ORVOSI SZOCIOLÓGIA

1. előadás:
Bevezetés az orvosi szociológiába I.
ÁLTALÁNOS SZOCIOLÓGIA
 SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET
„a szociológiai szemlélet alapfeltétele, hogy megértsük, hogyan
– alig észrevehetően, mégis sokféleképp, sok mindenben –
tükröződnek társadalmi tapasztalataink kontextusai egyéni
életünkben”

(Anthony Giddens: Szociológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2008, 24.o.)

„Mielőtt megkeresnénk azt, hogy melyik módszer alkalmas a
társadalmi tények tanulmányozására, tudnunk kell, milyen
tényeket neveznek így.”
TÉNYEK

Társadalmi
tények (Émile Durkheim: Mi a társadalmi tény?)

In. Uő.: A társadalmi tények magyarázatához. Válogatott tanulmányok.

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1978. 25.o.
SZOCIOLÓGIA DEFINÍCIÓK

• Anthony Giddens
• Andorka Rudolf
• Mannheim Károly
• Max Weber
 SZOCIOLÓGIA

„A szociológia az ember társas életével, a csoportokkal és a

társadalmakkal foglalkozó tudomány.”

(Anthony Giddens: Szociológia. Osiris Kiadó. Budapest. 2008. 24.o.)

 SZOCIOLÓGIA

„A szociológiát legegyszerűbben úgy határozhatjuk meg, mint a

társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudományt.”

(Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.

Osiris Kiadó. Budapest. 2006. 33.o.)
 SZOCIOLÓGIA

„Ha a ma gyakran feltett laikus kérdésre, mi is tulajdonképpen a

szociológia, egyetlen mondattal kellene felelnem, ezt válaszolnám:
az a tudomány, amely olyan jelenségeket tárgyal, mint család,
osztályok, nemzet, állam, emberi társadalom; kutatja formáikat,
változásaikat, valamint kialakulásuk és létezésük törvényeit.”

(Mannheim Károly: A jelenkori szociológia feladatai)

In. Uő.: Tudásszociológia tanulmányok.

Osiris Kiadó. Budapest. 2000. 351.o.
 SZOCIOLÓGIA
„A szociológia (e fölöttébb sokjelentésű szó általunk használt
értelmében) az a tudomány, amely a társadalmi cselekvés értelmező
megértésére, és ezen keresztül a cselekvés menetének és hatásának
oksági magyarázatára törekszik. ‚Cselekvésnek’ nevezünk minden
emberi viselkedést (mindegy, hogy külső vagy belső ténykedésről,
valaminek az elmulasztásáról vagy eltűréséről van-e szó), ha és
amennyiben a cselekvő, illetve a cselekvők valamilyen szubjektív
értelmet kapcsolnak vele össze.”

Max Weber: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. 1. Szociológiai

kategóriatan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1987. 37-38.o.
TRADICIONÁLIS TÉMÁK
1. Szociológiai elméletek/elméletalkotás
2. Társadalmi interakció és mindennapi élet
3. Szocializáció, életút, öregedés
4. Család
5. Egészség és betegség, fogyatékosság
6. Társadalmi rétegződés
7. Szegénység, társadalmi kirekesztettség, jólét
8. Szexualitás és társadalmi nem
9. Faj, etnikum, migráció
10. Vallás
TRADICIONÁLIS TÉMÁK
11. Média
12. Szervezetek és hálózatok
13. Oktatás
14. Munka, gazdasági élet
15. Deviancia
16. Politika, kormányzat, terrorizmus
17. Városok
18. Kockázatok

(Anthony Giddens: Szociológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2008 alapján)

ELMÉLETEK
Viselkedéselméleti szociológia
Szimbolikus interakcionizmus
Fenomenológiai szociológia
Materialista társadalomelmélet Karl Marx
Strukturalizmus
Cselekvéselméleti
rendszerelmélet
Konfliktuselmélet
Folyamat- és alakzatelmélet
A szociális rendszerek mint
önreferenciális rendszerek
Kritikai elmélet
Posztmodern szociológia
George Caspar Homans
George Herbert Mead
Alfred Schütz
Claude Lévi-Strauss
Talcott Parsons
Ralf Dahrendorf
Norbert Elias
Niklas Luhmann
(Szerk. Julius Morel et
al. Osiris Kiadó
Jürgen Habermas Budapest, 2000.)
Richard Harvey Brown
A(z alkalmazott) szociológus szerepei

A. Az „uralkodó tanácsadója”
B. A „nép orvosa”
C. A „tudomány főpapja”

(Raymond Aron)