Személyközi kommunikáció és tömegkommunikáció

A kommunikáció információcserén alapuló közlési folyamat. Ahhoz, hogy a kommunikáció

létrejöhessen, több tényezőre van szükség. Fontos tényezők a résztvevők, azaz a feladó és
a címzett. A feladó az, aki különböző jelek segítségével üzenetet küld a címzettnek. A
címzett ezt az üzenetet felfogja, értelmezi, ha módja van rá, akkor válaszol. Ebben az
esetben a résztvevők szerepet cserélnek, és a címzett válik feladóvá.
A kommunikáció célja lehet a közlés, tájékoztatás, a felhívás, érzelemkifejezés,
kapcsolatteremtés, kapcsolatzárás, kapcsolatfenntartás, értelmezés és lehet esztétikai
funkciója is (pl. szépirodalom).
A kommunikációt több szempont alapján csoportosíthatjuk. Irányultság alapján lehet
egyirányú vagy kétirányú a kommunikáció. A kapcsolat lehet közvetlen vagy közvetett. A
használt kód lehet verbális vagy nonverbális. Résztvevők száma szerint megkülönböztetünk
személyközi és tömegkommunikációt. Az alapján pedig, hogy milyen érzékszervünkkel
érzékeljük, lehet vizuális, auditív, vokális, taktilis, de akár szaglással vagy ízleléssel is
érzékelhetjük.
A sikeres kommunikáció feltételei a közös ismeretek, ne legyenek zavaró tényezők, a
beszélgetőpartnerünk működjön velünk együtt és fontos a verbális és nonverbális jelek
összhangja.

A tömegkommunikáció széles befogadórétegnek szóló, általában egyirányú és közvetett

kommunikációs forma. A tömegkommunikációs eszközöknek számos funkciójuk van, például
tájékoztatás, ismeretterjesztés, szórakoztatás és felhívás. Jellemző rájuk, hogy
rendszeresen és körülbelül egy időben juttatják el a címzetthez az információkat. Az üzenet
rendkívül sokféle lehet (hír, zene, riport, reklám, szórakoztató műsor stb.).
A tömegkommunikációnak sok pozitív hatása van, például mindig értesülhetünk a legfrissebb
hírekről, tudományos eredményekről, olvashatunk bármilyen témáról, beszélgethetünk a
világ másik oldalán élő emberekkel, tanulhatunk nyelveket.
Viszont vannak veszélyei is, például a manipulatív információközlés, és elveheti az időt a
társas együttléttől, a helyes táplálkozástól, a valódi értékek keresésétől.

A nyomatott sajtó a média legrégebbi típusa és jellemző rá az időszerűség és a

közérthetőség.
A nyomtatott sajtó műfajait 3 fő csoportba sorolhatjuk: a tájékoztató, a véleményközlő és az
átmeneti műfajcsoport.
A tájékoztató műfajcsoport jellemzői a tényközlés és a tárgyilagosság. Ide tartoznak a hírek,
a közlemények és a tudósítások.
A véleményközlő műfajcsoportnak két fő része van. Az egyik a publicisztikai, ahol az író saját
véleménye erőteljesen jelen van. Ide tartozik a cikk, a jegyzet, a glossza és az olvasói levél.
A másik a kritikai műfaj, amiben szellemi alkotást mutatnak be, értékelnek. Ide tartozik a
recenzió/ismertetés, az ajánlat és a bírálat.
Az átmeneti műfajcsoportban egyszerre van jelen a tájékoztatás és a véleményközlés. Ide
tartozik a riport és az interjú.

A rádióban az információkat hang útján közlik, gyakran megjelenik a zene is. Műfajai a
krónika, a dokumentumműsor, rövid hírek és a magazinműsorok.
A televízió a nyomtatott sajtó műfajaiból alakult ki. Műsortípusai az információs műsorok, a
filmműsorok, a szórakoztató műsorok és a reklámblokkok.
Az internet az egész világot körülvevő számítógép-hálózat. Sajátossága, hogy a felhasználó
nemcsak befogadó, hanem feladó is. Fő műfajai a közösségi oldalak, blogok, enciklopédiák,
és a mozgóképes tartalmakat közlő oldalak.