A 19.

század első felének

közgazdászai

Malthus, Say, Cournot

és Dupuit
 J. B. Say (1767-1832)

- Francia üzletember,
majd közgazdász
- 1819: tanszékvezető
- Tiszta közgazdaságtan híve
- Az angol klasszikus iskola
egyik legnagyobb kritikusa
 Szubjektív értékelmélet

- a munkaérték-elmélet helyett
HASZNOSSÁGON alapuló szubjektív érték-
elmélet
KERESLET felől közelít:
- termelés = hasznosság alkotása
 Hasznosság

- Minden ami hasznos = produktív is

(pl. orvos, ügyvéd, művész)
- piaci ár határozza meg = hasznosság szerint
többet-kevesebbet fizetünk
- MB+Profit nem az érték lényege (ellent mond
Ricardo-nak)
- Termelési költség nagysága a hasznosságtól
függ
pl. mezőgazdaság – termelés egyre inkább a
rossz földek felé mozdul, mert nagy az
élelmiszerigény
- termelési költségek a fizetőképes kereslettől
függ (nem állandó hozadék mellett)
- Kereslet visszahat az árra

az áruban lévő munkamennyiségre is

 Termelési költség és
jövedelemelosztás

Say-nél:
Termelési költség és jövedelemelosztás
szorosan összefügg

Külön választja: tőkés és vállalkozó

Kiindulópont: KERESLET
- vállalkozó ehhez keresi (munka, tőke, föld)

a termék kereslete irányítja termelési

tényezők keresletét
kínálattal együtt alakítják ki az árat
Ez alakítja termelési javak tulajdonosainak
jövedelmét (kamat, járadék, MB)
- jövedelmek ezután visszahatnak a
KERESLET-re
TEHÁT:
- Termelési költségektől függ a termék kínálata
- Termék kínálata és kereslete dönti el az árat

ennek fedezni kell a termelési költségeket

Egységes alap:
- értékre, termelésre és elosztásra

Nem fogadja el az angol kl. iskola egyes

tételeit):
- Tőke és föld más-más típusú termelési
tényezők (járadék-elméletet)
- MB (↑) és Profit (↓) ellentétesen mozog
 Say piacelmélete

 Smith-ből indul ki:

- Megtakarító (tőkés) rögtön elkölti a pénzét
beruházásra, mert nem a pénzt hanem az
érte kapott javakat akarja élvezni
- Termelő az eladott áruból befolyó pénzből
rögtön árut vesz
- Pénz nem fontos (csak forgalmi eszköz)
- Ha terméket termékért vesznek, akkor nem
lehet egyszerre mindenből túltermelés

- Túltermelés csak részleges lehet:

ha vmely áruból túl sok van, akkor csak azt
jelenti, hogy más áruból túl kevés van
Összkereslet együtt nő az összkínálattal

SAY-DOGMA

(angol iskola elfogadta, de pl. Marx nem)

1929-33-ban dőlt meg véglegesen:
- Gyakorlat bebizonyította, hogy létezik hosszan
elhúzódó általános túltermelési válság
 T. R. Malthus (1766-1834)

Lelkész
Ricardo barátja és vitapartnere

Vizsgálódási terület:
1. Népesedési elmélet
2. Piackérdés
 1. Népesedési elmélet (1789)

- Cáfolta a korábbi nézeteket

- A népességnövekedés nem a gazdagság és
jólét forrása
- Lakosság száma addig növekszik, míg
beleütközik a korlátos élelmiszerkínálatba
- Ha ezt meghaladja:

nyomor és éhínség

Népesség számának korlátozása:

1. Pozitív úton: háború, járvány
2. Negatív úton: születésszabályozás, késői
házasság
 Vasbértörvény

Malthus elméletéből:
- Létfenntartási szinten maradó bérszint
következik
- Ekkor a munkások száma nem változik
- Ma már csak a fejlődő országoknál érvényes
 2. Piackérdés

- Rövid távú hatásokat vizsgáltja

- Gazdasági növekedést nem a
tőkefelhalmozásból, hanem a keresletből
származtatja (ellentétben Ricardo-val)
- Elveti a Say-féle dogmát: (piac együtt nő a
termeléssel)
Malthusnál: a profit realizálása a fő szempont
Ez akkor következik be

ha a kereslet az árakat a termelési költségek

fölé emeli
 Melyik réteg képes fenntartani a
keresletet?

Kiindulás: ÉRTÉK = MB+P

1. Munkások (?): produktív munkások
költekezése csak az MB-t téríti meg
2. Tőkések (?): fogyasztásuk rendkívül merev,
takarékos életmód, viszonylag keveset
költenek
Csak a reálbér növelésével lehetne keresletet
generálni
DE: ekkor csökken a PROFIT (felhalmozás,
munkabéralap, termelés)

Munkanélküliség!!!
TEHÁT:
- Ha csökken a MB,
- Csökken a KERESLET,
- Csökken az árszínvonal és a nominál
PROFIT
- MB csökkentése növeli a
foglalkoztatottságot,
- Tovább növeli termelést és kínálatot
Hogyan növelhető a piac és profit?

- Olyan fogyasztóra van szükség, aki nem

növeli a kínálatot
- nem vesz részt a termelésben, 3. személy

(pl. földbirtokos, állam: szolgáltatási-

államigazgatási dolgozó)
Malthus gyengéje:
- Nem ismeri fel: a tőkés beruházás mindaddig
míg nem kezd termelni termelések kívüli
fogyasztó (3. személy) lenne
(pl. gyárépület felépítése, gépek beszerelés
stb.)
- Csak a beruházás termelése után érvényes
Malthus elmélete
Ha tőkések vállalkozó (befektető) kedve
alacsony

az államnak kell pótolni!!!

1815: napóleoni háborúk vége:
- Hadikiadások csökkenése
- Katonák hazatérése (munkanélküliség)

az állam fedezetlen papírpénzzel növeli a kiadásokat,

keresletet teremt,
DE: áthidalja a válságot!!! (ellentmond Ricardo-nak)
Malthus: védelmébe veszi a földbirtokosokat (f.
járadék), akik a kereslet fenntartói
Önellentmondás:
- Munkások fogják vissza a fogyasztásukat,
mert szűkös az élelmiszeralap
- Földbirtokosok viszont fogyasszanak, mert a
keresletet növelik
 A. A. Cournot (1801-1877)

Francia matematikus
Közgazdász, filozófus

Ökonometria úttörője:
(ökonómia + matematika)
1838-ban kiadott alapművében vizsgálta:
- Kereslet és monopólium, duopólium
(2 vállalat) kérdését
- Függvényszerű összefüggés a kereslet és ár
között
D = F (p)
- Kereslet az árral ellentétesen változik:
Tehát: Ár (↓) kereslet (↑)
 Árrugalmasság felismerése

- Egyes termékek kereslete eltérően alakul

Pl. tüzelő – hegedű
- Magasabb árnál is fennmarad a kereslet
(inkább más javakról lemondanak)
Luxusjavak:
- ezek kereslete másként viselkedik

Ár csökken a kereslet is csökken (pl. gyémánt)

DE: ezek szerepe jelentéktelen
 Kereslet alakulása

Matematikai módszerrel mutatja ki:

0 - árszittől indul egy termék ára

Kereslet nőni fog egy adott árig, ahol eléri a

maximunot, majd csökken ha tovább
növeljük az árat.
 Áralalkulás és monopólium

1. Nincsenek termelési költségek:

(pl. ásványvíz- eltekintünk a csomagolástól)
ár = eladott áru mennyisége maximális

2. Vannak termelési költségek:

- nettó bevétel érdekli a monopolistát
- Termelés növekedésével az ár csökken
- Ún. belső gazdaságosság (pl. rezsi leszorítása,
jobb szervezés)
3. Az ár nő a mennyiséggel:
- pl. mezőgazdaság, bányászat

4. A termék termelési költségei állandóak:

- költségnövekmény is állandó
 Cournot-féle pont

- monopolista számára az az ár biztosítja a

maximális profitot,
- Ahol a költség és a bevétel növekménye
megegyezik

- A termélést leállítják, ha a költségnövekmény

meghaladja a bevétel növekményét.
 Juvenal Dupuit (1804-1866)

1850: városi mérnök Párizsban

1855: utak és hidak

főfelügyelője
- Monoóliumok kutatását
kiterjesztette munkahelyére
(pl. utak, hidak)
 Fogalmak és számítások

- csökkenő hasznosság elve

- Határhaszon
- Fogyasztói járadék (többlet)

- 1844: az állami infrastuktúra hasznosítását

viszgálja, számszerűsíti
- Hol érdemes hidat építeni (mekkora legyen a
hídvám)?
 Vita Say hasznosság
meghatározásával

Say: termék hasznosság = az érte fizetett árral

TEHÁT: Fro.-ban 500 millió frankot fizetnek az

útak használatáért

értékük = 500 millió fr.

DE:
Mi történik ha technikai újítás miatt 250 milliót
kell fizetni?

A HASZNOSSÁG a felére csökkent?

Say szerint: igen
Dupuit szerint: nem éppen, hogy 2x többet ér
 A hasznosság

Dupuit szerint:
- egy termék hasznossága minden
fogyasztónál más és más
- A mennyiségtől is függ
 Példa

I. 100 liter víz = 50 fr.

(ez fejezi ki a hasznosságot)

II. Technikai újítás miatt (jobb szivattyú)

100 liter víz = 30 fr. (csökken az ár)

több vizet fogyasztunk!!!

20 fr. = 400 liter (öntöznek)
5 fr. = 20 hektoliter (mesterséges tavat töltenek fel)

TEHÁT:
Mennyit ér a víz a fogyasztónak?
Minél nagyobb a mennyiség, akkor annál kevesebbet
Ha csökken a víz mennyisége, akkor egyre többet.
A termék hasznossága nemcsak
fogyasztónként,
hanem vágyanként is változik.

(pl. szomjoltás, főzés, öntözés, mesterséges-tó

feltöltése)
 Dupuit: mennyiségi függvényként
ábrázolja a termék hasznosságát.

- Az árat az utolsó jószágegység hasznát adja

meg.
- Ezzel meg lehet válaszolni azt a kérdést,
hogy:
- miért drágább a gyémánt a víznél?
(az angol iskola gúnyos kérdése Say-hez)
Ugyanazt a minőségű árut a vevők eltérő
módon értékelik:

- Monopolista cég csak a csomagolást

változtatja a különböző társadalmi osztályok
esetében. (pl. liszt: finom, szuperfinom)
 Példa

Abszolút hasznosság:
- vevő 30 fr.-os árnál mond le egy termék
megvételéről
- Abszolút hasznosság = 30 fr.
Relatív hasznosság:
- Vevő 20 fr.-ért is hozzájut a 30 fr.-os abszolút
hasznosságúnak tartott áruhoz
10 fr. hasznossági többlet = relatív hasznosság
- Az az áldozat amit azért vállalnak, hogy az abszolút
hasznosságnál olcsóbban tudják adni
Minden ami növeli egy termék árát az a relatív
hasznosságát csökkenti (pl. adó).
 Hogyan lehet ezt a gyakorlatban
kamatoztatni?

Példa: gyalogosok részére épült híd

Feltételezés:
- ingyenes: 2 millió használó
- Hídvám: 0,01 fr., majd 0,01-ként növeljük

0,01; 0,02; 0,03 …… 0,15 –ig (senki sem

megy át)
Mennyivel csökken a hasznosság minden
egyes (0,01-es) emelésnél?

Kieső hasznosság = hídvám x kiesők száma

- pl.: 20 = 0,02 x 1000 fő
1 = 0,01 x 100 fő
Kieső hasznosságok összege = abszolút
hasznosság
Relatív hasznosság -
(híd fenntartási költségeit +
híd építésénél felhasznált tőke kamatait)

Feladat:
- megtalálni azt a hídvámot, ahol a legtöbben
veszik igénybe, de emellett fedezi a
fenntartási költségeket.