Szent Nikolaj (Velimirovics) püspök

A szentek hite – a Keleti

Ortodox Egyház
katekizmusa
Bevezetés – A keresztény hitről általában
I. fejezet. Az ortodox hit eredete és forrásai
II. fejezet. A keresztény ortodox hitvallás. A Hitvallás első ágazata
 
Bevezetés – A keresztény hitről általában 
Mi a keresztény hit?

A keresztény hit nem más, mint Krisztus tudása a lét és

az élet legfontosabb titkairól, mely tudás birtokába az
emberek csak úgy juthatnak, ha hisznek Őbenne, nem
pedig saját erőfeszítéseik által.

Melyek a lét és az élet legfontosabb titkai, amelyekről

csak Krisztus rendelkezik igazi tudással?

Ezek a következők:
– a láthatatlan dolgokról, az Istenről, az angyalokról, az
emberi lélekről szóló titok; a világ teremtéséről és
végéről szóló titok;
– az arról szóló titok, hogy Isten szünet nélkül vezeti az
embert és az emberiséget egy meghatározott cél felé, és
teszi ezt az Ő bölcsességével és erejével;
– Az emberi bűnről és bűnbeesésről, valamint az ember
megváltásáról szóló titok, amely Isten megtestesülése
által vált lehetségessége;
– Az Isten országáról, mint az ember földi életének végső
céljáról, és az ahhoz vezető igaz útról szóló titok, ami
nem más, mint az embernek önmagához, a felebarátjához
és Istenhez való viszonyulása.
– A halálból való feltámadásról, az utolsó ítéletről és az
örök életről szóló titok.
Más vallási tanítók, gondolkodók, filozófusok is
megpróbálták megmagyarázni ezeket a titkokat? Igen,
közülük sokan megpróbálták. Ám tették ezt úgy, hogy
csak véges emberi erejükre, gondolkodásukra, és a világ
és az emberi természet kitartó tanulmányozása során
szerzett tapasztalataikra támaszkodtak. Próbálkozásaik
azzal végződtek, hogy hipotéziseket és különböző
teóriákat állítottak fel, amelyek egymással szöges
ellentétben álltak.

Miben áll Krisztus elsőbbsége ezekkel szemben?

Krisztus elsőbbsége abban áll, hogy Ő tanúja [az isteni

titkoknak]. Így tanúskodik: „Én azt mondom, amit
láttam” (Jn 8,38), és megint: „Mert nem ment fel a
mennybe senki, csak az, aki a mennyből szállt le, az
Emberfia, aki a mennyben van” (Jn 3,13). Saját korának
vallási tanítóihoz így beszél: „Ti lentről származtok, én
pedig fentről származom; ti e világból származtok, én
nem e világból származom” (Jn 8,23). A zsidók egyik
vezető emberének, Nikodémusnak ezeket mondja:
„Bizony, bizony, mondom néked: amit tudunk, azt
szóljuk, és amit láttunk, arról teszünk bizonyságot” (Jn
3,11). És megint: „Én vagyok az a kenyér, amely a
mennyből szállott le” (Jn 6,41). És még sok más hasonló
dolgot. Krisztus úgy beszélt, mint a föld és a menny
titkainak tudója, ezért aztán az emberek álmélkodtak az
Ő tudásán, mert „ember még így soha nem beszélt,
ahogyan ő” (Jn 7,46).
Valóban, a hétköznapi életben is könnyebben hiszünk
egy szemtanúnak, mint egy teoretikusnak vagy egy
filozófusnak. Voltak azonban más vallási tanítók is, akik
állították, hogy a maguk tanítását egy bizonyos angyaltól
kapták. És az angyalok is tanúi a nagy titkoknak. Mit
gondoljunk erről? Tény, hogy Isten időnként elküldte
angyalait bizonyos emberekhez, hogy az [igaz dolgokra]
okítsák és vezessék őket. Gyakoribb azonban az, hogy az
emberek hamis látomásokat láttak, vagyis gonosz
szellemeket angyal képében. Emellett Krisztus esete
teljesen más. Őt se nem okították, se nem vezették az
angyalok. Ellenkezőleg: ő parancsolt az angyali
seregeknek, és kiűzte az emberekből a gonosz
szellemeket. Az angyalok szolgáltak Neki, a démonok
pedig rettegtek Tőle.

Ebben az esetben azt kell-e gondolnunk, hogy a

keresztény vallás felette áll a világ összes többi
vallásnak?

A keresztény hit nem is hasonlítható össze a többi

vallással, és szigorúan nézve, nem is nevezhetnénk
„vallásnak”, a szó pogány értelmében. Hiszen [a
kereszténység] nem egy a többi vallás között, hanem a
Krisztusban és a Krisztus által kinyilatkoztatott
igazságban való hit. Ez Isten személyes, egyszeri és
teljes önkinyilatkoztatása az embereknek, azok
megvilágosítása és megváltása céljából. Isten nem ad
másik kinyilatkoztatást, és Jézus Krisztus mellett az idők
végezetéig nem lesz másik Messiás.

Mit gondoljunk azokról a modernkori

próbálkozásokról, amelyek célja, hogy egybemossák a
kereszténységet és a többi vallást?

Ezek hibás próbálkozások, ez egy veszélyes kísérlet.

Hiszen „Istent nem lehet megcsúfolni” (Gal 6,7), se
pedig Isten Fiának vérét nem lehet összehasonlítani az
írók tollának tintájával. Bár mi, mint a ősi Keleti Egyház
tagjai elnézőek vagyunk minden emberi lényhez,
szigorúan tilos számunkra összemosni az Isten által
kinyilatkoztatott igazságot az emberek által alkotott
vallásokkal és filozófiákkal.

Milyen eszközökkel harcolunk az ilyen összemosások

ellen?

Elsősorban azzal, hogy elmélyítjük az ortodox hitünkről

való tudásunkat, hogy a hétköznapi életben is
gyakoroljuk hitünket, elmélyedve benne, ahhoz a
tudóshoz hasonlóan, akik újra meg újra előveszi az általa
felfedezett eszközt, [hogy tökéletesítse azt]. Másodsorban
nemes és bölcs erőfeszítéssel – sohasem erővel – azon
kell lennünk, hogy az embereket felemeljük az alacsony
és még alacsonyabb hiedelmeikből a mi hitünk
magasságába, ahelyett, hogy hagynánk, hogy bizonyos
előnyök érdekében a tökéletes leereszkedjen a tökéletlen
szintjére és összekeveredjen vele.

Miért nevezzük hitünket élő hitnek?

Azért, mert a Hit és az Élet elválaszthatatlanul

összekapcsolódnak mint ok és következmény. Jézus
Urunk ezt mondja: „Aki hisz a Fiúban, annak örök élete
van. Aki azonban nem hisz a Fiúban, nem lát majd életet,
hanem az Isten haragja marad rajta” (Jn 3,36).
Megmondatott az is: „Az igaz ember a hitből fog
élni” (Zsid 10,38).
I. fejezet. Az ortodox hit eredete és forrásai
Honnan ered a mi ortodox hitünk?

Az Isteni kinyilatkoztatásból.

Milyen forrásokból meríthetünk tudást hitünkről,

illetve az Isteni kinyilatkoztatásról?

Két forrásból: a Szentírásból és a Szent Hagyományból.

A SZENTÍRÁS

Az Ó- és az Újszövetség könyveinek gyűjteményét

Szentírásnak vagy Bibliának nevezzük.

Miért nevezzük a Bibliát Szentírásnak?

Azért, mert a mi legszentebb Istenünk ihletésével és

vezetésével szent emberek írták ezeket a könyveket, azzal
a céllal, hogy belőlük szent életet tanuljunk.

Mit jelent a Biblia szó?

Ez egy görög szó, ami annyit jelent: Könyvek. Ám ez a

szó itt nem az összesség, hanem a minőség értelemben
szerepel, vagyis nem a könyvek sokaságára vonatkozik,
hanem arra, hogy ez a könyvek könyve, amely a világ
könyvei alkotta piramis legtetején áll.

AZ ÓSZÖVETSÉG KÖNYVEI
Hányféle csoportba oszthatjuk az Ószövetség
könyveit?
Négy csoportba: törvény-, történeti-, tanító- vagy
erkölcsi, és prófétai könyvekre.

Melyek az Ószövetség törvénykönyvei?

Ezek Mózes öt könyve, vagyis:

1. Teremtés – a teremtésről szóló könyv,
2. Kivonulás – a zsidó nép Egyiptomból való
kivonulásáról szóló könyv,
3. Leviták – a papságról és az áldozatok bemutatásáról
szóló könyv,
4. Számok – a számokról szóló könyv, és
5. Második Törvénykönyv – a megújított törvények
könyve.

Mire tanít bennünket a Teremtés könyve?

Először az isteni mindenhatóságra és bölcsességre, amely

a világ teremtése művében az Ő teremtő Igéje által
nyilatkozott meg; másodszor az Ő mindent felülmúló
szeretetére, ami abban nyilvánult meg, hogy az embert a
maga képmására teremtette; harmadszor a tökéletes isteni
igazságról, ami az ősszülők, Ádám és Éva Paradicsomból
történt kiűzetése során nyilatkozott meg, akik a sátán
sugallatára a Teremtőjüktől hálátlanul az elvesztőjük felé
fordultak. Ezért is következett be az emberi nem
tragédiája.

Mire tanítanak bennünket az Ószövetség

törvénykönyvei?

Arra, hogy hogyan tanította meg Isten az embereket a

Igazság megkerülhetetlen törvénye által felkészülni a
Szeretet törvényének elfogadására, a Megváltó
Krisztuson keresztül.

Melyek az Ószövetség történeti könyvei?

Józsué könyve,
A bírák könyve,
A királyok négy könyve,
A krónikák két könyve,
Ezsdrás könyve,
Nehémiás könyve és
Eszter könyve.

Mire tanítanak bennünket ezek a történeti könyvek?

Arra, hogy Isten aktív részt vesz az összes jelentős

eseményben, azzal a jó szándékú céllal, hogy a törvény
segítségével meggyógyítsa a megromlott emberi
természetet, hogy elfordítsa az embereket a
bálványimádás sátáni mesterkedésétől, és hogy
visszavezesse őket Magához, az egyedül igaz és
emberszerető Istenhez.

Melyek az Ószövetség tanító- vagy másképp erkölcsi

könyvei?

Jób könyve,
Zsoltárok könyve,
Példabeszédek könyve,
Prédikátor könyve,
Énekek Éneke.
Mire tanítanak bennünket az Ószövetségnek ezek a
tanító- vagy másképp erkölcsi könyvei?

Arra, hogy hogyan fogadjuk a mindennapos történéseket,

és hogyan viselkedjünk az élet sorsfordító pillanataiban,
anélkül, hogy szem elől tévesztenénk a mi Urunkat
Istenünket és az Ő törvényét.

Melyek az Ószövetség prófétai könyvei?

A következők:
A négy nagy próféta könyvei:
Ézsaiás,
Jeremiás,
Ezékiel és
Dániel könyve és a
Tizenkét kis próféta könyvei:
Hóseás,
Jóel,
Ámósz,
Abdiás,
Jónás,
Mikeás,
Náhum,
Habakuk,
Szofóniás,
Haggeus,
Zakariás és
Malakiás könyve.
Két további könyv, amelyet az templomban olvasunk:
Salamon Bölcsességének könyve és
Jézusnak, Sirák fiának bölcsessége.
Az Ószövetség könyveinek ilyesfajta felosztása
szigorúan meghatározott?

Nem. A törvény- és prófétai könyvekben igen sok

történelmi eseménnyel találkozunk, ahogyan a
próféciákkal is a törvény- és a történeti könyvekben.
A Zsoltárok könyve különleges helyet foglal el a
Szentírás könyvei között. Bár a Zsoltároskönyvet
általában a tanító- illetve erkölcsi jellegű könyvek közé
sorolják, ugyanakkor tele van Krisztusra vonatkozó
jövendölésekkel. A Zsoltárok könyve mindenekfelett a
Biblia legnagyobb imakönyve.

AZ ÚJSZÖVETSÉG KÖNYVEI

Hány könyvet ölel fel az Újszövetség?

Az Újszövetség gyakorlatilag egyetlen könyv, hiszen

egyetlen központi tárgya van az elsőtől az utolsó oldalig.

Ki az Újszövetség központi tárgy?

Egy különleges személy, vagyis a mi Urunk és

Megváltónk Jézus Krisztus.

Hány kisebb könyvből áll az Újszövetség nagy egésze?

Huszonhét könyvből.

Ezek mindegyikét könyveknek nevezhetjük?

Igen, de nem a terjedelmüknél, hanem a jelentőségüknél

fogva. Van köztük olyan apostoli levél, amely mindössze
egyetlen nyomtatott oldalt tesz ki.

Melyek az Újszövetség könyvei?

A következők:
1. A négy Evangélium:
Szent Máté evangéliuma,
Szent Márk evangéliuma,
Szent Lukács evangéliuma és
Szent János evangéliuma;
2. Az Apostolok cselekedetei;
3. Hét egyetemes levél:
Egy Szent Jakabtól,
Kettő Szent Pétertől,
Három Szent Jánostól és
Egy Szent Júdástól;
4. Szent Pál apostol tizennégy levele és
5. az Apokalipszis vagy más néven Jelenések Könyve,
melynek Szent János a szerzője

Mit jelent az Evangélium szó?

Az Evangélium szó a görög EVANGELION-ból ered.

Azt jelenti, jó hír vagy örömhír.

Mi az alapja ennek az elnevezésnek?

Jézus Krisztus személye, aki maga a Tökéletes Jóság és a

Tökéletes Megújulás az emberiség történetében.
Ki használta először az Evangelion szót az
Újszövetségben?

Maga az Úr Jézus Krisztus, aki első beszédében ezt

mondta az embereknek: „Tartsatok bűnbánatot, és
higgyetek az evangéliumban” (Márk 1,15).

Mit tanít minket a négy evangélium?

Arra, hogy beteljesedett minden ígéret, melyet Isten az

Ószövetségben az embereknek tett, és Jézus Krisztus
személyében megvalósult az összes prófécia, ami csak
Ádám idejétől Krisztusig elhangzott.

Mire tanít még?

Egyrészről arra, hogy Jézus Krisztus tökéletes

személyiség volt, tökéletesebb, mint amit közülünk bárki
is el tud képzelni; az Ő nemes lelkületéről, emberek iránti
határtalan szeretetéről. Arra is tanít, hogy az Úr mindig
kész volt megbocsátani az embereknek és segíteni nekik,
hogy megalázta magát érettünk és tökéletes
szegénységben élt, hogy feláldozta magát az emberi
nemért és felvállalta a szenvedést a kereszten. Másrészről
arra, hogy Krisztus tökéletes Isten volt, aki
természetfeletti módon született, természetfeletti
dolgokat cselekedett, természetfeletti bölcsességgel,
erővel és szeretettel rendelkezett, a természet törvényeit
felülmúló módon feltámadt és felment a mennybe.
Mire még?

Röviden, az evangéliumokból megtanulhatjuk a mi

Megváltónkról és megváltásunkról szóló összes alapvető
igazságot.

Hogyan nevezhetnénk akkor az Evangéliumot az

Újszövetség többi könyvével összehasonlítva?

Úgy nevezhetnénk: az alapvető igazságok Könyve.

Mit tanulhatunk meg az Apostolok cselekedeteiből és

az apostoli levelekből?

Azt, hogy hogyan szállt le a Szent Léleknek az

apostolokra, hogyan terjesztették kitartóan az apostolok
Krisztus Evangéliumát, hogyan szervezték meg az
Egyházat, és hogyan éltek az első keresztények és
keresztény közösségek.

Hogyan nevezhetnénk akkor az Apostolok

cselekedeteit az Evangéliumokkal összehasonlítva?

Úgy nevezhetnénk, az Evangéliumban foglalt alapvető

igazságok alkalmazása.

Mire tanítanak bennünket az apostoli levelek?

Az Evangéliumban foglalt alapvető igazságok

magyarázatára.
Hogyan nevezhetnénk akkor ezeket a leveleket az
Evangéliumokkal összehasonlítva?

Úgy nevezhetnénk őket, a krisztusi igazságokról szóló

magyarázatok Könyve.

Mire tanít minket Szent János apostol Jelenéseinek

könyve?

Arra, hogy az Egyház nehéz harcot vív a világ és a pokol

vadállataival, és hogy a harc Krisztusnak, Isten
Bárányának a sötétség szörnyű erői feletti végső
diadalával fejeződik be.

Hogyan nevezhetnénk akkor a Jelenések könyvét az

Evangéliumokkal összehasonlítva?

Úgy nevezhetnénk: Könyv az Evangéliumban foglalt

igazságok végső győzelméről, amely a világtörténet
drámájának végén játszódik majd le, és amely drámának
a mi Urunk és Megváltónk Jézus Krisztus a fő alakja.

A SZENT HAGYOMÁNY

Mi a Szent Hagyomány?

Az a lelki örökség, amelyet szentéletű őseink hagytak

ránk, amely tökéletes összhangban van a Szentírással, és
amely segít nekünk, hogy megértsük a Szentírást.

Melyik a régebbi eredetű: a Szentírás vagy a Szent

Hagyomány?
A Szent Hagyomány.

Melyik ölel fel több mindent?

A Szent Hagyomány. Ezt Szent János apostol szavai is

megerősítik: „Jézus még sok egyebet is tett. Ha azonban
valaki mind le akarná írni – azt hiszem –, annyi könyvet
kellene írnia, hogy nem tudná az egész világ sem
befogadni” (Jn 21,25).

Mit ölel fel elsősorban a Szent Hagyomány?

A Szent Hagyomány felöleli  a következőket:

1, ortodox hitünk dogmáit és megfogalmazásait;
2, a hét Szentségről szóló tant, valamint azt, hogyan kell
kiszolgáltatni őket;
3, az Apostoli kánonokat;
4, a hét egyetemes zsinat kánonjait, amelyek közül az
elsőt Nikeában tartották 325-ben, 318 szentatya
részvételével, a másodikat Konstantinápolyban 381-ben,
150 szentatya részvételével, a harmadikat Efezusban 431-
ben 200 szentatya jelenlétében, a negyediket
Khalkedónban 451-ben, 630 szentatya részvételével, az
ötödiket Konstantinápolyban 553-ban, 160 szentatya
részvételével, a hatodikat Konstantinápolyban 680-ban,
170 szentatya részvételével, és végül a hetediket 787-ben,
367 szentatya jelenlétében (ezen a hét egyetemes
zsinaton tehát a Keresztény Egyház mintegy 2000
képviselője vett részt a világ minden tájáról);
5, egyes helyi zsinatok kánonjait;
6, Nagy Szent Vazul és más szentek egyházfegyelemmel
kapcsolatos kánonjait;
7, az egyházatyák műveit;
8, a Liturgiát és más istentiszteleteket;
9, a keresztény szentek és vértanúk legendáit;
10, azokat a kegyes hagyományokat, jeleket és
jelképeket, amelyek hitünk, reménységünk és szeretetünk
kifejezői.

Szétválasztható-e a Szent Hagyomány és a Szentírás?

Nem, e kettő nem választható szét. Hiszen a Szentírást a

Szent Hagyomány fényében értelmezhetjük helyesen, és
a Szentírás az, amely hozzásegít bennünket, hogy
értékeljük és szeressük a Szent Hagyományt.

Milyen következményekkel jár az, ha valaki

megpróbálja szétválasztani e kettőt?

A szétválasztás rossz következményei: a Szentírás hamis

értelmezése, ellentétek, eretnekségek, skizmák, és a
végül, szakadás az Egyetemes Egyházban.

Ki az, aki arra hivatott, hogy őrizze a Szentírás

szövegét és a Szent Hagyomány tisztaságát?

Az Egyház, amely az apostol szavai szerint az „igazság

oszlopa és biztos alapja” (1Tim 3,15). Ez elsősorban is az
egyházi hierarchia kötelessége.

II. fejezet. A keresztény ortodox hitvallás. A Hitvallás

első ágazata
Mi a keresztény ortodox hitvallás?

A hitigazságok rövid foglalata a Keleti Ortodox

Egyházban. Általánosan Hitvallásnak nevezzük.

Csak egyfajta Hitvallás van?

Többféle hitvallás is van, úgymint: Apostoli hitvallás,

Nagy Szent Athanásziosz hitvallása, Neocezáriai Szent
Gergely hitvallása. Az Ortodox Egyházban azonban
leggyakrabban azt a hitvallást használják, amelyet az I. és
a II. Egyetemes Zsinat atyái állítottak össze 325-ben
illetve 381-ben, és amely a Nicea-Konstantinápolyi
Hitvallás néven vált ismertté.

Hogyan hangzik ez a hitvallás?

A hitvallás a következő tizenkét ágazatból áll:

1. Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek
és földnek, minden látható és láthatatlan dolgoknak
Teremtőjében;
2. és az egy Úr Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött
Fiában, aki az Atyától minden időknek előtte született; a
Világosságtól való Világosságban, igaz Istentől való igaz
Istenben, aki született és nem teremtetett, aki egylényegű
az Atyával, és aki által mindenek lettek;
3. aki miérettünk, emberekért és a mi üdvösségünkért
leszállt a mennyekből és megtestesült a Szent Lélektől és
Szűz Máriától és emberré lett;
4. aki keresztre feszíttetett miérettünk Poncius Pilátus
idejében, és szenvedett és eltemettetett,
5. és feltámadott a harmadik napon az Írások szerint;
6. és felment a mennyekbe és ül az Atyának jobbján;
7. és újból eljő dicsőséggel, ítélni élőket és holtakat, és az
Ő Országának nem lesz vége;
8. és a Szent Lélekben, Úrban és Éltetőben, aki az
Atyától ered, akit az Atyával és Fiúval együtt imádunk és
dicsőítünk, aki a próféták által szólott.
9. Hiszek egy, szent, egyetemes és apostoli Egyházban.
10. Egy keresztséget vallok a bűnök bocsánatára.
11. Várom a holtak feltámadását
12. és az eljövendő örök életet. Ámin.

А hitvallás magyarázata

A HITVALLÁS ELSŐ ÁGAZATA

Hogyan szól a hitvallás első ágazata?

„Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek

és földnek, minden látható és láthatatlan dolgoknak
Teremtőjében”.

Miért hiszünk az egy Istenben?

Azért mert csak egyetlen igaz Isten van.

Isten természete szerint milyen?

Isten lélek (Jn 4,24). Isten végtelen, változhatatlan,

elérhetetlen, örökkévaló, kezdet nélküli, és végtelen.
Mik Isten tulajdonságai?

Isten tökéletesen szent, tökéletesen jó, tökéletesen

igazságos, tökéletesen igaz, tökéletesen szabad, bölcs,
mindenható, jóságos, mindenütt jelenvaló, mindent tudó,
aki maga a teljesség.

Miért hívjuk Istent Atyának?

Azért, mert Ő Atyja Jézus Krisztusnak, az Ő egyszülött

Fiának, és Atyja mindazoknak, akik Jézus Krisztusban
újjászületve, elnyerik a fiúságot (vö. Róm 8,11-17).

Miért hívjuk Istent Teremtőnek?

Azért mert Ő a hatalmában és bölcsességében

megteremtett minden láthatót és láthatatlan, és semmi
sem lett, vagy semmi sincs, ami ne Általa jött volna létre.
Ő Teremtő és Mindenható.

Mit értünk a menny alatt?

Az angyalokat, akik láthatatlan lelkek és akik

megszámlálhatatlanul sokan vannak.

Hasonlítanak-e az angyalok az emberekre?

Igen. Mint az emberek, az angyalok is értelemmel,

érzéssel, erővel, saját névvel bíró személyiségek.
Akárcsak az emberek, ők is Istenben találják meg a
boldogságot.
Miben különböznek az angyalok az emberektől?

Az angyalok testetlenek és halhatatlanok.

Kik az őrangyalok?

Azok az angyalok, akiknek feladat, hogy őrizzék és

védelmezzék az egyes embereket. Maga Krisztus is
megerősítette szavaival, hogy léteznek ilyen
angyalok: „Vigyázzatok, hogy egyet se vessetek meg e
kicsinyek közül, mert mondom nektek, hogy angyalaik
mindenkor látják a mennyben az én mennyei Atyám
arcát” (Mt 18,10).

Minden angyal egyforma?

Természetük szerint az angyalok egyformák, azonban

különböznek dicsőségben, erőben és tevékenységükben.
Kilenc angyali rend van: Trónusok, Kerubok, Szeráfok,
Uralmak, Erők, Hatalmak, Fejedelemségek, Arkangyalok
és Angyalok.

A Bibliában az angyalokat más néven is nevezik?

Igen, nagyon gyakran „Mennyei seregeknek”, az „Úr

seregeinek” nevezik őket.

Miért nevezik meg őket ilyen harcias nevekkel?

Azért mert ők az isteni harci erőket alkotják, akik

küzdenek a gonosz lelkek ellen, melyek szemben állnak
Istennel és támadják az embereket.
Mik azok a gonosz lelkek?

Ezek valamikor angyalok voltak, akik elszakadtak

Istentől és az Úr és az emberek ellenségeivé váltak.
Hogyan nevezik másként a gonosz lelkeket?

Ördögök, görögül diabolos.

Mit jelent ez a szó?

Rágalmazó vagy ellenség, lévén hogy az ördögök

rágalmazzák és támadják Istent és az embereket.

Milyen gonosz dolgokra akarják minduntalan rávenni

az ördögök az embert?

Mindenféle bűnös vágyakat támasztanak bennük és

gonosz dolgokra akarják rávenni őket, amelyek
ellentétesek Isten törvényével, de leginkább a gyűlöletre,
hazugságra és erőszakra csábítják az embereket.
Ahogyan Jézus Krisztus Urunk mondta az őt üldöző
zsidóknak: „Ti atyátoktól, az ördögtől származtok, és
atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Embergyilkos
volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert
nincs benne igazság. Amikor a hazugságot szólja, a
magáéból szól, mert hazug, és a hazugság atyja” (Jn
8,44).

Miből tudjuk, hogy bizonyos embereket elcsábított az

ördög?
Az Istennel és emberekkel szembeni gyűlöletükből és
abból, hogy hazudnak és erőszakosak.

Kinek a nevét félik a legjobban az ördögök?

A mi Urunk Jézus Krisztus nevét.