Szociológia,

egészségszociológia
Osztatlan tanárképzés, nappali I.évf.

helyszín: B001 Los Angeles / B002 Tokió

időpont: Kedd 11:30-13:00 / Szerda 11:30-13:00

oktató: Dr. Dóczi Tamás, egyetemi docens

e-mail: doczi.tamas@tf.hu
 Témakörök
 Mivel foglalkozik a szociológia? A szociológiai kutatás módszertana
 Az egészségszociológia tárgya, területei
 A magyar társadalom demográfiai helyzete, egészségi állapota az ezredfordulón
 A betegség és a gyógyítás társadalomtörténeti áttekintése
 Társadalmi rétegződés és egészség – egyenlőtlenségek az egészségben.
Társadalmi mobilitás, migráció.
 Életkor és egészségi állapot.
 Gender studies – a halálozás és megbetegedés nemi különbségei.
 A szocializáció folyamata. Társadalmi normák, értékek, devianciák. Az egészség,
mint érték.
 A betegek és a fogyatékkal élők társadalmi helyzete.
 Életmód, életstílus, életminőség. Különbségek a társadalmi csoportok életmódjában.
 Vallás és egészség.
 Betegszerep – Orvosszerep. Orvos-beteg kapcsolat modelljei.
 Az egészségügy, mint a társadalom egyik alrendszere. Működés és problémák.
 Társadalmi változások az ezredfordulón. A rendszerváltás és a globalizáció
folyamata, hatásai a magyar társadalomra.
A társadalmi státusz hatása az egészségbeli egyen-
lőtlenségekre a különböző életkori csoportokban
ÉLETKOR Csecse- Serdü- ifjúság Felnőtt- Időskor
mő és lőkor kor
gyermek-
kor

Egyenlőt- nagy kicsi nő nagy Csök-

lenségek ken
az
egészségi
állapotban
 Középkorúak
 Ők alkotják a társadalom gazdaságilag legaktívabb
csoportját
 Meghatározó, hogy munkaképességüket milyen mértékben
befolyásolja egészségi állapotuk
 Közép-és kelet-európai egészségi és egészségügyi
paradoxon:
 Annak ellenére, hogy az egészségügyi szolgáltatások, az
életkörülmények és a gazdasági helyzet javul, a középkorú
lakosság egészségi állapota folyamatosan romló tendenciát
mutat (Kopp- Réthelyi, 2004)
 Halálozási mutatók
 A halálozás ebben a korosztályban abszolút értékben is
magasabb, mint az 1930-as években volt, elsősorban a
keringési és daganatos betegségek „aratnak”

 A 45-64 éves lakosság halálozási adatai hazánkban komoly

területi eltéréseket mutatnak, keleti megyékben rosszabbak
a mortalitási statisztikák
 Rizikófaktorok: túlsúly
 A rossz táplálkozási szokásoknak köszönhetően a nők
csaknem fele, a férfiaknak viszont több mint 50%-a
volt 2003-ban elhízott vagy túlsúlyos

 Ennek esélye magasabbnak bizonyult az idősebbek,

az alacsony iskolai végzettségűek, a jobb anyagi
körülmények között élők, a felsővezetők és a
gazdaságilag aktívak körében

 A 30-45 évesek vélik az egészségre fordított idő

mennyiségét a legkevésbé megfelelőnek
Rizikófaktorok: stressz
 Az életkor előrehaladásával egyre nagyobb
jelentőséget tulajdonítanak a stressz negatív
hatásainak
 A tendencia érvényes az iskolai végzettség
emelkedésével is

 A stresszel való megküzdés a 30-45 éves

korosztálynak jelenti a legnagyobb
problémát
 A legaktívabb életkor, amikor a munkavégzés mellett a
családalapítás és az egzisztencia megteremtése is
komoly feladatot jelenthet a fiatal felnőtteknek

 „Szendvics-generáció”
Időskor
Közvélekedés

 Milyen reklámok / választási ígéretek szólnak az

időseknek?

 Mi ezeknek az üzenete?
 Időskor
Tények

 Az aktív életkor kitolódik (nem csak jogilag)

 A várható élettartam továbbra is nő
 Az idősek aránya szinte minden „fejlett”
társadalomban növekvőben van
 Ennek oka elsősorban a születések visszaesésével
magyarázható
 Ma már 70 év felett újabb életkori kategória jelent
meg – idős öregek
Az idősek aránya Magyarországon (60 felett)
1930 9.8%

1960 13.8%

1990 19%

2020 Kb. 25%

2050 Kb. 33%

Időskori társadalmi szerepek

 A munkával töltött időszak tovább tart, de az

inaktív időszak is hosszabb lett
 Az idősek tudása sokszor nagyon távol van a
jelenkorban elvárt / értékelt tudástól
 Az értékek is sokat változtak
 Számukra ez társadalmi elszigetelődést jelenthet
Időskori társadalmi szerepek

 A kiterjesztett családi háztartások visszaesésével

családi szerepeik is beszűkültek
 A családon belüli segítségnyújtás iránya gyakran
lassabban és fokozatosan változik meg
 Más az időhöz való viszonyulásuk is
 Mi lehet a hét legfontosabb időszaka az idősek számára?
 Mi adhat struktúrát a mindennapoknak?
Időskor és egészségi állapot
 Az életkorral az egészségi állapot szubjektív
megítélése jelentősen romlik
 A betegségek is gyakoribbak
 Az egészségi állapot fokmérői
 Kórházban / betegen töltött napok száma
 Mindennapi tevékenységek – ADL
 Fürdés, étkezés, öltözés, lépcsőzés, ház körüli mozgás

 Az idősek életmódjának legerősebb meghatározója

épp az egészségi állapotuk
Kritikus alapélmények
 Feladatok csökkenése
 Nők: özvegykor
 Férfiak: visszavonulás

 Függőségi helyzet az államtól

 Nyugdíjkorhatár, nyugdíjak mértéke
 Miközben ők ezért dolgoztak
 Egészségügyi ellátórendszer helyzete
 Egyéni gondoskodás előtérbe kerülése
Kritikus alapélmények

 Az idősek sok életmódbeli dologban nem

különülnek el a fiatalabbaktól, de ez csak a
társadalom felső rétegeiben igaz
 Uniage

 Ha a család nem tudja biztosítani az idős rokon

ellátását, formális intézményekhez fordul
A „Uniage” jelensége
 A fiatalabb generáció bizonyos aspektusokban koraérett
viselkedést tanúsít („kidult”)
 Miközben érzelmi illetve kognitív fejlettsége még nem éri el ezt a
„látszatkort”
 Az idősebb generáció infantilizálódik („overgrown children”)
„Három életkori szakasz van: a gügyögő kisbaba az egyik oldalon, a
sír szélén álló szenilis öregember a másikon, míg a kettő között a
nagy végtelen tér felnőtt-gyermekekkel, akik fizikailag kifejlettek, de
egyéb képességeiket tekintve inkább gyermekinek nevezhetők”
(Meyrowitz, 1984)
A „Uniage” jelensége
 A késleltetés, célfenntartás, mint a szocializáció során
kialakítandó kívánatos énerők helyén marad a „rögtön”,
„azonnal”
 A „@-generáció” mai fiataljai párhuzamos karriereket
szeretnének, sikert, magánéletet – mindent egyszerre,
egyetlen életbe belesűrítve
 „Reklámok tömegei győzik meg a fiatalokat a bulizás, a
gyerekesség, a »felhőtlen« élet előnyeiről (pl.: »Haverok, buli,
Fanta« helyett hallottuk már valaha is, hogy »Munka,
gyereknevelés, Fanta«?)” (Lakos, 2007)
A covid-19 világjárvány hatásai az idősekre
 A morbiditást tekintve egyértelműen a legveszélyeztetettebb
korosztály
 Ageism előretörése: életkor alapú előítéletek és diszkrimináció
 A kimozduló idősek társadalmi elítélése: „Miattuk veszett el a munkánk, ők
meg nem bírnak otthon maradni

 Social distancing mint társadalmi elszigetelődés

 Sokan egyedülállók

 Magány vs. a megfertőződés kockázatának vállalása mint dilemma

 Nyugdíj mint stabil bevételi forrás

 Ugyanakkor a kiegészítő munkavállalási lehetőségek lényegében megszűntek”
Kérdések a jövőre nézve
 Meddig hosszabbítható az élet?
 A várható élettartam folyamatosan nő a legtöbb
országban
 Mennyire egyenlők az esélyek a hosszú életre?
 Hogyan sikerül megválaszolni az európai
államoknak az öregedő társadalom problémáit?

+ milyen hatásai lehetnek a covid-19-nek a

társadalmak korfáira?