Adaptív várakozás: ----------------

Ha az előző évben magas volt az

infláció, akkor a magas inflációs philips görbén vagyunk, C-ből A-ba
mozdulunk el.

Aggregált kereslet:

Aggregált kínálat:

Aggregált kínálati görbe:

Aktivitási ráta: a felnőtt lakosság munkaerő-állományhoz tartozó része

Árszínvonal:
Ahhoz, hogy a képletet alkalmazni tudjuk, ismernünk kell a fogyasztói kosarat
(2 jószág: A és B, mennyiségük QA és QB), az árakat (pA, pB) és a fogyasztói
kosár értékét.
A fogyasztói árindex a t-edik évben: CPIt
A képletben k a megfigyelt év (magyar szabály, hogy két évvel korábbi), tehát
2020 esetén a tárgyév (t) 2020, a bázis év (b) 2019, melyek közt az inflációt
vizsgáljuk és 2018 a megfigyelt év (k)
Árupénz: belső értékkel rendelkező pénz.

C C 0+ MPC∗Y
Átlagos fogyasztási hajlandóság (APC): fogyasztás és a jövedelem hányada APC= =
Y Y

Baumol-Tobin modell: a pénztartás költségei (elmulasztott kamat) és előnyei (kényelem)

Cipőtalp-költség: ha kevesebb pénzt tartunk magunknál, többet kell menni a bankba
Defláció: Csökkenő árak időszaka.

Euler-tétel: Ha a termelési függvény mérethozadéka állandó, akkor: F (K, L) = (MPL*L) + (MPK*K).

Állandó mérethozadék, profitmaximalizálás és tiszta verseny együttes következménye a zéró gazdasági
profit.

Euroszklerózis: Európában az elmúlt évtizedben bekövetkezett munkanélküliség-növekedést.

Kutatások kimutatták, hogy a bőkezűbb támogatásokat nyújtó országokban általában magasabb a
munkanélküliségi ráta. Az is egyértelmű, hogy a képzetlen munkások iránti kereslet csökkent a képzett
munkaerő irántihoz viszonyítva. Az igények átalakulása vélhetően a technológiai változásoknak köszönhető.

Erkölcsi kockázat: szerződés után jelent kockázatot pl. cascoval nem úgy vezetek, mint casco nélkül

Étlap-költség: ha infláció van, gyorsabban nőnek az árak, ki kell cserélni az étlapot

Fisher:

Fisher egyenlet: i: nominális kamatláb, r: reál kamatláb, pi e: várt inflációs ráta  r=i-pi  i=r+pi e

Fisher hatás: az inflációs ráta és a nominális kamatláb között fennálló egy-egy kapcsolat.

Foglalkoztatott: az adott hét nagyobb részét állásban töltötte, amelyért fizetést kapott.

Fogyasztási határhajlandóság (MPC): azt feltételezzük, hogy pozitív és 1-nél kisebb.

Fogyasztási függvény: A fogyasztás és a rendelkezésre álló jövedelem közötti kapcsolat. A fogyasztási

függvény meredeksége, a fogyasztási határhajlandóság (MPC) a fogyasztás változása 1 egységnyi
rendelkezésre álló jövedelem növekedésekor, értéke 0 és 1 között

Fogyasztás szintje függ: közvetlenül a rendelkezésre álló jövedelem nagyságától. C = C (Y – T), tehát a
fogyasztás a rendelkezésre álló jövedelem függvénye.

Fogyasztói árindex torzításai:

A megélhetési költségek változását felbecsli: helyettesítési
torzítás, a minőség változás, új javak
 WA : a fogyasztói kosárban lévő „A” termék súlya, tehát mennyit költöttünk (az összes kiadás hány %-át)
erre a jószágra a bázis évben.

A fogyasztói árindex 4%-kal nőtt, mert a 20% 20%.a 4.

Frikciós munkanélküliség: rövid távú munkanélküliség, amely a

munkakeresésre fordított idő miatt alakul ki

Gazdaság kibocsátása függ: a felhasznált termelési tényezők mennyiségétől és attól, hogyan tudja a
gazdaság e tényezőket termékekké és szolgáltatásokká alakítani.  termelési függvény

Gazdasági körforgás:
1 jószág: dinnye
1 termelési tényező: munka
1000 tonna dinnye 1000 Ft/t
Mennyi a GDP? 1000 x 1000 Ft
-Ha bérként kifizettük az 1 mFt-ot, így a
jövedelem egyenlő a javak piaci értékével.
-Ha bérként 800 eFt-ot fizetünk ki és eladunk 1
mFt-nyi dinnyét. Akkor a profit 200 eFt.
-Ha megtermeljük a dinnyét, de csak 800 tonnát
adunk el, akkor 200 t készletünk lesz.
Ekkor a bevétel 800 eFt, a készletváltozás 200
eFt (=beruházás) A GDP ebben az esetben is 1 mFt lesz, mert a készletváltozás beleszámít.

Gazdaságilag nem aktív: aki se nem foglalkoztatott, se nem munkanélküli

Gazdasági profit: A termelési tényezők költségének kifizetése után megmaradó jövedelem, amelyből a
vállalat tulajdonosai részesednek: gazdasági profit = Y – (MPL*L) – (MPK*K). Az összes jövedelem tehát a
munka hozamára, a tőke hozadékára és a gazdasági profitra osztható.

GDP (Bruttó hazai termék): adott országban, adott időszak alatt megtermelt és végső felhasználásra kerülő
javak és szolgáltatások összességének piaci értéke.  azt méri, egy időszak alatt, mennyi értéket hoztunk
létre.
Jövedelem, ami csak időszakra vonatkoztatható időpontra nem! Áramlás (flow) típusú változó. Szembe
állítható vele a vagyon, mint állomány (stock) típusú változó.
„adott ország”: földrajzi határon belül, nem feltétlen ország (lehet megye, állam...)
pl. Magyar GPD abból származik, amit a magyar határon belül csinálnak
„adott időszak”: negyedév, év
„megtermelt”: számos dolgot, amit eladunk, nem abban az évben termeltünk meg, azonban minden akkor
számít bele a GDP-be, amikor megtermeltük (akkor is, ha nem adtuk el)
„végső felhasználás”: csak az számít bele, amit felhasználunk, a közbülső javakat (=termelői felhasználás)
nem tekintjük! Pl. a bicikli üzem alkatrészvásárlása, vagy a Tesco más kereskedőtől való bicikli
megvásárlása nem számít bele, csak az, hogy én megvettem a biciklit, mivel az alkatrész már benne van a
bicikliben
„javak és szolgáltatások”: minden, amiért fizetünk a piacon (pl. egészségügy, oktatás) A magyar GPD 65-
70%-a szolgáltatásból jön.
„piaci érték”: az árat és a mennyiséget tekintve adott évre vonatkoztatva
Három féle képpen tudjuk kiszámolni: kiadás, termelés, jövedelem
GDP = javak értéke
GDP= hozzáadott érték: mennyit adott hozzá  bevétel – termelői felhasználás
 GDP = jövedelem: az összes kiadás, az összes jövedelmet kell megmutassa

GDP deflátor: nominális GDP / reál GDP, ugyanazon termékkosár jelenlegi ára a bázisév áraihoz
viszonyítva. A kibocsátás egy tipikus egységének árváltozását mutatja a bázisévhez viszonyítva. Az összes
termék és szolgáltatás árát figyelembe veszi.

GDP kiadási oldala:

Y=C+I+G+Nx  Nx zárt gazdaság esetén nem szerepel!
C: Fogyasztás (kivétel: ingatlanvásárlás) a háztartások által vásárolt javak és szolgáltatások tartós és nem
tartós fogyasztási cikkek, szolgáltatások.
I: Beruházás - a jövőben felhasználásra kerülő termékek: állóeszközök, gépek, készletváltozás,
lakásberuházás
G: Kormányzati vásárlás (kivéve: transzfer, saját lakásban lakók lakbére) – torzító tényező, amely közvetlen
növeli a GDP-t. A szövetségi kormányzat és a helyi önkormányzatok által vásárolt javak és igénybe vett
szolgáltatások.
Pl. 1. Havi jövedelmem 500 eFt, lakásom bérleti díja 100 eFt -> 400 eFt-om marad
2. Havi jövedelmem 500 eFt, saját lakásom van -> 400 eFt-om marad
Nx: export – import. a más országokkal folytatott kereskedelem összefoglaló elnevezése.

Hosszú távon: Azért nő a GDP, mert többet termeltünk, termelékenyebbek lettünk. 3 oka: jobb képesség,
specializáció, technológiai újítás. A GDP ebben az esetben exogén változó (input).
Ex post: amennyit elköltöttek, az annyi, amennyit termeltek = azonosság
Ex ante: ha azt vizsgálom, a jövőre mit terveznek az emberek = egyensúlyi kritérium
Az Y (jövedelem) adottság, a kereslet nem befolyásolja azt, hogy mekkora a jövedelmünk.

Pl. Rövid távon, ha nem veszünk autót, visszaesik a GDP, hosszú távon pedig, ha nem veszünk autót,
veszünk valami mást.
Adam Smith a klasszikus modell szerint azt mondja, három oka van az egy főre eső GDP növekedésének:
ügyességben elért fejlődés (képesség), időmegtakarítás az átállásban (specializáció), gép feltalálás
(technológiai újítás)
A klasszikus modellben a kibocsátás nagysága attól függ, hogy a gazdaság mekkora kínálatot képes
biztosítani

Y, mint a vállalkozás és a háztatás jövedelme fut keresztül az árupiacon és tényezőpiacon. (=GDP)

C, a háztartás a jövedelme egy részét elkölti fogyasztásra az árupiacon és valamennyit meg is takarít.
Sp, amit a háztartás megtakarít, azt kölcsön tudja venni valaki más, aki jobban tudja hasznosítani
(kölcsönforrások piaca)
T, a háztartás által a kormányzatnak fizetett adó.
G, a kormányzat vásárol az árupiacon (pl. oktatás) és megtakarít. Ha az államháztartásnak hiánya van, akkor
a kormányzati megtakarítás negatív. A kormányzati vásárlás exogén, mert gazdaságpolitikai kérdés, ezt
pedig nem magyarázzuk.
Sg, amit a kormányzat megtakarít az a kölcsönforrások piaca
I, a kölcsönforrások piaca beruház a vállalaton keresztül az árupiacon valamely reáleszközre.

Pl. a klasszikus modell alkalmazására

Mi történik a reál kamatlábbal, ha ceteris paribus nő a kormányzati deficit?
-Mit érint? Beruházást, vagy megtakarítást
-Milyen irányba érinti?
A deficit G-T, nem egyértelmű melyik változót jelenti. Vegyük azt, hogy G nő. Ez S-t érinti, ami eltolódik
balra. (kisebb lesz)  nő a reál kamatláb és csökken a megtakarítás
1. Magyarázat: A teljes megtakarítás (S), az a
kormányzati és a privát megtakarítás összege.
Amennyiben a kormányzat többet költ és nem
emel adót, akkor a megtakarítása csökken,
ezáltal a nemzeti megtakarítás is csökken, így
nő a reál kamatláb.
2. Magyarázat: Nagyobb kormányzati vásárlás,
nagyobb deficit, a kormányzat többet kér
kölcsön (több államkötvényt ad el nekünk) 
több államkötvényt akkor vásárolunk, ha nagyobb kamatlábat (hozamot) ígér mindenkinek 
KISZORÍTÁSI HATÁS: Nagyobb deficittel a kormányzat magánberuházást
szorított ki, hiszen az visszaesett. Az S annyival csökkent, amennyivel a
kormányzati kiadás (G) nőtt.

Ha T csökken kvalitatív szinten csökken a kormányzati megtakarítás, kvantitatív

módon az adó csökkentése nem pont annyival változtatja meg a nemzeti
megtakarítást, mint a kormányzati vásárlás növekedése. Ha adót csökkentünk az
nem csak a kormányzat megtakarítását érinti, hanem a magánszektorét is (hiszen a rendelkezésre álló
jövedelemben benne van a T)  ha a deficit növekszik, csökken a nemzeti megtakarítás és nő a reál
kamatláb

Mi történik a reál kamatlábbal, ha a jövőben várható technológiai újítások miatt megnövekszik a

beruházási kereslet?
Ha növekszik a beruházási kereslet, akkor a reál kamatláb növekszik. A beruházás nem változik, csak a
kereslete!

Mi történik a reálkamatlábbal, ha elbizonytalanodnak a fogyasztók és

növekszik megtakarítási hajlandóságuk, a fogyasztás visszaesik?
-Megtakarítást (S), vagy a beruházást (I) érinti?
Megváltozik a fogyasztási függvény, C0 csökken.  a reál kamatláb
csökken

Pl. I-re:
1. Lehetőség: Építek egy hotelt 1mrd Ft (1000) és 1 év után eladom, azt várom tőle, hogy el tudom
adni 1000-ért és 100 hozamom lesz belőle.  10%-ot jelent
2. Lehetőség: Bankbetétet nyitok 8%-os kamatláb mellett
Azt látjuk, hogy a hotel építése jobb beruházás, amit magyarázhatunk úgy is, hogy ha hitelből építjük a
hotelt, akkor 1080 Ft-ot kell visszafizetnünk, de ha 13%-os lenne a bankbetét, már ezzel járnánk jobban,
hiszen akkor 1130 Ft-ot kerestünk.
Minél nagyobb a kamatláb, annál kevésbé éri meg beruházni!

GNI/GNP (Bruttó nemzeti jövedelem):

GDP + nem rezidens gazdasági egységektől kapott elsődleges jövedelem
- nem rezidens gazdasági egységeknek fizetett elsődleges jövedelem
Pl. A magyar GNI azt jelenti mennyi a magyarok jövedelme (külföldön is).

Helyettesítési torzítás: abból származik, hogy az árindex egy adott kosár értékét számítja ki különböző
években, viszont az átlag fogyasztó nem ugyan azt a kosarat vásárolja (relatív árak változása)

Pl. vizsga feladatra:

100 egység keresetünk van és adott két jószág.
Áruk: pA=1, pB=1
Változik az ár (10%): pA=1,1 , pB=1
Tudjuk, hogy a fogyasztó mindkét jószágra a
jövedelme felét költi. Mekkora az infláció?
1,1∗50+ 1∗50 55+50
CPI 2= ∗100= ∗100=105  az
1∗50+ 1∗50 50+50
infláció 5%

Tegyük fel, hogy a fogyasztó az árváltozással egy

időben kap 5 Ft-ot. Jobban, ugyan úgy, rosszabbul jár-
e?
Eredeti ár és kosár, költségvetési korlát
Új ár esetén a költségvetési korlát: 105=1*QA + 1*QB  105-nél lesz QB, 100/1,1-nél QA és A kosáron
megy át, lesz egy új kosár az új korláton, nem tudjuk, hogy jobbak-e, de biztosan mondhatjuk, hogy nem
rosszabbak
Elérhető lett volna, mégsem választotta, biztosan rosszabbak, mint az 50-50

Hiperinfláció: szokatlanul magas infláció

Inflációs ráta t-ben: a fogyasztói árindex változása

százalékban kifejezve az előző évhez képest. Csak a
fogyasztók által vásárolt javak és szolgáltatások
ellenértékét használja fel.

Infláció társadalmi költségei:

W/P = MPL, 10 % fizetésemelést kaptam 6 % infláció mellett, így 4 %-kal nőtt a reál bérem.
Várt infláció:
-cipőtalp-költség
-étlap-költség
-relatív árak torzulása Pa/Pb
-fogyasztói többlet

Váratlan infláció:
-jövedelem elosztás a hitelezők és a hitel felvevők között
Pl. inflációra
Nominális kamatláb: 10%
Várt infláció: 3%
A várt reál kamatláb tehát 7%
A tényleges infláció: 5%
Az ex post reál kamatláb, amit ténylegesen fizetnem kellett: 5%

Jövedelem egyéb mérőszámai:

- NNP (nettó nemzeti termék) = GNP – értékcsökkenés.
- Nemzeti jövedelem = NNP – közvetett adók. Öt részre bontjuk: alkalmazottak juttatásai, tulajdonosi
jövedelmek, bérleti díjak, vállalti profit, nettó kamatjövedelem.
- személyes jövedelem.
- rendelkezésre álló jövedelem. (Y-T)

Keynesi feltevések:
-0<MPC<1
-átlagos fogyasztási hajlandóság (APC) csökken, ha a
jövedelem növekszik
-a jövedelem a fogyasztás legfőbb meghatározója

Keynesi fogyasztási függvény:

A jövedelem növekedésével a fogyasztók egyre többet
takarítanak meg. (statikus modell)
Ellentmondás: szekuláris pangás (végtelen hosszú válság) – a
fogyasztás hosszú távon lassabban nő, mint a jövedelem
Keynesi kereszt:
Kontraszelekció: G. Akerlof-tragacspiac a jó autó tulajdonosai elhagyják a piacot, mert nem éri meg nekik
eladni az autót azon az átlagáron amit én kínálok  szerződés előtt jelent kockázatot

Kvázipénz: olyan nem monetáris eszköz, amely valamilyen mértékben a pénz likviditásának
tulajdonságaival rendelkeznek.

Láncsúlyozás: probléma, hogy a relatív árak változnak és elavulnak, tehát fontos a bázis év megváltozása
(=minél közelebbi legyen!) (pl. Számítógép ára benzinben kifejezve)
Hogy számolom ki a 2019-es RGDP-t az 1995-ös bázis év mellett?
NGDP1995-öt felszorozzuk a RGDP éves növekedéseivel úgy, hogy az éves növekedést mindig az adott évek és
az azt megelőző év árain számoljuk ki.
RGDP 1996 RGDP 1997 RGDP 2019
RGDP2019= NGDP1995 * * *...*
RGDP1995 RGDP 1996 RGDP 2018
A volumenindexek kiszámításakor az adott évek árain számolunk egyenként, majd átlagoljuk.

Makroökonómia, mint tudomány: 1936, John Maynard Keynes: a foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános
elmélete
-Előzménye:
1929-1933: Nagy válság (recesszió) – a GDP és a munkanélküliség 20-30%-os visszaesése
-Mikroökonómia: egy szereplő, egy piac, egy vállalat, egy fogyasztó
-Makroökonómia: gazdaságpolitikai kérdések (kormány), sok szereplő egyszerre, a gazdaság teljesítménye
 először mérni kell

Makroökonómia módszertana:
-általános egyensúlyi szemlélek
Egyensúly, ha a piacon kínált mennyiség egyenlő a keresett mennyiséggel.
Parciálisról beszélünk, ha egyetlen piacra vonatkozik. Ha nő az ár, csökken a
kereslet (piros)
Makroökonómiából több piacot vizsgálunk egyszerre, de a benzin piaca
kihathat az autók piacára. Pl. kevesebb autót akarunk vásárolni, kevesebb
fogyasztásút akarunk. Változik az ár és a kereslet, ami visszahat a benzin
piacára. Körkörösen meghatározzák egymást.
-modellek: feltevésekből, elméletekből hozunk ki valamit (predikció =
előrejelzés)
exogén változó (input) - endogén változó (output)
A modellek olyan elméletek, amelyek a gazdasági változók közötti
összefüggéseket foglalják össze, többnyire matematikai formában. A modellek
azért hasznosak, mert segítségükkel kizárhatjuk a lényegtelen részleteket, és a
fontos gazdasági kapcsolatokra koncentrálhatunk.
A modell megmutatja, hogyan befolyásolja egy exogén változó megváltozása az endogén változókat.

Makroközgazdászok: olyan kutatók, akik a gazdaság egészének működését szeretnék megismerni. Adatokat
gyűjtenek különböző időszakokra és országokra vonatkozóan a jövedelemről, az árakról, a
munkanélküliségről és sok más változóról, majd adataik megmagyarázására általános elméleteket állítanak
fel. A makroközgazdászok azt figyelik meg, ahogy a gazdaságok különböznek egymástól, és változnak
időben is. Ezek a vizsgálatok képezik a makroökonómiai elméletek, valamint a tesztelésükhöz szükséges
adatgyűjtés alapjait.

Mennyiségi egyenlet: Pénzmennyiség szoros kapcsolatban áll azzal, hogy mennyi pénzt cserélnek a
tranzakciók során. A tranzakciók és a pénz közötti kapcsolatot az alábbi, mennyiségi egyenletnek nevezett
összefüggés fejezi ki: pénz * forgási sebesség = ár * tranzakciók, M * V = P * T.

Modigliani-féle életciklus hipotézis: (dinamikus modell)

Lesz olyan (T-R) időszak, amikor már
nem dolgozunk, de élünk és van
fogyasztásunk.

W= Y1 + Y2 + Y3...Yr=C1+C2+C3...+Ct, T>R
Y1=Y2...Y=Yr, fogyasztás simítása: C1=C2...Ct=C
W+RY = TC
C + W/T + R/T * Y  C = alfa + beta Y

Monetáris politika: a pénzkínálat szabályozása

Monetáris politikai eszközök:

-irányadó kamatláb (alapkamat) -> rövid távú betét, hitel
ha a kamatláb csökkent, akkor a pénzkínálat növekszik
-nyílt piaci műveletek: ha a jegybank növeli az eszközeit, akkor növekszik a tartaléka, tehát nő a monetáris
bázis és a pénzkínálat
-kötelező tartalékráta

Munkaerő állomány: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége

Munkanélküli: aki nem foglalkoztatott, nincs állása, de keres. A kikérdezést megelőző 4 hétben nem volt
munkahelye, ahonnan hiányozzon.

Munkanélküliségi ráta: a munkaerő-állomány azon hányadát mutatja, amely nem dolgozik  a

munkanélküliek százalékos aránya a munkaerő-állományhoz képest. Az alacsonyabb korban magasabb mert
a fiatalabbak aktívabban keresnek munkát.
-ciklikus munkanélküliség t1-ben: u1-un
-ciklikus munkanélküliség t2-ben: u2-un
-aktuális: a munkanélküliség természetes rátája:
f: állásszerzés rátája, s: állásvesztés rátája  ha s csökken, f nem változik, akkor a munkanélküliség csökken

Munkapiac: -----------------------------------------

Nemzeti jövedelem eloszlása: A nemzeti

jövedelem elosztását a tényezőárak határozzák
meg. Egy termelési tényező ára a tényező iránti
kereslet és kínálat függvénye. A keresleti és
kínálati görbék metszéspontja határozza meg az
egyensúlyi árat.

Nominális GDP: a termékeket és szolgáltatásokat

aktuális áron veszi figyelembe. A gazdaság
kibocsátásának pénzértékét mutatja.
Nominális GDP és reál GPD: Ha a múltba tekintünk a bázishoz képest, akkor a reál GDP nagyobb, ha előre,
akkor a nominális (fordítva is lehetne, de az árak jellemzően nőnek)
A nominális GDP %-os változása = a reál GDP %-os változása + árszínvonal %-os változása, tehát NGPD =
RGDP * árszínvonal
Δ(x∗y) Δ x Δ y
≈ +
x∗y x y
pl. vizsga feladatra:
Két jószág, Mennyiség: Qa, Q, Ár: pa, pb
Nominális GDP a t-edik időszakban: Bázis év: b , Bázis év: 1995
A B
NGDP1995= pa1995 * Q 1995 + pb1995 * Q 1995 RGDP1995= pa1995 * QA1995 + pb1995 * QB1995
A B
NGDP2019= pa2019 * Q 2019 + pb2019 * Q 2019 RGDP2019= pa1995 * QA2019+ pb1995 * QB2019
Reál GDP a t-edik időszakban:
Nominális kamatláb: hány %-kal több pénzt kell visszafizetni
Pl. Nominális kamatlábra:
Ha 1000 Ft hitelt veszünk fel 8%-os kamattal, akkor 1080 Ft-ot kell
visszafizetnünk, azonban ez nem jelenti azt, hogy ennyi vásárlóerőt
kell visszafizetni.
Ha az infláció 3%, akkor az árszínvonál 100-ról 103-ra nő  a
vásárlóerő 4,9%

Okun-törvény: a munkanélküliségi ráta és a GDP közötti negatív

irányú kapcsolat

Papír alapú pénz: amelynek nincs belső értéke

Pénz célja: Vagyontartási eszköz, értékmérő és forgalmi eszköz. A

pénz vagyontartási funkciója lehetővé teszi a jelenlegi vásárlóerő
jövőbeni vásárlóerővé való átváltoztatását. A pénz értékmérő
funkciója lehetővé teszi, hogy az árakat és a tartozásokat valamiben
mérni tudjuk. A pénz a gazdasági tranzakciók mérőrúdja. A pénz forgalmi eszköz funkciója biztosítja, hogy
a pénzzel árukat és szolgáltatásokat tudjunk vásárolni. A pénz közvetettebb ügyleteket is lehetővé tesz. Egy
összetett, modern gazdaságban a csere többnyire közvetett formában valósul meg, s hozzá a pénz használata
szükséges. (a tranzakciós költségeket csökkenti, a szándékok kölcsönös találkozása)

Pénz jövedelmi forgási sebessége (V): megmutatja, hogy a pénz hányszor jelenik meg valakinek a
jövedelmeként egy bizonyos időszak alatt.

Pénzkeresleti függvény: egy egyenlőség, ami az emberek által tartani kívánt

reálpénzállomány nagyságát mutatja. (M/P)d = kY. Reál pénzkereslet M/P = L(Y,i) reál
pénzkínálat
Ha nő a pénzkínálat, növekszik az árszínvonal

Pénzkereslet portfólióelmélete: a pénz vagyontartási eszköz szerepére épülnek, a pénzkereslet attól a

hozamtól és kockázattól függ, amelyet egyrészt a pénz, másrészt azok a különféle eszközök nyújtanak,
amelyeket a háztartások birtokolnak.

Pénzkínálat: rendelkezésre álló pénz mennyisége, pénzkínálat (M) = készpénz(C)+látra szóló betét (D)

Pénz mennyiségi elmélete: M(pénzkínálat)V(pénz forgási sebessége) = P(árszínvonal)Y (reál GDP)

PY = nominális GDP , V állandó
Pénz mennyiségi egyenlete: M(pénz)V(pénz forgási sebessége) = P(tranzakció ára)T (tranzakciók száma)
V = (P * T) / M

Pénzkínálati modell:

Pénz multiplikátor:
Feltételezzük, hogy beteszünk 1000 Ft-ot a bankba, aminek 80%-át a bank hitelként használja, ezt valaki
felveszi, vesz belőle valamit és a többit berakja egy másik bankba stb. Mennyi a pénzkínálat így?
A bank pénzt teremtett azáltal, hogy hitelt folyósított. 1000 -> 5000

C D
+
M C+ D M D D cr +1
Pénz multiplikátor (m) = = = = == >1 , mert rr <1
B C+ R B C R cr +rr
+
D D

Pénzügyi közvetítés: a pénzpiac a gazdaság forrásainak áramlását közvetíti a jövedelmük egy részét
megtakarító háztartásoktól azok felé, akik javak vásárlása céljából kölcsönt szeretnének felvenni. (pl.
részvénypiac, kötvénypiac, bankrendszer)

Philips görbe: Ha a várakozásokat sikerül befolyásolni, az a görbét lefelé tolja el.

Piac megtisztulása: A közgazdászok általában feltételezik, hogy egy termék vagy szolgáltatás ára gyorsan
alkalmazkodik, hogy ezzel biztosítsa a kereslet és a kínálat egyensúlyát. Más szóval feltételezik, hogy az
adott ár mellett mindenki annyit vásárolt, amennyit akart, és annyit adott el, amennyit akart. A valóságban
viszont sok ár és bér lassan alkalmazkodik. Ugyan a piacmegtisztuló modellek feltevései szerint az árak és a
bérek rugalmasak, a valóságban azonban sokszor ragadósak.

Profit változása: ∆profit = ∆bevétel - ∆költség = (P*MPL) – W.

Reál bér: A vállalat munkakeresletét a P*MPL = W, vagy a MPL = W/P összefüggés határozza meg. A W/P
a reálbér, annak a vásárlóerőnek az értéke, amit a vállalat munkaegységenként fizet.
Pl. Hogyan hatott a reál bérekre a középkori pestis járvány?
Két piacunk van, sok ember (L=munka) meghal  a munkakínálat
csökken (L1-L2-be balra tolódik)  a reálbér növekszik
Minél nagyobb L, annál nagyobb MPK, a föld kereslete csökken

Pl. Hogyan hat a reál bérre a technológiai fejlődés?

Ugyan annyi munkával többet tudunk termelni.  a munka
határterméket nő  a reálbér növekszik

Pl. Hogyan hat a reál bérre a képzett (K) és a képzetlen (L) munka
piacán a képzetlen munkaerő bevándorlása?
A képzetlenek piacán a képzetlenek bevándorlása kínálatot
befolyásol, nő  reálbér csökken
A képzettek piacán a képzetlenek bevándorlására a kereslet balra
tolódik, nő  reálbér nő

Pl. 10 % fizetésemelést kaptam 6 % infláció mellett, így 4 %-kal

nőtt a reál bérem.
Reál bér ragadósság:
(W/P)*: Ebben a pontban nincs munkanélküliség, mindenki aki dolgozni
akar, dolgozik.

Miért ragadós a reál bér?

-minimálbér – monopsznónia: egy vevő egy piacon, túl alacsony az ár
-szakszervezetek – monopólium: egy eladó a piacon, túl magas az ár
(magasabb a bér, mint az egyensúlyi)
 kívülállók és bennfentesek modell
-hatékonysági bérek elmélete – a vállalatnak megéri magasabb bért
fizetni az egyensúlyinál -> magasabb termelékenység
információs asszimetria: a szerződött felek nem azonos információval rendelkeznek, következménye:
kontra szelekció és erkölcsi kockázat
Racionális várakozás: azt feltételezzük az emberekről, hogy az információval is racionálisan bánnak és
felhasználják a gazdaságpolitikai információkat is arra, hogy kialakítsák inflációs várakozásaikat

Reál GDP: a termékeket és szolgáltatásokat változatlan áron veszi figyelembe. Alkalmasabb mérőszáma a
gazdasági jólétnek, mint a nominális. A kibocsátás nagyságát méri a bázisév árain számolva.

Reál kamatláb: hány %-kal több vásárlóerőt kell visszaadni, nominális kamatláb és az infláció különbsége,
negatív is lehet (=azért fizetünk, hogy kölcsön adhassunk) Egyensúlyt teremt az árupiaci kereslet és kínálat
között, azaz egyensúlyba hozza a hitelkínálatot (megtakarítás) a hitelkereslettel (beruházás).

Reál pénzállomány: a pénz mennyiségét az érte vásárolható áruk és szolgáltatások mennyiségében fejezi ki.
M/P.

Recesszió: A GDP csökkenésének kevésbé súlyos formájának időszaka. Ugyan annyira rendszertelen, mint
amennyire megszokott.

Reményvesztett dolgozó: szeretne munkát, de felhagyott a keresésével

Reprezentáns: 1000-nél is több jószág a fogyasztói kosárban, amit veszünk  egy féle jószágot
reprezentálnak (pl. gépsonka, kristálycukor)

Részleges tartalékolású bankrendszer: betétei egy részét kínálja hitelre, a többit tartalékolja. Ha 100%-ot
tartalékol, nem hat a pénzkínálatra

Seigniorage: A kormányzat pénzkibocsátásból származó jövedelme.

Termelési függvény jellemzői:

-állandó mérethozadék: Egy termelési függvény mérethozadéka akkor állandó, ha valamennyi termelési
tényező azonos százalékkal való együttes növelése esetén a
kibocsátás ugyanakkora százalékkal nő. zY = F (zK, zL)
-csökkenő határtermék: (MPL) az a többletkibocsátás, amit a
vállalat egy újabb egység munka
felhasználásával el tud érni. MPL = F (K, L+1) – F (K, L). A
legtöbb termelési függvényre jellemző a csökkenő határtermék
tulajdonsága. A munka határterméke a termelési függvény
meredeksége. Ha a munka mennyisége nő, a munka
határterméke csökken, ezért a termelési függvény laposabb lesz.

Termelés technológiája: A rendelkezésre álló termelési eljárások meghatározzák, hogy mekkora kibocsátás
érhető el a tőke és a munka adott mennyiségének felhasználásával. A közgazdászok e technológiákat a
termelési függvénnyel írják le, ami kifejezi, hogyan határozzák meg a termelés tényezői a kibocsátás
szintjét: Y = F (K, L). Az egyenlet alapján a kibocsátás a tőke és a munka mennyiségének függvénye.

Termelési tényezők és a termelési függvény együtt határozzák meg: az összes kibocsátást, egyúttal a
nemzeti jövedelmet is meghatározzák. A nemzeti jövedelem a termelési tényezők piacán keresztül a
vállalatoktól a háztartásokhoz áramlik.
Tranzakciós elmélet: pénz csereeszköz szerepére épül

Tőke határterméke (MPK): az a többletkibocsátás, amit a vállalat a tőke

egy újabb egységének a bevonásával nyer. MPK = F (K+1, L) – F (K, L). A tőkénél is érvényesül a
csökkenő határtermék. ∆profit = ∆bevétel - ∆költség = (P*MPK) – R. A vállalat tőkekeresletét a P*MPK =
R, vagy a MPK = R/P összefüggés határozza meg

Tőkepiac:
Üzleti ciklus: a kibocsátás és a foglalkoztatás
ingadozása

Vállalat célja: A vállalat célja a profit

maximalizálása. A profit a bevételek és a költségek
különbsége. profit = árszínvonal (PY) – bér (WL) –
tőke bérleti díja (RK) = PF (K, L) – WL – RK. A
vállalat addig növeli a termelési tényezők keresletét,
amíg a tényező csökkenő határterméke egyenlő nem
lesz a reálértelemben vett tényezőárral.

Válság: A GDP csökkenésének súlyos formájának időszaka.

Várakozási munkanélküliség: hosszú távú munkanélküliség

Versenyző vállalat: árelfogadó, mert tökéletes verseny van: sok szereplő van a piacon, tökéletes infláció,
homogén jószág, szabad be-és kilépés