Az ima fajtá inak tö bb felosztá sa ismeretes.

Legjobban elkü lö níthető kategó riá i:

 szó beli ima,

 elmélkedés (gondolati ima),
 belső ima (gondolat feletti ima).

Ezek kö zö tt fejlő dési sorrend is felá llítható , de ez hipotetikus, és nem mindig szerencsés.
Való já ban mindegyik fajtá ra szü kség van az ember életében. Rá adá sul az elkü lö nítés is
elméleti, hisz egy pillanat alatt vá lhat a szó beli ima elmélkedéssé, vagy aká r belső imá vá ,
tehá t folytonos az á rjá rá s a mó dozatok kö zö tt.

Szó beli imá kat sokan ismernek, példá ul a Mi Atyá nk és az Ü dvö zlégy talá n még a nem
hívő k kö zö tt is  ismertnek mondható . A szó beli imá kró l itt nem szeretnénk részletes
fejtegetésekbe bocsá tkozni, azonban azt fontos kihangsú lyoznunk, hogy ezeket sem
szabad mechanisztikusan végezni. Figyelemmel, teljes jelenléttel ajá nlott szó beli imá kat
mondani.

Az elmélkedés tá rgya nagyon sok minden lehet. Szentek élete, bibliai szö veghelyek vagy
maga Jézus Krisztus.

Fontos, hogy az imá ban folyamatosan, egyre inká bb egyszerű ségre tö rekedjü nk, ezt
tá masztja alá a bibliai szö veghely is:

„Imádkozván pedig, sokat ne beszéljetek, mint a pogányok; mert azt vélik, hogy
sok beszédökért hallgattatnak meg.” Mt 6,7

Így eljuthatunk a legegyszerű bb imamó dhoz, a csendhez, melyben teljesen á tadjuk

magunkat az Ú rnak. Ehhez azonban ki kell ü resítenü nk lelkü nket, „lelki szegényekké”
kell vá lnunk. A belső ima mint mó dszer ezt a belső tisztítá st segíti elő . Se gondolat, se
érzelem nincs jelen, csak a tiszta ü resség, egy megfogalmazhatatlan á llapot.

Já lics Ferenc SJ szavaival:

„Következésképpen ennek az imának a megtanulása egy új, ismeretlen világ felfedezését

jelenti: az értelmi béke világát. Ez távol áll civilizációnktól, amelyben másodpercenként
milliónyi számítást végeznek az elektronikus gépek. Nagy változást jelent azért is, mert
értelmünk figyelmének valóságos átnevelését igényli. Egyesek tartani fognak tőle, mintha
modern világunkba egy irracionális irányzatot vezetne be, pedig épp ezáltal jutunk el az
emberi megismerés magasabb rendű formájához.
Mint ahogy ebben az imában már túltettük magunkat a gondolkodáson, úgy az érzelmek
túlcsordulásán is. Van benne valami mélyebb, derűsebb, ami mindent felölel. Szavak és
érzelmek sokfélesége nélküli bensőséges kapcsolat.”

Forrá s: http://kereszteny-pszichologus.com/index.php/meditativ-ima/18-mi-a-
meditativ-ima
A belső ima fajtá i:  

1. Az egyszerű belső ima: egy olyan imamó d, mely sorá n nagy lelki nyugalomban az
értelem és akarat nyugodtan a képzelet egy képéhez csatlakozik, és azzal kognitív
és affektív (gondolati és érzelmi) síkon foglalkozik. Ebben az értelemben az
egyszerű belső ima az eredeti latin meditá ció nak nagyjá bó l megfeleltethető , és még
az elmélkedéshez is szorosan kapcsoló dik.

2.   A szerzett belső ima: egy olyan ö ninduká lt pszicholó giai gyakorlat, mely sorá n az
érzelmek és a gondolatok (kognitív és affektív szint) elkezdenek leegyszerű sö dni.
Ezt a hagyomá nyt ú jította fel Keresztes Szent Já nos a katolikus egyhá zban.

3.   A beöntött belső ima: a teljes leegyszerű sö dés, melyhez az imá dkozó értelmi és
akarati aktusá n tú l szü kség van Isten természetfeletti mű kö désére is. Ahogy Mü ller
fogalmaz: „Ez az egyszerűség oly fokú, hogy felülmúlja azokat a lehetőségeket,
amelyeket erre nézve a lélektan törvényei nyújtanak.” Ez a forma azért beö ntö tt,
mert a lélek ilyenkor passzív befogadó , és a szellem irá nyá bó l fogad be valamit,
ami sajá t hatá rait végtelenü l meghaladja. Ez azért lehetséges, mert az ember Isten
képére teremtetett, tehá t képes befogadni az istenit. Tehá t az ember itt bá rmiféle
kö zvetítő vagy kö zvetítés nélkü l, sine medio, tisztá n tapasztalja Istent.

Forrá s: Mü ller Lajos SJ (Magyar Szemlében hivatkoztam)