Szociológiai alapismeretek

Társadalmi szerkezet és
mobilitás
Társadalmi devianciák
Család és ifjúság szociológia

.
Források:
Andorka Rudolf:Bevezetés a szociológiába
Cseh-Szombathy László - Ferge Zsuzsa (szerk):A szociológiai felvétel módszerei
Hankiss Elemér: Diagnózisok - Társadalmi csapdák
Léwi – Strauss:Szomorú trópusok
Karl Popper : A társadalomtudományok logikájáról

Ajánlott olvasni való:

Csepeli Gy.- Papp Zs.- Pokol B.: Modern polgári társadalomelméletek (Gondolat,1987)
Szczepanski J.:A szociológia története (Kossuth, 1973)

.
Szociológia: A társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány,
amely a valóságból nyerhető információk alapján
igazolódik, vagy megcáfolódik.
/Karl Popper: sohasem tudjuk az elméleti hipotézisünket végérvényesen igazolni,
legfeljebb cáfolni/
Szociológia tudománya: az elméletek és a valóság összevetése
A valósággal való – tudományos módszerekkel végzet- összevetés
Szociológia : A társadalom egészét vizsgáló tudomány
mely módszer tekintetében: a tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó
empirikus adatgyűjtést, és
ezen
.
adatok elemzését használja
Alapvető szemlélete –mely megkülönbözteti a többi társadalomtudománytól-

1/Az ember életének minden jellemzőjét- életesélyét-meghatározza

a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete.
/társadalmi helyzetet befolyásolják (de nem determinánsak),
jövedelem, lakhatás, isk.végzettség, várható élettartam,…/
Sztochasztikus összefüggések:
1980 – ban: 40 éves ff-i orvosnak 12% esélye, hogy 60 éves kora előtt meghal
elektroműszerész 16%
mezőgazdasági fizikai dolgozó 27%
2010-ben: 40 éves ff-i orvosnak 18%

.
2/ Különbözik emberképe tekintetében is más társ.tud.-tól

Köz.gazd.emberkép: Homo oeconomicus

Az ember haszna maximalizálására törekszik
Pszichológia több emberkép: Homo psychologicus – az egyént a tudatalatti
motívumok irányítják
Politikatudomány- Homo politicus –az embert a hatalomvágy vezérli

Szociológiai emberkép: Homo sociologicus

Az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz
igyekszik alkalmazkodni
.
Mire jó a szociológia?

-Társadalom megértésére

-Konkrét társadalmi problémák megoldásának elősegítésére

(szegénység szociológiai kutatása – szociálpolitikai kialakítása)

-Előrejelzésben – tervezésben
(80-s évek TBZ –figyelmeztet a az alkoholizmus, bűnözés erősödésére)

.
A szociológiai vizsgálat célja :
-valamely társadalom vagy társadalmi csoport megismerése,
-alapvető jellemzőinek feltárása.
-A szociológiai vizsgálatok, nemcsak egyszerűen leírásra törekszenek, hanem
valamely probléma megértésére,
valamilyen összefüggések magyarázatára,
a jelenségek okainak felderítésére.
Az ilyen típusú szociológiai vizsgálat lépéseit Karl Popper tudomány-
módszertani felfogását követve, a következőképpen lehet összefoglalni.
• A probléma megfogalmazása

• Felmerül valamilyen társadalmi jelenség, amely megismerése és

magyarázata szükségesnek látszik. Például a kormányzat, a tudományos

akadémia, vagy társadalomtudósok, kutatók egy csoportja felismeri, hogy
az adott társadalomban az alkoholizmus egy súlyos probléma, ezért ismerni
kellene az elterjedését és okait.
Elméleti hipotézisek

Elméleti hipotéziseket fogalmaznak meg a vizsgálni kívánt

jelenségről. Ehhez fel lehet használni a szociológiai irodalomban található

elméleteket, és újabb elméleteket is ki lehet dolgozni.

Operacionalizálás (mérhetővé tétel)
Operacionalizálják, vagyis mérhető formában fogalmazzák meg az elméleti
hipotéziseket. Például, ha fiatalok dohányzási szokásának elterjedését
vizsgáljuk, pontosan mérhetővé kell tennünk a hipotéziseinket (dohányzás -
éve , doboz; korosztály – 16-20 év…stb.)
• Adatgyűjtési módszerek:

• Publikált statisztikai adatok másodelemzése - Több kutatás adataiból

(Központi statisztikai Hivatal, Eurostadt,TÁRKI), csak a mi kérdéseinkre
adott válaszokat szűrjük)

• Tartalomelemzés (dokumentumelemzés) - Sajtóközlemények, naplók,

levelek elemzése/ könyvtár, levéltár. Google időszakos szűréssel sztorik
számszerűsítése, legyűjtése-/ nem tudományos, de hasznos módszer
• Megfigyelés
• –a külső megfigyelést, amikor a kutató nem vesz részt a megfigyelt
jelenségben, pl. egy kocsmában tartózkodik, de nem iszik, és nem
elegyedik szóba a társasággal,

• -részt vevő (belső) megfigyelést, amikor a kutató maga is részt vesz a

jelenségben, csoportban, pl. együtt iszik, beszélget a kocsma vendégeivel.
• Esettanulmány
(ilyenkor egyetlen esetet, személyt, intézményt vizsgálnak igen alaposan, és
abból próbálnak következtetéseket levonni a vizsgált jelenség társadalmi
méretű előfordulásáról, annak okairól).
• Kísérlet

• – a kutató maga szabályozza a megfigyelt jelenség bizonyos feltételeit,

mindig kell egy fókuszcsoportot (akit vizsgálunk) és egy kontroll csoportot
(bárki lehet szűrés nélkül) felállítani. A kísérlet az élő lekérdezés
reakcióinak elemzése.

• A lekérdezés lehet interjú (szabadabb) vagy kérdőív (fix kérdések), ami

lehet nyitott (választ a kérdezett adja meg), vagy zárt (a megadott válaszok
közül lehet választani) vagy kombinált. A nyitott és kombinált kérdőíveket
nagyon nehéz elemezni.
• Mintavétel
• A szociológia leggyakrabban használt módszere a kérdőíves adatfelvétel
(survey-módszer). A legtöbb esetben nincs arra lehetőség, hogy a vizsgált
személyek teljes körét, a teljes sokaságot (populációt) kérdőívvel
megkérdezzük. A statisztikai mintavétel elmélete szerint megfelelően
kiválasztott minta esetén elég a teljes sokaságnak csak egy kis részét
megkérdezni ahhoz, hogy pontos adatokat kapjunk a teljes sokaságról.
• A megfelelő mintavétel azt jelenti, hogy a vizsgálni kívánt sokaság minden
tagjának egyenlő esélye legyen a mintába kerülni.(véletlenszerű
kiválasztás) Ezt nevezzük reprezentatív mintának.
• Előfordulnak olyan társadalmi jelenségek, amelyeket nem vagy csak
nagyon nehezen lehet lakossági listákból választott mintákból elérni
(prostitúció, drogfogyasztás) másrészt az úgynevezett „rejtett
populáció”.Ilyenkor alkalmazzuk a „hólabda” módszert, megkeresünk egy
embert és ő ajánl egy másikat, és így tovább, amíg elegendő adatot nem
gyűjtöttünk.
•
• Kutatási eredmények közzététele
A pontos és részletes publikálás elengedhetetlenül fontos
része a kutatásnak.

-Ki kell fejteni az alkalmazott hipotéziseket,

-le kell írni az alkalmazott módszereket, a mintavételt, -
-definiálni kell a használt fogalmakat,
-be kell mutatni a használt módszereket, és végül
-hozzáférhetővé kell tenni az eredményeket.
• A szociológia főbb tudományterületei
• Családszociológia •Jogszociológia
• Demográfia •Művészetszociológia
•Nevelésszociológia
• Deviancia
•Oktatásszociológia
• Egészségszociológia •Orvosi szociológia
• Feminista szociológia •Sportszociológia
• Gazdaságszociológia •Társadalmi egyenlőtlenség
• Ifjúságszociológia •Társadalmi változások
•Tudásszociológia
• Szervezetszociológia
•Településszociológia
• Szociálpolitika •Vallásszociológia
• Szociometria •Zeneszociológia
 Társadalmi szerkezet- mobilitás

Források:
Ferge Zsuzsa :Társadalmunk rétegződése
Kemény István : A magyar munkásosztály rétegződése
Kolosi Tamás: Tagolt társadalom
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába
Páthy Ádám:Társadalmi rétegződés,egyenlőtlenségek, mobilitás
Max Weber:Gazdaság és társadalom
Ajánlott olvasnivaló:
Tárki kiadásában – Rétegződésvizsgálatok
Szelényi Iván:Új osztály, állam, politika (1990,Európa)

.
Társadalmi szerkezet: különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok
közötti viszonyokat jelenti
/státuszok – szerepek/

Társadalmi rétegződés: különböző ismérvek alapján /foglalkozás, isk.végz., lak.hely./

alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének
eltérése, sorrendje az életkörülmények, életmód különböző
dimenzióiban

Társadalmi szerkezettel kapcsolatos elméletek:

Mi jellemzi inkább az emberi társadalmat? – Harmónia és együttműködés
- Konfliktus és kényszer

.
Társadalmi réteg: olyan emberek csoportja, akik hasonló jellemzőkkel bírnak a
jövedelem, a vagyon,a hatalom, a presztízs, a kulturális szint/iskolázottság, a
foglalkozás, az életesélyek szempontjából
Társadalmi osztály:
olyan nagyobb társadalmi csoport, amely nem tekinthető csak társadalmi rétegnek.
Többnyire vagyoni–tulajdoni különbségek alapján különítik el őket.
önállóak: az aktív keresők azon csoportja, akik saját kistulajdonuk keretén
belül dolgoznak (pl. parasztok, kisiparosok, kiskereskedők)
alkalmazottak: nem saját tulajdonukban álló cégen belül dolgoznak
fehérgallérosok: az alkalmazotti csoporton belüli szellemi foglalkozásúak,
nem kétkezi munkát végzők neve (gazdasági vezetők, irodai alkalmazottak,
mérnökök stb.)
kékgallérosok: az alkalmazotti csoporton belül a munkásrétegekre utaló elnevezés,
amely a munkaruhák gyakori színére utal
Középosztály

.
 A társadalmi struktúra alapelemei

A társadalmi szerkezeten belül mutatkozik meg a rétegződés,

amely többdimenziós lehet – vagyoni, jövedelmi, foglalkozási, iskolázottsági, stb

Különféle kategóriarendszerek használhatóak,

a legegyszerűbb a hármas tagolás (felső, közép- és alsó osztály);
a besorolás lehet külső vagy szubjektív jellegű.
Arányeltolódások: fizikai és nem fizikai foglalkoztatottak,
aktívak és inaktívak között.

.
A szegénységi mutatók viszonylag stabilak, de új típusok jelennek meg.
A szegénység elsődleges forrása a jövedelmi viszonyokban keresendő,
de a megnyilvánulási formák változatosak lehetnek.

Abszolút szegénység: egy meghatározott létminimum-értékhez köti

a szegények csoportjába való tartozást.

Relatív szegénység: egy adott társadalomban elvárható átlagos életszínvonal

mértékéhez viszonyít.

.
A szegénység alaptípusainak átalakulása:

Hagyományos szegénység: alacsony iskolai végzettség,

szakképzetlenség, lakóhely
Generációs szegénység: speciális demográfiai csoportok esetén pl.:nyugdíjasok
Etnikai szegénység: kisebbségi csoporthoz való tartozás, változatos okok

Depriváció: a társadalomban megszokott javaktól és lehetőségektől való

megfosztottság. Sok esetben a szegénységgel összefüggő gazdasági
hátrányokból is fakadhat, de vannak egyéb forrásai is.

A szegénység felfogásában jelentős eltérés található a fejlett és fejletlen

társadalmak között. Míg a fejlett országokban a szegénység egy átmeneti,
vagy életciklushoz köthető jelenségről van szó, addig a fejletlenek esetében
stabil dolog.
 Társadalmi mobilitás
A társadalmi mobilitás az egyén társadalmi pozíciók közötti mozgása.

Intragenerációs mobilitás: az egyén saját életében megtapasztalható

pozícióváltozások.
Intergenerációs mobilitás: társadalmi pozícióváltozás a szülőkhöz képest.

A mobilitás lehet
vertikális: a társadalmi státuszcsoportok közötti mozgást jelenti,
horizontális: olyan pozícióváltásokat, amelyek a társadalmi státusz azonos szintjén
történnek.

Ha egy adott társadalomban a mobilitási esélyek között nincs nagy különbség

társadalmi rétegek között, akkor a társadalom nyitottnak tekinthető.

.
Földrajzi mobilitás, vándorlás
Olyan időszakos vagy állandó lakóhely-változtatási folyamat
amely az eredeti lakóhely települési határainak az átlépésével jár.
Típusai:Ideiglenes (ingázás),Állandó (átköltözés)

Társadalmi mobilitás
Egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik.
Általánosan a foglalkozási vagy a más alapon definiált társadalmi kategóriák közötti
elmozdulásra vonatkozik.
Intragenerációs, nemzedéken belüli, karrier mobilitás
Azonos évjáratokon (kohorszokon belüli) mobilitási pályák.
Az egyéni élet során bekövetkezett pozicióváltások folyamata.
Intergenerációs, nemzedékek közti
A gyermekeknek a szülőkhöz viszonyított mobilitási pályájának az alakulása.

.
 Társadalmi devianciák

Források:
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába
Kopp Mária-Skrabski Árpád. Magyar lelkiállapot
Pecze Mariann: Deviancia-szociológia
Magyarország a számok tükrében

Ajánlott olvasnivaló:
Andorka R.-Buda B.- Cseh-Szombathy L.:A deviáns viselkedés szociológiája
(1974, Gondolat)

.
Deviate=eltérés
„deviatio” (latin: de=-ról/-ről, via,-ae (f)=út; "az útról való letérés")
az adott társadalom normáitól való eltérés
deviáns viselkedés=normaszegő magatartás
Társadalom, kultúra, kor függvénye
Nemcsak egyének; csoportok, szubkultúrák jelzője is lehet

A deviancia okai:
-egyéni,
-társadalmi probléma.

Az egyén felelőssége nem kizárólagos a deviáns magatartásformákkal.

Ez azt jelenti, hogy sem az alkoholista, sem az öngyilkos, sem a bűnöző
nem egymaga oka saját magatartásának, hanem a társadalmi működés
számtalan módon hozzájárul a normaszegő viselkedéshez

.
A deviánssá minősítés kritériumai

Normatív kritérium
az elfogadott normáktól való eltérés (szocio-kulturális kontextus)
Statisztikai kritérium
az adott társ. kisebb részét érinti, amely bizonyos arányszám alatt marad
(ha elterjed, megszűnik deviánsnak lenni – pl: válás)
Diszfunkcionalitás kritériuma
a társ. többségében elítélő reagálást vált ki, mert fenyegetve érzik
a társ. egészséges működését

.
A deviancia típusai
Bűnözés
Öngyilkosság
Alkohollal összefüggő problémák
Kábítószer-fogyasztás
Mentális zavarok
Egyéb viselkedési addikciók (játékszenvedély, szexuális zavarok,
evési zavarok, munkamánia…)

A devianciák kialakulásának okai:

rossz szocializáció
társadalmi kontroll hiánya (anómia)
deviáns szubkultúra
társadalmi esélyegyenlőtlenség
környezeti hatások

.
A deviánsnak minősített viselkedések relatívak

Történelmileg
Társadalmanként
Szituációnként
A résztvevő aktorok státusától függően

.
AZ OKOK FUNKCIÓ TIPIKUS MÓDSZER

Személyiségzavar Feszültségcsökkentés alkoholizálás

Viselkedészavar drog, öngyil-
stressz, neurózis, kosság
depresszió, önértékelési problémák,
kudarcélmény, stb.)
Személyközi kapcsolatok
problémái és rossz társ.-i helyzet Probléma megoldási mód
állandósuló konfliktusok magány,
periférikus helyzet, alávetettség,
Kiszolgáltatottság
Ellehetetlenülő létviszonyok, Anyagi javak megszerzése bűnözés,
prostitúció
.
A devianciák kialakulását elősegítő okok csökkentése vagy megszüntetése
– ez a társadalmi bűnmegelőzés egyik iránya

Makro-környezeti hatások esetében Mikrokörnyezeti hatások esetében

• esélyegyenlőség növelése
• munkahelyteremtés
• alkoholizmus és kábítószer-fogyasztás
elleni harc
• a gettósodott terület megszüntetése
• iskolai kontroll erősítése
• családsegítő szolgálat igénybevétele
• alkohol és drogprobléma kezelése
• mentálhigiénés tanácsadás
• szabadidős lehetőségek biztosítása

.
DEVIANCIAELMÉLETEK

Biológiai - genetikai elméletek Lombroso /1870/ - koponya, arc fülforma alapján

Sheldon /1940/ fizikai adottságok alapján erős-gyenge

Pszichológiai- frusztráció-agresszió elmélet, pszichoanalitikus elm.(családi nevelés),

szocializációs elm.(Kapcsolatteremtési zavar), kríziselmélet

Közgazdaságtani - racionális választás elmélete (1986) Bűnözés szándékos,

költség-haszon, kockázat)

Szociológiai -anómia elméletek, minősítési elmélet, kulturális elméletek

a deviancia okairól

.
Szociológiai elméletek jellemzői -
-Nem az egyén deviáns viselkedésének jellemzőit kutatja, hanem a deviáns
viselkedés társadalmi gyakoriságának magyarázatát kutatja
-Nem az egyénben, hanem a társadalomban gyökerező okokat tárja fel.
Azaz: Nemcsak az egyént kell meggyógyítani, hanem a társadalomban kell
a túlzott devianciát csökkenteni
Anómia elméletek
Anómia (Durkheim, 1967) – a társadalmi viselkedést szabályozó normák
meggyengülése – következmény: deviáns vi-
selkedés terjedése
Anómia (Merton, 1980) – a társadalmilag elfogadott célok /meggazdagodás/
és a társadalmilag megengedett viselkedés közöti
ellentmondás (tanulás, munka = meggazdagodás?)
.
• Durkheim:
– „A bűn mindenekelőtt azért normális, mert bizonyosan nincs olyan
társadalom, amelyben ne léteznék.”
• minden társadalomban, bizonyos viselkedések deviánsnak minősülnek
• a deviancia megléte a normák szabályozó szerepének szükséges eleme
• a deviancia: a normatív rendszer működésének sajátos vonzata

• Deviancia típusok: A fő ismérv: a normatörés szándékosságának mértéke,

formái
– Szubkulturális deviancia
– Tudatos, de nem ideológikus normatörők
– Szociopaták
– Fogyatékosok
Szubkulturális deviancia:
- Ideologikusan, elvi alapon nem akarják betartani a normákat
- Nyíltan vitatják, bizonyos érvényben levő normák érvényességét.
- R. K. Merton non-konformisták
Tudatos,de nem ideologikus normatörők
Ismerik a normákat, elfogadják általában érvényességüket, de érdekük fűződik
azok áthágásához.
– Pl. a tolvajok nem a tulajdon intézménye ellen lázadnak, azt, legalábbis
ami őket illeti, elfogadják
Egyértelmű a szándékosság
• Szociopaták
• Személyiségi zavarban szenvedők
• Nem egyértelmű, a cselekvésűk tudatosságának mértéke
– Pl. drogfüggőség
• Az ösztönös jellegű indíttatások meghatározóbbak, mint az akarati döntés
Öngyilkosságok alakulása

M
a
g .

y
a
.
.
.
 Család és ifjúságszociológia

Források:
Neményi Mária: A család
Cseh-Szombathy László:A változó család
Utasi Ágnes: Társas kapcsolatok
Horváth-Szabó Katalin: Családi szerepek
Bauer Béla: Az ifjúság viszonya az értékek világához..
Ajánlott olvasnivalók:

Cseh-Szombathy L.:A társadalmi normák változása és a családi élet alakulása

.
Mivel foglalkozik a családszociológia?
– Különböző családtípusok
– Különböző kultúrák, országok jellegzetes családtípusai
– Gyermekvállalás
– Családpolitika, gyermekvédelem
– Párválasztás
– Erőszak, válás
– Családon belüli szerepek
– Családon belüli döntéshozatal
– Ki az úr a háznál?
Család: Olyan együtt élő kiscsoport amelynek tagjait,
vagy házassági kapcsolat,
vagy leszármazás (vérségi , örökbefogadási )kapcsolat köti össze.

Háztartástípusok: (Peter Laslett,1972)

-Nukleáris családi háztartások -1 család tagjai élnek együtt
-Kiterjesztett családi háztartás –nukleáris család és egy rokon pl.:tetsvér
-Több családmagból álló háztartások – szülők, házas gyerekük családjával
-Senki nem tartozik ugyanazon családmaghoz-unokatestvérek együttélése
-Egyszemélyes háztartás

.
A család funkciói:

-Termelési funkció – parasztgazdaság, kisipari műhely

- Fogyasztási funkció – mára kikerült –pl munkahelyi étkezés miatt
- Reprodukciós funkció
- Felnőttek pszichés védelme (részben a mentalhigiénés intézmények átvették)
-- gyermekek szocializációja (részben átvette az iskola)

Szocializáció (társadalmiasulás)
Ahogy az egyén egy elkülönült gyermekből a társadalom tagjává válik.
Társadalom olyan tagjává válik, amiből sok van (pl. anya szerep).
Nem csak társadalmi egyénné válik, hanem egyéniséggé is.

.
Szocializációs közeg:

Amilyen területeken a gyerekek elsajátítják,

hogy hogyan kell társadalmi egyénekké válni.
Rájönnek, hogy különböző szituációban különbözően kell viselkedni.

Mi tanulható a szocializációs közegben?

hierarchiai viszonyok
társadalmi motívumok

.
Szocializációs közegek:

- Család
- Kortárs csoport
- Iskola
- Tömegkommunikációs eszközök
- Munka világa
- Helyi közösség

.
• Tekintse át az alábbi definíciókat. Melyik milyen pontossággal alkalmazható
a családra?
– Olyan emberek közössége, akik egy fedél alatt élnek és érzelmi
kapcsolat van közöttük.
– Olyan, felnőtt-, és gyerekkorúak közössége, akik között érzelmi és
gazdasági kapcsolat van.
– Olyan felnőtt, és gyerekkorúak csoportja, akik között a legfontosabb
kapocs a szocializáció.
– Olyan személyek közössége, akik között interakció van, közös
háztartásban élnek és közösen gazdálkodnak a megtermelt javakból
 Ifjúságszociológia irányzatai

Szocializációs irányzat:
’50-’60-as években jelent meg, a gyermekkor utáni állomás
kiépültek az intézmények
alapkategóriája az ifjúsági probléma
az ifjúság valamiért nem tud vagy nem akar a normál úton haladni
(gyermek – suli – munka…)

2 út jelenik meg: az egyik a lázadó ifjúság, akik tiltakoznak;

a másik a beilleszkedők
a normális a kettő között van, kicsit lázadó, de beilleszkedő.

.
Csoportképződési megközelítés:
’60-’70-es évek
pl. iskola, baráti kör
új jelenség lett, ahol az ifjak magukban voltak, csoportokat alkottak
Hogyan alakítottak autonóm csoportokat? /zene/
Vannak-e eltérő szabályaik? /ruhaviselet/
ha a csoportképzési elvekben érvényesül valamely dolog (pl. tolerancia),
ha bekerül a felnőtt társadalmi csoportba, oda is átviszi az elveket
Szubkultúra:
Generáció Generációs kategóriák
’60-as év Nagygeneráció
’70-es év Kis generáció
’90-es év Y generáció
2000 Hüvelykujj generáció

.
Következmény alapú megközelítés:
úgy tekint az ifjúságra, mint társadalmi termékre

- a társadalmi folyamatok félresiklását lehet vizsgálni a fiatalokon

- a munkalehetőségek folyamatosan szűkülnek
abból indul ki, hogy a fiatalok úgy tekintenek a munka világára,
hogyha nagyon muszáj ,akkor mennek el dolgozni

IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS !!!

A munkaerőpiaci prognózisok – szakmunkásképzés átalakulása

a felsőoktatás expanziója- parkolópálya
meghosszabbodott az ifjúsági korszak – önálló családalapítás kitolódása időben

.
.
 Az ifjúság fő rétegei

18%

43%

39%

nyertes túlélők vesztes