A középkori skolasztika

Aguinói Szent Tamás és

Nicole Oresme
 Középkor: Római Birodalom és a reneszánsz
közötti időszak (kb. 1000 év)
 Skolasztika (iskola)
 Platón és Arisztotelész nézeteinek
egyeztetése a keresztény teológiával
 Zsidó és iszlám vallásban is megtörtént
 Logika+hit szintézise
Aquinói Szent Tamás (1225-1274)

 1000 után gazdasági felvirágzás NyEu-ban

 Nagyobb városok kialakulása (London,
Párizs)
 Gazdaság igényelte a logika visszatérését
 13. század: egyetemek alapítása (pl. Oxford,
Sorbone)
 Arisztotelész latin nyelven hozzáférhetővé
válik
 Summa Theologica
(A teológia foglalata)

 Hasonlít Arisztotelész: Nikhomakhoszi etika

c. művéhez
 Keresztény erkölcstan első zárt rendszere
 Erények alkotják rendszerének alapjait
 Igazságosság (iustitia)

 Igazságosság erényének „boncolgatása”

közben tárgyal közgazdasági eszméket
 Az ember csak másokkal szemben lehet
igazságos, magával szemben nem
 Mindenkinek meg kell adni ami jár

Feltételez vmiféle egyenlőséget

(pl. munkáért járó köteles bér)
 Igazságosság

Egyetemes i. Részleges i. (i. paticularis)

(i. generalis) Kölcsönös i. Osztó i.
Emberek (részek) és (i. commutativa) (i. distibutiva)
a társadalom
- Rész a részhez = - Egésznek a
viszonya
személy a részhez való
- Az emberek személyhez viszonya =
kötelezettségei közösség és az
a közösségen egyes személy
belül, melyek a viszonya
közjóra kell
irányulnia
Osztó igazságosság: mivel tartozik a
közösség az egyénnek (állami feladatok)
 Javak elosztásának szabályzása (pl.
segélyek)
 Nem az egyenlőség, hanem az arányosság
a döntő
 Fő szempont az érdem
Harmónia = természet alapján töltik be a társ.
szerepeket

mindenki a képességei szerinti munkát végzi, ami

szerint a közjóból részesül
 Kölcsönös igazságosság

Személy-személy közötti viszony (pl. csere)

Csere (adás-vétel):
egyenlőség elve szerint
Egyenértékek cseréjéről van szó
1. áru-áru
2. Munkaadó-munkás viszony
3. Szolgáltatás-áru (pl. orvos-cipő)
Nem lényeges a társadalmi szerep
 Szabad-e nyerészkedni?
(olcsón venni drágábban adni)
- igen: ha önellátásra irányul, határos (nem
kereskedők, hanem gazdák és államférfiak
végzik)
Á-Á
Á-P-Á
Nem megengedett: (P-Á-P)
- Önfenntartáson túli, kereskedők végzik

DE:
Ad kibúvót:
- Profit jótékony célra megy (pl. egyházi persely)
- Javít az áru minőségén
- Messzire szállítja az árut (szállítási költség)
 Árelmélet

Mi az igazságos ár?
- Arisztotelész: a hatósági ár
- Szt. Tamás: piaci ár
- Hatósági árral is foglalkozik, de nem
tisztázza viszonyát a piaci árhoz, állam joga
annak megállapítása, de elítéli a
magánmonopóliumokat (ez magasabb árat
jelent)
 Igazságos munkabér

 Igazságos ár egyik fajtája

 Munka = olyan változtatási folyamat, amely a lehetségesből
valóságost állít elő

Csere: munkaadó munkás között

A munkás tulajdonjogot szerez a termékben munkája arányában,

ami a munkaadó megvesz tőle
Munkabért a munka arányában (egyenértéken) kell fizetni
 Pénzelmélet

 Értékjel (Arisztotelész + római gondolkodók)

 Pénz áruként kezelése tilos!
 Pénz értékét törvény (nomosz) határozza
meg (numizmatika)
 Fő funkció: csere közvetítése (Á-P-Á)
Uzsorakamat: pénz = értékjel.
- Olyasmit adnak ami nincs.
- Nincs valóságos csere
- Egyenlőtlenség támad

ellenkezik a kölcsönös igazságossággal

Pénzt használatra (usus) adni BŰN:
A dolgok használata:
1. Használat: elhasználás (pl. étel, cipő, pénz)
2. Ha használat nem jár együtt elhasználással (pl.
ház)

Elválik a használati és tulajdonjog

Pénz a csere folyamán elhasználódik, ezért aki
uzsorára ad nem létezőt ad el vagy ugyanazt adja
el kétszer.
 Nicole Oresme (1320?-1382)

 Francia skolasztikus
- Több tudományterületen is jelentőset alkotott (pl.
kémia, csillagászat, közgazdaságtan)
- Nominalizmus egyik jelentős egyénisége
- A korábbi skolasztikusokkal szemben előtérbe került
az empírikus megfigyelés, a spekulációk helyett
- Arisztotelész: Politika és Etika c. műveit latinból
franciára fordította (+ Biblia, kánonjog és római írók)
 Értekezés a pénzről
(Tractatus de mutationibus monetarum)

Fő műve:
- 1. önálló közgazdasági mű, elkülönült a teológiai
gondolatoktól
- Nem tiszta közgazdasági megközelítés: jog, politika,
szociológia, morális szempontok
- Fő témája a pénzrontás
- Speciális középkori probléma (főleg 13. századtól)
- Fémpénzek a használat során folyamatosan koptak
veszítettek értékükből
De: továbbra is névértéken szerepeltek
+ a feudális urak és király időközönként
bevonták a pénzt és csökkentett tartalommal
bocsátották ki

a haszon az ő kincsestárukban landolt

Magyarország (13. század):
II. András király évente többször is bevonta a pénzt
(kamara haszna), külföldi jobb pénzek felé terelte a
hazai kereskedőket
Károly Róbert (1301-1342)
- Megszüntette (1336) a kötelező pénzbeváltást
- Aranyforint bevezetése
- Kamara haszna helyett kapuadó
Zsigmond király (1437): erdélyi Budai Nagy Antal-féle
felkelés
Franciaország (14. század)
- Központi hatalom megerősödése
- DE: 100 éves háború, pestisjárvány (1347),
parasztfelkelés (1358)
sok kincstári bevétel kellett
Oresme a kereskedők és rendek tiltakozását
fogalmazza meg
jelszó: „a pénz a közösségé”
Értekezés a pénzről 26 fejezetből áll:
Ókori görögök alapján a pénz általános kérdései
(1-7. fejezet)
- pénz csere közvetítője
Könnyen kezelhető: kis mennyiségért sok áru

Nagyker. (aranypénz)
Kisker. (ezüstpénz)
A pénz formája és alakja:
- Kezdetben: fémdarab lemért darabok
jelzéses darabok
(elnevezés is erre utal: font, obulus, dénár)
PÉNZ = természetes gazdaság eszköze
a pénz természetes gazdaságban szereplőké,
A pénz a polgároké! nem a fejedelemé
Az arcképe: fejedelem képviseli az államot, amit a polgárok
adójából tartanak fent
hamisítás ellen küzd
-A pénz változtatásának formái (8-14. fejezet):
PÉNZ értéke = nemesfém tartalommal
sem önkény, sem törvény nem változtathat értékén
- Csak ha a természetes viszony változik (pl.
kevesebb aranyat találnak)
- A pénz értékének változtatása a közösség dolga
A pénzrontás elítélése (15-22. fejezet)
- Csalásnak tartja, mert igazságtalan haszon
- Amennyi a fejedelem haszna, annyi az
alattvalók kára
- A pénz meddő dolog, csak a csere
közvetítésére szolgál tilos az
uzsora
- DE: a pénzrontás még az uzsoránál is
rosszabb, mert az uzsora átmenetileg
segíthet és felvevő „önként” veszi fel

- Pénzrontás nem önkéntes, sőt a polgárok

akarata ellen van
„erőszakos rablás”
A pénzrontás hatásai (23-26. fejezet)
- Kevésbé érzékelhető, mint egy adó de annál
károsabb
- Tőke és minőségi áru külföldre
- Belkereskedelem zavarai
- Csak nemesfémben gazdag ország ronthatja a
pénzt, mert egy idő után elfogy
- Jövedelmek (fizetések, bérletek), segélyek és
hitelezés zavarai
A pénzrontás társadalmi hatásai
1. Szükséges és hasznos
társadalmi réteg
Hasznos tevékenységet
folytatók (pl. földművesek,
bírák, papok)
Őket károsítja leginkább a
pénzrontás
2. Szükségtelen és káros
társadalmi réteg
Haszontalanok:
pénzváltók, orgazdák stb.
„vérszívók”
Előbb tudnak a pénzbeváltásról,
árut vesznek, nagy haszon
A fejedelem csak kisebb részét
szedi be
 Összefoglalás

Görög rendszeren belül marad

- Pénz (értékjel) – csere (Á-P-Á)
- Tilos a természetellenes használat
- nomiszma: pénz értéke = törvény
- fejedelem joga (regálé) a változtatás, mert
törvényhozó
DE: szakítás a legalista ókori felfogással
- Oresme: metallista felfogása,

pénz értéke = nemesfémtartalom

„Pénz a közösségé” : pénzügyek intézményes jellege
elkülönül a kormányzattól

Napjaink: Központi bank (jegybank) függetlensége a

kormánytól