A szociológia története

Szociológiai elméletek I. –
a szociológia kialakulása

(szellemi előzmények, előfutárok, klasszikusok,

főbb irányzatok)

Dr. Rucska Andrea

A szociológia története

• A társadalomról való gondolkodás egyidős az

emberiséggel.
• Az írásbeliség kezdetekor foglalkoztak a
társadalmi élet kérdéseivel –
–(Platón - A jó állam legfontosabb támasza a vallás, az állam élére a
leghozzáértőbb és legbecsületesebb férfiakat állítja és
–Arisztotelész – Az ember állami közösségekben élő értelmesen
beszélő lény, A nő és a férfi helye szerepe – a család és közélet
társadalmi nézetei)
• A társadalomra vonatkozó gondolatok: Hobbes,
Locke, Rousseau, Morusz Tamás, Montesquieu.
Önálló tudomány XIX. század

A gazdaságilag fejlettebb országok gyors iparosodása,

urbanizáció, gondolkodásmód változása

társadalmi problémák
is: a munkásosztály
alacsony
életszínvonala, rossz
munkakörülmények,
Az első szociológusok a problémák
felismerésére és magyarázatára bűnözés,
vállalkoztak, és a bajok megoldására alkoholizmus,
vagy enyhítésére egyesek prostitúció, stb…
javaslatokat is próbáltak kidolgozni.
A szociológia 3 nagy klasszikusa vagy
„alapító atyja”

• Marx,
• Weber
• Durkheim

A mai szociológiai irányzatok közötti

eltérések gyökereit a klasszikusok
munkásságáig vezethetjük vissza.
 ELŐFUTÁROK

• Claude Henri Saint-Simon

• törvényszerűségeket keresett
a társadalmak fejlődésében

A hátteret a francia forradalom és a

restauráció adta.
 • 2 erő mozgatja a társadalmakat:

1) megszokás ereje
(szokásokban, • 2) újításra való hajlam
intézményekben), (változtatásra irányuló
kollektív aspirációk)
. → történelemben a stabilitás
és a kritikus időszakok
váltakozása.

A fejlődés az ipari társadalom felé halad:az emberek

kormányzását felváltja a dolgok adminisztrációja → ipari társ.
elmélet 1. megfogalmazója.
Az ipari társadalomban a vezető osztály a tudósokból,
bankárokból, ipari vállalkozókból, mérnökökből áll.
 Auguste Comte
• Tőle származik az elnevezés:
SZOCIOLÓGIA
• Ő fogalmazta meg a szociológia,
mint önálló tudományág igényét.
• Szerinte a szociológiának
természettudományokhoz hasonló
tudománnyá kell válnia, mert a Ezért nevezte
magát
társadalmat determinisztikus
pozitivistának,
törvények uralják. → képes előre
és
látni a szükségszerűen tekintik még ma
bekövetkező változásokat, így a is az
feladata, hogy előremozdítsa, irányzat első
könnyebbé tegye a fejlődést. képviselőjének.
• Az emberiség fejlődésének elméletét: amelyben a
gondolkodásra és a filozófiára helyezte a hangsúlyt.

• 3 korszakot különít el: 1. teológiai

(isteni lények
beavatkozásával
2. metafizikai magyaráznak),
(elvont dolgokkal 3. pozitív
magyaráznak), (természettudományos
Módszerekkel kimutatott
törvényekkel).
Utóbbi korszakban a filozófusok és a tudósok kormányozzák a
társadalmat.
Az egyik korszakból a másikba való átmenet anarchiával jár.
Ilyennek látta saját korát is.
Cél: anarchia minél kevésbé uralkodjék el, minél rövidebb
ideig tartson.
• Segítség: szociológia tudomány
• A pozitív korszakban az ipar a legfontosabb
gazdasági ág iparosok, vállalkozók
játszanak fontos szerepet
ipari társadalom elmélet
• A pozitív vagy ipari korszakban mindenki a
neki megfelelő,megérdemelt társadalmi
pozícióba kerül
ez a társadalom igazságos.
• Comte a meritokratikus társadalom
eszméjének is előfutára.
Alexis de Tocqueville
1805-1859

• szociológus
• politológus,
• esetleg történész
• Valóságos társadalmi jelenségek (USA)
megfigyeléséből és elemzéséből, valamint
történeti-szociológiai kutatásokból (Fr. forr.
előtt és után) indult ki.
• Érdeklődésének kp: a demokrácia
(amerikai illetve a francia forradalmak
következtében jött létre, és amelynek
fenntartását és továbbfejlődését
elkerülhetetlennek tartotta.
• Szerinte a demokratikus rendszer lehet
liberális (mint Amerikában), despotikus
(mint Fro.-ban).
• Az egyenlőség (erre való törekvés): a demokratikus
társadalmak alapvető jellemzője.
• Megvalósítása: a szabadság elnyomásával járhat
mik segítik elő a szabadság megőrzését az
egyenlőséget kívánó társadalmakban.
• Az egyelőség: megszűnnek a rendek és osztályok
közötti jogi különbségek, de nem jelenti a
jövedelmek egyenlőségét.
• A társadalmi pozíciók nem öröklődnek.
• A szabadság: a hatalom törvények szerinti
gyakorlását, az önkényeskedés hiányát jelenti.
• Szükségesnek tartotta – illetve megjövendölte – a
demokrácia kiterjesztését a társadalom minden
tagjára nemi és faji megkülönböztetés nélkül.
 AZ
„ALAPÍTÓATYÁK”

Karl Marx Friedrich Engels

• tudósok,
• nagy jelentőségű politikai mozgalmakat
szerveztek.
Tudományos munkásságuk kiterjedt a
közgazdaságtanra és a filozófiára is.
Szociológiai jellegű munkáikat
3 csoportba soroljuk:

1. Az 1-1 társadalom meghatározott történeti

időszakát elemző művek (Munkásosztály
Angliában, Forradalom és ellenforradalom
Németországban, stb…)
2. A kapitalista társadalmat elemző: A tőke.
3. Az egész történeti fejlődést átfogó
történelemfilozófiai művek. (Kommunista
kiáltvány)

Ezekben a különböző művekben ua.-t a kérdést

eltérően tárgyalják (társadalom, különböző
osztályok)
• 1. Munkásságuk kp-ban a kapitalista rendszer
elemzése, ellentmondása, valamint a
kapitalizmus szükségszerű összeomlása és a
szocializmus szükségszerű eljövetele állt.
Kapitalista tár.
• Jellemzője: tőkésosztály↔munkásosztály a tőkés
kizsákmányolja a munkást.

• A munkás személyileg szabad, de megélhetése

miatt kénytelen bérmunkásként eladni munkáját
a tőkésnek, aki a termelőeszközök birtokában
van.
• 2. A kapitalista és a szocialista rendszer fogalma
az ún. formációelméletbe illeszkedik.
• Az emberiség az ősközösség után a
rabszolgatartó, a feudális, a kapitalista és a
szocialista rendszeren megy keresztül, míg végül
a fejlődés a kommunista társadalomban
csúcsosodik ki, itt a történelem véget ér.
• Marx is megkérdőjelezte a formációelméletnek
általános érvényét, amikor az ázsiai termelési
módról írt. (a termelőeszközök az állam
tulajdonában vannak, az szervezi a termelést).
• 3. A marxizmus hanyatlását az a jóslata okozta, hogy a
kapitalista társadalom után szükségszerűen következik a
szocialista társadalom.

• Tény, hogy a szocialista rendszer – Marx jóslatával

ellentétben, hogy a gazdaságilag legfejlettebb
társadalomban fog először megvalósulni a szocializmus –
külső ráhatás nélkül elmaradott, az iparosodás kezdeti
szakaszában álló országokban valósult meg.

• Bizonyos idő és fejlettségi szint után a szocialista

rendszer rendre összeomlott, és megjelent a kapitalista
típusú rendszer.

• Marx elmélete a szocializmusról politikai célokat is

szolgált.
• 4. Gazdasági válságok ismétlődő
megjelenése kapitalizmust felváltja a
szocializmus.
• A válságok megismétlődése, a velük járó
magas munkanélküliség (amely egyes
fejlett országokban jelenleg már tartósan
magas) és a leküzdésükre irányuló
gazdaságpolitikának legalább részleges
sikertelensége ma is aktuálissá teszi Marx
egyes kérdésfeltevései.
5. Munkásosztály elnyomorodása, melyről 2
féle értelemben beszél:
1) abszolút elnyomorodás elmélete (munkások
életszínvonala abszolút értelemben egyre
mélyebbre süllyed)
2) relatív elnyomorodás elmélete (a munkások
életszínvonala nem szükségképpen süllyed
abszolút értelemben, de a tőkések és a
munkások jövedelme közötti rés egyre
nagyobbá válik.)
Az elnyomorodás-elméletnek alapja az értéktöbblet
elmélet, mely a klasszikus közgazdaságtan
munkaérték-elméletén alapul
(minden áru értéke az előállításra fordított
munkával arányos).
6.A társadalmak osztályokból állnak és ezek
között konfliktus van vagy legalábbis
lehet, talán minden más gondolatánál
jobban megtermékenyítette a szociológiai
gondolkodást.
 7.
A konfliktus az emberi társadalmak lényegéhez
tartozik, sőt, a konfliktus a társadalmak
fejlődésének egyik mozgatóereje.

Ezzel szemben áll a funkcionalista irányzat vagy

harmóniaelmélet, mely szerint a társadalom
lényege a tagjai közötti együttműködés, más
szóval a konfliktus csak alkalmi üzemzavar.
 8. Elidegenedés jelensége: mely szerinte
elsősorban a munkaviszonyokban
jelentkezik.
(a bérmunkás nem érzi sajátjának munkája
termékeit a termelőeszköz a tőkés
birtokában van)
Émile Durkheim
• Elméleti síkon az integráció feltételeit kereste.
Ehhez a közös hiedelmek, érzések, értékek,
„kollektív tudat”, a társadalom tagjait összekötő
szolidaritás szükséges.

• A szolidaritásnak 2 fajtáját különböztette meg:

• mechanikus és
• szerves agy organikus szolidaritás.

• Mechanikus: a társadalom tagjai hasonlítanak,

• Szerves V. Organikus: a társadalmi munkamegosztáson alapul. A
társadalmi fejlődés fő mozgatóereje a növekvő munkamegosztás, így
a társadalom differenciálódik, ugyanakkor tagjai egyre jobban
egymásra vannak utalva szolidaritást kell érezniük.
• Nyugtalanította korának társadalmi problémái, mely problémák okát
az anómiában látta, melynek oka a társadalmi normák
meggyengülése.
• A társadalmon belüli konszenzus és szolidaritás megteremtésében
nagy jelentőséget tulajdonított a vallásnak.
Max Weber
• Elismerte a konfliktusok elterjedt voltát,
• kisebb jelentőséget tulajdonított a
társadalmi rend fenntartásának,
• a társadalmi változások érdekelték,
(a változásokban Marxnál kisebb jelentőséget
tulajdonított a forradalmaknak.)
• Marx társadalmiszerkezet-felfogását 2 további
dimenzióval egészítette ki:
• a társadalmi szerkezet differenciálódik a
gazdaság (marxi ’osztály’),
• a hatalom, az életmód és a megbecsülés
dimenzióiban (’rendnek’).

• Érzületetika: Az egyén csak a saját morális elveit

követi, nincs tekintettel a következményekre.
• Felelősségetika: Számol a következményekkel,
hajlamos olyan kompromisszumot kötni, mely
ellentétben áll etikai elveivel.
• Nem szabad kizárólagosnak lennie egyiknek
Társadalmi cselekvés 4 fajta típus weberi
megkülönböztetése:
• tradicionális,
• érzelmileg motivált,
• értékracionális
• célracionális.

• A modern társadalmakban a célracionális

cselekvés jellemző.
• A racionalizálódás megnyilvánulása a
gazdasági, társadalmi és politikai
szervezetekben a bürokratizálódás, nem
kizárólag negatív értékű.
• A szervezetek az ügyeket pontosan
meghatározott szabályok szerint intézik. A
bürokraták között munkamegosztás van,
akiket szakismeretek és pontos
követelmények alapján választanak ki.
• Tudományos munkásságának jelentős
részét a vallásszociológiai kutatások
alkotják.
A „megértő” szociológia fogalma :

a szociológusnak nem elég megismerni,

mit cselekszenek a társadalom tagjai,
hanem azt is meg kell érteni, miért
cselekszenek az adott módon.
A KLASSZIKUSOK KORTÁRSAI
Herbert Spencer
- angol szociológus, Marx kortársa.
- állami beavatkozás nélküli tőkés társadalom
- Darwin „A fajok eredetét” átültette a társadalom
fejlődésébe

Szelekció!!!
- ellenez minden szociálpolitikát→
szociáldarwinizmus

- antimilitarista, a liberalizmus szélsőségesen

individualista változatát képviseli a
szociológiában
Vilfredo Pareto

- svájci olasz
- Weberrel és Durkheimmel működött 1 időben
- Közgazdászként kezdte
- Nagy társadalomtörténeti elv megfogalmazása→vitatkozik
Marx-szal→ szerinte a történekem a hatalmi elitek
körforgásának története
- Nincs semmilyen fejlődés valamiféle jobb társadalom felé
- Az embereket irracionális ösztönök és irracionális
cselekedeteket igazoló ideológiák is mozgatják.

Racionális cselekvések-közgazdaságtan
Irracionális cselekvések-szociológia
Georg Simmel
- Marx barátja
- Utóbbi években kezdték felismerni
- - Erősen hangsúlyozta intellektuális önállóságát
- Szociológia feladata: az emberek közötti társadalmi kapcsolatok közös
formáinak feltárása
- szociológia→társadalomtudományok geometriája→
társadalomtudományok eredményeit összefoglaló tudomány lenne

„formális” szociológia híve

-„A pénz filozófiája” →pénzgazdálkodás nagymértékben megváltoztatja az

emberek közötti interakciókat (melyeket a társadalom lényegének
tekint)
- „absztrakt” kapcsolatok →rokoni és baráti kapcsolatok meggyengülnek
- Kétségek a modern társadalmi fejlődés miatt (Weber)→ a külső
körülmények tökéletesedésének ára az emberi lélek teljes elsorvadása
Ferdinand Tönnies
- Weber és Simmel kollégája
- Modern társadalomban háttérbe szorulnak
a személyes kapcsolatokon alapuló
közösségek

Szerződéseken és személytelen
kapcsolatokon alapuló társadalmi típusú
szerződések
George Herbert Mead
- alapvetően pszichológus
- szociológiai kutatások középpontjában az emberek közötti
kapcsolatok

szimbolikus interakcionalizmus
- Az egyes ember szocializációja a másokkal való
kapcsolatokon keresztül történik
- 2 féle „én”-t különböztet meg: „I” és a „me”. (a „me” a
személyiségnek az része, amely a szocializáció során
alakult ki, é amely az egyén viselkedését előírhatóvá és
konformmá teszi. Az „I” általában figyelembe veszi a „me”-
t amikor cselekszik, de nem mindig, ezért az emberi
viselkedés egy része egyedi, előreláthatatlan, innovatív.

Mivel a magyarban csak 1 „én” van, a 2 én úgy lehet

fordítani, mint „relatív én” („I”), és „felépített én” („me”).