A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái

● A tömegkommunikáció jellemzői: A tömegkommunikáció széles befogadórétegnek szóló, egyirányú és

közvetett kommunikációjú, csillagmodell alakú, gyors és térbelileg nagy kiterjedésű kommunikációs forma. A
felgyorsult idő találmánya és szükségszerű létesítménye. A tömegkommunikáció a kommunikációnak az a
fajtája, amely széles befogadórétegnek közvetett és egyirányú módon információkat közvetít nyelvi és nem
nyelvi eszközök segítségével
● Funkciói: elsősorban tájékoztatnak bennünket, de fontos a felhívó szerepük is, ennek érdekében nem
mentesek az érzelemkifejező elemektől sem. A látható, hallható műsorokban meghatározó a kommunikáció
kapcsolatteremtő, -tartó és -záró szerepe. Az írásbeli sajtóműfajokban és az igényesebb hangos műsorokban
fontos az esztétikai szerepnek való megfelelés is. Elsődlegesen a gyors és térben kiterjedt információáramlás
eszköze. A modern társadalomban teljességgel megkerülhetetlen, az információs társadalom alapja.
Feladatköre ma már a társadalom szervezése, olyan, mint az élő szervezet idegpályája. Fontos funkciói még:
a tudományos fejlődés elősegítése, a gazdasági élet és a piac szervezése, a kultúra és művészet közvetítése,
valamint a tömegszórakoztatás. Napjainkban az oktató munkába is egyre sikeresebben kapcsolódik be.
● Megjelenési formái Könyv és egyéb sajtótermék, plakát, színház, opera és koncert, tömegrendezvény,
mozi, kiállítás és múzeum, rádió, televízió, internet, okostelefon. Ma a Gutenberg-galaxis végéről beszélhetünk,
ami azt jelenti, hogy az elektronikus média egyre inkább háttérbe szorítja a nyomtatott termékeket. Újabban
az internet jelent információs forradalmat: megváltoztak az információszerzési szokásaink: könyvtár, színház
és mozi helyett gyakran az internetről töltjük le a megfelelő anyagokat. A telefonos információs
szolgáltatásokat is az internet váltja fel, pl. menetrend, moziműsor stb. Sokan a híreket is az internetről szerzik
be.
Jellemző rájuk, hogy rendszeresen és körülbelül egy időben juttatják el a címzetthez az információkat. A
tömegkommunikációs eszközök által küldött információk befogadását mi, címzettek önszántunkból
szabályozhatjuk, hiszen egyszerűen kikapcsoljuk a rádiót vagy a televíziót, ha nem akarjuk meghallgatni a
híreket
● Nyelvi és képi kifejezési formái Nyelvi formák: Könyv, sajtó, rádió, CD, szöveges internetes lapok, pl.
ebook, mobil applikációk stb. Képi formák: kiállítás, múzeum, némafilm, képi internetes lapok. Vegyes formák:
magazinok, színház, mozi, DVD, televízió, vegyes jellegű internetes oldalak, lapok, pl. termékkatalógusok. A
vegyes formák előnye, hogy közelebb áll a természetes információszerzéshez, jobban másolja a valóságot,
komplex élményt nyújt.
Hatásai: tömegkommunikáció megjelenése, majd elterjedése alapjaiban változtatta meg az emberiség
életét, gondolkodását. Már az első sajtótermékek megjelenése is az információk széles körű terjedését
eredményezte az olvasni tudó lakosság körében, egyszersmind a sajtó a szórakoztatás, a reklámozás, a
gazdasági és politikai befolyásolás fontos médiumává is vált. A tömegkommunikáció legfontosabb eszközei
sokáig a folyóiratok voltak. Robbanásszerű változást eredményezett azonban a 20. század elején a rádió,
később, a század közepén a televízió megjelenése. A hírek és a kikapcsolódást nyújtó médiatermékek egyre
több lakásba jutottak el, és egyre több ember életmódjára, gondolkodására, kapcsolatvilágára hatottak.
Napjainkban a digitális média eszközei és szolgáltatásai is kiemelkedő szerepet játszanak életünkben.
A tömegkommunikáció elterjedésének folyamata önálló iparágat (a szórakoztató- és médiaipart) teremtett meg,
amelynek előnyei mellett számolnunk kell annak veszélyeivel is. Míg az igényes, embert szolgáló (de nem
kiszolgáló) médiatermékek létrehozása azok előállítóin és a megfelelő erkölcsi, jogi szabályozásokon múlik,
addig a befogadók felelőssége a tudatos médiahasználat kialakítása.
Pozitív hatások: média a tájékoztatás és szórakoztatás legfontosabb eszköze. A különböző típusai olyan
nagy mennyiségű és sok esetben jó minőségű hírek közlésével látnak el bennünket, hogy naprakész tudással,
érdeklődésünknek megfelelő információkkal rendelkezhetünk. „Egy kattintással” elérhetővé váltak a
tudomány eredményei, a kultúra értékei, a személyiségünket építő tartalmak. A média lecsökkentette a
távolságokat: megismerhetjük a Föld legtávolabbi zugait, bepillantást nyerhetünk más emberek, kultúrák
életébe, „felfedezhetjük” a térben és a történelmi időben távoli tájakat. A tömegkommunikációs eszközök
révén kapcsolataink is kiterjedtebbekké válhatnak. A jó médiatermék tudást kínál, elgondolkodtat, kritikai
érzékünket fejleszti vagy éppen követendő példát, viselkedésmintát kínál fel. A filmek, sportműsorok,
tehetségkutatók, érdeklődési körünknek megfelelő újságok, rádió- és tévéműsorok, internetes tartalmak pedig
biztosíthatják valamennyiünk számára az élményt, hogy tartalmas, színvonalas és személyiségünket gazdagító
kikapcsolódáshoz juthassunk.
Negatív/veszélyei:Számos médium az értékközvetítés elé helyezi gazdasági érdekeit, a profit termelését.
A megjelenő üzenetek, a reklámok sokszor olyasminek a fogyasztására ösztönöznek, amelyre valójában nincs
is szükségünk, és emberképünkre is romboló hatással bírnak, amikor elhitetik, hogy a boldogság alapja az
anyagi jólét, a fogyasztás, a pénz, az élvezetek hajszolása. Veszély lehet a médiafogyasztás során az egyoldalú
és manipulatív módon ható információközlés is. A médiából hozzánk eljutó információk alakítják
világképünket, éppen ezért fontos odafigyelni arra, hogy képesek legyünk passzív befogadóból az
információkra aktívan reagáló és médiatudatos befogadóvá válni. A tömegkommunikáció által nyújtott
szórakozás is jelenthet veszélyforrást. Sokak által megfogalmazott probléma, hogy ezek a szellemi elmélyülést,
a testedzést háttérbe szorítják, elveszik az időt a társas együttléttől, a helyes táplálkozástól, a valódi értékek
keresésétől; torz világ-, ember- vagy éppen testképet nyújtanak. A média hatással van
személyiségfejlődésünkre, emberi kapcsolatainkra, világ- és valóságképünkre, ugyanakkor a fogyasztói
kultúra által környezetünkre is. Éppen ezért a tömegkommunikáció kapcsán hangsúlyozni kell annak
fontosságát, hogy tudatosan kell viszonyulnunk a média által létrehozott tartalmakhoz. Meg kell tanulnunk a
médiát helyesen használni, annak termékeihez kritikusan viszonyulni, információit megfelelően értelmezni.
Hatása a nyelvre: A tömegkommunikáció nemcsak gondolkodásunkra, hanem nyelvhasználatunkra is
hatással van. A nyelvi igényesség gondolkodásbeli és emberi igényességünket is tükrözi, épp ezért nem
elhanyagolható, hogy a médiában megjelenő nyelvhasználat milyen mintát közvetít a széles tömegek felé.
A színvonalas médiatermék a köznyelvi normát követendő szabályként állítja a befogadók elé. Az igényes
szóhasználat, kifejezéskészlet, mondat- és szövegszerkesztés, az érdekfeszítő tartalom, a stílus helyes
megválasztása, a közérthetőségre törekvés, a nyelvi kreativitás olyan minta lehet, amely a nyelv szépségét és
értékeit őrizve az ember gondolkodására, lelkivilágára is pozitív hatást gyakorol. Ezzel ellentétben gyakran
tapasztalhatjuk egyes kommunikációs csatornák nyelvhasználatában azt az igénytelenséget, amely a gondolati,
lelki és érzelmi elszegényedéssel is együtt jár. Ilyen jelenség a szlengesedés (pl. „társa vitte el a balhét”), a
túlzott szójátékok vagy divatszavak használata (pl. alulmúlhatatlan, tesa, shoppingolás), a köznyelvi
szabályok megsértése (pl. ragozási, egyeztetési, szórendi, hanglejtési hibák), a helytelen artikulálás, a hajszolt
beszédtempó, vagy az a jelenség, amikor a műsorvezető inkább csak a hangjával akarja érdekessé tenni a
szöveget.