Szociológia,

egészségszociológia
Osztatlan tanárképzés, nappali I.évf.

helyszín: B001 Los Angeles / B002 Tokió

időpont: Kedd 11:30-13:00 / Szerda 11:30-13:00

oktató: Dr. Dóczi Tamás, egyetemi docens

e-mail: doczi.tamas@tf.hu
 Témakörök
 Mivel foglalkozik a szociológia? A szociológiai kutatás módszertana
 Az egészségszociológia tárgya, területei
 A magyar társadalom demográfiai helyzete, egészségi állapota az ezredfordulón
 A betegség és a gyógyítás társadalomtörténeti áttekintése
 Társadalmi rétegződés és egészség – egyenlőtlenségek az egészségben.
Társadalmi mobilitás, migráció.
 Életkor és egészségi állapot.
 Gender studies – a halálozás és megbetegedés nemi különbségei.
 A szocializáció folyamata. Társadalmi normák, értékek, devianciák. Az egészség,
mint érték.
 A betegek és a fogyatékkal élők társadalmi helyzete.
 Életmód, életstílus, életminőség. Különbségek a társadalmi csoportok életmódjában.
 Vallás és egészség.
 Betegszerep – Orvosszerep. Orvos-beteg kapcsolat modelljei.
 Az egészségügy, mint a társadalom egyik alrendszere. Működés és problémák.
 Társadalmi változások az ezredfordulón. A rendszerváltás és a globalizáció
folyamata, hatásai a magyar társadalomra.
 Társadalmi értékek
 Olyan kulturális alapelvek, amelyek segítenek
eldönteni, hogy mi a jó/rossz, helyes/helytelen,
fontos/nem fontos, stb.
 Pl. egyéni szabadság, közösség, vallás, pénz, család,
haza, béke, biztonság
 Az értékek is változnak az idők során
 Lovagi erények – erő, bátorság
 Ma inkább ész, üzleti ügyesség
 Az értékeket és normákat a szocializáció során
sajátítjuk el
 Internalizáció – akkor is betartom, ha nem félek a
szankciótól
Értékek változása Magyarországon
(Keller, 2009)

 (Legalább) 2 dimenzióban
 Tradicionális -> Világi-Racionális
 Kollektív -> Individualista
 Egyház és vallás háttérbe szorulása
 Vidéki életformák eltűnése
 Hagyományos közösségek szétesése
 Érdeklődésen alapuló szabadidős közösségek létrejötte
 Saját célok előtérbe helyezése
 Családdal kapcsolatos értékek és normák pluralizációja
 Egyéni fogyasztás egyéni preferenciák alapján
 Tradicionális-vallásos / világi-racionális gondolkodás
értéktengely

+ Tradicionális-vallásos / világi-racionális gondolkodás

-
• Vallásosság (mennyire tarja fontosnak életében a vallást?)
• Hazaszeretet (mennyire büszke saját nemzetiségére? )
• Tekintélytisztelet (mennyire tartaná jó dolognak, ha
növekedne a tekintély tisztelete?)
• Engedelmesség (engedelmességre vagy önállóságra nevelné
gyermekét?)
• Családközpontúság (mennyire tartja elfogadhatatlannak a
válást?)
Forrás: Welzel, Christian (2006): A Human Development View on Value Change Trends (1981-2006)
http://margaux.grandvinum.se/SebTest/wvs/SebTest/wvs/articles/folder_published/article_base_83/files/presentation.zip (letöltés
dátuma: 2007. november 8.)
 Zárt gondolkodás / nyitott gondolkodás értéktengely

- Zárt gondolkodás / nyitott gondolkodás +

• Szabadság (fontosnak tartják-e a szólásszabadság védelmét
és a kormánydöntésekbe való beleszólást?)
• Érdekérvényesítés (írtak-e már alá petíciót? )
• Tolerancia (mennyire megengedők a homoszexualitással
kapcsolatban?)
• Önállóság (mennyire érzik úgy, hogy sorsukat képesek
befolyásolni?)
• Bizalom (mennyire bíznak az emberekben?)
Forrás: Welzel, Christian (2006): A Human Development View on Value Change Trends (1981-2006)
http://margaux.grandvinum.se/SebTest/wvs/SebTest/wvs/articles/folder_published/article_base_83/files/presentation.zip (letöltés
dátuma: 2007. november 8.)
Magyarország a világ értéktérképén

Szekularizált és zárt
gondolkodás

Szekularizált és nyitott
gondolkodás
 Zárt gondolkodás
• Magyarország zárt gondolkodás irányába mutató jellemzői más értéktesztekkel is
kimutathatóak

Hofstede
kulturális értékei
szerint
Magyarországra a
bizonytalanság-
kerülés és az
individualizmus
jellemző.
Minél nagyobb
az index
értéke, annál
nagyobb
jelentőséggel
bír!
Az adatok forrása: http://www.geert-hofstede.com/hofstede_dimensions.php
Még 1 dimenzió…
Ronald Inglehart kutatásai
 Kétféle cél: jólét – létbiztonság / jóllét – létkiteljesítés,
önmegvalósítás
 Inglehart az amerikai társadalom háború előtt és után
született generációnak értékkülönbségeit vizsgálta
 Materiális/posztmateriális értékek
 Materiális értékek
Anyagi és fizikai biztonság
1. Magas gazdasági növekedés fenntartása
2. Erős honvédelem
3. Rend fenntartása az országban
4. Küzdelem az árak emelkedése ellen
5. Stabil gazdaság fenntartása
6. Bűnözés elleni küzdelem
 Létfenntartó értékek
 1, 4, 5 –anyagi biztonság
 2, 3, 6 – fizikai biztonság 10
 Posztmateriális értékek
Túl az anyagi és fizikai bizonytalanságon
1. Több beleszólás a munkahely és a közösség
működésébe
2. Szebb városokat, szebb vidéket
3. Több beleszólás a fontos kormánydöntésekbe
4. Szólásszabadság védelme
5. Egy kevésbé személytelen, emberibb világra való
törekvés
6. Egy olyan világ legyen, ahol a gondolatok
fontosabbak a pénznél
 Létkiteljesítő értékek
 Önkifejezés, intellektuális és esztétikai élmények 11
Inglehart vizsgálata Magyarországon
 Magyarországi arányok (World Value Survey, 1995)
 58% materialista
 39% vegyes
 3% posztmaterialista
 A materialisták aránya magasabb, mint bárhol máshol
 Ennek társadalmi következményei is jelentősek
 Mit árul el mindez a magyar társadalomról?
 Milyen szempontokat kell figyelembe venni az
egészségfejlesztéssel foglalkozó szakembereknek?
 Milyen értékeket kell hangsúlyozni egy-egy kezdeményezés
kapcsán?
 Milyen különbségek lehetnek a társadalmi csoportok
rekreációs kultúrájában?
Az egészség mint érték
 Hol szocializálódunk az egészséges
életmódra/káros szenvedélyekre?
 Hogyan?
 Az egészség materiális, vagy
posztmateriális értéknek számít?
A média szerepe az egészség mint érték
népszerűsítésében
 A média a fogyasztói kultúra népszerűsítője
 Az egészség és a szépség jól eladható áruk –
főleg összekapcsolva
 Mi jelenik meg az életmód-magazinokban?
 Mióta kimutatták, hogy kövérség egészségtelen,
a soványság és az egészség/szépség fogalma is
összekeveredett
 Milyen egészséggel kapcsolatos műsorok
jelennek meg a televízióban?
 Milyen üzenetekkel?
 Kiknek szólnak?
 Egészség- és $zépségipar
 A szépségápolás forgalma az USA-ban $40M-ról (1914)
$18500M-ra (1990) nőtt
 A plasztikai beavatkozások is egyre gyakoribbak és egyre
szélesebb réteg engedi meg magának
 A testhez való viszony megváltozott – a test alakítható
 Kapcsolódó iparágak
 Élelmiszeripar
 Fitness-ipar
 A szépségipari szolgáltatások köre egyre bővül, de a kereslet
is növekszik
 A férfiak is egyre többet költenek a „szépségre”
 „metroszexuálisok” – korábban nőknek szóló szépségipari
szolgáltatásokat vesznek igénybe
Deviáns viselkedések
 Normaszegő viselkedés
 Minden társadalomban/kultúrában más
 Egy társadalmon belül is lehetnek deviáns
szubkultúrák
 Mi tartozik ide?
 Bűnözés
 Alkoholizmus
 Drogfogyasztás
 Öngyilkosság
 Prostitúció
 Szexuális devianciák
A fogalom története
 Szociálpatológia – a társadalom beteg, ha
deviancia van benne
 Társadalmi problémák – minden, ami
„rossz”
 Deviáns viselkedés – eltérés a normáktól
 Nem minden deviancia káros
 Bizonyos deviancia normális egy
társadalomban
 Szűkebb definíció: ami az egyén/térsadalom
számára káros
 Mi lehet a mérce?
Funkciói és diszfunkciói (R. Merton)
 Lehet értelmezni az a devianciát elkövető egyén, illetve
annak társadalmi környezete felől:
 Funkciók: problémamegoldás, „gőzkieresztés”,
csoportkohézió, de közben: növeli a többség
normakövetését, a normák védelmét, jelzi a társadalmi
problémákat; újítások, új kezdeményezések
 Diszfunkciók: önkárosítás, mások vagy a környezet
károsítása; izoláció, stigmatizáció, szankcionálás; csökken
a biztonságérzet, bomlasztó hatás
Deviancia-elméletek
BIOLÓGIAI/PSZICHOLÓGIAI
• Kiindulási alap: az elkövető
személyisége
• Genetikai, antropológiai
vagy pszichológiai
magyarázat
• Az egyének deviáns
viselkedésének okait
keresi
• Az egyén megváltoztatása,
rehabilitációja a cél
SZOCIOLÓGIAI
• Kiindulási alap: a
társadalmi tényezők
• A környezeti tényezők,
társadalmi hatások ereje
• A társadalmi
törvényszerűségeket, a
gyakoriság magyarázatait
kutatja
• Nem csak az egyént kell
megváltoztatni, hanem a
társadalomban
csökkenteni a devianciákat
 Elméletek a devianciáról 1
 Biológiai
 A bűnözők jobban hasonlítanak a majmokra (Lombroso,
1870-es évek)
 XYY kromoszóma
 Öröklődik – egypetéjű ikrek vizsgálata – de ez cáfolható
 Pszichológiai
 Frusztráció-agresszió elmélet
 Pszichoanalitikus megközelítés
 Személyiségtípusok
 Önmagát kényeztető
 Szexuális problémákkal rendelkező
 Önmagát büntető
 Feszültségekkel küszködő
 Közgazdaságtani
 Racionális választás elmélete
 Elméletek a devianciáról 2
Szociológiai elméletek
 Marx az elidegenedéssel és a
hatalomnélküliséggel magyarázza
 Durkheim
 A deviancia nem a viselkedés jellegéből, hanem a
társadalom ítéletéből ered
 Funkciója: a közös ítélet összehozza a társadalom tagjait
 A teljesen konform társadalom nem változna, tehát nem
is fejlődne
 Anómia: a társadalmi normák meggyengülése pl. nagy
változások idején
 Nem tudni, mi a helyes és mi nem az
 Pl. rendszerváltás Magyarországon
 A nagyfokú deviancia okai nem az egyénben, hanem a
társadalomban keresendők
Elméletek a devianciáról 3
Szociológiai elméletek
 Merton (1930-as évek) anómiaelmélete
 Anómia: a megengedett/rendelkezésre álló eszközök és
a társadalom által kívánatosnak tartott célok konfliktusa
 Cél: anyagi siker, karrier, egyén felemelkedése
 Eszköz: tanulás, munka, takarékosság

célok eszközök
Konformitás + +
Újítás (bűnözők, feltalálók) + -
Ritualizmus - +
Visszahúzódás (alkoholista, - -
drogfüggő)
Lázadás (forradalmár) +- +-
Elméletek a devianciáról 4
Szociológiai elméletek
 Kulturális elméletek
 A deviáns viselkedés meghatározása kultúrafüggő
 Chicago-i iskola – városszociológiai vizsgálatok
 bizonyos kerületekben magasabb
 Akik többet találkoznak vele, azok maguk is könnyebben válnak
deviánssá
 Szubkulturális elméletek
 Bizonyos szubkultúrák elutasítják a középosztály értékeit és azok
helyébe olyan normákat állítanak, amelyek a kihívásokat, a
többséggel való dacolást, a törvényekkel való
szembehelyezkedést és a nonkonformizmus más
megnyilvánulásait értékelik nagyra (Cohen, 1955)
Elméletek a devianciáról 5
Szociológiai elméletek
 Merton azt a jelenséget, hogy az életszínvonal általános
emelkedése miért nem fékezi meg a bűnözés emelkedését, a
relatív/szubjektív depriváció fogalmával magyarázza, ami az
igények egyre emelkedő szintje és a fennmaradó egyenlőtlenségek
között feszülő kontrasztra utal.
 Címkézéselmélet: a devianciát nem bizonyos egyének vagy
csoportok jellemző vonásainak eredőjeként, hanem a deviánsok és
nem deviánsok közötti interakció folyamataként értelmezik.
 Bizonyos emberekre miért ragasztja rá a társadalom a „deviáns" címkét,
míg másokra miért nem feltétlenül?
 A címkézést a törvényes rendet képviselő intézmények, valamint azok az
emberek hajtják végre, akik az adott társadalomban hegemón szerepben
vannak.
 A különféle devianciatípusokat meghatározó stigmák tehát a társadalom
hatalmi szerkezetét fejezik ki.
Elméletek a devianciáról 6
Szociológiai elméletek
 A szabályokat, amelyekhez a devianciát viszonyítják, az uralkodó
csoportok szabják.
 Pl. ha a szegényebb környékeken elkövetett – a gazdag gyerekek esetében
egyszerű gyerekcsínyeknek tekintett – vétségeket is annak bizonyítékaként
fogják fel, hogy a gyermekben megvan a hajlam a fiatalkori bűnözésre. A
vétség mindkét esetben ugyanaz, de különböző jelentést kap.
 Áldozathibáztatás: amikor a hegemón szerepben lévő férfiak az szexuális
zaklatást is megpróbálják legitimizálni.
 Egy társadalomban előforduló deviáns viselkedések komoly
figyelmet kaphatnak a nyilvánosságban
 Morális pánik: a média által gerjesztett túlreagálás, amikor
valamilyen csoport vagy viselkedéstípus a közvélemény
érdeklődésének a középpontjába kerül (Giddens, 2008).
 A morális pánik időről időre kialakul olyan közérdekű kérdések
körül, mint pl. a fiatalkorú bűnözés, a futballhuliganizmus, a
nőkkel szembeni erőszak, vagy az illegális bevándorlás.
Vizsgálati módszerek
 Öngyilkossági arányszám
 Bűnözés
 Ismertté vált bűncselekmények
 Ismertté vált elkövetők
 Vádlottak száma
 Elítéltek száma
 Alkoholizmus
 Jelinek képlet – májzsugoros halálesetekből
 Lederman képlet – egy főre jutó tisztaszesz-fogyasztás
 Drogfogyasztás
 Egészségügyben / rendőrségi adatok
 Vagy megkérdezzük az embereket, de ez nem
egyszerű a devianciák esetében