2.

tétel

a) Tegyen különbséget befektetés és beruházás között! Csoportosítsa a beruházásokat!

Sorolja fel a beruházások pénzáramait és részletezze azokat!

A vállalkozási tevékenység mozgatórugója a profit, haszon elérése, ezért folyamatosan

figyelni kell a piaci környezet változását, a kereslet módosulását, termelni, szolgáltatni
kell. Ehhez a vállalkozásnak szüksége van gépekre, eszközökre, beruházási döntések
sorozatát hozza meg.

A vállalkozási tevékenység végzéséhez szükséges eszközöknek két csoportja van:

1. tartósan szolgáló eszközök= befektetett eszközök (egy éven túl)

2. rövidebb időn keresztül szolgáló eszközök (egy éven belül-átmeneti forgóeszközök)

A befektetett eszközök csoportjai:

- immateriális javak: a vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló nem anyagi
eszközök (vagyon értékű jogok, bérleti jog, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték)
- tárgyi eszközök: a vállalkozási tevékenységet tartósan közvetlenül vagy közvetve
szolgáló anyagi eszközök (ingatlan, gép, berendezés, jármű) = reálfolyamatokba
befektetések
- befektetett pü-i eszközök: a tartós jövedelemszerzés, illetve irányítási, befolyásolási,
ellenőrzési lehetőség elérése érdekében megvalósított befektetések (részesedés
megszerzése más vállalkozásban, éven túl adott kölcsön, befektetés céllal vásárolt
értékpapírok) = pénzügyi befektetések
- +tartósan lekötött forgóeszköz

A tartósan szolgáló eszközök megszerzésére fordított pénzkiadásokat tőkekiadásoknak

(pénzügyi és reálfolyamatokba befektetések)nevezzük.

A beruházás a tárgyi eszközök létesítésére, bővítésére irányuló tevékenység. A befektetés

a beruházáson kívül magába foglalja a vállalkozási tevékenységet szolgáló nem anyagi
eszközök létesítését és mindazon tőkekiadást, amelyet a vállalkozás a tartós
jövedelemszerzés érdekében végez.

Befektetés: mérleghez kapcsolódik, eszközre hat (bővíti vagy szűkíti), eszköz szerkezet
átalakítás (rövid és hosszú távú döntés lehet), hosszú távú: beruházás tartós eszköz lekötés
(nem számviteli kategória)

Finanszírozás: mérleghez kapcsolódik, forrás oldalra hat, egyes részeket bővít vagy szűkít,
forrás szerkezet alakul át (rövid és hosszú távú döntés lehet), Idegen vagy saját forrás legyen?

Üzemgazdasági értelmezés szerint: Pénzügyi - gazdasági tevékenység, melynek célja új

tárgyi eszköz beszerzése, meglévő korszerűsítése, kapacitás bővítése, (tartósan lekötött)
forgóeszköz állomány bővítése.

Számvitel szerinti értelmezés szerint: Pénzügyi - gazdasági tevékenység, melynek célja új

tárgyi eszköz beszerzése, meglévő korszerűsítése, kapacitás bővítése, felújítás, tárgyi eszköz
értékének helyreállítása.

1
A beruházások csoportosítása:
A beruházás szintje szerint:
• üzemgazdasági beruházás: vállalkozás tárgyi eszköz állományában okoz változást
(pótlás, csere stb)
• nemzetgazdasági: csak amelyek nemzetgazdasági vagyont növelik. „új”

A beruházás jellege szerint:

• termelő jellegű: termék, szolg. előállításához. pl.: üzemcsarnok, gépvásárlás
• nem termelő jellegű: nem közvetlenül szolgálja a termék, szolg. előállítását (pl:
irodabútor)

A beruházás összetétele szerint:

• gépi: gépi felszerelések, járművek beszerzése
• építési-szerelési: épületek létrehozása, meglévő épületek bővítése
• egyéb: ami az első kettőben nem sorolható. Pl.: adminisztrációs berendezések

Pénzügyi forrásait tekintve: saját forrásból, idegen forrásból (ritkán lehetséges), vegyes
forrásból: külső forrás is részt vesz, pl. hitel

Kivitelezés módja szerint:

• saját vállalkozásban végzett: a beruházó a saját vagy bérelt eszközökkel, saját
dolgozóval valósítja meg
• megrendelés útján megvalósuló: szállítási szerződés alapján beruházási szállítóval

Gazdasági műszaki hatás szerint:

• pótló vagy szinttartó: elavult gépek, berendezések cseréje, pótlása (egyszerű
szinttartás: a korábbival azonosra cseréljük és dinamikus szinttartás: figyelembe
vesszük a technikai fejlődést is a cserénél)
• rekonstrukciós: komplex cserélési folyamat
• bővítő: mennyiségi és minőségi változás

Beruházás célja szerint:

• Vállalat bevételének, piaci részesedésének növelése (meglévő kapacitás növelése vagy
új termék gyártásának megkezdése)
• Költségek csökkentése (általában nem eredményez többletbevételt, de a költségek
csökkennek)
• Előírásoknak (tv, hatóság) való megfeleltetés (pl. környezetvédelmi beruházások)

Kapcsolat (szerep) szerint:

• alap: a beruházási célt elsődlegesen szolgálja, a beruházó üzemelteti
• kapcsolódó: összefügg a beruházással, de nem a beruházó üzemelteti. pl.: út,
csatornahálózat építése
• közös beruházás: két vagy több beruházó közös érdekét szolgáló beruházás. Pl. közös
hűtőházat építenek és üzemeltetnek

Beruházás alanya szerint: kormányzati, önkormányzati, vállalati, háztartási

Beruházási döntés folyamata:

1. javaslatok összegyűjtése (vállak.-on kívülről és belülről)
2. döntés megalapozása gazdasági számításokkal (ráfordítás, hozam, mutatók, kock.elemzés)
3. javaslatok értékelése (tőkeszükséglet meghat., finanszírozási döntés)
4. megvalósítandó kiválasztása
5. megvalósítás

2
Pénzáramok becslése:
Nehéz, mivel az eszközök általában együtt termelik a jövedelmet. (kivéve: zöldmezős
beruházás). Amikor egy beruházási javaslatot pénzügyi szempontból értékelünk, azt
vizsgáljuk, hogy hasznos élettartama alatt, a folyó működésből képződik-e annyi jövedelem,
ami a ráfordított tőke megtérülését és a vállalat vagyonának növekedését is biztosítja.

Beruházás pénzáram becsléseinek szabályai:

• Pénzáramokat növekmény alapon kell becsülni
• Csak az adott beruházás által elért hozam, költség változása tartozik bele a számításba.
(egyéb bevétel, ktg változás nem). Mintha egy különálló, független vállalkozás lenne.
• Pénzáramokat adózás utáni bázison kell mérni. (a beruházás is adózott pénzből vagy
kölcsönből valósul meg. Kölcsön viszont visszafizetendő, szintén az adózott
eredményből)
• Elsüllyedt költségekkel nem lehet számolni (Már megtörtént kiadások, amik ugyan
kapcsolatban vannak/lehetnek a beruházástól, de megtérülésük nem a beruházás
elfogadásától vagy elutasításától függ. vagyis csak olyan költségekkel számolunk,
amik akkor merülnek fel, ha a beruházás megvalósul.
• Figyelembe kell venni a beruházáshoz felhasznált meglévő erőforrások alternatív
költségét. (a második legjobb hasznáról való lemondás, nem jár tényleges
pénzkiadással)
• Figyelembe kell venni a beruházással kapcsolatos nettó forgótőke szükségletet
(növekményt)
• A finanszírozással (annak „árával”) kapcsolatos pénzáramlásokat becsléskor nem kell
figyelembe venni. (a finanszírozás módját, annak árát nem a pénzáramoknál, hanem a
diszkontáláshoz használt kamatlábon keresztül vesszük figyelembe.)
• Az inflációt konzisztensnek tekintjük (állandó, egységes) Az infláció nem csak a
kamatlábat, de a hozam-költség értékeket is változtatná) Mivel a pénzáramokat
nominálértéken vesszük figyelembe a kamatlábakat is nominálértéken használjuk.

A beruházás hozama: a működtetés időtartamában keletkező többletjövedelem.

A beruházás hozama a következőképpen mérhető:

• adózás előtti és utáni eredménnyel
• a devizaszükséglettel járó tőkebefektetéseknél kifejezhető a nettó devizahozammal
• a beruházással elért költségmegtakarítást vesszük figyelembe
• van hogy nem jelentkezik a beruházás gazdasági eredményeiben, mert forintban nem
mérhető (vízszennyezés), ilyenkor a hozam a várható kár nagyságának mértéke és a
kár elkerülése érdekében végzett befektetés összege közötti különbséggel mérhető.

Kezdő pénzáramlás (kivitelezési idő)=

+ eszköz beszerzési ára
+ tőkésíthető kiadások (eszközzel kapcsolatban) (Szt: bekerülési érték részei)
+ nettó forgótőke (növekmény) szükséglet
+ meglévő erőforrások alternatív költsége
- régi eszközök értékesítéséből származó bevétel

Működési pénzáramlás (üzemeltetési idő): a beruházás megvalósítása után hogyan

változnak a vállalkozás bevételei és költségei a tervezett hasznos élettartam alatt. Nagy benne
a bizonytalanság!

3
mai tudásra, információkra épül legvalószínűbb várható. Ezt a kockázatot nem a projekt
pénzáramainak becslésekor, hanem az értékelés külön részeként vesszük figyelembe, a
projekt kockázatának becslésére kidolgozott módszerekkel.
+árbevétel
- folyó működési költségek (benne fix és változó ktg., écs)
=Adózás előtti eredmény
-TAO
= adózott eredmény
+ écs
=CF

Végső pénzáramlás. Azt becsüljük, hogy a beruházás hasznos élettartamának végén mekkora
összeg nyerhető vissza az eredeti befektetésből.

Általában két fő eleme van:

a) eszköz értékesítéséből származó tényleges bevétel
b) felszabaduló forgótőke értéke

Beruházás megvalósítási döntések esetén leggyakrabban azt vizsgáljuk:

1) érdemes-e megvalósítani a projektet (minden beruházási döntés típusnál felmerülő kérdés,
arra vonatkozik, hogy a projekt pénzügyi szempontból megvalósításra ajánlható-e
2) egymást kölcsönösen kizáró projektek közül melyik a jobb
3) Mikor valósuljon meg a beruházás
4) melyikre van tőke
5) nem azonos használati idejű beruházások közül melyik a jobb