Forrás: http://www.doksi.

hu

Magyarország 
gazdaságtörténete 
1848‐1947 között 
Jegyzetek Jobbágy István óráiról 
2008/2009 
 
 
 
 
 
Selye János Egyetem 

Gazdaságtudományi Kar
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 

 
GAZDASÁGTÖRTÉNET 2008/2009 – TÉLI SZEMESZTER 

JOBBÁGY ISTVÁN 

Jegyzet 

Ajánlott irodalom a tantárgyhoz: 

Szakács  Sándor:  Gazdaságtörténet  II.  (megtalálható  a könyvtárban,  közgazdaságtan,  jobbra 

hátul) 
  Romsics Ignác: Magyarország története a 20. században (4150 Ft) 
Honvári János: Magyarország gazdaságtörtánete a honfoglalástól a 20. század közepéig (AULA 
2000, 4370 Ft) 
  Gymesi Sándor: Utunk európába (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.) 
Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2607 Ft, becsült 
ár) 
  Rondo Cameron: A világgazdaság rövid története (a kőkorszaktól napjainkig) 
 
(Egyéb információt a könyvekről és íróikról az interneten található.) 
 
Felhasznált irodalom: 
90 százalékban az órákon készített jegyzet 
Püski Levente – A Horthy rendszer, Pannonica kiadó 2006. 
Kozári Mónika – A dualista rendszer, Pannonica kiadó 2006. 
Paul Kennedy – A nagyhatalmak tündöklése és bukása, Akadémiai kiadó, Budapest 1992. 

2 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 

Modernitás és forradalom
A tizenkilencedik század derekán Európán végigsőprő három
jelszó, „Szabadság! Egyenlőség! Testvériség!“ mélyreható
társadalmi és politikai változásokat kezdeményezett. E három
fontos fogalom közül talán a legnagyobb hatással a szabadság
bírt. A szabadság, mint elv, nem csupán a szabad döntéshozatalt,
véleménynyilvánítást, választást irányozta elő, sokkal inkább
a hatalom „megzabolázását“, hathatós ellenőrzését jelentette.
A hatalom kordában tartása a hatalmi ágak szétválasztásán, az
állami funkciókat gyakorlók körének, jogkörének és
felhatalmazásának elkülönítésén alapult, ami a végrehajtói (a
tulajdonképpeni kormány), a törvényhozói (az országgyűlés vagy
parlament) és a bírói hatalmak egymástól való elválasztását
jelentette.
Az egyenlőség elve komoly gazdasági és társadalmi
változásokat sürgetett, mint a jobbágyfelszabadítást, szabad
iparűzést (a céhek monopolhelyzetének felszámolását), vagy
szolidaritást polgári és vallási tekintetben. A testvériség elve
tulajdonképpen a nemzet fogalmát definiálta újra. A „nemzet“
szó eredetileg a kiterjedt különjogokkal és nemesi címmel
rendelkező társadalmi osztály (rövidebben a nemességet) jelölte,
akik az ország lakosságának körülbelül 5 százalékát tették ki,
de azokban az országokban, ahol teret nyert 1848. után a
testvériség eszméje, a nemzet gyűjtőnév mindazokat jelölte, akik
az adott ország határain belül éltek.
A modernitás és a forradalmak korszakának politikai és
gazdasági céljait a szóban forgó három eszmével foglalták össze
röviden és a széles tömegek számára érthető formában. Ezek
azok a célok, melyeket kitűztek a forradalmakat elindítók,
s amelyek oly nagy mértékben alakították Magyarország 19.
századi történelmét (1848-at a magyar középkor végének tekintik
a történészek).

3 
 
Forrás: http://www.doksi.hu
Széchenyi István: Hitel –
Széchenyi három nagy művéből
ez az egyik, s talán ez mutat rá
leginkáb a feudális rendszerben
rejlő korlátokra. A Hitel
megírására egy keserű
tapasztalat ösztönözte
a legnagyobb magyart, még
pedig az az eset, mikor 10 000
forint hitelt kívánt felvenni az
egyik banktól birtoka
fejlesztésére, ám az a fedezet
hiányára hivatkozva
elutasította. A korabeli magyar
törvényekben még mindig
szerepelt az ősiség (activitas)
törvénye, aminek értelmében
a nemes nem adhat túl
birtokán, mivel az sosem volt
az övé, hanem a Szent
Koronáé, akire visszaszáll
a birtok, ha a nemes utód
nélkül hal meg. Mivel
a birtokkal nem lehetett
kereskedni, fedezetként sem
szolgálhatott, így a bankoknál
a vállalkozókevű tulajdonos
hiába könyörgött nagyösszegű
pénzért, azt nem kaphatott, így
elesett fontos beruházási és
fejlesztési lehetőségektől.
A Hitel címlapja
Gazdaságtörténet 
Szabadságharctól a kiegyezésig
Történelmi háttér
Az 1848-as forradalom és szabadságharc időben és okokban jól
elkülöníthető fogalmak. 1848. március idusán kirobbant
forradalom a szabadság-egyenlőség-testvériség eszméiben rejlő
célok kivívását, azaz az uralkodó V. Ferdinándtól való
kikényszerítését jelentette, míg a szabadságharc e jogok
megvédésére irányult, mikor Jelasic, horvát bán Habsburg
sugallatra 35 ezer főnyi hadsereg élén betört Magyarországra
szeptember 11-én, mert az időközben engedményeit visszavonó
uralkodó azon parancsát, hogy tegyék semmissé a forradalom
vívmányait, a Batthyány-kormány elutasította.
A szabadság eszméje volt talán a legerőteljesebben
megnyilvánuló kívánalom a magyar történelem e szakaszában.
A szabadság a tömegek számára önállóságot jelentett és a belső
rend megváltozását ill. modernizálódását. A politikai egyenlőség
megteremtését a hatalom differenciálásban látták, ezért
születhetett meg 1848 tavaszán az első független magyar
kormány, amit már nem Bécsből irányítottak, s amely csak és
kizárólag az országgyűlésnek felelt (s amely a végrehajtói
hatalmat gyakorolta a hatalom horizontális elosztása szerint).
Élén gróf Batthyány Lajos állt. Az országgyűlés szintén
függetlenedett Bécstől, és az elfogult, nemegyszer igazságtalan,
a feudális rendszerből hátramaradt bíróságokat (úriszék,
vármegyei bíróság) pedig felváltották a polgári bíróságok.
A császár közvetlenül nem támadta meg Magyarországot,
mert az a paradox helyzet állt volna elő, hogy önmaga országára
saját intézkedései miatt támad, s ezért kerülővel igyekezett
megbontani a rebellis magyar kormány és országgyűlés egységét.
A szintén szabadságra vágyó horvátoknak széleskörű autonómiát
ígérve (és talán területeket Magyarországból) rávedte, hogy
törjenek be magyar területre. A sereg élén a Horvát Fejedelemség
kormányzója, Jelasic állt. A hirtelenjében megszavazott és
megszervezett magyar hadsereg szeptember 29-én Pákozdnál
ütközött meg a horvát sereggel, mely Bécs és Sopron irányába
menekült ki az országból. Szeptember 29. így lett nem csak az
emlékezetes pákozdi csata győzelmes emléknapja, hanem
a magyar honvédsereg és katonaság megalakulásának évfordulója
is.
1849 tavaszán indított ún. tavaszi hadjáratban a magyar
hadsereg sikeresen kiűzi a császári erőket az ország teljes
területéről. Ezek a sikerek azonban kevésnek bizonyultak, mivel
az olasz, a lengyel és a cseh forradalmi kísérletek leverése után az
osztrák hadsereg újult erővel ronthatott Magyarországra.
(Érdemes megjegyezni, hogy Lengyelországban a jobbágyok
felszabadításával sikerült megfékezni a forradalmat, ugyanis ott
azt V. Ferdinánd vezettette be a forradalmi hangulat megfékezése
céljából.) Az orosz intervenció (200 ezer főnyi orosz katonai
segítség a császárnak) pedig megpecsételte a szabadságharc
sorsát. 1849. Augusztus 13-án megtörténik a világosi
fegyverletétel, s a magyar függetlenedési álmok szertefoszlanak.
4 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
A solferino-i csata  ‐ 1859‐ 1849-50. a bosszú időszaka volt. Haynau kivégeztetett vagy
ben. Jelentősége nem csak  várbörtönre ítélt mindenkit, akinek köze volt a forradalom
abban rejlik, hogy az első  kirobbantásához, de ehhez elég volt a gyanú is. Ám intézkedései
jelentős lépés volt Olaszország  nem nyerték el a császár tetszését, ezért elmozdították helyéről,
egységesülése, illetve  és 1850-59. között Alexander Bach, osztrák belügyminiszter
a Habsburg Birodalom  gondjaira bízták a magyarorsázgi helyzet “normalizálását“. Bach
hanyatlása felé, hanem ekkor  (őutána nevezték el ezt a korszakot Bach-korszaknak)
alapították meg a Vöröskereszt  a titkosrendőrség megszervezésével és a besúgórendszer
nemzetközi szervezetét.  kiépítésével gyakorolta a hatalmat. Az ország közigazgatási
Alapítóatyja a svájci Henry  rendszerét megváltoztatta: öt kerületre osztotta Magyarországot
Dunant. Feladatköre széles,  és a vármegyerendszert beszüntette. A magyar politikai élet
alapvető célja, hogy 
tetszhalott állapotba került, a magyar politikai elit úgynevezett
a neutralitás védelme alatt 
passzív ellenállást folytatott (ezt a defenzív magatartást olyan
kimentse azokat a sebesülteket 
szintre fejlesztették, hogy a később szintén függetlenedésre
és rászorulókat a frontokról, 
törekvő Írországban komoly irodalma van, és Mahatma Gandhi is
akik már nem jelenthettek 
sokat foglalkozott e témával). 
semmilyen valós veszélyt. 
Zászlója fehér alapon hat vörös  A Bach-korszak berendezkedésének fenntartása rendkívül
négyzetből álló kereszt,  drága feladat volt, és a Birodalom egyre nagyobb anyagi
mondhtani a svájci zászló  terhekkel küszködött. Költséges és nem mindig kifizetődő
inverze.  háborúk terhelték a Habsburg költségvetést. 1859-ben Lombardia
és Velence tartományok fellázadtak a Birodalom ellen, és
Svájc zászlaja  a Solferionói csatában Lombardia kivívja a függetlenségét, és
csatlakozik az egyesülésre készülő olasz grófságokhoz. Ez volt az
első komoly veresége a Habsburg Birodalomnak de nem az
utolsó. A Birodalom páncélján jelentkező repedések arra
ösztönzik Bécset, hogy anyagi megszorításokat eszközöljön és
megváltoztassa politikáját. Alexander Bach tevékenysége nem
bizonyult elégségesnek, ezért leváltják. A Habsburgok részéről
  egyfajta enyhülési politika keződik - az 1859. és 1867. közötti
időszakot Schmerling-provizóriumnak, átmeneti időszaknak
A Vöröskereszt zászlaja  nevezik. Az enyhülési politika célja a Birodalom helyzetének
stabilizálása, a rések betömése.
1860. október 20-án a császár kiadja az októberi diploma nevű
„leiratát“, ami a Birodalom és Magyarország kapcsolatát kívánja
rendezni (természetesen bécs szemszögéből). 1861-ben ennek
megvitatására összehívja az orszűggyűlést, amit már 1844 óta
nem tett meg, de terve sikertelen, a magyar országgyűlés
elutasítja az októberi diplomát. Erre megszületik a februári pátens
(1861 februárja), amely októberi testvérének szellemiségében
íródott, s talán még kedvezőtlenebb volt Magyarország számára.
Az országgyűlés összehívásával azonban beindul a magyar
politikai élet, és máris kialakul két párt: a Felirati Párt Deák
Ferenc vezetésével és a Határozati Párt Teleki László
vezetésével. A két párt közti különbség abban állt, hogy míg
Deákék elismerték I. Ferenc József osztrák császárt magyar
királynak (s így az általa írt „leiratra“ „felirattal“ válaszolnak),
addig Telekiék nem ismerik el őt uralkodójuknak (így hát I.
Ferenc József leiratára, mivel az nem királytól származik, csak
határozattal válaszolnának).

5 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
Az országgyűlés alatt mindenki számára világossá válik, hogy
a Birodalom helyzete tarthatatlan, adósságai ellehetetlenítik,
széthullása elkerülhetetlen. Az utolsó csepp a königratzi csata
elvesztése volt 1866-ban, amit Porországgal vívtak
a Habsburgok, s a tét az volt, ki fogja játszani a vezető szerepet
Németország megalapításában. A válasz a csata elvesztésével
világossá vált, s vele az is, hogy a Magyarországgal való
kiegyezés elkerülhetetlen sőt szükségszerű.
Fontos tudni, hogy a kiegyezéskor megfogalmazott feltételek
nem légbőlkapott kívánalmak voltak, hanem régebbi
törvényekből, történetesen a Pragmatica sanctióból vezették le
azokat. A Pragmatica Sanctio ugyanis azon túl, hogy szabályozta
Mária Terézia trónralépését, egyik részében kiköti azt, hogy
amennyiben Magyarországot katonai támadás éri, a Birodalom
osztrák részének kötelessége őt megvédeni.
 
 
 
 
 

Az Osztrák‐magyar Monarchia  
                   1914‐ben 

6 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 

Út a kiegyezéshez
 
  A helyzetében jócskán megingott Habsburg Birodalomhoz
  intézett cikkében Deák Ferenc közölte mindazokat a közös
  ügyeket, amelyek részhalmazát képezhetik majd a dualista állam
  berendezkedésének. A cikk 1865-ben íródott, és megjelenésének
Dzsentri, hétszilvafás nemes –  időpontja után Húsvéti cikknek nezvezik.
Móricz és Mikszáth kedvelt  A közös ügyek meghatározását Deák a Pragmatica Sanctioból
alakja, az elszegényedett  vezette le. Ez a törvény 1722-23-ban lépett érvénybe, és nem
nemes a regényekben  csak Mária Terézia nemesség által vitatott trónralépését
többnyire azzal 
szabályozta, hanem tartalmazott egy osztrák kötelezettséget is,
foglalatoskodik, hogy 
ami szerint ha Magyarországot idegen katonai erő fenyegetné, az
felhasználva a nemesi oklevél 
osztrák seregeknek kötelessége segítséget nyújtani és megvédeni
(a kutyabőr) erejét és 
az ország határait. A kialakult új politikai helyzetben ez csak
kihasználva a fiatal lányok 
naivitását, beházasodjék egy 
akkor volt megvalósítható e törvény szellemében, ha a birodalom
gazdag családba. Kérdés, ha  és a dualista állam közös hadüggyel rendelkezik. Ez volt tehát az
a legtöbb nemes  egyik olyan pont, ami a két ország közös felügyeletét kívánta.
elszegényedett  A hadmozdulatokat azonban mindenképpen megelőzi bizonyos
a jobbágyfelszabadítás után,  diplomáciai procedúra, ezért a második fontos közös ügy
akkor kik voltak azok a gazdag  mindenképpen a külügy kellett, hogy legyen. Természetes, hogy
családok, akiket célba vette?  külön cselekvési joggal működő külügyminisztériumok
A feudalizmus idéjen  értelmetlen háborúkba rángathatták volna egymást. Mindezeket
nemességhez tartozás nem  persze finanszírozni is kellett. A minisztériumok munkájának és
vagyoni helyzetet, hanem  a hadsereg fenntartásának finanszírozását a pénzügyminisztérium
politikai szerepet jelölt.  tervezte meg és vitelezte ki, azzal a különbséggel, hogy csak és
A nemes részt vehetett az  kizárólag a hadügyekkel és külüggyel kapcsolatos financiális
országgyűléseken, és  kérdésekben döntöttek közösen az osztrák magyar illetékesek
szavazhatott, hiába volt  (például az iskolaügy pénzügyeit illető döntéseket egymástól
mérhetetlenül szegény, mint  függetlenül hozták meg). Végül pedig az uralkodó személye volt
a bocskoros nemes, akinek  az a negyedik és egyben utolsó közös ügy, ami a dualista államot
még csizmára sem tellett, ezért  jellemzte – egyszerűen azért, mert az uralkodó volt a hadseregek
bocskorban volt kénytelen  főparancsnoka.
járni. A nemeseknél jóval  A közös ügyek tehát:
vagyonosabb jobbágy  HADÜGY
ugyanilyen gyakori volt, ők  KÜLÜGY
azonban nem rendelkeztek  PÉNZÜGY
azokkkal a kiváltságokkal,  AZ URALKODÓ SZEMÉLYE
amivel a nemesek. Szó mi szó, 
Deák ferenc egyébiránt „nem engedett a 48-ból“ (így született
voltak szegény nemesek, és 
ez a mondás is), de komoly helyzettel kellett szembenéznie
gazdag jobbágyok. 
a magyar politikai elitnek, főleg a jobbágyfelszabadítás
A jobbágyfelszabadítás azt 
következtében kialakult gazdasági nehézségek okán. Az
a szarkasztikus helyzetet 
teremtette, hogy a dzsentrik 
egyenlőség címszava alatt végbement jobbágyfelszabadítás káros
a még mindig vagyonos  következményeit kezelni kellett. A jobbágyok földjuttatása,
jobbágycsaládokba próbáltak  a feudalista berendezkedés felszámolása a polgári földtulajdon
bekerülni házasság útján.   megteremtését jelentette, de egyúttal megfosztotta a nemességet
kiváltságos helyzetétől. A magántelkek létrejötte azzal járt, hogy
a nemestől elkobzott föld ellenében kárpótlási papírt adtak neki,
amivel szabadon lehetett kereskedni, de az idő múlásával ezek
elértéktelenedtek, névértékük alá estek. Így alakult ki
a századforduló környékén nagy népszerűségnek örvendett
irodalmi alak, a dzsentri avagy a hétszilvafás nemes.

7 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
Feudalizmus (rövid úrbéri  Nemcsak a nemesek jártak rosszul a jobbágyfelszabadításból,
körkép) ‐ A ma elfogadott  hanem földnélküli parasztok is, a zsellérek, akik, mivel sosem
nézetekkel ellentétben  „hűbéreltek“ földet, 1848-ban így nem is kaptak (ugyanis a már
a feudalista berendezkedés  eleve bérelt földeket osztották szét a béresek között). A zsellérek
nem volt olyan zord és  csoportja volt az a társadalmi réteg, ami ugyan rendelkezett
házzal és annyi telekkel, hogy egy kicsi udvara legyen, de ebből
igazságtalan. A szociális háló 
kénytelen lett volna eltartani magát és családját. Megindult hát
igenis létezett az úrbéri 
a földnélküli parasztok tömeges Budapestre és más
viszonyok között is, csak nem  nagyvárosokra vándorlása. A testvériség elve alapján felmerült
pénzben mérték. Ha rossz volt  „nemes vagy nem nemes?“ kérdésre is meg kellett találni
a termés, vagy valami miatt  a választ (amit aztán hivatalossá lehetett tenni a dualista
kevés volt az élelem,  államban). 1848 előtt a nemzet tagja (natio hungarica) az volt, aki
a földesúrnak kötelessége volt  nemes volt. Csak ők szavazhattak, vehettek részt országgyűlésen.
saját magtárából és  Csupán a kiegyezés után lett a nemzet deifiniálásaban az
tartalékából megsegíteni  állampolgárság vagy a kulturális hovatartozás szempont, és vált
másodlagossá a kutyabőr birtoklása.
jobbágyait. A jobbágy sorsáért 
Érdekes e tekintetben a horvátok helyzete, akik akkor már 800
felelősséggel tartozott. A 
éve personálunióban éltek együtt a magyarokkal, és széleskörű
„házas ember“ kifejezés abból  autonómiát élveztek. 1868-ban kötöttek velük is kiegyezést –
keletkezett, hogy mikor a falu  a magyarok –, amiben saját államnyelvet, kormányt és
fiatal szerelmesei  parlamentet kaptak, egyébiránt a történelmi Magyarország
összeházasodtak, a falu  területén az egy ország egy nemzet elv érvényesült, de a
nászajándékként épített egy  törvényekben viszonylag korrektül szabályozták a nem magyar
házat nekik. Minden adott volt,  anyanyelvűek hivatalos érintkezésben történő nyelvhasználatát,
hiszen bár a földesúr földjén  ahol nem a százalékos elv érvényesült, hanem az egyszerű kérés
is elegendő volt, hogy valaki horvát, szlovák, román vagy német
jártak, de az erdő ugyanúgy 
nyelven beszélő hivatalnokkal intéztethesse ügyeit. Mindenestre
közös volt, mint a legelő, ahová 
a horvátok függetlenedésüknek tekintették a kiegyezést, és –
szintén közösen hajtották ki az  bármily meglepő – Jelasicnak tulajdonították a komoly
állatokat, majd napnyugtakor  eredményt, akinek Zágráb Jelasic-terén emeltek egy lovasszobrot,
mindenki vitte a magáét haza.  ami kardjával a kommunista idők beköszöntéig Budapest felé
A erdőben az gyűjtött fát és  mutatott, mintegy figyelmeztetésül (nem mintha magyar szemmel
annyit, amennyit akart,  lenne történelmi alapja), majd a pincébe száműzték, de
a nádas szintén közös volt.  a rendszerváltás után újra felállították a téren, s azóta
Nagyvadra lőni azonban  rendíthetetlenül Belgrád felé integet fegyverével.
Kaiserich und Königlich – császári és királyi hadsereg –, így
előfordult, hogy tilos volt. 
nevezték az újonnan megalakult Osztrák-magyar Monarchia
A sokak álltal lebecsült „mór“ 
hadseregét, aminek például Komáromban is volt állomáshelye (a
házak, melyek sárból, nádból,  Tiszti Pavilon épülete, az erődrendszer és várrendszer, ezek
szalmából készülnek, olyan élő,  együttesen 200 ezer katona elszállásolására voltak elegendőek).
lélegző szerkezetet alkotnak,  Még egy fontos adalék: a katonai vezényleti nyelv a német
ami nyáron benntartja a hűvös  maradt, főként az osztrákok hajthatlansága miatt.
levegőt, télen pedig a meleget.  A törvényhozás tekintetében is történtek változások, mégpedig
Egyetlen hátránya, hogy a mai  a tekintetben, hogyan tárgyalják a közös ügyeket. Deákék még
világ embere képtelen  a látszatát is el akarták kerülni a közös országgyűlésnek, ezért
megérteni, hogy ha  úgynevezett delegációkat küldtek ki. Ez az igyekezet olyan
körülbetonozza, nem kap elég  méreteket öltött, hogy a tárgyalni küldött 60-60 fős delegációk
levegőt, és felázik. Egyszóval  még csak nem is egy teremben beszélték meg a napirendi
nem szabad lebecsülni a régi  pontokat, hanem levelezés formájában kommunikáltak
társadalmakat, ma is  egymással. Egyazon épületben a két nemzet törvényhozói külön
csodálatraméltó előnyökkel  teremben végezték munkájukat. Erre az „elkülönülési vágyra“
rendelkeztek.   vezethető vissza az is, hogy a császár-

8 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
Aranystandard - az  király szállása a budai oldalon volt mindig, míg ugyebár az
aranystandard olyan monetáris  Országház a Duna túloldán, Pesten van.
rendszer,  ahol  a valuta  értékét  A megegyezés külön rendelkezett Fiume sorsáról. A ma
törvény által meghatározott és  Horvátországban található kikötőváros a Rijeka nevet viseli,
rögzített  arányban  ki  lehet  valamikori ragyogása és szépsége rég odalett a huszadik század
háborúiban. A megegyezés úgy szólt, hogy Fiume corpus
fejezeni  aranymennyiségben. 
separatum (elkülönített test) legyen, élére a magyar országgyűlés
Ezen  túl  adott  mennyiségű 
nevezett ki kormányzót, egyébként önrendelkezést kapott.
aranyat  bármelyik  bankban  A fenntebb leírt nem túl részletes pontok csupán az osztrák-
készpénzre  lehetett  váltani  magyar kiegyezés politikai vonatkozásait tárgyalják. A gazdasági
bármely  országban,  és  ennek  kiegyezéshez több idő kellett, és jóval bonyolultabb volt
fordítottja  is  igaz:  a készpénzt  összehangolása. Annál is inkább, mert nem létezett olyan
egy  adott  ország  bármelyik  dokumentum, amire építeni lehetett volna a közös gazdálkodást,
bankjában  aranyra  lehetett  amire építeni lehetett volna a közös gazdaság elveit. Ezeket az
váltani.  Az  aranystandard  elveket ki kellett találni. Mivel ilyen esetekben nagy
a hibalehetőség, ezért a gazdasági kiegyezést tíz évre kötötték,
1892‐es  bevezetését  követően 
s a tizedik év végén újratárgyalták. Ez a mechanizmus olyan jól
folyamatosan  nőttek  az 
működött, hogy a Monarchia fennállása idején csupán 1890-ben
Osztrák‐magyar  Monarchia  voltak kisebb nézeteltérések gazdaságpolitikai téren.
aranytartalékai:  1890‐ben  39  A gazdasági kiegyezés tartalmazta a dualista állam közös
tonna,  1895‐ben  pedig  már  költségeit érintő pénzügyi rendezéseket. Ezek szerint a hadsereg
160  tonna  volt  az  fenntartását 70-30 százalékarányban vállalta magára az Osztrák
aranytartalék  nagysága,  ami  Császárság és a Magyar Királyság (később ez az arány 64-36
csekély  öt  év  alatt  410  %‐os  százalékarányra változott).
növekedést  jelent.  A monarchiát egyetlen vámfal vette körül, a közös
pénzrendszer azonban 10 évet váratott magára, mert megvárták,
Összehasonlításul  1865‐ben 
míg az osztrák Központi Bank szerződése lejár. 1877-ben így
csupán  1  tonna,  1870‐ben 
megalakult az Osztrák-magyar Bank és ettől az évtől 1892-ig volt
pedig  32  tonna  volt,  ami  forgalomban az ezüst alapú forint, majd 1892-től az aranyalapú
irtózatos  növekedést  jelentett,  korona vált az általános fizetőeszközzé a Monarchiában.
de abszolút számokban messze  Adórendszer tekintetében a magyar honatyák elfogadták, hogy az
elmaradt  a százdforduló  ország egész területén az osztrák adórendszer érvényesüljön.
adataitól.   Külön gesztus volt magyar részről, hogy a Bach-korszak
idején felhalmozódott osztrák államadósságból magukra vállaltak
  29,7 millió forintot.
A Monarchia gazdasági fejlődését két szakaszra oszthatjuk fel.
Az első szakaszban a mezőgazdaság volt mérvadó, ami a teljes
ipari potenciál 70 százalékát tette ki. Az amerikai polgárháború
(1861-65) és az USA ebből adódó gabonaexport-csökkentése
nagyban hozzásegítette a konjunktúra felpörgését. Az első
világháború előestéjén a történelmi Magyarország malomipari
kapacitása 65 millió mázsa volt. Ezzel a világ élvonalába
küzdötte magát, s két óriási gabonaipari központot tartottak
számon: New Orleans-t és Magyarországot.
A gazdasági fellendülés második szakaszában indult meg
a mezőgazdasági termelést kiszolgáló iparágak felfutása,
a malomipar, infrastrukturális beruházások (vasút, egyéb utak,
hajózás) és nehézipar, mint a szénbányászat és az acélipar
fellendülése.

9 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
nemzetállami intézkedések számlájára.  

A nacionalizmus, mint uralkodó 
eszme nagyban befolyásolta a  A dualista állam fejlődése és
nemzetiségi politikát a 
dualizmus korában is.  Bár  hanyatlásának kezdetei
magyarosításról a kiegyezést 
követő néhány évben nem 
beszélhetünk, az 1868. évi XLIV. 
törvénycikk a nemzetiségi 
egyenjogúság tárgyában így  Az 1861-65. között zajló amerikai polgárháború tette
fogalmazott: „Minthogy  Magyarországot a világ legnagyobb gabonaexportőrévé.
Magyarország összes  A dualista állam megalakulásakor az ipari termelés 70
honpolgárai az alkotmány  százalékban a mezőgazdaság igényeit elégítette ki. A szántóföldi
alapelvei szerint is politikai 
termelés (termesztés) századfordulóig világviszonylatban is
tekintetben egy nemzetet 
élvonalbeli és rendíthetetlen lendülete hajtotta előre az
képeznek, az oszthatatlan 
acélgyártást, szénbányászatot, kohászatot, vasút- és közútépítést.
egységes magyar nemzetet, 
melynek a hon minden polgára,  Az iparágak a mezőgazdaság óriási méreteire kapszkodva
bármely nemzetiséghez  tornázták fel magukat világszerte elismert cégekké.
tartozzék is, egyenjogú tagja”.  A közutak kiépítésére nem létezett gazdaságos, megfelelő
Ezzel szemben a nemzetiségek  sűrűségű úthálózat létrehozására alkalmas technológia, a kor
egy sor nyelvhasználati jogot  legfontosabb tömegközlekedési és áruszállítási eszköze a
kaptak a hivatalos ügyintézés  logisztikai igényeket nagyban kielégítő vasút volt. A vasútépítés
tekintetében, épp úgy a politika  egyik alappillére, a vaskohászat vált az egyik legjelentősebb
egyes területein (például az  iparággá Magyarországon, ipari részesedésének 97 %-át pedig
anyanyelven történő felszólalás 
három (!) óriási cég birtokolta: a Rimamurányi-Salgótarjáni
joga). Az 1880‐as évektől 
Vasmű, az Osztrák-magyar Vasúttársaság resicai üzeme és az
kezdődően aztán elindul egy 
Állami Vasművek (Vajdahunyad és Tiszolc városában volt
nemzetállami törekvés, és ennek 
következtében indul meg a  üzeme). A vasút lendületes kiépülése magával ragadta
nemzetiségek tudatos  a mozdonygyártást is, s ehhez fűződik a másik nagy magyar
elmagyarosítása, ami  szabadalom, a kéregöntésű vasúti kerék, ami Ganz Ábrahám
legkirívóbban az oktatásügyi  iparmágnás szabadalma volt s ami különleges előállítási
intézkedésekben nyilvánul meg.  technikájának köszönhetően óriási mértékben csökkentette
Bár a nemzetiségi oktatás az  a hasadás veszélyét és a balesetek számát. A csepelen székelő
általános iskolák körében teljes  Weissmann Művek volt az ipar egy következő gócpontja. A cég
mértékben biztosítva volt, 1879‐ élén a zsidó származású Weiss Manfréd állt. E befolyásos
től kötelezték ezen iskolákat a 
személyek szárnyai és anyagi fedezetei alatt dolgoztak az olyan
magyar, mint idegen nyelv 
nagy feltalálók, mint Zipernovszky Károly, Bánki Donát és
tanítására. A hivatalos 
Kandó Kálmán. (Említésre méltó találmányuk volt még a
érintkezésben is szűkült a 
nyelvhasználati mozgástér a  vasmagos transzformátor, ami segített nagy távolságokba
nem magyarok számára. Egyes  eljuttatni villamos áramot.)
források szerint a magyarosítás  Az ipari térbeli eloszlására jellemző volt, hogy a fontosabb
következtében a magyarok  ipari területek a Felvidéken, Dél-Erdélyben és udapest közvetlen
részaránya (Horvátországot nem  közelében voltak, tehát foltszerűen jelentek meg az ország
számítva) 46%‐ról 54 %‐ra  területén.
növekedett 1880. és 1907.  A gazdasági fellendülés kedvez a monopóliumoknak.
között. A magát magyarnak  A fővárosban működő öt bank (mint a Pesti Magyar
valló lakosság 1,1 millió fővel 
Kereskedelmi Bank vagy az Általános Hitelbank) – melyek nem
gyarapodott, és e többlet 
csak a pénzpiac területén (58 százalékos piaci részesedéssel),
lakosság 70 százaléka írható a 

10 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
 A kereszténység  történetében  hanem az iparban és kereskedelemben is jelentős érdekeltségre
számos  irányzat alakult ki, melyek  tettek szert – a gazdaság minden szférájában jelen volt, és rövid
általában  mindig  szembementek 
idő alatt az egys ágazatok átláthatatlan összefonódását idézték
a mindenkori  uralkodó 
áramlatnak.  Mikor  Constantinus 
elő. A valóságban a teljes magyar gazdaság irányítása 50 család
313‐ban  beemelte   kezében volt. Ilyen családok fői voltak Weiss Fülöp vagy
a kereszténységet  a legális  Kornfeld Zsigmond. Bár többségük zsidó származású volt,
vallások  közé,  két  alapvető  a korabeli képek tanúsága szerint előszerettel mutatkoztak
irányzat alakult ki. Az ariusi szerint  díszmagyarban, ahogy azt a kor divatja meg is követelte.
Jézus  (a  Fiú)  nem  valóságos  isten,  Befolyásuk óriási volt, a gazdaságban megtermelt jövedelmek
hanem  az  első  és  legnemesebb 
felét ők birtokolták, csakúgy mint a banktőke ötödét.
teremtény, amit az Úr hozott létre 
a semmiből.  Az  ariusiak  így 
A dualista állam nemzetiségi és vallási összetételében
kétségbe  vonták  a kereszténység  rendkívüli sokszínűséget mutatott. Íme néhány adat, ami
isteni  eredetét  is.  Az  asthanasiusi  a kiegyezés-kori Magyarország népszámlálás eredményeit
vallás  szerint  az  Atya  és  a Fiú  tükrözi:
teljességgel  egylényegű,  azaz  Nemzetiségi összetétel:
Jézus  valóban  olyan  isteni  lény, 
54,5 % magyar
mint  az  Isten.  A niceai  zsinaton 
16 % román
összegyűlt  vallási  vezetők  végül 
elvetették  az  ariusi  tanokat,  és  10 % szlovák
a keresztény  egyház  alapjává  az  19,5 % ruszin, szerb, horvát (az adatok természetesen az
asthanasiusi  tanokat  autonóm Horvát Fejeldelemség adatait nem tartalmazzák)
nyilvánították,  ahogy  az  Felekezeti megoszlás:
a Hiszekegy  esetén  szembetűnik,  48 % katolikus (többségük magyar volt, de szép számmal
amit  szintén  ezen  a zsinaton 
akadtak köztük szlovákok, németek és horvátok)
fogalmaztak meg és hagytak jóvá. 
A következő  nagy 
11 % görög katolikus (főleg ruszinok és horvátok)
egyházszakadásra 1054‐ben került  15 % református (kálvinisták)
sor. A Római Birodalom nyugati és  7,8 % evangélikus (lutheránusok)
keleti féltekére történő szakadása,  14 % ortodox görög-keleti
a Constantinus  által  hozott  azon  4,2 % zsidó
döntés,  miszerint  az  egyház  öt 
püspök  irányítása  alatt  áll  (öt 
püspökség:  Róma,  Őket nevezzük ma görög‐katolikusoknak – olyan keleti liturgiát és szabályokat 
Konstantinápoly,  Antióchia,  követő ortodox vallásúak, akik a római pápa fennhatósága alá tartoztak. 
Alexandra  és  Jeruzsálem),  (Érdekességként megjegyezem, hogy a „katolikus“ magyarul „egyetemest“ 
valamint  a politikai,  liturgiai  és  jelent, valamint fontos tudni, hogy a Nyugat‐római Birodalom bukása után csak 
egyéb  különbségek  miatti  a katolikus egyház volt képes megtartani szervezettségét, hierarchiáját és 
ellentétek  a nyugati  és  keleti  intézményeit, és átvette a népvándorlás hullámai miatt összeomlott világi 
püspökségek  között  az  közigazgatás feladatait.) A következő egyházszakadásra csaknem ötszáz évvel 
egyházszakadásban tetőződtek. Az  később került sor, 1517. október 31‐én, mikor Luther Márton kiszögezte 95 
egyházszakadás  azonban  nem  tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, amiben leírta, miben hibázott 
jelentette  a létrejövő  a katolikus egyház, milyen téren lenne szükség változásra, reformálásra. Bár 
„utódirányzatok“  kölcsönös  Luthernek esze ágában sem volt egyházi forradalmat indítani, végül mégis 
eretnekké nyilvánítását. Elismerték  egész Európára kiterjedő, vallásháborúkkal teli reformáció és ellenreformáció 
egymást  keresztény  vallásnak, 
indult. . A protestánsok másik nagy alakja, az 1509‐ben született Kálvin János 
ahogy  elismerték  és  tisztelték 
fontos személyiség volt a közgazdaság területén is, mivel az ő elképzelései 
egymás  liturgiáját,  szent  jegyeik 
szerint engedélyezni kellett volna a akmatot, amit addig a katolikus egyház 
osztását  s a többi.  Így  különült  el 
szigorúan tiltott. A katolikus valláshoz talán közelebb álló lutheránusokat ma 
egymástól  a római  katolikus  és 
evangélikusoknak nevezzük, a reformált liturgiát és erkölcsi szabályrendszert és 
a görög‐keleti  ortodox  egyház  Az 
ezzel új gazdasági közeget teremtő kálvinistákat pedig refomrátusoknak 
átfedések  ott  váltak  bonyolulttá, 
nevezzük ma. A két protestáns irányzat alapvetően az őskeresztényi, egyszerű, 
mikor  a római  pápa  fennhatósága 
puritán liturgiát és az anyanyelvi igehirdetést kívánta visszahozni a vallási 
alatt  lévő  területeken  az  ortodox 
gyakorlatba.  
vallás is megvetette a lábát.  

11 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
A dualizmus‐kori pártok sok 
tekintetben eltértek a mai  A dualizmus válságjelei és az
pártoktól, főkent, hogy nem 
szervezett politikai csoportokként 
jelentek meg a közéletben. 
összeomlás
Választások alkalmával 
a képvisőház tagjai csoportokba 
tömörültek nézeteik szerint, de  A dualista állam válságjelei már 1875-ben mutatkoztak. Eddig
a választások után a pártok  volt hatalmon ugyanis a kiegyezést tető alá hozó Deák és
körvonalai elmosódtak. Elitjellegű  a Felirati Párt. A politikai palettán sokan voltak, akik úgy
tömörülések voltak, pártlista nem 
gondolták, a dualista állam még közel sem szilárdult meg és talán
létezett, mindenki egyénileg indult 
a megmérettetésen. A választások 
abban sem hittek, hogy képes lesz a fennmaradásra, ezért
után aztán a képviselő saját  óvatosan kívül maradtak a Felirati Pártból, ami alapvetően
belátása szerint döntött, melyik  engedékenyebb politikát folytatott Béccsel szemben. A fejlődés
párthoz kíván tartozni, és mivel  zálogát a békében és kooperációban látó kormány az
nem volt regisztrált tagság, ezért  óvatosságból kiváró ellenzéki képviselők támogatását is
gyakorlatilag szabadon mozgott 
nemegyszer élvezte. A bizonytalan politikai körüményeknek az
a padsorok között – 
sem kedvezett, hogy Bécsben is voltak ellenzői a dualista
a pártváltáshoz elég volt átülni 
a másik párt padsorába. Csupán  államformának – a Bécsi Katonapárt képviseletében.
nagy horderejű döntések esetén  1871-ben Hohenvart, osztrák miniszterelnök felvetette
történő nyilvános szavazás  a trialista államalakulat gondolatát, ami Csehországot is
segítségével lehetett besorolni  beemelné a Monarchiát alkotó államok közé. Csehország
a képviselőket pártok szerint.  egyenjogúsítását végül a magyar külügyminiszter, gróf Andrássy
A századfordulóhoz közeledve 
Gyula gátolta meg. Az akkori bécsi parlamentben számos cseh
aztán egyre inkább szervezettebbé 
váltak a laza tömörülések, 
kepviselő ült, akik képesek voltak nyomást gyakorolni az
a pártok és irányzataik egyre  osztrákokra, de a magyarok kemény vétója ellen képtelenség volt
inkább elkülöníthetőbbek lettek, és  védekezniük.
– főleg az ellenzékieknél –  Az ellenzékinek mondott Határozati Párt is átalakuláson ment
tömegpárt jellegű szervezetekké  keresztül ezidőtájt. Teleki László öngyilkossága után Tisza
alakultak át. Minden valamire való 
Kálmán került a pártelnöki székbe, s meghirdeti a Bihari
párt rendelkezett pártklubbal, ahol 
Pontokat (1868), ami a magyar függetlenedés követelményeit
a megbeszélésekre került sor, és 
ahol nem csak a párt tagjai,  foglalta össze. A nevezetes dokumentum kifogásolta a közös
hanem olyan kívülállók is részt  ügyeket, hadsereget valamint a delegációkat, és követelte az
vehettek, akik fontos szerepet  önálló magyar vámterület létrehozását, ami az elszakadás első
játszottak a poltikában. A legtöbb  komoly lépése lehetett volna, ha a Bihari Pontok életképes marad.
pártnak volt saját lapja,  Ez nem így történt.
amelyiknek mégsem, az biztos 
1875-ben a Deák-párt meggyengül. Hogy pozícióját
talált egy nézeteivel 
rokonszenvező sajtóorgánumot, 
megőrizze, egyesül a Balközép Párttal. A koalícióval mindkét
ami hajlandó volt közölni  csoportosulás jól járt, hiszen az egyik frissülést és stabilitást,
programját. A képviselőknek arra  a másik döntéshozatalban való aktív részvételt nyert. Az
is lehetőségük volt, hogy  ellenzékben maradottak két pártba tömörültek: a Konzervatív
lemondjanak mandátumukról egy  Pártba és a Függetlenségi Pártba – ez utóbbi a nemzetiségek
másik – mondjuk  képviselőiből állt.
egy választásokon rosszul szereplő 
A Függetlenségi Párt győzött az 1905-ben megrendezett
– politikus javára, aki persze 
kérhetett újabb szavazást 
választásokon, programjában a független magyar katonaság,
személyét illetően, de erre nagyon  vámterület és pénzrendszer szerepelt. Ahogy napjainkban
kevés példa akadt.  a köztársasági elnök, úgy a dualizmus idején is az uralkodó
nevezte ki a kormányt, a Függetlenségi Párt győzelmének hírére
azonban I. Ferenc József nem kívánt eme kötelességének eleget

12 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
1861.  –  az  országgyűlésen  tenni. Befolyását használva kinevezte a kormány élére a császári
megalakul  a Felirati  Pár  és  testőrség egyik magasrangú tisztjét, Fejérváry Gézát. A testőrség
a Határozati Párt hivatalos megnevezéséről kapta nevét az új kabinet: Darabont-
kormány, feladata pedig az ellenzék magatartásának
1866. – a Felirati Pártból 
„megpuhítása“ volt. Hivatalosan Fejérváry az uralkodó és az
kíválik egy baloldali irányzat 
ellenzék között látta el a közvetítő feladatát. Hamarosan
1868. – a kivált baloldal  nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzékből lett kormánypárt
szétválik egy balközép és  képtelen programját érdemben megvalósítani, s alig egy év alatt
szélsőbaloldali pártra;  Bécs számára is elfogadható javaslatokkal kezdtek élni.
ugyanebben az évben 
a Balközép Párt a bihari pontok  Wekerle Sándor volt a soron következő miniszterelnök, s ő
meghirdetésével valódi párttá  már teljes mértékben élvezte a király támogatását. Négy évre
szerveződik, ugyanezt teszi  szerzett mandátumát azonban eredménytelenül használta,
a szélsőbaloldali párt 48‐as  tekintve, hogy a pártprogramból eredeztetett kormányprogramot
Párt néven.   a hatalomrajutásért fel kellett adnia. Politikája reménytelenül
tehetetlen és látszólagos volt. Reformjai sosem valósultak meg,
1873. – a Balközép Párt és  de, hogy a közvélemény előtt keletkező cselekvési űrt leplezze,
a Deák‐párt egyesül, és  témát adott a nemzetiségi kérdés firtatásával (a MÁV dolgozók
létrehoznak egy középpártot  magyarnyelv-használatra való kötelezése), amivel csak kiélezte
Magyarország és Horvátország kapcsolatát és nemzeti
1875. –  Deákék középpártja 
feszültésgeket provokált. 1910-ben el is vesztette a választásokat.
Szabadelvű Párt néven valódi 
párttá szerveződik; a Balközép 
A Wekerle-kormány helyébe az egykori Szabadelvű Pártból
Pártból szélsőbal  kialakult Nemzeti Munkáspárt lépett Tisza István vezetésével. Az
szimpatizánsok válnak ki, akik  1867-ben munkálkodó politikai elit jórészét magába foglalta ez a
a szélsőbaloldali párttal  párt, amely háborúba vitte Magyarországot 1914-ben.
egyesülve létrehozzák 
a Függetlenségi Pártot; 4 párt  néven és a Függetlenségi és 48‐as Párt 
a képviselőházban: 
1892. – a 67‐es Ellenzék felveszi a Nemzeti Párt nevet, de politikájuk 
a kormányzó Szabadelvű Párt, 
kudarcai miatt kényszerűen fúzióra lépnek a Szabadelvű Párttal – az 
a jobboldali ellenzék, 
egységesülést követően csak a Szabadelvű Párt név marad meg, így 
a Függetlenségi Párt és a 48‐as 
a Nemzeti Párt (67‐es Ellenzék) gyakorlatilag megszűnik létezni 
Párt. 
1895. – megalakul egy új párt, a Katolikus Néppárt 
1876. – a Szabadelvű Párt 
megbomlik, a kivált tagok  1904 . – a Nemzeti Párt kiválik a Szabadelvű Pártból 
a jobboldali ellenzékkel 
társulva pártba tömörülnek,  1905. – a választásokon megbukik a 30 évig kormányzó Szabadelvű 
amit a többi képviselő  Párt; a Nemzeti Párt, a Függetlenségi Párt, a Szabadelvű Pártból 
gúnyosan Habarékpártnak  korábban kivált Alkotmánypárt valamint a Katolikus Néppárt koalícióra 
nevez (mert a sajátos társulás  lépnek, s ez a felettébb színes összetételű koalíció 4 évi marad életképes 
következtében konzervatív és 
liberális gondolkodású  1906. – a bukott Szabadelvű Párt feloszlatja magát 
politikusok kerülnek egy 
1910. – Tisza István a Szabadelvű Párt romjain létrehozza a Nemzeti 
csoportosulásba) 
Munkapártot, ami megnyerve a választásokat a világháborúig 
1884. – a 48‐as Párt fuzionál  kormányoz, ugyanakkor ez az a párt, ami beleviszi az országot az első 
a Függetlenségi Párttal; 3 párt  világháborúba 
a képviselőházban: a még 
1913. – a korábban Kossuth‐frakcióra és Justh‐frakcióra esett 
mindig kormányzó Szabadelvű 
Függetlenségi Párt ismét egyesül Függetlenségi és 48‐as Párt néven
Párt, az egyesült ellenzék 
(Habarékpárt) 67‐es Ellenzék  
13 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 

Forradalmak és
A Marne‐i csodaként elhíresült  ellenforradalmak kora
katonai kudarc (a németek 
indokolatlanul leállítják 
Az első világháború kitörésének okai között számontartott
a támadást, és fontos időt és 
német és osztrák gyarmati törekvések csak töredékei voltak az
előnyt veszítenek el 
okok és indokok láncolatának, ami nyílt katonai konfliktusba
a franciákkal szemben) véget 
sodorta a népeket. A diplomáciai elszigeteltségből való kitörés
vet a német hadsereg nyugati 
vágya, a hatalmi súlypontok eltolódása, amit az egyik oldalon
előrenyomulásának és 
megóvja Párizst 
a már meglévő privilégiumokhoz való ragaszkodás, a másikon
a megszállástól. A német  ezen kiváltságok megszerzése motivált, mind közrejátszottak
támadó stratégia hibás  a történelem szerencsétlen alakulásában.
döntésével a Schlieffen‐terv és  1914. előtt számos úgynevezett lokális háborúra került sor,
ezzel a háború gyors eldöntése  ami a növekvő feszültség jele volt. A Közel-Keleten és Afrikában
nyugaton végérvényesen  fel-fellobbanó erőszak része volt a nyersanyagokért és piacokért
meghiúsult. Helmuth von  folyó – akkor még – nem nyílt harcnak, és olaj volt a tűzre, hogy
Moltkét, a német vezérkar  az egyes országok egyre inkább törekedtek arra, hogy részei
főnökét ezért a Marne‐i  legyenek valamely katonai koalíciónak. Németország és az
vereségért, mint felelőst  Osztrák-magyar Monarchia céljaiból és hasonló helyzetéből
menesztették, a frontokon  logikusan következett kettejük szövetsége. Egyébkén pedig
pedig megkezdődött a  Németországnak igencsak ínyére volt egy szövetséges hatalom
lövészárkok ásása az  határaitól keletre, ami feltartóztathatta volna az orosz hadsereget.
állóháborúhoz. A konspirációs  Már Bismarck, a vaskancellár is elismerte, Németországnak nem
elméletek hívei szerint a Marne  szabad többfrontos háborút vívnia, mert az nagy valószínűsággel
folyó partján történt súlyos  vesztét okozná.
hadműveleti hiba az  Mindenestre a német törekvés kelet felé (Drang nach Osten),
illuminátusok titkos  aminek keretében megépült a Berlint Bagdaddal összekötő vasút
szervezetéhez kapcsolódik,  sokak szemét szúrta, s ez leginkább Franciaországra és
akiket szabadkőművesekként  Oroszországra volt igaz.
és nem látható  A háború után azonban teljesen megváltoztak az európai
pénzoligarchiaként is 
erőviszonyok. Németország és a Monarchia vesztesek voltak, de
emlegetni szoktak, s akik a 
nem elhanyagolható tény, hogy a harc anélkül ért véget, hogy
világszerte kiépített rejtett 
idegen hatalom katonái léptek volna német, osztrák vagy magyar
hálózatuk segítségével 
földre. Az első világégés buktatta meg a még hatalmon levő
kirobbantották az első 
európai uralkodócsaládokat, általa került be a hadtudományi
világháborút, sőt, 
könyvekbe az állóháború fogalma (aminek egyszerű oka az volt,
befolyásolták annak 
hogy két keresztbe tüzelő géppuska elegendőnek bizonyult
kimenetelét. Vannak olyan 
elképzelések is, miszerint az 
a rohamozó ellenség erőinek lekaszabolásához, s ezért a csapatok
illuminátusok csúcsvezetői  többnyire bennrekedtek a lövészárkokban). A háború ideje alatt
zsidó származásúak, de  vetette meg a lábát az antiszemitizmus. Érdekes, hogy az
legalábbis a szabadkőműves és  antiszemitizmus kifejezés a sémi népekhez tartozókkal szembeni
zsidó érdekek között vannak  ellenszenvet jelöli, s ide a zsidók és az arabok is sorolhatók,
átfedések, és ezek az elméletek  mégis alapvetően a zsidókal szembeni diszkrimináció
szolgáltattak ideológiai alapot  megnevezéseként használják. Az zsidóellenességet hirdetők
a ’20‐as években egyre  sokszor hivatkoztak néhány, történelmi szempontból – egyelőre –
erősödő zsidóellenes vádaknak,  megmagyarázhatatlan eseményre, mint a Marne-i csoda, mikor is
miszerint a zsidók elárulták a  a németek Párizsig.
német népet.  

14 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
nyomulhattak volna, mégis, a hadműveletet irányító tiszt
tétovázott és megállt a Marne folyó partján, s így a franciáknak
A dualizmus kori censusos 
sikerült elegendő katonát mozgósítaniuk. Összeesküvéselméletek
választójog a mai értelemben 
és a zsidók árulásáról szóló történetek kaptak szárnyra a katonai
cseppet sem tekinthető 
demokratikusnak, bár 
hiba eredményéül.
a kiegyezéskor többen  Mivel nem volt idegen Haderő a Monarchia területén 1918-
rendelkeztek szavazati joggal  ban, ezért az újjáépítések nem a nulláról indultak.
Magyarországon, mint  A Függetlenségi Párt egyesült a 48-as Párttal, így alakult meg
Angliában, bár  a Károlyi Mihály vezetésével működő Károlyi-párt. A politikai
a századfordulóhoz közeledve  paletta egyéb résztvevői között ott volt az Országos Polgári Párt
egyre kevesebb jog jutott  élén Jászi Oszkárral.
a magyarnak, és egyre több  Károlyi népszerűsége a világháború másnapján
a nyugati országok lakóinak,  megfékezhetetlenül nőtt, és megalakította a Nemzeti Tanács
még az osztrákoknak is. Minden 
szervezetét, ami egy szovjet mintájú végrehajtószerv volt, de
20. életévét betöltő férfiember 
legitimitással valójában nem rendelkezett. 1918. okt. 25-én
szavazhatott, ha nem állt 
gyámsági, atyai vagy gazdai 
a Nemzeti Tanács kiáltványában a következő célokat tűzte ki:
felügyelet alatt és nem indult  békepártiság, Magyarország függetlensége, nemzetiségekkel való
ellene büntetőjogi eljárás. Az  kiegyezés a területi egység megtartása mellett (ez alapjában véve
életkor azonban csak egy  is paradoxon), a censura eltörlése, gyülekezési jog és amnesztia
kritérium volt, a választói  a politikai foglyoknak, földosztás (mintegy válasz
jogosultság feltételeihez társult  a parasztkérdésre), demokratikus választások (egyenlő, titkos és
bizonyos vagyoni és értelmi  általános, ami a régi censusos rendszer eltörlését jelentette). Hat
census. 300 ezer pengő forint  nappal később katonák szállták meg Budapestet, Tisza Kálmánt
értékű ház vagy föld,  pedig lakásán kivégezték.
a községekben pedig ¼ úrbéri 
Károlyit József főherceg nevezte ki miniszterelnöknek1918-
telek vagy ennek 
ban. Bár még IV. Károly volt a király, de az újdonsült
megfeleltethető más ingatlan 
szükségeltetett a választójog 
komrányfőt saját kérésére felmentette a neki tett esküje alól. Az
elnyeréséhez. A legalább egy  új komrány „népkormánynak“ deklarálta magát, az ő
segédet foglalkoztató gyárosok,  olvasatukban ez a polgári beállítotságra utalt, ugyanakkor nem az
kereskedők, kézművesek is  uralkodóra, hanem a Nemzeti Tanácsra esküdtek fel. November
kaptak választójogot, az  elején a király lemondott a trónról, 16-án pedig Károlyiék
orvosok, jogászok illetve tanárok  kikiáltották a köztársaságot, s baloldali kormányként
úgyszintén. Akinek adóhátraléka  a népköztársaság kifejezést használták Magyarország
volt, nem szavazhatott. 1913‐ államformájának megnevezéséül.
ban a censust valamivel  1919-ben Károlyi köztársasági elnökké lépett elő, és
enyhítették. A szavazás 
a Nemzeti Tanács felhatalmazásával törvényeket fogadhatott és
nyilvános volt, leginkább ezért 
utasíthatott el. Áprilisban kiírta a választásokat, ahol az új
nevezhető ez a rendszer 
antidemokratikusnak 
választótörvény értelmében minden, bármely Magyarországon
(Magyarországon csak 1922‐től  használatos nyelven írni és olvasni tudó, 21 évnél idősebb férfi és
lép érvénybe tartós jelleggel  24 évnél idősebb nő szavazati joggal rendelkezett, a szavazat
a titkos szavazás), de  értéke pedig mindenki esetében éppen egy volt.
figyelemreméltó benne az, hogy  Az immáron megválasztott Károlyi-kormány bevezetett
csak azoknak enged befolyást  reformjai között a következők voltak: elengedték az
a politikába, akiknek vagyona,  adóhátralékokat, bevezették a munkanélküli segélyt, betiltották
birtoka vagy tudása van, azaz,  a gyermekmunkát, a katonaságot felszámolták és jelképes
akinek van mit vesztenie,így  végkielégítést juttattak tagjainak, és emelték a béreket. Tervezték
elvárható lenne tőle a felelős 
a 8 órás munkanap bevezetését és a társadalombiztosítás
döntés.  
kiterjesztését is, de ez végül nem valósult meg.

15 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
A modern‐kori tüntetések  A legégetőbb aktuális társadalmi kérdés a parasztok helyzete
1848‐ban kezdődtek március  és a földosztás volt. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás
15‐ével majd ugyanebben  következtében kialakult majorsági földek nagy része
a hónapban 22‐én és 28‐31‐e  a földesurak, a nemesség birtokában maradt, ami az összes szántó
között főkent a pozsonyi  60 százalékát jelentette. A fennmaradó részen a jobbágyok
törvénykezési munka siettetése  osztoztak, a zselléreknek pedig nem jutott semmi, s ez utóbbiak
céljából. 1860‐ban gróf  beköltöztek a nagyvárosokba. Károlyiék, hogy hatalukat
Széchenyi István gyászmiséjén  megszilárdítsák, földreformot igérnek, majd 1919. február 15-én
jelenlévő 80 ezres tömeg tette  megszavaznak egy földtörvényt, amit annak ellenére fogadtak el
a kegyeleti aktust Bécs‐ellenes 
(a kormányprogram többi pontjával együtt), hogy a győztes
politikai megmozdulássá. 
hatalmak már elkezték a tárgyalásokat a lehetséges új közép-
1869‐ben került sor az első 
európai határokról. A földreform a közvélemény szemében
szociál‐demokrata (értsd: 
népszerű döntésnek bizonyult, igénye a jobbágyfelszabadítás
marxista) megmozdulásra: 
következtében kialakult egyenlőtlenségekből és az akkori
augusztus 22‐én a Köztársaság 
„szociális háló“ megszűnéséből eredeztethető. Egy átlagos
téri Gázgyár előtt körülbelül 
magyar paraszti családnak azelőtt 20 katasztrális hold (1 hold
ezer ember esküdött fel a vörös 
zászlóra. Nemzetközi 
körülbelül 0,6 hektár) területű szántóföldigénye volt, ami
szervezésű demonstráció  elengedhetetlen volt megélhetése szempontjából. Azt is tudni
elsőként 1871. június 11‐én  kell, hogy ezek a családok néhány dologtól eltekintve (pl.
zajlott az Internacionálé  petróleum és a só esetében) önellátak voltak. Ám ’48 után
felhívására, ami egy  rengeteg kicsi, gazdaságtalanul működő 5-6 holdos kisbirtok jött
gyásztüntetés volt a párizsi  létre, tulajdonosaik pedig képtelenek voltak megtermelni
kommün áldozatainak  a mindennapi betevőt. (Hozzáteszem, 50 ha szükséges ma, hogy
emlékére. 1889. január 29‐én  valaki gazdaságosan tudjon földműveléssel foglalkozni.)
az önkéntesek tiszti‐vizsgáját  A Károlyi-kormány földreformja értelmében minden 500
németnyelv‐tudáshoz kötő  holdnál nagyobb földbirtokot államosítani akartak földosztás
törvényjavaslat ellen vonult fel  céljából, és ugyanezt tetták volna minden 200 holdnál nagyobb
egy nacionalista hangulatú  egyházi birtokkal is. A cél kis- és középbirtokok (25-50 ha)
tömeg a mai Bródy Sándor  létrehozása volt. Károlyi példát kívánt mutatni, és saját
téren. 1894‐ben az első  kálkápolnai birtokátönként szétosztotta, de országos szinten
jobboldali katolikus  a rendelkezés teljesen eredménytelen volt. Annak ellenére maradt
kormányellenes nagygyűlésre  megvalósulatlan, hogy még a Kisgazda Párt is támogatta
került sor az állam és az  a törvényt, s bár a politika meghozta a döntést, de a politikai elit,
egyház szétválasztását célzó  aki a kérdéses földterületeket birtokolta, nem mutatott
törvénytervezet hírére. 1905‐ hajlandóságot, hogy lemondjon hatalmas szántóiról.
ben százezer fős tömeg kísérte  Komoly problémát jelentett a pénzügyek helyzetének sürgős
a szocialisták vezetői által vitt  javítás igénye is. A háború alatt és után kibocsátott nagy
petíciót a képviselőházhoz, s ez 
mennyiségű fedezetlen pénz meglódította az inflációt, s
a demonstráció csak egy volt 
Károlyiék hiába kérték ki az 1918 végén már önálló Ausztriától
az 1912‐ig lezajlott 
az Osztrák-magyar Bank 25 és 200 koronás nyomóformáit, a
választójogi tömegtüntetések 
kiadott „fehér pénzt“ (így nevezték az új papírpénzt, mert
közül. 1919. február 22‐én 
megkülönböztetésül csak az egyik felére nyomtattak), általános
Károlyi Mihály rendőrileg lép 
bizalmatlanság övezte, és a legtöbb helyen nem fogadták el
fel a Kun Béláék által 
fizetőeszközként. Mindez tovább súlyosbította a társadalmi
szervezett munkástüntetésen 
felvonulók ellen, ami 
válságot, a rossz gazdasági helyzet kedvezett a szélsőséges
lövöldözésbe torkoll s egy  csoportoknak, akik mögött a nem kevésbé szélsőséges jobb- és
rendőr meghal. Tüntetői  baloldali pártok álltak. 1919 januárjában a Károlyi-kormány
oldalon nem adtak hírt halálos  rendőri erőkkel lépett fel a jobboldali mozgalmak ellen,
áldozatról.   feloszlatta a radikálisok vezetőségét, a „diktatórikus jobboldali

16 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
kormányzatot, ami az ország határainak fegyveres védelmét
Ferdinand Vix vezérkari  követelte (Gömbös Gyula és a Magyar Országos Véderő
ezredes volt annak az  Egyesület).
antantmissziónak a vezetője,  A radikálisok másik véglete a Kun Béla vezette Magyar
amit a fegyverszüneti  Kommunisták Pártja volt, a szovjet frontokról vagy fogságból
egyezményben foglaltak  hazatért orosz befolyás alatt álló volt katonák és tisztek által
betartásának ellenőrzésére 
alakított párt. Közülük 32-en akkor kerültek börtönbe, mikor
küldtek Budapestre. Tagjai 
a kormány egy 1919. február 20-án megszervezett utcai
francia, brit, olasz és amerikai 
demonstráción belelövetett a tömegbe.
tisztek voltak. Annak ellenére, 
Kormányzása allatt a Károlyi-párt súlyos mulasztásokat
hogy a franciák saját megszálló 
követett el az ország védelmét illetően. Feloszlatták a hadsereget,
csapatokat ígértek az ország 
ami később ahhoz vezetett, hogy a csehszlovák és a román
határainak biztosítására, az 
haderők nem ütköztek komolyabb ellenállásba, és megszállták az
első és második Vix‐jegyzék 
követelte a magyar hadtestek 
ország legnagyobb részét. 1918 októberében megalakuló
kivonását a nemzetközileg  csehszlovák haderő kezdte megszállni a Felvidéket, ami
elismert és az Antant  utánpótlás és megszervezett katonaság hiányában védtelenné vált.
szövetésgesének tekintett  Keleten a román megszállást megakadályozandó egyetlen
Csehszlovákia területéről.  hadsereg, egy székely haderő vette fel a harcot és igyekezett
Ugyanezt várták el Budapesttől  feltartóztatni az ellenséget a Tiszánál. Sajnos, eredménytelenül.
a románok esetében is, akik  A szerbek dél felől nyomultak be, egészen Pécsig, ahol a gazdag
viszont nem álltak meg  szénlelőhelyeket és a rajtuk megtelepült üzemeket szerették volna
a kijelölt demarkációs vonalon,  megkaparintani.
hanem a Tiszáig nyomulva  Maga az Osztrák-magyar Monarchia Padovában, 1918.
nyilvánították ki igényüket  november 3-án írta alá a tűzszüneti egyezményt (!) a győztes
a Tisza és ma érvényben lévő  hatalmakkal, tíz nappal később Károlyiék már Belgrádban
magyar‐román határ közti  tárgyalnak a határokról, de szerencsétlen alkupozícióban vannak
(akkor) semleges területre,  – még az etnikai határokat sem képesek megvédeni az
mire az antantmisszó az  utódállamok erőeivel szemben. December 23-án „karácsonyi
eredeti demarkációs vonal 50  ajándékként“ kézhez kapják az I. Vix-jegyzéket, amit egy francia
kilométerrel nyugatra történő  tábornok ( ő volt Vix tábornok) írt Masaryk és Beneš sugallatára,
odébbtolását javasolta  de ami teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az etnikai
a magyar kormánynak. Az épp  vonalakat, ésszerűtlen és mohó feltételeket szabott, ezért
kormányzó Berinkey‐kormány  Károlyiék elutasították. Tették ezt annak tükrében, hogy a háború
inkább lemondott.  végén egy sokkal kedvezőbb és ésszerűbb egyezmény is született
A belpolitikai harcok után az 
a tűzszüneti vonalról Hodžával. A második számú Vix-jegyzék
Antant ugyan leült tárgyalni 
a magyar-román határvonalról tartalmazott ajánlásokat, s ennek
a Kun Béla kormányával, de 
értelmében a határ a Tisza mentére került volna. A diplomáciai
ugyanakkor szabad utat 
nyomás, az idegen haderők előrenyomulása és a belső erők
engedett a csehszlovák és 
megbuktatták a Károlyi-kormányt.
román hadseregnek, akik 
1919. március 21-én a Magyar Kommunisták Pártja egyesülve
betörnek Magyarország 
a Magyar Szociál-demokrata Párttal elég erősnek érezte magát
területére.  
egy puccshoz, amit sikeresen végre is hajtanak Kun Béla
vezetésével, kikiáltják a Tanácsköztársaságot (a „tanács“ oroszul
„szovjet“, tehát Szovjet Köztársaság), majd megalakítják
a Forradalmi Kormányzótanácsot, ami tulajdonképpen a kormány
feladatát látta el, s amiben Kun Béla külügyi és hadügyi
népbiztos (azaz miniszter) volt. Garbi Sándor, az MSZDP elnöke
egyben a Forradalmi Kormányzótanács elnöke is volt, valójában
azonban minden hatalmi szál Kun Béla kezében futott össze

17 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
a Tanácsköztársaság teljes fennállása alatt (1919. március 21. –
A vörösterror  1919. augusztus 1.). Megkezdődött a szovjet berendezkedés
a Tanácsköztársaság idején  lemásolása. Minden 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató
a kormányellenes vélemény  vállalatot államosítottak, megindult az erőszakos
erőszakos elfolytását, 
szövetkezetesítés, aki ellenállt, azt megölték (s ez többnyire
a kormányrendelkezések 
a legnagyobb földdel, és a legtöbb földmegművelési ismerettel
végrehajtatását (akár emberi 
rendelkező gazdákat sújtotta). A Tanácsköztársaság úgynevezett
életek árán is) jelentette. 
vörös terrorját a vörös gárda szervezete valósította meg, ami
Ideológiai vezetői Szamuely 
mindenkit lemészárolt, aki nem volt hajlandó együttműködni Kun
Tibor és Lukács György 
Béláék elképzelései szerint.
népbiztosok voltak, akik Cserny 
Az új politikai helyzet egyetlen pozitívuma a hadsereg
József vezetésével 200 fős 
különítményt állítottak fel –  újraszervezése volt. A magyar hadsereg elnevézés helyett
melyek egyik csoportját „Lenin‐ azonaban a katonaság felvette a vörös hadsereg nevet, és első
fiúk“‐nak nevezték –,  akik  hadjáratuk az akkor már teljes egészében csehszlovák megszállás
páncélozott vonaton járták az  alatt lévő felvidékre vezetett. A vörös hadsereg elfoglalta Kassát,
országot, s ahol  majd Eperjest, ahol kikiáltották a Csehszlovák
kormányellenes megmozdulást  Tanácsköztársaságot. Valójában sosem volt cél a Felvidék
sejtettek, közbeléptek.  visszafoglalása, sokkal inkább az vezérelte a hadjáratot, hogy
Budapesten kommandókat  a Felvidéken át folyosót nyissanak a szovjet hadseregnek Közép-
állítottak fel, eszközöket nem  Európába, és így előkészítsék a világforradalmat. A Felvidék
válogatva preventív célból  többi részét nem foglalták vissza, keleten a románokat is csak
túszokat zedtek, raboltak,  megállítaniuk sikerült a Tiszánál.
valódi vagy vélt ellenségeiket  A vörös terror kiváltotta polgári elégedetlenkedés és az
megkínozták. Vidéki tagjaik  ésszerűtlen gazdasági intézkedések aláásták a Tanácsköztársaság
gyakran kerültek támadó  hitelét a hátországban ahol erőik összeomlanak, utánpótlás nélkül
egységek mögé, géppsukával  maradnak, és kénytelenek eleget tenni az Antant azon
kényszerítve őket újabb  követelésének, hogy húzódjanak vissza a fegyverszüneti
rohamra. A szigorú  egyezmény által megszabott vonalak mögé. Augusztus 1-jén
egyházellenesség miatt  a Tanácsköztársaság megbukik és ezzel a lendülettel roppan
a vörösterror súlyosabban  össze a tiszai front is, ahol a románok betörnek Magyarországra,
érintette a vidéki lakosságot,  elfoglalják Budapestet és egészen Győrig vonulnak. A román
ahol a különítmények nem csak 
megszállás alatt kérészéletű kormányok kerülnek hatalomra, akik
előriányozták a templomok 
érdemi eredményeket nem érhetnek el. Peidl Gyula
lerombolását és a nők 
szakszervezeti szoc-dem kormánya hatnapos fennállása idején
„kollektivizálását“, hanem 
(aug. 1-6.) érkeznek a románok Budapestre. Őt Friedrich István
bántalmazták és szétkergették 
követi a bársonyszékben, aki egészen Horthy bevonulásáig
a miséző gyülekezetet. 
kormányoz a románok hallgatólagos beleegyezésével, akik
A vörösterror áldozatainak 
megszállva tartották az ország kétharmad részét.
számát 300‐600‐ra becsülik, 
akik között sok volt 
a közösségek életét  A TÖRÖK PÁRHUZAM
meghatározó személyiség is.  
Az antant hatalmak Magyarországéhoz hasonló sorsot szántak
az Oszmán Birodalomnak is. Az angolok részéről Churchill, aki
akkor az admiralitás első lordjaként meg akarta szerezni
a Boszporusz és Dardanellák szoros-kettőst, támogatta a Sévres-i
békét, amely az Oszmán Birodalmat jelentős területeitől fosztotta
volna meg. A franciáknak a perzsa olajlelőhelyekre fájt a foguk,
az olaszoknak pedig Anatólia járt volna a békeszerződés szerint.

18 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
Kemal Atatürk, aki a török hadsereget győzelemre vitte
Gallipolinál, volt az, aki eredményesen szállt szembe a nyugati
erőkkel Törökország egységéért. Megszervezi az ellenállást
a görögök kis-ázsiai betörése, a franciák délről való benyomulása
ellen, közben békét köt az oroszokkal, hogy biztonságos északi
határra tegyen szert, és semlegesítse az örményeket, akikkel véres
összetűzésekkel teletűzdelt kapcsolatot ápoltak. Akkoriban
a kurdok segítségével irtották ki az örményeket Törökország
észak-keleti részéről, majd ugyanez a kurd hadsereg fékezi meg
a franciákat délen.
Kemal Atatürk teljes nevén Gazi Musztafa Kemal Atatürk egy
sor jelentős reformot hajtott végre, amivel megalapozta
Törökország jövőjét. Ellenállása révén a Sévres-i békeszerződés
nem szerzett érvényt, Törökország elnyerte függetlenségét, és
köztársasággá lett, s talán legfontosabb intézkedése volt hajdanán
az egyház és az állam különválasztása, amivel megakadályozta
a valllás túlzott hatalomgyakorlását. Már életében személyi
kultusz övezte (azóta is). Nevében a Gazi szó annyit tesz mint
„hős“, az Atatürk jelentése pedig „a törökök atyja“.

19 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 

Válság és stabilizáció az
1920-as években

A Nemzeti Hadsereg még  A háborút követő években kialakuló válságsorozatok Közép-

a Friedrich‐kormány működése  Európa térségét fokozottan sújtották, főként azért, mert az új
alatt alakult meg Horthy  határvonalak elvágták az erőforrásokat az ipartól, gazdaságot
Miklós tengernagy vezénylete  a piacoktól, és szétszabdalták a történelmi Magyarország
alatt Szegeden és környékén,  infrastruktúráját, ami leginkább a Budapest központú,
az ország románok által el nem  csillagalakú vasúthálózatot érintette.
foglalt részén. A Friedrich  A Monarchia iparának 70%-a Csehszlovákiához került, annak
kormány képtelen volt  is csak a mai Csehország részéhez, mivel a szlovákok azt kapták
nemzetközileg elismertetni  jutalmum az önálló állam megalakításáért, amit a magyarok
magát, a románok pedig 
büntetésül – a szlovák oldalon levő gyárakat leszerelték, ami
igyekezték megosztani 
mozdítható tőke volt, azt mind Csehországba szállították.
a magyar polititkai erőket, 
A Felvidék gazdasági jelentőségét csupán a harmincas években
hogy minél hosszabb ideig 
szerezte vissza, mikor a Vág völgyébe telepítettek egy sor
képesek legyenek 
fegyvergyártó üzemet, abból a megfontolásból, hogy a térség elég
a megszállást fennatartani. Az 
messze volt a német bombázók hatósugarától, de elég közel az
Antant végül is eldöntötte, 
erőforrásokhoz.
hogy vagy megszálló 
csapatokat küldenek 
Így szakadt vége a birodalmi munkamegosztásnak, s ez volt az
Magyarországra a helyzet  első számú oka, hogy a válság súlyosabb volt, mint a világ más
stabilizálása érdekében, ahogy  országaiban. Érdemes megjegyezni, hogy Csehszlovákia
azt a franciák javasolták, vagy  szlovákok lakta területei olyan szinten nyomorgott, mint
helyi erőket biztosítanak  a háborút megelőző években soha.
támogatásukról. Végül az  Magyarország ezekben a válságos időkben igyekezett rálépni
utóbbi mellett voksoltak  a stabilizáció útjára. Peidl szakszervezeti kormánya áldozatul
többen. A Friedrich‐kormányt  esett Friedrich tisztogatásának, aki elfogatta a Peidl-kormány
azonban nem tekintették  tagjait, majd a románok megszállása és befolyása alatt kormányt
lehetőségnek, főleg amiatt,  alakított.
hogy intézkedéseik mintha  1919. november 16-án vonul be Horthy Miklós tengernagy
a Habsburgok visszatérését  Budapestre, aki azon kívül, hogy tagja volt a császári-királyi
készítették volna elő. Végül is  hadseregnek, élvezte az Antant támogatását. Az antanthatalmak
Horthyt mellett döntöttek, és  azonnal utasították Romániát, vonja ki haderejét Magyarország
utasították a román  területéről, és Románia eleget is tesz ennek a parancsnak, de
hadsereget haladéktalanul  közben kifoszt és elrabol mindent, ami mozdítható – gyárakat,
húzódjon vissza a trianoni  gépeket, kincseket.
határok mögé, Horthy  Horthy bevonulásával megkezdődik az úgynevezett Fehér
hadserege így fokozatosan  Terror, aminek vezetői Prónay Pál és Ostenburg-Moravek Gyula
elfoglalhatta a román hadak  voltak. A Fehér Terror leignkább Budapesten munkálkodott,
helyét. A választások  mivel onnan indult a bolsevik forradalom, ami aztán létrehozta
meghirdetéséig 
a Tanácsköztársaságot.
a nemzetközileg elismert 
Horthyék elsőként a hadsereget szervezték újra Szegeden
Huszár‐kormány gyakorolta 
Nemzeti Hadsereg néven. A politikai frontvonalak csupán 1920-
a hatalmat.  
ra nyugodnak meg, és ezzel kezdetét vette a háború okozta károk
számbavétele.

20 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
Hegedűs Lóránt  Az első világháború frontjain többszázezer ember veszett oda.
pénzügyminiszter első  A románok, míg megszállás alatt tartották az ország (a trianon
munkanapján azzal  utáni Magyarország) kétharmad részét, többévnyi gazdasági
a kisjelentéssel fogott bele  teljesítménynek megfelelő nemzeti jövedelmet raboltak el és
a stabilizációt kilátásba helyező 
szállítottak Romániába. A nem csekély hosszúságú listán
munkájába, hogy 1 évnél tovább 
szerepelt 629 repülőgép, az országban fellelhető összes vasúti
nem kíván e poszton maradni. 
A rendkívüli tudású pénzügyi 
kocsi, a mozdonyok 69 százaléka, a győri ágyúgyár és a csepeli
szakember a stabilizáció felé  Weiss-gyár mozdítható tőkéje. A román rabláson túl a Trianoni
vezető út első lépését a forgalmi  békeszerződés következtében Magyarország elvesztette
adó bevezetésében látta, amit  területének 59 százalékát, lakossága az 1918. előtti lélekszám
később a döntéshozás 1 %‐ban  ötödére csökken (ez körülbelül 10,7 millió főt jelent), Fiume
határozott meg. A következő  elvesztésével odalett egy fontos tengeri kikötő, kereskedelmi
fontos intézkedések között  központ és 549 tengerjáró hajó, így a magyar tengeri hajózás is
a minisztériumok kiadásainak  mégszűnt létezni, de az ország hajózható folyószakaszainak
nagymértékű lefaragása, majd  hossza is két harmadával megrövidül.
a magyar valuta, a korona 
A magyar külkereskedelem az 1918. évet megelőző
külpiaci árának emelése 
időszakban a nemzeti jövedelem csupán 13 százalékát tette ki,
szerepelt. Ez utóbbit azonaban 
nem lehetett megvalósítani kellő 
többnyire a felesleges áru értékesítése volt fő feladata, ám
mennyiségű pénz előteremtése  a háborút követően a gabonaexport adta a kivitel 80-100
nélkül, így vezettetett be  százalékát, miközben minden más ipari cikkből behozatalra
a vagyonadó, ami a belföldi  szorult az ország.
betéteket 5‐20, a külföldieket  Az új határok merőben új gazdasági viszonyokat teremtettek,
egységesen 20 % adóval  így az 1920-as években az új kormányzat feladata az
sújtotta; a részvénytársaságok  összeroskadt gazdaság újrastruktúrálása és beindítása volt. Az
alaptőkéjük 15%‐os  ipar a háborút megelőző szint 35-40 %-ára esett vissza, ezért a
megemelésével és ezen összeg  kormány importpótló iparosítást, a textilipar és a cipőipar
az államnak történő 
telepítését irányozta elő, de ez sem váétotta be a reményeket.
beszolgáltatásával fizettek 
Súlyos problémát jelentett az feldolgozó-kapacitás nagysága,
vagyonadót, ami többek között 
a háborúban szerzett javakra is 
miközben a beszűkült határok között a termelés nagysága
vonatkozott. Valójában  drámaian csökkent. Az ország vasúthálózata 35-40 százalékkal
a vagyonbevallás önkéntes  megrövidült, miközben az azt kiszolgáló üzemek kapacitása
jellege miatt fulladt kudarcba az  megmaradt az 1914-t megelőző szinten. Ugyanez volt
intézkedés, illetve hogy a  tapasztalható a gabonaipar esetében is, ahol a malmok 65 millió
politikai változások nélküli  mázsás feldolgozóképessége kihasználatlan maradt az új határok
pénzügyi reformok nem lehettek  meghúzása utáni 20-28 millió mázsás terméshozam mellett.
eredményesek. Hegedűs is  A mezőgazdasági termelés 40-50 %-kal esett vissza,
számolt külföldi hitellel, de az  miközben a szántóterületek aránya a megváltozott határvonalak
Magyarország 16 milliárd 
következtében 45-ről 65 százalékra nőtt, további súlyos
koronás külföldi adóssága és 
következményként pedig eltűntek az országből a tűlevelű erdők
a jóvátételi köteleztségek 
rendezetlensége miatt túl sokat 
(arányuk alig 3 százalékra csökkent).
késett. Kilenc hónapnyi  A gazdasági bénultság közegében elszabadult az infláció. ´18
miniszterség után Hegedűs  augusztusában 100 forint még 12 svájci frankot ért, de 1923
Lóránt rossz egészségi állapotra  augusztusában gyakorlatilag nullát. Az infláció megfékezése
hivatkozva lemondott  céljából indították útjára a Hegedűs-féle stabilizációs kísérletet,
hivataláról, stabilizációs kísérlete  aminek keretében pénzfelülbélyegzéssel és a fedezetlen pénz
pedig elbukott.   kibocsátásának meggátolásával próbálták visszafogni
a pénzelértéktelenedést. Új adónemeket vezettek be, melyek
közül a legmarkánsabbnak a vagyonváltság bizonyult. Ez az
adóforma, mintegy milliomosadó, az ezer holdnál nagyobb

21 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
birtokkal rendelkezőket sújtotta (az ezer holdnál nagyobb
A pénzügyi stabilizációt azért  területek össznagysága félmillió holdnyi területet tett ki),
kísérte sok politikai perpatvar,  vagyondézsmának is nevezték. Népszerűtlensége (20 %-os
mert a magyar honatyák féltek  jövedelemadót jelentett) és az ellene tanúsított ellenállás miatt az
a gyors pénzügyi 
adóformát végül eltörölték, és így a tőle várt 24 milliárd forint
„felgyógyulással“ járó nagyobb 
sem érkezett meg az államkasszába, a befolyt kevéske pénzt
jóvátételi követelésektől, úgy 
pedig felemésztette az utódállamokból Magyarországra menekülő
gondolták, ha önerőből 
emberek megsegítése. A Hegedűs-féle stabilizációs program
képesek lennének az ország 
kudarcba fulladt.
helyzetének stabilizására, az 
Valamivel eredményesebb volt a Kállay-féle program,
a nyugat szemében képességet 
alapvetően azért, mert nem tisztán a belső erőforrásokra hanem
jelentett volna a nagyobb 
jóvátételi terhek elviselésére.  a Népszövetség hitelére kívánt támaszkodni. A hitelfelvétel
Követendő példának az  elindításával párhuzamosan adóreformot vezetett be a kormány,
osztrákok esetét tartották, akik  ami elsősorban a legszegényebb rétegeket súlytotta leginkább,
szintén kaptak 650 millió  a munkanélküliség mutatói meglódultak a 11 ezer állami
koronás népszövetségi  alkalmazott elbocsátásakor.
kölcsönt, ugyanakkor  A népszövetségi kölcsön nagysága 250 millió aranykoronát
mentesültek jóvátételfizetési  tett ki (segítségül: havi 200 aranykoronából elég jól meg lehetett
kötelezettségüktől.  élni), 7,5 % volt a kamatláb, így a húsz évre felvett kölcsönért
Mivel jóvátételi zálog volt  Magyarország 600 millió aranykoronát fizetett ki.
a magyar állambevételeken,  A Népszövetség kemény feltételeket szabott a hitelfelvételnek,
ezért banki hitelt nem  ami nem csak a magas kamatlábban nyilvánult meg, hanem
kaphatott Magyarország, így  abban is, hogy egy kiküldött felügyelő ellenőrizte az összeg
1922‐ben belépett  felhasználását. Őt Jeremiah Smithnek hívták és londoni
a Népszövetségbe. A 250  ügyvédként tartották számon.
milliós összeg  fejében  A stabilizációs folyamat keretében 1924-ben megalapítják
Magyarország betartotta  a kormánytól formálisan független Magyar Nemzeti Bankot.
a békeszerződésben  1924-25. esztendőben további 35 ezer állami alkalmazottat
foglaltakat, lemondott  bocsátottak el. Az állami hivatalokban dolgozók aránya ekkor
a pénzügyi szuverenitás egy  már természetellenesen nagy volt a lakosság számához és az
részéről, engedett  ország méretéhez képest, mivel a bürokrácia nagy része a trianoni
a költségellenőrzésnek, illetve 
határokon belül maradt, míg a lakosság ötödére csökkent (10,7
vállalta az évi tízmillió pengő 
millió fő, a háborút megelőző 54 millió fővel szemben) és ez volt
értékű jóvátételek 20 éven át 
a fő oka a nagyszámú leépítéseknek. Az így megnövekedett
tartó fizetését. Mindez már 
munkanélküliséget tovább súlyosbította, hogy az utódállamokból
Kállay Tibor 
Magyarország területére szüntelenül áramló menekültek zöme is
pénzügyminisztersége alatt 
az állami hivatali szektorban dolgozott. Hiába próbálták az állami
történt, s a róla elnevezett 
alkalmazottak korai nyugdíjazásával ellensúlyozni az
stabilizciós program 
eredményeként az 1920‐as 
elbocsátásokat, ugyanezzel a lendülettel a nyugdajakat is 40
évek közepére részlegesen  százalékkal voltak kénytelenek megnyirbálni.
javult az ország pénzügyi  A stabilizációs folyamat utolsó fázisában, 1927-ben
helyzete.  Magyarországon bevezetik a pengőt, de az árat a mérhetetlen
nehézségeket végigküszködő középreteg fizette meg. Az
elégedetlenség és nyomor talaján szinte elkerülhetetlenül
megvetették a lábukat a szélsőséges eszmék, melyek az áldatlan
állapot felelőseiként a zsidóságot és a munkásságot nevezték
meg.

22 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
A numerus clausus  Az 1920-as években beköszöntő gazdasági válságsorozat, ami
törvényének megszületése  a közép-európai térséget fokozottan súlytotta megnövelte
mögött nem csak a  a társadalom fogékonyságát a radikális eszmékre. A szélsőséges
jobboldali radikális eszmék  ideológiák az általános depresszióért a zsidóságot és
egyre hangosabb antiszemita  a munkásságot tették felelőssé, a szerencsétlen és tehetetlen
megnyilvánulásai álltak, bár  Károlyi-kormány és a kegyetlen terrort alkalmazó
kétségtelen, hogy az  Tanácsköztársaság hatalomra jutásáért úgyszintén. A kialakuló
országszerte teret nyerő  közhangulat szerint a háború szörnyűségeiből leginkább hasznot
elgondolás, miszerint  húzó zsidó származású finánctőke és gazdasgi elit tehető
a nemzeti kisebbségeket és 
felelőssé a háborúba való belépésért. A területének harmadára
leginkább a zsidóságot ki 
zsugorodó Magyarország lakosságának 92% százaléka volt
kellene szorítani 
magyar nemzetiségű 1918. után, öt százalék vallotta magát
a gazdaságból, hogy helyüket 
zsidónak, és közülük minden ötödik élt Budapesten. A magyarok
átadják a nemzethű katolikus 
arányát az is növelte, hogy az utódállamokban hivatalnokként
középréteg tagjainak, 
dolgozók Magyarországra menekültek, de munkát és
ösztönözték politikai lépésekre 
szálláshelyet csak nagyon kis hányaduk kapott. A gyülemlő
a Bethlen‐kormányt. Az sem 
volt elhanyagolható 
társadalmi feszültség vádaskodásban és bűnbakkeresésben
feszültésgforrás, hogy az  nyilvánult meg, és annak ellenére hurcolták meg a zsidókat, hogy
utódállamokból Budapestre  a háborúból meggazdagodó zsidó oligarchia csupán kicsiny részét
költözött egyetemek révén  képezte az etnikumnak. Valójában a zsidó középosztály is éppúgy
közel 20 ezer diák tartózkodott  elszegényedett, mint a magyar.
egyidejűleg a fővárosban,  Kis létszámukból adódóan az a nézet alakult ki a többségi
s a zsúfoltság valamint  magyar nemzet körében, hogy a többi nemzet szükségtelen, sőt
a radikális eszmék számlájára  a hazára nézve káros is lehet. Még a Tanácsköztársaságot is zsidó
nem egy (egyetemisták által  „találmánynak“ tartották, mivelhogy Kun Béla is zsidó
elkövetett) zsidóellenes  származású volt, de Karl Marx, a Tőke írója és a kommunizmus
rendbontás írható. A tény,  szellemi atyja is. Tovább rontotta a hangulatot, hogy az első
hogy a törvény politikai  világháború veszteseire mért jóvétételi kötelezettségből is
indittatásból nem pedig  a külföldi zsidó etnikum tagjai tettek szert nyereségre.
nemzeti meggondolásokból  Magyarországon a zsidók aránya a kulcságazatokban
jött létre azonban nem  felülreprezentált volt – ez tény. Ez foglalta el az antiszemita
ellensúlyozza, hogy  retorika elég nagy részét, így megállapítható, hogy az
a zsidóságot súlytotta  antiszemitizmus nem faji kérdés volt Magyarországon, hanem
leginkább: 1927‐re 38%‐ról alig  politikai. A bankszektorban 80-90 %, a jogi szférában 50 %, az
8 % százalékra csökkent a zsidó  orvosok közt pedig 33% volt a zsidók aránya (miközben
származású egyetemi  a népesség 5 %-át képezték). Érthtő, miért tápláltak olyan erős
hallgatók aránya.   ellenérzéseket a mindent elvesztő, nyomorgó és menekült,
irigykedő magyar középosztály tagjai.
1920-ban lép érvénybe az első zsidókat hátrányosan érintő
törvény, a numerus clausus, ami felsőoktatási törvényként
kimondta, hogy minden népfaj csak saját arányszáma szerint
nyerhet felvételt az egyetemekre. Ez az intézkedés, bár igencsak
tetszetősnek tűnhetett a többségi nemzet szemében, mégsem
azokat súlytotta, akiket a leginkább emlegettek negatív
értelemben a radikális eszmék zászlóvivői. A gazdag zsidó
családoknak e törvény után is módjuk volt külföldi egyetemeken
tanítani gyermekeiket, így az intézkedés elsősorban a szegényebb
zsidó családokat súlytotta.

23 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
A Nagyatádi‐féle földreform  A munkásosztály, ami aktívan részt vett a háború utáni
keretében az ország 16,16  forradalmak mindegyikében, szintén áldozatul esett a közposztály
millió katasztrális holdnyi  vádaskodásainak. Az 1921-ben megkötött Bethlen-Peyer paktum
területéből a földreform  visszaállította a korábbi, csekélyebb poltikai jogokat biztosító
végrehajtásához 1 millió 120  jogállást a munkások számára, ami a gyülekezési és
ezer katasztrális holdat vettek  önszerveződési jogok korlátozásában nyilvánult meg – az előbbit
igénybe, ebből 948,5 ezer  szinte teljesen betiltották, az utóbbit pedig szigorú ellenőrzés
katasztrális holdat  mellett engedélyezték.
vagyonváltság útján. A  A parasztság helyzetében, annak ellenére, hogy az leginkább
szétosztásra került szántók 
volt elszenvedője a háború utáni káosznak, semmi sem változott,
közül 700 ezer holdnyit 
maradt a társadalom perifériáján. Számuk Magyarország
411 516 igényjogosult között 
lakosságának a felét tette ki: csaknem 4 és fél milló fő. Szükséges
osztották szét, ők átlagosan 
volt tehát egy olyan földreform megalkotása, ami kedvezően
1,7 holdnyi területtel 
befolyásolta volna a prasztság helyzetét. Az 1920-ban életbe
gazdagodtak, s közülük 
léptetett Nagyatády-féle földreform keretében az ország
háromszázezren kisparasztok, 
szántóföldjeinek 8,5 százaléka került szétosztásra. E tekintetben
törpebirtokosok vagy 
agrárproletárok voltak. 260 
az Kárpát-medence országaihoz képest Magyarország sereghajtó
ezer főt 60 ezer hold  volt: Romániában az ország földjeinek 27, Csehszlovákiában 16,
szétosztásával házhelyhez  Lengyelországban pedig 10 százalékát osztották szét. Ennek oka
juttatott a reform. A  valószínűleg az volt, hogy Magyarországon a nagybirtokosok
hatékonyság azonban a  kezében volt a föld, akik ragaszkodtak birtokaikhoz. Ugyanez
látszatnál szerényebb volt:  a helyzet állt fenn Lengyelországban, míg Csehszlovákiában és
csupán 40, 250 katasztrális  Romániában nem összpontosult kislátszámú csoport kezében
holdnál nagyobb középbirtokot  a földtulajdon.
létesítettek, és csak 249 volt az  A Nagyatády-féle földreform épp a szétosztás kis volumene
átlagosan 60 hold területű  miatt vált eredménytelenné, hiszen a négy és félmillió paraszt
mintagazdaságok és 15  közül csak kevesen, és fejenként csak durván 1,7 holdnyi területet
holdnál nagyobb családi  kaptak, ami a cinikus nadrágszíj-parcellák megnevezésú telkek
birtokok száma. Nagyatádi  kialakulásához vezett. Ilyen kis telkek nem biztosítottak kellő
földreformja másra nem, csak  megélhetést, ráadásul az elaprózódás miatt a mezőgazdaság nem
a nagybirtokosok és  működhetett hatékonyan. Nem meglepő tehát, hogy a parasztság
földtulajdonuk pozícióinak  is létrehozta a saját szélsőségeit, mint amilyen a kaszás-keresztes
minimális engedményekkel  mozgalom volt.
történő megőrzésére volt jó, 
ráadásul a vagyonváltság 
keretében csak rossz minőségű 
földterületek kerültek az 
államhoz.  

Év  1910  1920 

20894 22569
4  1 
Gazdaságg 14063 15558
al  5  8 
rendelkező  10738 10016
agrárnépess 3  3 
ég  60899  55744 
11964  10894 
9240  8003 
Összesen  539  556 
065 083
24 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 

Az 1929-es nagy
 

 
világgazdasági válság és
  kövekezményei
POLTIKIAI ELŐZMÉNYEK
 
Az 1919-től berendezkedő Horthy-rezsim miniszterelnöke Teleki
  Pál volt 1920-21 között. Programjában szerepelt a jogrend
visszaállítása, a fehérterrorista különítmények felszámolása. Az ő
A budaörsi csata a királypárti  kormányzása alatt lépett hatályba a numerus clausus és
legitimisták és a kormányhű  a Nagyatádi-féle földreform. Törvény született az állam és a jog
erők közti összecsapás volt,  védelméről, de szembe kellett néznie bizonyos külpolitikai
amire 1921. október 23‐án és  bonyodalmakkal...
24‐én került sor. A legitimisták  1921. mácius 21-én az egykori király, IV. Károly megkísérelt
vezetője az egykori fehérterror‐
visszatérni Magyarországra, természetesen mint az ország
vezér, Ostenburg‐Moravek 
királya. Ezt nevezi a magyar történelem az első királypuccsnak,
Gyula volt, aki 
ami nevével ellentétben csak puccskísérlet volt, de annak
a terrorkülönítmények 
ellenére, hogy kudarccal végződött, komoly külpolitikai
feleslegessé válása és kormány 
eseményeket indukált, és negatívan befolyásolta Magyarország
általi beszüntetése után 
külkapcsolatait. A puccskisérletre hivatkozva emelték fel
nyilván neheztelt 
szavukat az utódállamok a Magyarország politikai helyzetében
a kormányerőkre, amiért 
bűnözőként kezelték. 
rejlő veszélyekre figyelmeztetve, és hozták létre a Kis-Antant
A budaörsi csata rövid ütközet  (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Franciaország)
volt, melyben Nagy Pál  szövetségét. Teleki Pál a kialakult helyzet miatt kénytelen
a kománypártiak élén október  lemondott hivataláról. 1921-31 között a miniszterelnöki székbe
24‐re virradó éjjel  Bethlen István ült, akinek kormányzása idején ment végbe
létszámfölényét kihasználva  Magyarország stabilizációja, s aki elismerte a trianoni
egy bekerítő manőver  békediktátum szerződésébe foglalt rendezéseket.
segítségével  1921. november 6-án történt még egy királyi puccskísérlet,
térdrekényszerítette  ami azonban magával vonta a Habsburgok trónfosztását, amivel
a királypártiakat. A csata után  viszont újabb válaszút elé került az ország. Horthyék a keserű
IV. Károly is fogságba esett,  tapasztalatok miatt nem tekintették lehetőségnek az ország
először a tatai Esterházy‐ köztársasággá alakítását, ezért meghagyták a királyság
kastályba majd tihanyba vitték,  államformáját, aminek eredményeként két politikai irányzat
végül kiadták az angoloknak,  alakult ki: az egyik határozottan szorgalmazta a nép szabad
akik Madeira szigetére  királyválasztási jogának visszaállítását, hogy új királyt
száműzték, ahol  válasszanak, mivel ez előnyös és szükséges lenne Magyarország
spanyolnáthában meghalt.  szempontjából. Horthyék tartoztak a második csoportba, akik
2004. október 3‐án II. János Pál  elvetették a királyválasztás lehetőségét, inkább felelevenítették
pápa boldoggá avatta  a kormányzó intézményét, ami egy királyságban az interregnum
Vatikánvárosban, szentté  (két király közti királynélküli) időszakát jelentette. A komrányzó
avatása folyamatban van. Fia,  természetesen ki más lehetett volna, mint Horthy Miklós.
Habsburg Ottó lett 
A trianoni békeszerződés aláírása után egy rövid életű politakai
a trónörökös, de ő 1961‐ben 
párt, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) volt
kelt nyilatkozatában lemondott 
mérvadó Magyarországon, ami a második királypuccs idején
trónigényéről.  
egyesült a Kisgazdapárttal, és egy erős kormánypártot hoznak
létre, az Egységes Pártot. A munkások jogállásáról rendelkező

25 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
A ma világszerte tapasztalható  Bethlen-Peyer Paktum (1921) ugyan engedi a szociáldemokraták
világgazdasági válság és az  érvényesülését a parlamentben, de ezért kénytelenek voltak
1929‐es nagy világválság között  lemondani a sztrájkjogról és a munkásság önszerveződésének
több szempontból is párhuzamot  jogáról. Az Egységes Párt korlátozta a választójogot
lehet vonni. Mindkettő az  a szegényebb rétegek rovására, de pozitívumként említhető, hogy
amerikai kontinensről indult 
1922-es választások megnyerése után az ő kormányzásuk alatt
úrjára, mindkettő pénzügy 
Magyarország csatlakozott a Népszövetséghez, ami azért volt
válságból alakult gazdasági 
válsággá, és mindkettő globális 
igen jelentős lépés, mert ekkor került sor a Népszövetségi
jelleggel bír. A széles  kölcsön felvevésére és a Kállay-féle stabilizációs program
közvélemény számára nem  beindulására.
tisztázottak, miként kerülhetett  Külpolitikai sikerek nem csak a Népszövetségbe való
sor ilyen mértékű krízisre  belépésben nyilvánultak meg. 1927-ben megköttetett egy örökös
a hitelpiacon, s ez leginkább  barátsági és együttműködési szerződés Magyarország és
azzal magyarázható, hogy  nem  Olaszország között, ami azért is volt óriási jelentőségű, mert
ismerik a bankok működését.  végre sikerült kivezetni az országot a diplomáciai
A bankok olyan pénzintézetek,  elszigeteltségből, ráadásul úgy, hogy egy győztes országgal
melyek a pénzkezelésén és 
sikerült felvenni a kapcsolatot.
őrzésén valamint kölcsönadásán 
Az 1929-es nagy világgazdasági válság New York-ban,
túl pénzkibocsátással is 
folglakoznak. Szemléltetésként 
október 24-én, a hírhedt feketecsütörtökön robbant ki, első
egy példa (ami, bár nem tükrözi  hulláma részványpiaci recesszióval keződött. A ma is uralkodó
a valós arányokat, de jól  gazdasági irányzatok szerint túltermelési válságról beszélhetünk,
bemutatja a dolog logikáját): ha  de vannak olyan nézetek is, melyek szerint a válság kirobbantása
valaki 10000 euró hitelhez akar  előkészített volt, és vagyonátvétel volt valódi célja. Akárhogy is,
jutni, kér a banktól, ami ad neki  hatásai rendkívül súlyosak voltak.
1000 plussz 9000 eurót, amiből  1930 májusától szeptemberéig tüntetések sora vonul végig
1000 euró fedezettel rendelkező  egész Európán. Az éhinség, nyomor és munkanélküliség
pénz, a többi 9000 viszont  terjedésével Bethlen miniszterelnök lemondásra kényszerül, őt
a bank által kiadott, fedezettel 
Károlyi követi a miniszterelnöki székben, de ő sem marad sokáig,
nem rendelkező pénzösszeget 
helyére nem sokkal később Gömbös Gyula ül.
jelent, azaz, míg az egyiket 
a gazdaság állította elő és 
Fontos személyiség volt a magyar politikai közéletben
munka vagy szolgáltatás áll  Kelsbelger Kunó, vallás- és oktatásügyi miniszter. Az ő
mögötte, addig a másik fiktív  működése alatt az oktatási tárca részesedése a teljes
pénz, amit nem munka vagy  kötlségvetésből 10,5 százalék volt, és ez az adat egymagában is
szolgáltatás hozott létre. Mikor  jelzi, milyen fontosnak tekintették az oktatást még a világválság
a hitelfelvevő letörleszti  idején is. Kelsbelger Kunó egy sor reformmal tette hatékonyabbá
a kölcsönt, a bank a fiktív  az iskolarendszert, teret nyitott a tudáshoz a széles
összegnek megfelelő  néprétegeknek, versenyképessé tette a magyar intézményéket
pénzmennyiséget megsemmisíti,  a nemzetközi porondon. Kiépítette a tanyasi iskolák hálózatát,
a maradékból kifizeti a betétesek 
polgári jellegű iskolákat és leányiskolákat alapított. Az ő nevéhez
kamatait és lefogja saját 
fűződik a szegedi egyetem, valamint a bécsi és berlini magyar
profitját. Ha azonban 
a hitelfelvevő képtelen 
intézetek megalapítása.
visszavizetni a kölcsönt (ahogy  A feketecsütörtököt követő hetekben kibontakozó globális
történt ez most is az Egyesült  fizetési válság hamar szétterjedt az egész világon.
Államokban), a piacon rengeteg  Magyarországon az agrárak meredek zuhanásba kezdtek a krízis
fedezetlen pénz marad  hatására: a búza piaci ára 60-70 százalékkal eset, a többi
forgalomban, ami iszonyatosan  gabonaféléé csak körülbelül ötven százalékkal. Az ipari termékek
meglódítja az inflációt és  vezetett, és míg 1929-ben egy traktoralkatrész 10 mázsa búzát,
kiszámíthatatlan láncreakciót  1931-ben ugyanaz az alktrész már 200 mázsa búzát ért. Az
indít el. 
 

26 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
importpótló iparágak, mint a bőr- és textilipar szenvedték el
A felárrendszer 1932‐ben  a legkisebb visszaesést.
lépett érvénybe, majd 1935‐ 1931-ben a kormány bankzárlatot rendelt el az államcsőd
ben megreformálták, mivel  elkerülése érdekében. A betétek 5 % lehetett csupán kivenni,
eredeti formájában csak 
maximum pedig 1000 pengő értéket, a devizagazdálkodást csak
tovább súlyosbította 
a Magyar Nemzeti Bank engedélyével lehetett végezni; az
Magyarország 
adósságok és jóvátételek kifizetését leállították. A válságkezelés,
eladósodottságát. A javított 
az infláció és a depresszió elkerülése érdekében két megoldási
verzió szerint három féle 
alternatíva is felmerült. Az egyik a valutaleértékelés, a másik
felárat szabtak ki az egyes 
pedig a felárrendszer. A valutaleértékelés élénkíti a gazdaságot,
országok csoportjai szerint. 
mert a leértékelt pénz olcsóbbá teszi a kivitelt, így nő a külföldi
A konvertibilis valutával 
rendelkező országok importját  kereslet. Ezt a módszert azonban csak a tőkekihelyező
és exportját 50‐53 %‐os felárral  országoknál lehetett alkalmazni – ilyen volt az Egyesült
súlytották; a klíringországok  Királyság, Japán, USA, Franciaország. Az olyan országok
(Franciaország, Ausztria és  esetében, mint Magyarorszgá és Németország a valutaleértékelés
Svájc) esetében 41 %‐os  nem jöhetett számításba, az ő esetükben inkább a felárrendszer
exportfelár és 38 %‐os  jelenthetett megoldást. A felárrendszer lényege, hogy bármely
importfelár volt kiszabva;  kifizetés, tranzakció csak és kizárólag a Magyar Nemzeti Bankon
Németország és  mehet keresztül, ami oly módon drágítja meg a külföldi
Olaszországgal szemben pedig  kifizetéseket, hogy a vevőnek, aki más ország termékét kívánja
nem állapítottak meg felárat.   megvenni, ne érje meg külföldi árut megvásárolnia. Így
a vásárlók a magyar termékekre összpontosítanak, ami élénkíti
A győri program egymilliárd  a gazdaságot, javítja a munkanélküliségi mutatókat és
pengő előteremtését és 
a költségvetési hiányt is.
felhasználásának módját 
Az ily módon kialakult protekcionizmus bizonyos termények
irányozta elő. Kidolgozója 
ártámogatásával és gabonajegyek osztásával próbálta
Imrédy Béla volt. Az összeget 
elviselhetővé tenni a válság éveit. A szállítói költségeket
egy 400 milliós, 
a kormány 10-20 százalékkal csökkentette, csakúgy a műtrágya,
a mezőgazdaság, bányászat, 
rézgálic és a gyógyszerek árát. Az agrárolló lassan bezárult,
közlekedés és infrastruktúra 
a gazdaadósságok állami átvállalása csökkentette a társadalomra
feljelsztesésre felhasználandó 
és egy 600 milliós , teljes 
nehezedő nyomást. Erős vámvédelem alakult ki, a zsidó
egészében fegyverkezésre  terménykereskedőket teljesen kiszorították a piacról. A kormány
fordítandó összegre osztották.  állami támogatottságú szövetkezeteket hozott létre, és létrejött az
A nem közvetlenül hadi  Egykezek monopolszervezete.
beruházások a következő  Gömbös Gyula miniszterelnök az 1930-as évek elején
területek között oszlottak meg:  meghirdette a Nemzeti Munkatervet, ami egyfajta keynesiánus
bányászat és  gazdaságpolitika volt. Lényege, hogy állami beruházások
nyersanyagkutatás  növelésével élénkíteni kívánta a gazdaságot. Az intézkedések már
fejlesztésére 10 millió;  a harmincas évek első felében is éreztették hatásukat.
mezőgazdaság fejlesztésére 20  A gazdasági válság után születik meg a Győri Program
millió; mezőgazdasági  elnevezésű tervezet, amit Darányi Ignác jelent be Győrött 1938-
értékesítésre és szolgáltatások  ban, s ami 1 milliárd pengőnyi állami beruházássorozat
fejlesztésére 19 millió;   elindítását jelentette. A Győri Program keretében épült meg
mezőgazdasági hitelekre 75  például a Medvét Vámosszabadival összekötő híd. Az állami
millió; népoktatásra 30 millió;  kiadások 60 százalékát ekkor már hadi kiadásokra fordították,
ivóvízellátásra és egyéb  s a fennmaradó negyven százalék is hadsereg infrastrukturális
szociális ellátásra 36 millió.  igényeit elégítette ki. Az inflációs finanszírozás
A teljes összeget egyszeri  következményeképpen a gazdaság 21 %-os éves növekedési
vagyonadó segítségével  ütemmel száguldott (1939-es adat).
kívánták előteremteni.  

27 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 

A II. világháború és
a kommunista hatalomátvétel
A második világháború előestéjén Magyarország gazdaságában
jelentős és túlzott szerepet játszott az állam. Bár nagy
eredményeket sikerült elérni a felárrendszer és a Győri program
segítségével a válság hatásainka kiküszöbölése érdekében,
a valós statisztikai adatok azt mutatták, Magyarország hadi
kiadások és beruházások tekintetében messze elmaradt
szomszédaitól. Csehszlovákia például 1938-ban tízszer annyit
költött fegyverkezésre mint Magyarország, bár ennek nem sok
látszatja volt, miután a müncheni egyezmény értelmében 1938-
ban szétdarabolták – és ugyanezzel a lendülettel Eduard Beneš és
kormánya nyugatra menekült és emigrációban tevékenykedett,
ami azt jelentette, hogy Csehszlovákia 1938. októben 5-én harc
nélkül kapitulált.
Magyarország a megváltozott politikai feltételek között
lehetőséget kapott a területi revízióra, bár az 1914. előtti
határokat nyilván nem állíthatta vissza, Trianont és
Csehszlovákia megalakulását nem lehetett semmissé tenni. Az
utódállamoktól visszaszerezhető területek visszacsatolása négy
szakaszban valósult meg. Először a Dél-Felvidék, majd
Kárpátalja, Dél-Erdély és a Délvidék váltak ismét Magyarország
részévé. Mindeközben megalakult a Tiso-féle szlovák bábállam
és a Szudéta-vidéktől megfosztott Cseh-morva Protektorátus.
Régi-új nyersanyaglelőhelyek és ipari területek kerültek vissza
az anyaországhoz, lakossága 4,576 millió fővel gyarapodott,
területe pedig 93 ezer km2- ről (1939) 172 ezer km2-re (1941)
nőtt. Dél-felvidéket és Kárpátalja délnyugati felét 1938.
november 2-án az első bécsi döntés értelmében csatolták
Magyarországhoz, ami 12 ezer négyzetkilométernyi területet és
869 ezer lakost jelentett, amelyből 86,5 % vallotta magát
magyarnak. Csehszlovákia végleges felosztásakor (a fenntebb
már említett Cseh-morva Protektorátus és a szlovák bábállam
kialakulásának időpontja) Kárpátalja másik fele és egy kicsiny
darab az akkori Szlovákiából vált Magyarország részévé, 12 200
km2-rel növelve kiterjedését és 469 ezer fővel lakosságát, ám
közülük már csak 12,5 százalék volt magyar nemzetiségű.
A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) értelmében
Magyarországhoz került Észak-Erdély 43 600 km2 kiterjedéssel
és 2 185 500 lakossal. 1941. április 11-16-án Bácska, a Baranyai
–háromszög és a Muraköz (együttes nevén a Délvidék) került
magyar határvonalakon belülre 1 millió lakossal, amiből 36,6
százalék volt magyar nemzetiségű.
14, 683 millió fővel gyarapodott az ország, ugyanakkor
a magyarok részaránya a 92 százalékos részarányról 72,5
százalékra csökkent.
28 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
A Jurcsek‐féle beszolgáltatási  1941 nyaráig Magyarország a háború jótékony hatását ismerte
rendszer egy‐egy  meg csupán, bel- és külpolitikai helyzete olyannyira
beszolgáltatási évre  stabilizálódott, hogy sikeresen ellen tudott állni a németek
vonatkozott, elsőként 1943.  követeléseinek, mint a Lengyelország elleni birodalmi hadüzenet
július 1‐jétől 1944. június 30‐ig.  esetében, mikor Magyarország nem bocsátotta a német haderők
Minden mezőgazdasági  rendelkezésére vasútvonanalait. 1939-ben az akkori vezérkari
termelő a szántőföld  főnök, Werth Henrik egyre erélyesebben követelte Magyarország
területének minden  hadbalépését, és ennek nem feltétlenül gazdasági okai voltak –
aranykoronája után 10 kg  a szlovák és a román bábállam igencsak igyekezett a németek
kenyérgabonát s ezen felül 40 
kedvére tenni, Werth pedig félt, hogy ha nem foglalnak állást
kilogrammnyi búzaegységnek 
a kellő időben, Berlin semmissé teszi a bécsi döntések által
megfelelő más mezőgazdasági 
megszabott területrendezéseket.
terményt volt köteles 
A casus belli az 1941. június 26-ai, Kassa elleni bombázás
közellátás céljára hatósági 
volt, aminek krülményeit a mai napig nem sikerült egyértelműen
áron beszolgáltatni. 
megállapitani. A szovjet felségjelű repülőgépek lebombázták
A búzaegység és a többi 
Kassa városrészeit, de hogy, miért azt nem lehet tudni, hadászati
mezőgazdasági termény közti 
mennyiségi átváltás egy 
szempontból teljesen felesleges lépés volt. Vannak, akik úgy
rendelet által megszabott  vélik, hogy a támadás Eperjes ellen irányult, ahol hadiipari
átváltási kulcs segítségével volt  központ működött, a bombázók céltévesztése pedig a kor
kiszámítható (1 kg sertéshús 5‐ technológiai hiányosságainak tudható be. Olyan elképzelés is
6 kg búzaegység árának volt  létezik, ami szerint átfestett magyar gépekről volt szó, és
megfeleltethető; ugyanennyi  a támadás célja a közvélemény meggyőzése volt a háború
kacsa‐ vagy libahús 4‐5 kg  szükségességéről és elkerülhetetlenségéről.
búzaegység árának felelt meg;  Július 1-jén Magyarország hivatalosan is belépett
100 kg napraforgómag 200 kg,  a világháborúba a Szovjetunió elleni hadüzenettel.
100 kg kukorica 150 kg, 100 kg  A háború alatt a gazdaság méginkább felpörgött, az állami
tökmag 220 kg, 100 kg  beruházások 1938-41. között 16 milliárd pengőt tettek ki,
szójabab szintén 220 kg, 100  a legnagyobb megrendeléseket a csepeli Weiss-gyár a győri
kg zab pedig 221 kg  vagon- és gépgyár valamint a Magyar Optikai Művek szerezte
búzaegységet ért; 1 liter tej 1,4  meg. A nemzeti jövedelem éves szinten 25 százalékos növekedést
kg, 1 kg tojás pedig 5 kg  produkált.
búzaegységet jelentett).  Az első világháború kellemetlen tapasztalataiból tanulva
A rendszer érdekessége, hogy  a magyar kormány nem kapcsolta ki teljesen a piaci
életbélépésétől számítva szinte  mechanizmusokat. A kis mértékeben szándékosan megőrzött
szünet nélkül érvényben volt,  infláció (kb. 3 %-nál kevesebb éves infláció jó eséllyel lehet
egy alkalommal súlyosbították  jótékony hatással is a nemzetgazdaságra) is nagyban segítette
is az arányokat. Végül az 1956‐ a háborús konjunktúra felpörgését, és úgy tűnt az agrárolló
os forradalom és 
szétnyílásától sem kell tartani, ami hozzájárult, hogy egy tízéves
szabadságharc hatására 
futamidejű program induljon a mezőgazdságban.
szüntették be, Kádár János 
1942-ben mégis állami intervenció következett az
pedig sosem újította fel az 
agrártermelésben. A beavatkozás a Jurcsek-féle
intézkedést.  
termékbeszolgáltatási rendszer nevet kapta, ami összhangot
kívánt teremteni az állam elvárásai és a termelői igények között
természetesen a hadi szükségletek szigorú figyelembevételével.
Az elsődleges cél az ún. ipari növények termesztésének növelése

29 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
volt. Minden aranykorona (a termőföld minőségére szolgáló
mértékegység) után 50 egység (körülbelül 50 kilogramm) gabona
megtermesztése volt előirányozva. A termesztett növények
fajtáját 40 százalékban a állam határozta, azaz az ötven egységből
20 az állam által megszabott gabonaféléket tartalmazta.
A maradék 60 százalékról a termelő tetszés szerint döntött. Az
előírás szerint az 50 egységből 20 egységnyi az állam által
meghatározott és felvásárolt terményekből állt, kenyérgabona és
zsiradék fele-fele arányú megosztásában.
1940-től bár életbe lépett a jegyrendszer a lisztre, cukorra és
kenyérre, leginkább a szegényebb rétegek érdekében, de az
ellátásban 1944-ig alig volt fennakadás, így aligha jellemezhető
kényszerű vagy belső válságot sejtető intézkedésnek.
Az ipari termelés 1943-ig folyamatosan az 1918. előtti szintet
túlszárnyalva bővült, főleg a textil- a bőr- valamint a faipar,
Európában Magyarország a tizenharmadik helyen állt az egy főre
jutó ipari termelésben.
1944-ben Horthy, látva a háború kedvezőtlen alakulását,
megpróbált kiugrani a belőle, de a németek megszállták
a kulcspozíciókat és március 19-től Szálasi és Nyilas Párt
gyakorolta már a hatalmat Magyarországon úgy, hogy a német
megszálló haderők biztosították jogukat a kormányzásra (egészen
1945 áprilisáig).
A fegyverszünet 1945 januárjától lépett érvénybe, s vele
a bécsi döntéseket megelező határok is visszaállnak.
Magyarországot megszállta a Vörös Hadsereg, és az 1947-ben
megköttetett békeszerződésig a fegyverszüneti egyezmények
határozták meg sorsát, melyről a SZEB (Szövetséges Ellenőrző
Bizottság) döntött. A jáltai konferencián a Szovjetunió kötelezte
magát, hogy biztonsítani fogja a többpárti, szabad választásokat
az általa megszállt területeken a három nagy (Churchill, Sztálin,
Roosevelt) által lefektetett irányelvek alapján, de ez csak az
1947-es békeszerződésig kötelezte Sztálint.
Még 1944-ben született a Magyar Nemzeti Függetlenségi
Front, ami négy pártot tömörített magába: a Kisgazdapártot,
a Magyar Kommunista Pártot, a Szociáldemokrata Pártot és
a Nemzeti Parasztpártot. 1945. november 5-én választásokat
hirdetnek meg Magyarországon, amin a Független Kisgazdapárt
győzött a szavazatok 57 százalékának begyűjtésével. Ám
a megszálló Vörös Hadseregnek nem volt ínyére egy nem
kommunista kormány, ezért katonai befolyásukat kihasználva
kötelezték a Kisgazdapártot, hogy a Magyar Kommunista Párttal
lépjen koalícióra, még akkor is, ha erre törvényileg semmi
szükség nem lett volna. A kommunisták amúgy sem örvendtek
túl nagy népszerűségnek, a választásokon csupán 17 százaléknyi
szavazatot szereztek. Így történt, hogy létrejött egy koalíciós
kormány, melyben a választásokon győztes Független
Kisgazdapárt és a Vörös Hadsereg támogatását élvező Magyar

30 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
Kommunista Párt mellett helyet kaptak ugyan, de mivel sem
politikai sem katonai támogatást nem élveztek, nem voltak
mérvadóak a kormányzás szempontjából.
1945. március 17-én már földosztásra került sor,
természetesen szovjet nyomásra, azuán, hogy a front átvonult
a tiszántúlon. Nem gazdasági megfontolásból hoztak ilyen
döntést, hanem hogy megpróbálják megnövelni az MKP
népszerűségét a novemberi választásokra, ám az intézkedés nem
hozta meg a remélt eredményeket, ráadásul a kiosztott földek is
úgy elaprózódtak, hogy a hatékonyságuk jócskán leromlott, nem
mintha sokáig lehetett volna rajtuk termeszteni. A szovjetek már
ekkor azért vágtak bele a földosztásba oly bátran, hogy később
szövetkezetesítsék az összes telket. Ez a földreform Nagy Imre
moszkovita kommunista nevéhez fűződött, aki a háború után
a fegyverszünet első honapjaiban kormányzó ideiglenes nemzeti
kormány földművelésügyi minisztere volt.
A koalíció kormányzási ideje (1945-1947) teljes egészében
a hatalmi harcokkal telt. Az MKP, bár ezt a választásokon elért
eredménye nem indokolta, foglalta el a legfontosabb miniszteri
posztokat, mint a belügyi tárca vagy a közlekedésügyi tárca.
Megalakult az Államvédelmi Osztály (ÁVO) és az Államvédelmi
Hatóság (ÁVH) azzal a céllal, hogy felkutassa és megsemmisítse
a még jelen lévő náci-fasiszta csoportokat, ám később mindenkit
üldözni kezdtek, aki nem volt kommunistapárti vagy szovjetbarát.
A nemkívánatos személyeket a Péter Gábor igazgatósága alatt
működő ÁVH székházában, az Andrássy út 60. alatt tartották
fogva, ahol ma a Terror Háza áll. (A Terror Háza négy szintre
lebontva mutatja be a kommunista önkény propagandáját,
áldozatainak sorsát, a vallatások és kínzások módszereit,
megindító, ugyanakkor felkavaró élményt nyújtva.)
A szovjetek a SZEB-en keresztül gyakoroltak nyomást
a magyar komrányra, ha az nem kívánta a kommunisták érdekeit
szolgálni. Ha az MKP a Kisgazdapárt ellenállásba ütközött,
Vososilov marshall a SZEB elnökeként azonnal gondoskodott
megfelelő nyomásgyakorlásról. Vorosilov marshall felügyelte
Magyarország kommunista rezsimre történő átszervezését és
támogatta Rákosi Mátyást, aki szalámi-taktikát alkalmazva
fokozatosan leépítette a nem kommunista kormányelemeket.
Reakciós vádakkal illette, hazaárulással vádolta a Független
Kisgazdapárt tagjait, a nem szovjetbarát pártok így lassan
leforgácsolódtak a politikai színtérről. A nem kommunista
államférfiak utolsó reménye is odalett, mikor az 1947-es
békeszerződés nem garantálta megfelelően a demokrácia
fenntartását Magyarországon. A Független Kisgazdapárt
a választások napjától arra törekedett, hogy fenntartsa
a demokratikus rendet és ne engedjen a Vörös Hadsereg
önkényének mindaddig, míg a békeszerződés nem biztosítja
a megfelelő jogokat, és nem korlátozza a szovjetek

31 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
nyomásgyakorlási képességét, ám az USA és az Egyesült
Királyság nem avatkozott közbe. Valójában nem a békeszerződés
irányelvei voltak hibásak, hanem hiányoztak betartásának
biztosítékai. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nem
kívánta elkötelezni magát a közép-európai államok mellett,
mégkevésbé kívánt katonai úton érvényt szerezni
a békeszerződésbe foglaltaknak, így Sztálin gyakorlatilag szabad
kezet kapott. A remény, hogy a békeszerződés majd lehetőséget
ad a függetlenség megőrzésére, szertefoszlott.
A világégés utáni Magyarország komoly gazdasági
nehézségekkel volt kénytelen szembenézni. Csak a háborús
jóvátételek összértéke 300 millió dollárt tett ki, ebből 200 milló
a Szovjetuniót, 70 millió Jugoszláviát és 30 millió pedig
Csehszlovákiát illette meg, bár ez utóbbi állam jóvátételi igénye
enyhén szólva is megkérdőjelezhető volt, mivel Budapest sosem
üzent hadat Prágának, lévén, hogy Csehszlovákia a háború
kezdetekor már nem létezett. Az anyagi terheket tovább
súlyosbította, hogy a „felszabadító“ (egyes szerint a felzaba-dúló)
Vörös Hadsereg Magyarországon állomásozó 1-1,5 millió
katonáját étkeztetni, elszállásolni és ellátni kellett.
A potsdami konferencia értelmében a szovjetek rátették
kezüket a teljes magyarországi német vagyonra, ezzel
párhuzamosan az 1930-as évektől jelen lévő német gazdasági
befolyást a szovjet váltotta fel, és ennek kifejezéseként közös
magyar-szovjet vállalatokat alapítottak, mint a Malév elődjeként
számon tartott MASZOVLET-et.
Magyarország adós maradt Németország irányába 200 millió
dollárral, ami túlnyomórészt német exportcikkek vásárlása révén
halmozódott fel a háború éveiben. Ezt a kintlevőséget
a Szovjetunió kisajátította, így Magyarország fizetési
kötelezttsége 300 millió dollárról 500 millióra nőtt, és ebből 400
millió dollárra a Szovjetunió tarthatott igényt. Hasonló adossága
Németországnak is volt Magyarország felé, ám e fölött
a szovjetek önkényesen szemet hunytak.
Szintén a potsdami konferencia irányelvei szerint kezdődött
meg a németek kielepítése Kelet-KözépEurópából. 12-14 millió
német nemzetiségű személyt érintett a deportálási hullám.
A csehszlovák kormány bár makacsul hivatkozott a potsdami
konferenciára, mikor a magyarok kitelepítéséről volt szó,
valójában erről a konferencián született egyezmény nem
rendelkezett. A nagyhatalmak úgy határoztak, az utódállamokban
rekedt magyar nemzetrészek kitelepítése Magyarország és
a szomszédos államok ügye, egyezzenek meg egymás közt ők
maguk. A magyar diplomácia kevés mozgástérrel rendelkezett,
hogy a tűzszüneti egyezmény és a békeszerződés közti
időszakban megakadályozza a csehszlovákiai magyarok
kielepítését, így a nemzetközi rend megszilárdulásáig történő
kivárás mellett döntött, ám Eduard Beneš hírhedt elnöki

32 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 
dekrétumai hatására végül Budapest tárgyalóasztalhoz ült – 1945-
46-ban a kitelepített szudéta-németek helyére magyarokat
deportált a Prágai kormány. Ennek eredményeképpen 1947.
február 27-én megszületett a csehszlovák-magyar lakosságcsere-
egyezmény. Magyarország képtelen volt elkerülni az egyezmény
létrejöttét, mert sem a nyugati hatalmak sem a Szovjetunió nem
állt mellé a kérdésben, sőt, ez utóbbi inkább Csehszlovákia javára
gyakorolt nyomást a magyar politikára, így szolgáltatva kellő
indokot a németek kitelepítésére mondván: helyet kell csinálni
a magyaroknak.

1946-ban Churchill fultoni beszédében elsőként használja

a „vasfüggöny“ kifejezést Európa nyugati illetve szovjet
fennhatósági zónája közti határvonal jellemzéseként. Ekkorra már
éleződni látszott a nyugati demokráciák és a kommunista
Szovjetunió közti viszony. Sztálin vonakodott kivonni hadseregét
Iránból, ami növelte a feszültséget. Miközben az Egyesült
államok hajlandólett volna az atomfegyverek használatának
lehetőségéről lemondani, amennyiben vele együtt minden ország
és állam lemond róla, a Szovjetunió ezt határozottan elutasította.
1947-ben Truman amerikai elnök meghirdeti a róla elnevezett
doktrínát, amiben kijelenti, hogy az Egyesült Államok nem riad
vissza a Szovjetunió katonai módszerekkel történő
visszarettentésétől. Ennek nyomatékaként az USA haderejének
bevetésével fenyegette meg Sztálint, ha megpróbálná a szovjet
befolyási övezet részévé tenni Görögországot. Sztálin kénytelen
volt ezúttal engedni.
Az európai újjáépítási terv, a Marhsall-terv azt a feltételt
kötötte az anyagi segítségnyújtáshoz, hogy a segélyt igénylő
ország kiszorítja a poltikából a kommunista pártokat, ezért
a szovjet befolyási övezet országai nem részesülhettek
a Marshall-terv irdatlan nagyságú pénzösszegeiből. 13 milliárd
dollár értékű újjáépítési segély érkezett Európába 1952-ig. 1948-
ban meglakul az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete
(Organisation for European Economic Co-operation, OEEC).
Megszületik a Zsdanov doktrína és a „két tábor“ elmélete,
a szovjet megszállási övezetben megalakul a KOMINFORM,
a Kommunista és Munksápártok Tájékoztató Irodája Sklarska
Porebán, kifejezetten arra a célra, hogy a „testvéri népi
demokráciák“ közti ellentéteket felszámolják – a gyakorlatban ez
nem a problémák megoldását jelentette, hanem elrejtését. Ennek
fényében természetesen a csehszlovák kormány magyarokkal
szembeni magatartása nem volt szalonképes többé, ezért
a magyarok kitelepítését a KOMINFORM megalakulásának
évében beszüntették.
A szovjet zónában kialakult a tipikus kommunista,
egypártrendszerű politikai berendezkedés, egyetlen hatalmi
a centrum létezett, mégpedig a kommunista párt. A hatalmi ágak
szétválasztása megszűnt.

33 
 
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdaságtörténet 

34