit kitágító alkotói módszerré emelni, így
megmarad az üres vásári mutatvány szintjén.
Nolanben az az érdekes, hogy egyszerre tud radikálisan innovatív és megrögzötten vonalas
lenni. Amellett, hogy filmjeiben előszeretettel kezdi ki a hagyományos elbeszélői sémákat,
óraműpontossággal felhúzott fiktív világai olykor túlzottan is csak az őket megalkotó és
működtető mesteri szabályokról szólnak. A közkeletű kritika szerint munkái csupán
önmagukban forgó, rezzenéstelen szellemi építmények – valódi gondolatok (amennyiben
nem a való világról állít valamit, hanem körmönfont valóságokat gondol el), mélyreható
megfigyelések és érzelmi hitelesség nélkül.” (Berényi Csaba: Az idő újabb cáfolata -
részlet, KULTer.hu)
 A szövegtípusok

1. Társalgási
2. Publicisztikai
3. Hivatalos
4. Tudományos
5. Szépirodalmi
6. Szónoki
A gyakorlati szövegtípusok
A hivatalos szövegtípusok közé tartoznak.
A hivatalos szövegek jellemzői: formálisak, hiszen intézmények közötti, illetve állampolgárok
és intézmények, szervezetek közötti kommunikációs formákról van szó.
Céljuk: tájékoztatás, felhívás, figyelmeztetés, szabályozás /előírás stb.
Hivatalos szövegek például a törvények, rendelkezések, intézményi szabályzatok és
dokumentumok, bármilyen hivatalos (jogi, társadalmi) ügyintézés nyomtatványai,
dokumentumai stb.
A hivatalos stílusú szövegek sajátosságai a nyelvi szintek szerint:
- Szóhasználat
- Mondatformálás
- Szerkesztés
„Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását maximum 1
héten belül igazolni kell. A mulasztások igazolása a tanuló és a szülő együttes kötelessége.
A mulasztás igazolható orvosi igazolással, hivatalos idézéssel és félévenként legfeljebb 3
nap időtartamra a szülők által. Az orvosi és szülői igazolást az elektronikus naplóban kell
rögzíteni, a hiányzást követően azonnal, de legkésőbb a hiányzás utáni első naphoz képest
egy héten belül a szülő, gondviselő vagy a kollégiumi nevelőtanár aláírásával ellátva. A
tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidőre nem igazolja távolmaradását.”
A gyakorlati szövegtípusok

A gyakorlati szövegek célja az ügyintézés hivatalos tárgyban és igénnyel: a kérvény, panasz,

pályázat, meghatalmazás, elismervény, motivációs levél, önéletrajz, hozzászólás, felszólalás,
vitaindító, jegyzőkönyv, ajánlás stb. tartozik e csoportba.
Formájuk szóbeli (vitaindító, felszólalás, hozzászólás) és írásbeli (hivatalos levél, motivációs
levél, önéletrajz stb.) is lehet.
Stílusuk és nyelvhasználatuk követi a hivatalos szövegtípus sajátosságait.
I. Hivatalos levél
A hivatalos levél: A hivatalos levelet egy intézményhez, hatósághoz írjuk, vagy tőle kapjuk
állampolgárként. Tárgyilagos / objektív, személytelen hangnem, pontos fogalmazás jellemzi, valamint
szigorú szabályok a szóhasználatban, megszerkesztésben.
Fajtái:
1. Kérvény, kérelem
2. Panasz
3. Ajánlás
4. Pályázat
5. Fellebbezés
6. Határozat
7. Engedély
8. Értesítés
9. Felszólítás
10. Motivációs levél
Formai és tartalmi követelményei:
Fejléc
- a feladó nevével, elérhetőségével, valamint a címzett nevével, elérhetőségével, illetve az ügyintéző
nevével
- és a levél tárgyának megjelölésével: például kérvény / figyelmeztetés stb.
Megszólítás
- a címzett nevével és / vagy rangjával/státuszával (Tisztelt Intézményvezető Asszony! / Tisztelt Kis
Péter!). Ha nem ismerjük a címzett nevét: Tisztelt Uram! / Asszonyom! megszólítás vagy az
intézmény neve szerepel. Az érettségi feladatnál általában adnak meg nevet, titulust, vagy kérnek a
feladat részeként.
A szövegrész:
A mondanivaló felvezetése, majd az álláspont, indoklás kifejtése. Azaz tulajdonképpen érvelő szöveget
kell írni.
- A bevezetésben meg kell adni a levélírás okát, motiválóját, a célt. Ez a különböző hivatalos
levélfajtákban más és más lehet. Egy „tételt” kell tehát megfogalmazni. A bevezető első mondatában a
saját név, titulus, szerep stb. is megjelölhető, ha a levél megkívánja. Egyébként az aláírásnál szerepelni fog
a név.
- A tárgyalásban ki kell fejteni a levélírás tárgyát magyarázattal, a körülmények
megnevezésével, indoklással. A tárgyalásban legalább 3 érvet, indokot kell szerepeltetni
például az érettségi vizsgán. A hétköznapi ügyintézés során is fontos a pontos érvelés,
magyarázat,
- A befejezésben a „tételt”, a motivációt kell ismételten megfogalmazni, de nem
ugyanazokkal a kifejezésekkel, mint a levél elején. Záróformula is szükséges: ennek
jellege levélműfajtól függ, a befejezés részét, az utolsó mondato(ka)t jelenti. Például:
Kérem az ügy felülvizsgálatát. (panaszlevélnél). Bízom kérelmem pozitív elbírálásában.
Válaszukat előre is köszönöm.
Keltezés:
- Okosfalva, 2020. 05. 06. (bal oldalra)
- aláírás (jobb oldalra).
Melléklet: ha szükséges – lehet fotó, word dokumentum (CV, pályázat)
Feladó: név, elérhetőség, cím

Címzett: név, elérhetőség, cím tárgy: a levél tárgya, célja

Tisztelt Intézményvezető Asszony!

Bevezetés

Tárgyalás

Befejezés – záróformula

Keltezés: Debrecen, 2020. szeptember 4. Aláírás

Melléklet, ha kell
1. Kérvény:
A kérvény a hivatalos levelek egyik típusa, melyben a kérvényező valamilyen igénnyel,
kéréssel fordul egy intézményhez, hatósághoz.
Felépítése:
- a hivatalos levelekre jellemző fejléc és megszólítás;
- az ügy előadása, a kérés megfogalmazása;
- indokolás, az érvek felsorolása;
- befejezésként a kérés megismétlése,
- záróformula (pl. Kérem beadványom kedvező elbírálását);
- dátum, aláírás.
2. panaszos levél:
a hivatalos levelek egyik típusa, melyben a panasszal fordulunk egy intézményhez,
hatósághoz.
Felépítése:
- a hivatalos levelekre jellemző fejléc és megszólítás
- panaszunk tényszerű, pontos ismertetése
- panaszunk jogosságának bizonyítása érvekkel
- záróformula: intézkedés kérése - (pl. Kérem az ügy mielőbbi kivizsgálását)
- dátum, aláírás
3. Motivációs levél:
Az önéletrajz kísérőlevele. A hivatalos levél szabályai érvényesek rá (feladó, címzett, megszólítás stb.).
Felépítése:
- A pályázó bemutatkozik lehetséges munkaadójának. Leírja: milyen állásra szeretne jelentkezni
(beírható: honnan értesült róla);
- Megfogalmazza, hogy mi teszi őt a legalkalmasabb személlyé az adott állás betöltésére (tárgyalás):
- végzettségek, korábbi állások és a bennük elért sikerek és tapasztalatok lejegyzése
- valamint a munkakör betöltéséhez szükséges személyes tulajdonságok, képességek,
kompetenciák
- illetőleg megfogalmazódik, hogy miért érdeklődik az adott munkakör, feladat iránt és milyen
céljai vannak vele a jövőre nézve
- Formális befejezés: a személyes találkozásba és tárgyalásba, interjúba vetett remény kifejezése
- Dátum, aláírás
- Melléklet: önéletrajz
II. Az önéletrajz
Fejléc: személyes adatok fénykép

Tanulmányok: a legmagasabb végzettségtől visszafelé haladva időtartam megadásával (a kezdés – végzés éve)
- Egyetem: pl.: Debreceni Egyetem TTK vegyészmérnöki szak 2010-2015
- Gimnázium

Szakmai tapasztalat:
- Munkahelyek és pozíciók (tevékenységek, projektek) listája időintervallum megadásával:
AGC Glass Hungary Kft.
folyamatnérnök 2015 –

Nyelvtudás:
Vezetői engedély:
Egyéb ismeretek, kompetenciák: például számítógépes, szociális és szervezési kompetenciák

(Esetleg érdeklődési körök és hobbik)

III. A vitaindító
Egy vitatott probléma, téma ismertetése konferencián, gyűlésen, értekezleten stb.
Azokat a kérdéseket fogalmazza meg, melyekre a gyűlés, vita során választ szeretnénk kapni. A feladat nem
az, hogy kiálljunk valamelyik oldal, nézőpont mellett, vagy az, hogy megoldjuk a felvetődött problémát,
hanem az, hogy felvetéseinkkel elindítsuk a gondolkodást.
Felépítése:
- a megszólítás (Kedves Diáktársaim! /Tisztelt egybegyűltek! stb.) után utalunk a kommunikációs helyzetre
(az alkalom, gyűlés formája, célja, időkerete)
- vázoljuk a problémát (diákönkormányzati nap szervezése, vita a diákbál költségvetéséről, vitaklubban
téma lehet a közösségi média hatásai stb.) - szólhatunk arról is, miért aktuális éppen most a téma
megvitatása (a járványhelyzet felülírja a tervezett programokat)
- bemutatjuk a lehetségesen felmerülő kérdéseket, álláspontokat; érveket is hozhatunk a különböző
álláspontok támogatására – pártatlanul, elfogadva a különféle nézetek releváns voltát. A lényeg, hogy
mindkét tézishez azonos számú érv legyen, hogy ne mutatkozzon elfogultnak a vitaindító. (a
kérdőmondatok e műfajban elfogadhatók, ha pontosak és betöltik a felhívó funkciót; felszólító módú
igealakok is alkalmazhatók). Személyes tapasztalat, példa is megfogalmazódhat a probléma kapcsán.
- végül a hallgatókat véleményformálásra buzdítjuk (Kérem a felszólalókat / előadókat hogy mondják el
véleményüket / osszák meg álláspontjukat a témával kapcsolatban! / Remélem, a mai gyűlésen választ
kapunk a felmerült kérdésekre. Át is adom a szót az előadóknak, felszólalóknak.) és megköszönjük a
figyelmet (Köszönöm a megtisztelő figyelmet! / Köszönöm a figyelmeteket!)
IV. A felszólalás és hozzászólás
A felszólalás egy adott témával kapcsolatos álláspont rendezett formájú kifejtése. A hozzászólás egy korábban már
elhangzott szövegre reflektál. A lényeg, hogy mindkettő érvelő szöveg, szóbelik egyébként, de az írott szövegek
szabályait követik. Viszont van megszólítás és lezáró formula.
Felépítésük:
- a hallgatóság megszólítása (Tisztelt Egybegyűltek! Kedves Barátaim! – a megszólaló és a megszólított
viszonyától függ – a forrás jelölni fogja);
- a felszólalásnál a téma (a körülményekre is érdemes kitérni) és a vélemény rövid megfogalmazása a bevezetésben.
Hozzászólás esetében azon gondolatok felidézése, amelyekre a hozzászóló reflektálni akar (hivatkozik az előző
megszólaló gondolataira, véleményére – megfelelő, tisztelettudó stílusban, s megfogalmazza saját tézisét a
bevezetésben);
- a tézis bizonyítása, az érvek felsorolása az állítás alátámasztására; az esetleges ellenérvek cáfolata; személyes
példa is lehet
- a mondanivaló összefoglalása;
- végül formális befejezés (pl. Köszönöm a lehetőséget/figyelmet!).
V. Jegyzőkönyv
Egy esemény (gyűlés, értekezlet) tartalmát rögzítő, az alkalmon elhangzottak hitelességét
biztosító hivatalos irat.
Tartalma:
- Az esemény időpontja, helye, neve/fajtája (például nyitóértekezlet)
- A résztvevők listája aláírással (névsor)
- A beszámolók, felszólalások, hozzászólások tartalmának rögzítése
- A szavazások eredményeinek, a határozatoknak pontos lejegyzése
- Keltezés
- A jegyzőkönyvvezető és a tanúk (2) aláírása
VI. Meghatalmazás
Intézkedési, eljárási jog átruházása egy adott időpontra, helyzetre vagy időtartamra egy
másik jogi személyre. Ennek eredményeképp e személy eljárhat hivatalos ügyekben.
VII. Elismervény