Életmód

Életmód

 életstílus, életvitel, életvilág

 a szükségletek kielégítése
érdekében végzett tevékenységek
rendszere.

 Társadalmi elvárások rendszere.

 Az életmód kifejezéssel rokon értelmű az életstílus

(az életmód egy része, adott társadalmi körülmények

között megválasztott tevékenység, s a vele
kapcsolatos preferenciák ).
 Életvitel
(Max Weber – lebensweise- életstílus)

 Fenomenológiai szociológia – életvilág

- az élet mindazon elemei, melyeket a
társadalomban élő ember adottnak vesz:
embertársakat, azoknak a mienkhez hasonló
tudata, kapcsolatok, környezet tárgyai
 Praxis ( Bourdieu):

- egyének által végzett tevékenységek értelme

- gyakorlatban megnyilvánuló értékek, ízlések

 - Habitus:
különböző tevékenységekre való beállítódás
(attitűd)
 Az életmód vizsgálatának módszerei
 Időmérleg – a megkérdezett személyek naplót vezetnek,
mit, mikor, hol, kivel csináltak, majd ebből kiszámítják a
kategóriák ( férfi-nő, idős-fiatal, stb. ) átlagos időbeosztását.
Időmérleg 3 alapvető mutatója:
- adott tevékenységgel töltött idő (24 ó)
- adott tevékenységben résztvevők aránya
(pl. adott napon moziba jártak aránya)
- átlagos idő, akik az adott napon adott
tevékenységben részt vettek (pl. átl. tömegközl. idő, akik a
vizsgált napon tömegközlekedési eszközön utaztak)
 Háztartás statisztika – háztartások vezetik a kiadás-bevétel
adataikat, ezekből következtetnek a fogyasztási szokásokra
 Megfigyelés és élettörténet elemzés - az ember
viselkedése az „életben”
 Elméletek az életmódról
 M.Weber életmód elmélete :
az életmód különbségei differenciálják a
társadalmakat, azok szerkezetét.
- 3 dimenziós társadalomszerkezet:
életmód, megbecsülés, presztizs

- a társadalom tagjai nemcsak gazdasági helyzet

és hatalom szerint rendeződnek a hierarchiában,
hanem életmódjuk és az ennek megfelelő
megbecsülés szerint is.
 Veblen (1975) életmód elmélete :
gazdagok elkülönülésében nagy szerepe van a
hivalkodó fogyasztásnak életmódnak,
gazdagok osztály  „dologtalanok”,(leisure vagy
– szabadidős osztály)

Tagjait a hivalkodó fogyasztás jellemzi, meg

akarják mutatni, hogy megengedhetik maguknak
a fényűzést.

Cél: megmutatni, hogy a dolgozó tömegek felett

állnak
 Bourdieu (1979) életmód elmélete :

praxis - a mindennapi életmód elemei,

tevékenységek, a cselekvő számára megnyilvánuló
értelme

habitus - a mindennapi tevékenységek és

ízlésválasztások mögött meghúzódó alapvető
beállítódások, attitűdök
A társadalmi hierarchia magasabb rétegei
különleges életmódjával, szabadidős
tevékenységével, ízléssel önmagát definiálja és
különíti el.
 R. Hoggart (1975)
- munkásosztály (angol) sajátos életmódjának
kutatása (időmérleg – vizsgálatok) –
hagyományos kultúra, életmód
Vizsgálatok kérdése: magas jövedelmű
szakmunkások elpolgárosodása NEM

 Oscar Lewis (mexikói szegény családok)

– a szegénység kultúrája – sokan vitatják
(ésszerűtlen gazdálkodás, alkalmi munkák, nem
takarékoskodnak, nem gondolnak a holnapra,
családi viszonyaik zűrösek) az életmód
a szegénység újratermelődéséhez vezet
 A szabadidő szociológiája elmélet
 J. Fourastié (1960)–40.000 óra c. mű jövőképe
- társadalom tagjai heti 30 óra munka

ennyit tölt egy felnőtt ember a nyugdíjig munkával,

átl 80 éves korukig kb. 700000 órát élnek (napi 10
óra fiziológia szükséglet), a fennmaradó 370.000
óra a szabadideje – ezt hogyan használja ki

Optimista jövőkép
Kulturális, tudományos fejlődésre számított, de
kiderült a háztartási munka sok időt vesz igénybe.
 Életmódtípusok Magyarországon
 Az időmérleg vizsgálatok eredményei nagyon
sok hasonlóságot mutatnak a nyugattal, de
vannak sajátosságok.
 A ’70-es, ’80-as évek nemzetközi
összehasonlításaiból kiderült, hogy a magyarok
nagyon sokat dolgoztak.
Ez elsősorban a második gazdaságban végzett
jövedelemkiegészítő tevékenységeknek miatt
volt így.
 A munkába eljutási idő is igen magas volt, a
magas ingázási arány miatt.
 Jövedelemkiegészítő munkák, második gazdaságban
végzett tevékenységek
 Leggyakoribb a mezőgazdasági kistermelés- a lakosság
2/3-a. Egy magyar férfi napi átlagban 75 percet, egy nő 41
percet tölt el vele. Az 1968-as reformok után nő a
gazdálkodók köre.

 1978 után a mezőgazdasági kistermelés sikerén felbuzdulva

megengedték más szektorokban is (szolgáltatás, termelés).
A házi karbantartások, szerelések, lakásépítések, kaláka
jövedelemnövekedést nem, de jólétet növelő formái voltak a
második gazdaságnak.

 A szabadidő a pluszmunka miatt csökkent, elsősorban a

művelődésre fordított időből faragtak le, ezt az igényüket tv-
nézéssel pótolták (ez viszont az elmaradottabb térségekben
pozitívumként jelentkezett  kulturális különbségek
csökkentése, művelődési lehetőség azoknak, akik egyébként
nem férnek hozzá a lakóhelyükön).
 Új tendenciák

 a második gazdaságban végzett munkát sokan főállássá

változtatták (1993-ban végzett vizsgálatok)
 a főmunkaidős foglalkoztatottak száma csökkent.
 egyes szolgáltatások tért veszítettek (pl. taxisok)
 a mezőgazdasági termékek iránti kereslet csökkenése
miatt a háztájira fordított idő is csökkent.
 visszaesett a házépítés, kicsit nőtt az otthoni javítás.
 a művelődési tevékenység tovább csökkent. A nyert
szabadidő jelentős részét a tv-nézés tölti ki.
 Különbségek életmódok között
 Férfiak – nők a nőknek napi 58 perccel több a
kötött idejük (háztartásokban jelentős szerepük
van)
 Rétegek a ’70-es, ’80-as évek vizsgálatai
szerint jelentős különbségek (értelmiségnek
több szabadideje volt, a munkások fáradtak
voltak, az „alig szabadidejükben” nem volt
módjuk kulturálódni, kapcsolatokat kiépíteni ) –
ez a tendencia a ’90-es évekre megfordult 
menedzserek egyre többet, segédmunkások
egyre kevesebbet dolgoznak ).
 Szegények és romák:

- alacsony jövedelem,
- szegényes lakás és lakókörülmények, -
ésszerűtlen gazdálkodás
- szakképzetlen munkások gyakran
váltanak munkahelyet.

A cigányok a munkát, mint értéket elutasítják,

örömökben gazdag élet számukra a lényeg
(Hankiss E- Szakolczai Á.(1982)- értékvizsgálata).
 Életstílus csoportok – Utasi Ágnes - 1984
 Kolosi T. alapján életstílus 9 dimenziója:
- háztartási (étkezés, öltözködés), fogyasztás
- lakásberendezés (könyvespolc, függöny, festmény)
- lakáskultúra (lakás komfortossága, telefon)
- tárgyi környezet (bútorok állapota, könyvek)
- 2. gazdaságbeli tevékenység
- intellektuális tevékenység (Tv- nézés, mozi, könyv)
- rekreáció (üdülés, kirándulás)
- szokások (különórák, születésnapok, karácsony ebéd)
- emberi kapcsolatok intenzitása

Meghatározott pontszámok alapján: 10 életstílus

Életstílus csoportok – Utasi Ágnes - 1984

1. Elit 5.5 %
2. Intellektuális orientáció 10.7 %
3. Családorientált 7.5 %
4. Magasabban állókat követő 10.3 %
5. Tárgyorientált (fogyasztással foglalkozó) 10.4 %
6. Emberi kapcsolatokban gazdag 11.1 %
7. Emberi kapcsolatokban szegény, magányos
3.2 %
8. 2. Gazdaságban pótolja a hiányokat 17.1 %
9. robotoló 13.1 %
10. elesett, szegény 11.1 %
Ferge Zsuzsa
a társadalmi igazságosságot értékelő
átfogó uniós elemzés 2015
 nőtt a gyermeket nevelő magyar családok
nyomora,
 nem javult a nők és az idősek helyzete,
 a fiatalok kilátásai romlottak
A társadalmi igazságosság mutató
2015 –ben Európai átlag 5,63
 munkaerő-piaci mutató a közfoglalkoztatás hazai
adatai mentettek meg bennünket az utolsó
helyezéstől
 ifjúsági munkanélküliség a közfoglalkoztatás hatására
a mezőny első fele
 munkanélküliség csökkenése ellenére a jövedelmi
viszonyaink és így a fogyasztási lehetőségeink sem
bővültek észrevehetően
 télen nem engedheti meg magának a lakás megfelelő
fűtését a magyar családok negyede (a gyermekes
családok 38 százaléka)
 Életmód romlása megjelenik a gyerekek egyre
gyengébb iskolai teljesítményében
 A gazdasági válság 2008-as kezdete óta
Magyarországon nőtt a nyomor
 A gyermekszegénység mutatói már nemcsak
Szlovéniában, Észtországban vagy a cseheknél
jobbak, hanem Lengyelország is 23 százalékról 10
százalékra csökkentette a gyerekeket érintő anyagi
szegénységet.
 a gyed-extra, a családi adókedvezmény, a
lakásépítés és -vásárlás emelkedő támogatása jobb
helyzetbe hozták a középosztálybeli családokat,
 miközben a legszegényebbek megélhetése
folyamatosan romlott.
 A családi pótlék és a szociális jellegű segélyek
összege 2008 óta változatlan
  Az általános iskola tovább növeli az otthoni
hátrányokat, sokan hagyják ott idő előtt az oktatási
rendszert, sőt a 20-24 éves magyar fiatalok 20
százaléka se nem tanul, se nem dolgozik.