A

TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ

Janka Szofia
TÖRTÉNETE:
Az első ipari forradalmat követően:
• a dolgozóknak megnőtt a szabadideje
• a könyvnyomtatás feltalálása és elterjedése nyomán jelentősen emelkedett az írni-olvasni
tudók száma, s ennek következtében az általános műveltségi színvonal
Műszaki alapja:
• a nyomdaipar fejlődése, s különösen a rotációs nyomdagép feltalálása
• mind nagyobb példányszámban megjelenő országos és világlapok, helyi lapok

XX. sz. első évtizedeiben: megjelent a rádió, majd húsz év múlva a televízió, s kialakult a
modern társadalom tömegkommunikációs rendszere
Az első TV-adás: 1927. New York.
Magyarországon a kísérleti adás 1954-ben, a rendszeres sugárzás 1958-ban kezdődött.
2
 A
TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ
JELLEMZŐI, FUNKCIÓI,
MEGJELENÉSI FORMÁI

ELSŐ 3
TANÁCSADÓK
 1.) DEFINÍCIÓJA:

A kommunikációnak az a fajtája, amely

széles befogadó rétegnek közvetett és
egyirányú módon információkat közvetít
nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével

ELSŐ 4
TANÁCSADÓK
2.) JELLEMZŐI:

• - a feladó a befogadók halmazához küldi az üzeneteket

• - a feladó nem mindig konkrét személy
• - feladó és befogadó között nincs közvetlen kapcsolat,
távol vannak egymástól térben és esetleg időben is. (A
rádió, a TV és az internet ezt a távolságot
megszünteti.)
• - a kommunikációs szerepek (adó / vevő) nem
cserélődnek fel, legfeljebb időeltolódással
• - lehetőséget ad a választásra (át/kikapcsolhatom,
félretehetem).

ELSŐ 5
TANÁCSADÓK
3.) FUNKCIÓI:

• a) Tájékoztatás, információ nyújtása

• b) Ismeretterjesztés
• (→ oktatás, műveltségfejlesztés)
• c) Szórakozás
• d) Normák, értékek közvetítése → szerepe van egyének
és csoportok társadalomba való beilleszkedésében (a
szocializációban)
• e) Közvélemény-formálás, befolyásolás (azon társadalmi
csoportok érdekeinek, céljainak megfelelően, akiknek a
kezében van az adott média, illetve akik fizetik a
hirdetéseket, reklámokat, stb.)
• f) Közvetít a hatalom és a társadalom közt, segíti
embercsoportok megegyezését (a konszenzusteremtést)

ELSŐ 6
TANÁCSADÓK
 4.) ESZKÖZEI:
1. A sajtótermék:
olyan kommunikációs eszköz, ami információközlés
közben eleget tesz három követelménynek:
• publicitás (nagyobb nyilvánosság)
• perioditás(szabályos időszakonkénti ismétlődés)
• aktualitás (időszerű információk továbbítása)

A sajtót csoportosíthatjuk
• megjelenés rendszeressége (napi-, heti-, havilap)
• megjelenés terjesztési köre (országos, határon túli,
intézményi);
• tartalom (politikai, közéleti, vegyes);
• célzott közösség (életkor vagy kritikai érdeklődés
• nyelv (egy vagy többnyelvű).
ELSŐ 7
TANÁCSADÓK
Tájékoztató sajtóműfajok: közvéleményt foglalkoztató információkat közvetítenek.

• Hír: az újságírás egyik alapműfaja. Rövid, tömören

megfogalmazott közérdekű aktuális információ.
kishír: kivel? mivel? hol? mikor? mi történt? (gyorshír)
kifejtett hír: ki? mikor? hol? 5W+1H miért? mit? hogyan ?
• Közlemény: tényközlő beszámoló valamilyen megtörtént
vagy várható eseményről
• Tudósítás: a tudósító személyes jelenlétére, személyes
élményére épülő, leíró jellegű beszámoló
• Riport: A jelenben játszódó vagy már megtörtént eseményről
szóló személyes hangvételű beszámoló. Párbeszédes,
dialógus formájú. A helyszíni tapasztalatok alapján készül. A
riporter bemutatja az eseményeket, megszólaltatja a
szereplőket.
• Interjú: riporterrel folytatott, nyilvánosságnak szánt,
közérdekű kérdésekről szóló(általában a közélet, sport vagy
politika valamelyik szereplőjével folytatott) beszélgetés.
Párbeszédes
formájú.
• Szemle: több jelenségnek egységes szempontú ismertetése
(pl. kritika, elemzés). ELSŐ 8
TANÁCSADÓK
Véleményközlő műfajok:
nemcsak közvetítik a közvéleményt foglalkoztató információkat, hanem
értelmezik, elemzik is azokat és egyéni véleményt is fűznek hozzájuk, ezáltal
befolyásolják az olvasókat.
• Cikk: újságban, folyóiratban megjelenő rövidebb írásmű. Benne
tényeket közlő és cikkírói véleményt tartalmazó részek kapcsolódnak
össze, épülnek egymásra.
• Kommentár: hírhez fűzött értelmezés. Elsősorban az olvasók
értelmére hat, az információk megértését segíti.
• Glossza: rövid terjedelmű, általában vitázó vagy bíráló szándékú,
ironikus hangvételű hozzászólás valamilyen aktuális eseményhez.
írója főként az olvasók érzelmeire, humorérzékére kíván hatni.
• Nyílt levél: a közvéleményt érdeklő témát ismert vagy fiktív
személynek szóló levél formájában fogalmazza meg.
• Olvasói levél: az adott lapban megjelent írások valamelyikével
kapcsolatos vélemény vagy valamilyen közérdekű kérdéssel
kapcsolatos állásfoglalás kifejtése levélformában.
Általában rövidített, átdolgozott formában kerülnek bemutatásra.
• Kritika: műre, műalkotásra vonatkozó bírálat. Elemző módon
mutatja be és értékeli az alkotást. Célja a befolyásolás.
ELSŐ 9
TANÁCSADÓK
2. Auditív média (rádió):
az egyik legszélesebb szórású tömegkommunikációs eszköz.

Léteznek közszolgálati és kereskedelmi rádiók.

Vannak egyprofilú és többprofilú rádióállomások.

A sugárzott műsoroknak két fő típusa van:

-írott anyagot megszólaltató műfajok:
hír, jegyzet, levél stb. Ezeket a korábban megírt
szövegeket a műsorvezetők, bemondók olvassák
fel.

-hangos anyagok: ezek a műsorok kifejezetten a

rádió számára készültek. Ezek
lehetnek egyenes vagy felvett adások.
ELSŐ 10
TANÁCSADÓK
 3. Audiovizuális média:
A legáltalánosabb audiovizuális tömegkommunikációs eszközök közé
tartozik a mozi, a televízió és a videó.
Járulékos (átvett, kevert) műfajcsoport Vizuális, akusztikus műfajcsoport
• irodalmi, művészeti műfajcsalád • grafika műfajcsalád
• (novella, elbeszélés, kisregény, vers, • (karikatúra, ábracikk)
dokumentumműsor, hangjáték, hangfantázia) • fotó, fotómontázs műfajcsalád
• tudományos ismeretterjesztő műfajcsalád
• (képriport, melléklet)
• (szakanyag, ismertetés)
• zene, hangműfajok
• gyakorlati műfajcsalád
• (naptár, műsorközlés, recept, tanácsadó rovat) • Filmműfajok
• újságazonosító, rádióazonosító, TV azonosító • (alkotói film, tömegfilm, teleregény, klip)
műfajcsalád • show műfajok
• (főcím, szignál) • (vetélkedő, talk-show)

• Reklám,hirdetés:
• A reklám feladata a népszerűsítés. A reklámok az
érzelmekre és az értelemre egyaránt
• ható információtartalommal rendelkeznek.
ELSŐ 11
TANÁCSADÓK
Számítógép:
az internet egy olyan adatbázis, ahonnan rengeteg
információhoz juthatunk, ugyanakkor mi is
hozzájárulhatunk tudásunkkal annak bővítéséhez

- a nyelvi egységgel szemben hat, épp napjainkban egy

egészen új „nyelv” születik az interneten
- olyan tartalmakat is olvashatunk, amelyek mellőznek
mindenféle helyesírási szabályt. Ez a helytelen írásmód
nagymértékben rontja nyelvünk minőségét = a fiatalok
számára teljesen természetes ez a fajta igénytelen
megnyilvánulás
- az élőbeszédhez visszatérő írásbeli kommunikációs
formával találkozunk: az új eszközökön sokszor úgy írunk,
mintha beszélnénk (levélbeszéd, internetes csevegés), a
távirati tömörségű SMS pedig sok élőszóbeli
megnyilvánulásunkban visszaköszön
- a műsorok készítőinek felelőssége megnőtt

ELSŐ 12
TANÁCSADÓK