-devianciának a normaszegész nevezik a normaszegő viselkedést pedig deviáns
viselkedésnek -nem teljesen egyértelmű a való életben mi minősül deviáns viselkedésnek -Dürken- ő hozta be a szociológiába a deviancia kérdését
Alapfogalmak
-deviáns viselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük amelyek altérnek az adott
társadalomban elfogadott normáktól (bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószerfogyasztás, lelki betegségek) -hogy közelít a szociológia ehhez a kérdéshez? 1. bizonyos mennyiségű devianciával együtt kell élnünk 2. mivel az jelen van csak a sülyosabb normaszegést tárgyalja a szociológia a deviáns viselkedésekről való munkában -a tásadalomban különböző normák egymással szemben álnak/álhatnak -egyes büntetőjogi normák ellentétben álnak a hétköznapi felfogással PL:-vám-adó-szerzői (bünteti h valaki nem tartja be a szerzői jogokat) jogok kérdésében -vallási csoportok felfogása- ütköztek vagy büntető jogi normával vagy a hétköznapi felfogással pl:abortusz, eutanázia -uralkodó osztályok és a tömegek felfogása között pl: politikus sokkal inkább megtalálja a kiskepukat amire a hétköznapi polgárnak nincs lehetősége -azt a normaszegő viselkedést tartjuk deviáns viselkedésnek amely az egyén és társadalom számára káros vagy súlyosan káros.
Módszerek
-a deviáns viselkedés vizsgálatánál alapvető rendszeri probléma gyakoriságuk mérése
-vannak egyes részükről statisztikai adatok, de ezek nem teljesek másik részükről nincs sőt az sem teljesen egyértelmű, hogy milyen viselkedést kell odatartozónak tekinteni ezért ezt a módszert válsztatták rendelkezésre álló információ szintje szerint ismertetjük az egyes deviáns viselkedéseket (legtöbbtől a legkevesebbig) 1.) öngyilkosság-erről vannak a legmegbízhatóbb információink -az öngyilkossági arányszámokat közlik a statisztikai és demográfiai évkönyvek -a statisztika alapja a halálozási statisztikai lapon szereplő halál oka -bizonytalanabbak az öngyilkossági kísérletek adatai, csak azok az adatok kerülnak az öngyilkossági statisztikába amiről az intézmények tudomást szereznek pl:valaki gyógyszert szed be – kórházba viszik- gyomormosás 2.) bűnözés-négy féle statisztikai adatot közölnak a statisztikai kiadványok I. ismerté vált bűncselekmények száma (rendőrségi nyilvántartásból derül ki)- valamit ellopnak valakitől, de az nem olyan értékes, hoyg feljelentést tegyen – bűncselekmény, de nem derült ki II. ismerté vált elkövetők száma- csak abban az elestben fizet a biztosító rablás esetén ha van rá bizonyítékem és meg tudom mondani, hogy pontosan ki is volt az aki betört és lopott III. vádlottak száma- kiderítették az elkövetőket, de lehet, hogy a vádlottak száma kevesebb lesz (feljelentés visszavonása, megszökik, elhagyja az országot) IV.elítéltek száma- lakosságot reprezentetív módon kérdezik meg, hogy követtek e le ellene valamilyen fajta konkrét bűncselekményt-kutatás (VIKTIMOLÓGIA) 3.) alkoholizmus- orvosi definíció -az az alkoholista akinak már kialakult a függősége (DEPENDENCIA) akkor nem tud uralkodni az ivásán -két változata van az uralkodásnak: A) nem képes lemondani arról, hogy minden nap igyon B) teljes lerészegedésig meg sem áll:1. rövidebb időszakonként részegedik le (hetente egyszer) 2.hoszabb ideig nem részegednek le, de ha elkezdik... - szociológiai definíció – az az alkoholista akinak életében, csaádjában, munkahelyén, lakókörnyezetében, egészségi állapotában az alkohol fogyasztása súlyos problémákat okoz - sokkal többen vannak mint akik intézeti kezelésben vannak (azok az alkoholisták) –döntő többségben bekövetkezik a visszaesés-a szervezet lereagálja az alkohol fogysaztást - rá kell kérdezni az alkohol fogyasztás mennyiségére, alkohol okozta problémákra, reprezentetív mintán végzett vizsgálat alapján- EPIDEMIOLÓGIAI VIZSGÁLAT - az alkoholisták számát két módszerrel becsülik meg: I.) Jelinek képlet- adott évben májzsugorodásban elhúnytak számának 60%-át tekinti alkohol okozta májzsugorodásnak-100 emberből 60 alkoholizmusban hal meg-ezt a számot 144-el kell szorozni és megkapjuk az adott népességen belül élő súlyos alkoholisták számát II.) Ledumann módszer- egy főre jutó alkoholfogyasztásból indul ki és annak alapján becsüli ki a népesség mekkora resze súlyos fogyasztó - időbeli tendenciák is vizsgálhatók nemzetközi vizsgálatra is alkalmas e két rendszer 4.) kábítószerfogysztás- még problematikusabb a mérése -bizonytalan a definiálásuk -lehetne epidemiológiai vizsgálatot végezni, de nagyobb a letagadás esélyem mint az alkoholistáknal 5.) mentális és lelki betegségek- különböző intézetekből elbocsátottak száma csak töredéke a teljes létszámnak és a definíció is problematikus mert sok minden tartozik ide
Elméletek
-deviancia funkciói, difunkciói
-Dürken gondolata- a deviancia nam az adott viselkedés lényegéből következik, hanem az adott társadalom ítéletéből a társadalomban elfogadott normáktól amelyek társadalmonként és korszakonként különbözőek lehetnek pl: társadalom valamit élitél máskor itéli el ugyan azt a dolgot, a társadalom határozza meg valamit devianciának vagy nem devianciának minősít (házasságtörés, politikai máskéntgondolkodókat elmebetegeknek nyilvánították) - bűnözésnek az a társadalmi hasznát látja, hoyg alkalmat ad közösségnek a bűnöző elítélésén keresztül, hogy viselkedési normáit megszilárdítsa és a közösségi összetartozást erősítse -deviancia funkcióját illetően a legfontosabb- a teljesen komform társadalomban senki sem térne el az elfogadott normáktól, minden változás, fejlődés hatna a maga korában deviánsnak, ? forradalmárt, tudományos gondolkodás úttörőit, vallási és erkölcsi megújítóit -a szociológiai elméletek jellemzője, hogy nem az egyén deviáns okait kutatják hanem deviáns viselkedések társadalmi gyakoriságának magyarázatát keresik A szociológiát három csoportba osztjuk: 1. kultúrális elméletek 2. anómia elméletek 3. minősítési elméletek