8.

tétel

Interperszonális kapcsolatok az iskolában, az ezeket befolyásoló pszichológiai tényezők.

Interperszonális kapcsolatok és interperszonális viszonyok az iskolában (kortárskapcsolatok,
tanár-diák viszony). Személypercepció elméletei, személypercepciós torzítások, Pygmalion-
effektus jelenségei. Társas serkentés és gátlás, együttműködés és versengés. A konfliktus
fogalma, az iskolai konfliktusok. A pedagógus szerepe a konfliktusok kezelésében. Agresszió
az iskolában (az agresszió elméletei, okai és megszüntetési lehetőségei)
Személypercepció = sajátos folyamat, melyet mások megismerésére használunk.
• Fizikai észlelés  Társas észlelés
– Közvetlenül nem megfigyelhető, Következtetünk rá, Megkonstruáljuk, A
társas valóság egy verziója, Motivációs elfogultság jellemzi
Érzelmek és attitűdök befolyásolják

Benyomásformálás: Az a folyamat, melynek során előbb észlelünk egy másik személyt, majd
értékeléseket és magyarázatokat készítünk erről.

• A saját hiedelmeinken átszűrve értelmezzük a jeleket

• Az előzetes tapasztalataink hatással vannak a viselkedésünkre és attitűdjeinkre

Képalkotás elemi mechanizmusai: Projekció ,Időbeli általánosítás, Sztereotipizálás, Analógiás átvitel,

Analógiás-metaforikus következtetés, Én-központúság

Aritmetikai ( matematikai) modellek:

Összegzési modell (Fischbein, Hunter): az általános benyomás a személyről = a birtokolt jellemzők

értékének az összege. (A kedvező tulajdonság növeli a „jó benyomás”.)

Átlagolási modell ( Anderson): végső benyomás = a bemeneti jellemzők átlaga. (Csak az az infó növeli
az átlagot, amely kedvezőbb, mint az átlag.)

Kritika : tulajdonságoknak nincs állandó szeretetreméltósági értéke, A személypercepció sokszor

nem kognitív és racionális folyamat.

Központi vonás hipotézis ( Asch): Kétféle vonás van: Központi, Perifériás

Függ a képalkotás céljától, a kontextustól és a személyiségtől. Vizsgálata: tulajdonságlista

– ügyes, igyekvő, MELEGSZÍVŰ/HIDEGSZÍVŰ, határozott, gyakorlatias, körültekintő

Mitől lesz központi egy vonás: személyészlelés célja, elsőbbségi hatás, újdonsági hatás, torzítás
negatív irányba (negatív infók szerepe)
Hozzáadódás elve ( Brunner, Tagiuri, Shapiro)

Ha az ember valakiről már kialakított valamilyen képet, akkor azt nem szívesen változtatja meg.
De a kialakult kép belső ellentmondásait is nehezen viseli el.
Az újonnan megismert tulajdonságokat úgy próbáljuk a már kialakult képhez alakítani, hogy az
összbenyomás ne változzon meg .

A burkolt személyiségelméletek

Definíció: Felhalmozott hipotéziseink + elvárásaink összessége arról, hogy hogyan szerveződnek az

emberi tulajdonságok és jellemvonások.

Ezek adják meg azokat a főbb dimenziókat, amelyek mentén megítélünk másokat
Kelly: személyes konstruktumok elmélete.
(Konstruktumokat hozunk létre, amelyen keresztül a világot észleljük. Ezeket a mintákat próbáljuk a
valóságra ráilleszteni.)

Személyészlelés pontosságát torzító tényezők

Holdudvarhatás ( aki okos, az becsületes is)

Elsőbbségi-újdonsági hatás
Előzetes elvárásoknak megfelelő torzítás
Sztereotípizálási, osztályozási torzítások
Torzítás negatív irányba
Elnéző irányú torzítások
Tudattalan rokonszenv, ellenszenv

A megítélési hibák következménye

Hibás megítélés => nem tudok a személlyel megfelelő kapcsolatot kialakítani.

Az általam kialakított kép alapján elvárásaim lesznek vele szemben, ő eszerint kezd el viselkedni
(Pygmalion effektus).
Feloldás: a társ pontosabb megismerése beszélgetéssel, empátiás készség, nyitottság: ő is változhat.)

Pygmalion effektus

önbeteljesítő jóslat (Merton, 1957): ha valamiről azt hisszük, hogy igaz, akkor ez oda vezet, hogy oly
módon viselkedünk vele, hogy az eredeti álláspontunk beigazolódjon, még ha az hamis is volt

Mechanizmsa: A tanév elején a tanárok különféle elvárásokat alakítanak ki a tanulók teljesítményével

kapcsolatosan
Az eltérő elvárásokkal összhangban viselkednek az egyes tanulókkal szemben
Abból, ahogyan a tanár viselkedik a tanulók megtudják, hogy kivel szemben pontosan milyen
elvárásai vannak
Ha a tanár konzisztensen viselkedik, elvárásai hatással lesznek a tanulók énképének,
teljesítménymotivációjának alakulására, a tanár-diák interakciókra és a tanulók interperszonális
kapcsolataira
Az előbb említett jellemzők a tanár elvárásainak megerősödését fogják előidézni, hatással lesznek a
tanulók iskolai teljesítményére → önbeteljesítő jóslatként fognak működni
A tanári elvárások néhány forrása : Tanuló neme, Családi, társadalmi helyzete, Faji, etnikai
hovatartozás, Tanuló magatartása, Tanuló sajátos jellemzői: külső megjelenés, önbizalom, határozott
fellépés stb., Nagyobb testvér „nyomai”

A tanári elvárások közlésének módja: Metakommunikáció, Nonverbális kommunikáció, Gyakran

tudattalan

A tanári elvárások iránt fogékony tanulók jellemzői : A nonverbális jelzéseket pontosabban tudják
kódolni, A felnőttektől fokozottabban függenek, Érzékenyebbek az elvárások hatásaira, Minél
fiatalabb a tanuló, annál nagyobb hatással van rá a tanári elvárás

A tanári elvárások hatása a tanulóra

Pozitív elvárások esetén : A tanulót a tanári asztalhoz közelebb ültetik, Több alkalommal szólítják fel
őket, Szünetben gyakrabban beszélgetnek velük, Helyes válaszaikat nagyra értékelik, dicsérik, Az órai
munka során számítanak rájuk
Negatív elvárások esetén : A terem túlsó végében ültetik le a tanulókat, Elégedetlenségüket gyakran
cinikusan közlik, Válaszadásnál sürgetik, kevésbé türelmesek vele, Gyakran megszégyenítik az osztály
előtt őket, Iskolai teljesítményüket negatívabban értékelik

Iskolai társas kapcsolatok , Társas viselkedés fejlődése

A társas viselkedés képességét szociális kompetenciának nevezzük. A gyerekek már nagyon korai
életkorban (1 éves kor körül is) érdeklődést mutatnak a kortársak iránt, de a 6-8 év fordulópont a
társas kapcsolatok fejlődésében.
Ekkorra szűnik meg az egocentrikus gondolkodás
Kommunikációs készségek javulása, önkontroll-funkciók fejlődése
9 éves kor: átpártolás
barátság, társak véleménye fontossá válik

Fiúk és lányok csoportjai

• A kortárscsoport jelentős szerepet játszik az iskolai szocializációban („rejtett tanterv”

forrása).
• A fiúk és a lányok társas viselkedése, csoportjai jelentősen különböznek egymástól:
• A lányok inkább kisebb, 2-3 főből álló csoportokat alkotnak (leginkább egy legjobb
barátnővel való diádot), kevésbé jellemző a hierarchia, és fontos a kapcsolatban a
kölcsönösség
• A fiúk csoportjai nagyobbak, általában van vezető, egy legnépszerűbb gyerek, és több a
viszonzatlan rokonszenvi választás.
Csoport fogalma
 • Csoportról akkor beszélünk, ha a tagok között tartós interakció van.
• A csoportok mindig valamilyen konkrét társadalmi cél, vagy több ember spontán
törekvéseinek megvalósítására jönnek létre.
• A csoporttagok mindenki mástól elkülöníthető egységnek tekintik magukat, és
együttműködnek.
A csoportok fajtái

• Formális és informális csoportok

• Informális: A kapcsolatok személyesek, a tagokat közös érdeklődés tartja össze, önként
csatlakoznak a csoporthoz. Lényegesek az egyéni tulajdonságok. A csoport belső élete
intézményesen nem szabályozott.
• Formális: Meghatározott társadalmi cél érdekében jönnek létre. Leginkább intézményes
keretek között, szervezetekben működnek, meghatározott szabályok irányítják. A
kapcsolatok személytelenek, a tagok által betöltött szerep a lényeges.
• Referenciacsoport (vonatkoztatási csoport):
• Saját helyzetünk megítélésekor mások helyzetét vesszük alapul, ennek nyomán elégedettség
vagy elégedetlenség érzése keletkezik bennünk.
• Funkciói: normatív és összehasonlítási funkció
Méret alapján:
– kis csoport (25 főig),
– nagy csoport (25-50 főig),
– tömeg (50 fő felett)
• Összetétel alapján:

– Heterogén: tanulók a képességek, attitűdök, érdeklődési irányok, személyiségvonások,

életkor, nem, családi háttér tekintetében jelentősen eltérnek egymástól.
– Homogén: ennek az ellenkezője
Az iskolai osztály, mint csoport
• Formális és informális csoport egyszerre:
• a tagok nem önként csatlakoztak
• formális célja van (rendelet)
• szabályok szerint működik
• formális szerepektől eltérő csoportstruktúra, rokonszenvi kapcsolatok
• Referenciacsoport is!
A csoport fejlődésének fázisai (Argyle ’81)
• Alakulás: a csoporttagok figyelik egymást, „énbemutatások” sorozata, a gyerekek és a
tanárok is igyekeznek bemutatni a legjobb tulajdonságaikat
• Viharzás: hangsúlyozódik az egyéni viselkedés és értékkülönbségek, versengés a csoportban
elfoglalt helyért, nagyszámú kommunikációs aktus jellemzi
• Normaalakulás: a csoport normáinak megszületése
• Működés: kialakul a csoportkohézió, a feladatok elvégzése jellemző
• Felbomlás
Csoportnorma
a csoporton belül kialakult, a tagok által elfogadott és követett megállapodások, kollektív elvárások,
működési elvek, értékítéletek rendszere
Jellemzői:

• Íratlan szabályok
• Mindenki számára kötelező érvényűek
• A csoportban maradás feltételét képezik
• A bekerülésnél is viszonyításul szolgál
• Fokozzák a csoportösszetartó erőt (kohézió)
 • A csoport ellenőrzi is a normák teljesítését
Normakövetést meghatározó tényezők
• Csoportban elfoglalt hely
• Csoportban elfoglalt szerep
• A csoport számára mennyire fontos a norma
• Tudatos normaalakítás
• Felelősségvállalás
• Közös szabályalkotás
Konformitás

• Egy személy véleményének vagy viselkedésének olyan változása, amely valamely egyéntől
vagy csoporttól származó, valódi vagy vélt nyomás következtében alakul ki.
• Csoportnyomásra való reagálás lehet:
• Behódolás, engedelmeskedés
• Azonosulás (identifikáció)
• Belsővé tétel (interiorizáció)
Csoportdöntés

• Az egyéni döntésnél meggondolatlanabb, megoszlik a felelősség.

• Csoportpolarizáció: csoportdöntés kockázatosabb/szélsőségesebb irányba mozdul el
• Inkább megjelenik értékekkel és véleményekkel kapcsolatos döntésekben, mint tényállások
eldöntésekor
• Releváns új infók szerepe
• Csoportgondolkodás: a tagok elnyomják az érzéseiket, véleményeiket a csoportkonszenzus
érdekében
A nevelői attitűd dimenziói

Érzelmi dimenzió
Engedékenység dimenzió
Meleg-engedékeny attitűd
• optimális légkört biztosít
• az ilyen légkörben felnövekvő gyermek:
• Barátságos
• Kreatív
• A feléje irányuló hatásoknak aktív részese és alakítója
• Agresszívak (proszociális)
• A legintenzívebb törekvést mutatják a felnőtt modellekkel való azonosulásra
Hideg-engedékeny attitűd

• Nincs modell, szeretetlenség

• A szülő gyermekét érzelmileg elutasítja
• Gyakran fizikailag bántalmazza gyermekét- előfordul az alibiverés
• Közönyösen engedékeny magatartás
• Az ilyen légkörben nevelkedő gyerekeknél gyakori:
• Függőségi szorongás
• Nyílt agresszív magatartás
• Galerik tagjává válhatnak (antiszociális agresszió)
Meleg-korlátozó attitűd
• Túlszerető, túlóvó szülői magatartás, önállótlanságot eredményez
• Az ilyen légkörben felnövő gyermek:
• Iskolacentrikus, még akkor is jól viselkedik, amikor a tanár nincs jelen
• Konformak
• Nem kreatívak
 • Rendesek, illedelmesek
• Visszahúzódóak
• A lányok jobban tűrik, mint a fiúk, az ilyen szülői magatartást
Hideg-korlátozó attitűd

• A szülő elutasítja a gyermek függőségi szükségleteit

• Minimális interakciók jellemzik
• Az ilyen légkörben nevelkedő gyermek:
• Visszahúzódóak
• A felnőttekkel szemben bizalmatlanok
• Az „én”-felé fordul az agresszió: baleseti hajlam, öngyilkossági kísérletek
• Neurotikus személyiség
Lewin vezetési stílus elmélete

• Ki dönt a fontos kérdésekben?

• Hogyan értékel?
• Milyen a csoporton belüli elégedettség?
• Milyen fokú a teljesítmény?
• Autokrata vezető
• Demokratikus vezető
• Laissez faire, megengedő vezető
Vezetési stílusok a pedagógus munkájában

• Lewin: autokrata, demokratikus, laissez faire

• Vas Judit: Módszerek c. film:

A tanári hatalom formái

• Kényszerítő hatalom: a tanár azon képességéből származik, hogy büntethet vagy

engedélyezhet
• Jutalmazó hatalom: a tanárnak módja van jutalmazni
• Törvényes hatalom: a diák szerepéből adódó kötelezettségként elfogadja, hogy követi a
tanár utasításait
• Referencia hatalom: a diák a tanárt vonatkoztatási keretként, bizonyos szempontokból
modellként használja saját viselkedésének értékeléséhez
• Szakértői hatalom: a diák szemében a tanár magasabb szintű tudással bír
• Információs hatalom: a diák a tanár által közvetített információt valódinak és meggyőzőnek
fogadja el
Csoport szerkezete

• Jacob L. Moreno: szociometria

• Egy szempontú: rokonszenvi-ellenszenvi választásokon alapul
• Mérei Ferenc: több szempontú
• Rokonszenvi-ellenszenvi dimenzió
• Közösségi funkció ( vezető, bíró stb.)
• Egyéni tulajdonságok, képességek, adottságok
• Közösségi helyzet, népszerűség, érvényesülés
Alakzatok

• Pár
• Hármas
• Zárt négyzet
• Csillag
 • Lánc
• Perem
• Társas helyzetek (együttműködés, versengés)

A kortárscsoportok hatása

• komoly szerepük van az általános szocializációban

• a szociális kompetenciák kialakulásában
• az agresszív impulzusok kezelésében
• a nemi szerepre történő szocializációban
• az értékorientációk kifejlődésében
• a tanulmányi teljesítményben
A tanulási szituáció szerepe

• A tanulói igények – a hovatartozás, az elfogadás, a támogatás igénye – az interakciókon

keresztül elégülnek ki.
• A csoport hatékonyságának egyik legfőbb összetevője a csoport azon képessége, amelynek
segítségével a saját céljait meghatározza és megvalósítja.
• a pedagógusnak a diák-diák kapcsolatokon keresztül irányítania kell tudni a csoport
dinamikáját.
• Deutsch (1973):
• Együttműködő: céljaikat úgy érhetik el, hogy a többi diák is eléri célját
• Versengő: többieket megakadályozzák a célelérésben – extrinsic motiváció
• Individualisztikus: nincs hatással rá mások teljesítménye
• ideális esetben mindhárom jelen van
• a feladat jellege határozza meg
A tanulási szituáció hatása a tanulói interakciókra

Tanulási szituáció hatása a tanulói attitűdökre

• egymás elfogadása, támogatás, kedvelés

• információcsere
• motiváltság
• tanulás melletti érzelmi elköteleződés

Társas helyzetek:

Társas serkentés elmélete: társas lazsálás : csoportban jobban teljesítenek

Szociális interakciók:
Szociális facilitáció: tömeg előtt jobban telesítenek
Személyközi viszonyok
Szociális interakciók: A szociális interakció az nem más, mint társas kölcsönhatás.
Az emberek közötti kapcsolatok első lépcsőfoka.
Az adott társadalom normái befolyásolják.
A társas interakciók során különböző függőségi viszonyok alakulhatnak ki a felek között.

Függőségi viszonyok (Jones):

Álfüggőség: személyes elemek nem jelentősek, résztvevők viselkedését kívülről jövő szabályok
határozzák meg.
Reaktív függőség: egymás viselkedését figyelembe véve boldogulnak a résztvevők, pl.: aukció.
Aszimmetrikus függőség.
Kölcsönös függőség.

Szociális facilitáció: Kísérlet – Triplett, 1897

A teljesítmény a társak jelenlétében akkor is növekedik, ha a többiek csak nézők (Allport)
A társak jelenléte mindig izgalmat, feszültséget kelt, ami könnyű vagy unalmas feladatok esetén jó
hatással van a teljesítményre
Magyarázó elve:
Figyelem elterelése
Anticipált megerősítés

Szociális gátlás: A társak jelenlétének teljesítményt gátló hatása a szociális inhibíció

ha bonyolultabb az elvégzendő feladat, akkor inkább gátló a társak jelenléte
Társas összehasonlítás (Festinger, 1957) szerepe

Agresszió: Olyan szándékos cselekvés, aminek célja a károkozás, rombolás.

Fajtái:
Öncélú, indulati Instrumentális

Antiszociális Proszociális

Támadó Védekező

Belső (kifelé nem mutatott Külső

indulat)
Autoagresszió Heteroagresszió

Agresszió típusai:
Verbális agresszió: Devalváló , Mindennel ellenséges, Sértő, gúnyos, Trágár, Káromkodás,
átkozódás
Viselkedésben, cselekvésben megnyilvánuló agresszió: Közlekedési agresszió (verbális a.,
leszorítás, szabálytalan előzés, cserbenhagyás stb.), Agresszió tömegben, Agresszió sportban
(pl.: futballhuliganizmus)

Konfliktus: A konfliktusok mindig valami vélt vagy valós érdekkülönbség révén jönnek létre. A
konfliktusok megjelenése minden emberi közösségben természetes
A konfliktus okai (Deutsch):
A javak elosztása. Ilyenkor a konfliktus forrását, az adja, hogy ugyanazt a dolgot szeretnék
többen is birtokolni.
Ízlésbeli különbségek. Az eltérő ízlés is vérig menő viták forrása lehet különösen együtt élő
emberek esetén.
 Értékkonfliktusok. Itt az eltérő értékrendek, vélemények, ideológiák lesznek az ütközés okai.
A tények és hitek kérdésében kialakult konfliktusok.
A viszonykonfliktus. Ilyenkor a konfliktus az adott emberi viszonylat természetéből fakad.

Konfliktus lehet:
Valódi konfliktusok. Ilyenkor nyílt, manifeszt konfliktus alakul ki, valami ténylegesen létező
tárgyért.
Esetleges konfliktus. Ebben az esetben a helyzetet meglehetne oldani, úgy, hogy mindkét fél
elégedett legyen, de ezt a felek, például érzelmei involváltságuk miatt nem ismerik fel.
Áthelyezett konfliktus. Ilyenkor a konfliktus áthelyeződik egy másik tárgyra, mint amiről
valójában szó van.
Átirányított konfliktus. Ebben az esetben a konfliktus nem a ténylegesen érintett felek között
zajlik, hanem áttevődik másik emberre. Például, ilyen, amikor a beosztottat szidják le a főnök
hibáiért.
Lappangó konfliktus. Ilyenkor a konfliktus rejtve marad, nem manifesztálódik.
Álkonfliktus. Ebben az esetben nincs igazi ellentét, csak ezt a résztvevő felek nem veszik észre, a
probléma csupán félreértésen alapul.

Az iskolai konfliktusok:
valamilyen mélyebb probléma tünete
az iskolai struktúrában
a tanár vezetési stílusában
a tanterv hiányosságaiban keresendő az oka.
Konfliktusok kialakulására hajlamosítanak a következő körülmények az osztályban, iskolában:
túlságosan versengő vagy bizalmatlan légkör
az érzelmek kifejezésének erőszakos módja
gyenge konfliktusmegoldó képességek
a tanári hatalommal való visszaélés
kommunikációs képességek gyengesége
Iskolai konfliktusok kezelése:
Thomas Gordon: A tanári hatékonyság fejlesztése
• A konfliktust problémahelyzetnek tekinti.
• a szeretetteljes, őszinte kommunikáció és a személyes kapcsolat a nevelésben, a problémák
megoldásában nagyon hatékony lehet.
• Fontosnak tartja többek között azt, hogy helytelen viselkedés esetén a viselkedésre, és ne az
egész személyiségre irányuljon a kritika,
• problémahelyzetben olyan megoldást keressünk, amelyben egyik fél sem győz vagy veszít,
hanem a diákkal közösen keressük meg a legjobb megoldást.
• Értő figyelem és én-üzenet
• Alternatív konfliktuskezelés
• Helyreállító szemlélet

Fogolydilemma helyzet: Ha a veszteséget minimalizálni, a nyereséget maximalizálni akarjuk a

kooperáció a legkifizetődőbb, legracionálisabb döntés. Az emberek azonban nem mindig döntenek
racionálisan.

Fogolydilemma döntési mátrixa:

 Másik fogoly

VALL NEM VALL

VALL 5-5 év börtön 0-10 év börtön

Egyik NEM VALL 10-0 év börtön 1-1 év börtön

fogoly