Magatartástudomány,

bioetika, orvosi szociológia

ÁFK, I. évfolyam, 2019/2020 tanév, 1. félév

Dr. Csibi Sándor, pszich.

Egyetemi adjunktus
Etika és Társadalomtudományok Tanszék
Elérhetőség: sandor.csibi@umftst.ro
Az orvosi szociológia és psziho-
szociális problematikája.
 Mi a szociológia?

• Az ipari társadalom kezdetén kialakult modern

társadalomtudomány, amely az emberi
társadalmak módszeres kutatásával foglalkozik.
• Szoros kapcsolatban áll más
társadalomtudományokkal, az antropológiával
és történettudománnyal különösen szoros a
kapcsolata.
 A szociológia által vizsgált kérdések típusai:

• Ténykérdések: pl. melyek a leggyakoribb

bűncselekmények?
• Összehasonlító kérdések: pl. milyen mértékben
különbözik az öngyilkossági ráta egyes országok vagy
társadalmi csoportok között?
• Fejlődési kérdések: pl. hogyan változtak a házassági
szokások Magyarországon az elmúlt száz esztendő
során?
• Elméleti kérdések: az empirikus (tényfeltáró) vizsgálatok
eredményeinek, azok oksági összefüggéseinek
értelmezése teoretikus kérdések felvetését és
megválaszolását igénylik, pl. igaz-e az a feltevés, hogy
csak pénzzel lehet az embereket hatékony munkára
ösztönözni?
 A szociológia fő vizsgálati területei

 Társadalmi szerkezet és rétegződés

 Életminőség, életstílus
 Területi és települési különbségek
 Társadalmi és térbeli mobilitás
 Speciális demográfiai csoportok vizsgálata
 Politikai cselekvés és politikai intézmények
 Gazdaságszociológia
 Kulturális jellemzők vizsgálata
 Demográfiai folyamatok, egészségi állapot
 Normák, értékek és attitűdök
 Csoportok és csoportközi viszonyok
 Mikrotársadalmi szolidaritás és kapcsolatrendszerek
 Szociálpolitika
 Társadalmi konfliktusok
 Az egyenlőtlenség dimenziói

Egyenlőtlenség: egyének vagy csoportok közötti különbség a

vágyott vagy a nem kívánt javak tulajdonlását illetően

• Jövedelem • Az egészségi állapot

• Vagyon
• Munkakörülmények
• Lakásviszonyok
• A lakóhely környezete
• A műveltség
• A szabadidő mennyisége
és annak eltöltésének
módja
• Minden mai társadalomban vannak szegények és
gazdagok, akik el tudják érni amit szeretnének, és akiknek
ez nem sikerül
 Egyenlőtlenségek:
 Hogyan alakul ki, mekkora, nő vagy csökken?
 Mi az oka, hogyan lehet csökkenteni?
 Az egyenlőtlenség területei

A társadalomban található főbb egyenlőtlenségek:

• politikai egyenlőtlenség
– pl. egyes csoportokat kizárnak a szavazati jogból
• jogi egyenlőtlenség
– pl. büntetőjogi felelősségre vonhatóság közötti
különbség személyek vonatkozásában
• gazdasági egyenlőtlenség
– pl. jövedelemegyenlőtlenség
• társadalmi egyenlőtlenség
Német család: 375 € 4 főre (94 € / fő) Amerikai család: 342 € 4 főre (86 € / fő)

Equadori család: 21 € 9 főre (2 € / fő) Csádi család: 0,84 € 6 főre (0,14 € / fő)
 A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÉS AZ
EGÉSZSÉG KAPCSOLATA

• Egészség-egyenlőtlenség
• Def.: az egészség disztribúciójának
egyenlőtlensége
A. Egyének közötti
B. Populáció csoportjai közötti
C. Társadalomban elfoglalt pozíciók csoportjai
közötti
“A betegség az élet sötét oldala, a kínosabbik, a
terhesebb állampolgárság. Ugyanis minden ember
kettős állampolgársággal születik, egyaránt polgára az
egészség és a betegség birodalmának. Bár mind-
annyian szívesebben használjuk az egészség útlevelét,
előbb-utóbb valamennyien rákényszerülünk, hogy, ha
rövid időre is, átlépjünk a másik királyság
állampolgárának szerepébe.”
Susan Sontag
 A gyógyítás szociológiája

• A gyógyítás szinte egyidős az emberiséggel.

• Hosszú út vezetett azonban az első gyógyfüvek
alkalmazásától és a sámánok rítusainak,
varázsigéinek csodatévő hatásától a modern
kórházakban gyógyító teamek, orvos-csoportok
működéséig.
• A gyógyító orvost mindig egy bizonyos, éppen
beteg ember egészségi állapota érdekli.
• Az idők folyamán átalakult a hagyományos orvos-
szerep és a betegviselkedés is megváltozott.
Orvosi szociológia („medical sociology”)

• Definíció: az egészséggel, betegséggel,

gyógyítással és az egészségügyi ellátással
kapcsolatos társadalmi összefüggésekkel
foglalkozó tudományág
• szakszociológia
• 3 ága létezik:
– I. Az egészségügy szociológiája („sociology
of medicine”)
– II. Az orvoslás szociológiája („sociology in
medicine)
– III. Egészségszociológia („sociology of
health”)
 I. AZ EGÉSZSÉGÜGY SZOCIOLÓGIÁJA
(„sociology of medicine”)

• Az egészségügyi intézményrendszer áll a

középpontban
– kórházszociológia (pl. a gyógyítás helyének
funkciója, ill. funkcióváltozásai)
– alternatív medicina szociológiája (pl. fitoterápia
megítélése)
– a hálapénz jelenség szociológiája
– az orvosi hivatás szociológiája (pl.
pályaszocializáció)
– egészségügyi minőségbiztosítás (pl.
betegelégedettség)
 II. AZ ORVOSLÁS SZOCIOLÓGIÁJA
(„sociology in medicine”)

• A beteget és az orvost állítja a középpontba

– betegviselkedés, betegstátusz
– betegszerep-orvosszerep
– orvos-beteg kommunikáció szociológiai
sajátosságai
 III. EGÉSZSÉGSZOCIOLÓGIA
(„sociology of health”)

• a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés
szociológiája
• a prevenció (azaz a betegségmegelőzés és az
egészségfejlesztés) szociológiája
↓
• hogyan tudjuk megakadályozni társadalmi
eszközökkel a megbetegedések kialakulását?
 Az egészségszociológia kialakulásának
társadalmi meghatározottsága

• Várható élettartam megnövekedése

• Társadalom demográfiai összetételének
változása
• Haláloki struktúrák megváltozása
• Az egészségi állapot társadalmi
meghatározottságának felismerése:
Életmód szerepe az egészségmegőrzésben
Életmód szerepe a krónikus betegségek
alakulásában
• Az egészségügyi ellátás társadalmi feladat
• Az egészségügy igénybevételének egyenlőtlen
eloszlása
• Egészségpiac térhódítása
 Az egészség szociológiai fogalma

• Egészséges az az ember, akinek az életműködései az

adott környezetben kiegyensúlyozottak, lelki élete
harmonikus és a társadalmi környezet vele szembe
támasztott elvárásainak képes megfelelni.

• Egészség-betegség közti határok elmosódnak – dinamikus

fogalom, folyamat és nem állapot
• Multikauzális
• Szerepteljesítés
• Erőforrás, nem pedig cél
• Egészség-metafora
• Társadalmi konstrukció
• Társadalmi és egyéni feladatvállalás - társadalmi bázison
alapuló individuális érték
 Mi az egészség?

• Az egészségről alkotott laikus elképzelések – kvalitatív

kutatások eredményei:

• WHO definíciója: az egészség a teljes testi, lelki és szociális

jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság
hiánya” → multidimenzionális szemlélet
 Mi az betegség?

• A betegségről alkotott laikus elképzelések –kvalitatív

kutatások eredményei:

• WHO definíciója: A testi – lelki – szellemi egyensúly

felborulása, amely akadályozza az ember mindennapos
tevékenységét és a társadalmi életben való részvételét. Az
egészség ellentéte.
• Az egészség nem állandó, hanem
dinamikusan változó állapot; magába
foglalja:
– az egészségi állapot változásait (a fejlődés
folyamata nem egyenletes, hanem
életszakaszonként alakul),
– az egészség átmeneti romlását,
– az egészség javíthatóságát, fejleszthetőségét.
Egészségdeterminánsok
 Az egészségi állapot mérése

• Morbiditás – különböző megbetegedések előfordulása és

gyakorisága
• Mortalitás – halálozási arány (várható élettartam,
halálozások gyakorisága és oka)
• Táppénzes napok száma – a munkából betegség miatti
hiányzás
• Rokkantság – cselekvés-korlátozottság mértéke
• Orvoshoz fordulás gyakorisága

A születéskor várható átlagos élettartam, a gyermek- és

a felnőtt halálozási valószínűség alapján az európai
törpeállamok a legkedvezőbb egészségi állapotú
országok a világon.
 Az orvosi hivatás a foglalkozások körében

• pervazív jellege hivatássá teszi: a személyiséget szinte

szünet nélkül normatívan meghatározza
• „az orvosi hivatás olyan, mint egy soha le nem vethető fehér
köpeny”
• gyakori jelenség az orvosok számára a szerepkényszer és
az ettől való védekezés következtében fellépő szerep-
távolítás.

Egy orvos egyszer, még orvostanhallgató korában, mikor a városban

sétált, nagy közlekedési baleset közelében haladt el. Érezte, hogy oda
kellene mennie, segítenie kellene, hisz már rajta volt a “láthatatlan”
fehér köpeny, ugyanakkor nem merte felfedni magát, mint leendő orvos.
Eloldalgott, de egész életében szégyennel gondolt vissza erre a
történetre.
 Szabadsága idején az orvosok egy része otthon hagyja orvosi táskáját,
ezzel átmenetileg felfüggesztve foglalkozási szerepét.
Az orvosok másik csoportja azonban soha meg nem válik orvosi
táskájától, állandóan készenlétben van, hátha egy helyzetben éppen
orvosként kell majd megnyilvánulnia.

• Mindkét szerepviselkedés típus az azonosulás nehézségeit,

illetve az ezzel kapcsolatos ambivalenciát példázza.
• Hogyan látja a világ az orvosokat, vagy éppen a még csak
orvosnak készülő diákot?

Egy orvostanhallgató a nyári szünetben autóstoppal utazott valahová.

Mikor beszállt az autóba, csak a nevét mondta meg a vezetőnek, és
ezután jól elbeszélgettek. A beszélgetés közepén azonban a vezető,
utasának foglalkozása után érdeklődött. Mikor az utas megmondta, hogy
orvostanhallgató, azonnal megváltozott a beszélgetés hangneme. Az
addigi barátságos légkör hirtelen tiszteletteljes távolságtartássá alakult.
 Társadalmi rendek - orvostársadalom

• Az orvosi pálya a “rendies-típusú” foglalkozások körébe

tartozik.
• Weber szerint az egy rendhez tartozókat közös életforma
(életstílus, életrend), neveltetés, hagyományok,
leszármazás jellemzi. Ennek következtében, a rendhez
tartozók viselkedését szabályozó társadalmi ellenőrzés
miatt a rendek kisebb-nagyobb mértékben zárt
közösségekké válnak.
• Azt, aki képzésénél fogva az orvostársadalomhoz tartozik,
elfogadják a „rend” tagjának. (de van, aki bele is születik a
rendbe, mint orvos-dinasztia leszármazottja, aki folytatja
elődei pályáját.) Képzése végén orvosi esküjével is hitet
tesz hovatartozásáról.
• Az orvosi hivatás gyakorlásának külső jegyei - öltözködés,
érintkezési formák -, mint bizonyos rendek esetében,
szigorúan kötöttek.
A beteg szociális környezete

Health
Educato
r
Doctor Manager

Patien
t Lab./x-
Nurse
ray
Social
worker
 Betegségmagatartás

• Bármely viselkedés, amelyet az önmagát betegnek érző

személy azért végez, hogy tisztázza állapotát, és megtalálja
a megfelelő gyógykezelést.

• Betegszerep (Parsons)

– Az állapotért való felelősség hiánya

– A szociális szerepvitel alóli felmentés
– A betegszerep nemkívánatosként való címkézése
– Orvossal való kooperáció, engedelmesség
• Szubjektíve beteg = vélt egészsége rossz, illetve
nagyon rossz
• Objektíve beteg = van krónikus betegsége és ez
kisebb-nagyobb mértékben korlátozza mindennapi
életét is
 BETEGSZEREP
Kötelezettségek
1. A betegnek fel kell keresnie az orvost.
2. A betegnek akarnia kell a gyógyulást
(együtt kell működnie az orvossal).
Jogok
1. A beteg felmentést kap társadalmi
szerepeinek teljesítése alól.
2. A beteg nem tehető felelőssé a
betegségéért.
ORVOS SZEREP
1. Technikai specificitás: az orvosnak magas
fokú tudását és szakmai hozzáértését kell
alkalmaznia a betegségre.
2. Affektív neutralitás (érzelmi semlegesség):
az orvosnak objektívnek és érzelemmentesnek
kell lennie.
3. Univerzalizmus: az orvosnak minden
beteget egyenlőnek kell tekintenie.
4. Funkcionális specificitás: az orvosi
működés nem terjedhet ki a beteg
magánügyeire.
1. A beteg vizsgálatának, a fizikai és
személyes életterébe való beavatkozásnak a
joga
2. Autoritás
3. Autonómia
 A betegszerep valósága
• A megbetegedő embernek mindenképpen számolnia kell a
szerepvesztés jelenségével. A beteggé válás azt is maga után vonja,
hogy a mindennapi életben betöltött szerepeket - elsősorban a családi,
foglalkozási szerepeket - egy időre el kell veszítenie.
• Adott esetben lehet „nyereség”, amennyiben a betegség egy nehéz
munkától való megszabadulást jelent. Jelenthet veszteséget is, ha a
beteg olyan munkát végez, melynek felfüggesztése szakmai karrierje
megszakadását jelenti.
• A kiszolgáltatottság elviselése azonban a legtöbb beteg számára a
betegszerep legnehezebb követelménye.
A szerepvesztés kialakulásához hozzájárulnak a betegszerep kötelezettségeit
formálisan, a külsőségekben is meghatározó normák. A mindennapok
biztonságának elvesztése a kórházba kerülő beteg esetében már a mindennapi
ruházat levételekor megkezdődik. Ez folytatódik a számára szokatlan -
esetenként fájdalmas - vizsgálatokkal. Sokszor testének intim részeit is érintik
ezek a vizsgálatok, ezért szeméremérzete sérül. A ruhátlanság állapota, a
meztelenség miatt emberi méltóságának tiszteletben tartása veszélybe kerül.
Életrendje megváltozik, önállósága csorbul. Elbizonytalanodik, nem tudja, mik a
helyes viselkedés elemei a megváltozott körülmények között.
 A betegség jelentései (Herzlich)

1. A betegség, mint ellenség: „megtámadott az influenza”

„levert a lábamról a betegség”.
2. A betegség, mint nyereség: másodlagos betegségelőny
3. A betegség, mint veszteség:
• konkrét: szerv, munka
• szimbolikus: örömforrás, önértékelés, szociális támasz
4. A betegség, mint büntetés: valamilyen tulajdonsága
vagy korábbi cselekedete miatt kirótt büntetés
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!