1 Órai jegyzet (Nem hiszem hogy ez még fontos.

Szociológia tudománya.
A kereszténység nagy problémája, hogy nem tudja kettéválasztani a társadalmi és a biblia
szabályokat, törvényeket.
A világ az milyen is? A szociológia megpróbálja leírni a világot.
Szociológia vizsgálja:
-Norma
-Magatartásminta
-Szerepek
-Intézményrendszerek

A társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány.

Társadalom:
Közös lakóterületen élnek, akiket megkülönböztet más csoportok tagjaitól az, hogy közös a
viszonyrendszerük, intézményeik, gyakran közös érdeklődés,

Társadalom megismerhető:
-riportok, szociográfiák
-műalkotás
-tapasztalatok

Törvényszerűség kutatás
Megfogalmazódik egy probléma
Ennek elméleti magyarázatot adunk
Az elméletet összevetjük a valósággal, tudományos módszerek segítségével

Tudomány
Tudományfilozófiai kérdés, világ megismerése
Ismeretek rendszerezése
Megismételhetőség

Társadalomtudományok:

Történetírás: Ki írja, Miért írja.

Demográfia: Népesség
Politikaitudomány: Egyre többen akarnak beleszólni abba, hogy mi történjen
Közgazdaságtan: mit termelnek miért
Szociológia: miért van annyi alkoholista, bűnözés,
Szociálpszichológia:
Társadalomnéprajz:

Szociológia tárgy a társadalom egészét vizsgálja míg a többi társadalomtudományok egy részét

Módszer: Adatok gyűjt és elemzi (Pl: egy öngyilkos ember egy szám lesz az öngyilkos halmazban)

Szociológia alapvető szemlélete: Az egyén életesélyeit erősen meghatározza a társadalmi

szerkezetben elfoglalt helyzete.
Mire jó a Sz.?
Jobban megérted a társadalmad, jobban tudsz védekezni a manipulációval, demagógival,
félrevezető nézettel szemben.
Megértem, hogy a társadalom, hogyan működik és hogyan tudok változtatni rajta.
Klasszikusan bal oldalinak értelmezett tudomány mert észreveszi, hogy éheznek, stb
A Sz. Társadalmi problémák megoldását segíti elő azzal, hogy ismereteket ad a problémák
megértéséhez (Nem Ő oldja meg, csak infókat ad)
Előre jelzést tud adni a szociológia de nem varázsol.

Sz. És Politika
A szociológus lehet.
• Uralkodó tanácsadója (Az uralkodónak Bemutatja a problémákat, és megoldásokat próbál adni)
• Nép orvosa (Civil szférán keresztül keresi a megoldást)
• Tudomány főpapja (Nem foglalkozik se a néppel sem az uralkodóval, objektív ezektől)

Max Weber: Arra kell törekedni, hogy egyformán tudja használni a megállapítást a katolikus és a
kőműves.
A politikus arra törekszik, hogy hatalomra jusson,
 2. Óra
Szociológia kialakulása:

19sz. közepétől kibontakozó társadalmi, gazdasági, technikai és politikai modernizáció és

tudományos paradigmaváltások (Pl. a magyar nemzet depressziós nemzet tudattról váltani a magyar
nemzet boldog nemzet tudattra) egyik terméke és kovásza.

Felvilágosodás előtt.
Platón, Arisztotelész, VII Konstantin
• Társadalmi utópiák (Pozitív jövőkép), (disztópia = Negatív jövőkép)
Előfutárok
Saint- Simon, törvényszerűségeket keresett a társadalmak fejlődésében
Két erő mozgatja a társadalmakat:
• A megszokás ereje.
• Újításra való hajlam.
Három nagy társadalmi típus:
• Teológiai
• Katonai
• Ipari társadalom (Erre tart a fejlődés, gazdasági és társadalmi folyamatokat tervezni fogják)
Auguste Comte
-Simon titkára, egy írását sajátjaként publikál.
-Magántudósként (Nincs szponzor, ő szponzorálja magát) munkálkodott, egyetemi állást sohasem
kapott.
-Ő fogalmazta meg a Szociológia, mint önálló tudománynak az igényét, tőle származik a
“szociológia” elnevezés is (Társadalmi fizika-nak akarta nevezni)

Karl Marx
Legjobban az érdekelte, hogy mikor, minek a hatására robban majd ki a szocialista forradalom, ami
el söpri a kapitalista rendet.
Megismerte a szegénységet és a gazdagságot is.
Célja a kapitalizmus megdöntése, igazságosabb társadalmi rend.
Engels a gazdagabb
Marx és Engels
A kapitalista társadalom működését elemzi A tőke
Az egész “fejlődést” átfogó történelemfilozófia: Kommunista kiáltvány
Formáció elmélet
-szocializmus (Jövedelem a végzett munka arányában, termelőeszközök társadalmi tulajdonban,
összgazdasági terv, proletárdiktatúra)

Durkheim
Anómia- A társadalom normáinak meggyengülése,
A társadalmi jelenségek (PL: bűnözés) társadalmi funkcióit kell feltárni.

Az Alapító Atyák
Weber
1905 A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme
Legitimitás fajtái:
• Tradicionális (Pl királyi)
• Karizmatikus (pl népvezérek)
• Racionális (pl Választás, jogszabályok)

Cikk: Munkatársunktól (rendes név helyett), Hedonista, Aktivista, Magyar nemzet, (ezekről is
beszélj)
Mannheim
Szabadon lebegő értelmiség (Az ideológiáktól és utópiáktól mentesen vizsgálja a társadalmat)

Elias
Minél bonyolultabb egy társadalom annál nagyobb szükség van a működéséhez, hogy a belső gátak
tartsák vissza az embereket az erőszakos, elfogadhatatlan viselkedéstől, ne külső kényszer.
Civilizáció vs kultúra
Ang. Civilizáció: Saját nemzet dicsősége, haladás, gazdaság, vallás, erkölcs, teljesítmény,
viselkedés, folyamat eredménye, nemzeti különbségek hátterében
Ném. Kultúra: szellemi, művészi, vallási, a teljesítmény az ember része, konkrétum, nemzeti
különbségek fontosok
Mo. 100 év alatt háromszor kellett szinte a semmiből újjászületni (Évszam nem kell)
1919 Polgári köztársaság, Majd Tanácsköztársaság bukása
1945 A társadalomkritikus szociográfiai irányzat elhallgatása 19450 után
1950 ELTE Szociológiai tanszékének feloszlatása, Szalai Sándor letartóztatása 1950

(1960 után)
1970 első Mo-i szegénységszámítás (kemény István) eredmény titkos
KSH: Központi Statisztikai Hivatal.

Paradigma a szociológia történetében.

Pozitivista: A társadalmat irányító szabályok tudományos eszközökkel feltárhatók, létezik az egyéni
érzékeléstől független objektív valóság.
Hisz a megismerhetőségben

Szociál darwinista: Hisz a haladásban, evolúcióban. (erősebb legyőzi a gyengét) Van a

társadalomban fejlődés

Konfliktus paradigma: Az uralom megszerzésére és az alárendeltség elkerülésére irányuló

Marx

Szimbolikus interakcionizmus: azt nézi, hogyan változnak, alakulnak át a közös jelentések és

társdalami mintázatok a társas interakciók folyamán....
.........

Módszertani alapismeretek.
Nem árt olyan hipotézist feltenni, ami megalapozott.
Róma 1:18-23
3. Óra
Módszertani alapismeretek.

Emberi megismerés
Egy kutatás akkor igényes, ha megbízható és érvényes. Fontos, hogy megismerhető legyen
Megbízhatóság:
• Mérőeszközök
• Vizsgálatot végző személy
• A válaszadó személy
• A vizsgálat körülményei
A szociológia nem mutatja meg a jövőt (Csak következtetni és előre vetítetni)
Tévkövetkeztetések
Ökológiai: A csoport vizsgálatából nem vonhatunk le egy adott tagra következtetéseket
Individuális: Az egyén jellemzőiből nem általánosíthatunk a csoportra
Redukcionizmus: Vizsgálat körének túlzott leszűkítése.

Veszélyek a kutatásokban:
Trivialitás: köztudott és elfogadott dolog lehet, hogy téves
Kivételek: Egy valószínűség összefüggése kell minden esetben fennállnia
Emberi beavatkozás: a megfigyelt személy torzíthatja a megfigyelést
Oksági összefüggés: Az egyik oka-e a másiknak vagy az együttes előfordulásról beszélünk.

Kutatás menete:
1. Feltárás - az adatok megismerése
Elsődleges, vagy
Másodlagos adatok
2. Feldolgozás - leír, elemez, összevet, értékel
-kvalitatív
-kvantitatív
3. Értelmezés, következtetés - a feldolgozás eredményét értelmezi, következtetéseket von le.
Terepkutatás.

Társadalmi szerkezet és rétegződés

Osztály
Réteg
Státuszcsoport (Moodle)

Marx és Engels társadalami osztályokba gondolkozott (Moodle)

Társadalmi szerekezet
Max weber három dimenzió
-gazdasági dimenzió
-hatalom
-rend (megbecsülés)
Társadalmi miliő
Amikor az életmódot, kultúrát veszem figyelembe és minddenhez kapcsolódó értékrendszer jelöli ki
az ember helyét a társadalomban.

Társadalmi csoportok kapcsolata:

• Konfliktuselmélet:
A konfliktus a társadalmi fejlődés mozgató ereje
A hatalmat birtokló kénytelen hatalmát legitimizálni
• Harmóniaelmélet
A tagok együttműködése jellemzi
Mindenkinek előnyös az együttműködés
• Csereelméletek
Társadalom tagjai egymással javakat cserélnek
Bourdieu: 3 féle tőke
• Inkorporált: Amikor megtanultál egy idegen nyelvet, vagy megtanultad használni a gépet (ez
nem elvehető)
• Tárgyiasult (Szótár, festmény, telefon)
• Intézményesült (Oda írod a neved mögé, papírt szerzel valamiről,)
4. Óra
Szegénység

Megközelítések:
• Objektív jellegű (létminimum, fogyasztói kosárral)
• Relatív típusú (egyenlőtlenségi kérdés)

Decilis (Jövedelmi tized)

Klasszikus szegénység: Nem éheznek, Van lakhatás, van fűtésre való lehetőség (voltak)
Eurostat:
Város, Falu
Városi levegő szabaddá tesz

Lelki problémák. Félelmeitől szorongásaitól nem tud szabadulni 24,3 (Község)

Városökológia:
Szektorok:
• Ipari kereskedelmi lakóterületei
• Domborzat (Ny-eu-nyugat)
Több városmag
• Szegregáció, invázió, menekülés slum

1980 Szocializmusban a várossá tevő beruházásokat elhanyagolták ezért falusiasak maradtak

5. Óra
Társadalmi vándorlás.

Mobilitás:
Társadalmi: Az egyén vagy a család társadalmi kategóriák közötti mozgása.

Házassági: Házasságkötésével lép át másik társadalami helyzetbe. Pl asszisztensnő orvossal,

Nyitott és zárt társadalom:

Nyitott: Kisebb az eltérés a különböző rétegek mobilitási esélyei közt.
Strukturális mobilitás: Azoknak az aránya akik szükségképpen vltak mobilak.
Azért történt mobilitás mert gazdasági struktúrában történt változás

6.óra
Mobilitás:

Nem egy stabil dolog.

Minnél nagyobb a műveltség annál nagyobb az esély arra, hogy felfelé fog menni.

Vándorlás. (Migráció)
Olyan Lakóhely változtatás, amely településhatár átlépésével jár.

Ingázás
Az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és munkahelye.
• Napi ingázás
• Heti
• Hetinél ritkább ingázás.
Nemzetközi vándorlás (migráció)
Országhatárt átlépő (tartós) lakóhely változtatás.
Típusai:
• Etnikai migráns (Pl: Ha a zsidókat elkezdik elítélni és ott hagyom az országot)
• Gazdasági migráns (Jobb a pénz Ausztriába ezért oda megyek)
• Karriermigráns (Kötelezően elkell hagyni pl nincs meg az a technika ami kéne neked, szakmai
potenciál.)
• Családegyesítő migráns ( Pl: A nagy migráns mozgalom stb)

Vándorlásnak az alapja: Szabad helyváltoztatás joga.

Eu.-s államok 1960-as évek gazdasági növekedése - befogadóvá váltak (Európai társadalmak
öregedésére)
2015 menekülést válság meneddékkérő 177k befogadott 6db

Népesség, népesedés, egészségügy

Áttérünk a folyamatosan csökkenő lélekszámokba Mo.n

7.óra
Gender: A nő és férfi pszichológiai - szociológiai különbségei (Nadrágot hord)
Nemi szerepek - magatartások, amiket a társadalom a két nem tagjaitól elvár

Nemi identitást - mennyire tud a nemi szereppel azonosulni.

Utóserdülőkor: Posztadoleszcencia (Már nagy korú de döntéseiben és döntési képességeiben még

gyereknek számít)

Faj/ rassz
Fajok megkülönböztetése lényegében társadalmi konstrukció.

Nemzet: Azok akik egy nemzet tagjának tartják magukat.

Közös nyelv vagy nyelvjárás
Közös kultúra, szokások
Közös történelem tudat
Közös lakóterületet
Általában létezik egy állam amely ennek a nemzetnek az állama

Nemzeti kisebbség: Ez társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel
identifikálódnak hanem egy másik nemzettel, amelyen vagy van saját állama vagy szeretne.
Etnikai csoport: Olyan közös kulturális identitás tudattal rendelkező csoport, amely indentitástudat
elkülöníti őket a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól (cigányság)

Vallási kisebbbség: vallási alapon elkülönülő kisebbség

Rasszizmus: egy adott rassz képviselője (aki annak vallja magát) magasabb rendűnek tartja az adott
rasszt mint a többit.

Etnocentrizmus: Saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű, mint a többi, a saját kultúra
alapján ítéli meg a többit.

Sztereotípia: Torzításon túlzáson leegyszerűsítésen alapuló elképzelések előítéletek együttese

valamely csoporttal szemben.

Előítélet: valamely csoport tagjaival szembeni negatív érzelmi viszonyulás, alapja, hogy a csoport
tagjai

Diszkrimináció: Az egyes ember hátrányos kezelése azon az alapon, hogy azok valamely
meghatározott csoport tagja.

Neuralgikus: zsidó és roma kisebbség (Mo, problémás kisebbségek)

Poligámia: (Több feleség, Több férj)

Monogámia
Bigámia: több házastárs úgy hogy az adott vallási közösség nem engedi pl.

Háttartási formák:
Többcsaládos háztartás
Nukleáris háztartás Apa anya és vagy gyerekek.
Család: Olyan együtt élő kiscsoport amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat vagy leszármazás
(Vérségi/örökbefogadási) kapcsolat köti össze.

Család funkciói: 5
1 Termelés
2 Fogyasztás
3 Demográfiai reprodukció
4 szocializáció
5 Felnőttek pszichés védelme
Szocializáció: társadalomba való beilleszkedés folyamata, amely során az egyén megtanulja ismerni
önmagát és környezetét.

Moderinzáció: nőtt az írás-olvasás, iskolai ismeretek jelentősége, tanulóidő

LLL- Life long learning
Tudás gazdasági és társadalmi fejlődés fő hajtóeereje - információ használat.x

Gazdaság:
Homo oeconomicus klasszikus közgazdaságtan
Gazdaság formái:
Második gazdaság
Szürkegazdaság (Olyan gazdasági tevékenység amely nem kifejezetten tiltott de nem is teljesen
legális, (lakás kiadás adó nélkül)
Feketegazdaság (Egyértelműen tilos)
Fenntartható fejlődés (Hambugerkultúra, Tervezett elavulás)

Bürökrácia (olyan szervezet, amelyben az ügyintézés pontosan meghatározott szabályok szerint

történik).
Állam Az állam meghatározott területen élő népesség felett gyakorolt közhatalom

Demokrácia: Olyan politikai rendszer, ami a népnek a közügyekben való részvételre épül.
Minnél demokratikusabb annál jobban figyelembe kell venni a többség érdekét és kívánságait.

Totalitarizmus: Az élet minden területét szabályozza, Nem demokratikus jogállam, önkényuralmi

eszközöket használ, enyhe formája az autoriter rezsim.
 8.óra
Életmód

Hivalkodó fogyasztás: Gazdagok hivalkodó fogyasztással akarják megmtatni, hogy megengedhetik

maguknak a fényűzést (státusz kijelőlés)

Milliő: Az életmód és értékek alapján meghatározott társadalmi kategóriák

Praxis: Mindennapi tevékenységek plusz a cselekvő által hozzárendelt értelem.

Szabadidő: A társadalmilag kötött időn pl: munkavégzés és a testi szükségletek kielégítésén túl
fenmaradó szabad felhasználású idő.

Kultúra: Anyagi, kognitív (tudok) és normatív (norma) elemekből áll.

Szubkultúrák (társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra) életkor, etnikum, vallás alapján,
de vannak deviáns szubszkultúrák is.

Normák: Szabályok, amelyeket egy közösség vagy társdalom követ.

A deviáns viselkedés.
Deviancia: Normaszegés, Azok a viselkedések, amelyek eltérnek a társadalomban elfogadott
normáktól.

A normák inkonzisztenciája miatt azt a normaszegő viselkedést tekintjük deviáns viselkedésnek,

amely az egyén és a társadalom számára káros vagy súlyosan káros.

A deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik, hanem az adott társdalmi ítélettől

A szociológia: deviáns viselkedés társadalmi gyakoriságának magyarázatát keresi,

Főbb magyarázatok:
Anómia elmélet (Érték vesztés)

Társadalmi rendszerek:
Társadalmi változás: Az a folyamat, amelynek a következtében módosul az adott társadalmi
rendszer (csoport struktúrája, funkciói, megjelenési formája)

9.óra
Vallás

Minden olyan eszme rendszer amely az emberi és a társadalami élet végső kérdéseire az élet
értelmére és céljára vonatkozó válaszokat fogalmaz meg.

Szociológia:
Profán: Adott társdalamonban mindennapos, szokásos, adottnak vehető ( Út levelet igényelni,
játszani)

Szent: Nem hétköznapi, földöntúli meghaladja a közvetle élettapasztaltokat (Úrvacsora,)

Kultusz: Olyan lazán szerveződő vallási vagy nem valláési csoportosulás amely valamely hit vagy
rutálé körül alakul ki

Civil Vallás:Az állampolgári kultúrának vannak elemei amelyek vallási tartalmúak mindenki által
elfogadottak de nem kapcsolódnak egyházhoz.

Fundamentalista:
Erősen ragaszkodnak néhány hittétetelhez
Vallási/Szellemi irányzat mely egy alapeszmét v alapokmányt pl Korán túlzottan az alkalmazkodást
kizáó merevséggel akar érvényesíteni. Eredetileg teológiai liberalizmussal és modernizmussal
szembeszálló amerikai protestáns mozgalom.

Vallás funkciója a társadalomban: társadalomnak szüksége van a rituálékra amik tudatosítják az

értékeket.
Közös értelmezést ad az élet értelméről.
Elősegítik az összetartozás érzését.
Legitimálják a társadalmi intézményeket.

Az egyház szerepe és befolyása gyengül a gazdasági és társadalmi fejlődéssel párhuzamosan