A tömegkommunikáció alapvető műfajai, sajtóműfajok

A mindennapi életünk során számtalanszor hallgatjuk a rádiót, nézzük a televíziót, vagy

olvassuk a nekünk szóló újságokat, magazinokat, sőt manapság már az internet használata is
a napi rutin részét képezi. Ezeket a tényezőket hívjuk összefoglaló néven
tömegkommunikációnak. A tömegkommunikáció széles befogadórétegnek szóló, egyirányú
és közvetett kommunikációs forma, hiszen az információk nem azonos térben hangzanak el
és nincs lehetőségünk válaszolni, az információk befogadását pedig mi magunk szabályozzuk.
A tömegkommunikáció alapját képező média fő megjelenési formái a nyomtatott sajtó, a
rádió és a televízió, melyek sajátos műfajokkal rendelkeznek.
Nyomtatott sajtó műfajai:
Az újságírásban megkülönböztetünk tájékoztató és véleményközlő műfajokat. A tájékoztató
műfajok legjellemzőbb tagjai a hír, a tudósítás, a közlemény, a riport és az interjú. A hírek
friss és közérdekű információkat közvetítenek az olvasóközönség számára, tartalmazniuk
kell, hogy kivel, mikor hol és mi történt. Abban az esetben, ha a hír a miért és hogyan
kérdésekre is válaszol, akkor kifejlett hírről beszélünk. A kartácshírek jellemzően a dolgok
közepébe vágnak, míg a paródiahírek távolabbról, valamilyen részlet felől közelítik meg a
témát. A tudósítás a hír rokona, amelynek szintén tárgyilagosnak és pontosnak kell lennie,
azonban a tudósítást készítő minden esetben a saját maga által tapasztalt, átélt
eseményekről ad tájékoztatást, ezért nagyon fontos a személyes jelenlét. A tudósítások
legtöbbször valamilyen rendkívüli eseményről, például katasztrófáról, tüntetésről, vagy
rendezvényről számolnak be. A közlemény valamilyen vállalat, szervezet vagy magánszemély
közérdekű információját tartalmazó üzenete, melyet a sajtó általában szó szerint közöl. A
riport a valóságban megtörtént eseményről, cselekményről tudósít úgy, hogy a résztvevőket
is megszólaltatja, illetve maga az újságíró is elbeszélő, cselekvő szerepet tölt be, ezért a
hitelességet párbeszédek, képszerű kifejezések és a helyzetrajz segítségével igazolja. A riport
bemutathat egy érdekes embert, eseményt, vagy akár oknyomozó jellegű is lehet. Általában
három szerkezeti egységből áll, egy figyelemfelhívó bevezetésből, egy párbeszédes részt
tartalmazó leírásból és a befejezésből. Az interjúban az újságíró kérdéseinek irányításával
érdekes dolgok hangzanak el a közönség számára egy adott témával kapcsolatban. Az
újságíró itt már kérdező, közvetítő szerepet tölt be.
A véleményközlő műfajok kiindulópontja egy közvéleményt foglalkoztató információ,
melyhez a szerző hozzáfűzi a véleményét, szubjektív gondolatait. A leggyakoribb
véleményközlő műfajok a cikk, kommentár, a glossza, a jegyzet és a kritika különböző
mélységű formái. A cikk egy kevert műfaj, mert összefonódik benne a rövid, tényszerű közlés
és a szerző elemzése, véleménye. A cikkeket sokszor színesítik különböző képek és
illusztrációk. A kommentár a hírek, információk befogadását segíti elő úgy, hogy ritkán
előforduló kifejezéseket, fogalmakat magyaráz meg. A glossza tömör, ironikus, csattanóval
záruló írás, ami valós jelenséget figuráz ki és kihasználja az olvasó humorérzékét. A jegyzet
valamilyen hétköznapi esemény szálát ragadja meg, stíluseszközökben gazdag írás, mely
lehet lírai, drámai vagy ironikus hangvételű. A kritika valamilyen műalkotásról készült
bemutató, értékelő írás, mely az egyszerű bemutatástól a tudományos részleteket is vizsgáló
elemzésig terjedhet. Típusai közé tartozik az ismertetés, mely ajánló módon mutatja be a
művet, a recenzió, mely értékeli és elemezi is az alkotást, míg a bírálat már el is helyezi a
művet az alkotó munkásságában és kifejti az üzenetét.
Rádiós műfajok:
A rádiózásnak igen sokféle formája alakult ki, a terjesztési kör alapján vannak regionális és
országos rádiók, a fenntartó alapján pedig léteznek közszolgálati rádiók, melyek állami
fenntartásúak és kereskedelmi rádiók, melyek reklámozásból vagy magánerőből szerzik
bevételüket. A sugárzott műsorok alapján elkülönítünk egyprofilú rádiókat, melyek nagyrészt
egy témakörben sugároznak műsorokat és többprofilú rádiókat, melyek változatos
műsorkínálattal rendelkeznek. A műsorok egy részét a hangos anyagok képezik, melyek a
rádió számára készülnek, ilyenek a zenei műsorok, beszélgető műsorok, ismeretterjesztő
műsorok vagy a vetélkedők, míg a műsorok másik része írott szöveg felolvasásából áll,
ilyenek a hírműsorok vagy a közérdekű információk.
Televíziós műsorok:
A televíziók kiterjedési körük és működésük szerint hasonlítanak a rádiókhoz, azonban míg a
rádiókban a zenék és reklámok kivételével legtöbbször élő műsorokat hallunk, addig a
televízióban nagyon sok rögzített és szerkesztett konzervműsor is látható. A televíziók a
hanganyag mellett nagyfelbontású képet is közvetítenek, ezért legtöbbször nem
háttérprogramként működnek, hanem nagyobb figyelmet és tudatosságot igényelnek a
befogadó részéről. A hírműsorok, ismeretterjesztő műsorok és stúdióbeszélgetések mellett
számos film, szappanopera és élő közvetítés is látható a televízióban.