A KORTÁRS MÉDIARENDSZEREK KIALAKULÁSA

I.TÉMAKÖR
Bevezetés, alapfogalmak

Mi az a média
 A média egy intézményrendszer, a tömegkommunikációnak a lényegi terepe
 MÉDIA: a technológiai + szociális közvetítettség elemeit tartalmazza

A tömegkommunikáció jellemzői
 tömegesség
o 3 szempontból jellemző:
 tömeges méretű tartalom
 széles tömegekhez jut el
 tömeges előállítású
 heterogenitás
 közvetítettség
o Hagyományosan passzív befogadói környezet
o A médiapluralistás és az újmédia megjelenése aktivitásra ösztönzi a
közönséget ► egyre homogénebbé, ezáltal kisebbé és aktívabbá válik a
közönség

A tömegkommunikáció mind tartalma, mind közönsége vonatkozásában heterogén: forma,

minőség, jelrendszer, funkció
Befogadó és kommunikátor között technológiai lánc (késleltetettség) ► lassítja a folyamatot

 A tömegkommunikációs rendszer funkciója az információ áramlása a társadalom

struktúráiban, rétegeiben
 Ennek megvalósulását 3 alrendszer biztosítja:
o információgyűjtő,
o feldolgozó,
o kisugárzó alrendszer
Seán MacBride (1983) szerint:
 tájékoztatás, tájékozódás (hírek gyűjtése és terjesztése)
 szórakoztatás
 kultúra, oktatás, értékközvetítés (egyéni ízlés alakítása, ismeretek terjesztése)
 vita, eszmecsere (közérdekű vélemények, konszenzusos álláspontok ismertetése, vö.
közvélemény kialakulása)
 szocializáció (nevelés, integrálódás elősegítése)
 rábeszélés (reklám)
Miért olyan a modern sajtó, amilyen? (fekete doboz)
Alapkérdések
 Léteznek-e szisztematikus kapcsolatok politikai és tömegmédia rendszerek között?
 Vannak-e, és ha igen, milyen újságírói modellek?
 Léteznek felismerhető mintázatok?
 Kerüljük a normatív megközelítést: nem állítjuk egyetlen modellről sem, hogy etalon
lenne
 Sorra vesszük a modellek erősségeit és gyengeségeit a demokrácia funkcionalitása
szempontjából
A demokrácia közműve
 A polgári demokratikus országokban a sajtó a demokrácia közműve, nélkülözhetetlen
intézmény
 Nagy része profitorientált, de ettől még alapvető közfeladatot lát el: a szabad,
befolyásmentes nyilvánosság ellenőrzi a hatalmat, gátat szab a hatalommal való
visszaélésnek
 Hasonlóan pl. a magánkórházakhoz, magán energetikai cégekhez: közszolgáltatást lát
el
 A sokszínű, szabad nyilvánosság a jól működő demokrácia és közélet alapfeltétele
A normatív megközelítés korlátjai
 A társadalom egy kaotikus rendszer
 A média, a politika és a társadalom kapcsolatát összetett, bonyolult viszonyrendszerek
alakítják
 Ezek a különböző társadalmi rendszerekben, azok fejlettségétől függően eltérőek
  Ezért a normatív megközelítés jelen esetben problematikus, mert minden egyes
rendszer egyedi, unikális
A műfajok normatív megközelítése
 Normatív módon leírhatóak viszont pl. az újságírói műfajok:
1. műfajokat a médiatartalom gyártói és olvasói azonos módon határozzák meg
2. A műfajt funkció, forma és tartalom szerint lehet azonosítani
3. A műfaj segít a szövegek előállításában és olvasásában
4. A műfajt sajátos logika, formátumok és nyelv jellemzi
 A sajtóműfaj-elmélet három nagy műfajcsaládot különít el az objektivitás –
szubjektivitás tengely mentén:

1. Tájékoztató műfajcsalád: hír, címes hír, mínuszos hír, információ, tudósítás, háttér
2. Átmeneti műfajok: interjú, riport, portré, portréinterjú
3. Véleményműfajok: publicisztika, kritika, tárca, glossza, vezércikk, kommentár, jegyzet,
kroki, pamflet, recenzi
Módszertani felvetések
A médiarendszerek különbségeit összehasonlító társadalomtudományi elemzéssel lehet
feltárni
 Példa #1: mennyire száraz, tárgyszerű, vagy „elemző” egy adott médiarendszer
hírszolgáltatása?
 Példa #2: Mi a tartalma egy adott rendszerben a „sajtó professzionalizálódásának”? Mi
az ebből, ami állandó, normatív használható és mi nem?
 Példa #3: Milyen mélyen avatkozik be az állam a médiarendszer működésébe?
 A médiatudomány elméletei nagyrészt normatív jellegűek, ami felerősíti az
etnocentrizmust (csak egyetlen ország, nemzet rendszerét vizsgálja, arra érvényes
megállapításokat tesz és ebből általánosít)
 Az összehasonlító (komparatív) elemzés részben segít áthidalni ezt a problémát
 De mit mivel?
A komparatív elemzés szempontrendszere
4 dimenzió mentén hasonlíthatók össze a fejlett médiarendszerek:
1. a médiapiacok fejlődése, különös tekintettel az újságok tömeges terjesztésének magas v.
alacsony szintjére;
2. politikai párhuzamosság, azaz a média és a politikai pártok kapcsolatának természete és
összefonódásának mértéke;
3. az újságírói professzionalizmus fejlődése;
4. az állami beavatkozás mértéke és természete a médiarendszerbe
Az összehasonlító elemzésben a legfontosabb kritériumok, értékek a vizsgált médiarendszer
vonatkozásában azok
 diverzitása;
 nyitottsága;
 érzékenysége;
 függetlensége;
 pontossága;
 a megjelenített információk teljessége.
Problémafelvetés | 1. aspektus
A sajtó mindig felveszi annak a társadalmi és politikai rendszernek a formáját, amelyben
működik
● Tükrözi a társadalmi kontroll rendszerét (intézményi és egyéni)
● A modern sajtó működése tehát nem független a társadalmi, politikai, gazdasági
rendszertől, a politikai pártok, a civil szervezetek működésétől, a működés mintázataitól (lásd
pl. hazai sportegyesületek…)
Problémafelvetés | 2. aspektus
 Ugyanakkor a sajtónak és intézményrendszerének is megvan a maga hatása a
társadalmi szerkezetre
 A modern sajtó az egyetlen, amely hatékonyan képes megakadályozni, hogy a
közhatalom visszaéljen a hatalomgyakorlással
 A tematizáción keresztül pl. befolyásolja az emberek gondolkodását, valóságészlelését