A tömegkommunikáció-elmélet paradigmái

domináns elméleti paradigma:

(- paradigma: olyan általános érvényű elméleti keret, amely egy kérdéskör kapcsán
alapvetően kijelöli a szemlélődés módját -- Kuhn)
- társadalomtudományhoz és a szociálpszichológia tudományterületéhez kapcsolódik
- normatív elmélet jelöli ki a határát: a jó társadalom képében írja le a körülöttünk
lévő eseményeket. Ennek jellemzői:
-- demokratikus
-- liberális
--- szabadpiaci feltételek
--- individualitás tere
--- szólásszabadság (mindent szabad, amíg a másik szabadságát nem korlátozza ->
pl nem lehet rasszista megnyilvánulásokat tenni, mert az korlátozza a másik
szabadságát)
--- szekuláris társadalom (világ)
-- pluralista: a pártok és intézmények között verseny -> sokféleség
-- rendezett, békés (van egy közjó, közérdek és a társadalom többsége ennek
érdekében igyekszik cselekedni)

-> a tömegmédia funkciója a jó társdalom kialakulásának elősegítése

- a tájékoztatás funkciójában objektívnek, pártatlannak, kiegyensúlyozottnak és
méltányosnak kell lennie

- a tömegmédia képe tükrözi a társadalmat -> elősegíti a jó társadalom viszonyainak

kialakulását (véleményformálás)
- a médiumoknak fontos szerepe van:
- a szocializálódásban
-- a tájékoztatásban
-- a mozgósításban
-- a véleményformálásban
- képviselők: Talcott Parsons
- a társadalom részrendszereinek megvan a szerepe, hogy kialakuljon a társadalom
integrációja
- úgy kell működnie a tömegmédiumoknak, hogy folytonosak és lehetőséget
kínáljanak a többségi norma elsajátítására; (Lesfel) interiorizáljuk, belsővé tegyük az
ismétlés által ezeket az értékeket