Vitaindító

 utal a kommunikációs helyzetre („Konferenciánk témája…”)

 problémafelvetés, a probléma aktualitása:
 mikor jelentkezett a probléma
 kik foglalkoztak vele korábban
 miért fontos ma a kérdés
 több álláspontot is bemutat, elfogadja a különféle nézetek releváns voltát (megoldás lehet…)
 cél(oka)t fogalmaz meg
 meghagyja a megoldások kibontását a vitázó feleknek: nem dönti el, hogy mi lenne a megoldás, de
utal a lehetőségekre (kifejtés nélkül)
 a várhatóan megjelenő kérdésekre koncentrál: feltehet kérdéseket, amelyeket nem válaszol meg
 saját érvek is megjelenhetnek
 pártatlan: nem cáfol meg előre lehetőségeket
 nyitott szövegként működik: felvet témákat, amelyek megjelenhetnek a konferencián
 feszültséget kelt a befogadóban: záró mondata érdeklődést kelt a hallgatóságban („A következő
felszólalásokból válaszokat kaphatunk korunk súlyos kérdéseire.” „Új lehetőségeket vetnek majd
fel a meghívott előadók.” A konferencia végére új szemlélettel közelíthetünk a témára.”)

A motivációs levél lehetséges felépítése

 A pályázatot elbíráló cég és személy neve (címzett)
 Megszólítás (lehetőség szerint pontos megnevezéssel)
 A jelentkezés tárgya a munkakör pontos megnevezésével
 A jelentkezés rövid megindokolása
 A pozíció betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatok és információk ismertetése
 Rövid önjellemzés, a munkakör betöltéséhez szükséges személyes tulajdonságok ismertetése
 A személyes találkozásba és tárgyalásba vetett bizalom kifejezése (búcsúformula)
 Dátum,
 Elköszönés
 Aláírás
 Többféle elérhetőség

Panaszos levél, ajánlólevél

Elvárt formai elemek:
 Megszólítás
● A hivatalos levél formai jegyei
 A műfaj valamilyen formában történő megnevezése, a panasz kifejezése, ajánlás megfogalmazása
 Tájékoztatás és intézkedés kérése, a döntésről való tájékoztatás kérése
 A panaszos vagy az ajánlott személy neve, elérhetősége,
 Dátum, elköszönés, aláírás

A hír
 A HÍR rövid, információt közlő publicisztikai szövegtípus.
 Jellegzetes felépítése: a hír lényege előrebocsátva (a tárgy a figyelem központjába)
a hír kifejtése, részletezése (fontos részinformációk)
 Jellemzői: objektivitás (személytelenség, az üres vélemény és a szélsőségek kiiktatása)
tömörség, adatszerűség, pontosság
 A hír értelmezésének, értékelésének szempontjai:
 Miről szól, mit közöl?
 Hogyan?
 Tárgyilagos vagy befolyásoló célzatú?
  Szerepelnek-e a lényeges körülményeket megadó tényezők: hely, idő, szereplők, esemény?
 Van-e kevésbé lényeges, szükségtelen (redundáns) elem?
 Felkelti-e a figyelmet? Mivel?

Glossza
 személyes tartalmú – véleményt, fejtegetést, magyarázatot tartalmazó – eszmefuttatás,
publicisztikai szövegtípus
 témája: közéleti probléma, a mindennapokat érintő kérdés
 terjedelme: rövid
 stílusa: ironikus, gúnyos, kritikai attitűd érezhető
 zárlata: csattanóra kiélezett
 célja: az újságíró véleményének elfogadtatása
 Jellemzői: szubjektivitás (csak az újságírói etika korlátai között)

Az ajánlás
 Az ajánló szövegtípus egy könyv elolvasását, műsor, film, előadás vagy program
megtekintését, zenei CD, film DVD megvásárlását javasolja.
 Az ajánlás ismertető és egyúttal meggyőző műfaj. Úgy mutatja be a mű legfontosabb
jellemzőit, hogy az érdeklődést is felkeltse iránta. A tárgyat személyes ismeretek és
vélemények alapján mutatja be.
 Az ajánlás követelményei:
 lényeglátás, tömörség, adatszerűség
 az érdeklődés felkeltése, ötletesség
 Fontos szempont, hogy kihez szól a szöveg (kinek ajánlunk), milyen módon lehet a figyelmét
a tárgyra irányítani, a hangnemet és a személyes stílust is ez határozza meg. Természetesen az
ajánlott tárgy jellege is meghatározza az ajánlást. Például a szórakoztató tárgyú ajánlásokban
a hatásos eszközök, az ismeretterjesztő tárgyúakban az információk kapnak hangsúlyt.
 Elsősorban újságokban, ajánló műsorokban fordul elő, nagy szerepe van műveltség
terjesztésében: felhívja a figyelmet az információszerzés lehetőségeire.