Andorka Rudolf:

Bevezetés a szociológiába

1. fejezet
A szociológia, mint tudomány

- A szociológia társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány.

- A tudomány a világ jelenségei (dolgai) megismerésének és leírásának szisztematikus
módszere:
- Természettudomány: az élő és élettelen természet objektumainak
tanulmányozásával foglalkozik.
- Társadalomtudomány: az emberrel mint társadalmi lénnyel foglalkozik.
- Tudomány (objektivitás) és művészet (szubjektivitás).
- Az emberi megismerés soha nem végérvényes. A tudomány megállapításai időlegesek.
Arra alkalmasak, hogy egy adott korszakban használható leírását és magyarázatát
adják a világ dolgainak.
Társadalom:
- Az ember társadalmi lény, azaz lehetetlen emberi élet társadalmon kívül.
- A szociológust az érdekli milyenek a különböző társadalmak, hogyan működnek,
változnak.
- Egy társadalom nem egyszerűen a társ. tagjainak összessége, mert van bizonyos
struktúrája (szerkezete), vannak intézményei, és kultúrája.
- Társadalmi struktúra: az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós
viszonyok.
- Társadalmi intézmény: a társadalom tagjainak többsége által vágzett tevékenységek
módja, mintája. Ehhez normák, és értékek tartoznak, melyek az intézményesül
viselkedést előírjék, megszegését büntetik.
- Kultúra: anyagi javak, normák, és értékek együttese.
- A társadalom tagjainak egész életét befolyásolja a társadalmi struktúrában elfoglalt
helyzetük.
- Durkheim: a bronz tulajdonságai nem vezethetőek le a réz és az ón tulajdonságaiból.
A társadalom nem tagjainak összessége.
- Giddens: lakóház mely meghatározza a benne lakók tevékenységeit. De a társadalom
házát is folyamatosan átépítik megváltoztatva ezzel a kereteket.
- „A római szenátorok jó emberek, de a szenátus rossz bestia.”
Társadalom tudomány kialakulása:
- A társadalomról való gondolkodás egyidős az emberiséggel, de leginkább filozófiai
elmélkedésekben jelent meg.
- Történetírás – Ókor
- Demográfia – XVII. Sz. John Graunt: a népesség számának és összetételének
alakulására ható folyamatok vizsgálata.
- Politikatudomány – XVII. Sz. John Lock: előtérben áll a jogi gondolkodás, az
alapelvek megfogalmazása, továbbá a konkrét intézményi követelmény ezen
alapelvekből való levezetése
- Közgazdaságtan – XVIII. Sz. Adam Smith: elsődleges célja annak bizonyítása, hogy
ha az állam nem avatkozik be a gazdasági életbe, akkor a piacon egyes emberek
önérdeket követő viselkedése optimális gazdasági eredményhez vezet.
- A közgardaságtan emberképe, a homo oeconomicus szerint az egyes emberek saját
érdekeik alapján racionálisan cselekszenek
- Szociológia – XIX. Sz. Comte, Marx, Durkheim, Weber:
- Szociálpszihológia – XIX. Sz. Le Bon (Tömeglélektan): kisebb vagy nagyobb
csoportok hogyan hatnak az egyén viselkedésére. Kísérletekre alapoz.
- Társadalomnéprajz (kulturális antropológia) – XIX. Sz. (Durkheim) Malinowski,
Boas : népek kultúrája és viselkedésének megértése.
Szociológia:
- Módszer: empirikus adatgyűjtés.
- Alapvető szemlélet: az ember életének minden jellemzőjét erősen meghatározza a
társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete.
- Jellemzői:

1 jelentudomány, a jelennel foglalkozik

2 a társadalom szerkezetét vizsgálja,
3 valamilyen ismeret alapján a társadalom csoportokra bomlik szét, van egy kialakult
szerkezete. Társadalmi egyenlőtlenségek alakulnak ki, hierarchikus alá-
fölérendeltségi viszony alakul ki, kiszolgáltatottsági helyzet lehet. Nagy-és
kiscsoportokban is lehet kiszolgáltatottság.
4 A csoportosan, csoportban tevékenykedő emberre kíváncsi
5 Szociológiának történeti szemlélete van: jelentudomány, de a jelen ismeretéhez
szükséges a múlt ismerete is.
6 Az emberképből indul ki, az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz
igyekszik igazodni. A normák hátterében értékek állnak. A társadalom tagjainak
többsége egyetért ezekkel a normákkal, értékekkel. A normákat és az értékeket az
ember gyermekkorban, szocializációjuk folytán sajátítja el. Ezek a kultúra alapvető
alkotóelemei.
7 Az ember gazdasági, kulturális, társadalmi tevékenységében nem csak racionális
megfontolások, hanem normakövetés is szerepet játszik.

- Feladata a megismerés, segíti az emberiség kényelmét, problémákat old meg

- A szociológia emberképe a homo sociologicus szerint az ember tevékenységében a
társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni.
- 3 fajta szociológiai magatartás: 1. Az uralkodó tanácsadója, 2. A nép orvosa, 3. A
tudomány főpapja.
- Ideológia: egy olyan világkép, amely az emberek egy részének érdekeit szolgálja.
 2. fejezet
A szociológia története

- A társadalomról való gondolkodás egyidős az emberiséggel, de leginkább filozófiai

elmélkedésekben jelent meg.
- Platón és Arisztotelész társadalmi nézetei
- Társadalmi utópiák: Thomas Morus, Campanella
- XVIII. Sz-i politikai filozófusok: Hobbes, Locke, Rousseau
- Társadalmi modelleket felvázoló: Vico
- Nagy nemzetközi összehasonlítások: Montesquieu
- A szociológia születése XIX. Sz-ra tehető.
- „Alapító atyák”: Marx, Weber, Durkheim
Előfutárok:
- Claude Henri Saint-Simon (1760-1825) : Két erő mozgatja szerinte a társadalmat: a
megszokás ereje és az újjításra való hajlam. Három társadalmi típus szerinte: teológiai,
katonai és ipari társadalom.
- Auguste Comte (1798-1857): ő fogalmazta meg a szociológia, mint önállő tudomány
igényét, és tőle származik a szociológia elnevezés. Három korszak: teológiai,
metafizikai, pozitív korszak.
- Alexis de Tocqueville (1805-1859):érdeklődésének középpontjában a demokrácia,
melynek fennmaradását, továbbfejlődését elkerülhetetlennek tartotta. Két féle
demokrácia: liberális, és despotikus.
„Alapító atyák”
- Karl Marx (1818-1883) és munkatársa Friedrich Engels (1820-1895): Munkásosztály
Angliában, Brumaire 18, Osztályharcok Franciaországban, Parasztháború
Németországban, Forradalom és ellenforradalom Németországban; A tőke;
Kommunista kiáltvány.
Munkásságuk középpontja a kapitalista rendszer elemzése, ellentmondásának
feltárása, a kap. szükségszerű összeomlása, és a szocializmus szükségszerű eljövetele.
Kapitalista társadalom: a tőkések kizsákmányolják a munkásokat.
Formációelmélet: a rabszolgatartó társ.-tól a kapitalizmusig kizsákmányolás jellemezte
a rendszert.
Gazdasági váltágok ismétlődő megjelenése. A kapitalizmust felváltja a szocializmus.
Kizsákmányolás.
Osztályok: A magának való osztály tagjai azonos helyzetben vannak, de ez nem
tudatosul bennük, ezért nem folytatnak osztályharcot. A magáért való osztály tagjai
tisztában vannak azzal, hogy azonos helyzetben vannak, tudják, hogy más
osztályokkal ellentétesek az érdekeik. Az érdekeik érvényesítéséért osztályharcot
folytatnak.
- Émile Durkheim (1858-1917): a társadalom iránti érdeklődésben ellentétes nézőpont
vezette mint Marx-ot. A társadalmi integráció feltételeit kereste, úgy gondolta, ehhez
„kollektív tudat” szükséges. Szolidaritás két fajtája: mechanikus és a szerves vagy
organikus szolidaritás. A szolidaritás megteremtésében nagy jelentőséget tulajdonított
a vallásnak.
Anómia: a társadalom normáinak meggyengülése.
Öngyilkosság c. könyv: háromféle öngyilkosság- egoista, altruista, és anómiás, csak az
anómiás öngyilkossággal foglalkozott.
 Elfogadtatta a szociológiát, mint tudományt.
A funkcionalista irányzat előfutára.
- Max Weber (1864-1920): Marx elméleteire, gondolataira reagált. A társadalmi
változások érdekelték, de Marxnál kisebb jelentőséget tulajdonított a forradalomnak a
változásokban. A társadalmi szekezet 3 dimenziós: gazdagság, hatalom, életmód és
megbecsülés. Hatalom és uralom megkülönböztetése (fizikai kényszer - Társadalom
tagjainak meggyőződése) Racionalizmus és bürokrácia térhódítása a modern
társadalomban.
- Ipari társadalom: ahol a társadalom jelentős része az iparban dolgozik, szerkezeteire,
intézményeire az ipari munka követelményei nyomják rá a bélyegüket.
- Kapitalista rendszer: a gazdasági életet a piac irányítja, amelyben a termelőeszközök
nagyrésze magántulajdonban van. Marx: tőkések és bérmunkások viszonya.
- Szocialista rendszer: olyan gazd.-i, társ.-i,pol.-i rendszer, amelyben a gazdasági
folyamatokat központilag megtervezik, a termelő eszközök túlnyomó többsége állami
tulajdonban van, és egypártrendszerű diktatúra van.
- Formáció elmélet: Marx elmélete a történelem folyamán egymást szükségszerűen
követő társadalmi rendszerekről.
- Konfliktuselmélet: az emberi társadalmak alapvető jellemzője a tagjaik között
fennálló konfliktus
- Harmóniaelmélet:
- Bürokrácia: olyan szervezet, amelyben az ügyintézés pontosan meghatározott
szabályok szerint történik. Föl-alá rendeltség, személytelenség jellemzi
- Fenomenológiai szociológia: a mindennapi életvilág vizsgálatát állítja a szociológia
középpontjába (Alfred Schütz)
- Funkcionalizmus: Szociológiai irányzat, amely a társadalmi jelenségek nyílt és rejtett
funkcióinak kutatását állítja középpontba.
- Manifeszt funkció: Valamely társadalmi jelenségnek nyíltan megfogalmazott,
kimondott funkciója.
- Latens funkció: Valamely társadalmi jelenségnek ki nem mondott, rejtett funkciója,
amelyet a szociológiai kutatás tud feltárni.
- Strukturalizmus: a társadalomban meglévő tartós struktúrák kutatása az érdeklődés
középpontjában, ezeknek a strukturáknak igen erős determináló szerepét
hangsúlyozza.
- Szimbolikus interakcionizmus: emberek közötti kapcsolatok interakciók kutatása a
középpontban (Herbert Mead).
 4. fejezet
Egyenlőtlenség, szegénység

Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok. Vannak olyanok, akik elérik, amire
vágynak, ezért elégedettek, és vannak olyanok, akik nem, ezért elégedetlenek.
A szociológia fő kutatási témája, hogy mekkorák az egyenlőtlenségek, és hogyan alakulnak ki.

Az emberek státusza behatárolja életüket, 70%ban igaz, hogy ahová születünk, ott is maradunk.

A társadalmi egyenlőtlenségen azt értjük, hogy az egyének és a családok különféle ismérvek

szerint definiált társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbségeket mutat. Az
egyének különböző státuszban foglalnak helyet. Az egyenlőtlenséget behatárolja a jövedelem,
származás, vagyon, lakáskörülmények, munkahely, műveltség, iskolai végzettség, egészségi állapot.
.. Az egyenlőtlenség szükséges rossz, mert az egyének szeretnének egy státuszba jutni, egyenlőnek
lenni.

Az egyenlőség fogalmát is két értelemben szokás használni:

1 Az aktuális pozíciók egyenlősége azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának az adott
időszakban azonos a jövedelme, vagyona, azonosak az életkörülményei. Minden ember
azonos státuszban van. Ha így lenne, senki nem csinálna semmit.
2 Az esélyegyenlőség azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának egyenlő esélye van arra,
hogy abba a státuszba kerüljön, amibe szeretne. Legalább a lehetőséget kell biztosítani. A
státuszbeli különbségek csökkentése szükséges (lakásviszonyok, oktatás, családi háttér)

A méltányosság azt jelenti, hogy a társadalom tagjai akkora javadalmazásban, jövedelemben,

megbecsülésben részesüljenek a társadalom részéről, amely arányos a társadalom érdekében végzett
szolgálatukkal, közjavakhoz való hozzájárulásukkal.

Igazságosnak nevezik azokat az egyenlőtlenségeket, jövedelemkülönbségeket, ami egy adott

kiinduló helyzetben, ahol még senki sem tudja, hogy a jómódúakhoz, vagy a szegényekhez fog-e
tartozni, a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana.

A szegénység, depriváció, hátrányos helyzet, valamint a többszörös hátrányos helyzetnek nincsen

konkrét megfogalmazása.
A szegénység fogalmát a hátrányos helyzet megjelölésére, az alacsony jövedelem és az ebből
adódó hátrányok megjelölésére szokták használni.
Az alacsony jövedelem hátrányai: rossz táplálkozás, ruha, egészségügyi gondok, rossz megjelenés,
ami miatt kevesebb a munkalehetőség, rossz lakásviszonyok.

Abszolút szegénységről akkor beszélünk, ha az egyén vagy család a létminimum alatt él. A
létminimumot egy bizonyos egy főre eső havi jövedelemben határozzák meg.

A relatív szegénység viszont azt jelenti, amikor az egyén vagy család erősen elmarad az adott
társadalom átlagos viszonyaitól, az egy főre jutó jövedelme kevesebb, mint az
átlagjövedelem 50%-a.

Ha csökken az abszolút szegények száma, akkor növekszik a relatív szegények száma.

Ha az egész népességre kiterjedő jövedelemvizsgálat alapján akarjuk a szegénységet elemezni,
akkor meg kell húzni az alsó határt, az ún. szegénységi küszöböt, ami alatt szegényeknek lehet
tekinteni az egyéneket és a háztartásokat..

A létminimumot az egy főre jutó háztartási jövedelem valamilyen szintjén határozzák meg.
A jövedelem egyenlőtlenségeket többféleképpen lehet mérni. A legegyszerűbb a jövedelmi
decilisek., azaz a százalékos elosztás az összes jövedelemből. Ilyenkor kiszámolják, hogy a család
össz jövedelméből mennyi jut az első, második és a legalsó decilisbe .Az alsó decilis 10%.-a a
népességnek.
alsó kvintilis: 20%-a a népességnek, itt húznak egy határt.

A depriváció valamitől való megfosztottságot jelenti. A deprivált személy, vagy család nélkülözi
mindazt, ami az adott társadalomban a nagy többség számára rendelkezésre áll, amit mindenki
számára elérendő minimumnak tartunk.

A hátrányos helyzetet a depriváció magyar fordításaként értelmezzük, relatív lemaradást jelent ,

ami nem csak a jövedelem, hanem egyéb hátrányokra is vonatkozik. (elmagányosodás). A
többszörösen hátrányos helyzet olyan egyénekre és családokra vonatkozik, akinél egynél több
hátrány jelentkezik. (kevés pénz, egészségügyi állapot, rossz lakás)
A szegénység a deprivációnak az a foka, amiről az egyén önmaga nem tehet.

Az egyenlőtlenségek szükségszerűek valamilyen fokig, erre elméletek:

1 A 19. században a szociáldarwinizmus alapján az egyenlőtlenség szükségszerű, sőt

kívánatos.
2 A másik álláspont szerint az egyenlőtlenségek elfogadhatók, de az esélyek legyenek
egyenlőek.
3 Marx szerint teljes egyenlőség kívánatos – egalitárius álláspont - a kommunizmusról
felvázolt jövőképük teljes egyenlőséget tükrözött.

Magyar sajátosságok:

Magyarországot az 1930-as években a hárommillió koldus országának nevezték, valójában

azonban több volt a szegény. 30 év múlva még mindig nem változott a helyzet. Ezután
lecsökkent 1 millióra.
A rendszerváltás után a munkanélküliség és infláció következtében nőtt a szegénység. A
szegénység növekedésében szerepet játszott a jövedelemegyenlőtlenségek növekedése is.
Különösen gyakori a szegénység a roma etnikumhoz tartozók, a munkanélküliek , az özvegyi
és rokkantnyugdíjasok között.
A második világháború után a nyugat – európai államokban kiépült a jóléti állam. Az állam
széleskörűen gondoskodik az állampolgárok jólétéről, nyugdíjat, családi támogatást, táppénzt,
munkanélküli segélyt, szociális segélyt, ingyenes egészségi ellátást és oktatást nyújt.
Magyarországon is kiépül a jóléti programok rendszere. Ennek azonban számos hiányossága
van. (munkanélküliség, szegénység), ezért reformra szorul.
 5.fejezet
Társadalmi szerkezet és rétegződés

Az ember társas lény. A társadalom elengedhetetlenül szükséges az emberiségnek a jelenlegi

feltételek közötti életéhez, fennmaradásához és fejlődéséhez. Az emberi társadalmak nem
egyszerűen az egyének formátlan halmazai, a társadalmaknak szerkezetük van. A társadalmi
pozíciók, és az őket betöltő egyének nem egyenlők. A társadalmat a mindenkinek hasznos
együttműködés, ugyanakkor egyenlőtlenség jellemzi.
A társadalmi szerkezet szociológiája a társadalmak legalapvetőbb természetét, szerkezetét,
az egyenlőtlenségeket és azoknak igazságos vagy igazságtalan voltát vizsgálja.

A társadalmi szerkezet a társadalmon belüli különböző pozíciók közti viszonyokat jelenti.

Az amerikai szociológiában státuszok vannak, ezek betöltői szerepek szerint viselkednek.
A társadalmi rétegződés a különböző ismérvek (foglalkozás, lakóhely, iskolai végzettség,…)
alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az
életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban.
Társadalmi osztálynak nevezzük a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált
társadalmi kategóriákat.
Marx szerint 3 osztályt lehet megkülönböztetni:
1. a termelőeszközöket nem birtokló munkások
2. a csak saját maguk foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező
kispolgárok vagy önállók
3. a tőkések, nagybirtokosok, akik annyi termelőeszközt birtokolnak, hogy azokkal
bérmunkásokat foglalkoztatnak.
Társadalmi rétegnek nevezzük a foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem
nagysága alapján definiált társadalmi kategóriákat. Magyar szociológiában a foglalkozás
jellege alapján megkülönböztetett kategória.
A státuszcsoport olyan egyének vagy családok csoportja, akik hasonló helyzetben vannak.
Elit a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú, az uralkodó osztálynál
szűkebb csoport.
A társadalmat egyenlőtlenség jellemzi, az egyének csoportjai hierarchikus viszonyban állnak
egymással.

A társadalmi struktúra jellegzetességei:

1 viszonylag állandó, ez azt jelenti, hogy ha az egyén beleszületett egy társadalmi
csoportba, akkor vagy mindig ott marad, vagy nagyon meg kell nyílnia a
társadalomnak ahhoz, hogy kiléphessen az adott helyzetből.
2 abszolút öröklődik, A zárt társadalomban nincs társadalmi mozgás, a szülők átörökítik
a társadalmi helyzetet. (pl. szegénység)
3 és hierarchia jelenik meg benne. (mindig van, aki függ a felette lévőtől.)

Elméletek:

A társadalmi szerkezettel kapcsolatos első legalapvetőbb elméleti kérdés,

hogy az emberi társadalmakat mi jellemzi inkább: a harmónia és az együttműködés, vagy a

konfliktus, a csere vagy a kényszer?
Lenski a harmóniaelmélet híveit konzervatívoknak, a konfliktuselmélet híveit radikálisoknak
nevezi.

1 A harmóniaelméletek szerint az emberi társadalmakat alapvetően a tagok

együttműködése jellemzi, a konfliktus csak kivételes, diszfunkcionális jelenség. A
konzervatív gondolkodók szerint a társadalmat harmónia jellemzi, az egyenlőtlenségek
szükségesek a társadalom jó működéséhez, ezért arra kell törekedni, hogy a
társadalom lassan változzék.
Parsons.:a harmónia pártikat képviselte, a funkcionalista irányvonalat képviselte.
Szerinte a társadalom egyensúlyban van, ehhez az szükséges, hogy az intézmények
egyensúlyban legyenek.
Dawis és Moore funkcionalista rétegződéselmélete alapján: a társadalomban
különféle funkciók ellátásáról, munkafeladatok elvégzéséről kell gondoskodni. Ezek a
funkciók eltérően fontosak a társadalom számára (pl. Orvos-segédmunkás), eltérő
színvonalú képességek és ismeretek szükségesek az elvégzésükhöz. Minden pozíciót
be kell tölteni a társadalomban ahhoz, hogy a társadalom működjön. Ahhoz, hogy a
legmegfelelőbb emberek kerüljenek a fontosabb funkciókba, azokat jól meg kell
fizetni, és meg kell becsülni őket.
Két elv működteti a társadalmat: A személyzet szűkössége, és a ráfordítás elismerése.
A harmóniaelmélet szerint fontos a pozíció, interakció és a szerep.

1 A konfliktuselméletek szerint minden emberi társadalmat alapvetően jellemez a

konfliktus, ez nem szükségképpen káros jelenség, hiszen a konfliktusok viszik előre a
társadalmi fejlődést. A konfliktuselmélet legegyértelműbb megfogalmazói Marx és
Engels voltak.. Szerintük a társadalmak története az osztályharcok története. Pareto
elmélete is konfliktuselmélet, az alapvető konfliktust a hatalmon lévő régi elit és a
hatalom megszerzésére törekvő új elit között látja.

1 A csereelméletek szerint a társadalom tagjai egymással javakat cserélnek, nemcsak

anyagiakat, hanem eszmei, szellemi javakat is.

2 A kényszerelméletek szerint a hatalommal rendelkezők által az elnyomottakkal

szemben alkalmazott kényszer jellemzi a társadalmakat, a javak átadása nem csere,
hanem kényszer fenyegetése alatt történik.

A társadalmi szerkezettel kapcsolatos második nagy elméleti kérdés, hogy mi alapján

definiálják a társadalmi szerkezet kategóriáit, az osztályokat és a rétegeket.

Marx és Engels szerint a társadalmi szerkezetben elfoglalt hely a termelőeszközökhöz való

viszony alapján különül el.
Max Weber a társadalmi szerkezetben nem egy, hanem három dimenziót nevez meg:
gazdasági dimenzió, hatalom dimenziója, a rend dimenziója. A Weber-féle megbecsültség
fogalmát presztízsnek fordították.
Weber szerint fontos jelentősége van a szakképzettségnek, foglalkozás alapján->osztályok
különülnek el. A hatalom Weber szerint nem szükségképpen függ össze a tulajdonnal. A
presztizs a hatalom, a monopolium, privilégium egyenlőtlenül oszlik meg->ez vezet a
rétegződéshez. Az életmódnak, életstílusnak, megbecsültségnek nagy jelentősége van a
társadalmi kategóriákban
Magyar jellegzetességek:

1945 Erdei Ferenc: kettős társadalom szerkezetelmélete- dualizmus: 1867 –

 1945-ig határozta meg a magyar társadalmi, történelmi, nemzeti, rendi társadalmat. A
hírnév, presztízs, előjogok, hatalom, az úri mivolt volt a jellemző. Az arisztokrácia
kiszolgálói voltak: a dzsentrik, a nemzeti kispolgárok.
Kapitalista polgári társadalomszerkezet: a nagyburzsoázia, középpolgárság, illetve
a kispolgárság, munkásosztály és a parasztság. A parasztság a kirekesztett társadalmi
csoport volt.

1945 1945 –től kezdve a „két osztály és egy réteg” modellje uralkodott a magyar
társadalomtudományokban. Ezt Sztálin fogalmazta meg, ezért szokták sztálini
modellnek is nevezni.

A szocialista társadalmak szerkezetét és rétegződését úgy lehet leírni, hogy a

termelőeszközökhöz való viszony alapján két osztályt és egy réteget lehet
megkülönböztetni:

1 munkásosztály
2 termelőszövetkezeti parasztság osztálya
3 értelmiségi – szellemi réteg

Ezek mellett még olyan „maradék” kategóriákat határoltak el, mint a kisiparosok, és a
kulákok.

 Az 1960-as évek után a két osztály és egy réteg modellje már nem adott reális
elemzést. Ezt ismerte fel Ferge Zsuzsa, és egy másik modellt dolgozott ki. Ebben a
modellben a társadalmi kategóriákat a munka jellege alapján definiálta, munkajelleg –
csoportoknak nevezte.

A következő csoportokat különítette el:

1. vezető és értelmiségi
2. középszintű szellemi ( technikus,….)
3. irodai
4. szakmunkás
5. betanított munkás
6. segédmunkás
7. mezőgazdasági fizikai, vagy paraszt
8. nyugdíjas

 Később ezt a Ferge-Zsuzsa –féle modellt rétegmodellnek, a kategóriákat pedig

rétegeknek nevezték. A rétegmodell jelentősége a létező egyenlőtlenségek
kimutatása mellett az volt, hogy olyan társadalom-szerkezet modell volt, amellyel a
nemzeti szociológusok is tudták elemezni a magyarországi helyzetet.

 1981-82-ben Kolosi Tamás abból indult ki a társadalmi szerkezet kutatása során, hogy
nem elsősorban a foglalkozás határozza meg az egyén vagy a család társadalmi
helyzetét, hanem az életkörülmények és az életmód nagyobb számú dimenziójában
elfoglalt együttes hely. A rétegződés sokdimenziós jelenség. Ez az ún.
státuszcsoportmodell.
 A hét dimenzió a következő:

1. fogyasztás
2. kultúra és életmód
3. érdekérvényesítés,
4. lakás
5. lakókörnyezet
6. anyagi színvonal
7. munkamegosztás. Ezeknek indexpontszámokat adott, ezek
figyelembevételével a kapott „klasztereket” nevezte státuszcsoportoknak.

Ezek alapján a családok 12 státuszcsoportja:

1. elit családok
2. városias felső réteg
3. falusias felső réteg
4. fogyasztói magatartású középréteg
5. városias jómódú munkások
6. rossz anyagi helyzetű középcsoport
7. falusias középcsoport
8. érdekérvényesítő alsó csoport
9. jó anyagi helyzetű falusias alsó csoport
10. városias alsó csoport
11. enyhén deprivált családok
12. deprivált helyzetű családok

 Az 1980-as években két , kifejezetten elméleti modell is született a magyar társadalom

szerkezetéről: mindkettő abból indul ki, hogy a második gazdaság és a piac fokozódó
szerepe megváltoztatta a magyar társadalom szerkezetét. Mindkét modellben
visszacseng Erdei Ferenc „kettős-társadalom” koncepciója.

1 Szelényi Iván háromszög - modellje: kifejezetten osztályfogalmakat használt.

Egy olyan osztálymodellt ír le, amely mintegy két egymás mellett lévő, egymást
részben átfedő háromszögből áll. A nagyobb háromszög csúcsa is magasabban
van, az állami redisztribúció elvei szerint működő gazdaságon alapul, a kisebb
háromszög pedig a piaci gazdaságon, ezen belül a második gazdaságon. Az előbbi
inkább rendi jellegű hierarchia , csúcsán a káder bürokrácia áll, az utóbbi inkább
osztály jellegű hierarchiát mutat, csúcsán a magánvállalkozók állnak.

2 Kolosi Tamás: ugyanezt a felismerést fogalmazta meg: „L” modelljében. Ebben

a függőleges tengely mentén mérte a társadalmi kategóriák elhelyezkedését az
állami redisztribúció dimenziójában, a vízszintes tengely mentén pedig
elhelyezkedésüket a piaci viszonyokban. Ezeket a kategóriákat strukturális
csoportnak nevezte.

Mindketten arra utaltak, hogy a paci háromszög vagy dimenzió fontossága

megnő, viszont az állami redisztribucióé csökken. Mindkét modell egy átmeneti
állapotot ír elő, amely a vártnál sokkal rövidebb ideig tartott. A mai magyar
társadalom értelmezésében valószínűleg más elméleti modelleket kellene használni
Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy család társadalmi
helyzete megváltozik.( pl. parasztból munkás, vagy munkásból értelmiségi lesz.)
A társadalmi helyzetet azonban nem csak a munkahely szempontjából definiálhatjuk.
Mobilizáció az is, amikor valaki magasabb iskolai végzettséget ér el, vagy nagyobb
jövedelemre tesz szert, jobb lakóhelyre költözik.
Amikor társadalmi mobilitásról beszélünk, általában a társadalmi hierarchiában történő felfelé
vagy lefelé való mozgásról beszélünk. Az egyén társadalmi státusza, társadalomban elfoglalt
helye változik meg.

1 Nemzedékek közötti mobilitás: integrenerációs mobilitás , amikor valakinek a

helyzete a szüleihez képest változik meg. Pl:munkás fia mérnök lesz. Lehet státuszbeli
emelkedés és csökkenés is.
2 Nemzedéken belüli mobiltás: intragenerációs mobilitás: Amikor valaki a
foglalkozásbeli életpályáján lép át másik társadalmi helyzetbe. pl:szakmunkás elvégzi
a műszaki egyetemet és mérnök lesz.
3 Házassági mobilitás:ha valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe.
A házassági mobilitást mindig a férfi szempontjából vizsgáljuk.
A társadalmi mobilitás szociológiai vizsgálataiban hagyományosan a foglalkozás
alapján definiált társadalmi kategóriák közötti mozgásokat tekintjük társadalmi
mobilitásnak.
1 Robert Péter úgy vizsgálta a társadalmi mobilitást, hogy négy dimenziót vett
figyelembe: foglalkozás, műveltség, anyagi helyzet, lakóhely szemszögéből
Azt is vizsgálni tudta, hogy az anyagi helyzet javulása, a lakóhely változás, a
műveltség-iskolai végzettség emelkedései hogyan függtek össze egymással, milyen
gyakorisággal fordult elő, hogy az egyik - másik javult, míg a többi változatlan
maradt, esetleg romlott.
Arra a következtetésre jutott ,hogy a műveltség határozza meg leginkább a
státuszmobilitást.
2 A mobilitási esélyek egyenlőtlenségeit korábban a cirkuláris mobilitással mérték.
Minél több a cirkuláris mobilitás--helycsere a társadalomban, annál egyenlőtlenebbnek
tekintették a mobilitási esélyeket.

A mobilitási esélyek egyenlősége és egyenlőtlensége vizsgálatánál szokás használni a

hozzárendelés és teljestmény fogalompárt.

A hozzárendelés elve azt jelenti, hogy a veleszületett tulajdonságai (nem, bőrszín, kaszt,
osztályhoz tartozás) jelölik ki a társadalmi pozícióját.
A teljesítményelv viszont azt jelenti, hogy mindenkinek egyéni teljesítményétől függ az,
hogy milyen társadalmi pozícióba kerül.
 8. fejezet
Népesség, népesedés, egészségügyi ellátás

- Demográfiai átmenet: Az a folyamat, amelyek során valamely népesség a magas

születésszám és halálozás állapotából átmegy az alacsony születésszám és halálozás
állapotába. Először A. Landry (1934), majd Notestein 1963).
- Termékenységelméletek: a születések gyakoriságát, a családok gyermekszámát
megmagyarázni kívánó elméletek. G Becker (1960), A, Sauvy (1963)
- Demográfia: a népességszámmal, a népesség összetételével, és az azokat meghatározó
népesedési folyamatokkal foglalkozó tudomány. Születése John Grant. Legtöbbet
emlegetett demográfus Robert Malthus.
- Termékenység: A születések száma a szülőkées életkorú (15-49) női népességhez
képest, vagy annak valamely korcsoportjához viszonyítva.
- Halandósági tábla: korspecifikus halálozási arányszámokból kimutatott tábla.
- Születéskor várható átlagos élettartam: a halandósági viszonyok
legszisztematikusabb mutatója. Azt fejezi ki, hogy egy megszületett csecsemő az adott
halandósági viszonyok, és korspecifikus halálozási arányszámok mellett hány évig
élhet.
- Teljes termékenységi arányszám: a korspecifikus termékenységi arányszámok
összessége.
- Reprodukciós együtthatók: A népesség reprodukciójának szintetikus módja.
- Csecsemőhalandóság: Az egy éven aluliak halandósága. 1 évben meghalt 1 éven
aluliak osztva az abban az évben születettekével.
- Morbiditás: a beteg állapot gyakorisága egy adott népességben, vagy az új
megbetegedések gyakorisága egy adott népességben.
- Kohorsz: aki valamely demodráfiai eseményt (születés, házasságkötés) egy adott
évben éltek át.

- Az emberiség történetének túlnyomó részében a Föld népességszáma alacsony volt és

igen lassan nőtt.
- 1750 után a halandóság fokozatos javulása
- 1950 után a fejlődő országokban a halandóság igen gyorsan kezdett javulni
- a Föld népének növekedése a közelmúltban lassulni kezdett
- Magyarországon a halandóság az 1960-as évek közepéig javult, ezt követően romlási
tendencia. Férfiaknál: infarktus, agyvérzés, májzsugorodás, tüdőrák, öngyilkosság,
balesetek. Nőknél: infarktus, emlő- és vastagbélrák, májzsugorodás, öngyilkosság.
- A termékenység Magyarországon az 1960-as évek eleje óta alacsonyabb annál, ami a
népesség egyszerű reprodukciójához szükséges lenne, vagyis a felnőtt nemzedékek
gyerekszáma kisebb a szülői nemzedékek létszámánál.
 9. fejezet
Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok és
gyermekek

A demográfiai adatoknak három fő forrása van: a népszámlálások, a népmozgalmi

statisztikák,(születés, halálozás) és a kérdőíves módszer.

Legfőbb vizsgálati területei:: a népességszám, a születés, a halandóság, termékenység.

A demográfia nem és életkor alapján különböztet meg csoportokat. Ezek a csoportok

ugyanolyan egyértelműen különülnek el egymástól az életkörülmények és életmód alapján,
mint a társadalmi osztályok, rétegek.
A nők és a férfiak megkülönböztetésén kívül életkori csoportok definiálásának határa nem
egyszerű.

A társadalom demográfiai szerkezete nemek alapján:

1 Férfi
2 Nő

A férfiak és a nők szociológiájának legtöbbet vitatott és tárgyalt kérdése a nemek közötti

különbségek okai. Egyik elméleti felfogás szerint a különbség genetikai eredetű, a másik
szerint pszichológiai és szociológiai eredetű, a gyermekkori szocializáció során a társadalmi
környezet hatására alakult ki.
A funkcionalista iskola szerint a nemek közötti különbségek azért fordulnak elő a legtöbb
társadalomban, mert a nemek közötti munkamegosztás és az ebből adódó szerepek
különbsége előnyös a társadalom számára. Parsons szerint minden családban szükség van egy
felnőttre, aki a megélhetést biztosítja(férfi), és szükség van egy másikra, aki az érzelmi,
támogató szerepet vállalja.
A konfliktuselméleti irányzatok a munkamegosztás helyett a férfiak hatalmi pozícióját
hangsúlyozzák.

A társadalom demográfiai szerkezete kor (életciklus) szerinti struktúra alapján:

1.csecsemőkor: születéstől 1 éves korig

2.gyermekkor 1 től-12 éves korig
3.serdülőkor:12-14-16 évig
4.ifjúság:14-16 éves kortól iskolai tanulmányok befejeztéig, a kereső munkavállalásig, a
családalapításig
5.felnőttkor:nyugdíjkorhatár eléréséig
6.időskor:nyugdíjtól a halálig

A modern társadalmakban az ifjúkor és a felnőttkor közé kezd beépülni egy sajátos

életszakasz, amit posztadolesztenciának neveztek el. A 18 év elérésével egyre kevesebben
kezdik el a kereső munkát.
Minden életszakaszban más és más az egyén státusza, más szerepek betöltését várják el tőle.
Az egyes szakaszokat bizonyos ceremóniák is elválasztják egymástól, ezeket szokás átmeneti
rítusoknak nevezni(érettségi bankett, diplomaosztó)

A szociológia az ifjúkorral és az időskorral kiemelten foglalkozik.

1, FIATALKOR - Ifjúkor

A fiatalkor alsó korhatára 14 – 16 év, felső korhatára a munkába álláshoz kötött. (19- 30 év
között is lehet). Fiatalnak általában azokat tekintik, akik már nem gyerekek, de még nem is
felnőttek, nem rendelkeznek keresettel, nem alapítottak még családot, nem rendelkeznek a
felnőttek összes jogával. Az iskolába járás meghosszabbodása, a szülői családtól való teljes
elfüggetlenedés azzal jár, hogy a felnőtt szerepek vállalása későbbi időpontra tolódik ki.(30 év
is lehet)

Az ifjúság differenciálódása a társadalomban való elhelyezkedése alapján:

1945 Képzettség szerint

1946 Családos fiatalok
1947 Dolgozók
1948 Diákok
1949 Nem dolgozók
1950 Ifjú férfi (katona), ifjú nő (szülés)
1951 Munkamegosztás szerint: dolgozó - értelmiségi

Az iparosodás előtt a fiatalok előbb kezdtek munkát vállalni, most viszont a tanulás
meghosszabbodásával a fiatalkor felső korhatára is egyre inkább kitolódik. Így egyre később
vállalhatják a felnőtt szerepeket.

Fiatalok problémái:

1978-tól a fiatalok helyzetében hátrányos tendencia jelentkezett. A fiatal pályakezdők

foglalkozási életpályáját negatívan befolyásolja a munkanélküliség megjelenése.
Pályakezdőknél a magasabb végzettségűek és a szakképzettségűek előnye viszonylag kevés, a
hosszú tanulási idő is fokozott terheket jelent a család számára. A lakáshoz jutás is nehéz, így
a felsőfokú végzettség megszerzését azok a fiatalok vállalhatják, akik szülői segítséget
kapnak. Mindez befolyásolja a foglalkozási ambíciókat, és a társadalmi mobilitást. A fiatalok
életében a fordulópontot nem is a munkavállalás, hanem mindinkább a családalapítás jelenti.
Ekkor egyszerre jelentkeznek a megnövekedett családi létfenntartás költségei, lakásszerzés
igényei, ezzel meghosszabbodik a munkavégzésre fordított idő. Mindez azt okozza, hogy
egyre kevesebben vállalnak gyereket a házasságkötés után azonnal.

2, IDŐSKOR

Az időskorúakat a nyugdíjbalépés időpontjától határozzuk meg, de a fejlett társadalmakban a

nők előbb mehetnek nyugdíjba. Az öregkor kezdetét 60-65 év kor közé határolja be a
szociológia. Ezen belül megkülönbözteti a fiatal öregeket, akik ugyan már nyugdíjban
vannak, de aktivitásuk még nem csökkent. A 70-75 éveseket szokás idős öregeknek tekinteni.
Az idős emberek a korábbi évszázadokban sokkal később váltak ki a munkavégzésből, mint
ma. A várható élettartam meghosszabbodásával a nyugdíjazás után egyre hosszabb
életszakaszra számíthatnak ma.

Nyugdíjrendszer problémái:

Az idős népesség problémáival foglalkozó kutatások a népesség elöregedésével függnek

össze, vagyis azzal, hogy az idősek aránya a fejlett társadalmakban egyre inkább növekszik.
Az idős népesség arányának növekedése minden országban felveti a jelenlegi nyugdíjrendszer
problémáit.
A legtöbb országban olyan elv alapján működik, hogy az adott évben az aktív népesség által
befizetett nyugdíjjárulékból fizetik ki a nyugdíjakat. Sok probléma merül fel az idős emberek
egészségügyi ellátásával kapcsolatban is. Különösen a 80-85 éven felüli öregek aránya
növekedett meg.
Az idős népesség arányának növekedése hazánkban állandóan nő. Egyik oka a halandóság
javulása, a születéskor várható élettartam meghosszabbodása. Az alacsony születésszám és az
öregedés közötti összefüggés figyelembevételére azért van szükség, mert az öregedés
felborulással fenyegeti a nyugdíjrendszert. Az idős emberek életszínvonala jelentős problémát
jelent, hisz a legtöbb esetben mindkét házastárs nyugdíjas. A kezdő nyugdíjak elég magasak,
ez okozza a nyugdíjas réteg átlagos jövedelmének kedvező alakulását, mivel a nyugdíjas réteg
demográfiailag állandóan cserélődik.
Az idős emberek életében lényeges probléma az elmagányosodás, meglazulnak a munkatársi
és baráti kapcsolatok, gyérül a távolabb rokonnal való kapcsolat is. Az egyedül élők aránya
az életkorral emelkedik, különösen az idős nők között gyakori. Súlyos probléma még az
egészségügyi állapot romlása. A testi egészség gyengülésével fokozottan jelentkeznek a lelki
problémák is.

Elméletek
A nemek közötti különbségek okai: az egyik elmélet szerint biológiai, genetikai okok vannak,
a másik szerint a pszichológiai és szociológiai eltérések fontosabbak. Sex: angolul a
genetikailag meghatározott nem, gender: a nő és férfi pszichológiai-szociológiai különbségei.
Megkülönböztetjük a nemi szerepeket és a nemi identitást.

Nemi szerepek: azok a társadalmi szerepek, tevékenységek, magatartások, amelyeket a

társadalom a két nem tagjaitól elvár.
Nemi identitás: az egyén melyik nemhez tartozónak érzi magát.
A genetikai különbségek oka: a 23. kromoszómapár nőknél XX, férfiaknál XY. A gyerek
neme attól függ, hogy a hím ivarsejtből az X vagy az Y kromoszóma egyesül-e a női
ivarsejtből származó X kromoszómából. A pszichológiai-szociológiai különbségek a
társadalmi környezet hatására alakulnak ki. Eltérő a nevelés. A fiúk agresszívebbek, a lányok
több érzelmet mutatnak ki. Mead vizsgált olyan törzset, ahol a két nemet ugyanúgy nevelték,
és ott a két nem egyformán férfiasan/nőiesen viselkedett.
A nemek közötti munkamegosztás:
A funkcionalista iskola szerint a nemek közötti különbségek azért fordulnak elő, mert a neme
közötti munkamegosztás és s szerepek ebből fakadó eltérései előnyösek a társadalmak
számára. A férfi alkalmasabb vadászatra, csak a nők tudnak gyereket szülni. T. Parsons és R.
Bales szerint minden családban kell egy instrumentális (megélhetést biztosító) ember, és egy
expresszív (érzelmi) ember.
A modern gazdaságban már nem kell nagy fizikai erő, ezért a nemek közötti munkamegosztás
sokkal kevésbé szükségszerű.
A konfliktuselméleti irányzat a férfiak hatalmi pozíciójára helyezik a hangsúlyt. A férfiak
dominanciája, a nők elnyomása az emberiség történetének legáltalánosabb egyenlőtlenségi
viszonya. Ez okozta a feminista mozgalmakat.

Nemzetközi tendenciák
A nők hátrányai a világ különböző országaiban: Angliában az elmúlt 150 évben a férfiak a
házimunka, a kereső munka (férfiaknak nagyobb bér), a fizikai erőszak, a szexuális
kapcsolatok és a kulturális intézmények területén nyomták el és zsákmányolták ki a nőket
Walby szerint. A kereső munkavállalás és a nők részvétele a munkában csökkenti az
egyenlőtlenségeket. A szolgáltatási szektor kiterjedése a nőknek kedvez. Az egyenlőtlenség
oka lehet az adott társadalom kultúrája, a vallás (az isten férfi vagy nő). A nők részvétele a
politikában igen alacsony = közéleti patriarchátus. A skandináv országokban jobban
érvényesülnek a női jogok, a mohamedán országokban erős a férfiuralom.

Magyarországi helyzet
Nők: szocialista korszakban majdnem teljes körű foglalkoztatás, ez a rendszerváltás után
csökkent. A munkanélküliség a férfiaknál nagyobb. A foglalkoztatás-csökkenés nem sújtotta
jobban a nőket. A nők között több a szellemi, többségben vannak a kereskedelemben és a
szolgáltatásokban, kisebbségben az építőiparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban és az
iparban. Kevés a szakmunkás és a vezető, több a betanított munkás. Kevés bányász, kohász,
kőműves, mérnök és járművezető, sok óvónő, tanító, tanár, gyógyszerész, számviteli
foglalkozású és pénztáros. Ált. azonos férfi és nő orvos és egyetemista van. Főleg nők végzik
a háztartási munkát, ezért többet dolgoznak. A társadalom létfeltételeinek megteremtése és
reprodukciója a nőket jobban terheli. A nők halandósága ennek ellenére kedvezőbb: átlagosan
9 évvel tovább élnek (jobb az alkalmazkodóképességük).

Társadalompolitika
A nők hátrányainak mérséklési lehetőségei: a lányok iskolai végzettségének emelése a
fiúkéhoz hasonló szintre már megtörtént nálunk. Azonban míg a középfokú végzettségűek
közül a fiúk inkább szakmunkások lesznek, a lányok között sok a betanított munkás. A
fizetésbeli és előrejutási egyenlőséget nehéz megteremteni, viszont segíthet az óvodai ellátás,
a részmunkaidős foglalkoztatás és a háztartási robotgépek.
 10. fejezet
Faj, nemzet, etnikai csoport, kisebbségek

Alapfogalmak

Faj, rassz

Fajnak nevezik az emberek olyan csoportját, amelyet biológiailag örökölt testi jellemzők,
elsősorban bőrszín alapján különítenek el. A magyar nyelvben két, egymástól lényegesen
eltérő fogalom megnevezésére szokás használni, ezek az angol „species” /a biológiai
értelemben vett faj, amelyek a fajon belül szaporodóképesek/ és a „race”, melyet magyarul
rassznak, vagy fajtának szoktak mondani.

Fajnak szokás tekinteni a köznapi szóhasználatban a feketéket, a sárgákat, és a fehéreket. A

fizikai antropológia nem a bőrszín, hanem több testi jellemző alapján különböztet meg három
nagy emberi rasszt: a kaukázoid, a mongoloid és a negroid rasszt. Ezeken belül több alrassz
van, például a kaukázoid rasszon belül a az alpesi, a mediterrán és a hindu alrasszok.

Nemzet

A nemzet azokból áll, akik egy nemzet tagjának tartják magukat és akiknek közös a nemzeti
identitásuk. A nemzeti indentitás ideáltípusa magába foglalja a közös nyelvet vagy
nyelvjárást, a közös kultúrát, a szokásokat, a közös történelemre vonatkozó emlékeket és a
közös lakóterületet. A nemzet fogalmához általában hozzátartozik, hogy létezik egy állam,
mely ennek a nemzetnek az állama.

Meg szokás különböztetni az állampolgárságon alapuló „francia” nemzetfogalmat és a

„német” kulturális nemzetfogalmat. Az első szerint a nemzet tagja mindenki, aki az adott
állam polgára. A második szerint a nemzet tagja az, aki a nemzet nyelvét beszéli és a nemzeti
kultúrához tartozónak vallja magát.

Nemzeti és vallási kisebbség, etnikai csoport

A nemzeti kisebbség egy adott társadalom azon tagjainak a csoportja, akik nem a többségi
nemzettel identifikálódnak, hanem egy olyan másik nemzettel, melynek van állama vagy egy
olyan nemzetnek tartják magukat, melynek nincs ugyan állama, de saját állam létrehozására
törekszik.

Etnikai csoportnak nevezzük az adott társadalmon belül azoknak a csoportját, akik olyan
közös kulturális identitás tudatával rendelkeznek, mely elkülöníti őket a többségtől vagy a
többi etnikai csoporttól. Az etnikai csoport kevésbé különül el a többségtől, mint a nemzeti
kisebbség. Vallási alapon is elkülönülhet valamely kisebbség a társadalmon belül.

Rasszizmus, etnocentrizmus, nacionalizmus

Rasszizmusnak nevezzük azt a felfogást, mely szerint az a faj, melyhez az adott ember
tartozik vagy amelyhez tartozónak vallja magát, magasabb rendű, mint a többi faj, pld.
erkölcsösebb stb. Sok kutatást végeztek a fajok közti genetikai különbségekről, de nem
bizonyított, hogy a fajok között ilyen különbségek lennének.
Az etnocentrizmuson azt a felfogást értik, hogy a saját etnikai csoport vagy nemzet
magasabb rendű, mint a többiek.

A nacionalizmus fogalma nem terjedt el annyira. Ennek a fogalomnak nincs elfogadható

definíciója. Az embert alapvetően jellemzi, hogy a csoporton belüliekkel szimpatizál, a
csoporton kívüliekkel szemben közömbös. A csoporton belüliség érzése kisebb vagy nagyobb
mértékben létezik a nemzeti közösségeken belül. A nemzet tagjai között megvan a „csoporton
belüliség” érzése, azaz a nemzettudat.

Súlyos veszélyekkel jár az, ha a nemzei összeartozás érzéséből a más nemzetekkel ,nemzeti
kisebbségekkel, etnikai csoportokkal szembeni ellenségesség érzéssé válik. Ez az agresszív
nacionalizmus.

Előitélet, sztereotípia, diszkrimináció

Előitéletnek nevezik a valamely csoport tagjaival szmbeni negatív érzelmi viszonyulást,

amely azon alapul, hogy ezek az emberek a csopot tagjai. Lehet pozitív előitéletről is beszélni.
A sztereotípia torzításon , túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések,
előítéletek együttese valamely csoporttal szemben.

A diszkrimináció egyes emberek hátrányos kezelése, azon az alapon, hogy azok valamely
meghatározott csoport tagjai.

Pl. a többségi csoport piszkosnak, erkölcstelennek tartja valamely kisebbség tagjait /ez a
sztereotípia/, ezért nem kíván velük érintkezni /ez az előitélet/, ennek következtében nem
alkalmazza őket munkásként a munkahelyeken /ez a diszkrimináció/.

Módszerek

Nincsenek egységes szociológai módszerek a nemzeti érzés kutatására. A kutatás során a

kegkülönfélébb kérdéseket szokták feltenni a nemzet témakörével kapcsolatban, de a kapott
válaszok nagymértékben függnek attól, hogy hogyan teszik fel a kérdéseket. Az előitéleteket
attitűd kérdésekkel szokták vizsgálni. A sztereotípiákat az egyes csoportok tagjainak pozitív
és negetív tulajdonságaira vonatkozó nézetek alapján szokás vizsgálni. A diszkrimináció
kutatására a rétegződéskutatás módszereit használják fel.

Elméletek

A nemzettudat kialakulása

Vitatott szociológiai és történettudományi kérdés, hogy a nemzettudat mikor alakul ki. A

nemzettudat erőssége és megjelenési formái korszakonként és tásadalmanként nagyon
eltérőek. Nincs jele annak, hogy a nemzettudat eltünőben lenne a fejlett társadalmakban.

Az agresszív nacionalizmus kialakulásának okai:

Fontos kérdés, hogy mikor megy át a nemzettudat agresszív nacionalizmusba. A kisebbséggel

szembeni agresszió érzésének megerősödését segíti elő, ha az adott társadalmon belül
valamely kisebbség valahogyan kiemelkedő helyzetben van pl. gazdagabb.
Az előítéletes godolkodás és a diszkrimináló viselkedést okozó tényezők:

Ez olyan egyéneknél erősödik meg, akik súlyos frusztrációkat szenvedtek, sikertelenek voltak
és ennek okát másokra akarják hárítani.

Az autoritáris személyiségű emberek hajlamosak az előítéletes gondolkodásra és az agresszív

viselkedésre más csoportokkal szemben. Mindez meghatározott nevelési gyakorlat
eredménye.

Az előítéletek és a diszkrimináció hatalmi és anyagi érdekeket szolgálnak. Azok hirdetnek

negatív előítéleteket, akik hatalmukat akarják növelni a kisebbség elnyomása révén. /a
zsidóság elleni diszkrimináció/

Az előítéletek és a sztereotípiák az emberek viselkedésébe be vannak ágyazva és a

szocializáció útján sajátítják el. Mindezek tehát nem a természettől adottak, hanem
tanulhatóak. A társadalom kultúrájától függ, hogy kikkel szemben vannak előítéleteink és
kikkel szemben alkalmazunk diszkriminációt.

Nemzetközi tendenciák

A feketék helyzete a USA-ban

A feketék helyzete javult a Kennedy-féle „harc a szegénység ellen” és a Jonhson által

meghirdetett „nagy társadalom”-programok megindulása után. Ezeknek az volt a céljuk, hogy
a feketék hátrányos helyzetét mérsékeljék. Ennek hatására kialakult egy fekete középosztály,
emelkedett egy részüknek az iskolai végzettsége és több fekete került magasabb pozícióba. A
kezdezi javulások után hanyattlások következtek be, ezáltal a feketék helyzete még
reménytelenebbé vált.

A multikulturális társadalom

A multikulturális társadalom fogalma azt sugallja, hogy a modern társadalmakban különböző

kulturákhoz tartozók élnek együtt és kell, hogy békésen működjenek.
Az autoritárius semélyiség
Ez az antiszemitizmus társadalmi és lélektani alapjait próbálta feltárni.

Adorno megalkotta az „F”-fasizmus skálát, mely azt mérte, hogy a megkérdezett személy
mennyire hajlamos fasiszta és antiszemita nézeteket vallani.

Az F-skála szerint a fasiszta személyiséget a következők jellemzik:

- Elfogadja a konvencionális értékítéleteket

- Alárendeli magát a vezetőnek
- Agresszív azokkal szemben, akik nem hajlandóak magukat alávetni a vezetőknek
- Idegenkedik a gazdag érzelmi élettől
- Hajlamos a merev gondolkodásra
- Nagyra értékeli a férfiasságot, az erőt
- Embergyűlölő, az embert alapvetően rossznak tartja
- Hajlamos azt hinni, hogy a társadalomban vad és veszélyes erők uralkodnak
- Igen nagy figyelmet fordít a szexulitásra

Eszerint az antiszemitizmus alapja egy bizonyos személyiségtípus, amelyet autoritárius

személyiségnek neveznek. Ennek a kifejlődésének az oka a gyermkkori család sajátos
nevelési stílusa. Egy ilyen családban kevés az érzelmi melegség és az apa rideg. A gyermek
idealizálja az apát, és ezt az ellenségességet hajlamos kivetíteni bizonyos emberekre.

Magyarországi helyzet

A roma kisebbség helyzete

A mai magyar társadalomban a legnagyobb diszkrimináció által veszélyeztetett csoportja a

romák.

Magyarországon két jelentős cigányvizsgálatra került sor, ezekben a vizsgálatokban azokat a

személyeket tekintettek cigánynak, akiket a környezetük annak mondott. Mndkét vizsgálat azt
állapította meg, hogy a cigány etnikumhoz tatozók az átlagnépességnél jóval hátrányosabb
helyzetben vannak. A hátrányok növekedésének egyik fő oka az, hogy a romák közül sokkal
kevesebben rendelkeznek kereső foglalkozással, és sokkal többen veszítették el
munkahelyüket. Mivel a cigány etnikumhoz tartozó háztartásokban az átlagosnál jóval
kevesebb a rendszeres munkahelyi keresettel rendelkezők aránya és mivel a gyerekszám
magasabb a roma családokban, így az egy főre jutó jövedelem átlaga messze elmarad az
országos átlagtól. A cigány etnikumnak sokkal nagyobb része él a szegénységi küszöb alatt. A
munkanélküliség és a szegénység az átlagosnál jóval tartósabb náluk. Mindezek miatt
növekszenek az előítéletek és a sztereotípiák a cigányokkal szemben.

Társadalompolitika

Az előítéletek befolyásolása kormányzati eszközökkel kockázatos vállalkozás. A nemzeti

összetartozás elősegíti a társadalom konfliktusmentesebb működését. A kisebbségekkel
szembeni előítéletek politikai célú felszítása végzetes következményekhez vezethet.
 11. fejezet
Család

Csoport: az emberek között interperszonális és tartós kapcsolatok alakulnak ki. A

társadalom alapegysége, alapszintje. Max. 20 fős csoportok, ezt az egyén aránylag átlátja,
kapcsolatok alakulnak ki. (lehet pozitív és negatív kapcsolat is. )
Az egyének olyan együttese, amelyeket közös ismertetőjegyek jellemeznek. (pl. közös
tulajdon, kölcsönös függőség, közös cél, közös szabályok. ) Az egyén és a társadalom között a
csoport közvetít.

A csoport lehet:
1 formális: eg célra jönnek össze, külső szabályai, kívülről irányított vezetője van.
Kívülről hozzák az érték – és normarendszert. Formálisan zárt csoport: szekta,
formálisan nyitott csoport pl. főiskola
2 informális: saját akaratukból jönnek össze, elfogadják a vezetőt, maguk alkotják a
szabályokat, az érték – és normarendszert. Informálisan zárt csoport pl. egy szekta,
informálisan nyitott csoport pl. egy baráti társaság

További csoportosítása:

1 Mikrocsoport vagy Kiscsoport: a társadalomban vannak, az egyén nem igazán

számít, önmagát kiscsoportokon belül tudja megvalósítani. 5- 40 fő. Az emberek itt
ismerik egymást. Kiscsoport pl. a család.
2 Makrocsoport vagy nagycsoport: a társadalmi struktúra csoportjai, vagyis: rétegek,
osztályok, nagycsoportok. (pl. faluközösség, vallási csoport).
3 nyílt csoport: könnyű a csoportba bekerülni, majd onnan kikerülni, akkor lépek be-és
ki, amikor akarok
4 zárt csoport: nehéz bejutni, és nehéz kikerülni a csoportból (pl. baráti társaság,
szekta), szinte elszigetelik magukat a társadalom többi részétől
5 elsődleges: a személyiségének minden részét, oldalát beleviszi az egyén, értelmi,
érzelmi életet él (pl. család)
6 másodlagos: csak egy bizonyos részét viszi be a személyiségének , életének
csak bizonyos szakaszát tölti ott az egyén. (pl. csak a szaktudás, vagy csak az
érzelmek, …)
7. Vonatkozási – referencia csoport: kortárscsoport, az ember nagyon szeretne
bekerülni, sokat felad elveiből a csoportba való bekerülés érdekében.
(kompromisszumot köt.) A cél az, hogy ne közösítsék ki. Kontroll szerepe van, minél
több vonatkozási csoport tagja az egyén, annál elfogadottabb ember
8 Tömeg: Sok ember tömeget alkot. Nem alakul ki közöttük interperszonális
(személyek közötti) kapcsolat, időszakos eseményre gyűlnek össze. Valamilyen cél
érdekében egyesülnek, majd feloszlanak.

A kiscsoportok funkciói az egyén életében:

- biztonságot ad az embernek
- közönséget ad, visszajelzés
- kontroll – szerep

Az egyén akkor él konform életet, ha sok kiscsoportnak a tagja.

Család: a szociológiában olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait vagy házassági
kapcsolat, vagy vérségi kapcsolat köti össze.

Három változata lehet:

- házaspár
- házaspár gyermekkel ezt nevezzük családmagnak
- egy szülő gyermekkel
Arisztotelész foglalkozott a családdal, működőképes egységnek nevezte. A családban
minden csoport szerepel.

A család funkciói:

1945 Termelési funkció: közösen termelik meg a család fennmaradásához szükséges

anyagi javakat
1946 Fogyasztási funkció: a megtermelt javak fogyasztása (étkezés, kirándulás,
vásárlás, szórakozás, …)
1947 Szocializációs funkció: a gyermek szocializációja
1948 Reprodukciós funkció: „szexuális” funkció
1949 Felnőttek pszichés védelme: hangulati keret, ahol az embernek nem kell a külső
ingereket bevinnie („hagyjatok békén” állapota)

Háztartás: együtt lakó, és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó emberek

csoportja, akik nem szükségképpen rokonok.

Házasságkötés: az a cselekmény, amellyel a felnőttek házastársi kapcsolatot létesítenek

egymással. Szociológiai tekintetben az együttélés is házasság. (Tilos a vérrokonság!)

Fajtái:

1 Monogám: 1 férfi + 1 nő
2 Poligám: 1 férfi + több nő
3 Csoportházasság: több férfi és több nő
4 Ma már néhány országban elterjedt az azonos nemű felnőttek házasságkötése

Endogámia: Törzsön, falun belüli házasságkötés

Exogámia: csoporton kívüli házasságkötés
Homogámia: egy adott társadalmi osztályon, felekezeten belüli házasságkötés
Heterogámia: más – más osztály tagja a férj és a feleség.

Válás: a házasság felbontása, a két házastárs különválása. A házasság megszűnik, ha az

egyik fél meghal.

Családi állapot: nőtlen, hajadon, házas, elvált, özvegy lehet.

Magyarországi helyzet:

1 A háztartások nagysága, taglétszáma csökken

2 Emelkedett az első házasságkötési életkor
3 Gyakoribb a házasságon kívüli együttélés
 4 Emelkedett a válások száma (50%)
5 Nőtt az egyszemélyes háztartások aránya
6 Nő a házasságon kívüli szülések aránya
7 Csökken a gyermeklétszám

Magyarországon a többség (a vizsgálatokalapján) a családra vonatkozó hagyományos

értékeket fogadja el.
 12.fejezet
Oktatás
Elméletek
Az iskola szerepe: a szülök már nem képesek a gyermek munkavégzéséhez szükséges tudást
átadni, mert az ismereteik elavultak, és nem specifikusak. Az iskola szerepe ezért egyre nő. A
tudás válik a gazdasági és társadalmi fejlődés fő hajtóerejévé a posztindusztriális
társadalomban. Szükség van folytonos képzésre, felnőttképzésre. Az emberiberuházás-iskola
elmélete: a gazdasági fejlődéshez szükséges, hogy minél többen minél magasabb végzettséget
és szakképzettséget szerezzenek. Ezek kellenek a modern társadalmak demokratikus politikai
rendszerének működéséhez is. Bourdieu szerint az iskolák rejtetten kijelölik a tanulók helyét
a társadalomban, a társadalmi mobilitást csatornázzák, rejtett társadalmi diszkriminációt
érvényesítenek, ezzel megvalósítják a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését (=
társadalmi reprodukció). Miller szerint „papírkórság” jellemző: bizonyos munkakörök,
beosztások betöltéséhez egyre inkább szükséges bizonyos iskolai bizonyítványokkal
rendelkezni. Ez megakadályozza a hátrányos helyzetű tehetségesek felemelkedését. Illich
szerint az iskola a kisközösségi autonómiát ássa alá, az egyes emberek
kezdeményezőkészségét elcsökevényesítik. A jelenlegi kötelező tanterves és vizsgáztató
rendszert fel kéne váltania a saját motivációra épülő tanulásnak. 1960-as években azt
mondták, hogy az iskola csökkenti a mobilitási esélyeket, 1970-es évektől azt gondolják, hogy
ez nem igazán van így: az oktatás keveset tehet.
Kulturális töke és nyelvi készségek: a szülői házban és baráti csoportokban elsajátított kultúra
olyan meghatározó erejű, hogy egyesek szerint az iskola képtelen változtatni rajta. Ez a
kulturális örökség (nyelvhasználat, könyvek, különórák, stb.) a kulturális töke. Bourdieu
szerint ennek az átörökítése a pénztökéhez hasonló. Bernstein a nyelvi készségre helyezi a
hangsúlyt. Az otthon elsajátított nyelvi készség ui. befolyásolja a gondolkodást, a
kifejezésmódot (ezt az iskolák megkövetelik).
Öröklés: Az intelligenciahányados egy másik magyarázat szerint öröklött. USA-ban kísérlet: a
gyerekeket keverték (buszozás), hogy mindenki hozzáférjen a jobb iskolákba, és általános
iskolai előkészítő programokat vezettek be. A vita a fajok közötti állítólagos örökölt
intelligenciakülönbségek körül még mindig folyik. Az intelligenciateszt sem biztos, hogy jó.
Az öröklést nem lehet mérni, mert már magzati korban kezdődik a környezet hatása.
A meritokratikus társadalom: kívánatos. De mivel az érdem az iskolai végzettségre és az
osztályzatokra egyszerűsödik le, kérdés, hogy tényleg a tiszta jeles tanuló lesz a legértékesebb
a társadalomnak? A másfajta teljesítményeket lehetetlen objektíven mérni.

Nemzetközi tendenciák
Az iskolai végzettség és a beiskolázási arányszámok növekedése: a fejlett országokban az
1950-es évektől oktatási robbanásról beszélhetünk. A fejlett országokban az általános
iskolában a beiskolázás 100%, a középfokú oktatásban 85%-nál magasabb, a felsőfokú
oktatásban 20-40%. Az iskolai végzettség emelkedése lényegesen hozzájárult a fejlett
országok gazdasági fejlődéséhez.
Az iskolai végzettség hatása az életpályára: egyre erősebbé válik. A társadalmi származás
közvetetten érvényesül: az elért iskolai végzettség erősen függ a szülök társadalmi
helyzetétől. Kimutatható a

Funkcionális analfabetizmus: az a jelenség, hogy az egyén elvégezte ugyan az iskola néhány

osztályát esetleg a 8 általánost is, mégsem képes úgy olvasni, hogy a szöveget megértse és
nem képes mondatokat leírni. Az USA-ban a teszteredmények romlottak. Japán kezdi utolérni
az USA-t: a japán iskolákban sokkal nagyobb a verseny, a teljesítménykényszer (és sajnos a
stressz is). A tömeges iskolázás a tanár-diák kapcsolat elszemélytelenedéséhez és a színvonal
romlásához vezet. 1968-as diáklázadás: a gazdaság fejlődése nem biztosította a felsőfokú
végzettséget igénylő munkahelyek a végzettek számának azonos ütemű fejlődését. Ezért a
nagyobb iskolai erőfeszítés ellenére sem változott relatív helyük a társadalmi hierarchiában.

Magyarországi helyzet
A magyar népesség iskolai végzettsége: az adatokból úgy tűnik, hogy látványosan emelkedett.
Az oktatás kiterjesztése azonban a beiskolázási arányszámok vizsgálata szerint lelassult, sőt
az 1970-es évek végén megállt. Ennek oka a numerus clausus (zárt szám): Az
oktatáspolitika, amely az adott iskolába, vagy iskolatípusba felvehető tanulók számát, vagy
valamilyen kritérium alapján kiválasztott hallgatók arányát meghatározza. Ezt a túlképzéstől
és az ez okozta állástalanságtól való félelem miatt vezették be. A rendszerváltás után az
iskolák szabad kezet kaptak. A létszámok nőttek, de még mindig elmaradnak az európai
átlagtól. Sok tanuló elavult szakmát tanult, megszűntek a nagyüzemek oktatóműhelyei. A
GDP-ből oktatásra fordított kiadások aránya csökkenni kezdett. Az oktatás minősége jó.

Az iskola szerepe: a szülök már nem képesek a gyermek munkavégzéséhez szükséges tudást
átadni, mert az ismereteik elavultak, és nem specifikusak. Az iskola szerepe ezért egyre nő. A
tudás válik a gazdasági és társadalmi fejlődés fő hajtóerejévé a posztindusztriális
társadalomban. Szükség van folytonos képzésre, felnőttképzésre. Az emberiberuházás-iskola
elmélete: a gazdasági fejlődéshez szükséges, hogy minél többen minél magasabb végzettséget
és szakképzettséget szerezzenek. Ezek kellenek a modern társadalmak demokratikus politikai
rendszerének működéséhez is. Bourdieu szerint az iskolák rejtetten kijelölik a tanulók helyét
a társadalomban, a társadalmi mobilitást csatornázzák, rejtett társadalmi diszkriminációt
érvényesítenek, ezzel megvalósítják a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését (=
társadalmi reprodukció). Miller szerint „papírkórság” jellemző: bizonyos munkakörök,
beosztások betöltéséhez egyre inkább szükséges bizonyos iskolai bizonyítványokkal
rendelkezni. Ez megakadályozza a hátrányos helyzetű tehetségesek felemelkedését. Illich
szerint az iskola a kisközösségi autonómiát ássa alá, az egyes emberek
kezdeményezőkészségét elcsökevényesítik. A jelenlegi kötelező tanterves és vizsgáztató
rendszert fel kéne váltania a saját motivációra épülő tanulásnak. 1960-as években azt
mondták, hogy az iskola csökkenti a mobilitási esélyeket, 1970-es évektől azt gondolják, hogy
ez nem igazán van így: az oktatás keveset tehet.
Kulturális töke és nyelvi készségek: a szülői házban és baráti csoportokban elsajátított kultúra
olyan meghatározó erejű, hogy egyesek szerint az iskola képtelen változtatni rajta. Ez a
kulturális örökség (nyelvhasználat, könyvek, különórák, stb.) a kulturális töke. Bourdieu
szerint ennek az átörökítése a pénztökéhez hasonló. Bernstein a nyelvi készségre helyezi a
hangsúlyt. Az otthon elsajátított nyelvi készség ui. befolyásolja a gondolkodást, a
kifejezésmódot (ezt az iskolák megkövetelik).
Öröklés: Az intelligenciahányados egy másik magyarázat szerint öröklött. USA-ban kísérlet: a
gyerekeket keverték (buszozás), hogy mindenki hozzáférjen a jobb iskolákba, és általános
iskolai előkészítő programokat vezettek be. A vita a fajok közötti állítólagos örökölt
intelligenciakülönbségek körül még mindig folyik. Az intelligenciateszt sem biztos, hogy jó.
Az öröklést nem lehet mérni, mert már magzati korban kezdődik a környezet hatása.
A meritokratikus társadalom: kívánatos. De mivel az érdem az iskolai végzettségre és az
osztályzatokra egyszerűsödik le, kérdés, hogy tényleg a tiszta jeles tanuló lesz a legértékesebb
a társadalomnak? A másfajta teljesítményeket lehetetlen objektíven mérni
Társadalompolitika
A felsőfokú túlképzés hátrányai:
 A felsőfokú képzés igen drága, tehát veszteséget jelent, ha a végzettek nem tudnak
diplomájuknak megfelelő munkakörbe jutni.
 Akik nem jutnak értelmiségi munkakörbe, elégedetlenek lesznek.
Magyarország erősen elmaradt a nálunk valamivel fejlettebb országok iskolai végzettségi
színvonalától. Jó lenne a tankötelezettséget 16 éves korig, a munkábaállás idejéig kitolni.
Összevonhatnák a középiskolai és szakmunkás képzést, de kérdés, hogy ez nem okozza-e
majd a minőség romlását? Sokan elitiskolákat hoznának létre. Ph.D. = tudósképzés: ma az
egyetemek feladata, korábban az MTA-é volt. Az oktatás finanszírozási problémákkal küzd,
alacsony a tanárok fizetése. Megoldás: tandíj, magánegyetemek.
 16.fejezet
Kultúra, értékek és normák, szocializáció

Értékek: Olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit
tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak.
Attitűdök vizsgálata: Attitűdnek nevezik az egyénnek azt a lelki és szellemi készségét, hogy
bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Az attitűdök
hátterében értékek állnak. Az attitűd inkább konkrét helyzetre vonatkozik, míg az érték
általános kérdésekre.

Elméletek
Értékek változásának elméletei: A modern emberre a teljesítményorientáltság a jellemző. Az
1960-as évek közepe óta az értékek változására figyeltek fel a szociológusok. A fiatalok
között egyre kisebb az értéke az anyagi javaknak, karriernek és egyre fontosabbá válnak az
emberi kapcsolatok, kulturális értékek, függetlenség és szabadság.

Nemzetközi tendenciák
Az értékek változása: A fejlett országokban nagyobb fontosságot tulajdonítanak az egyéni
teljesítménynek.
Szocializáció: az a folyamat, amelynek során a megszületett csecsemő személyisége
fokozatosan kialakul és a gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket, valamint
megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést. A szocializáció nagy
része a gyermekkorban történik, de a felnőttkorban is folytatódik. Legfontosabb intézménye a
család, az iskola, a barátok és a televízió.
Szerep: Viselkedési minták, jogok és kötelezettségek. Különböző státuszokhoz különböző
szerepek tartoznak.
Státusz: a társadalomban elfoglalt pozíció. Egy embernek több státusza van párhuzamosan.
Reszocializáció: A gyermekkorban elsajátított normák és értékek helyére a felnőttkori
szocializáció során más értékek és normák léphetnek.
Internalizálás: Az a folyamat, amelyben az egyén olyan mértékben sajátítja el az értékeket és
normákat, hogy akkor is azoknak megfelelően viselkedik, ha nem számít külső negatív
szankcióra a norma megszegése esetén. Ez azt jelenti, hogy valaki belső meggyőződésből
viselkedik a normáknak megfelelően.
Életminőség: Az egyénnek az élet nem anyagi dimenzióiban való jólléte. A magas anyagi
életszínvonalon kívül lelki szükségletek kielégítése (emberi kapcsolatok) is szükséges ahhoz,
hogy az ember igazán jól érezze magát.
Jólét: anyagi javakkal való ellátottság.
Jóllét: Nemcsak anyagi javakban, hanem szellemi javakban való ellátottság. Ehhez hasonló a
boldogság fogalma.
Norma: Bizonyos viselkedési szabályok, amelyeket egy közösség vagy egy társadalom követ.
Normák nélkül a társadalom tagjai kiszámíthatatlanok lennének és ezáltal lehetetlenné válna
az együttműködés. Vannak jogi, erkölcsi, valláserkölcsi normák. A norma megszegését
mindig valamilyen szankció bünteti. Egy adott társadalomban ellentmondásosak is lehetnek a
normák. Ellentétbe kerülhetnek a különböző osztályok és más csoportok által elfogadott
normák. A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak. Különböző
társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el. Az a tény, hogy valamilyen normát
egy társadalomban elfogadnak, nem jelenti azt, hogy ez a norma előnyös.
A nevelés dilemmái: kérdés, hogy a szigorú, vagy az engedékeny nevelés-e a helyesebb,
illetve kívánatos-e, hogy a társadalom tagjai tökéletesen beilleszkedjenek a társadalomban
(konformitás). A teljes konformitás ugyanis a társadalom teljes megmerevedéséhez vezet. A
változások úgy következnek be, hogy egyesek nem konform módon kezdenek viselkedni.
Megkülönböztetünk belülről és kívülről irányítható embert. A modern tömegtársadalomban
egyre inkább eluralkodik a kívülről irányított típus, ez káros tendencia.
Az élet minőségének három dimenziója: birtoklás, szeretet, létezés, vagy önmegvalósítás. A
birtoklás szintjét méri az életszínvonal, a szeretet és létezés szintjét az élet minősége. Az
objektíven mért jelenség a jólét, a szubjektíven mért megelégedettség a boldogság. Nem az a
leginkább boldog, akinek objektív életkörülményei a legkedvezőbbek.

Nemzetközi tendenciák
Az értékek változása: A fejlett országokban nagyobb fontosságot tulajdonítanak az egyéni
teljesítménynek.
Materialista az, aki a közrend fenntartását és a infláció leküzdését tartja fontosnak,
posztmaterialista pedig az, aki az állampolgárok politikai döntésekbe való nagyobb
beleszólását és a szólásszabadságot tartja nagyon fontosnak. Kutatások szerint a 70-es évek
eleje óta a poszt-materialisták aránya minden Ny-Európai országban emelkedett. A poszt-
materialisták aránya a fiatal nemzedékekben magasabb. Magyarországon a legnagyobb a
materialisták aránya. Megkülönböztethetünk autoritárius, tekintélyelvű személyiséget és
nyitott személyiséget. Hogy ki melyik típusba tartozik, azt a végzett munka jellege erősen
befolyásolja. (önálló, felügyelt, változatos vagy rutinszerű munka)
A szocializációt befolyásoló körülmények: A legtöbb szociológus és pszichológus szerint az
engedékeny nevelés jobb, mint a szigorúbb. A legjobb a szeretetteljes, de ugyanakkor
követelményeket támasztó nevelés.
Totális intézmény: a bekerülő személy teljes személyiségének uralására törekszik. Ilyen az
elmekórház, a börtön, a hadsereg, egyes szerzetes rendek, a nemzeti szocialista koncentrációs
táborok és a szovjet munkatáborok. Sokan képesek voltak ellenállni a szélsőséges
reszocializációnak, átnevelésnek.
Az élet minőségének vizsgálata: A fejlett országokban általában a családdal a
legelégedettebbek az emberek és a közállapotok különböző elemeivel, közintézményeivel a
legelégedetlenebbek.
Magyarországi helyzet
A tradicionális értékek uralma: A legfontosabb értékek sorrendben: család, nyugalom,
megbecsülés, anyagi előrejutás, hit, szabadság és kötetlenség, hedonizmus (minden perc
szépségének kiélvezése), siker, fatalizmus (nem tőlem függ, mi történik), munka.
Az eszközértékek között előtérbe került az értelmesség, megelőzve a morális értékeket.
Normák és életminőség a magyar társadalomban: Elterjedt az a meggyőződés, hogy a siker,
előrejutás, karrier, meggazdagodás érdekében meg kell szegni bizonyos normákat. A magyar
társadalom meglehetősen elégedetlen helyzetével és kilátásaival. A családon, rokonságon és
baráti körön belül a kapcsolatok igen szorosak. Hiányzik a tágabb társadalmi környezet iránti
bizalom. Sokan állítják, hogy az életüknek semmi értelme és haszontalannak érzik magukat.
Könyvolvasás, televíziózás: A magyar emberek nem nagyon olvasnak. A leggyakrabban Jókai
Mór, Móricz, Mikszáth, Gárdonyi, Verne és Dumas műveit olvassák. A televízió gyakori
nézése, a művelődésre egyenlősítő hatással volt.

Társadalompolitika
Egy-egy társadalom értékeit nem lehet gyorsan megváltoztatni. Az értékek és az élet
minősége is a civiltársadalom intézményeiben formálódnak ki, és ott módosulnak. Kerülendő
az állami beavatkozás az értékrendszerbe.
 17. fejezet
Deviáns viselkedés

Deviancia: Normaszegő, normától eltérő, negatív megítélést jelent. Francia deviance szóból
ered, jelentése: letérés az útról. A deviancia a legrégebb idő óta kutatott terület.

Deviancia feltételei: 4 feltételnek kell teljesülnie

- súlyos normaszegés amit a társadalomban mindenki elítél
- a társadalom többsége ezt ítélje el
- tömegesen forduljon elő
- A cselekvés önmaga, vagy a társadalom felé irányuljon, és ön vagy
közveszélyes
Két nézet a devianciáról:
- semmi nem deviancia, amit tesznek, az egyéni dolog
- minden deviancia, amit a másik kárára követek el
Elméletek a devianciáról:
 biológiai: a devianciát a biológiából vezetik le, pl. gének, amelyek az alkoholizmusra
hajlamosítanak
 antropológiai: emberek adataiból próbálták levonni a devianciát (pl. Lombroso –
fejforma – bűnözők)
 pszichológiai elméletek: a pszichében keresik a deviancia kiváltó okát. Jung, Freud:
anya – gyermek kapcsolatra vezetik vissza. (pl. alkoholizmus – nem szoptatták)
Aronson szerint a társadalmi frusztráció agressziót indukál, az váltja ki a devianciát.
A devianciát 5 dologra vezetik vissza: öngyilkosság, alkoholizmus, drog, bűnözés,
mentális betegség
 szociológiai elméletek: társadalmi okai vannak, a rosszul működő társadalom
visszajelzése a deviancia.
 Kulturális elmélet: deviancia nem létezik, csak más a kultúra
 Címkézési elmélet: a bűnös az, akit a bíróság elítélt, elmebeteg az, akinek orvosi
papírja van róla, …
 Merton funkcionalista elmélete szerint a deviancia azért alakul ki, mert más az egyén
és a társadalom célja. Vizsgálta, hogy a cél eléréséhez megvan – e az eszköze.
 Van cél, de nincs eszköze : bűnözés
 Van eszköze, nincs célja: alkoholizmus
 Nincs célja, nincs eszköze: öngyilkosság
 Van célja, van eszköze: konform személyiség
 Van cél, van eszköz, de ezek társadalmilag nem elfogadottak :
terrorizmus
A deviancia egy adott hely egy adott időpontjában értékelhető, értelmezhető csak.
Deviancia funkciója a társadalomban:
 jelző funkció mivel több deviancia jelentkezik a társadalomban azt jelzi, hogy nem jól
működik.
 Összefogja identifikálja a társadalmat
 Van pozitív deviancia is, ez mindig később eldöntendő dolog pl. Jézus

Ha nem lenne deviancia, nem változna, nem fejlődne a társadalom. A deviancia az idővel
változik.
Deviancia: normaszegés. A deviancia nem szükségképpen káros. A szociológiában csak azt
tekintjük annak, ami az egyén és a társadalom számára káros.
Deviáns viselkedés: normaszegő viselkedés, vagyis azok a viselkedések, amelyek eltérnek az
adott társadalomban elfogadott normáktól. Pl. bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus,
kábítószer-fogyasztás, lelki betegségek.
Módszerek
Statisztikai mutatók: öngyilkossági arányszámok, ismertté vált bűncselekmények és elkövetők
száma, vádlottak száma, elítéltek száma,
Viktimológiai felvételek: a lakosságot kérdőívvel megkérdezik, követtek-e el ellene
bűncselekményt. Ez nagyobb a statisztikai adatok által kimutatottnál, mert pl. sok kisebb
lopást neveznek meg.
Az alkoholizmus becslési módszerei: Az orvosi definíció szerint alkoholista az, akinél már
kialakult a függőség, nem tud uralkodni ivásán (Két dolgot jelent: nem képes lemondani a
mindennapi ivásról, vagy a teljes lerészegedésről). Szociológiai értelemben alkoholista az,
akinek az életében az alkohol fogyasztása súlyos problémát okoz. A legtöbb esetben a
függőség kialakulásával együtt jelentkeznek a problémák, de olykor korábban is.
Epidemiológiai vizsgálat: olyan kérdőíves adatfelvétel, ahol a fogyasztás mennyiségére és az
alkohol okozta problémákra kérdeznek rá, ebből következtetnek az alkoholizmusra.
Jellinek-képlet: az adott évben májzsugorodásban meghaltak számának 60%-át (ezt okozza
kb. az alkohol) szorozza 144-gyel = a súlyos alkoholisták száma.
Becsülhetjük az egy főre jutó alkoholfogyasztásból a súlyos fogyasztók számát.
Epidemiológiai vizsgálatok: a kábítószer-fogyasztók számának mérésénél nagy a
bizonytalanság. Az epidemiológiai felvételnél nagyobb a letagadás esélye. A mentális vagy
lelki betegségek mérése is problémás. Az elmebetegség a legszűkebb fogalom, a mentális
betegség tág értelmű. Epidemiológiai vizsgálatnál a tünetekre kérdeznek rá.
Elméletek
A deviancia funkciói és diszfunkciói: a deviancia nem az adott viselkedés lényegéből
következik, hanem az adott társadalom értékítéletéből, az elfogadott normákból (Durkheim).
A bűnözés társadalmi haszna, hogy az elítélésen keresztül megszilárdítja a normákat és a
közösségi összetartás érzését. A teljesen konform társadalomban, ahol senki sem tér el az
elfogadott normától, minden fejlődés leáll, ezért kell a deviancia. Meg kell találni egy olyan
szabályozást, amely elég toleráns bizonyos mennyiségű deviancia elviseléséhez, de nem
engedi, hogy a deviancia dezintegrálja, felbomlassza a társadalmat.
A szociológiai elméletek jellemzői: vannak biológiai, pszichológiai, közgazdaságtani és
szociológiai elméletek. A szociológiai elméletek nem a deviáns viselkedés okait, hanem a
társadalmi gyakoriságának magyarázatait kutatják, a társadalmi okokat kívánják feltárni.
Biológiai elméletek: Korábban összefüggést láttak a koponyaalkat és az áll, valamint a
bűnözés között. Ezt megcáfolták. Nemrég kromoszóma-rendellenességgel hozták kapcsolatba,
de nem bizonyított. Az elmebetegségnél és az alkoholizmusnál lehetnek genetikai okok, de ez
sem bizonyított.
Pszichológiai elméletek: akut feszültséghelyzetre vagy az egész személyiségfejlődésre
helyezik a hangsúlyt. Frusztráció-agresszió elmélet. Az egyén a feszültségek szorításában
belemenekül a devianciába. A pszichoanalitikus elméletek a személyiségfejlődésben (szülő-
gyerek kapcsolat) keresik a deviancia okát. A pszichopata személyiségben nincsenek morális
gátlások, megértés, együttérzés, hajlamosak a bűnözésre, agresszióra.

A szocializáció zavarai
Az egészséges személyiségfejlődéshez, szocializációhoz harmonikus családi háttér és baráti
kapcsolatok kellenek. Ha ez hiányzik, az egyénnél személyiségfejlődési és szocializációs
zavarok léphetnek fel, azaz nem tudja elviselni a feszültségeket, és ez vezet devianciához.
 18.fejezet
Vallás

Alapfogalmak
Vallás: minden olyan eszmerendszer, amely az emberi és a társadalmi élet végső kérdéseire,
az élet értelmére és céljára vonatkozó válaszokat fogalmaz meg. Durkheim szerint a szent
dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok egységes rendszere. Profán mindaz, ami az adott
társadalomban mindennapos, szokásos, adottnak vehető. A szent dolgok nem hétköznapiak,
földöntúliak, meghaladják a közvetlen élettapasztalatokat.
A vallásosság dimenziói:
 Hit bizonyos vallási tételekben
 Bizonyos rituálék gyakorlása, bennük való részvétel.
 Vallási ismeretek
 Vallási élmények
 A vallás által előírt erkölcsi normák megtartása.
Egyház: Nagyobb létszámú társadalmi szervezet, a tagság nagyrészt beleszületik, elkülönült
és képzett papsága van, a tanítást és az intellektuális elemeket hangsúlyozza. Az adott
társadalom teljes, vagy majdnem teljes népessége hozzátartozik, ezáltal az egyház
összekapcsolódik az állammal.
Szekta: kisebb létszámú, a tagsághoz egyszeri felnőttkori csatlakozás, megítélés szükséges.
Többnyire nincs specializált papsága. Az érzelmi elemeket és a vallásos élményeket
hangsúlyozza. Más egyházak és szekták tagjait általában nem tartja hívőnek, ezért azok
megtérítésére törekszik.
Felekezet: Félúton van a szekta és az egyház között. Olyan egyház, amely elfogadta, hogy
több vallású társadalomban él, toleráns a többi felekezettel szemben. Felekezetek függetlenek
az államtól.
Kultusz: Olyan formátlan vallási, vagy nem vallási csoportosulást jelent, amely valamely hit,
vagy rituálé körül alakul ki.
Új vallási mozgalmak: A közelmúltban megjelent szekta és kultusz jellegű mozgalmak.
Civil vallás: Az állampolgári kultúrának vannak olyan elemei, amelyek vallási tartalmúak,
mindenki által elfogadottak, de nem kapcsolódnak egy meghatározott egyházhoz. Egy
amerikai szociológus által használt fogalom.
Fundamentalista: azok a vallási mozgalmak, csoportok, közösségek, amelyek erősen
ragaszkodnak néhány – sokszor leegyszerűsített – hittételhez, és ezeket a tételeket hajlamosak
ráerőszakolni a tágabb társadalmi környezetükre, a tételektől való eltérést, a hitetlenség
megnyilvánulásának, eretnekségnek tekintik.
Módszerek
A vallásszociológiai vizsgálatokban nem találhatunk általánosan elfogadott módszereket a
vallásosság mérésére. Gyakori a megfigyeléses módszer.

Elméletek
A vallás funkciója a társadalomban: Durkheim szerint minden társadalomnak szüksége van
rituálékra, amelyek a társadalom tagjai számára tudatosítják azokat az értékeket, amelyekre a
társadalom együttműködése és integrációja támaszkodik. A vallás a társadalom tagjai számára
valamilyen közös értelmezési terepet nyújt az élet értelméről, az értékekről, a normákról,
továbbá elősegítik a társadalmi integrációt, az összetartozás érzését, közösségeket teremtenek
és legitimálják a fennálló társadalmi intézményeket.
A gazdaság és a vallás összefüggései: Marx szerint a vallás és az egyház mindig a fennálló
viszonyok megmaradásában érdekelt erők oldalán áll, azokat szolgálja. Weber kimutatta,
hogy a vallás lényegesen befolyásolta az adott gazdasági rendszer kialakulását. Különösen
fontosnak találta a protestantizmus hatását a kapitalizmus kifejlődésére.
Bizonyos esetekben a vallás és az egyház ma is a társadalmi változás egyik lényeges
tényezője lehet.
A szekularizáció elmélete: A szekularizáció a vallás és az egyház szerepének, befolyásának
gyengülése. Az első szekularizációs elméletek szerint a gazdasági és társadalmi fejlődéssel a
racionális gondolkodás elterjedésével párhuzamosan a vallás fontossága csökkent. Majd
teljesen megszakad az emberek kapcsolata az egyházakkal, az egyház szerepe fokozatosan
megszűnik. A szekularizáción belül több, egymással csak lazán összefüggő folyamatot
különböztetünk meg.
1. a racionális gondolkodás elterjedése (a racionalitás valószínűleg nem fogja tudni teljesen
elnyomni az érzelmi elemeket)
2. a nem sajátosan vallási feladatok (államigazgatás, oktatás, betegápolás) elvégzésének
függetlenülése az egyházaktól. Ezáltal az egyházak a vallási igényeikre összpontosít-
hatnak.
3. Átalakul az egyházak szervezete, gyengül a hierarchia, erősödik a kis spontán vallási
csoportok önállósága, erősödik a laikusok szerepe a vallási tevékenységekben.
Valószínű, hogy a szekularizáció nem az egyház és a vallás elhalásához, hanem változásához
fog vezetni.
Nemzetközi tendenciák
Szekularizációs tendenciák: Az 1990-es évek nemzetközi vizsgálata szerint Svédországban és
Franciaországban a legkisebb, Írországban és az USA-ban a legmagasabb a vallásosak
aránya. A szocialista országok közül Lengyelországban a legnagyobb a vallásosak aránya.
Sok Ny-Európai országban csökken a vallásosak aránya, Amerikában a terjedés figyelhető
meg.
Fundamentalizmus: A fejlett országokban mindenütt, de leginkább Amerikában erősödik.
Új vallási mozgalmak: Pl. Hare Krisna, szcientológia. Egyes országokban a mohamedanizmus
politikai hatalomra jutott (pl. Irán). Az új vallási mozgalmak terjedésének oka lehet egy
általános kulturális, vagy értékválság, az elmagányosodás, elgyökértelenedés.
Magyarországi helyzet
A magyar társadalom felekezet szerinti összetétele: Magyarországon legtöbb a katolikus,
azután következnek a reformátusok és az evangélikusok, majd az izraeliták.
A holocaust és a kivándorlás miatt csökkent az izraeliták száma. Csökkent az evangélikusok
száma is, ennek az oka valószínűleg a németek kitelepítése és a szlovákok áttelepülése
Szlovákiába. Leginkább a magas iskolai végzettségűek között találunk felekezeten kívülieket.
Az evangélikusok iskolai végzettsége a legmagasabb a statisztika szerint.

A vallásosság változásának tendenciái: 1972-ben vallásos volt 46 %, az ezt követő években

folyamatosan csökkent az arányuk. 1978-ban 36 % jelenti a mélypontot, azután lassan
emelkedik az arány, 1990-ben már 51 %. Korábban a nők, idősek, a községi lakosok és az
alacsony iskolai végzettségűek között volt nagyobb az átlagosnál a vallásosak aránya. 1978
után a fiatalok, a nagyvárosi lakosok és a magas iskolai végzettségűek között terjedt a
vallásosság. A magyar társadalom viszonylag kicsi, de növekvő része vallásos, abban a
szigorú értelemben, hogy az egyház tanításait követi és rendszeresen jár templomba. Egy
ennél kisebb, és csökkenő rész ateista. A társadalom 70-80 %-a részben közömbös, részben
laza kötödést mutat az egyházakhoz.
Az egyéb vallásúak (szekta, kis egyház, stb.) vallásgyakorlása intenzívebb, mint a nagy
felekezetek, vagy történeti egyházak híveié. Erősen visszaszorult a régi, un. népegyházi
vallásosság, amelyben a fiatalok nagy része szinte beleszületett a gyülekezetbe. A vallási
tételeket egészen kevesen ismerik a vallásosak közül. Az ateisták tudása is gyenge.

Társadalompolitika
Az államnak és az egyházaknak eltérő a funkciója, ezért mind az állam, mind a vallás számára
hátrányos, ha az állam bele kíván avatkozni az egyházba. A szocialista korszak bizonyítja,
hogy káros, ha az állam megpróbálja a vallásosságot visszaszorítani, és az ateista ideológiát
terjeszteni. Az állam politikai szerepe, hogy megteremtse a lehetőséget a vallásgyakorlásra.
Az államnak el kell döntenie, hogy mely vallási mozgalmak sérthetik az alapvető emberi
jogokat.
 19.fejezet
Társadalmi változás

Alapfogalmak
Társadalmi változás
A változást úgy lehet definiálni, mint a társadalom szerkezetének, intézményeinek, tág
értelemben vett kultúrájának változását. Ez a változás végbemehet gyorsan, lassan,
fokozatosan vagy ugrásszerűen.
Gazdasági, növekedés és fejlődés, társadalmi fejlődés

A változással rokon fogalmak a következők:

- A gazdasági növekedés az egy főre jutó GDP növekedése

- A gazdasági fejlődés a gazdálkodás hatékonyságának emelkedés
- A társadalmi fejlődés fogalomkörébe bele szokás érteni az életszínvonal emelkedését,
a városiasodást, a halandóság javulását stb.

Fejlett országoknak tekintik azokat, ahol az egy főre jutó GDP magas, fejlődő országoknak
azokat, ahol az egy főre jutó GDP alacsony.

Jólét, életminőség

A jólét sokdimenziós fogalom a jövedelmen és a fogyasztáson kívül beletartozik az egészségi

állapot a műveltség stb.

Az életminőségen egyesek az emberi élet nem anyagi dimenzióit értik, mások az egyéni és
nem anyagi dimenziójával való elégedettséget értik.
Allardt életminőség-deffiniciója szerint az embernek 3 féle alapvető szükséglete van:

- A jólét birtoklási dimenziója /az anyagi javak megfelelő színvonala/

- A jólét szeretet dimenziója /a jó emberi kapcsolatok/
- A jólét létezés dimenziója /a saját élet értelméről való meggyőződés/

Gazdaság és társadalomtípusok

A kapitalista gazdaságnak két jellemzője van. Az egyik, hogy a termelőeszközök nagy

többsége magántulajdonban van. A másik, hogy a társadalom tagjainak többsége
bérmunkásként kénytelen munkát vállalni, mivel nem rendelkezik termelőeszköz-tulajdonnal.

A szocialista gazdaságnak két fő jellemzője van. Az egyik, hogy a termelőeszközök nagy

többsége állami tulajdonban van. A másik, hogy központi tervek szabályozzák a gazdaság
működését.

Az eddig leírt két tiszta típus között sokféle átmeneti típus van. Ezeket szokták vegyes
gazdaságnak nevezni.
Az ipari társadalom, olyan társadalom, ahol a foglalkoztatottak nagyobb része az iparban,
építőiparban és a közlekedésben dolgozik, és ahol a nemzeti jövedelem nagy részét ezek a
gazdasági ágak állítják elő. Ebbe a típusba tartozik a szocialista és a kapitalista társadalom.
Posztindusztriális, vagy szolgáltatási társadalomnak szokás nevezni azokat a társadalmakat,
ahol a szolgáltatások területén dolgozik a foglalkoztatottak több mint fele.

Centrum és periféria

Centrumnak vagy magterületnek nevezik azt az országot vagy országcsoportot, ahol a

gazdasági és társadalmi fejlődés megindul.

Perifériának nevezik az ezektől távol fekvő elmaradott vagy a fejlődésben az előbbiek után
kullogó területet. A kettő között van a félperiféria.

Módszerek

Csak az adott korból fennmaradt különböző dokumentumok vizsgálatára lehet támaszkodni.

Ezek lehetnek:

- hivatalos statisztika által közzétett adatok

- magánstatisztikusok adatgyűjtései
- egyházi összeírások és adatgyűjtések
- korabeli tudományos és irodalmi művek
- régészeti források

Elméletek

Rostow elmélete

Rostow a gazdasági növekedés szakaszairól alkotott elméletet.

A gazdasági növekedésnek 5 szakaszát lehet megkülönböztetni:

- Hagyományos agrártársadalom
- A fellendülés előfeltételeit megteremtő szakasz
- A fellendülés szakasza
- Az érettség szakasza
- A tömeges fogyasztás szakasza

Az ipari társadalom elmélete

Nem közgazdászok, hanem szociológusok fogalmazták nmeg az ipari társadalom elméletét.

Eszerint az iparosodás nemcsak a gazdaságot, hanem a társadalmat, a politikai rendszert és a
kultúrát is alapvetően átalakítja. Hasonlókká válnak a munkakörülmények és az élet
körülmények. Az ipari társadalom elméletének alapvető feltételezése, hogy a termelés
technológiája és szervezete messzemenően meghatározza a gazdasági, a társadalmi és a
politikai élet összes jellemzőit.
Ennek az elméletnek a folytatása a posztindusztriális társadalom elméletét. Eszerint az ipar
része a nemzeti jövedelem megtermelésében és a foglalkoztatásban egy bizonyos felső határ
elérése után csökkenti kezd, de ezzel párhuzamosan a szolgáltatások szerepe nő. Ebben a
társadalomban megváltozik az emberek életmódja, nő az életszínvonaluk, több szabadidejük
van és megnő a tudás fontossága.

A modernizáció elmélete

Parsons társadalmirendszer-elmélete adta a modernizációs elmélet hátterét. Parsons szerint a

társadalmi rendszer 4 alrendszerből tevődik össze, amely a politikai, a gazdasági, a kulturális
és a személyiségi alrendszer. Ahhoz, hogy a társadalom modernizálódjék mind a 4
alrendszerben változásoknak kell bekövetkezniük.

McClelland kutatásai szerint a modernizációhoz szükséges, hogy a társadalom tagjait a

társadalmi siker és az egyéni teljesítmény erősen motiválja.

Inkeles és Rossi 12 személyiségjellemző dimenziójában mérték a modernitást:

- Nyitottság az új tapasztalatokkal szemben

- Nyitottság a változásokkal szemben
- Vélemény a nagy társadalmi kérdésekről
- Törekvés az informálódásra
- Jelen és jövőorientáltság
- Hatékonyság
- Tervezés
- Bizalom a környező világ kiszámíthatóságában
- A technikai szakismeretek értékelése
- Magasabb aspirációk az iskolai végzettség és a foglalkozás terén
- Mások emberi méltóságának a tisztelete
- A termelési folyamatok megértése

Elias civilizációs elmélete

Elias a mindennapi viselkedés megváltozásában látta a társadalmi változás lényegét. Kutatta

többek között a mindennapi életben megnyilvánuló agresszívitásnak, az udvariassági
szokásoknak, a heves érzelmek kifejezésre juttatásának stb. évszázados változásait. Mindezek
a változások lassan és sokszor erős ellenállásba ütközve mentek végbe. A mai civilizált
embert az jellemzi, hogy szigorúan tartja magát a társadalmi udvariassági normákhoz,
tartózkodik a heves érzelmek kimutatásától, az agresszivitástól stb. Elias számára nem
egyértelmű, hogy az egyéni viselkedésnek ilyen mértékű önszabályozása nem veszélyezteti-e
a mai ember lelki egészségét.

Depedenciaelmélet, centrum és periféria

Cardoso fogalmazta meg a depedenciaelméletében azt, hogy a fejlett országok nem engedik a
fejlődőket kitörni jelenlegi függő gazdasági helyzetükből.

Wallestein centrum-periféria elmélete szerint, hogy minden világgazdasági rendszernek van

egy központja, ahol a gazdasági fejlettség a legmagasabb szinten áll és melynek
következtében nagy gazdasági , politikai és katonai hatalommal rendelkezik, a világ alárendelt
országai felett. A centrum ennek következtében képes kizsákmányolni a perifériát.

A modernizáció új elmélete

Tiryakian azt javasolta, hogy keltsék életre a modernizációs elméletet.

A modernizáció új elmélete a következőkben tért el a régitől:

- az újítások megvalósítására való képességre, és annak hiányára nagy figyelmet fordít

- nem hanyagolja el a modernizációval járó társadalmi konfliktusokat

A modernizációnak több útja lehetséges.

Forradalomelméletek

A társadalmi változásnak leggyorsabb formája a forradalom.

- Marx szerint a forradalom alapvető oka, hogy a termelőerők fejlődése előbbre halad mint
a fennálló termelési viszonyok állapota . A kizsákmányolt osztályban tudatosodik, hogy
helyzetének javításához meg kell döntenie a fennálló gazdasági-politikai-társadalmi
rendszert és ennek érdekében erőszakhoz folyamodik. Max szerint a forradalom okai a
szubjektív gazdasági viszonyokban vannak, magát a forradalmat pedig egy osztály hajtja
végre.

- Tilly szerint a forradalom a politikai akció különleges esete, melyet mind politikai
hatalom megszerzésére irányulnak.

Társadalompolitika

A szociológiának le kell mondani arról az illúzióról, hogy a társadalmak fejlődése tervezhető

és irányítható. A társadalmi változásokban szerepet játszanak a spontán folyamatok, a
társadalom belső erői és a külső feltételek.

Az állami politika az erőforrások elosztásával és a jogszabályokkal befolyásolni tudja a

társadalmi folyamatokat. A demokratikus politikai rendszerben az állami politika az
állampolgároktól függ. Ha a kormányzat nem felel meg az állampolgárok többségének, akkor
a kormányt a következő választáson le lehet váltani. A demokráciában az állampolgárok
nézetei a legfontosabbak.

Hazánkban a társadalom tagjain múlik, hogy hogyan alakul a gazdaság, az életszínvonal, az

oktatás stb. Nem lehet tudni, hogy a magyar gazdaság és társadalom modernizálása sikeres
lesz-e vagy kudarcba fullad.
 Anthony Giddens:
Szociológia

6.fejezet
Nem, és szexualitás

- A nem kifejezés többértelmű, ezért különbséget teszünk a fiziológiai és biológiai

értelemben vett szexuális jelleg és nem kifejezés között, ami kulturális konstrukció,
azaz tanult viselkedési minta.
- A nemi szocializáció csecsemőkorban kezdődik, a szülők általában eltérő módon
viszonyulnak a fiúkhoz és a lányokhoz.
- Férfiasság: a férfiaktól elvárt viselkedés jellegzetes formái bármely adott kultúrában.
- Nőiesség: a nőktől elvárt viselkedés jellegzetes formái bármely adott kultúrában.
- Testicularis feminisatio: a belső elválasztású mirigyek zavara, amely női nemi
szerveket hoz létre kromoszómáik összetételét tekintve férfi egyedekben.
- Adrenogenitalis syndroma: a belső elválasztású mirigyek zavara, amely a férfiakéhoz
hasonló nemi szerveket hoz létre olyan egyének esetében, akiknek női
hormonrendszerük van.
- Férfi-kifejezőképtelenség: férfiakban meglévő gátlás, azzal kapcsolatban, hogy
kifejezzék érzéseiket, vagy beszéljenek róla.
- A nemi identitás együtt fejlődik a szexualitás kifejezési formáival
- A patriarchátus a férfiak nők feletti uralmát jelenti. Minden ismert társadalom
patriarchális jellegű, bár a nemek közötti egyenlőségek foka és jellege igen nagy
eltéréseket mutat az egyes kultúrák között.
- Az iparosodott társadalomban a nők alulreprezentáltak a hatalommal és befolyással
járó pozíciókban. A férfiak átlagfizetése messze meghaladja a nők járandóságát.
Sokkal több nő végez részidős munkát.
- Feminizmus: a nők azon jogainak képviselete, hogy a férfiakkal való egyenlőségük az
élet minden területén biztosított legyen.
- A feminista eszmék a XVIII. Sz-ig vezethetők vissza. Az első jelentősebb feminista
mozgalom a XIX. Sz közepén jött létre, és a legfontosabb célja a nők számára a
szavazati jog megszerzése volt.
- Szüfrazsettek: A korai nőmozgalmak tagjai, egyenlő szavazati jogokért üzdöttek.
- Szexuális jelleg: A nőket és ffiakat biológiailag és anatómiailag megkülönböztető
jegyek.
- Szexuális tevékenység: szexuális örömszerzés céljából végzett tevékenység.
- A szexuális zaklatás problémája a foglalkoztatott nők igen nagy arányát érinti
közvetlenül. Az otthoni erőszak és a nemi erőszak sokkal általánosabb jelenség.
- Otthoni erőszak: a háztartás egyik tagjának a másikkal szembeni erőszakos
viselkedése.
- Nemi erőszak: Egy egyén szexuális közösülésére való kényszerítése erőszakos
eszközökkel, vagy azokkal történő fenyegetéssel.
- Szexuális zaklatás: nem kívánt szexuális közeledés egy egyén részéről egy másik felé,
amelyet az előbbi személy akkor is folytat, amikor a másik fél egyértelműen jelzi
tiltakozását.
- Jelenlegi ismereteink szerint a homoszexualitás minden kultúrában előfordul, bár a
„homoszexuális” egyén eszméje viszonylag újabb keletű fogalom. Csak az elmúlt 100
év során tekintették a homoszexualitást olyan fogalomnak, ami egy meghatározott
típusú személyhez kapcsolható.
- Heteroszexualitás: az ellenkező nem tagjaira irányuló szexuális tevékenység, vagy
érzés.
- Homoszexualitás: az azonos nem tagjaira irányuló szexuális tevékenység, vagy érzés.
- Leszbianizmus: Homoszexuális tevékenység vagy vonzalom nők között.
- A szexuális viselkedésre ma komoly hatással van az AIDS (a test
autoimmunrendszerét megtámadó betegség). Az AIDS eredetileg összekapcsolódott a
homoszexualitással, de heteroszexuális úton is terjed.
- A prostitúció fizettség ellenében nyújtott szexuális szolgáltatás. A modern
társadalmakban a protitúció különböző típusai léteznek, beleértve a férfi- és
gyermekprostitúciót. Bizonyos országokban elfogadják, míg más államokban illegális.
 16.fejezet
A társadalmi élet globalizálódása

A világ társadalmai egyre nagyobb kölcsönös függőségbe kerülnek egymással, ezt a

folyamatot globalizálódásnak nevezzük.
- Világrendszer elmélet: (Immanuel Wallerstein) az egyes társadalmak fejlődését a
globális társadalmi rendszerben elfoglalt helyzetük alapján elemzi.
- Nemzetközi munkamegosztás: a kifejezés a globális piacon egymással kereskedő
országok vagy régiók kölcsönös függésére utal.

- Imperializmus: birodalmak kiépítése a gyarmatosítás időszakában.

- A földön minden évben emberek milliói halnak meg éhezés vagy betegségek miatt. A
nyugati országok nagy tömegű élelmiszert semmisítenek meg, vagy tárolnak
meghatározatlan ideig, miközben a világ másik felén éheznek. A gazdag országok által
a szegényeknek jutatott élelmiszersegélyek igen csekélyek.
- Neoimperalizmus: Egyes államoknak más államok feletti uralma, amely a gazdasági
csere egyenlőtlen feltételein alapul.
- Három különböző elmélettípus járult hozzá a globális egyenlőtlenséghez vezető
fejlődés folyamatainak megértéséhez. Az imperializmus és a neoimperializmus
elméletei szerint e folyamatok mögöttazok az erők állnak, amelyek az ipari
vállalkozások külső terjeszkedése irányába hatnak. A függőségi elméletek azt
hangsúlyozzák, hogy az iparosodott országoknak módjukban áll meghatározni a
harmadik világ országaival kialakított kapcsolatok feltételrendszerét. A világrendszer
elmélet egy olyan centralizált világgazdasági rendszer ír le, amely összeköti a
centrumállamokat, a félperifériát, a perifériát és a külső erőteret.
- Centrum: A világgazdaság centrumát azok az országok jelentik, amelyek
előrehaladott ipari fejlődésük következtében központi helyet foglalnak el.
- Félperiféria:olyan országok, amelyek munkaerővel és nyersanyagokkal látják el a
centrumot, de saját ipari fejlődésük nem teljes
- Periféria: a világgazdaságban periférikus szerepet játszó országok, amelyek
kereskedelmükben a centrum termelő országaitól függenek.
- Külső előtér: olyan országok, amelyek sohasem épültek be a világgazdaságba.

A világ fejlődési folyamatainak fontos jelensége a transznacionális részvénytársaságok

terjeszkedése. Ezek olyan társaságok, amelyek két vagy több országban működnek, a
határokon átnyúlva. A világgazdaság országai közötti kölcsönös függőség kialakulása a
transznacionális társaságok tevékenységének eredménye.
- Transznacionális társaságok: Két vagy több országban részványtársasági formában
működő üzleti vállalkozások.
- Etnocentrikus transznacionális részvénytársaságok: az anyavállalat központjából
közvetlenül irányított transz.társ
- Policentrikus transznacionális részvénytársaságok: 2 vagy több, más-más országban
található szervezeti központból irányított transz.társ.
- Geocentrikus transznacionális részvénytársaságok: olyan transz.társ., amelynek
irányítási struktúrája globális, és nem köthető egyetlen országhoz sem.
- Piacképes termények termesztése: olyan termékek termesztése, amelyeket a
világpiacon értékesítenek, és nem a helyi lakosság fogyaszt el.
- Vertikális integráció: a transz.társ.-ok világméretű tevékenységének központosított
koordinációja.
- Koncessziós társaságok: Európai társaságok, amelyek a gyarmatosított területeken
egy adott körzetben vagy iparágban kizárólagos termelési joggal rendelkeznek.
- Újonnan iparosodó országok: a harmadik világhpz tartozó országok, amelyek az
elmúlt 2-3 évtizedben kezdték meg erős ipari háttér kiépítését.
- Bruttó nemzeti termék (GNP): egy országban az évente megtermelt érték, amit
általában egy főre kivetítve fejeznek ki.
- Agroüzleti vállalkozások: Mezőgazdasági termények gépesítésén alapuló tömeges
termelést végző társaságok.
- Függőségi elmélet: az országok egy része – főként a harmadik világban – nem képes
saját gazdasági életének fontos területeit irányítani az iparosodott országok
világgazdasági uralma miatt.
- Konglomerátumok: különféle termékek és szolgáltatások termelésével és
adásvételével foglalkozó társaságokból álló részvénytársaságok.
- Nem állami szereplők: a világrendszerben szerepet játszó, nem állami jellegű
nemzetközi szervezetek.
- Kereskedelmi hálózatok: társaságokat vagy országokat összekötő gazdasági
kapcsolatok hálozata.

A telekommunikációs technológiák fejlődése lehetővé teszi, hogy szinte azonnal

kapcsolatot lehessen teremteni a világ különböző részei között.
A szállítás fejlődése is megkönnyítette az áruk országok közötti gyakori és gyors cseréjét.
Létrejött az információs világrendszer: az információs javak termelésének,
forgalmazásának és fogyasztásának nemzetközi rendszere.
- Információs világrendszer: a kommunikáció műholdas, rádiós és televíziós
csatornákon, telefon és számítógépes hálózatokon keresztül működő globális
rendszere