A reformáció gazdaságelméleti

újításai

Luther Márton és
Kálvin János
 A reneszánsz és humanizmus
az egyházban is éreztette hatását
Katolikus egyház dogmáit támadta

Az ember csak a hit által üdvözül

Nem kell az egyház közvetítő szerepe, nem kell
a pápa és az egyház „gyámkodása”
 A felelősséget az egyénre ruházta
Polgári individualizmus előkészítője
Protestáns: összefoglaló elnevezés az összes
később bevett vallásra (Német birodalmi
gyűlésben tiltakoztak a nem katolikus
rendek)
1. Lutheránus – evangélikus - ágostai
2. Kálvinista – református – helvét
3. Unitárius (Erdély)
 Luther Márton (1483-1546)

 Hivatásról, kereskedelemről, uzsoráról

 Reformáció megindítója, wittenbergi egyetem
tanára, evangélikus egyház alapítója
 1517. október 31.: reformáció napja

95 tétel wittenbergi vártemplom kapuja

- X. Leó pápa (búcsúcédulák)
- Csak Isten bocsáthatja meg a bűnöket
Luther, a szerzetes és a reformátor
Bora Katalin (a „kiugrott” apáca)
 1520: pápai kiközösítés
 Válasz: Luther elégeti a pápai bullát, szakít a
katolikus egyházzal

 Miért nem jutott Luther Husz János és

Savonarola sorsára?
 Világi támogatók: Bölcs Frigyes pfalzi
választófejedelem
 „látszatfogság” Wartburg várában (igazi ok:
Luther védelme)
 német Biblia 1 év alatt (irodalmi nyelv)
 Németország egységes nyelvi alapjai
Wartburg vára
 Hivatásetika

 Protestáns Bibliafordítás (Beruf)

 Üdvözülés vezető út világi
kötelességek teljesítése
 Ott kell teljesíteni, ahová Isten állította az
embert
 Minden foglalkozás egyformán fontos
Istennek
 Szakít a korábbi katolikus felfogással:
 Nemcsak a papi, egyházi munka hivatás, de
mind
 Elítéli az elzárkózó kolostori szolgálatot
 Tisztességes munka Isten
dicsőítése, istentisztelet
 Hétköznapi munka: egyfajta bensőséges
kapcsolat Istennel
 Kereskedelem

 Ha minden foglalatosság Istennek tetsző

kereskedelem + banki tevékenység
is
Később:
 Két fajta kereskedelem
(Arisztotelész?)

Polgári Istentelen
(jog szerinti) (7. parancsolat megszegése:
lopás)
Méltányos nyereség: -Túl magas ár, rossz áru-
20 pfening 1-et hoz vagy szolgáltatás
-eszközei: hamis súly, pénz,
100 arany 1-et hoz
csel
-székes rablók: jogosság
látszata alatt lopnak
- legnagyobb tolvaj: pápa
 2 gyógyír:
1. Fejedelmi hatalom ellenőrző szerepe
(állam)
2. konkurencia
 uzsora

 Először minden formáját, majd

2 esetben engedélyezi:
1. Felmerülő kár: késedelmi kamat – ilyenkor
a kölcsönadó kárt szenved
2. Elmaradó haszon: ha a kölcsönadó elesik
vmilyen haszontól (pl. földvásárlásra
félretett pénz – elmaradt aratás)
 Luther:
kamatszedést engedélyezi, de csak
„kivételesen”
Hivatásetika: emberi munka becsülete
DE: elítélte a tőkefelhalmozást, mert istentelen

még antikapitalista álláspont!

 Kálvin János (1509-1564)

 Francia reformátor: pénz- és kamatelmélet

 Példakép: Luther
 1533: párizsi Sorbonne egyeteme (tanárát
eretnekséggel vádolják)
 1535-1541: Basel, majd Genf (Helvécia)

Reformokat vezet be (elnevezés)

A fiatal és az idős Kálvin
A svájci kantonok
 hivatásetika

 Luther tanait viszi tovább: „Hit általi

üdvözülés”
- Szorgalmas munka - Isten dicsőítése
- Kálvin: „Tettek általi üdvözülés”
Egyfajta: „aktivitásteológia”, fontos szerep a
kegyelmi kiválasztásnak
Legbiztosabb út az üdvözüléshez a jól végzett
munka
 HIT: aktív cselekedetekben kell
megmutatkoznia
Összefoglalva: Dicsőítsd Istent szorgalmas
munkáddal!
Hivatás = Isten által teremtett őrhely (statio)
Nem szereti a „pályaelhagyókat”
(fluktuánsokat)
 Mindenkinek kötelessége, de joga is
munka:
- Munkahelyeket teremt: posztó-, arany- és
óraművesség feltámasztása (svájci óra)
- Bünteti a dologtalanságot

„Aki nem dolgozik, ne is egyék!”

 A tőkegyarapodás kérdése

 Ha minden hivatás Istennek tetsző, akkor el

kell fogadni a tőkegyarapodást is, bizonyos
korlátok közt (Luther után)
1. törvényes haszon
2. Igazságtalan meggazdagodás (ha elfordítja
az embert Istentől és felebarátaitól)
 A kamatról

 787: II. niceai zsinat: katolikus egyház tiltotta

a kamatot (Arisztotelész + Bibliai
hagyomány)
Többször megerősítették: pl. V. Félix ellenpápa
(1444)
Gyakorlatban: az egyház is vett fel kamatot,
késedelmi kamatként tüntették fel
 De usuris (1545)

 Luther: kivételesen engedi

 Kálvin: kivételesen tiltja

Ugyanazon bibliai helyeket idézik mindketten

 A kölcsön Kálvin szerint

Fogyasztási kölcsön Produktív kölcsön

(kamatmentes) (kamat szedhető)
Nem képvisel termelő erőt Kölcsön + adós munkája
Megélhetés, karitatív Hasznot termel
Szegények megsegítése jogos a kamat

Kálvin szerint: Jézus csak Biblia: tilos a zsidók közötti

ezt tiltja uzsora, már nem tartható
Dinamikus Bibliaszemlélet
A pénz pruduktivitása:
- Elveti Arisztotelész, Szt. Tamás hagyományos
véleményét (fogyasztó szempontjából: csak értékjel)
- Bankár szemszögéből vizsgálódik: pénznek a
fémértéken túl is van értéke, hozama
- Mekkora legyen a kamat?

Méltányosság szerint, mert Istennek erről nincs

megmásíthatatlan véleménye!
 Feloldja a kamattilalmat, mert szerinte ez
jobb mint az addigi katolikus gyakorlat:
jelzálogra vagy Genf (5%)
 Tisztában van az uzsora romboló hatásával
(7 feltétel):
1. Szegényektől tilos!
2. Nem lehet hanyag a kölcsön adó (pl.
szegényekkel szemben)
3. Kölcsönös méltányosság: „Ugyanazt tedd mással,
mint amit magaddal is tennél!”
4. A felvevőnek ugyanannyit kell nyerni, mint amennyit
felvett vagy többet.
5. Isten igéje szerint ítéljük meg azt, hogy mia jó, s ne
közönséges szokás szerint
6. Ne csak saját hasznunkat nézzük, de a közjót is.
7. Kamatszedés mértéke igazodjon a helyi
szokásokhoz.
 Bibliai idézetek

 Mózes II., III., V. könyve + 15. zsoltár:

Szegényektől ne szedj!
Zsidóktól ne szedj, csak idegentől!
Magyarázat:
Önzetlen kölcsönzés felebaráti segítség
Uzsoratilalom már nem közösséget megtartó
erő
 Mózesi időkben is csak a zsidókra
vonatkozott, ez diszkriminatív
 a tiltott kamatszedés a becsületeseket is
tévútra viszi
 Szabályozott kamatszedés visszaszorítja a
visszaélést
Összefoglalva:
A munka nem szenvedhet kárt
Nem kerülhet a hátrányos helyzetbe az adós
Aki uzsorából akar megélni az becstelen!
Tehát:
Ha nem szegényeknek + nem túl nagy
kamatra, akkor jogos