MÉDIA ÉS INTERNET

A sajtótermék: olyan kommunikációs eszköz, amely információközlés közben eleget tesz három
követelménynek:

 publicitás (nagyobb nyilvánosság);

 perioditás (szabályos időszakonkénti ismétlődés);
 aktualitás (időszerű információk továbbítása).

A sajtótermékek típusai: a sajtótermékeknek számos típusát különíthetjük el. A megjelenés

rendszeressége szerint vannak napilapok, hetilapok, kéthetente, havonta vagy rendszertelenül
megjelenő újságok.

Rendszerezhetjük a sajtótermékeket a megjelenés, terjesztés helye, köre szerint is: országos, helyi,
regionális, vagy éppen intézményi újságokat különböztethetünk meg. Megjelenési módja alapján
megkülönböztetjük az elektronikus és a nyomtatott sajtót. Nagyon fontos a különféle lapok tartalom
szerinti csoportosítása: vannak politikai-közéleti, szórakoztató, tudományos, irodalmi, valamint
vegyes lapok.

A sajtóműfajok két legfontosabb csoportját a tájékoztató (információs)

és véleményközlő (publicisztikai) műfajok alkotják.

Tájékoztató műfajok: a közvéleményt foglalkoztató információkat közvetítenek. Leggyakrabban ezek

közül a hírrel találkozunk. Ez az újságírás egyik legnépszerűbb, legelterjedtebb műfaja. Jellemzően
rövid, tömören és érthetően megfogalmazott aktuális információkat közöl a befogadókkal.

 A közlemények általában tényközlő beszámolót adnak valamilyen megtörtént vagy várható

eseményről.
 A tudósítás a tudósító személyes jelenlétére és értelmezésére épülő, leíró jellegű beszámoló.

Véleményközlő műfajok: a véleményközlő műfajokban a közvélemény érdeklődésére számot tartó

információk mellett nagy teret kap az újságíró véleménye, a tények értelmezése. A véleményközlő
műfajokban a tényközlőeknél hangsúlyosabban jelenik meg az olvasó befolyásolásának szándéka.

 A kommentárok a hírekhez fűzött különféle értelmezések. Ezek főként az olvasók értelmére

hatnak, az információk megértését segítik.
 A glossza rövid terjedelmű, gyakran vitázó, bíráló szándékú, ironikus, esetleg gúnyos
hangvételű megjegyzés egy aktuális esemény kapcsán.
 Az olvasói levél műfaja egy lap olvasóinak enged teret, hogy a megjelent írásokkal vagy
aktuális eseményekkel, történésekkel kapcsolatos véleményüket, kérdéseiket kifejthessék.
Általában rövidített, átdogozott formában kerülnek be a lapba.
 A kritika valamilyen műre, műalkotásra vonatkozó, esztétikai és szakmai érveken nyugvó
bírálat. Célja a nézőpontok felvázolása, értelmezési lehetőségek megadása.
 Az ismertetés tárgyilagos módon mutatja be tárgyát (pl. egy szerzőt, irodalmi művet, zenei
albumot), hogy felkeltse az olvasó érdeklődését.
 Az ajánlás személyes kötődéssel mutatja be tárgyának legfontosabb jellemzőit, hogy felkeltse
az olvasó érdeklődését.

Átmeneti műfajok: egyes sajtóműfajokban a tájékoztatás és a véleményközlés egyformán jelentős

szerepet játszik. A riport, az interjú és a cikk átmeneti sajtóműfajok, amelyekben a közérdekű
események, hírek mellett az azokban részt vevő, érintett alanyok véleménye is hangsúlyosan jelenik
meg. A cikk olyan, az újságban, folyóiratban megjelenő rövidebb írásmű, amelyben tényközlő és
szubjektív véleményt tartalmazó részek kapcsolódnak össze. A riport és az interjú párbeszédes
formájú. A riport – a tudósításhoz hasonlóan – az események helyszínén készül.

Rádiós műfajok: a rádió auditív, hangzó, hallással

befogadható médium. Fő előnye a vizuális
médiával, vagyis a sajtóval szemben,
hogy közvetlen, azonnali információátadásra
képes. Nincs ilyen előnye azonban a televízióval,
illetve az internettel szemben, amely médiumoknak
köszönhetően manapság kezd háttérbe szorulni.

Az audiovizuális, hallható-látható média (a televízió és a mozi) előnye a rádióval szemben, hogy

a képek révén könnyebben felkeltik és tartósabban lekötik a figyelmet. Hátránya azonban, hogy több
figyelmet von el: egyszerre kell nézni és hallgatni, jobban kell koncentrálni rá. A rádió hátránya
a vizuális információ hiánya. A kép gyakran nem szorul magyarázatra. A rádióban ezért válik
különösen fontossá, hogy egyszerre tömören, lényegre törően és érdekesen,
figyelemfelkeltően fogalmazzanak.

A rádióadók fajtái: a rádióadóknak két alapvető típusát a közszolgálati

és a kereskedelmi adók alkotják. Alapvető különbségük, hogy a
közszolgálati adók működését az állam finanszírozza, a kereskedelmi
adók pedig önmagukat tartják fenn.

A nyomtatott sajtó műfajai közül többnek rádiós változata is van: ilyen

a hír, a helyszíni közvetítés, a tudósítás, az interjú, a riport, a kritika és
a kommentár. Nincs azonban megfelelője a nyomtatott sajtóban a
krónika műfajának, amely egy adott időszak (többnyire egy hét)
fontosabb történéseit foglalja össze. Sajátos rádiós műfaj a
szórakoztató célú rádiójáték, amely egy történetet jelenít meg kizárólag hangok – a narrátor, a
szereplők hangja, illetve effektek, zörejek, zene – segítségével.

A televízió, mint médium: az első audiovizuális, a kép és hang együttes

alkalmazásában rejlő lehetőségeket kihasználó médium a mozi volt, amely
korábban nemcsak a szórakozás, de a hírközlés eszköze is volt. Hazánkban
az 1950-es évektől kezdve terjedt el és vált egyre népszerűbbé
a televízió, amely a mai napig nagyon jelentős hatású médium. A televíziós
csatornák között – a rádióadókhoz hasonlóan –
vannak közszolgálati és kereskedelmi, tematikus és többprofilú csatornák.

A televíziós műsoroknak hét nagy csoportját különböztetjük meg:

információs műsorok, filmműsorok, kulturális/oktató műsorok,
gyerekműsorok, sportműsorok, szórakoztató és promóciós műsorok. A televíziós hír nem egyenlő
a felolvasott újsághírrel, amely mellé képeket tettek. Az újságolvasó ugyanis
inkább aktív, míg a tévénéző inkább passzív befogadó. A kereskedelmi csatornák legnépszerűbb,
kiemelt fontosságú műsorai a filmek és a filmsorozatok (szappanoperák): ezek legalább az adás 50
százalékát teszik ki. Internet: kétirányú információhálózat. Sokkal interaktívabban juthatunk hozzá az
információhoz, mint a többi médiummal. Azonban rengeteg ellenőrizetlen anyag is található, illetve
néha előfordulnak álhírek is.