Szociológia,

egészségszociológia
Osztatlan tanárképzés, nappali I.évf.

helyszín: B001 Los Angeles / B002 Tokió

időpont: Kedd 11:30-13:00 / Szerda 11:30-13:00

oktató: Dr. Dóczi Tamás, egyetemi docens

e-mail: doczi.tamas@tf.hu
 Témakörök
 Mivel foglalkozik a szociológia? A szociológiai kutatás módszertana
 Az egészségszociológia tárgya, területei
 A magyar társadalom demográfiai helyzete, egészségi állapota az ezredfordulón
 A betegség és a gyógyítás társadalomtörténeti áttekintése
 Társadalmi rétegződés és egészség – egyenlőtlenségek az egészségben.
Társadalmi mobilitás, migráció.
 Életkor és egészségi állapot.
 Gender studies – a halálozás és megbetegedés nemi különbségei.
 A szocializáció folyamata. Társadalmi normák, értékek, devianciák. Az egészség,
mint érték.
 A betegek és a fogyatékkal élők társadalmi helyzete.
 Életmód, életstílus, életminőség. Különbségek a társadalmi csoportok életmódjában.
 Vallás és egészség.
 Betegszerep – Orvosszerep. Orvos-beteg kapcsolat modelljei.
 Az egészségügy, mint a társadalom egyik alrendszere. Működés és problémák.
 Társadalmi változások az ezredfordulón. A rendszerváltás és a globalizáció
folyamata, hatásai a magyar társadalomra.
A jelenlegi helyzetről…
 A covid-19 globális és hazai megjelenése szociológiai
szempontból számos komoly kérdést vet fel, így a kurzus
tematikája szükségképpen változni fog.
 Milyen hatása lehet a magyar lakosságra?
 Milyen gazdasági hatásai érvényesülnek rövid, közép és hosszú
távon?
 Milyen egyenlőtlenségi dimenziókat hoz létre?
 Milyen egészség-egyenlőtlenségi mintázatai lehetnek?
 Hogyan befolyásolja az elmúlt évtizedek globalizációval
kapcsolatos trendjeit, pl. globális termelési láncok, migráció?
 Hogyan reagál a magyar egészségügyi rendszer a járványra?
 Milyen kulturális sajátosságok, értékek, normák lehetnek
meghatározóak a vírus további terjedésében, illetve annak
megakadályozásában?
 Ezekre a különböző témakörök kapcsán folyamatosan
reflektálunk.
Az előző órai témához…
A covid-19 világjárvány mint a társadalmi egyenlőtlenségek új dimenziója
 A covid-19 globális és hazai megjelenése a társadalmi
egyenlőtlenségeket is sokféleképpen érinti
 Teljesen új egyenlőtlenségi dimenziók, régi dimenziók
átalakulása
 Vesztes ágazatok munkavállalói körében robbanásszerű
munkanélküliség
 Vállalkozók csődbe kerülése a leálló ágazatokban
 A felhalmozott gazdasági tőkének döntő szerepe lehet
 Stabil jövedelem kulcsfontosságúvá vált a mindennapi élethez
 Az iskolázottság és a kulturális tőke kulcsszerepe az
informáltságban, melyen egyéni és közösségi szinten is életek
múlhatnak
 Az alapvető társadalmi intézmények (pl. család, egészségügy,
oktatás) felértékelődése a helyzet kezelésében
 EÜ szolgáltatásokhoz való hozzáférés kulcsfontosságúvá vált
Egészségi állapot és egyenlőtlenségek
 Hogyan mérhető az egészségi állapot?
 Mérések, szűrések – korlátozott lehetőségekkel
 Kérdőíves vizsgálatok
 Betegségek megléte/hiánya
 Orvoshoz fordulás

 Kórházban/betegen töltött napok

 Egészségügyi kiadások

 Mentális egészség – fontos!

 Egészséges életmóddal kapcsolatos szokások

 Szubjektív skála – értékelje saját egészségét

Egészségi állapot és egyenlőtlenségek
 WHO definíciója
 Az egészség nem csak a betegség hiánya
 Teljes testi, lelki és szociális jólét állapota
 Biológiai-pszichikai-szociális lét hármasa
 Így került az objektív mutatók mellett a szubjektív
egészségértékelés is a középpontba
 A legmegbízhatóbb mutató a halálozás, de a csecsemő-
halandóság is használható nemzetközi összehasonlításokban
 Ezek jól mutatják az országon belüli egyenlőtlenségeket is
 A morbiditás (megbetegedés) kevésbé megbízható
 Nem mindenki megy orvoshoz
 Nem mindenhol egyformák az ellenőrzési/szűrési/tesztelési
protokollok
 A covid-19 kapcsán is vannak országonkénti statisztikák
 Milyen okok lehetnek az eltérések mögött?
 Epidemológia
 A betegségek előfordulását befolyásoló biológiai, pszichikai
és társadalmi tényezők feltérképezése
 Ez utóbbi a szociális epidemológia
 Melyek azok a társadalmi-gazdasági és kulturális tényezők, amelyek
növelik egy-egy betegség kialakulásának valószínűségét?
 Szív- és érrendszeri megbetegedések
 Alacsonyabb társ. státusz esetén gyakoribbak
 Ha egy házaspár nőtagja iskolázottabb, a férfi hajlamos az A-típusú
magatartásra (magas vérnyomás)
 Okok: feszített életritmus, kedvezőtlen vagyoni helyzet, kilátástalanság,
munkanélkülivé válás

 Daganatos betegségek
 Azon típusokban, ahol a genetikai meghatározottság kevésbé jelentős
 Tuberkulózis – hajléktalanok
 Covid-19 – idősek magasabb mortalitása
 Egyenlőtlenségek az egészségben
 A magyarországi helyzetet súlyosbítják az országon belüli, az
egészségi állapotra is ható társadalmi egyenlőtlenségek
 Egyes társadalmi csoportok között a várható élettartam 4-6 évvel is eltérhet
 Ennek hátterében az egészséget meghatározó társadalmi-gazdasági tényezők,
az egészség alapfeltételeinek (pl. jövedelem, lakhatás) egyenlőtlenségei állnak
 Az egyenlőtlenségek nem feltétlenül abban nyilvánulnak meg, hogy
bizonyos betegségek előfordulása gyakoribb a HH csoportok
körében, hanem abban is, hogy ugyanazon egészségügyi problémák
és megbetegedések súlyosabb szövődményekkel járnak
 A HH társadalmi csoportok értékrendjében alacsony helyet foglal el
az egészség, mint érték, illetve az egészséges életvitel.
 Egyenlőtlen hozzáférés bizonyos lehetőségekhez, amelyek az egészséges
életmód kialakításához és fenntartásához szükségesek
 A családi háttér és neveltetés már a korai gyermekkortól befolyásolja az egyén
egészséggel összefüggő viselkedését
 Járványhelyzet esetén: tájékozatlanság, nagyobb kitettség a gazdasági
hatásoknak
 Pszichoszociális dimenzió
 Noha nyugaton egyre javulnak a halálozási statisztikák, az emberek
többet problémáznak az egészségi állapotukkal kapcsolatban
 Kulcsszó: konfliktusmegoldási készség (coping)
 A háttérben: elkeseredettség, depresszió (Kopp M. és tsai., 1996) –
ez növeli a fogékonyságot
 A lefelé irányú mobilitást is megkönnyíti a coping-készlet
 A felfelé irányuló mobilitás pedig éppúgy okozhat stresszt
 A káros szenvedélyek is gyakoribbak az alacsonyabb státuszú
csoportok esetében
 Covid-19: megküzdési stratégiák előtérben
 Hogyan birkózunk meg a betegség okozta pánik kezelésével?
 Hogyan reagálunk a bezártságra?
 Hogyan reagálunk a gazdasági bizonytalanságokra?
 Mindezekben milyen társadalmi egyenlőtlenségek lehetnek?
Státusz-értelmezési elmélet
 Interakcionista iskola – hogyan
érzékeljük a mindennapokban azt, hogy
hová tartozunk
 És hogy hová nem…
 Már a gyermekek is tudják „hol a helyük”
 Mindenki a középosztály felé húz az
önbesoroláskor
 A felső osztály kritériuma a kitűnő anyagi
helyzet
 Mindez az önbecsülésre, önbizalomra,
énhatékonyságra is kihat
 Egyenlőtlenségek a sportban,
fizikai aktivitásban
 Az esélyek egyenlőtlensége kedvezőtlenül befolyásolja a HH települések
lakosságának sportolási hajlandóságát és tényleges részvételét (Földesiné,
Gál & Dóczi, 2008, 2010).

 A fizikai aktivitásbeli különbségekért az olyan – társadalmi szempontból

releváns – akadályozó tényezők, mint a gyermekvállalás, a munka során
végzett fizikai aktivitás, illetve az egyén lakókörnyezetének negatív
tulajdonságai, nagyobb mértékben tehetők felelőssé, mint például az
egyének és közösségek közötti kulturális különbségek (Hosper, Klazinga &
Stronks, 2007).

 A különböző etnikai hátterű fiatalok közötti különbségek elsősorban a

lányok körében jelennek meg a fizikai aktivitási szokásokban, amely a
nőkkel szembeni társadalmi elvárások vallási, kulturális hátterére
vezethető vissza (Sagatun et al. 2008).
 Egyenlőtlenségek a sportban,
fizikai aktivitásban serdülőknél
 Stalsberg és Pedersen (2010) a serdülőkorúak fizikai aktivitásával
kapcsolatban megjelent tanulmányok szisztematikus összegzése során
megállapította, hogy az elvégzett empirikus vizsgálatok többsége (58%)
szerint a társadalmi-gazdasági státusz és a fizikai aktivitás pozitívan
korrelálnak, de születtek az összefüggést cáfoló, illetve negatív
kapcsolatot bizonyító publikációk is.

 A serdülőkori fizikai aktivitás esetében a társadalmi-gazdasági státusz

mellett nagy jelentősége van a belső motivációnak és a kortárscsoport
érdeklődésének is.

 Borraccino et al. (2009) a 32 ország részvételével zajló HBSC (Health

Behaviour in School-Aged Children) kutatás eredményei alapján 7 ország
kivételével mindenhol talált összefüggést a társadalmi-gazdasági státusz
és az intenzív és mérsékelt fizikai aktivitás (MVPA) mennyisége között.
Megoldás…
 Az egyenlőtlenség mint kihívás megválaszolása nem csak
egészségpolitikai kérdés
 Fontos szerep jut a szociálpolitikának és a
társadalompolitikának is
 A kevésbé egyenlőtlen társadalmakban az egészségi állapot
„eloszlása” is egyenletesebb
 Esélyegyenlőség
 Az EÜ ellátáshoz való hozzáférésben, de nem csak ez –
konfliktusmegoldás, stresszkezelés
 Meg kell határozni a hátrányos helyzetű csoportokat és a hátrány
jellegét
Megoldás…
 A társadalmi lejtőn lefelé haladva gyakoribb
egészségkárosító magatartás kedvező irányú változtatása az
egyenlőtlenségeket is mérsékelheti.
 A lakosság egészségmagatartásában elméletileg kétféle úton
lehet kedvező változást elérni.
 A beavatkozások egyik célja az egyén szintjén bekövetkező változások,
mint az egészségtudatosság növekedése, az egészséges életmód
választása, vagy a szűréseken való részvételi hajlandóság növelése
lehet.
 Másik célként a környezet kedvező irányú módosítása jöhet szóba,
melynek része lehet a szabadidősporthoz vagy az egészségügyi
ellátáshoz való hozzáférés javítása is (Vitrai, 2011).
 A covid-19 kapcsán ez így fogalmazható meg:
 Lakossági tájékoztatás minél szélesebb körben és koncentráltan is
 Az alapvető életfeltételek biztosítása járvány idején
A társadalmi státusz hatása az egészségbeli egyen-
lőtlenségekre a különböző életkori csoportokban
ÉLETKOR Csecse- Serdü- ifjúság Felnőtt- Időskor
mő és lőkor kor
gyermek-
kor

Egyenlőt- nagy kicsi nő nagy Csök-

lenségek ken
az
egészségi
állapotban
Globális egyenlőtlenségek
 Ma az egyenlőtlenséget globális perspektívából is érdemes
értelmezni
 Ez a megközelítés magyarázattal szolgálhat olyan világjelenségekre,
mint a migráció, vagy az életszínvonal és a munkabérek radikális
eltérései a világ különböző régióiban.
 A világ társadalmai között is jelentős különbségek vannak az
egyenlőtlenségek mértékét illetően.
 Miközben Európában a felső 10% jövedelmi részesedése a teljes
társadalom jövedelméhez képest 37%, Észak-Amerikában 47%,
Brazíliában és Indiában 55%, a Közel-Keleten 61% (Alvaredo et al.,
2017)
Migráció
 Kik vándorolnak?
 Menekültek
 Képzett munkaerő
 Képzetlen munkaerő
 Diákok
 Honnan-hová?
 Donor országok -> Befogadó országok
 Milyen motivációkkal?
 Taszító tényezők
 Vonzó tényezők
Migráció: általános elmélet Lee, 1966

• 4 tényező a migrációs döntésben:

(1) A kiindulóhelyhez kapcsolódó tényezők
(2) A célponthoz kapcsolódó tényezők
(3) Akadályozó tényezők
(4) Személyes tényezők
• Minden migráns számára más számíthat pozitívumnak, illetve
negatívumnak
• Ugyanakkor egy-egy szakma (pl. a sportolók) hasonlóan
viselkednek
• A célország valós tulajdonságai nem ismerhetők
– Mindig van benne kérdőjel (Lee, 1966, p.50.).
• Mindenképp része a más kultúrával való találkozás, ami számos
intraperszonális problémához vezethet, pl. identitásválsághoz,
bizonytalansághoz (Molnár, 2010).
 Menekült, menedékkérő, migráns
 A Genfi Egyezmény (1951) értelmében a menekült olyan, a
származási országán kívül tartózkodó személy, aki meg-alapozottan
fél attól, hogy származási országában üldözés érné faja, vallása,
nemzetisége, politikai véleménye vagy egy meghatározott
társadalmi csoporthoz való tartozása miatt, és saját állama
védelmét nem tudja igénybe venni.
 Menedékkérő az a külföldi, aki menedékjogi kérelmet terjesztett
elő, és ügyében még nem született jogerős döntés (menekült akkor
lesz, ha menekültstátuszt kap).
 Migránsnak azokat nevezzük, akik elhagyják hazájukat vagy
szokásos tartózkodási helyüket, azért, hogy letelepedési szándékkal
egy másik országba menjenek (szociológiai, nem jogi fogalom).
 Mivel a menekülőknek szinte soha sincs lehetősége hivatalos
okmányokat, vízumot beszerezni, a Genfi Egyezmény (mely a
magyar jognak is része) a tiltott határátlépésüket nem bünteti
Migráció Problémák és megoldások
 A migrációval kapcsolatos álláspont fontos politikai
programpont lett Európa-szerte
 A nyugati világ országai egyre erőteljesebb intézkedéseket hoznak a
migráció fékezésére
 A jelenség a korábbiaknál is intenzívebb
 A más kultúrákból érkezőket integrálni kell
 Nyelv
 Oktatás
 Vallás
 Sok esetben szociális hátrányok
 A 2-3. generációban gyakoriak a családi konfliktusok is
 Makro vs. Mikro-szintű megközelítés különbségei
 Érteni a globális folyamatokat, s benne Magyarország helyét és
helyzetét – „jogos a félelem”, „mit kezdhetünk egy új tömeggel?”
 Az egyéni sorsokkal kapcsolatban humánusnak és szolidárisnak lenni –
„A migránsok is emberek” – ők is a saját boldogulásukat keresik, vagy
veszély elől menekülnek
Migráció A globális pandémia lehetséges hatásai
 Az országok lezárták határaikat
 A migráció és a turizmus mértéke is erősen korlátozódik
 Ettől még nem szűntek meg a migránsok, menekültek
motivációi
 Legfeljebb kiegészülnek az egészségbeli vonatkozásokkal, pl. EÜ
rendszerek közötti egyenlőtlenségek a világban
 A migráció és a vírus kapcsolatát sokféleképpen interpretálják
 Rasszizmus előretörése bizonyos csoportokkal kapcsolatban, pl.
kínaiak, irániak
 Kérdés, hogy mennyi idő múlva nyitnak újra az államok és
milyen, a lakosság mozgását korlátozó intézkedéseket hoznak,
vagy tartanak meg
 Lesznek-e országok, amelyek hosszabb ideig elszigeteltek maradnak?
 Lesznek olyanok, amelyek állampolgárait nem engedik be más
országokba?