AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI

BEÁGYAZOTTSÁGA

EGÉSZSÉG ÉS TÁRSADALOM ELŐADÁS I.

2023.10.16.
 TECHNIKAI INFORMÁCIÓK

• Német Erzsébet Anita

• nemet.erzsebet.anita@semmelweis.hu
• Konzultáció: kedd 9:45-11:15, 313. szoba

• Egészség és társadalom: előadás és szeminárium

• számonkérés: előadás ZH + szeminárium projektmunka
• ZH időpontja: november 20-i héten az utolsó szemináriumi alkalmon
•
 10.16. Az egészség és betegség felfogásának modern koncepciói. Az
egészség meghatározásának szociológiai megközelítései. Az egészség- és
betegségfogalmak típusai. Modernitás, globalizáció és egészség. A
biomedikális modell és kritikája. Egészség és társadalom: az egészségi
állapotot meghatározó társadalmi tényezők 1.
10.30. Egészség és társadalom: az egészségi állapotot meghatározó
társadalmi tényezők 2. Egészség és társadalmi egyenlőtlenségek. Egészségi
állapot mutatói, meghatározottsága térben és időben. Az egészségi állapot
mérése, morbiditás, mortalitás, demográfia. Egészség és kultúra
összefüggései. Egészségkultúra, egészségmagatartás és életmód.
11.06. A magyar társadalom egészségi-állapot jellemzői, ezek társadalmi
gyökerei és következményei. A társadalomszerkezet, mobilitás,
TEMATIKA egyenlőtlenség dimenziói. Szegénységelméletek. Az egészség és társadalmi
státusz. Az egészség mint társadalmi tőkefajta összefüggései más
tőketípusokkal.
11.13. A szociálpolitika fogalma, értelmezése, elméleti-,
társadalomfilozófiai háttere és alapértékei. A szociálpolitikai újrafelosztás
főbb formái, alapelvei. A jóléti állam. Területi egyenlőtlenségek.

11.20. Az egészségügyi ellátórendszer szociológiai sajátosságai. Az

egészségügyi ellátó intézmények szervezetszociológiája. Az
egészségügyben dolgozó szakemberek társadalmi helyzete, presztízse. Az
egészségügyi szervezetek belső szociális világa. Szervezeti folyamatok. Az
egészségügyhöz kötődő szociális szerepek.
 MIVEL FOGLALKOZIK ÉS MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA?

• Az ember társadalmi lény: a társadalom nem egyének esetlegesen egymásmellé rendelt halmaza, hanem:
• van szerkezete, csoportjai, intézményei, kultúrája (és szubkultúrái)
• a társadalmi együttélésnek vannak szabályszerűségei befolyásolják az egyének gondolkodását,
életmódját, viselkedését.
• A társadalmat sokféleképpen megismerhetjük (pl. tapasztalataink, social media), de az általuk kínált
ismeretek sem kiterjedtségükben, sem mélységükben nem nyújtanak megfelelően árnyalt képet.
• SZOCIOLÓGIA átfogó, differenciált képet nyújt:
• társadalom és alrendszereinek, intézményeinek, csoportjainak felépítéséréről, működési mechanizmusairól,
törvényszerűségeiről, valamint a társadalmi viszonyokról
• tudományos megismerés kritériumai szerint, értékítéletmentesen, empirikus adatgyűjtés révén
• Arra nem alkalmas, hogy az egyes ember számára egyéni recepteket nyújtson
• Inkább egyfajta térképet nyújt arról, melyek azok a tényezők, amelyek meghatározzák, hogy a különböző
társadalmi jelenségek hogyan kapcsolódnak össze, melyek az a keretek, amelyek között az egyéni élet
választásainak lehetőségei adottak, és ezek a választások milyen társadalmi feltételek által befolyásoltak,
meghatározottak.
 EGÉSZSÉGSZOCIOLÓGIA

Szemléletmód: szocio-kulturális paradigma

Vizsgálat tárgya: társadalom és az egészség közötti bonyolult
viszony:
• megbetegedések és halandóság társadalmi feltételei és
következményei
• egészségi állapotot befolyásoló tényezők szerepe: a
társadalmi strúktúra, gazdasági viszonyok, társadalmi
normák, életkörülmények, vallás, kultúra, egészségügyi
rendszer, egyéb tényezők
• egészséget veszélyeztető társadalmi okok egyes társadalmi
rétegekben és cso­portokban való megoszlása

Módszer: empirikus adatgyűjtés – kvalitatív és kvantitatív – és

ezek szisztematikus elemzése
 EGÉSZSÉGSZOCIOLÓGIA ... DE MIÉRT?
• Rövid válasz:
• Kettős irányultságú képzési tematika- szakképzés és műveltség
• Hosszú válasz:
• emberekkel foglalkozó hivatásokban az emberlét végső kérdései
jelennek meg
• páciens bio-pszicho-szociális lény - egészségét és gyógyítását nem
csak medikális, biokémiai tényezők befolyásolják
• a betegségben megnyilvánuló összetett problémák kezeléséhez
ezért olyan személet és készségek elsajátítására van szükség,
amelyek nem találhatók meg a biomedikális tárgyak
kurrikulumában
CÉL: látni a beteget a szociális, kulturális hátterével együtt + más
nézőpontból tekinteni az egészség problematikájára és a
betegellátásra
 AZ EGÉSZSÉGFELFOGÁS ÉS EGÉSZSÉ GI ÁLLAPOT VÁLTOZÁSAI -
TÖRTÉNETI ÁTTE KINTÉS

I.E. 5. ÉVEZREDIG:
• nomád törzsek letelepedésével javuló életkilátások és életminőség DE! a települések méretének növekedésével
és a kereskedelem fellendülésével gyakoribbá válnak a járványok
• transzcendens egészségfelfogás és betegségmagyarázatok: mágikus és fizikai gyógymódok-
sámánok, gyógyítók.
ANTIKVITÁS KORA:
• egészség = az emberi test és a természet harmóniája, ennek megbomlása a betegség.
• ókori Hellász gondolkodói az elsők, akik az egészség fogalmát teoretikusan igyekeztek definiálni.
• Hippokratész: első kísérlet a racionális alapokon nyugvó gyógyítás alapelveinek lefektetése,
ugyanakkor ez nem szakadt el a holisztikus szemlélettől sem.
RENESZÁNSZ:
• Antikvitás gyógyászati gyakorlata keleti közvetítéssel áthagyományozódik
• Krónikus betegségekben nyújt segítséget a gyógyászat
• Járványok legyűrésében (himlő, pestis, kanyaró, lepra) eszköztelen
• (1300-1400 között 74 millióról 52 millióra csökkent Európa népessége)
 AZ EGÉSZSÉGFELFOGÁS ÉS EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT VÁLTOZÁSAI -
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
KÉSŐ KÖZÉPKOR ÉS KORA ÚJKOR:
• Sajátos népesedési modell: népességnövekedés és népesedési katasztrófák váltják egymást
• Fő orvosi magyarázat a pestisre: miazma + fertőzések terjedését csoportokkal hozták összefüggésbe (zsidók, katonák, cigányok - a ragály
bűnbakjai)
18. SZÁZAD:
• csökkenő születésszám és javuló korai halálozási mutatók
• Modernitás
• az ipar, a város és a tudomány forradalma
• technológiák specializációja új termelési módszerek
új munkaszervezési eljárások nagyvárosi gyárakba
özönlő munkaerő kiszolgáltatottság új formái
• INDIVIDUALIZÁCIÓ Forrás: KSH Népességtudományi Kutatóintézet

• tagolt társadalom, osztálystruktúra határozza meg az életpályát

• TUDOMÁNY: vallási alapokon nyugvó magyarázatokat felváltják a tudomány által kidolgozott magyarázatok (Max Weber: a világ
varázstalanítása,)
• ORVOSTUDOMÁNY: jelentős eredmények – (1798. Jenner himlő elleni vakcina, 1880. Pasteur veszettség elleni oltás, 1894. Yersin
pestist okozó baktérium)
• a mikrobiológiai, anatómiai, élettani ismeretek bővülésével felismerik, a betegségek hátterében kórokozók állnak megváltozik az
egészségszemlélet, létrejön az MODERNIZÁLÓDÓ ORVOSTUDOMÁNY, a MODERN PÁCIENS és a gyógyítás BIOMEDIKÁLIS
 BIOMEDIKÁLIS MODELL
Definíció: az iparosodott, nyugati társadalmak 19. században kibontakozó, ma
is dominánsnak tekinthető természettudományos alapokon nyugvó
egészségmodellje.
•Jellemzői:
• szemben a betegágy melletti orvoslással, sajátos anatómiai struktúrákat
figyel meg, nem a testet a maga teljességében
• a betegségek okait ágensek működésében vagy sejtszintű és molekuláris
folyamatok zavaraiban keresi
• a test mechanikus metaforája: test, mint gépezet (gyógyítás= rosszul
funkcionáló részek megjavítása)
• specializált szakágak
• a test elveszíti individuális jellegét, a beteg médiummá válik, közvetít a
betegségről
• a betegség áll a középpontban (amelynek a hiánya az egészség definíciója)
• orvos dominanciája és fölérendelt státusza az orvos-beteg kapcsolatban és a
paramedikális szakemberekkel szemben
• a beteg passzív szereplője a gyógyítás folyamatának
• szövettani, élettani kutatások eredményeként kiépülnek a laboratóriumi
orvoslás alapjai, a diagnózis nyersanyagává a laboratóriumi teszt válik
• kutatóorvos elitté növi ki magát az orvostársadalmon belül

NÖVEKVŐ TÁRSADALMI TÁVOLSÁG A BETEG ÉS AZ ORVOS KÖZÖTT

 A Z E G É S Z S É G F E L F O G Á S É S E G É S Z S É G I Á L L A P O T V Á LTO Z Á S A I -
T Ö RT É N E T I Á T T E K I N T É S

20. SZÁZAD
• II. világháborút követően újabb fordulat következik be a nyugati
társadalmak betegségmintázataiban: a fertőző betegségeket az
életmóddal összefüggő civilizációs betegségek váltották fel az
iparosodott országokban
• várható élettartam és az egészségesen eltöltött évek száma is nő
• az egészség individualizálódik és demokratizálódik: egyénekre
szabott egészségügyi programok, jól célzott intézkedések és
egészségkampányok; a viszonylagos jólétnek köszönhetően az
egészség nem privilégium
• az egyén aktív felelősségét hangsúlyozó egészségszemlélet nyomán
kibontakozik az orvoslás prevencióorientáltsága
• az egészség átveszi a betegség helyét
• az egészség normává válik
 AZ EGÉSZSÉGFELFOGÁS ÉS EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT
V Á LTO Z Á S A I - T Ö RT É N E T I Á T T E K I N T É S

EZREDFORDULÓ KÖRNYÉKE, POSZTMODERNITÁS:

• Kockázati társadalom (Bech): viszonylagos jólét és biztonság, de a növekvő termelés
és fogyasztás új kockázatokkal és fenyegetésekkel jár (pl. ipari szennyezés, méreganyag az
élelmiszerben, atomhulladék)
• kockázatok nem egyenlően oszlanak el a társadalomban, de globálisan, helyhez nem
kötötten érintenek mindenkit
• hatásaik visszafordíthatatlanok és hosszan tartóak
• nem lehet egyértelmű felelősöket előállítani
• a kockázat kezelése során újfajta érdekellentétek és egyenlőtlenségek
jelennek meg
• jóval több az ismeretlen faktor, mint az ismert
• valaminek az elérése helyett a bizonytalanság lesz a fő meghatározó elv

• Fogyasztói társadalom: eszközből céllá válik a fogyasztás, státuszfogyasztás

• Metanarratívák megszűnése – nincsenek egyetemes értelmezési keretek
• Individualizáció, én-identitás, mint életcél – ami az orvosnak egy eset, az a beteg számára az élettörténetének a része
• Globális kommunikációs hálózatok – gyógyításban alkalmazott információ, tudás, eszközök mobilizálása
• Egészségbiztosítók és a gyógyszeripar felől érkező nyomás
• Újra megjelennek a járványokat okozó betegségek + életmóddal, stresszel összefüggő betegségek túlsúlya
• Szakértői tudás megkérdőjeleződik: technikai fejlődés hozzájárult maga is a kibontakozó kockázatokhoz
 AZ EGÉSZSÉGFELFOGÁS ÉS EGÉSZSÉGI
Á L L A P O T V Á LTO Z Á S A I - T Ö RT É N E T I
ÁTTEKINTÉS

EZREDFORDULÓ KÖRNYÉKE, POSZTMODERNITÁS:

• a 20. század utolsó harmadáig a medicina a virágkorát éli
• az ezredfordulóra jelentős társadalmi kiábrándultság bontakozik ki az orvoslással szemben
• OK: a medicina és a társadalmi/kulturális környezete közötti korábban harmónikusnak
tűnő viszony felbomlik (vö. modernitás - 8.dia és posztmodernitás - 11. dia)
• az orvosi és laikus betegségszemlélet eltávolodik egymástól
• új igények fogalmazódnak meg az egészségügyi ellátással kapcsolatban, amelyek a gyógyítás
folyamata mellett az orvos-beteg kapcsolatot is érintik

La Fanu (2008) szerint az alábbi válságjelenségekkel néz szembe napjainkban az

orvostudomány és az egészségügyi ellátórendszer
• gondterhelt egészség: medikalizáció és egészségizmus - az orvoslás egyre több jelenséget
von a fennhatósága alá
• kiábrándult, pályaelhagyó orvosok
• egészségügyi ellátás egyre növekvő költségei
• alternatív gyógyászat térnyerése
 A Z E G É S Z S É G F E L F O G Á S É S E G É S Z S É G I Á L L A P O T V Á LT O Z Á S A I - T Ö RT É N E T I Á T T E K I N T É S

• A BIOMEDIKÁLIS MODELL KRITIKÁJA

• MEDIKALIZÁCIÓ: az orvostudomány úgy tűnik fel, mint ami kizárólagosan jogosult

dönteni arról, mi tartozik a betegségek körébe és mi nem egyre több, korábban
természetesnek, triviálisnak, de legalábbis nem az orvoslás fennhatósága alá tartozó testi és
lelki állapot, viselkedésforma válik orvosi eszközökkel kezelendő rendellenességgé pl.
hiperaktivitás
A fájdalmat, szenvedést okozó életproblémák kezelésére a különböző kultúrák sokrétű
intézményrendszert működtetnek pl. vallási intézmények, család, pedagógiai intézmények stb.
A medikalizáció ezt az összetett megközelítést „egyszerűsíti le” orvosi-egészségügyivé, azt az
ígéretet hordozva, hogy előbb-utóbb minden emberi probléma orvosi-technikai eszközökkel
kezelhetővé válik – ezzel paradox módon hozzájárul a biomedicina válságához
• BIOPOLITIKA: a medicina a társadalmi ellenőrzés eszköze, akik nem tartják be az
életvezetési szabályokat fenyegetést jelentenek a tárasdalom normális működésére. Deviancia-e
a dohányzás vagy a túlsúly?
• EGÉSZSÉGIZMUS: az erősödő egészségtudatosság révén a testi változásokra, az életmód
valamennyi elemére való nagyobb, szorongással teli figyelem irányul egészség áruvá válása
 A Z E G É S Z S É G F E L F O GÁS É S E GÉ S Z S É G I Á L L A P O T V Á LTO Z Á S A I -
T Ö RT É NE T I Á T T E K I N T É S

• A BIOMEDIKÁLIS MODELL KRITIKÁJA

• a beteg kiiktatódik a gyógyítás folyamatából, passzív szereplő
• a modell figyelmen kívül hagyja, hogy a kezelés hatékonysága függ a páciens
értelmezésétől, kulturális sajátosságaitól, ismereteitől, korábbi tapasztalatitól
• leegyszerűsítő szemlélet: a betegségek keletkezése összetett okokkal
magyarázható, nem redukálható le csupán biológiai tényezőkre – a pszichés és
szocio-kulturális tényezők szerepét is vizsgálni kell

MÁS TUDOMÁNYÁGAKKAL KÖZÖSEN KÉPES CSAK AZ ORVOSLÁS VÁLASZOLNI

A 21. SZÁZAD EGYÉSZSÉGÜGYI KIHÍVÁSAIRA.
 EGÉSZSÉGFOGALMAK

Az egészség változó, fejlődő fogalom, követi a történeti, társadalmi korok, hatalmi struktúrák
változásait, az orvostudomány és egészségtudományok fejlődését, valamint a gyógyításhoz
kapcsolódó szolgáltatások érdekeit.

• Az egészséget össztársadalmi szinten, elsőként az Egészségügyi Világszervezet definiálta 1946-

ban:
„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jól-lét állapota, és nem csupán a betegség vagy
fogyatékosság hiánya.”
• Értékelés: túllép a betegség-központú paradigmán, ugyanakkor túlságosan idealisztikus,
kevéssé realisztikus.

• Joseph Stokes és mtársai (1982) meghatározása az alábbi elemeket ötvözi:

Az egészség anatómiai, fiziológiai és pszichológiai integritás, alkalmasság és teljesítőképesség a
különböző szerepek betöltésére, képesség a stressz feldolgozására, jó közérzet, mentesség a
megbetegedés és idő előtti halálozás fenyegetésétől.
• Értékelés: fókusz az egyén egészségérzetén, az egészség ebben a megközelítésben a
funkcionalitás egyén számára megfelelőnek ítélt szintje.
 EGÉSZSÉGFOGALMAK
• Ottawai Charta (1986) megfogalmazása szerint :
az egészség forrása a társadalmi, gazdasági és egyéni fejlődésnek, és meghatározó dimenziója az élet minőségének.
A környezeti, politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi, viselkedési és biológiai tényezők az egészség javára vagy
kárára lehetnek.
• Értékelés: Az egészség pozitív fogalom, a mindennapi élet forrása, nem pedig életcél, amit egy sor determináns
alakít.
David Seadhouse (1989) meghatározása alapján:
az egészség optimális állapota egyenlő azoknak a feltételeknek az összességével, amelyek megléte esetén az
egyén kibontakoztathatja a számára adott lehetőségek összességét.
• Értékelés: A megközelítés figyelembe veszi, hogy egyénenként eltérhet, mit gondolunk egészségesnek,
ugyanakkor aláhúzza az egészség előfeltételeinek fontosságát.
• Borbás és mtsa (2008) definíciója felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségről alkotott kép az adott
társadalom mindenkori elvárásai szerint alakul.
Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy a társadalom
által elvárt biológiai működése közötti megfelelés. Az egészség megítélése a funkciók működésén
(képességek, korlátozottságok), a fájdalom létén, jellegén, és mindennek az egyén általi mentális
feldolgozásán (elfogadásán) alapul.
 EGÉSZSÉGDETERMINÁNSOK

• Egészségdeterminánsok alatt azokat az alapvető tényezőket és hatásokat

értjük, amelyek az egyén és egy közösség egészségi állapotát befolyásolják
Egészségi állapotot meghatározó tényezők
• Az egyéni egészséget meghatározó tényezők – életmód, genetika, környezet, megoszlása
egészségügyi ellátórendszer–különböző arányban járulnak hozzá az egészség
alakításához és fenntartásához. (Lalonde, 1974). környezeti tényezők
genetikai biológiai 19%
• A százalékos megoszlásokat illetően az országok között lehetnek eltérésék, ám a tényezők
sorrendiségüket tekintve azonosak az eredmények. 27%

• Életmód tényezők: társadalmilag, gazdaságilag és kulturálisan meghatározott

mindennapi rutin részévé vált, az egészségi állapotunkra pozitív vagy negatív egészségügyi el-
látórendszer
hatással bíró cselekedeteink. Ezek társadalmilag, gazdaságilag és kulturálisan 11%
meghatározottak.
életmód tényezők
• Genetikai, biológiai faktorok: életmódbeli tényezők erősíthetik vagy 43%

gyengíthetik a hajlam és kockázati tényezők megjelenését

• Környezeti tényezők: szűkebb környezeti tényezők – iskolázottság, társas
kapcsolatok – befolyásolható(bb), a tágabb környezeti tényezők – éghajlat,
társadalmi kohézió- kevésbé befolyásolható az egyén részéről
• Egészségügyi ellátás: minőség, elérhetőség és fejlettség
 AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALOMTUDOMÁNYI MEGKÖZELÍTÉSE- EGÉSZSÉG MODELLEK

Az egészség modelleket az egészségről alkotott fogalmi meghatározás,

valamint az egészséget meghatározó tényezők között feltételezett
BIOLÓGIAI
kapcsolatrendszer alakítja.
fizikai egészség
AZ EGÉSZSÉG BIO-PSZICHO-SZOCIÁLIS (FUNKCIONÁLIS)
genetika
MODELLJE
kor
• Az 1970-es évek biomedikális koncepciót ért kritikák eredőjeként az nem PSZICHOLÓG
egészség és egészségügy szociális modellje, amely természettudományos SZOCIÁLIS IAI
szempontok mellé beemelte a lelki és a társadalmi tényezőket is. társadalmi – mentális
gazdasági egészség
• George L. Engel alkotta meg 1977-ben
helyzet megküzdés
• Az ember ebben a három pillérű modellben bio-pszicho-szociális lény, társas társas készségek
akinek a létét, így az egészségét is ez három tényező határozza meg. kapcsolatok
hiedelmek
• A betegségek multikauzális eredetűek: különféle komplex - biofizikai, kulturális
tradiciók elvárások
társadalmi vagy pszichológiai - tényezők oksági kapcsolatok egymásra épülő
bonyolult hálózatát hozzák létre, amelyek együtt vezetnek a betegségek
kialakulásához.
• Nem a betegségek kezelésének konkrét módjáról mond többet, hanem
felhívja a figyelmet azokra a tényezőkre, amelyek bevonása növeli a
gyógyítás hatékonyságát
 AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALOMTUDOMÁNYI MEGKÖZELÍTÉSE- EGÉSZSÉG MODELLEK

• TÁRSADALMI-GAZDASÁGI-KULTURÁLIS
MODELL
• ún. „szivárvány modell” Dahlgren és Whitehead,1991
• középpontjában az egyén áll valamennyi biológiai
jellemzőjével, adottságával, akinek az egészségét egyre
táguló befolyásrétegek határozzák meg.

• a modell hangsúlyozza a szférák közötti interakciókat: az

életmód beágyazódik a társadalmi normákba, kapcsolati
hálózatokba, valamint az élet-és munkafeltételekbe, Forrás: Vitrai, 2011

amelyek viszont összefüggnek a strukturális tényezőkkel.

• a külső rétegek egészségi állapotra gyakorolt hatásának

vizsgálatára kevés figyelem irányul, többnyire a belső
determinánsok kerülnek a kutatások érdeklődésének
homlokterébe
 AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALOMTUDOMÁNYI MEGKÖZELÍTÉSE- EGÉSZSÉG MODELLEK

AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI MODELLJE -

EGÉSZSÉG-EGYENLŐTLENSÉG

Az Egészségügyi Világszervezet Egészség Társadalmi

Meghatározói Bizottsága alkotta meg a modellt, amely
magában foglalja az egészséget meghatározó egyéni és
társadalmi tényezőket, valamint az azok között fellépő
kölcsönhatásokat.

A strukturális tényezők és mechanizmusok hozzák létre a

társadalmi hierarchiát (az egyének foglalkozás, jövedelem,
iskolázottság stb. szerinti rétegződését). A szocioökönómiai
pozíció azonban befolyásolja az egészségi állapotra
közvetlenül ható kockázatokat, ún. közvetítő tényezőket
Forrás: Vitrai, 2011
mint az egészségmagatartás, anyagi körülmények, pszicho-
szociális helyzet. Mindez ugyanakkor egy sajátos
kontextusban zajlik: társadalompolitikai intézkedések,
szolidaritás-társadalmi kohézió mértéke és az egészségügyi
rendszer is tompíthatják a szociökonómiai helyzet
egészségre gyakorolt hatását.
 FELHASZNÁLT IRODALOM

• Bánfalvi A. (2009) Ami morális volt, medikálissá vált Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei (Új sorozat 36. köt.).
Tanulmányok a filozófiatudományok köréből = Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Philosophica. pp. 24-35. ISSN 1789-8064
http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/3076/1/24-35_Banfalvi.pdf
• Bánfalvi A.: Aggályoskodás és „egészségizmus” In Medikalizáció LAM 2002;12(9):604-5.
https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/85fa2caf-9f90-464a-836b-76dc1a473a23/content

• Beck, U. –Bonss, W. – Lau, Ch. (2003): The theory of reflexive modernization. In: Theory, Culture, Society, 20(2): 1-33.

• Horkai-Nagy-Pálvölgyi-Vingender (2013): Egészség és társadalom, SE-ETK, Bp. 15-41

• Le Fanu, James (2008): Az orvostudomány önkritikája. Typotex, Budapest

• Moravcsik-Kornyicki , Ágota, & R. Fedor, A. (2021). Az egészség komplex megközelítése, mint az egészség-szociológiai vizsgálatok
elméleti kerete. Acta Medicinae Et Sociologica, 12(32), 24–49.
• https://doi.org/10.19055/ams.2021.05/31/2

• Tóth Tímea – Baji Ildikó (szerk.): Az egészségfejlesztés dimenziói (2022) SE-ETK, Bp.
• Vitrai, József (2011): Az egészség és az egészség-egyenlőtlenség egyéni és közösségi szintű befolyásoló tényezői. Doktori disszertáció.
PTE EK, Egészségtudományi DI.