3.

tétel
Tömegkommunikáció
A tömegkommunikáció szervezett, intézményes formában működtetett társadalmi közlésfolyamat,
melynek során valamilyen technikai eszköz (médium) közvetítésével nagyszámú
befogadó részére ugyanazt az üzenetet egyidejűleg lehet
átadni. Egyirányú és közvetett kommunikációs forma, melyet javarészt szakemberek irányítanak.

Az üzenetet a befogadók (célközönség) az újságíróktól / műsorkészítőktől kapják. A

tömegkommunikációban megjelenő üzenetek válogatottak és szerkesztettek (ezért a manipuláció
lehetőségét magukban rejtik).

A tömegkommunikációs eszközök típusai

 auditív (hallással fogadjuk be): pl. rádió
 vizuális (látással fogadjuk be): pl. újság (sajtó)
 audiovizuális (látószervünkre és hallószervünkre is hat): pl. televízió

Tömegkommunikációs eszközök (-> média) - ezek alkotják a kommunikáció csatornáját:

 elektronikus: televízió
 rádió
 internet
 nyomtatott: újság / sajtó
 plakát

A tömegkommunikációs eszközök nyelvi és nem nyelvi eszközökkel tájékoztatnak, felhívnak,

érzelemkifejező funkciójukkal élnek, kapcsolatteremtő, -tartó, -záró szerepük van. Esztétikai
funkciót hordoznak és metanyelvi (értelmező funkció) szerepet töltenek be.

Közös jellemzőjük, hogy az információt rendszeresen és kb. egy azonos időben juttatják el a
címzettekhez (pl.: hírműsorok).

A tömegkommunikációs eszközök használata során nemcsak leírt vagy kimondott szavak hatnak
ránk, hanem az ezeket kísérő színek, képek, hangok, zene is. Sok esetben tudatalatti hatásra is
törekszenek a műsor készítői (pl. hogy reklámnál a terméket kellemes zenével, szép képekkel -
életérzéssel - kapcsold össze).

Sajátosságuk, hogy befogadásukat blokkolhatjuk (kikapcsoljuk).

A tömegkommunikáció funkciói
 tájékoztat
 véleményt formál, magyaráz
 közösségépítés
 oktat, értéket közvetít
 szórakoztat.

Tömegkommunikációs műfajok
Műfajok:

 Sajtó:
o Úgy közölnek információkat, hogy eleget tesznek a következő követelményeknek:
 Publicitás (nagyobb nyilvánosság)
 Perioditás (szabályos időközönkénti publikálás)
 Aktualitás (megfelelő időpontban történő publikálás)

o Tájékoztató sajtóműfajok: hír, tudósítás, riport, közlemény, interjú.

o Véleményközlő publicisztikai műfajok: cikk, jegyzet, kommentár, glossza, kritika,
ismertetés, recenzió, tanulmány, esszé stb.
 Rádió:
o Terjesztése: Országos, határon túli, regionális, helyi
o Fenntartó: társadalmi, civil, közszolgálati, kereskedelmi
o Írott anyagot előadó megszólaltató: hír, jegyzet, glossza, levél ismeretterjesztő
előadás.
o Hangos anyagok: interjú, riport, tudósítás , vitaműsor, beszélgetés telefonos játék stb..
o Példák: Bartók, Kossuth
 Televízió:
o Közérdekű, tárgyilagos, pártatlan információ
o Nemzeti értékek, hagyományok közvetítése
o Élő adás pl.: híradó, sportközvetítés, stúdió beszélgetés, bejelentkezés
o Előre rögzített szerkesztett műsorok (konzerv műsorok) filmek, szórakoztató
műsorok, sorozatok stb.
 Internet:
o Előre rögzített pl.: hírek, menetrend, időjárás, politika
o Közvetlen kapcsolat: chat, Skype

A tömegkommunikáció hatáskeltő, figyelemfelkeltő eszközei:

 a színek célzott használata: élénk színek; kontrasztok (fekete-fehér, színes)

 hangerő változtatása: reklámok hangosabban szólnak
 nyomtatásban: külalak; betűstílus, betűszín, kiemelés, aláhúzás, az ábra a szövegben
 képi témaválasztás: társadalmi célú reklámok erős érzelmi hatása
 nyelvi stílus

A tömegkommunikáció hatása a gondolkodásra:

 Segítheti az értelmi fejlődést észrevétlen tanulással.

 Ugyanakkor leszoktathat az önálló gondolkodásról, az ismeretszerzésről, passzivitásra
ösztönöz.
 Manipulációs veszélyek (a közlőnek az a célja, hogy a befogadót rávegye valamire, de ezt
nem nyílt közléssel teszi).
Módszerei például:

 híres emberek fogadtatnak el árucikket

 a csomagolás eladhatóvá teszi az egyébként silány terméket
 félelemkeltésre, bűntudatra alapozó meggyőzés (pl. egészségügyi reklámok)
 hivatkozás társadalmi csoporthoz, réteghez való tartozásra
 szándékos hiánykeltés ("amíg a készlet tart")
 "beetetés": a rossz dolog mellett a jó jobbnak tűnik vagy "ön is megnyerheti" hirdetések
 montázs: képek egymás mellé helyezése úgy, hogy azok alkalmasak legyenek a befogadó
számára összefüggés teremtésére. Képzettársításokon keresztül csúszik be a tudatunkba, és
így minősít. Segítségével bármi rokonszenvessé vagy ellenszenvessé tehető. Különösen
veszélyes az ingerküszöb alatti montázs.
 mézesmadzag: egy bizonyos dologhoz vagy jelenséghez kívánatos értékeket társítanak.
Erősebben hat, ha azonnali változást sejtet, ritkaságot, különlegességet ígér.
 A tömegtájékoztatás része az elhallgatás és a szelektív hírközlés is, melyet minden
társadalomban etikai és jogi normák szabályoznak.

A multimédia nyelve a művelt köznyelv, de riportokban, dokumentumműsorokban gyakran

szólaltatnak meg csoport- és rétegnyelven beszélő embereket is.

A médiáknak nyelvi szempontból erős mintaadó szerepük van.