1.

Társadalmi struktúra elméletek (Durkheim anómia elmélet és Merton

feszültségelmélet-anómia elmélet)

2. Kulturális hatások elméletei (Társadalmi dezorganizáció elmélete, Differenciális

asszociáció elmélete, Kulturális konfliktus elmélete, Szubkultúra elmélete)

3. Stigmatizációs elméletek

4. Társadalmi kontroll elméletek

Durkheim anómia elmélete
anómia fogalma (görög szó)
mai jelentősége (rendszerváltás)
anómia okai (2)
Durkheim hibája
erkölcsi és fizikai szükségletek

öngyilkosság és 3 típusa-egoista, altruista, anomikus

társadalmi területek, ahol állandó az anómia-gazdasági, bőség-válság, házi
Durkheim-öngyilkosság 3 típusa
altruista, egoista, anomikus
Durkheim-társadalmi területek-állandó anómia
gazdasági, bőség-válság, házi
Merton anómia elmélete
Miben különbözik Durkheimtől-számára állandó az anómia
Anómia fogalma és oka
anomikus állapotok típusai: konformista-normakövető, lázadó-forradalmár,
bürokrata-ritualista, visszavonuló ÉS ÚJÍTÓ
megelőzése
Anómia fogalma (Dukheim és Merton)
görög szó: normahiány, szabályozatlanság, törvény nélküliség-->átmeneti állapot

Merton:
A kulturális struktúrában bekövetkező zavar, aminek oka a célok és a csoport
társadalmilag strukturált lehetőségei között kialakuló konfliktus.

oka: a társadalom által kialakított célokat nem tudja mindenki a társadalom által
rendelkezésre bocsátott legitim eszközökkel elérni
Merton anomikus állapotok
adaptáció módja-típusos viselkedés
konformista-normakövető
visszavonuló-alkoholista stb.
ritualista-bürokrata
lázadó-forradalmár
ÚJÍTÓ-BŰNÖZŐ
Kulturális hatások elméletei
Társadalmi dezorganizáció
differenciális asszociáció
kulturális konfliktusok
szubkultúra elmélet
Társadalmi dezorganizáció
Thomas-Znaniecki-Lengyel paraszt amerikában
társadalmi dezorganizáció fogalma, egyéni dezorganizáció
Chicagoi szociológiai iskola, 1920as évek-bűnözői értékek
5 koncentrikus zóna (centrumkör és 2,3,4,5)-társadalmi átörökítés
Plank és Burgess amerikai szociológusok
Társadalmi dezorganizáció fogalma
A korábbi hatékony társadalmi kötelékek (családi baráti, lakóközösségek) valamint a
közösségekben érvényesülő társadalmi kontroll felbomlanak. Ez pedig a negatív
következményekkel jár a közösség és a személy életében.
Differenciális asszociáció elmélet=eltérő képzetek elmélete
A kultúrkonfliktus fogalma köré épül
Sutherland-A kriminológia alpkérdései
azok a társadalmi mechanizmusok, szociális hatások, amiknek ki vagyunk téve,
nagyban meghatározzák a viselkedésünket. Világnézetünk, gondolkodásunk attól a
kultúrától függ, amiben élünk.
Kapcsolatba kerülünk-e deviáns, normasértő értékekkel, attitűdökkel, és ha igen,
akkor hogyan? Jó színben tüntetik fel? ettől az aránytól függ a deviáns viselkedés.
fiatalkorú bűnözésre fogalmazta meg.
Tanult viselkedési forma, társadalmi folyamatokban elsajátított úgy, mint a konform
viselkedés.
Milyen nézetekkel, kultúrával azonosult?

stabil deviáns bűnöző szerep függ: vannak-e stabil asszociációk, bensőséges

kapcsolatok olyan személyekkel, akiktől a szükséges technikát, normákat el lehet
sajátítani.
Többet érintkezik bűnözőkkel mint nem bűnözőkkel-referencia személyek
Kulturális konfliktusok elmélete
Sellin
hagyományos szemlélet
a deviancia oka egyes csoportok eltérő kultúrája
fókuszban: elsajátított értékek kulturális beállítódás (pl mit tekintünk normálisnak)

1. elsődleges kulturális konfliktusok (két vagy több eltérő kultúra kulturális kód
összeütközése. Fajtái: egymással szomszédos kulturális térségek határain, egyik
kulturális csoport normáinak kiterjesztése a másikra, egy csoport tagjai áttelepülnek
egy másikba)
2. és másodlagos kulturális konfliktusok (történelmileg később. a társadalomban
differenciálódás jelenik meg-azonos társadalmon belül eltérő kulturális kódok
összeüzközése

a konfliktust elszenvedő ember hogyan éli meg a konfliktusokat?

1. mentális konfliktusok (ha a saját magatartásformát a konfliktusban lévő csoportok
változatos normáiból építi fel--> a személyiség részévé vált ellentmondásos
magatartási normák ütközése a mentális konfliktus)
2. és kulturális kódok konfliktusa (külső vagy személytelen konfliktus esetén--olyan
csoportból származó normákkal rendelkezik, amik kódja konfliktusban áll azokéval a
csoportokéval, amik megítélik az ő magatartását)

Szóval a devianciák az egymásnak ellentmondó kultúrákkal, erkölcsi poltikai

nézetekkel, szokásokkal magyarázhatók
Szubkultúra elmélet
ma a kultúra és a közösség közel sem homogén, kulturális pluralizmus,
multikulturális társadalmak.

Szubkultúra: a domináns kultúra egy önállósult része, amelyhez saját normák és

értékek társulnak.
A fiatalkorú bűnözés magyarázatának legjelentősebb formája. Persze nem minden
szubkultúra káros. Nem függetlenül, hanem a nagyobb társadalmakon belül
léteznek, így az értékek egy része megmarad.

Kialakulás mögöttes forrása:

speciális problémákra adott válasz, amivel a domináns kultúra tagjainak nem kell
szembenézniük. Kölcsönös támogatás reményében összefognak, közösségi igények
kielégítése. Valahova tartozás szükséglete, pozíció szükséglete. Szorosan
kapcsolódnak egy adott társadalmi rend struktúrájához és azok konfliktusait fejezik
ki.

Vonzereje:
kollektív felelősség, közösséghez tartozás, lehetőségek, csökkenti a
felelősségtudatot, sajáto erkölcsi kódex, szerep, jellemzők, működésmód
Tagok között erős kapocs, kifelé konfliktusosság, elszigetelődés, befelé nagyobb az
összetartozás.

Deviáns szubkultúrák:
hosszú történelmi múlt, megfoghatatlanul stabil társadalmi kapcsolatok együttese,
nem könnyen azonosítható a tagság, érzelmi védettséget biztosít a tagoknak,
sajátos szocializációs normák, speciális identitás biztosítása.

tolerált elfogadott szubkultúrák: zenei irányzatok és ezekhez kapcsolódó kinézet (rap

szubkultúra-->zenei irányzat)
Albert Cohen szubkultúra elmélete
Szubkultúra
a domináns kultúra egy önállósult része, amihez saját normák és értékek társulnak.
Nem függetlenül, hanem a nagyobb társadalmakon belül léteznek, így az értékek
egy része megmarad.
Albert Cohen szubkultúra elmélete
a középosztálybeli sztenderdek elutasítása, ellentét elfogadása
oka: perspektíva hiánya, szegénység, esélytelenség a sikerre, hagyományos
társadalmi intézményekben nem tudnak státuszt elérni.
A középosztály céljai és normái számukra igazságtalan feltételeket teremtenek

megoldások ára: kívülállók ellenséges érzülete-motiváció az egymás felé közelítésre

különállás, függés, egyediség
Stigmatizációs elmélet
Ha meg akarjuk érteni a devianciák természetét, akkor meg kell vizsgálni, hogy
egyes emberek vagy csoportok miért kapják a deviáns stigmát?
Eszerint nem a viselkedésen hanem a társadalmi válaszreakción múlik, hogy
deviáns e valami vagy sem.
Alap: semmilyen cselekvés nem minősült eredendően deviáns vagy normális
tettnek-normálistól eltérőnek bélyegzik e a társadalom bizonyos szervei? rásütik a
deviáns cimkét, a környezet elfogadja és büntetik érte.

Mindenkori hatalom birtokosai-kinek az érdekét szolgálja.

következménye a stigmatizációnak:
• emberek megkapják a stigmát - idővel elkezdenek hasonló módon viselkedni - a
deviáns karrier intenzívebben folytatódik
• a társas kapcs.-ok megbomlanak - család, barátok, szomszédok elfordulnak
• izoláció, elmagányosodás
• menekülés a hasonlóak társaságába - szubkultúrák
• konform útra való visszatérést is megnehezíti a stigmatizáció
o munkaerő helyzet romlik a bűnözés után
• intézmény maga fokozza a devianciát
• igazságtalan stigmatizálás

stb a jegyzetben
Társadalmi kontroll elméletek
Itt megcserélik a kérdést és azt vizsgálják, hogy az emberek miért tartják be a
normákat. Például azt tartja egyértelműnek, hogy a kábítószer vonzó a legfiatalabb
iskolások számára is stb.
Mi segíti az embereket, hogy ellen tudjanak állni a csábításnak?
Több felfogása van a társadalmi kontrollnak, itt 2 példa. Külső és belső erők
felsorolása, amik jelentősek.
20. sz ban jelent meg a társadalmi kontroll mint terminus technikus-sokféle jelentés.
Olyan tényezők leírása, amelyek a konformitást segítik.
Nem az a kérdés, hogy milyen (iskola, körülmények stb), hanem hogy milyen erősek,
kiépültek, interiorizáltak az erkölcsi értékek, hitek, hagyományok, szokások,
mindenféle normák.
Hívei úgy gondolják, hogy a normák betartásáért a társadalmi kontroll kül formái
felelősek. VAGYIS A DEVIANCIA OKA A NEM MEGFELELŐ TÁRSADALMI
KONTROLL, AZOK GYENGESÉGE VAGY HIÁNYA.
Makro és mikroszociológiai szempontból is vizsgálnak. Makro formális csoporokat
(jogrendszer), mikro informális rendszerek (kötődés a szülőkhöz)
A személyiség nem olyan kiszolgáltatott az őt körülvevő tényezőknek, hanem saját
akaratából dönteni képes személy.
Fiatalkorú bűnözés magyarázatára szolgál. Ebben a korban szűrhető ki, és lehet
tenni ellene (szocializáció befolyásolása egyre csökken a korral).
Kiváltó okokban újszerű következmények: a bűnmegelőzés terén új
gondolkodás--megelőzési feladatok körvonalazása.--konvencionális értékek
elsajátítása a megoldás.
"az emberek akkor követnek el bűncselekményeket, ha nem alakítottak ki megfelelő
kötődéseket, nem válnak részesévé konvencionális tevékenységeknek, .... nem
interiorizálták a társadalom szabályait."
Az egyénnek kötődnie kell a társadalomhoz. SIKERESEBBÉ KELL TENNI A
SZOCIALIZÁCIÓ SZOCIALIZÁLÓ FORMÁJÁT.

Itthon inkább a hagyományos felfogás a jellemző alkalmazásban