MAKROÖKONÓMIA

ALAPFOGALMAK

A makroökonómiát a kettős aggregálás jellemzi:

• a gazdasági szereplőket ágazatokká, szektorokká foglaljuk össze,
• a termékeket termékcsoportokká, termékhalmazzá összesítjük.
 ALAPFOGALMAK

A makroökonómia újszerű kérdései:

1. Mitől függ a fogyasztási cikkek iránti kereslet?
2. Hogyan lehet a teljes foglalkoztatást biztosítani, lehetséges-e a
munkanélküliség megszűntetése?
3. Mi határozza meg a gazdaságban a forgalomban lévő pénz
mennyiségét, mi történik, ha a pénzmennyiség változik?
4. Mi okozza az inflációt?
 A MAKROÖKONÓMIA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI

• Gazdasági folyamatok
Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszak alatt megtermelt javak
termelésével és felhasználásával, a jövedelmek keletkezésével és elosztásával
kapcsolatos pénzmozgásokat értjük.
Lehetnek:
• reálfolyamatok: javak termelése, elosztása, felhasználása
• jövedelemfolyamatok: a reálfolyamatok kísérő jelensége, pénzmozgás a
különböző gazdasági alanyok között
A reál-és jövedelemfolyamatok a gazdasági folyamatok két vetületét fejezi ki,
a folyamatok időben egybeeshetnek, de el is válhatnak egymástól.
 A MAKROÖKONÓMIA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI

A gazdasági folyamatok a gazdasági erőforrások felhasználásán alapulnak.

Ha a gazdasági folyamatok eredményeként az erőforrások mennyisége
növekszik, akkor felhalmozási ügyletekről van szó, ha nem, folyó ügyletekről
beszélünk.
A gazdasági erőforrásokat csoportosíthatjuk
• megjelenési formájuk szerint, ekkor eszközökről beszélünk,
• illetve az eszközök vagyoni értékének tulajdonlása szerint, ekkor forrásokról van
szó.
 ALAPFOGALMAK

• Kibocsátás (Q): a makrogazdaságban egy év alatt létrehozott áruk és szolgáltatások

összessége. Ez egy termékhalmaz.
• Jövedelem (Y): a realizált kibocsátás. A termelési tényezők felhasználásával nyert
jövedelem (munka- és tőkejövedelmek összessége) a makrojövedelem.
• Fogyasztás (C): a jövedelem azon része, amelyet a szükségletek kielégítésére
szolgáló áruk és szolgáltatások megvásárlására költenek.
• Megtakarítás (S): az el nem költött jövedelem.
 ALAPFOGALMAK

A gazdasági fejlődés ütemét, a gazdaság szerkezetének megváltozását a felhalmozás

mértéke és összetétele befolyásolja.
A felhalmozás lehet:
• bruttó beruházás = az elhasznált eszközök pótlása + bővítés
• nettó beruházás = bővítés , a jövőbeni többletcélok eléréséhez
A bővítő, nettó beruházás (I) a felhalmozott eszközöknek azt a növekményét tartalmazza, amely
a termelés folyamán elhasználódott állótőke értékét meghaladja.
Nettó beruházás = bruttó beruházás - pótlás
 ALAPFOGALMAK

• Árszínvonal (P): a makrogazdasági termékárainak mennyiséggel súlyozott átlagát

jelenti. Megmutatja, hogy mennyibe kerül a kibocsátás.
• Az árszínvonal reciproka (1/P): a pénz vásárló ereje.
 A MAKROGAZDASÁG SZEREPLŐI

A gazdasági folyamatok alanyait a makroökonómia összegezve (aggregálva) elemzi

és csoportosítja:
• vállalati szféra: ide tartoznak azok a gazdasági alanyok, akik a termékek és
szolgáltatások előállítását végzik
• háztartási szféra: ide tartoznak a jövedelmet felhasználó fogyasztói egységek (a
háztartásban is folyhat termelő tevékenység)
A vállalati és háztartási szféra együtt a magánszféra.
 A MAKROGAZDASÁG SZEREPLŐI

• Az állami szféra a központi és helyi költségvetési szerveken keresztül

ellenszolgáltatás nélküli tranzakciókkal újra elosztja a jövedelmeket. Adókat szed be
és transzfereket juttat a magánszférának szociális és gazdálkodási célokra.
• A transzferek az állam ellenszolgáltatás nélküli jövedelemjuttatásai. Ezzel megváltozik a
gazdasági szereplők rendelkezésre álló jövedelme.
• A külföld: ide tartoznak azok a gazdasági alanyok, akik nem állandó lakói vagy
szereplői a nemzetgazdaságnak, de kapcsolódnak hozzá.
 A MAKROGAZDASÁGI KÖRFORGÁS

A jövedelem folyamatok szakaszai:

• a nemzetgazdaságban jövedelem keletkezése,
• a jövedelmek elsődleges elosztása,
• a rendelkezésre álló jövedelmek felhasználása,
• a megtakarítások átcsoportosítása
A jövedelemfolyamatok kettős jellegűek, egyszerre jelent
• az egyik szereplőnek jövedelemhez juttatást,
• a másiknak jövedelem felhasználást
 A MAKROGAZDASÁGI KÖRFORGÁS

•Makrogazdasági
  jövedelem:

és

Ahol:
makrogazdasági jövedelem fogyasztás megtakarítás
kormányzati kiadás export import adó transzfer

A gazdaság nettó beruházása utólag mindig megegyezik a megtakarítások összegével.

 A MAKROGAZDASÁGI KÖRFORGÁS

A makrojövedelem számbavétele
A makrogazdasági folyamatok számszerű adatait a gazdaságstatisztika összesíti.
Hazánkban az ENSZ nemzeti számlarendszerének, az SNA-nak az 1993-ban kidolgozott,
korszerűsített változatát alkalmazzák.
Az alapmutatók a következőket mutatják:
- mennyi jövedelmet termelnek a gazdaságban,
- a gazdasági szereplők mennyi jövedelemhez jutnak az elsődleges elosztás során,
- mennyi a végső felhasználásra jutó jövedelem az újraelosztás után.
 A MAKROGAZDASÁGI KÖRFORGÁS

Az SNA módszer törekvése, hogy a gazdaság minden létrehozott termékét és szolgáltatását

figyelembe vegye és összesítse.
A kibocsátott javak értékét összesítve a létrejött jövedelem olyan jövedelemrészeket is
tartalmaz, amelyeket nem azok termelésekor, hanem korábban hoztak létre.
Az elhasznált javakban megtestesült jövedelem összege a termelőfogyasztás vagy folyó termelő
felhasználás.
Ha ezt az értéket nem vonjuk le a kibocsátott javak összegzett árából, akkor többszöri
halmozódás lehetséges.
A nemzetgazdaságban egy év alatt kibocsátott javak árösszegéből kivonjuk a folyó
termelőfelhasználást, megkapjuk az évben termelt bruttó jövedelmet.
Ha a javak összesítése az érvényes piaci árakon történik, a termelés nominális mutatóját
kapjuk, ha figyelembe vesszük az árszínvonal emelkedését, megkapjuk a termelés
reálmutatóját.
 A MAKROGAZDASÁGI KÖRFORGÁS

•Gazdasági
  mutatók:
1. Bruttó hazai termék (GDP): a gazdaságban egy év alatt létrehozott bruttó hazai termék
2. Nettó hazai termék (NDP): GDP-ből levonjuk az amortizáció összegét
3. Bruttó nemzeti jövedelem (GNI): az egy év alatt az elsődleges elosztás során akár
belföldről, akár külföldről szerzett összes bruttó jövedelem
4. Nettó nemzeti jövedelem (NNI): GNI-ből levonjuk az amortizációt
5. Rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem (GNDI): a nemzetgazdaságban végső
felhasználásra fordítható összes bruttó jövedelem
6. Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (NNDI): a rendelkezésre álló nettó jövedelem.
A jövedelemmutatók azonosíthatók a makrogazdasági körforgásban -nal jelzett
jövedelemmel. Ha az , akkor az a nettó beruházásokat jelenti, és az amortizáció nem szerepel
a vállalati megtakarításokban.
 A MAKROGAZDASÁGI KÖRFORGÁS

  GDP

Hazaiak
külföldi
elsődleges Hazaiak hazai elsődleges Külföldiek hazai elsődleges
jövedelme jövedelme jövedelme
  GNI  
Beáramló A hazai GNI-ből, hazai Kiáramló
transzferek felhasználás transzferek  
GNDI    
 ÁRUPIAC

A makrogazdaság piacai
A gazdasági folyamatok színtere a piac. A makrogazdaságban a piac jellegét a forgalmazott
termékek sajátosságai határozzák meg. Így lehet :
• fogyasztási javak piaca,
• tőkejavak piaca,
• pénzpiac és
• munkapiac.
A fogyasztási cikkek és tőkejavak piacát együttesen árupiacnak is nevezzük. A piacokon
felsorolt termékek keresletei és kínálatai találkoznak és ezek a piacok egymással is
kölcsönhatásban vannak.
 ÁRUPIAC

Az árupiacon dől el, hogy a megtermelt javak értékesíthetők-e és a gazdaságban képződik-e

jövedelem.
Az árupiac
A piacelemzésnél az egyensúlyi helyzetet vizsgáljuk.
Az árupiaci egyensúlyon a makroökonómiában is a kereslet és kínálat egyenlőségét értjük.
A makroökonómiai árukereslet az árupiacon azon javak összessége, amelyeket a gazdasági
szereplők az adott árszínvonalon vásárolni szeretnének.
A makroökonómiai árukínálat az a termékmennyiség, amelyet a gazdaság szereplői adott
kapacitások mellett, adott árszínvonalon hajlandók termelni.
A makroökonómiai keresletet befolyásolja:
- a jövedelmek alakulása
- a pénzmennyiség, valamint
- az ezeket befolyásoló egyéb tényezők (adók, támogatások, hitelek)
A jövedelem és a pénzmennyiség vonatkozásában az elképzelt, tervezett jövedelemre gondolunk.
 PÉNZPIAC

A pénz a makroökonómiában
A pénz az árakat megjelenítő kategória.
A pénz szerepe nem csak erre korlátozódik:
1. A pénz segítségével a különböző termékek árait összemérhetjük. Ez segíti a gazdasági
alanyokat a tájékozódásban, ez a pénz elszámolási eszköz funkciója.
2. Az árukat a pénz segítségével cseréljük. A pénz segítségével az eladás és a vétel időben
elkülönülhet. Ez a pénz forgalmi eszköz funkciója.
3. A pénz fizetési eszköz funkciója lehetővé teszi a hitelezést, egyoldalú jövedelem átengedést
közvetít.
4. A pénz felhalmozási eszközként is szerepelhet, a vagyontartás egyik formája lehet, mert
likvid, vagyis értékálló.
A pénz ára az árfolyam, amely megmondja, hogy hány belföldi pénzegységet kell adni egy
külföldi pénzegységért.
Az árucsere kialakulásával az áruk közül kiemelkedik egy különleges áru, a pénz.
 PÉNZPIAC

A kamatláb alakulását a pénzpiac helyzete befolyásolja.

A pénzkínálat az a pénzmennyiség, amelyet a bankrendszer a gazdaság rendelkezésére
bocsát.
A pénzkereslet nagysága kifejezi, hogy a gazdasági szereplők mekkora pénzösszeget
szándékoznak tartani, illetve felette bármikor rendelkezni.
A gazdaság gyors fejlődésével nem tartott lépést a rendelkezésre álló aranypénz mennyisége,
ezért pénzt kellett teremteni.
A mai pénz kialakulásának első lépése a váltó.
A váltó olyan fizetési ígérvény, amelyben az adós vállalja, hogy a kölcsön kapott pénzt adott
időpontban visszafizeti a váltó birtokosának. A váltó határozott időre és névre szóló fizetési
ígérvény.
 PÉNZPIAC

A pénzkereslet
Feltételezzük, hogy a pénzkínálat adott és állandó.
A gazdasági szereplők pénztartási indokai:
1. Az üzleti tevékenység zavartalan biztosítása. (Egyenes arányban van a jövedelemmel)
2. Tartalékolás előre nem látható események miatt. (Ez is a jövedelem függvénye)
A gazdaság szereplőinek óvatosságát a kamatláb nagysága is befolyásolja. (Magas kamatláb
csökkenő pénztartási igényt közvetít.)
3. Spekulációs pénzkereslet
 MUNKAPIAC

A munkapiac
A makroökonómiában a munkakínálaton azt a munkamennyiséget értjük, amelyet a
háztartások az adott körülmények között ajánlanak.
A munkakereslet a vállalati szféra munkaigényét jelenti.
A munkakínálat felső határa a lakosság száma.
A munkaképes korú lakosság megoszlik:
- aktív népességre: a munka piacon hajlandó munkát vállalni,
- inaktív népességre
Az aktív népesség – a nemzetgazdaság munkaerő-állománya – lehet:
- foglalkoztatott vagy
- munkanélküli.
 MUNKAPIAC

•  nominálbér és reálbér
A

Nominálbér vagy pénzbér az a pénzösszeg, amelyet a munkavállaló a gazdálkodótól kap.

Jele:

Reálbér az a termékmennyiség, amelyet a bizonyos munka elvégzéséért kapott pénzösszegből

vásárolhatunk. (Azaz a nominálbér és az árszínvonal hányadosa .)
 MUNKAPIAC

A munkakínálat:
A munkakínálati függvény minden reálbérhez a háztartások munkakínálatát rendeli hozzá.

A munkakereslet:
A munkakeresleti függvény a reálbérhez a vállalati szféra munkakeresletét rendeli hozzá.
 MUNKAPIAC

•A  munkapiaci egyensúly

A Marshall-kereszt felhasználásával ábrázoljuk a munkapiaci egyensúlyt:

munkamennyiség reálbér.
Az egyensúlyi helyzet az egyensúlyi reálbérnél következne be, de ez a kitűntetett állapot
inkább csak elméleti.
 MUNKANÉLKÜLISÉG

A modern gazdasági fejlődésnek állandó problémája a munkanélküliség. A munkanélküliség

igen komoly gazdasági, társadalmi és szociális probléma.

A munkanélküliség fajtái:
1. A munkaviszony megszűnésének oka miatt:
- a vállalatnak értékesítési nehézségei vannak a piacon (megváltozott a világpiac értékítélete),
- rossz a gazdaság szerkezete.
2. Eltérhet a munkakereslet és a munkakínálat szerkezetében egymástól, ilyenkor strukturális
munkanélküliségről beszélünk. A női munkanélküliség a strukturális munkanélküliség egyik
formája.
3. A technológiai haladás hatására kialakul a technológiai munkanélküliség. A technológiai
munkanélküliség hosszú távon növekvő tendenciát mutat.
 MUNKANÉLKÜLISÉG

A munkakeresletet befolyásoló reálbér nagyságának növekedése önmagában nem jelent

csökkenő munkakeresletet, amennyiben a bérnövekedés a munkatermelékenység növekedése
alatt marad.
A béremelések a reálbérek megőrzésére törekednek, nagy szerepe van a nominál bérek
indexálásának, vagyis a nominálbéreknek a megváltozott árszínvonalhoz igazításának.
 MUNKANÉLKÜLISÉG

A munkakínálatot befolyásoló tényezők:

 a lakosság
- létszáma, korösszetétele, egészségügyi állapota
- általános kulturális színvonala (munkához való hagyományos viszonya, általános
életszínvonala)
 a technikai fejlődés
 a jövedelemtermelés üteme.
A felsorolt tényezők alakulása hosszú távon befolyásolja a munkakínálatot. Rövid távon a
reálbér döntően hat a munkakínálatra.
 MUNKANÉLKÜLISÉG

A dolgozó értékeli a vállalati szféra által ajánlott munkabért:

ha túl kevésnek találja, vagyis a munkával járó áldozat nagyobb, mint a belőle származó
haszon, az egyén nem vállal munkát.
Külön kell vizsgálni a kiterjedt szociális hálóval rendelkező gazdaságok (országok)
munkavállalóinak viselkedését is.

Önkéntes munkanélküliség akkor létezik, ha az embernek adott reálbér mellett minden

kényszerű ok nélkül nem hajlandók munkát vállalni.

Kényszerű munkanélküliség esetén adott reálbél mellett a dolgozók hiába keresnek, nem találnak
munkát.
A munkahely és lakóhely változtatáshoz kapcsolódó munkanélküliséget súrlódásos
munkanélküliségnek nevezzük.
 MUNKANÉLKÜLISÉG

Adott tőkeállomány mellett, növekvő jövedelem csökkenő munkanélküliséggel jár

együtt, míg az adott tőkeállomány mellett csökkenő jövedelem növekvő
munkanélküliséget okoz.

A. Okun közgazdász amerikai adatokat vizsgálva megállapította, hogy a

munkanélküliség 1%-kal csökken, ha a jövedelem 2,2%-kal nő.

Ebből következik, ha a gazdaságban munkanélküliség van, és szeretnék csökkenteni,

a jövedelem bizonyos emelése szükséges.
 MUNKANÉLKÜLISÉG

A jövedelem emelését a gazdaságban a kereslet mesterséges növelésén keresztül érhetik el, az

állam a vállalati szférának megrendeléseket ad, vagyis mesterséges keresletet támaszt.

A probléma az, hogy az állam miből finanszírozza ezeket a megrendeléseket:

- adókat emel,
- hiteleket vesz fel.

A kereslet mesterséges növelése viszont a munkanélküliség csökkentésén kívül az árszínvonal

emelkedését okozza."

Az árszínvonal és a munkanélküliség alakulása nem függetlenek egymástól."

 AZ ÁLLAM SZEREPE

Az állam gazdasági feladatai:

- stabilizációs feladatkör: a gazdaság működőképességének biztosítása,
- elosztási funkció (a jövedelemfolyamatokkal kapcsolatban a szociális és politikai biztonság
megteremtése),
- az állam hatáskörébe tartozik az externáliák kezelése és allokációs funkció (olyan termékek
előállítása, amelyekkel a magánszféra nem foglalkozik.)
 AZ ÁLLAM SZEREPE

Az állam beavatkozási lehetőségeit két területen keresztül tudja érvényesíteni:

- beavatkozik az állam bevételeinek és kiadásainak alakításába = költségvetési politika

- pénzügyi szabályozáson keresztül (a gazdaságban lévő pénzmennyiség nagyságát
befolyásolják ) = monetáris politika
 AZ ÁLLAM SZEREPE

•Az  állam bevételeit és kiadásait összehasonlító mérleg a költségvetés mérlege

Költségvetési mérleg
Tr= transzfer Tv= vállalati adó
G = kormányzati vásárlások Th= háztartások adója
Sá= állami megtakarítások  
 AZ ÁLLAM SZEREPE

Adóztatás
Az adó olyan közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedés, amelyet az állam
kényszer útján hajt be.

Adóalap szerint
Adófizetőkhöz való
viszony Jövedelem függő Autonóm
közvetlen SZJA, nyereségadó vagyonadó

közvetett ÁFA, Jövedéki adó  

 AZ ÁLLAM SZEREPE

Az adóztatás nem csak a háztartásokat érinti, hanem a vállalati szférát is érinti. Hatására
csökken a lakosság jövedelme, csökken a megtakarítása, kevesebb pénz áramlik a tőkepiacra,
beszűkülnek a beruházási hitelek forrásai.

A vállalati szférában is, az adóemelések hatására, csökken a beruházásra fordítható saját tőke,
csökken a megtakarítás, ez is szűkíti a hitelkeretet.
 AZ ÁLLAM SZEREPE

Az adó és a kínálat hatása

Az adóemelés a kereslethiány miatt kínálatcsökkenést okoz, ugyanakkor a vállalati szférában

költségnövekedést is jelent.
A termelő igyekszik az adót az árba beépíteni, ez már magában is a kereslet csökkenésének
irányába hat.
A háztartások is kevesebb jövedelemmel rendelkeznek, ezért a munkavállalók magasabb
béreket követelnek, ez láncreakciót vált ki:
bérnövekedés, nő a reálbér, csökken a munkakereslet, csökken a foglalkoztatottság, csökken a
kibocsátás.
 AZ ÁLLAM SZEREPE

A kormányzati kiadások

A költségvetés kiadási tételei:

- a kormányzati vásárlások : a kormány a vállalati szférától árukat és szolgáltatásokat vásárol,
- transzferkiadások: ellenszolgáltatás nélkül nyújtott jövedelmek, negatív adónak is tekinthetők
 INFLÁCIÓ

•   infláció és az inflációs folyamatok

Az

Az infláció nemcsak a modern gazdaság kísérőjelensége.

Az infláció az árszínvonal tartós emelkedése (ez egy folyamat eredménye).

A defláció az árszínvonal tartós csökkenését jelenti.

Az infláció alakulását az inflációs ráta fejezi ki. Az árszínvonal változásának mértéke: .

 INFLÁCIÓ

Az árszínvonalváltozás mértékét tekintve az infláció fajtái:

1. lassú vagy kúszó infláció: az árszínvonal évente csak néhány százalékkal nő. Nincsenek
hirtelen, nagy változások.
2. vágtató infláció: az árszínvonal változása évente két- háromjegyű számokkal fejezhető ki.
Jellemző a pénz gyors elértéktelenedése, az emberek a pénztől szabadulni igyekeznek,
aranyat, ingatlanokat vásárolnak. Tartós fogyasztási cikkek iránt megnő a kereslet, ha a
gyártók még szabad kapacitásokkal rendelkeznek, a gazdaságban nőhet a jövedelem.
3. hiperinfláció: az árszínvonal minőségileg megugrik, a gazdasági szereplők gazdasági
tisztánlátását is megzavarja. A havi inflációs ráta elérheti a 100%-ot is. A társadalom
egészét érintő problémaként jelentkezik.
 INFLÁCIÓ

Az infláció okai

1. Keresleti infláció: azért alakul ki, mert a makrokereslet elemei változatlan kínálat mellett
nőnek, ez bekövetkezhet:
- az autonóm fogyasztás növekedésének hatására,
- az autonóm beruházás növekedésének hatására,
- a pénzmennyiség növekedésének hatására.
 INFLÁCIÓ

2. A költséginfláció esetén a makrogazdasági kínálat változatlan kereslet mellett csökken.

A vállalati szféra költségei:

- munkaerő költségek,
- a folyó termelő-felhasználáshoz tartozó tőkejavak (alapanyagok, félkész termékek)
költségei.
 INFLÁCIÓ

A munkabér növekedésének hatásai:

A bérinfláció hatásmechanizmusa: az árszínvonal nő, a reálbér emelkedik, csökken a

munkakereslet, csökken a foglalkoztatottság, csökken a kibocsátás, túlkereslet a piacon,
árszínvonal emelkedés.

Ár-bér spirálnak nevezzük a pénzbér és az árszínvonal emelkedésének egymást erősítő

folyamatát.

A munkáltatók és a szakszervezetek érdekei ellentétesek, időnként egymást okolják az infláció

létrejöttéért.
 INFLÁCIÓ

Várakozások és infláció

A fogyasztók és a termelők is várakozással tekintenek a gazdasági események elé. Az

árszínvonal növekedésétől tartva a fogyasztók előrehozzák vásárlásaikat, a termelők a
profitkilátások és a kamatláb alakulását vizsgálják.

A gazdasági szereplők helyzetértékelése is hatással van a makrogazdasági folyamatok

alakulására.