1

1. tétel: A primitív társadalmak jogi berendezkedése

A “primitív” értelmezése: primitív = nem modern jogrendszer.

A primitív társadalmak jogi berendezkedését a jogi antropológia dolgozza fel holland kutatók a hegyi pápuáknál(60 ezres
közösség) kutattak.
A 2 fontos alapérték:
1.) szabadság & függetlenség (épp ezért nincs szabadságvesztés büntetés sem; aki súlyos deliktumot követ el, azt kivégzik:
pont ez a megoldás az, amely a pápuák szerint nem sérti a szabadságot)
2.) a közösség vezetőjének kiemelt pozíciója (Íratlan, de pontos szabályok vannak rá):
- fizikai termetre vonatkozó követelmények vannak
- gazdagságra vonatkozó követelmények (min. 20 disznaja legyen, néhány felesége, sok kagylópénze, nagy háza és földje)
- legyen nagylelkű (=a szegény rokonokat anyagilag is támogatja; ha nem: halálbüntetéssel lakol!)
- legyen remek szónoki képességekkel megáldva
{NB. a törzs 2. embere a varázsló, neki ugyanazon képességeket kell felmutatni, mint a főnöknek}
A pápuák szervezete:
- Konföderáció (mely törzsekből áll össze)
- A törzsek nemzetségekből állnak össze
- Kisebb egységek a faluközösségek (50-100 fő általában)
- Háztartások (2-3 monogám v. poligám családé; család = általában a férj rokonságát jelöli)
Az egész szervezet patriarchális. Ennek megfelelően a főnök/vezető is csak férfi lehet. De! pl. a háztartás főnökének/vezetőjének
a hatásköre csak a többi férfira terjed ki, a nőkre nem
Háborús szabályok:
- Háborút lehet indítani, ha pl. a feleség a férjtől haza szökik, ha boszorkányság következik be, ha emberölés történik
- Alapszabály, hogy sosem lehet totális a háború (feleségek, nők bántalmazása tiltott még akkor is, ha az ellenséges törzs
tagjai; aki ennek nem tesz eleget, az örök nevetség tárgyává válik; a férfi ellenségre viszont az a szabály, hogy a 2 éves
kort meghaladott fiúkat/férfiakat háborúban már büntetlenül meg lehet ölni)
- Arra is gondosan ügyelnek, hogy barátok, testvérek sose találkozzanak a csatamezőn
A jogi konfliktusok szabályzása: (pápuák jogi eljárásai)
- Itt is a konfliktus a kiindulópont.
- A vita az egybegyűlt rokonok előtti egymásra kiabálásból, a rokonok buzdításából, közbe kiabálásából és botokkal történő
küzdelemből áll.
- Erre megjelenik a főnök, ekkor mindenki alázatosan leguggol. Elkezdődik a bizonyítási eljárás: megtekintik a corpus delicti-t,
meghallgatják a tanúkat.
- Azt ezt követő döntéshozatal tkp nem egyéb, mint a főnök 2-3 órás (példa)beszéde, melyben a tényeket összefoglalja és döntését
közli.
Utána:
- a felek a döntést elfogadják, hazamennek;
- nem fogadják el, újabb beszéd következik (mely során a főnök most már szitkozódik, fenyegetőzik);
- ha ez sem megoldás, akkor a főnök táncba, majd panaszkodásba kezd, elsorolja, hogy milyen rossz is az ő népe, adott esetben
könnyeket hullat;
- ha ez sem megoldás, akkor az egész procedúrát kezdik elölről.
Mindezt egyhuzamban csinálják, vagyis egy-egy ilyen jogi eljárás akár 24 óráig is eltarthat.
Szankciók:
- halál (általában közeli rokonnak kell végrehajtani)
- bottal verés
- pofon (engedetlen feleségnek, gyermeknek)
- száműzetés
gazdasági jellegű büntetések:
- vérdíj (a gazdagok tipikus büntetése)
- vagyonelkobzás (pl. házasságtörés, a falu elárulása esetén)
pszichológiai eszközök:
- dorgálás (=a falu közepén nem éppen hízelgő jelzőknek a bűnös fejére szórása)
- feddés (kisebb vétségek elkövetőinek büntetése, ez nem nagy publikum előtt zajlik)
- válás (a házastársi kötelezettség nemteljesítése esetén)
- notórikus visszaesőket levegőnek nézik
rontó varázslatok szórása a bűnös fejére a varázsló által
Felelősség:
- minden társ-i struktúra szinten (lásd fentebb) csak a saját autoritása előtt perelhet a panaszló (pl. háztartási vitában nem
lehet a konföderációhoz rohanni)
Egyéb kutatások a primitív társadalmak körében:
- Malinowski kutatásai ő egy matriarchális társadalmat tanulmányozott, ahol egy vérfertőző vád elől egy fiú az
öngyilkosságba menekült (=leugrott egy pálmafáról)
 2
- Kanadában a kanadai és az eszkimó jog “összeházasítására” tettek kísérletet (mind a mai napig kísérleteznek vele…)
 3
2. tétel: A jog és a társadalmi normák

A társadalmi normák fogalma, jellemzői:

- Norma = magatartásszabály, mely a helyes, a követendő magatartásformát írja elő.
- A társadalmi normák egyidősek az emberiséggel. Kialakulásuk előfeltétele az emberi tudat kifejlődése.
A társadalmi normák fejlődési íve a következő:
(1) legkorábbiak a szokások, az erkölcs és a vallás,
(2) ezt követi a jog,
(3) ezt követi a modern normák kialakulása, mint pl. divat, szakmai standardek, illem,
(4) legfrissebbek pedig a politikai és szervezeti normák.
A társadalmi normák közös jellemzői:
a) érvényesség (a normát betartandónak tekinti a társadalom)
b) általánosság (a norma mindenkire vonatkozik)
c) ismételtség (a norma minden esetre vonatkozik)
d) hipotetikus szerkezet (a norma meghatározott feltételek mellett érvényesül csak)
e) normativitás (jövőre nézve ír elő kötelezettséget)
f)szankció (kikényszeríthetőség)
g) reciprocitás (a norma jogosultságok és kötelezettségek összessége)
h) értékviszony (a norma értéke abban fejeződik ki, hogy tételezve van)
A társadalmi normák 3 lényegi eleme:
(1) a magatartás megfogalmazása,
(2) a magatartás minősítése (kötelező, tilos, stb) és
(3) a normatíva megsértésének következményei (szankció).

A társadalmi normák csoportosítása:

Autonóm társadalmi norma
= a norma alkotója és címzettje azonos
Elvi társadalmi norma
= a norma alkotása érdektelen
Anyagi kötelező erővel bíró társadalmi norma
= a norma kötelező, függetlenül attól, hogy hogyan értékelődik
(tetszik, nem tetszik, követjük-e vagy sem, stb)
Értékelést felállító társadalmi norma
= a norma annyiban kötelező, amennyiben a normában
megfogalmazódó magatartás kifejtetik
Nyitott társadalmi norma
= a norma alkalmazási és működési területe szélesebb (pl. erkölcsi
szabályok)
Hatékony társadalmi norma
Heteronóm társadalmi norma
= a norma alkotója és címzetti köre eltérő
Célszerűségi társadalmi norma
= a norma alkotásához célszerűségi érdek kapcsolódik
Formális kötelező erővel bíró társadalmi norma
= a norma akkor kötelező, ha felállítják (pl. ilyenek a
jogszabályok)
Zárt társadalmi norma
= a norma alkalmazási és működési területét a társadalmi
pozíció szabja meg (pl. jogszabályok)
Hatástalan társadalmi norma

A társadalmi normák funkciói:

a) informálnak arról, hogy milyen magatartások elfogadottak, azokat hogyan kezeli a társadalom, a magatartások és
következményeik milyen ok-okozati viszonyban állnak egymással
b) integrálja a közösséget, kooperációt biztosít a tagjai között
c) stabilizálja a közösség életét
d) a magatartások értékmérője
e) kiszámíthatóvá teszi mások jövőbeni magatartását

- A jogi norma a társadalmi normák egyik faja. A többi társadalmi normától alapvetően az különbözteti meg, hogy a jogi norma
a) általános,
b) mindenkire kötelező magatartási szabály,
c) melyet az állam (v. állami szerv) alkot és biztosítja érvényesülését.

- A jog fogalma Visegrády szerint:

A jog olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat vagy az állam
bocsátja ki vagy szankcionálja azokat, vagyis a már kialakult magatartásszabályok nemkövetéséhez, megsértéséhez államilag
kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz, vagy pedig valamilyen nem állami normaalkotó eljárást (pl. népszavazást)
jogalkotásként ismer el, amelyek ennél fogva az adott társadalomban általános kötelezőek (érvényesek), és amelyek
érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják.

A jog előképei:
A legősibb normák (a jog előképei) a tabuk és a totemek.
 4
Tabuk:
Fogalma: Polinéz eredetű szó, eredetileg "tapu"
Ősi jelentése: vkit valamitől elkülöníteni, távol tartani
Ma: tabu = tilalomrendszer
Konstans tabuk (amelyek minden népnél megvannak):
- Személyekhez kötődő tabuk törzsfők, nemzetségfők, öregek, gyermekek részesültek benne
- Dologi tabuk 2 legfontosabb köre: más munkaszerszámainak + fegyvereinek érintése tiltott
- Táplálkozási tabuk egyes táplálékok elfogyasztásához halált kapcsoltak
- Holt tetemmel kapcsolatos tabuk
Példák:
1.)
Maorik között vizsgálódtak tudósok: azt találták, hogy ha egy személy túl közel volt egy holttesthez, akkor tabuvá vált, a
közösségből azonnal kikapcsolták, hónapokig hátra kötött kézzel tartották, majd x idő elteltével visszavették a közösség kebelébe
(a folyamat értelme: a tisztátalanság kvázi kizárása a közösségből)
2.)
A fenti célszerű tabu mellett azonban (európai szemszögből) célszerűtlenek is előfordultak. Timorban az ellenség levágott fejeit
összegyűjtötték és körülötte engesztelő énekeket tartottak; Észak-Amerikában a skalpszedés hasonló + még egyéb "társult"
rituálék is: hosszú gyász tartása korlátozásokkal (szexuális élet tilalmazása, húsevés tilalma, stb.)

Totemek:
A "totem" szó az algonquin indiánoktól ered, jelentése = "vkinek a fivére", "a nővér rokona"

A totemek eredete:
- természeti jelenségekből származtatott totemek a történelem hajnalán divatosak voltak ("xy a tűz fia" és hasonlók)
- a közösség körül élő állatok, növények lettek totemek (pl. Ausztráliában a kenguru, Skandináviában a rénszarvas,
stb)
további fokozat: törekvés arra, hogy a szomszéd törzsek totemállata más-más legyen (melyet vadászat után elfogyasztottak, ill.
törzsek között - már csak a túlélés érdekében is - zsákmány állatokat csereberéltek)

Totem rítusok:
Közöttük sok a kegyetlen, de sok a logikus is köztük kiemelt szerep mindenhol a nővé/férfivá avatásnak (=újjászületés rítusa)
Pl. mandan indiánok ffivá avatási rítusa: a kunyhóban a 14-15 éves fiúkat előkészítették, mezítelenül - csak az orvosságos
zacskót viselve - elővezették őket, majd bőrükbe kampókat aggatva a totemoszlopra felhúzták őket és megpörgették

A tabuk & totemek norma jellege:

általános kötelező erővel bírtak a közösség minden tagja számára, kivétel nélkül
ismételt jelleget öltött a normák alkalmazása (nem egyedi jelenség)
alkalmazásuk előre szabályzást is jelentett, mert a szabály mellé szankció is párosult

Szankcionálás:
pozitív és negatív egyaránt lehet (de a jog világára inkább a negatív szankciók a jellemzők)
lehet továbbá formális és nem formális
- formális = szervezet kényszeríti ki (pl. jogi/vallási szankciók)
- nem formális = a közvélemény formálja őket (pl. pletyka)
attól függően, hogy milyen normarendszerbe vannak helyezve, a szankciók lehetnek továbbá:
- jogi szankciók
- vallási szankciók (pl. kiközösítés)
- erkölcsi szankciók (pl. megvetés)
- szatirikus szankciók (pl. kinevetés)

A jog és más társadalmi normák kölcsönhatása:

A jog ugyan csak az egyik társadalmi norma fajta, létezése mégis csak más társadalmi normákkal kölcsönhatásban érvényesül. A
jogi normák hatékonysága ugyanis nagyban függ attól, hogy más társadalmi normák a jogi normákra “ráerősítenek-e” vagy azokat
“lerontják”.
Vizsgálni a sokféle társadalmi norma közül a
a) jog és erkölcs
b) jog és vallás
c) jog és szokás
d) jog és méltányosság kérdését vizsgálja professzorunk.

a) A jog és az erkölcs viszonya:

 5
Már az ókorban is fogas kérdésnek bizonyult, hogy melyik áll a másik felett: jog v. erkölcs? Szophoklész szerint (lásd Antigoné)
az erkölcs parancsai a jog felett állnak.
Kb. Szophoklésztól kezdődnek a témára vonatkozó tudományos okfejtések is.
Visegrády prof nézete: nem lehet egyszerűen megoldani a kérdést, mert ha pl. a pszichológiai megközelítést vesszük, az is felemás,
mert a társadalom nagy része számára a "ne ölj" parancsa pl. nem csupán Btk-s (külső) szabály, hanem belső erkölcsi parancs (is).
Ugyanakkor Minnesota államban élnek még olyan erkölcsi szabályok, melyeket a jog szabályoz (pl. a női és ffi fehérneműk egy
szárítókötélre helyezése tiltott)
{Az USA-ban számos ilyen hülye szabály van még hatályban -- amit persze már senki nem tart be, mert "kikoptak" az erkölcsből:
● patakban fürdeni templom közelében nem lehet (Minnesota)
● a nő köteles férjének fizetését odaadni (Arizona)
● a feleséget pálcával meg lehet fenyíteni (Alabama)
● a házasságkötéssel a feleség össze ruhadarabja a férj tulajdonába megy át (Michigan)}

A jog és erkölcs elhatárolása by Visegrády:

Jogi norma - Erkölcsi norma

Tervszerűen Nem változtatható
megváltoztatható tervszerűen (statikus
(dinamikus jelleg) jelleg)
Külső emberi Belső emberi
magatartásokra magatartásokra
irányulnak (objektív irányulnak (szubjektív
akaratra) akaratra)
Szervezett kényszer Társadalmi nyomás
érvényesíti (formális érvényesíti (informális
szankciók) szankciók)
Visegrády szerint a jog és erkölcs vázlata az alábbi:

Örök vita, hogy az erkölcs a jognak mennyiben feleljen meg és viszont. Merthogy a jogalkalmazásban pl. a bírónak gyakran
erkölcsi értékek között is választania kell döntésénél (pl. gyermekelhelyezés válóperben, ahol mindkét szülő megfelelő), vagy pl.
van sok olyan szabály, amely előírást ró az emberre, de az nem erkölcsi kötelezettségből ered (pl. építési szabályok betartása). A
60-as években különösen sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel:
Ś
Az ún. Hart - Devlin vita a 60-as években nagy horderejűnek bizonyult.

Devlin, aki a homoszexuálisok büntethetőségére vonatkozó szabályzás kidolgozását vezette, úgy vélte, hogy a jog
feladata az erkölcsi szabályok/rend védelme.

Hart oxfordi professzor ellenben azt vallotta, hogy a jó társadalmak elvannak a maguk jó erkölcseikel, mint ahogyan a rosszak is a
rossz szabályaikkal, ezért
az erkölcsnek igazándiból nincsen sok köze a joghoz.

Ť
1964-ben jelent meg Fuller professzor könyve "The Morality of Law" címmel, fő mondanivalója:
- a jognak erkölcsösnek kell lennie.
A probléma ezzel a tézissel annyi, hogy az erkölcs sosem homogén valami, ezt a jogtól sem lehet elvárni.

A jog erkölcsisége két modellben képzelhető el:

a) a büntetőjogban a külső erkölcsiség van jelen, vagyis minden országban az adott Btk az adott társadalom erkölcsi felfogását
tükrözi vissza;
b) a másik oldal a belső erkölcsiség megteremtése: ezt jóval bonyolultabb egy társadalomban megszervezni, mert itt a jog
évezredes értékeit kell megtalálni

Fuller 8 ilyen értéket fel is sorol, melyeket aztán "a törvényesség elveinek" nevez el:
 6
a jogszabály
1.) általános legyen, vonatkozzon mindenkire ÁLTALÁNOS
2.) megismerhető legyen, legyen közzétéve MEGISMERHETŐ
3.) jövőre irányuló hatású legyen (visszaható hatály tilalma) JÖVŐRE IRÁNYULÓ
4.) világos legyen VILÁGOS
5.) ellentmondásmentes legyen EGYÉRTELMŰ
6.) lehetségest követeljen (teljesíthetőség) TELJESÍTHETŐSÉG
7.) állandóság (ne módosítgassák állandóan) ÁLLANDÓSÁG
8.) szövege és alkalmazása egyezzen meg ADEKVÁT

A JOG BELSŐ ERKÖLCSISÉGE = A TÖRVÉNYESSÉG.

Fuller leszögezi továbbá, hogy amelyik társadalom nem rendelkezik erkölcsi tartalommal, az nem is jogrendszer. (Ennek
megfelelően a nácizmus, a kommunizmus nem jogrendszer).

Visegrády nézete: nyilván vannak területek, melyet csak a jog szabályoz v. csak az erkölcs, illetve vannak területek, melyeken
mindkettő jelen van. Ezért igazából nem azt kell vizsgálni, hogy mit szabályoz a jog és mit az erkölcs (nem a tartalmat
kell nézni), hanem azt, hogy a társadalom milyen magatartásokat vél olyan súlyosnak és jelentőségteljesnek, hogy
azokat a jog útján (is) szabályozza.

b) A jog és vallás viszonya:

Egy példát hoz a tk. arra, hogy a jog hatékonyságát mennyiben befolyásolja a vallás normarendszere.
Indiában az 1950. évi alkotmány kimondja, hogy polgárainak egységes Ptk-t biztosít az állam India egész területén. Ám ez a
két vallási jogrendszer {bővebben lásd a 9. tételnél} egyesítését jelentené, mely lehetetlen. Konklúzió: vallási normarendszer
tud olyan erős lenni, hogy megbuktassa a jogi norma kivitelezhetőségét.

c) A jog és szokások viszonya:

A jogi normák sok esetben igen, sok esetben azonban nem merítenek forrást a szokásokból. Ugyanakkor tény, hogy a jog nem
helyezkedhet mindenáron szembe a tartós, konzisztens szokásokkal, mert az a tapasztalatok szerint a jog hatékonyságának
rovására megy.
A szokások körén belül léteztek ún. “jogi népszokások” is. A jogi népszokások olyan rögzült szokások, melyeket a társadalom
kisebb-nagyobb csoportjai, belső autonómiájuknál fogva (pl. városi, partikuláris jogalkotás), alkalmasabbnak találtak
életviszonyaik rendezésére, mint az állami, egyházi v. földesúri szabályokat, és e jogi népszokásokat a bírói gyakorlat is
elfogadta, ezzel kvázi mintegy megerősítette. Egy magyar szerző szerint ez a jelenség a jog rétegződését jelenti, ahol “fenn a
törvény, lenn pedig az állam által el nem ismert szabálycsoport”, vagyis a jogi népszokások uralkodtak (tipikusan
Közép-Európa majd valamennyi népénél). Az állami jog a jogi népszokások “szintjéig” vagy lejutott vagy nem, a jogi
népszokások a hatalom/az elit érdeklődésétől függően vagy tiltott, vagy megtűrt, vagy támogatott kategóriába estek (TTT).
 7
3. tétel: A jogi kultúra

Miért fontos a jogi kultúra?

- történelmi példák mutatják, hogy hiába fejlett egy jogrendszer, ha a lakosság jogi kultúrájával nincs összhangban “halálra van
ítélve”
- mert a lakosság jogi kultúrájának és a jogrendszernek összhangban kell lennie – ha nem, az konfliktus forrásokat jelenthet, mint
pl.
1) Etiópiában Haile Szelasszié császár megrendelte, hogy a francia René David készítsen neki Ptk-t – ez hatályba is lépett,
de nem passzolt a lakosság ősi etióp jogi kultúrájával, ezért hatékonytalan maradt
2) Napjainkban aktuális probléma a magyar jogi kultúra kapcsolódási képessége az EU jelenlegi tagállamainak jogához

Mi a jogi kultúra? - 4 elemből épül fel:

A jogi kultúra 4 alapeleme:
1) írott jog, élő jog (law in books, law in action kettőssége)
2) intézményi, jogi infrastruktúra (pl. milyen a bírósági rendszer, melyek a jogászi hivatás jellemzői)
3) jogilag releváns magatartás modelljei (pl. pereskedés)
4) lakosság jogtudata (lakosság hogyan viszonyul a joghoz?)
(Pl. Marokkóban bizonyos ügyek azonnal másod fokon kezdődnek, nincs fellebbezési lehetőség, azonnal jogerő; No-ban azért van
sok per, mert gyorsan és olcsón el lehet intézni)

A jogi kultúrák csoportosítása:

1) Külső/belső jogi kultúra felosztás:
· Külső jogi kultúra: a laikusoké – nem jogvégzetteké
· Belső jogi kultúra: a jogászoké -
(prof szerint a kettőt nem feltétlenül választja el éles határvonal)
2) Jogi kultúra/jogi szubkultúrák felosztás:
· Szerzők egy része beszél jogi szubkultúráról vagy bűnözői/maffia kultúráról (prof álláspontja: nem helyes
maffiakultúrát emlegetni, az ilyen negatív jelentéstartalmakat a jogi kultúrába nem kell beépíteni – helyesebb a “jogi
antikultúra” kifejezés használata)
· Másik példa Norvégia, mely egy országon belül szubkulturális jelenség: pl. nem mindegy, hogy HOL tagadja meg vki
lelkiismereti okokból a katonai szolgálatot (D és É Norvégiában elítélik, máshol nem)
3) Legális/orientatív jogi kultúra felosztás:
Legális: más néven regulatív: tkp a nyugati jogi kultúrák tartoznak ide, amelyek a jogot egy minden nap alkalmazott
szabályrendszernek fogják fel {de ezek is különböznek egymástól is: pl. GB, USA bírói tekintély a legnagyobb; legjobb
barristerek lesznek bírók, ez a pályájuk csúcsa; németek fegyelmezett jogkövetők, a per náluk gyors és olcsó (ún. stuttgarti
modell), náluk érdemes pereskedni; hollandok jogkövetők, de visszásságok (ún. beleid jogi kultúra): enyhe
drogprobléma-kezelés, euthanázia engedése, homosexuális házasság, stb – sok jogon kívüli megoldásuk van}
Orientatív: ez ténylegesen a keleti jogi kultúrát (ázsiait, afrikait is) jelenti, ahol a jog szerepe háttérbe szorított vagyis
orientatív jellegű csupán – ezek a társadalmak nagyon jól elvannak a hosszú évszázadok (évezredek) óta bejáratott
szokásaikkal {de: van egy “law and development” nevű tudományos irányzat, amely azzal foglalkozik, hogy az orientatív
jogi kultúrákba hogyan lehet hatékonyan átültetni legális jogi kultúrákból átvett intézményeket}

Mi történik 2 jogi kultúra találkozásakor:

· Pl. Grönlandon vizsgálták a dán jog érvényesülését az eszkimók jogával szemben tapasztalat: nem érvényesül
· Magyarország jogi kultúrája: alapvetően regulatív, orientatív vonásokkal (prof szerint ez utóbbi jellemző legyűrése a
demokratikus jogállam feladata…)
- nálunk a jogi szabályozásba vetett bizalom túlzottan nagy
- a társadalmi problémákat szeretjük jogi keretek között szemlélni
- ezért a jogi szabályozás gyakran agyonbonyolított, követhetetlen, mely a tényleges társadalmi folyamatok által vezérelt
viselkedési formáknak ad nagy teret.

A jogtudat mérhető!
A lakosság jogtudatának vizsgálata:
Példák:
1) AUBERT 1948-ban francia jogtudós Norvégiában vizsgálta egy cselédtörvény érvényesülését
eredmény: szinte mindenki (cselédek, gazdák) ismerték, de csak 10% engedelmeskedett a tv-nek pontosan. Konklúzió: a
jogszabály ismerete nem feltétlenül jelenti annak maradéktalan betartását
2) TYLER 1984-ben Chicagóban végzett telefonos interjúsorozatában 1575 embert kérdeztek meg arról, hogy a chicagói
rendőrség és bíróság munkájával elégedettek-e + vizsgálták még, hogy mennyire jogkövetők. A kérdezést 804 emberrel 1 év
múlva megismételték és az adatokat összehasonlították.
Következtetések:
a hatóságokat legitimnek tekintő polgárok jobban hajlanak a jognak való engedelmességre

a befolyásoló tényezők közül kulcsfontosságú,
hogy a polgárok helyesről és helytelenről vallott
felfogása mennyiben felel meg a jogszabályoknak
8
a hatósághoz való hűség és a jogkövetés egyenesen arányosak
a jogsértést az emberek általában véve helytelennek tartják, a jogkövetést
helyesnek

az emberek egyéni moralitása jobban befolyásolja a jogkövetést, mint a

hatóságok legitimációja – tehát akik elvesztik hitüket vmelyik jogi
hatóságban, erkölcsi meggyőződésből még akkor is azt helyeslik, hogy a
jogot követni kell

A végkövetkeztetés: az emberek általában viselkedési értékeket követnek (pl. jogi hatóságok legitimációja, erkölcse, vagyis:
tisztességes eljárás, igazságos ítélet) és azok nyomán alakul ki a jogszabályoknak és a jogi hatóságoknak való önkéntes
engedelmesség.
Vagyis: a jogi hatóságok legitimációja és a jog erkölcsisége befolyásolja leginkább a jogkövető magatartást.
3) Németorszában egy német vizsgálatban azt a kérdést tették fel, hogy a megkérdezettek bűncselekménynek tartják-e a
- homoszexualitást
- házasságtörést
- fogamzásgátló kiadását fiatal lánynak
Eredmény: mindhárom kérdésben 50% feletti igen, pedig a felmérés idején hatályos német törvények szerint a fentiek egyike
sem volt bűncselekmény. Tehát az emberek attitűdje sokkal szigorúbbnak bizonyult, mint a rendelkezések maguk. A törvény
nem attól nyer tekintélyt a polgár előtt, hogy törvény és a reflexiókat a jogalkotónak figyelnie kell, nem mehet el a társadalmi
elfogadottság/el nem fogadottság mellett.
4) Magyarországon is sok vizsgálat volt, egyik pl. a házmesterek jogtudatát járta körül kérdésekkel, mint pl.
- miért lett házmester válasz: “mert kellett a lakás”
- mire kell a házmesternek leginkább figyelnie “arra, hogy csend legyen a házban”
- kit tart gyanúsnak a házban “gyanús lehet vki a külseje alapján illetve megérzi azt az ember”
Általános konklúzió: a házmesterek a saját munkájukra vonatkozó jogszabályi előírásokat túlnyomó többségben nem
ismerték
 9
4. tétel: A jogtranszplantáció

A fogalmat egy WATSON nevű skót (római)jogászprofesszor adta meg. Munkájának címe: “Legal Transplants” 1974. (Professzor
személyes találkozása miatt került be a tananyagunkba.)
Watson szerint az ember elég lusta ahhoz, hogy a másoknál jól bevált dolgokat vegye át. Ezért szerinte a jogi kultúrák is ennek
megfelelően fejlődtek: nem saját maguk izzadták ki a jogi megoldásokat magukból, hanem átvették a jó megoldásokat másoktól
ill. a saját jó megoldásukat is átadták más kultúráknak. (export-import jogi megoldások)
Ezért a jogtranszplantáció v. jogátültetés Watson szerint egyetemes jogfejlesztő tényező.

Legújabb munkájában Watson még azt is elemzi, hogy a történelem során az uralkodók annyira nem voltak érdekeltek a
jogalkotásban, ezért az már a középkor hajnalán a jogászelit kezébe került, így a jogátültetésben élen jártak a római jogban jártas
jogászok, egyetemi professzorok, angol és kontinentális bírák, stb. és kialakították saját jogi kultúrájukat, mellyel meghatározták a
kölcsönzésre érdemes jogi elemeket.
A jog tehát – Watson szerint – nem fejlődött egyenesen a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyokból, hanem a jogkölcsönzés
miatt mutat az egyes társadalmakban közös vonásokat.

Példák- TUDNI KELL!!!

1) Watson szinte szó szerint azonos passzusokat fedezett fel egyes ókori törvénykönyvekben (Hammurapi, Mózes, Urukagina tv.
könyv stb.) azon a ponton, ahol az egyes törvénykönyvek azt tárgyalják, hogy mi a teendő akkor, ha az eladó nem tájékoztatta a
vevőt arról, hogy az eladott ökör öklelős {szerintem ez kellékszavatosság, de Visegrády ezt speciel nem mondta ki} Watson
ugyanazt a jogi megoldást találta minden egyes ókori törvénykönyvben (halálbüntetés, v. pénzbüntetés), - szerinte ez a
jogtranszplantáció eredménye, mert a szó szerinti előfordulás csak így lehetséges.
2) A skótoknak az angolokkal a perszonálunión kívül az 1700-as évekig nem volt mélyebb jogi kapcsolata, a skótok Európában
tanultak, ahol a római jog volt a húzótárgy és nem a common law. Watson szerint ez is jogtranszplantáció az angolok és a
skótok között. A folyamat eredménye ma: Skóciában római jogi alapú precedensrendszer van
3) A justinianusi törvénygyűjtemény (Corpus Juris) nem az eredeti nyelven terjedt el Európában, hanem provanszál nyelvre
lefordítva (“lo Codi”), melyet egyéb európai nyelvekre eztán tovább fordítottak ez dupla, tripla, stb jogtranszplantáció (ahány
fordítás, annyi transzplantáció)
4) Az amerikai telepesek az Újvilágba való kitelepedés hajnalán nem hozhattak az angol törvényekkel ellentétes normákat, ezért a
Bibliát választották törvénykönyvüknek ez is transzplantáció
5) Az angolok a világbirodalom kiépítése során a behódoltakkal liberálisan bántak (“policy of non-intervention in law”);
Új-Zélandon és Ausztráliában meghagyták a maori és egyéb bennszülött törvényeket + kísérleti törvényeket alkalmaztak,
melyek ha beváltak, akkor még az anyaországba is átvitték őket (pl. házassági akadályokra vonatkozó szabályzások) ez is
jogtranszplantáció

Watson példái alapján azt lehet akkor mondani, hogy a jog nem más, mint történelem?? Hisz akkor minden jog visszavezethető
valami korábbira, minden valami régebbiben gyökerezik.

Visegrády véleménye: egyetért Watsonnal és a fenti megállapítással is, egy korrekcióval: Watson a jogi transzplantációt a fogadó
közeg* szempontjából nem vizsgálta, csak az átadó közegéből. Elmélete akkor lenne teljes, ha ezzel kiegészülne.

* “Fogadó közeg” szempont: pozitív példa lehet Ausztria egy ilyen irányú vizsgálata, ahol néhány éve bevezették a skandináv
eredetű ombudsmani intézményt, ezzel a névvel. Majd hamarosan rájöttek, hogy ez sok hasonlóságot mutat egy saját régi
megoldásukkal, a “népügyvéd” intézményével. Gyorsan átkeresztelték az ombudsmant “Volksamt”-ra, eredményeképpen az
osztrákokban hamarosan előjött a régi jogtudat is, az intézmény ezzel került Ausztriában funkcionálisan is a helyére.
 10
5. tétel: A jogrendszerek tipizálására vonatkozó főbb koncepciók

{A jogrendszerek és a belső tagozódás összefüggéseit lásd a 15. tételnél.

Ennek az 5. tételnek a jogrendszerek és a külső tagozódás (=jogcsaládok) a témája (ezt jelenti a cím)}

A jogrendszerek külső tagozódása nem más, mint hogy hogyan alakítunk ki a különféle jogrendszerekből kiindulva különféle
jogcsaládokat.
- A jogrendszer külső tagozódása tehát = a jogcsaládokkal.
A jogcsaládok kialakítására eddig számos tudományos kísérlet született, de az osztályzás ideális rendszere a mai napig nincs meg.
Ezért kell tudni felsorolni egy csomó jogcsalád-kialakítási kísérletet.

Jogcsaládok kialakítására tett klasszikus kísérletek:

Leibniz tett először kísérletet a világ jogi térképének (teatrum legale mundi) megrajzolására
Fulbecke 1. angolszász jogok
1602-ben 3-as felosztást ad 2. kánonjog
3. kontinentális jog
Sauser-Hall 1. árja/indoeurópai népek joga
(angol) 1913-ban a fajok-népcsoportok szerinti felosztást dolgozta 2. sémita népek joga
ki 3. mongoloid népek joga
4. barbár népek joga
Martinez Paz(dél-amerikai), 1934 1. szokásjogi-barbár (pl. angol, skandináv stb jogok)
2. barbár-romanista (pl. német, olasz, osztrák stb)
3. barbár-romanista-kánoni (pl. spanyol, portugál)
4. romanista-kánoni-demokratikus (latin-amerikai,
svájci)
Modern osztályozási kísérletek:
Schnitzer történeti jogi rendszerű csoportosítása: 1. primitív népek joga
2. antik kultúrnépek joga (görög, római)
3. európai-amerikai jogok (romanista, germán,
szláv & angol-amerikai jogok)
4. vallásos jogok
5. afroázsiai népek joga
Arminjon, Nolde & Wolff nemzeti jogi felosztásos rendszere: 1. francia jog
2. germán jog
3. skandináv jog
4. angol jog
5. orosz jog
6. iszlám jog
7. hindu jog
René David a 60-as években 4 jogcsaládot tömörített (a jogcsalád 1. római-germán jogcsalád
fogalom is tőle ered – az ő felosztása a legelfogadottabb): 2. angolszász jogcsalád
3. szocialista jogcsalád
4. vallási/tradicionális jogcsalád

René David ezekbe a kategóriákba több mint 200 jogrendet tudott beilleszteni. Teóriája 20 éven át tartotta magát, míg 2
hamburgi professzor (lásd alább) felvetették, hogy nem túl merev-e David rendszere? Ennek finomítására alkották meg a
jogkörök rendszerét:

- Zweigert & Kötz jogkörei:

 11
1. római-germán jogcsalád
1. romanista jogkör
2. német jogkör
3. északi jogkör

2. angolszász jogcsalád
4. angolszász jogkör, amerikai jogkör, ausztrál jogkör

3. szocialista jogcsalád
5. szocialista jogkör, szovjet jogkör, közép-kelet-európai jogkör
kubai, észak-koreai jogkörök

4. vallási/tradicionális jogcsalád
6. iszlám jogkör
7. hindu jogkör
8. távol-keleti jogkör

- Visegrády nézete: a David és a Zweigert rendszer kombinációját fogadja el helyes megközelítésként.

 12
6. tétel: A római-germán jogcsalád

A római-germán jogcsalád:(- vagy kontinentális jogcsalád)

- történetileg az első jogcsalád a római jog továbbvivői, tökéletesítői, "fejlődésének befejezői"
- a világon mindenütt előfordul
- területei: Európa GB kivételével, teljes D-Amerika, Afrikában a volt német, francia, olasz gyarmatokon, Indonézia,
Közel-Kelet, Japán

Jellegzetességei:
- írott jogforrásokra épül a jogcsalád, az írott jog preferenciát élvez a többi jogforrással szemben
- a szabályok elvontak, absztraktak de ez nem haladja meg az "optimális általánosság" szintjét (a túl általános szabályok
ellehetetlenítenék a jogalkalmazást)
- a jogalkotók és jogalkalmazók között "fal" van ďđ common law
- a jogértelmezés fokozott szerepet kap
- elvileg joghézagok nem léteznek (zárt jogcsalád)

3 jogköre van:
a) romanista
b) germán
c) északi (skandináv)

a) Romanista jogkör:
Területei:
- Franciaország, Benelux államok, Olaszország, Spanyolország, Portugália, a volt francia gyarmatok, Dél + Közép-Amerika,
USA-ból Louisiana, Kanadából Québec
A jogkör jellegzetességei:
- alapműve a Code Civil (1804) - hatására már a 19. szd-ban vagy fordítottak belőle v. részeket vettek át v. 1:1-ben
hatályosították: Belgium, Hollandia, Olaszország, Görögország, Portugália, Spanyolország, Louisiana, Québec,
Dominika, Bolívia, Chile, Ecuador, Kolumbia, Uruguay, Argentína, Egyiptom; a 20. szd-an pedig Egyiptom, Szíria,
Libanon, Venezuela
- tömör, közérthető átlagemberek számára is
- nem elvont, nem kazuisztikus átmenet a teljesen absztrakt szabályok és a teljesen konkrét szabályok között
- benne a törvényhozás túlsúlya érvényesül, a bírói jog visszaszorul

b) Germanista jogkör:
Területei:
- Németország, Ausztria, Svájc, KKEu országai (legfőképpen Magyarország, Csehország)
A jogkör jellegzetességei:
- alapműve a BGB (1900) kire hatott a 19. szd-ban: Görögország, Japán; a 20. szd-ban: Lengyelország, Brazília, Mexikó, Paru,
Kína, Thaiföld, Olaszország (1942-es Codice Civile)
- csak jogászok által érthető (professzorjog - mindenhez ügyvédet kell fogadni
- későbbi a római jogi hatás, mint a fenti jogkörben, ezért erősebb is
- szintén erősebb a bírói jog szerepe
- szintén jelentős kódexek az ABGB (1811) és a ZGB (1912)
- ABGB: átmenet a BGB kazuisztikája és a Code Civil jogalkalmazói joga között
- ZGB: különleges eset a kiterjedten használt generálklauzuláival
(1.§ (2) Alkalmazható törvényi rendelkezés híján a bíró a szokásjog szerint, szokás hiányában pedig azon szabály
szerint dönt, amelyet ő alkotna, ha törvényhozó lenne.)

c) Északi (skandináv) jogkör:

Területei:
- Finnország, Svédország, Norvégia, Izland, Dánia

Jellegzetességei:
- átmenet a kontinentális és az angolszász jog között szinte semmi római jogi hatás, nem kódex-központú, de nincsenek
precedensei és a bíró szerepe is gyenge)
- 20. szd. elején hatott rá a német, francia jog, a II. vh után pedig az USA joga is
- már a század elején megkezdték a jogharmonizációt: közös cikkeket fogadtak el, melyeket a saját nyelvükön hatályosítottak
("prototípus-elv")
- a jogi oktatást is harmonizálják
- speciális szerepet nyert a kisebbségi jog
- a felsőbírósági bíráknak és a jogtudósoknak nagy a tekintélye
13
 14
7. tétel: A common law jogcsalád

Területei:
- GB & Wales, Skócia (1700-ig római-germán volt, onnan lépett át az angolszászba), Írország, USA (Louisiana kivételével),
Kanada (Québec kivételével), a volt Brit Nemzetközösség összes országa, a volt angol gyarmatok

3 jellegzetes jogkör:
a) angol jog
a) amerikai
b) ausztrál
A fő modell az angol jog.
Jellegzetességei:
- az angol jog önálló fejlődése folytán ellenállnak a római jogi recepciónak
- az angol jog nem kodifikált, szabályainak jelentős része nincs törvénybe foglalva
(bár egyes helyeken, pl. USA sok törvény is van)
- az angol jog bíró alkotta jog (judge-made law)
- szabályai kevésbé elvontak és általánosak, mint a kontinentális jogrendszereké
- az angol jog nyílt rendszert képez (minden kérdés megoldását lehetővé teszi, de nem tartalmaz minden körülmények között
alkalmazandó anyagi jogszabályokat)
- az angol jog történeti jellegű, fejlődése nem tört meg, egységes volt.

a) Angol jog:
Az angol jog forrásai:
- common law
- equity law
- statute law
Az első kettő a tényleges esetjog, a harmadik a törvényi (pozitív) jog.

Az angol jog történeti jellegét a common law/equity law fejlődésén át kell bemutatni.
A bírói jogalkotás motorját Angliában a 12. szd-tól kezdve a királyi bíróságok jelentik.
A feudális Angliában 3 bíróság dolgozott common law alapján:
Court of Exchequer (Pénzügyi Bíróság) +
Court of Common Pleas (Közönséges Perek Bírósága) +
Court of King's Bench (Királyi Tábla Bírósága).
Ezek meglehetősen rugalmasan kezelték a jogot, mert hogy az 1285-ös westminsteri statútumig, amelyben a performulák
(writ-ek) körét fixálták, az "ahány per - annyi performula" alapján működtek. 1285 után a common law a writ-ek körében
lezárásával megmerevedett, ezzel sok igazságtalanság, méltánytalanság forrásává lehetett.

De már a feudális korban megvolt a király lehetősége az igazságtalanság/méltánytalanság orvoslására saját színe előtt. A túl sok
ügy miatt a király aztán az ügydöntést áthárította kancellárjára, aki mint magas méltóság és tanult ember, eljárt ilyen
kvázi-méltányossági ügyekben és a királyi lelkiismeret őrzőjeként lépett fel (keeper of the royal conscience).
Ez lett az equity bírósága. A kérvényezők idővel már nem is királyhoz fordultak személyesen, hanem a kancellárhoz, a 15.
szd-tól már Court of Chancery (Kancellári Bíróság) a neve a common law-n kívüli ilyen extraordinárius bíróságnak. A
kancellár külön writ-tel pénzbírság terhe mellett (sub poena centum libratum) maga elé idézte a panaszlót, az eljárást írásban,
inkvizitórius jelleggel lefolytatta, majd lelkiismeretére hagyatkozva döntött, határozata kötelező volt, ellene szegülni letartóztatás
terhe mellett nem lehetett.
A common law és az equity kettőssége jogbizonytalanságot idézett elő, melyet a 16-17. szd-tól kezdve rendeztek nagy nevű, már
világi kancellárok (Nottingham, Hardwicke, Eldon). Eldon az equity elveit kiegészítette és az egész equity-t szisztematizálta. Az
equity ezzel megmerevedett, a 19. szd-ra pedig már elviselhetetlen mértéket öltött a common law-val való rivalizálása.
Ezt két nagy aktus rendezte: az 1873-75. évi Judicature Acts a 3 királyi bíróságot a kancelláriai bírósággal fuzionálta, míg az 1925.
évi Supreme Court of Judicature Act elrendelte a common law és az equity egységes alkalmazását a bíróságok részéről.
A fúzió és az egységes alkalmazás ellenére azonban a common law és az equity továbbra is különböző elveken nyugvó, különálló
joganyagok maradtak az angol jogrendben.

A common law tartalma: büntetőjog, szerződésjog (law of contracts),

polgári jogi felelősség (law of torts)
Az equity tartalma: rt. szabályok (company law), csődjog (bankruptcy law), földjog (real property), végrendeletek és örökségek
felosztásának értelmezési kérdései
Az equity ma a common law-t kiegészítő ágazatként funkcionál.

Funkciói:
történeti/társadalmi funkció (kialakulásakor iniuria kiküszöbölésére szolgált, majd a polgári átalakulás része lett a szerves
fejlődés során)
 15

jogfejlesztő funkció ("equity follows the law", vagyis a common law hiányosságainak kiküszöbölése, működésének hatékonyabbá
tétele + a common law-val ellentétben kifejlesztett jogelvek és gyakorlat átvitele -- pl. a férjezett nő vagyona házasságban a
common law szerint a férjé lett, az equity a 20. szd-ra elérte, hogy legyen önálló női vagyon is)
A precedensek jelentősége az angol jogban: alkalmazni kell őket + rajtuk keresztül alakítani ki a jogszabályokat
(precedenskövetési kötelezettség van = stare decisis). {A precedensekről bővebben lásd a 12. tételt.}

b) Amerikai jogkör:
az amerikai jogrendszer nem egységes:
- Kétféle érvényes jog létezik: szövetségi jog + tagállami jog (minden tagállamon belül egy teljes jogrendszert találunk = 51 féle
jogrendszer 1 Unión belül)

- Az Egyesült Államoknak és tagállamainak írott alkotmánya van, melyeknek igen nagy a tekintélyük

- A Legfelsőbb Bíróság kiemelt szerepet kap (Supreme Court of the US)

- A precedens szabály lazább jelleget ölt: egyes államok is átvesznek más államoktól precedenseket

- A törvényhozó által alkotott szabályok csak akkor válnak az amerikai jog részévé, ha a bíróságok már értelmezték vagy
alkalmazták azokat, s így lehet döntésükre hivatkozni (törvényi precedens)
- A jogi műveltség széleskörű: az alkotmányt pl. mindenki kívülről tudja, jelentősége/tekintélye kiemelt a közgondolkodás része
- Egységes a jogászság (csak solicitor-ok vannak) a jogászok megacégekbe tömörülnek
- Főszabály, hogy a hatáskör a tagállamoknál van, csak kivételes esetben az Uniónál
- Vannak továbbá kizárólag a tagállamok által szabályzott kérdések (pl. értékpapírjog, adásvétel)

c) Ausztrál jogkör:

- Nagymértékben az angol jogból táplálkozik, de mintegy 150 ország nációi élnek a területén ez nehézkessé teszi a föderatív
szabályok alkotását

- Az ausztrálok közben az USA, Új-Zéland és Európa felé is kacsingatnak, figyelik más jogrendek megoldásait az erre való
hivatkozás teljesen elfogadott, gyakori (az angol precedensek az aussie-kat nem kötik, mégis figyelik és hivatkoznak rá)

- USA-hoz hasonlít a tagállami-szövetségi berendezkedéssel

- Ausztráliának van írott alkotmánya, a Legfelsőbb Bíróság egyben alkotmánybíróság is

- Ügyvédség: az államok egy részében barrister/solicitor (Victoria, Queensland & New South Wales), a másik részében csak
solicitor
 16
8. tétel: A szocialista jogcsalád

A jogcsalád/jogkör koncepcióban, így René Davidnál természetszerűen jelentkezik ez a jogcsalád (a 60-as években vagyunk,
mikor David elméletét kidolgozza!). A szocialista rezsimek bukásával sokan nem is tudnak mit kezdeni ezzel a jogcsaláddal,
bizonytalan, illeszthető-e valahová, ha igen, akkor hová, stb.

A jogcsalád sajátosságai:
- a politikai döntések nagy hatást gyakoroltak: a kommunista párt döntései jogforrások voltak
- a magánjogi életviszonyok, melyeket itt szabályoztak, közjogiasultak
- jellemző a "fordított piramis" jelensége: programszerű törvényeket csináltak, melyek a gyakorlatban alig voltak
használhatók, ezért tartalmuk beszűkült és ami megmaradt, az a tényleges jogalkalmazásban nyert értelmet

- a jogi túlszabályozottság a jellemző (=a kvázi jogforrások elburjánzása)

- a "szocialista törvényesség" elve a Gulag még belefért

Jogkörök:
a) szovjet jogkör
b) volt KKEu-i szocialista országok
c) Eu-n kívüli szocialista államok

a) A szocialista jogkör:
Területei:
- a volt Szovjetunió területe
Jellegzetességei:
- itt volt a leggyengébb kapcsolat a nyugati jogrendszerekkel

b) A volt KKEu-i szocialista országok jogköre:

Terület:
- értelemszerű
Jellemzők:
- SZU-val ellentétben az itteni államoknak azért még sikerült valamit megtartani a régi jogrendből

c) Az Eu-n kívüli szocialista államok jogköre:

Területei:
- Kuba, Észak-Korea
Jellemzők:
- 3 rétegű a jog: ősi jog + a gyarmatosítók joga + szocialista hatás
 17
9. tétel: A vallási jogrendszerek

A vallási és tradicionális jogcsaládokat néha együtt, néha külön-külön emlegeti a tudomány. Visegrády szerint itt 2 önálló
jogcsaládról van szó. Hogy mégis miért sorolhatók azonos csoportba? Mert mindkettőnél nem a jog játssza a fő szerepet, hanem a
nem jogi normák (=társadalmi normák). De csupán ez az egyetlen közös vonás, mely összeköti őket, egyébként szétválasztandók!

Vallási Tradicionális
·vallási szabály = ·évszázados rituális
jogszabály szabályokra alapoznak
·2 jogkör a ·2 jogkör:
legfontosabb: a) távol-keleti
a) muzulmán b) fekete-afrikai
b) hindu

A vallási jogcsalád 2 kiemelt jogköre:

a) A muzulmán jogkör :
- a muzulmán jog tkp. az iszlám vallás egyik oldala ("az iszlám a törvény vallása"),
egyrészt teológiából áll (amely rögzíti a dogmákat és meghatározza mit kell hinni)
másrészt sariából áll (amely előírja, hogy mit kell és mit nem szabad tenni a hívőknek)
- napi 5x kötelező ima
- kötelező zarándoklat
- könyörületesség
- 1 havi böjt (ramadan)

A muzulmán jog 4 forrása:

- Korán (a "Zöld Könyv") 7. szd-i jogforrás, mely Allah parancsait tartalmazza Gábrielen és Mohameden át közvetítve;
nagymértékben alapoz a Bibliára; passzusai a szúrák (=versek)
- Szunna (=a prófétára vonatkozó hagyomány)
- Idzsmá (szokásjog)
- Kijász ez a "legmodernebb jogforrás": híres vallási vezetők, jogtudósok kinyilatkoztatásai, analógiával érvelés

Modernizáció:
- A muzulmán jog területén 3 jelenség érdemel kiemelést:
a) a 19-20. szd-ban a közigazgatási szabályozás (kánum) példátlan fejlődése
b) egyes nyugati jogok recepciója egyes muzulmán országokban
c) a muzulmán jogot alkalmazó egyes bíróságok megszüntetése egyes államokban + kodifikáció (Irán, Szíria, Tunézia,
Marokkó, Irak, Algéria, Jordánia, Libanon, Pakisztán)

- 2 ország volt képes előre lépni lényegesen:

Tunézia (eltörölte a többnejűséget -- ez volt a legmerészebb lépése)
Törökország (Musztafa Kemál Atatürk 8 európai törvénykönyvet - pl. svájci Ptk, olasz Btk, német Be, stb) tárt fel és
vezetett be Törökországban a 20. szd. elején eredmény: Törökország európai részében sikeresebb a recepció, mint
belső-ázsiai részeiben)

Muzulmán büntetőjog:
- tálió-elv (szemet-szemért, fogat-fogért)

- legnépszerűbb: a halálbüntetés a Korán homályosan fogalmaz, szinte mindenre lehet alkalmazni

- vérdíjjal megváltható (=főváltság): legkevesebb 100 teve árával

- a végrehajtás módja: mérges kard, korbácsolás

- tolvajlás kéz- ill. láblevágás, néhol orr-levágás

- egyes helyeken már egész fiatal kortól, pl. Szudánban 7 éves kortól halálra lehet ítélni
Igazságszolgáltatás:
- Központi elem: kádi (=bíró) jogi végzettség nem kell, iskola sem feltétlen ő az ügy I. fokú bírája
- Ügyvéd, II. fok, fellebbezés, enyhítő körülmények nem ismertek

Büntetések:
- Szabadságvesztés/mecsetben történő szabadságvesztés (1 év) létezik
 18
- Száműzetés (=tevére ültetés, teve megkorbácsolása, kifuttatása a Szaharába...)
- Egyéb büntetések: megrovás, figyelmeztetés, kárhozat, testcsonkítás, megrúgás(!)

b) A hindu jogkör:

Területei:
- India, Délkelet-Ázsia egyes országai

3 fő vallás Indiában:
- buddhizmus (ahogy Visegrády jellemezte: "ateista vallás, mert embert imád" és amelyik "nem szereti a kasztrendszert")
- hinduizmus (szentesíti a kasztrendszert, istenekkel operál, lélekvándorlást hirdet)
- brahmanizmus (szentesíti a kasztrendszert, istenekkel operál, lélekvándorlást hirdet)

A hindu jog forrásai:

a) szasztrák
b) szokások
c) méltányosság

a)
- 4 nagy kaszt létezik (papoktól a páriákig), bennük több ezer al-kaszt, köztük az érintkezés tiltott
- Mozgás csak fentről lefele tartó irányba lehet, fordítva nem
- Kaszt = vallási, erkölcsi, jogi szabályrendszert határoz meg
- Mindenki egy kasztba születik bele, ez determinálja jogait & kötelezettségeit (szasztrák = magatartásszabályok)
- A szasztrák egyike a dharma kozmikus rendben hisz, eszerint a dharma azon örök törvényeket tartalmazza, melyek
fenntartják a világot ennek megfelelően a kötelesség áll a középpontban, nem a jog
- A dharma kifejtése kézikönyvekben, ún. dharmaszasztrákban található, ezek kommentárjai a nibandhák

- {b)-c)-t nem fejti ki professzorunk.}

Nem jogforrás a hinduknál:

d) a törvényhozás
e) a bírói precedens

Az angol hódításkor sokan várták, hogy az angol jog maga alá gyűri a hindu jogkört. Ehelyett az ősi szabályok (leginkább a
magánjog) tekintetében meghagyták a gyarmatosítók a hindu normákat, ahol viszont a hindu jognak nem volt lövése, ott az angol
jogot alkalmazták (=policy of non-intervention to the law).
Ehhez képest kodifikáltak, már a 19. szd-ban lett Ptk, Btk, eljárásjogi kódexek és végbement az angol jog recepciója is (a
precedensszabály is érvényes!).
India 1947-es függetlenségével az indiai alkotmány Indiát a common law jogcsalád tagjának deklarálja.
Az eljárások ugyanakkor korántsem olyan hatékonyak, a perökonómia nem játszik: I. fokon az eljárási idő 7-8 év, II. fokon 10-15
év!
 19
10. tétel: A tradicionális jogrendszerek

Bevezető: lásd 9. tétel bevezetőjét!

A tradicionális jogcsalád 2 kiemelt jogköre: távol-keleti és fekete afrikai

a) A távol-keleti jogkör: 2 példa van: Kína, Japán

Kína:
- akkor fordulnak a joghoz, amikor nagyon muszáj (civiljogi tekintetben) alapvetően nem egy jogkereső társulat
- a büntetőjog 90%-ban halálbüntetésről szól, ettől többet nem nagyon lehet róla elmondani
- a kínaiak szerint a miao nevű nép találta fel a jogot (?)
- a konfliktusok feloldásának módozatai:
1. először az emberiesség érzését hívják segítségül a konfliktus feloldásához (=csing)
2. majd egyes rítusokra támaszkodnak (megnézik, mit/hogy csináltak az ősök...) (= li)
3. aztán a racionalitás/ésszerűség szerinti cselekvést gondolják helyesnek (= lii)
4. a joghoz fordulás a legvégső eset "jog" kínaiul = "fa"
- a megoldásnak minden esetben meg kell felelnie a méltányosságnak és az emberiességnek
Miért a joghoz fordulás a konfliktusok feloldásának legvégső módja?
- a kínaiak babonások
- utálják a hivatalokat
- félnek, hogy a külső konfliktusok átszármaznak a családjuk tagjaira

Japán:
- szintén utálják a hatóságokat, bíróságokat őt, azt találják, elítélendőnek, aki bírósághoz fordul
- "zsebtörvénykönyvük" azért van (= giri) történelmileg kialakult szabályok ezek; az alapvető jogokat & kötelezettségeket
ölelik fel
- a giri helyettesíti a jogot, néhol az erkölcsi rendet is, önként követik, meg nem tartása társadalmi rosszallást váltana ki és az
szégyenletes és romboló lenne egy japán számára
- ennek megfelelően a bíróságoknak Japánban az utolsó percig van lehetőségük a békéltetésre (a bíróság előtti szakaszban =
jidan + a tárgyalás alatt is = chotei)
- a jogtól való idegenkedést az is mutatja, hogy a jog résztvevői nem öltöznek másként, mint a többi ember (pl. nincs talár
meg ilyenek) csak az ítélethirdetésre teszik ezt meg

"Japánnak 1853-ig semmi kapcsolata nem volt a világgal", annál több kapcsolatuk volt Kínával. A nagy kodifikációk idején a
BGB és a Code Civil azért náluk is mintául szolgált. A II. vh. után az USA jogrendszere volt rájuk nagy hatással, de megmaradtak
az alapvetően tradicionális rend mellett.

b) A fekete-afrikai jogkör:

Jellemzők:
- nem gondolkodnak kozmikus rendben, mint a távol-keletiek, hanem inkább a földöntúli szankcióktól félnek (a föld
szellemeitől)
- a közösség erkölcsei és szokásai (= fomba) az irányadók
- a békesség fenntartására inkább törekszenek, mint a mindenáron való szankcionálásra
- "a nagy hőség miatt nyugodtak és érdektelenek" (mondja professzorunk)
- a gyarmatosítók joga nagy hatást gyakorolt rájuk (+ kereszténység, iszlám), de a függetlenség elnyerése után saját jogalkotásba
kezdtek
- így 3 rétegű a jogrendszer: ősi szokásjog + volt gyarmatosítók joga + saját jog
- ebből legfontosabb az ősi jog, mert hogy
magas az analfabétizmus aránya (plusz: nem elfelejtendő, hogy iszonyat sok nyelv leledzik arrafelé, néhol közvetítő nyelvre is -
pl. szuahéli - szükség van)
a nagy távolságok miatt nehéz az utazás
a régi szokásokhoz való kötődés emocionálisan is nagyon erős
- vagyis: a lakosság nagy része még ma sem vesz tudomást írott jogról, továbbra is a hagyományok szerint él
 20
11. tétel: A szokásjog

A jogképződés módjai:
3 féle van {ezért ezt a bevezetőt el lehet mondani a 12. és 14. tételnél is, mivel azokhoz is szorosan illeszkedik}
a) szokásjog
b) jogalkalmazói/bírói jogképzés
c) jogalkotói hatáskörrel felruházott apparátus jogképzése (törvényi jog)
a) Szokásjog = a jogképzés legősibb módja ą a jogszokással
Jogszokás = a jogalkalmazói gyakorlat válik szokássá ill. a társadalom tagjainak vannak jogi jelleget öltő szokásai

b) Bírói jog jellemzői:

- a jogalkalmazó a társ-i viszonyoktól egy konkrét eseten át jut el a jogi normához; a normát a konkrét eset eldöntésének
folyamatában ill. annak eredményeként alkotja (=társ-i viszonyok utólagos, “ex post facto” szabályozása ez)
- előnye: rendkívüli rugalmasság, a jogképzési folyamat kevéssé rögzített, szilárd volta

c) Jogalkotói hatáskörrel felruházott apparátus (törvényhozók, rendeletalkotók) jogképzése:

- tevékenységük eleve jogi normák létrehozására irányul (↔ jogalkalmazók, akiknél ez “melléktermékként” jelentkezik a
munkájuk során)

- a társ-i viszonyok jövőbeni, előre történő szabályozására törekednek (↔ jogalkalmazók, ahol ez post facto)

- általános és absztrakt szabályokat alkotnak (↔ jogalkalmazó, ahol konkrét egyedi esetet vizsgál) úgy, hogy az emberi
magatartásokat általánosságukban, tipikusságukban igyekeznek megragadni és ezek legáltalánosabb, legjellegzetesebb
vonásait koncentrálva kifejezni egy jogi norma tartalmában.
A prof, szerint a “tipikus”: “az egyedit és az általánost összekapcsoló kategória a különös, melynek jogi-logikai formája
a tipikus”.

Szokásjog jelentősége: a fejlődés első fázisa a jogban, vele jelent meg a jog mint jog
Szokásjog formájában jelent meg a jog, ez volt az első objektivációja

Híres szokásjogi gyűjtemények: - Hammurapi törvénykönyve

- Mózes kőtáblái
- Manu törvénykönyve
- Tripartitum (mely révén Visegrády prof szerint mi is tkp a common law jogcsaládjába tartoztunk egészen a Habsburg
centralizációig, mely átvitt minket a germán jogrendbe)

A szokásjog keletkezése: 3 állomást járt be, ezek:

1. szükséges egy magatartásminta, melyet egy szűkebb v. tágabb közösség követ (= szokás)
2. a szokás tartalmának egzaktnak kell lennie - ugyanúgy értelmezzék mindenütt
3. legyen szankcionálás valamely állami szerv által (tipikusan bírói feladat, mely ezúton emeli a szokást szokásjoggá)

A szokásjoghoz kapcsolódó 3 elmélet:

1. Savigny a "népszellem"-ben megtestesülő szokásjogot preferálta → tehát nála a legfőbb jogforrás a szokásjog (remember
Kecskés & Maczonkai: extrém módon kodifikáció-ellenes volt a fickó)

2. engedélyezési elmélet (sokan vallják) →tkp Savigny ellentéte → szerintük a szokásjog akkor létezhet egy jogrendszerben, ha
azt a törvényhozó eltűri vagy engedélyezi (Visegrády nézete: ez a modern jogrendszerekben akár igaz is lehet, no de az
ókorban?!)

3. angolok álláspontja: a szokásjog = bírói jog

A szokásjog a gyakorlatban:
● ha valaki a húsvéti locsolkodás következtében tüdőgyulladást kap (falun, vödörből kapta a hideg vizet a nyakába), akkor az a
jog nyelvén megfogalmazva 8 napon túl gyógyuló súlyos testi sértés → azonban nem peresíthető, mivel régi szokásjogról van
itten szó

● szintén szokásjogi dilemma, hogy a menyasszonytáncból beszedett pénz kié? a bíróságok előtt ezt már peresítették gyakran, az
ítéletek szerint a férj, a feleség, ill. a közös vagyon javára is szóltak már → Legfelsőbb Bíróság döntötte el végül: a
menyasszonypénz közös vagyon, kivéve, ha a helyi szokások ettől eltérően rendelkeznek

A szokásjog kiemelten erőteljes szerepet kapott a 30-as években: kidolgozták a szokásjog "magyar népi joggá" transzformálásának
gondolatát → el is kezdték a gyűjtést → kiderült, hogy túl differenciált, ezért koherens egésszé képtelenség összerakni. Példák
ennek igazolására alább:
 21
● a bűn megítélése nagyon sokféle + az is változó, mi a bűn egyáltalán:
- az asszony kocsmázása bűn, a férfié virtus J
- káromkodni temetőben, szőlőben bűn (egyes régiókban)
- a lopás bűn, de gazdag embertől lopni nem bűn
- terhes asszony a szőlőben tele ehette magát más szőlejéből, de onnan el nem vihette a másét, az már bűn
● a büntetések is roppant variáltak a nép körében:
- kapcsolatok megszakítása (pl. nem nyújt kezet a megbüntetettnek)
- megszólás, kiéneklés
- kilövés (=dombtetően szidalmak sorolása a vétkezők ellen)
- csúfolkodás (=tartósan vétkezőknél hajnali 3-kor vaslábas kongatása pl. az ablak alatt)
- szitkok, átkok, eskük a vétkező fejére
- eltemetés (szimbolikus cselekmény, kukoricacsuhéból → az ellen, aki nem művelte rendesen a földjét)
- kopaszra nyírás (tolvajoknál)
- vétkező menyecskét a templomban meghatározott helyre állították
- tuskóhúzás (=pártában maradt menyecske büntetése)
- megkövetés (a falu főterén, hatósági személy megsértése esetén)
- megfélemlítés (akasztófa ácsolása a vétkező háza elé v. krétarajz a kapujára az akasztófáról)
- máglyán való megégetés → még a 19. szd-ban is ez számított igazi "népítéletnek"
 22
12. tétel: A bírói jog

Bevezetés: lásd 11. tétel elején

Bírói jog alapvető sajátosságai:

● a bíró alapvető feladata a jogalkalmazás, itt jogot alkot
● 2 modellje van: a) angolszász
b) kontinentális

a) Angolszász modell:

Már a 12. szd-tól kezdődően (1189-től, I. Oroszlánszívű Richard trónralépte óta) van "judgement law" (ez tkp precedensjog már a
kezdetektől fogva, de a "precedensjog" nevet csak a 19. szd-tól használják). Boldog-boldogtalan alkothatott precedenst. Az idők
során a precedensalkotás centralizálódott, alapvetően 3 felsőbíróságra szűkült le:

1. House of Lords (parlamenti felsőház) Legfelsőbb Bírósága

- 11 fős "law lords" tanács alkot precedenst
- évi 100 ügyben ítélkeznek → ennek kb 3/4-e lesz precedens
- 1966-tól kezdve még a saját korábbi döntéseikhez sincsenek kötve (akkora a tekintélyük...)

2. Court of Appeal (ez a tkp II. fokú fórum, vagyis a szó szerinti fellebbviteli bíróság)
- döntéseinek kb 25%-a lesz precedens

3. High Court of Justice

- kb 10%-ban alkot precedenst
A 70-as években felállították a Crown Court-ot a fenti 3 tehermentesítésére, de nem vívott ki magának akkora presztízst, mint a
többi. Ezért gyártott ugyan precedenseket, de azokat nem tették közzé ("not reported" ahogy az angol mondja, vagyis ezek így - a
meg nem ismerhetőség miatt - nem precedensek valójában).

A precedens szerkezete:
● a precedenst a perbeli felek neve jellemzi: "x versus y"
● utána a precedens szövege semmiféle tagoltságot nem mutat (ellentétben a nálunk jól megszokott határozati formákkal)
● 2 állandó szerkezeti eleme van mégis:
a) ratio decidendi (=a döntés indokolása) → ez kötelező(!) elem

b) obiter dicta (= szokásos megjegyzések = tkp a bírák eszmefuttatása az üggyel kapcsolatban)

Egy precedens tehát az "x kontra y" ügyben nem egyéb, mint az eset leírása különösebb tagoltság nélkül, melyből aztán a
jogértelmezők kiszűrik az adott precedens ratio decidendi-jét sajátos technikai eszközeikkel (angolul "distinguishing out").
GB-ben a jogtudósok bevonása a precedensek írásába elképzelhetetlen, USA-ban ellenben egyenes asszisztálnak a neves
jogászok a precedensek megírásához (ez presztízst jelent)

USA precedensjogának sajátosságai:

● Minden államban a precedensjogot alkalmazzák, kivéve Louisianát, ahol a Code Civil hatályos
● Minden állam joga önálló, a szövetségi jog kisegítő jellegű pl:
- tagállamok 2/3-ában van halálbüntetés, 1/3-ában nincs
- euthanáziát egyes államokban akár telefonon is lehet kérni, másutt keményen szankcionálják
- még a sebességhatárok is eltérőek
- mindenhol 2 kamarás tagállami parlament van, kivéve Nebraskát
- autóbusz-eltérítés pl. "federal crime", nem tagállami szinten szabályzott bűncselekmény (ez mutatja a szövetségi szint
kisegítő jellegét Visegrády szerint...)

- A jog/törvény addig nem törvény, ameddig azt a bíróság nem alkalmazza, ezért USA-ban 2 féle precedens van:
a) bírói precedens
b) törvényi precedens (GB-ben ez nincsen!)
● A precedens-követés úgy is megvan, ha egy másik állam bíróságának precedensét ismerik el.
● Csak solicitorok vannak (GB-ben barristerek is) → egyes államok nem ismerik el a másik államban szerzett jogi diplomát v.
pedig kemény különbözeti vizsgát tetetnek le a jelölttel
● A jogászpalánták képzése gyakorlatias, a tárgyalótermekben zajlik + hf-nek feladott példák alapján az egyetemeken (ez a "legal
clinics" v. jogi klinika specifikusan angolszász jogi fogalma)
● USA/GB minden sulijában kötelező a jogi oktatás + a média is popularizálja a helyi "Nem jogerős" műsorokon keresztül a
precedensek megismerését
 23

Precedensek átvehetősége más jogi kultúrákba:

Precedensek átvétele más államok által lehetséges, amennyiben az adott állam kellőképpen rugalmas ill. a precedens alkalmazható
lehet.

b) Kontinentális modell:
- a európai kontinens jogrendszerei vagyis: a GB-n kívüli Európa precedens-alkotásáról …
- itt i vannak, voltak precedensek
Mikor lehet ilyet egyáltalán elképzelni? → amikor egy kérdésben a törvények hallgatnak v. ha törvényt sért a meghozott döntés
Ki alkothat precedenst? → csak a Legfelsőbb Bíróságok
Sajátos jellemző a GB-n kívüli Európa precedens-alkotásában: a precedens itt írott jogforráshoz tapad (GB-ben nincs törvényi
előzmény!) → pl. Katerina Valente eset: Katerina Valentét a Bunte fotósa műfogsor nélkül lekapta és a Bunte címlapján le is
közölték a fotót; Valente perelt nem vagyoni kártérítés reményében és nyert; az indokolásnál a BGB "Treu un Glauben" -
tisztesség és jóhiszeműség c. generálklauzulájára is volt hivatkozás

A precedensjog hatása a GB-n kívüli Európa jogában:

● a precedenseknek köszönhető, hogy a bíróságon manapság már mindenféle eszközt (fax, videó stb) el lehet fogadtatni
● hasonló a helyzet a súlyosító és enyhítő körülményekkel is, ezeket is meg lehet hivatkozni precedensek alapján
● az EU-ban is hangsúlyosak a precedensek (pedig ugye a 15-ből csak 2 bíró angolszász jogi hátterű...)
 24
13. tétel: A jogforrás fogalma, fajai és hierarchiája

A jogforrás = az a meghatározott jogi forma, amelyből a jogalanyok jogai és kötelezettségei megismerhetők. (= fons cognoscendi
=)
ISMERETFORRÁS: arról informálja a jogalanyt, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak.
A jogforrás és a jogszabály nem szinoním fogalom: a jogforrás szélesebb fogalom.
(A jogforrás az több jogszabályból tevődik össze; a Ptk egy jogforrás, az egyes §-ai jogszabályok)

A jogforrás fogalma a jogi normák keletkezésének két lényeges vonatkozására utal:

- kitől, mely szervtől ered(het) (jogalkotó hatáskör) és
- milyen a megjelenési formája.

Csoportosításai: DUALISTA JOGFORRÁS FELFOGÁS

Anyagi jogforrás Alaki jogforrás

= a jogi normát létrehozó állami szerv = az a forma, amelyben a jogi norma megjelenik.

Belső jogforrás Külső jogforrás

= a jogszabályt létrehozó állami szerv, amelytől a jogszabályok = az a forma, amelyben kifejezésre jut az adott állami szerv
erednek normatív akaratnyilvánítása

Elsődleges jogforrás Másodlagos jogforrás

= a jogalkotó hatalom, az állam, mely a jognak ősforrása= államszervek, akiknek felhatalmazása v. kötelező ereje az
elsődleges jogforrásból táplálkozik
Formális jogforrás Nem formális jogforrás
= a kötelező jogi dokumentumokban megjelenő, artikulált = nélkülözi ezt a formát, de jogilag mégis szignifikáns
szöveges forma jellemzi (pl. precedensek) anyagok, amennyiben bírósági döntések alapulhatnak rajtuk
(pl. méltányosság)

Írott jogforrás Nem írott jogforrás

= az állam jogalkotó szervei által létrehozott, általános, kötelező = az állam jogalkalmazó szervei döntéseiben keletkezett jog
magatartásszabály formájában kifejezett jogforrások (pl. törvény, (pl. szokásjog, bírói jog)
rendelet)

A jogforrások hierarchiája:
- az állami szervek által létrehozott jogforrások alá-fölérendeltségi viszonyát jelenti

Lényege:
- alacsonyabb szintű jogforrás rendelkezései magasabb szintű jogforrások rendelkezéseibe nem ütközhet
- amennyiben különböző szintű jogforrások egymásnak ellentmondanak, úgy a felsőbb jogforrással ellentétes alacsonyabb rangú
jogforrás rendelkezései érvénytelenek.

A jogforrások (szokásjog, bírói jog és törvényi jog) fejlődésének általános jellemzője:

a) íves fejlődés a szokásjogból kiindulva a
bírói jogon (az esetjogon) át a
törvényi jog (törvények rendeletek) általános érvényű jogszabályokig
b) ezek párhuzamos jelenléte a mai jogrendszerekben

Szokásjog: - formájában jelent meg a jog, ez volt az első objektivációja

- a hatályos szokásjogot foglalták össze és rendszerezték törvénykönyvekben Hamurapi Tripartitum
A szokásjog keletkezése: 3 állomás
1.) szükséges: hogy legyen egy olyan magatartásminta, amelyet egy szűkebb (vagy tágabb) közösség követ
2.) ennek a szokás tartalmának (magatartásmintának) exaktnak kell lennie
3.) ezt a szokást valamilyen állami szerv szankcionálja - ezt általában a bíróságok szokták elvégezni, a bírósági szokás emeli a
szokást szokásjoggá.
A szokásjog szerepéről:
- Savigny: - ő alapította a történeti jogi iskolát; a francia mintájú törvényszerkesztéssel (Code Civil) szembefordulva a
“népszellemben” megtestesülő szokásokat kell írásba foglalni.
(Savigny - Thibault vita)
- a német szokásjog Savignynál a legmagasabb szintű a szokásjog

2.) engedélyezési elmélet: - a szokásjog csak akkor létezhet egy jogrendszerben, ha a törvényhozó eltűri vagy engedélyezi:
 25
egyetlen probléma: hogy a kialakulása idején ki volt az aki engedélyezte

3.) szokásjog = bírói jog (angol elmélet): - a szokásjog azonos a bírói joggal, Angliában majdnem, hogy ez a helyzet majdnem
egybeesik a kettő.

A jogalkalmazói jog (esetjog):

- már a római jog produkálta (emlékeztetőül: a lex Aebutia a Kr.e. II. szd-ban bevezette a formuláris eljárást, mely révén az ügy
urává a formulát adó v. éppen nem adó praetort tette, aki római jogi tanulmányainak közismerten így maga is fő jogfejlesztővé
vált)
- középkorban ellenben a szokásjog uralkodik, a szokásjogot gyűjtik is (remember Szász Tükör, Sváb Tükör stb) – ez alól
kivétel az angol jog esetjogias alakulása: a jogfejlődés a precedensjogon át történik
- de! még az angol közegben is mindig volt statutory law, vagyis törvényhozási aktusok, az esetjog tehát nem kizárólagosság itt
sem

Törvényi jog:
- a szokásjog trónfosztását a polgári korszak végezte el, mert az árucsere viszonyok ellenőrzésére ez jobban megfelelt, mint a
korábbi megoldások – valamennyi polgár számára azonos, általános érvényű jogi szabályozást kezdtek el kitalálni
- ez lett a nagy kodifikációk korszaka (lásd Code Civil és tsai)

Modern kor jellemzői:

- a kontinentális rendszerekben a jogképzés jogalkotásra és jogalkalmazásra redukálódik
- a törvényi és a bírói jog rivalizál egymással (lásd svájci Ptk, ahol tv-i rendelkezés híján a bíró a szokásjog szerint v. annak
alapján dönt, amelyet ő alkotna, ha törvényalkotó lenne)
- a kontinentális és angolszász rendszerek éles különbsége kezd elmosódni: a kontinentálisban egyre fontosabb lesz a
joggyakorlat, az angolszászban a kodifikáció szerepe
 26
14. tétel: A törvényi jog: a jogalkotás eredménye
Bevezetés: lásd 11. tétel elején

A törvényi jog általános jellemzői:

● a törvény- és rendeletalkotás mindig tudatos tevékenység
● ez a legkönnyebben megismerhető jogforrás (merthogy ugyebár közzé kell tenni)

Törvényalkotás
· a parlament munkája révén jönnek létre
· nem szokásjogiak, hanem új jogot tartalmaznak
· rendkívül széleskörűen megalapozott tevékenység
· a törvények mindig a társadalom egészét célozzák
meg (totalitáriusak)
· a törvényhozások időigényes jogalkotást valósítanak
meg
· nagyfokú nyilvánosság előtt zajlik a folyamat (TV,
sajtó, stb), ezért (is) a legnagyobb fokú legitimációja
a törvényeknek van
Rendeletalkotás
· minden jogforrás, ami nem törvény, az rendelet
3 fajtája van:
a) kormányzati rendelet
b) ágazati/miniszteri rendelet
c) önkormányzati rendelet
funkciójuk kettős:
a) végrehajtási
b) saját első kézből rendező rendeletek
· nem az egész társadalmat célozzák, hanem egyes szelvényeit, ezért sok
lokális elemet is tartalmaznak
· rugalmas, kevésbé időigényes
· a nyilvánosság (egyes kritikusok szerint) hiányzik, de pozitív pl. a
kábeltévék önkormányzati ülésekről szóló közvetítése + ingyenes helyi
lapok, benne a rendeletekkel
· a rendeletek száma mindig soxorosa a törvényeknek
· rendkívüli körülmények esetén a kormány az amúgy a törvényhozás
jogkörébe tartozó rendeleti előírásokat is hozhat

Prof. úr szerint történelmi érdekesség, hogy a jakobinusok pl. be akarták szüntetni a rendeletalkotást mondván, hogy elég lesz
mindent törvényekkel szabályozni. Kísérletük nem jött be.
 27
15. tétel: A jogrendszer és a jogág
Fogalmak:

Jogrendszer = az adott állam HATÁLYOS jogszabályainak rendezett összessége,

mely a jogszabályok meghatározott elvek szerinti tagozódását jelenti
Jogrend = a társadalmi viszonyok kellő szabályozottságát jelenti

Jogi rendszer = a társadalom jogi jelenségeinek funkcionálisan összefüggő rendszere (jogintézmények, jogszabályok, jogalkotók,
jogalkalmazók stb. összessége)

A jogrendszer tagozódása:

a) Belső (ezt tárgyaljuk ebben a tételben részletesen)

b) Külső (lásd az 5. tételnél)

Belső tagozódás:

Van egyfajta fejlődési íve. Primitív jogrendszerekben: alacsony színvonalú volt a tagozódás. Modern jogrendszerekben: a
magas színvonal a jogi intézményrendszer professzionális működésének kulcsa
- azonban ez is eltérő a jogi szabályozás eltérő hagyományai és sajátosságai miatt:

a kontinentális jogrendszerekben alapvető a közjog és a magánjog megkülönböztetése (római jogra szokták visszavezetni)
az angolszász világban a jogintézmények (szerződés, felelősség, bűncselekmény, eljárási formák stb) és a common law & equity
law között differenciálnak (nincs közjog/magánjog elválasztás)

A jog tagozódása mire van hatással? - Jogtudomány egészére

- Jogalkotásra
- Jogalkalmazásra
- Jogi oktatásra
A jogág: Értelmezésére a kontinentális jogrendszerben van lehetőség, csak ott van meg ez a kategória.

Jogág = a jogrendszer és a jogszabályok közötti közvetítő kategória annyiban, hogy a jogrendszer különféle jogágakra tagozódik,
amelyekbe a jogszabályok tartalmuk szerint tömörülnek.
De! nem minden jogszabálycsoport alkot jogágat.
A jogág kritériumai:
- mindig egy minőségileg elkülönült életviszony-csoportot szabályoz (pl. büntető/polgári jog);
- az adott jogágba tömörülő jogszabályok önálló szankciórendszerrel & felelősségi alakzattal bírnak (pl. büntetések
rendszere & büntetőjogi felelősség vs. polgári jogi felelősség & kártérítés).
Jogág-variációk:

- A jogágak a kontinentális rendszereken belül is variáltak (pl. környezetvédelem-jog, tengerjog egyes kontinentális jogrendszerű
államokban önálló jogág, míg másutt nem az).

- Alapjogágak/másodlagos jogágak is egyfajta felosztás:

Alapjogágak = egy homogén életviszony-csoportot szabályoznak (ezek a módszertanilag “tiszta” jogágak) pl. büntetőjog.
Másodlagos jogágak = heterogén életviszony-csoportot szabályoznak (különböző alapjogágakból táplálkoznak, nem “tiszták”) pl.
munkajog, pénzügyi jog.

- Harmadik féle felosztás az anyagi/alaki jogi felosztás:

Anyagi jogágak = a jogszabályok itt kötelezően megállapítják a követendő magatartás tartalmát

Alaki jogágak = a kikényszerítés módját adják meg (eljárásjogok)
 28
16. tétel: A jogszabály fogalma, szerkezete, felosztása

Jogszabály = meghatározott (jogi) magatartási szabály, melyet az állam alkot és érvényesülését biztosítja
Jogszabály (jogi norma) ą jogforrás

A jogszabály szerkezeti elemei:

1.) hipotézis (absztrakt tényállás): a magatartás leírása, amit követni kell v. ami tilos
2.) diszpozíció (rendelkezés): a tényállás megvalósulása v. meg nem valósulása esetén mit kell tenni
3.) szankció (jogkövetkezmény): pozitív (pl. kitüntetés) v. negatív (pl. büntetés) lehet

A jogszabályok csoportosítása (a szerkezeti elemek alapján):

a) Hipotézis szerinti csoportosítás: - parancsoló jogszabály = a hipotézis aktív magatartást ír elő

b) Diszpozíció szerinti
csoportosítás:
c) Szankció szerinti csoportosítás
(büntető v. polgári jogi szankció
együttes v. külön-külön
alkalmazása):
- tiltó jogszabály = a hipotézis vmely magatartástól való tartózkodást ír elő
- megengedő jogszabály = a hipotézis jogokat állapít meg
- meghatározott = aszerint, hogy a jogszabály az előírt magatartást tartalmilag
tartalmú jogszabály mennyiben határozza meg
- meghatározatlan
tartalmú jogszabály
- keretszabály = a magatartásnak csak elvi vonatkozását emeli ki, tartalmát a
jogalkalmazásra bízza
- kategorikus (kogens) = a hipotézisben általános kötelező jelleggel meghatározott
jogszabály magatartás megvalósítása esetére a diszpozícióban megjelölt
intézkedés feltétlen érvényesítése elrendelt
- diszpozitív jogszabály =a diszpozícióban foglalt intézkedések csak arra az esetre
vonatkoznak, ha a felek másképpen nem rendelkeznek
- lex plus quam perfecta több mint tökéletes) jogszabály {az ezzel ellentétes magtartás
nemcsak p. jogilag érvénytelen, de büntetendő is, pl. kettős
házasság}
- lex perfecta (tökéletes) érvénytelenségi v. polgári jogi szankció lehet, de nem büntetendő,
jogszabály pl. cselekvőképtelen ügylete}
- lex minus quam (kevésbé tökéletes) jogszabály {polgári jogilag érvényes ügylethez
perfecta büntetőjogi szankció társul, pl. engedély nélküli árusítás}
- lex imperfecta (tökéletlen) jogszabály {elméleti konstrukció, nem jogszabály, sem
polgári jogi, sem büntetőjogi szankciója nincs, pl. kártyaadósság}

Tárgyi értelemben a jogszabály regulatív (a címzett magatartását alakító szabály)

felosztása lehet:
szervezeti (organizációkat létesít, szüntet meg, pl. párttörvény)
eljárási
garanciális (technikai előírásokat, szabványokat, stb. tartalmazó szabály)
utaló (más jogi v. nem jogi normára hivatkozó szabály, pl. nemzetközi
magánjog kollíziós normái)

fogalom-meghatározó (pl. Btk-ban fenyegetés = súlyos hátrány kilátásba helyezése )

szabály
Érvényesség:
Érvényességi kritériumok (együttesen kell, hogy fennálljanak):

1. a jogszabálynak csak jogalkotó szervtől kell származnia

2. be kell illeszkednie a jogforrási rendszerbe
3. megfelelő módon legyen kihirdetve
4. speciális szabályoknak is megfeleljen (pl. 2/3-os szabályt nem lehet 50%+1 szavazattal elfogadni)
Hatályosság:
Egy adott érvényes jogi norma alkalmazási köre, mely lehet időben hatályos, területre hatályos, személyekre hatályos
1. időbeli hatály = az az időtartam, amikor beáll a jogszabály kötőereje (ezt általában maga a jogszabály mondja meg)
- általában a kihirdetés napja a hatályosulás napja (alapeset)
- hatály vége: lejárt a norma határideje; új szabály hatályon kívül helyezi; AB megsemmisíti
- visszaható hatályú norma ritka, de előfordul

2. személyi és területi hatály = a Magyar Köztársaságban minden magyar állampolgárra (külföldön is) + az itt tartózkodó magán-
és jogi személyekre terjed ki
önkormányzati rendelet: csak az önkormányzat területén van hatálya
 29
fenti szabályoktól való eltérést jogszabályban kell rendezni!
 30
17. tétel: A jogkövetés

Jogkövetés = tudatosan jogszerű magtartás, az állampolgár államával szembeni engedelmességi kötelezettségének

megnyilvánulása.
Elhatárolandó fogalom a rutin ą jogkövetés, de az is jogszerű magatartásnak tekinthető, de az csak automatikus, rögzült,
beidegződött.
A hangsúly ezért a jogkövetés fogalmában a “tudatos”-on van.
Tudatos jogkövetés = a jogkövető személy tudja, hogy magatartása jogkövető jellegű + tudja, hogy magatartása megegyezik a
jogszabályban előírttal.

2 nagy típusa:
a) önkéntes jogkövetés = nincs külső befolyás, a szabályt belső erkölcsi meggyőződésből követi, azonosul a jogszabály által
kifejezett értékekkel és érdekekkel

b) nem önkéntes jogkövetés = valamilyen külső tényező motiválja a jogkövetést, ezek lehetnek:
- azok a személyek, akik azért követik a jogszabályt, mert az autoritárius jellegű
- azért követik a normát, mert az ésszerű, racionális
- azért követik, mert a szankcionálástól félnek v. éppenséggel a pozitív szankciókban bíznak (pl. valakit megment, érmet
kap)

A jogkövetést befolyásoló tényezők:

Az első kettő a jogkövetkezményeket veszi figyelembe, az utolsó pedig a belső tényezőket:

a) a szankcióktól való félelem
b) a racionális megfontolása
c) a jogszabály autoritása

De azért felsorol még egyéb tényezőket is, melyek a jogkövetésre hatással lehetnek, ezek:
a) Egy modern német szerző szerint:
- a szenvedélybetegségeknek van jogkövetést gátló hatásuk (alkoholizmus, drogok) + az elmebetegségnek
- ugyanilyen hatást váltanak ki a szekták is

b) Klasszikusnak mondott befolyásoló tényezők:

- a politikai rendszer
- a jogtudat (a jogszabály címzettjeinek a jogszabályhoz való viszonya)
- a jogismeret (a hatályos jogszabályok és – részben – a jogalkalmazói gyakorlat helyes ismerete)
- az erkölcsi felfogás v. “értékelő elemek” (=jogszabály, jogrendszer helyeslése, elfogadása, azzal való azonosulás, stb. az erős,
szilárd értékrendszereken alapuló társadalmakban erősebb a jogkövetés)
- a vallás

c) Kortárs tényezők:
- a tény, hogy kihez fordul az illető személy
- a szocializációs folyamatok (családi, munkahelyi)
- a jogkövető személyisége

A jogkövetés mérése nehéz, “kerülő” úton lehet csak.

 31
18. tétel: A jogalkalmazás fogalma és szakaszai

Mit értünk jogalkalmazás alatt?

Erre eleve 3 különböző álláspont van:
1. az adott országban mindenki jogalkalmazó
2. csak az állami szervek jogalkalmazók
3. csak a bíróságok jogalkalmazók
Visegrády nézete: mindháromban van igazság, de vannak ellenérvek is
1. kontra érv: az állampolgár sosem lehet jogalkalmazó
2. kontra érv: társadalmi szervek is végeznek jogalkalmazást
3. kontra érv: akkor mit csinálnak a közigazgatásban??
A helyes felfogás (és ez adja ki végül is a Visegrády-féle jogalkalmazás definíciót is):

1.) - a jogalkalmazás alanyai állami és erre feljogosított társadalmi szervek;

2.) - a jogalkalmazás mindig tudatos tevékenység: a jogszabályok érvényesítésére törekszik;
3.) - mindig jogilag szabályzott eljárás keretén belül folyik;
4.) - a jogalkalmazás mindig egyedi jogviszonyok körül forog & a jogalkalmazó a jogalkalmazói aktus nem-teljesítése
esetén állami kényszerintézkedést is alkalmazhat.
E feltételeknek együttesen kell fennállniuk.

A jogalkalmazás funkciói:
- a jogszabályok érvényesítése
- a konfliktusok megoldása

A jogalkalmazás szakaszai:
a.) A tényállás megállapítása
b.) A jogszabály értelmezése
c.) A határozat meghozatala

a) A tényállás megállapítása:

- 2 féle tényállás van: a törvényi (adott) és a konkrét ügybeli (a jogalkalmazónak kell felderítenie)
- 2 kérdés megválaszolandó:
- milyen tényeket kell feltárni? › csakis a jogilag releváns tényeket
- a megállapított tényállás mennyiben tekinthető igazságosnak? › erre különféle felfogások vannak:
1. a jogalkalmazónak az abszolút igazságot kell elérnie (Visegrády: lehetetlen és felesleges)
2. elég csak a tényállást valószínűsíteni (Visegrády: jogállamban nem lehet!)
3. úgy kell feltárni, ahogy az a valóságban történt
- kritikus kérdés, hogy nem válik-e a tényállás megállapítás szubjektívvá? Visegrády válasza: nem, mert a jogalkalmazónak
indokolnia és bizonyítania is kell a tényállás megállapítását + ott a gyakorlati tapasztalat is, melyet támpontként használhat

b) A jogszabály értelmezése:
Ehhez részletesen lásd a 19. tételt.

c) A határozat meghozatala:
Ehhez részletesen lásd a 20. tételt.

A jogalkalmazás jogfejlesztő szerepe:

A jogszabályok kihirdetésük után elszakadnak a jogalkotótól és átkerülnek a jogalkalmazókhoz. A jog alakulása innentől kezdve a
társadalmi viszonyokban való érvényesülésben folytatódik.
A jogalkalmazásnak kitüntetett feladata, hogy a jogot adaptálja a szüntelenül változó társadalmi viszonyokhoz, ezáltal valósítva
meg egy szüntelen jogfejlesztést.

A jogalkalmazás e jogfejlesztő tevékenysége leginkább a bírák munkájában nyilvánul meg. Ennek alapján 5 féle, a bírói
gyakorlatban megnyilvánuló jogfejlesztési területet lehet elkülöníteni:

a) jogszabály-értelmező bírói gyakorlat

ez a legszélesebb kör: a bírói gyakorlat az adott jogszabály valódi tartalmát az értelmezéskori társadalmi viszonyokra figyelemmel
tárja fel (az értelmezési metódusok segítségével – lásd 19. tétel)
 32
b) jogszabály-konkretizáló bírói gyakorlat
ennek 3 terrénuma van:
- a bírói gyakorlat itt a különféle jogforrásokban használt ún. “értékelő” fogalmakat pontosítja – ezek erősen generalizáltak
szoktak lenni és a jogalkalmazó előtti konkrét esetre vetítve derül csak ki a konkrét tartalmuk

- túl általános jogszabály bírói konkretizálása

- pontatlan jogszabály/fogalom/kategória bírói konkretizálása

c) jogszabály-individualizáló bírói gyakorlat

az egyedi jogeset átlagostól eltérő elemeinek értékelésével a jogalkalmazó jogelveket dolgoz ki

d) joghézagot analógia útján kitöltő bírói gyakorlat

az analógiáról a tk-ben mondottakat lásd a 19. tételnél

e) méltányosságot gyakorló bírói gyakorlat

a méltányosságról a tk-ben + ea-n mondottakat lásd a 23. tételnél

A bírói gyakorlat mint jogfejlesztő a fenti a)-e) esetkörök alapján tehát alapvetően 2 funkciót lát el:
- szignalizációs funkció (felhívja a jogalkotó figyelmét arra, hogy a jogi szabályozás és az alapját képező társadalmi viszonyok
közötti összekapcsolódás hol és milyen vonatkozás nem fedi át egymást)

- segítő funkció (a jogalkotónak a gyakorlatban kimunkált megoldási módozatok “felkínálása”, ily módon a jogalkotó egyfajta
tehermentesítése is)

Professzorunk szerint “átmenetünk és jogállamiságunk jelenlegi szakasza még fokozottabban igényli a kreatív típusú bírák
közreműködését”, vagyis olyan bírákat tart ideálisnak, akik valódi “jogfejlesztő jogalkalmazók” (Visegrády fogalom!!!).

- nyitott, társadalmi változásokra érzékeny, széles köznapi és szellemi érdeklődést tanúsító

- a jogeset rekonstruálásához kellő fantáziával rendelkező

- a jogi normák értelmezéséhez, konkretizálásához, individualizálásához, méltányosság alkalmazásához megfelelő képességekkel

rendelkező
- jogi ethosszal rendelkező

- a történeti és nemzetközi megoldásokra fogékony, aki folyamatosan elsajátítja és gyarapítja a korszerű jogi műveltséget
 33
19. tétel: A jogszabály értelmezése

Milyen értelmezések vannak?

- Jogszabályi értelmezés = a jogszabály valódi v. pontos értelmét másik jogszabály állapítja meg (és ez minden címzettet
kötelez)
- Jogalkalmazói értelmezés (csak az adott esetre, az adott szervekre és személyekre kötelező erejű)
- Jogirodalmi v. tudományos értelmezés = a hatályos jogszabályok és jogelvek tartalmának a tudomány módszereivel való
feltárása (jogi kötelező erővel általában nem bír, kivéve Svájcot, ahol Ptk-s ügyekben néhol igen)
Történetileg hogyan alakultak ki az értelmezések:
- A jogi hermeneutikából alakult ki a nyelvtani és a történeti magyarázat (lásd alább)

- A logikából alakult ki a logikai és a rendszertani módszer

- Az újkanti jogfilozófiából, a jogszociológia egyik ágából alakult ki a célszerűségi v. érdekkutató v. értékelő módszer

- A római jogban nem volt kidolgozott értelmezési elv, de két dolgot csináltak: szövegértelmezés (ma: grammatikai) + egyéb
módszerek vegyes alkalmazása

- Glosszátotorok: igyekeztek a ius strictumba más módszereket is becsempészni, ezzel a logikai értelmezési módszer
fejlesztéséhez járultak hozzá

- Savigny (a nagy renitens): aszonta, hogy az értelmezésnek nincsenek külön módszerei, azokat együttesen kell alkalmazni
Módszerek:
a) Nyelvtani (interpretatio grammatica): a szavak, mondatok jelentésének értelmezése
b) Logikai (interpretatio logica): logikai szabályainak alkalmazása
c) Történeti (interpretatio historica): az adott viszonyoknak megfelelően hogyan kell értelmezni
d) Rendszertani (interpretatio systematica): viszonyítja a jogszabály szövegét a
különböző jogszabályokhoz
a)-b) a jogértelmezés első v. alsó szakasza.
c)-d) a jogértelmezés második v. felső szakasza.
A négyes felosztás a tipikusan ismert és elismert, de van még +1:
e) Teleológiai: célorientált értelmezés (mi volt a törvényhozó célja)
A jogszabály értelmezésének eredménye lehet:
- Helybenhagyó értelmezés: a jogszabály a nyelvtani-logikai sávban megállapított tartalomnak megfelel
- Kiterjesztő értelmezés: a jogszabály a nyelvtani-logikai sávban megállapított tartalomhoz képest tágabb
- Megszorító: a jogszabály a nyelvtani-logikai sávban megállapított tartalomhoz képest szűkebb
Angol jogban meglévő módszerek:
- Betű szerinti értelmezés: a precedens szó szerinti értelmezése az irányadó
- Aranyszabály: a szavak közönséges értelmének használata
- Kitekintő: mi volt az iránya, tendenciája a precedensnek
Joghézag és analógia kérdése:
- A joghézagot a jog területén kell keresni
- A joghézag keletkezése:

- eredeti joghézag = a jogalkotás időpontjában nem történt meg a jogszabály meghozatala (az egyedi esetnél derül ki, hogy
nincs rá jogszabály, de a hiány már a jogalkotás pillanatában fennállt, ezért eredeti)

- később keletkezett joghézag = a meghozott jogszabályt az élet átlépi, joghézag keletkezik

1.) insufficiencia: nincs szabályozás, kellett volna

2.) inkonzisztencia: van szabályozás, de ellentmondó
3.) indetermencia: homályosan van szabályozva
4.) ? abriológia: erkölcsileg elfogadhatatlanul van szabályozva
Joghézag felfogások:
- a jogban nem lehetnek hézagok mert zárt rendszer
- az élet velejárója a joghézag, nem egy probléma

- A joghézag kitöltése:
- jogalkotással való kitöltés, módosítás (bírói jogfejlesztés kiemelt szerepe!)
- analógia alkalmazása:
a) törvényi analógia (analogia legis): az adott ügyre nincs törvényi tényállás, a jogalkalmazó keres egy olyan törvényi
tényállást, amely hasonló, ez alapján dönt (Btk-ban tilalmazott!)
 34
b) jogi analógia (analogia iuris): a jogrendszer elvei alapján dönti el az ügyet (visszaszorítjuk…)
 35
20. tétel: A határozathozatal

A határozathozatal a jogalkalmazás folyamatának utolsó művelete.

Elemei:
- a tényállás jogi minősítése
- a jogkövetkezmények megállapítása
- annak megállapítása, hogy a határozat jogerős + végrehajtható (amennyiben nincs helye fellebbezésnek v. nem
fellebbeztek)

A határozathozatal problematikája:
1.) “nincs 2 egyforma eset” probléma: mivel nincs két egyforma eset, a jogalkalmazó akkor hoz jó döntést, ha individualizáló
határozatot hoz (egyéniesítés)
2.) másik probléma, hogy szubjektív tényezők szerepet játszanak-e a bírói döntésben:

- Jerome Frank egyenesen azt állította, hogy igen, ezért az USA bíróságai ebből a szempontból ugyanolyanok, mint a
muzulmán kádi
- Tény, hogy a bírák is emberek, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy szubjektív döntést hoznak. A bírák egy kiválasztási
folyamat eredményei és egyéb külső garanciák is vannak a totális szubjektivitás kiiktatására (pl. társas bíráskodás, ügyvédek,
ügyészek szerepe az ügyben, perorvoslati lehetőségek, stb.)

Vannak speciális határozathozatali esetek, ilyen pl. az angolszász jogrendszer megoldása az esküdtszékkel.

Esküdtszékek: (jury) a büntetőügyek nagyobb részét ma is esküdtszék előtt tárgyalják:

- a vádesküdtszék (v. nagyesküdtszék, mely az ügyészi munkát segíti) arról dönt, hogy vád alá helyezik-e az illetőt,
- az ítélő esküdtszék (v. kisesküdtszék “a 12 dühös ember”) a bűnösség kérdésében dönt
= az esküdtszék ténykérdésben, a bíróság jogkérdésben dönt.

Az esküdtszék kiválasztása:
- Alapfeltételek: USA állampolgárság, 18. életév betöltése, büntetlen előélet, 1 éves folyamatos ott-tartózkodás egy adott
államban, folyamatos/folyékony angol beszéd
- A hivatalos procedúra: előszedik a szavazó listát és úgy próbálnak esküdteket toborozni, hogy az összetétel a társadalom
keresztmetszetét tükrözze; 1000 név marad, azokat behívják, felesketik, belőlük az ügyvédek válogathatnak, amíg 500 főre nem
csökkennek, az igazmondási vizsgát követően alakítják ki a végső listát
- Esküdtnek lenni állampolgári kötelesség, csak betegség esetén kapható mentesség. 2 éven belül újra nem hívható ugyanaz az
esküdt és esetenként 30 napig lehet behívni őket.

Az esküdtszék működése:
- Tagjai csak a tárgyalóteremben találkoznak egymással
- Külön-külön el vannak szigetelve
- Ülésük a tárgyalás alatt mindig nyilvános
- A tárgyalás végén a bíró berekeszti a tárgyalást, előtte az ügyet összefoglalja, az esküdtek visszavonulnak, maguk közül
elnököt választanak, tanácskoznak
- Korábban döntésüknél egyhangúságot követeltek, ma már 9-10 igen is elég a döntéshez

Döntése lehet:
- Felmentő ítélet
- Teljes marasztaló ítélet
- Részben bűnös ítélet
- Kisebb bcs-ben bűnösséget kimondó ítélet
- Bűnös, de elmebeteg
- Ártatlanul elmebeteg

Ha nem tudnak döntésre jutni, a bíró feloszlatja az esküdtszéket.

 36
21. tétel: A jog és érték. Jogbiztonság, jogrend és törvényesség

Értékek fogalmának értelmezése:

Érték: eszméket, ideákat, célokat jelent

Értékek= Visegrády szerint inkább követelményeket, melyek az emberi csoportok előtt állnak (pl. béke, igazságosság, stb.)
- az értékek rendszer jellegűek, csoportokba tagolódnak (politikai értékek, jogi értékek, vallási értékek, tudományos értékek, stb.)
- az értékek választáson alapulnak
- lehetnek pozitív (pl. demokrácia) és negatív (pl. diktatúra) értékek
- az értékek lehetnek heterogén tartalmúak (többféle érték vegyülése),
relatívak is lehetnek, de
örökéletűek is akár (pl. béke)
Jogi érték:
Jog és érték viszonya: a 19. szd. szüleménye, de vannak ókori gyökerei is: a méltányosság-problémát már Arisztotelész is fejtegette

Nézetek:
a) Stammler (német)
professzor:
b) Radbruch (német)
professzor: a weimari
köztársaság ig. minisztere volt
felveti a "helyes jog" problematikáját: minden jogrendszer helyes-e? Mik a szempontjai egy
jogrendszer minősítésének “helyes/helytelen” szerint?
- szerinte vannak helyes és helytelen jogrendszerek is
- a jó jogrendszert ki kell dolgozni de mi az értékmérő?
- akkor lesz helyes egy jogrendszer, ha az irányadó jogeszméket követi (nem mondja meg, mi a
jogeszme)
megmondja, mi a jogeszme: - jogbiztonságot,
- igazságosságot,
- célszerűséget jelent
de! utal arra, hogy ezek között konfliktusok is lehetnek
szerinte a helytelen jogot nem kell követni - elvesztette jogi jellegét azzal, hogy helytelen.
(Stammler szerint a helytelen jog is jog, ezért követni kell)

c) Pound (amerikai): a jog akkor értékes, ha

- gondoskodik az emberek életének biztonságáról
- jóhiszeműségre utal
- az embereket gondosságra hívja fel

d) Kelsen: szerinte nem az a feladat, hogy megmondjuk, jó-e vagy sem a jog, hanem az, hogy milyen
belülről milyen a jogrendszer
- az igazságosság ezért nem jogászi feladat
sok tudós szerint az értékmérő az, hogy a jog mennyiben szolgálja az erkölcsi fejlődést - Kelsen
ezzel is szembeszáll, mondván, hogy egy társadalomban sok erkölcs van és ha a jog az
uralkodó erkölcsöt védené mindenáron, akkor az problémát jelentene

e) Siches (mexikói): a jognak a következő értékei vannak, amelyeket szolgálnia kell:

- biztonság
- védelem
- igazságosság
- szabadság - ez egyben hierarchikus sorrend is

f) Visegrády nézete: a jogi értékek a következők: I. jogrend

II. törvényesség
III. jogbiztonság
IV. igazságosság
V. méltányosság - ez nem hierarchikus sorrend

I. Jogrend:

Fogalma: akkor beszélünk jogrendről, ha a társadalmi viszonyok jogilag kellően szabályozottak, nincsenek sem alul-, sem
túlszabályozva.
A jogrend mint érték:
- a jogszabályokat azért hozzák, hogy az emberek kövessék
- azáltal, hogy az emberek követik, egy rendezett társadalmi együttélés lesz az eredmény
(Ezt több gondolkodó így vélte a történelem során, pl. Arisztotelész is, aki aszonta, hogy "egy poliszba az alkotmány visz
rendet" v. Max Weber, aki szerint a jogrend specifikuma az, hogy "fizikai és pszichikai kényszert alkalmaz".)
 37

Egy országban a jogrend meglétéhez 2 együttes feltétel szükségeltetik:

1.) - a jogon belül bizonyos rendezettség legyen: a jogrend mindig egy keret: a társadalmi együttélés kerete (a jogon belüli
rendezettség =a jogalkotás rendje tisztázva legyen, a jogalkalmazás rendje is ki legyen dolgozva, a jogviszonyokban is
érvényesüljön a jogszabályok tartalma)
2.) - a jogon kívül is rendnek kell lennie, érvényesüljön a jogszabály a gyakorlatban is
Ezek a társadalmi együttélés feltételei.
Jogrend már az ókorban is létezett.

II. Törvényesség:
- Csak a polgári rendszerek óta létező fogalom (Montesquieu "A törvények szelleméről" c. munkája hozta be a köztudatba).

A törvényességben magasabb rendű értékek jelennek meg.

A törvényesség jellemzői:
- önmagában is ÉRTÉK, de ÉRTÉKHORDOZÓ is:
ahol törvényesség van, ott beszélhetünk
- jogállamiságról, joguralomról,
- a hatalom önkorlátozását tartalmazza, hatalommal kall a hatalmat ellensúlyozni
a törvényesség tartalmazza az
- igazságosságot,
- szabadságjogokat, az ember és polgár szabadságjogait,
- önkényes büntető jogszolgáltatás kirekesztését
- jogbiztonságot.

A törvényesség garanciarendszere:
1.) - a bíróságok függetlensége
2.) - az ügyészségek, az alkotmánybíróság, az ombudsman tevékenysége
3.) - jogszerű eljárások
4.) - a védelemhez való jog biztosítása
5.) - a közélet tisztasága

III. Jogbiztonság:
Fogalma: akkor van jogbiztonság, ha a jogszabályok
- világosak
- érthetőek
- egyértelműek
- kiszámíthatók
- előreláthatók
- áttekinthetők

Feltételei:
- be kell tartani a jogszabályi hierarchiát
- a végrehajtói és a bírói hatalom törvényekhez kötöttsége érvényesüljön
- visszaható hatályú törvényhozás csak kivételesen legyen alkalmazható
- a törvények megismerhetők, bárki számára hozzáférhetők legyenek
 38
22. tétel: Jog és igazságosság

Igazságosság: a Krisztus-Pilátus párbeszéd óta örök téma, válaszkísérletek vannak:

1 osztó igazságosság
2 egyenlőségre alapozó felfogás
3 korrektív (kiigazító)
igazságosság
4 kölcsönös igazság felfogás
5 Formális igazságosság felfogás
(a jog alkalmazásának
igazságossága)
6 Eljárási igazságosság
(proceduális) jogalkalmazási
igazság
7 Társadalmi igazságosság
8 Megtorló igazságosság (bj. tkp)
Arisztotelesz, Platon mindenki azt kapja a társadalomban, amit megérdemel, ami neki jár
pl.: érdemek, szükségletek szerint
angol Spencer az igazságosság célja az egyenlőség, vagy a szabadság.
Arisztotelész nem mindig sikeres az osztó igazságosság, ezért annak gyatra, nem
megfelelő pontjait ki kell igazítani
Hobbes (Hugo Grotius) amit nem akarsz magadnak, de akard másnak = vedd figyelembe
más személyiségét is
Hart prof. “A hasonló eseteket kezeld hasonlóan, s a különböző eseteket
amerikai Ranes prof. különbözően!”
az egyenlő emberekkel bánj egyenlően, az egyenlőtleneket kezeld
egyenlőtlenül. - azonos társadalmi csoportba tartozót kezeld
egyformán, a különbözőbe tartozókat egyenlőtlenül
Hayek jogász, akkor igazságos egy jogrendszer, ha a jogszabályokat mindazokra
közgazdász Nobel-díjat alkalmazza, akikre vonatkozik és nem alkalmazza azokra, akikre
kapott nem vonatkozik
angol Hobhouse prof. társadalmi berendezkedés mindenki számára egy elfogadható
jólétet, minimumot biztosítson
I. Kant Ha valaki megsérti a jogrendet, a tettel arányos büntetést kell
kiszabni a terhére

A jogrendszer igazságosságának kritériumai:

Az igazságosságot le kell vetíteni az értékekre, és ha ezeket a jog hozza, akkor igazságos. Ilyen értékek a szabadság, egyenlőség,
stb.

Végső soron az igazságosság normáját lehetetlen kizárólagosan egy módon meghatározni. Végső soron annak az egyénnek az
érdekkifejezése, aki igazságosnak vagy igazságtalannak nyilvánít egy társadalmi intézményt. Az igazságosság-érték szubjektív; és
ez akkor is igaz, ha olykor igen sok embernek ugyanaz az eszménye az igazságosságról: - mondja Kelsen.

Szent Ágoston: “Mert számomra az igazságtalan törvény nem törvény” = az igazság a törvény értelme
Egyes szerzők szerint a jog sohasem lehet igazságos
Ross dán professzor szerint “a modern világban az igazságosság annyit jelent, mintha egy jó nagyot csapnék az asztalra”
Hart: Az igazságosságot hagyományosan az egyensúly vagy arány fenntartásának vagy helyreállításának tartják.
A jogalkalmazó részrehajlás nélkül alkalmazza mindazokra és csakis azokra a törvényt, akik a törvény által tiltott cselekmény
elkövetését illetően hasonlóak. (= eljárási “formális” igazságosság)

Az uralkodó álláspont: a jogrendben van lehetőség, hogy az igazságosság érvényesüljön.

Ez relatív: - Nem mindegy, hogy az állampolgárok nagyobb csoportja milyen igazságossági koncepciót fogad el. Nem
mindegy, hogy a jog milyen szabályát vizsgáljuk. Ha pozitív jogot, akkor azt a társadalom részéről elfogadás kíséri.
Ha egyenlőségi szempontokat visznek az igazságosságba, akkor a feminista álláspont kerül előtérbe (a feministák
szerint az állam és a jog is hímnemű, ezért csak akkor fogadják el azokat, ha a szabályokat is nők alkotják).

Megoldás: a jog igazságossága nem csak a szó szerinti igazságosságban keresendő, hanem a jogbiztonságban és a jog
célszerűségében csak így komplexitásában vizsgálható ez a kérdés.
A jogalkalmazás igazságossága:
Akkor igazságos, ha
- mindenkire alkalmazza a jogszabályt, akire hatályos
- arra nem alkalmazza, akire nem vonatkozik
- részrehajlás-mentes (mely természetszerűleg összefügg a bírák függetlenségével)
Visegrády álláspontja:
A bírói függetlenség jelentés Heinkel német professzor szerint:
- felfelé független (vagyis független a mindenkori politikai hatalomtól)
- lefelé is független (vagyis független a közvéleménytől)
- oldalirányban is független (vagyis független bírótársaitól)
- befelé független (saját érzelmeitől is független) (?)

Részrehajlási függetlenség
- teljes személyiséggel vegyen részt a jogalkalmazásban
- a saját tudását, tapasztalatait vigye be a döntésbe
 39

Ha a jogszabály nem egyértelmű, 2 megoldás az irodalomból:

- a bíró olyan döntést hozzon, amely a felek érdekeinek megfelel
- a közjót kell szolgálnia
- kritikus a megtorló igazságosság: itt mindig az egyenlőséget (arányosságot) kell figyelni

Követni kell-e az igazságtalan jogszabályt?

- engedelmeskedni kell, de nyilvánosan tiltakozni ellene
- jogszabályok kijátszása
- polgári engedetlenségi mozgalom indítása
- nyilvános, egyszeri megtagadása a jogszabálynak
- erőszakos módon fellépni ellene {prof. szerint helytelen}
 40
23. tétel: Jog és méltányosság

Hogy mi a méltányosság, már Platónt és Arisztotelészt is foglalkoztatta. Valahol itt kezdődik a méltányosság tudománytörténete
is…

Platón:
- “hogyan képes a bíró a kész törvények alapján megítélni, hogy mi az igazságos és az igazságtalan, hisz maga a törvény sem tud
minden egyes esetben érvényes szabályokat adni”

- Platón tanácsa: fogjuk vissza magunkat igényeinkben, előnyszerzési mohóságunkban, tartsunk mértéket és hallgassunk az
igazságérzetünkre

Arisztotelész:
- Etikai tárgyú műveiben az ember erkölcsének lényegét az erényben találja. Akkor erényes valaki, ha cselekedeteiben keresi és
megtalálja a “közepet”
- A jogot is ilyen erkölcsi alapokon szemléli: a jogban az erény az igazságosság, de a méltányosság – mint az igazságosság
kritikája – e fölött áll (vagyis: a törvény az általános igazságosság, míg a méltányosság az egyedi igazságosság)

A méltányosság fajai:
Minden jogrendszer ismeri a méltányosságot. (Még a muzulmán jog is…)
- Történetileg 2 fajtája alakult ki:
- uzuális méltányosság = jogalkalmazói méltányosság: a jogalkalmazó szervek találkoztak olyan esetekkel, ahol kivételt kell tenni
a jog …
- legális méltányosság = a méltányosság tételesjogi kifejeződése

A méltányosság lényege:
- A méltányosság a jog adaptációja atipikus v. változó körülményekhez, a jogi szabályozást “túlnövő” életviszonyokhoz.

A méltányosság funkciói:
- Mivel az általános/absztrakt szabályok nem képesek minden egyedi tényállást maradéktalanul átfogni (vagyis: az egyedi nem
mindig illeszthető bele az általánosba), ezért az általános tételek maradéktalan alkalmazása méltánytalan eredményre vezetne –
ezt ki kell küszöbölni
“OLDÓ FUNKCIÓ”)
- Előfordulhat, hogy az ócska, fejlődésképtelen jogszabályok és a tényleges életviszonyok köszönő viszonyban sincsenek
egymással, az életviszonyok a tételes szabályokhoz képest előbbre járnak – ilyenkor a társadalom az életviszonyoknak
megfelelő szabályokat fogadja el igazságosnak, de az nem törvényes, mert a törvényt az amúgy fejlődésképtelen jogszabályok
képviselik – ilyenkor a kettő között a méltányosság lesz az áthidaló erő
“JOGFEJLESZTŐ FUNKCIÓ”
Összefoglalva: a méltányosság hajlítja a jogszabályi merevséget + az élettelen, fejlődésképtelen jog átépítésének irányába hat.

A méltányosság történetileg:
Két kiemelt példa:
- Római jog, amely a ius civile merev mivoltát méltányossági esetekkel oldotta (=ius aequum)
- Angolszász equity law (remember Kajtár), amely a common law szabályai szerint megoldhatatlan v. csak igaztalanul
megoldható ügyeket a kancellárhoz delegálta

A méltányosság a nyugat-európai kodifikált jogrendszerekben:

(csak példálódzó jelleggel)
- BGB 242. §-a fogalmazza meg a “Treu und Glauben” elvét – kiemelendő, hogy egy agyonszabályzott rendszerben is
felbukkanhat a méltányosság
- Francia példa: a kötelező himlőoltást követően sokat tbc-sek lettek, erre a franciák beiktatták a kötelező oltásokról szóló
jogszabályi rendelkezéseikbe azt a méltányossági passzust, hogy a kötelező oltás után beálló esetleges kárfelelősséget az
állam viseli

A méltányosságot a kódexek
- generálklauzulaként használják;
- bizonyos szabályokra mondják ki, hogy méltányosan kell eljárni;
- az “eset összes körülményeire tekintettel” stb. megfogalmazások használata gyakori.

A méltányosság a régi magyar jogban:

- 19/20. szd. fordulóján a Kúria már megállapított méltányossági esetkört a vétőképtelenek (elmebetegek, serdületlenek)
javára
 41
- 1928 Magánjogi Törvényjavaslat általános jogalkalmazási elvként deklarálja; kötelmi jogban + öröklési jogban
értelmezési szabályként szerepelteti (pl. méltányos kármegosztás stb)

A hatályos magyar jog a méltányosságról:

- Kódexeinkben: két vetületben jelentkezik a méltányosság: a) értelmezési és jogalkalmazási iránymutatásként (pl. fennállnak-e
az igazolási kérelem előfeltételei stb); b) a törvény előírja a méltányosság figyelembe vételét, de a jogalkalmazóra bízza annak
meghatározását, hogy mi tartozik ide (pl. “rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények esetén” stb)
- A bírói gyakorlatban: tipikusan a törvényi rendelkezésekhez kapcsolódva él a méltányosság alkalmazásának lehetőségével;
ritkábban maga a bírói gyakorlat is eljut addig, hogy a törvény mellett alkalmazzon méltányosságot

- A kódexes és a jogalkalmazói méltányosság közös sajátosságai:

- a méltányosság csak egy jogeset-típuson belüli eltérést engedélyez (vagyis a döntés a törvényi normán belül marad, azzal nem
ellentétes, de attól mégis valamennyiben eltérő)

- ez az eltérés nem jelenthet kivételezést, mert az sértené a jogegyenlőség elvét; ezért a méltányossági körülményeket
általánosítani kell,

- a méltányosságot soha nem lehet valami jogon kívüli értéknek tekintetni, az mindig a jogrendszer szerves része, a törvények
v. a bírói gyakorlat által statuált és alkalmazott jogelv
 42
24. tétel: A jog funkciói (3)

Integratív = a társadalom normális életéhez szükséges rend =
funkció JOGREND - és JOGBIZTONSÁG kialakítása és
fenntartása.
Konfliktus = az állampolgár és a szervezetek egymás közti,
megoldó funkció valamint az államhoz fűződő kapcsolatainak
alakításában és az e kapcsolatokból adódó
konfliktus megoldásában való közrehatás
Implementációs = a jog részt vesz a társadalom tudatos
(Organizációs) alakításában, tervezésében, a társ. különböző
funkció folyamatainak szervezésében
› arra szolgál, hogy csökkentse a konfliktust
eredményező tényezőket
› integrációs folyamat jogszabályok kényszerjellegéből
fakad
jogszabályok általánosságából fakad
az államilag szervezett társadalom alkotórészét képező
csoportok hatásának részbeni …… áll és a normatív
rendszer tartalmára hat.
hatékonysága függ:
az adott társadalmi - történeti helyzettől
kialakult állami - szervezeti viszonyoktól
jogi szabályozás milyenségétől
a társadalom tagjai számára való hozzáféréstől
jogi kultúrától
› a jog integratív funkciójához vezet vissza
› funkcionális jellegű abból a szempontból, hogy a
döntés megerősíti az elfogadott normák érvényességét
és így hozzájárul a hatékonyságukhoz.
› felfigyeltek a gazdasági és társadalmi folyamatok
sajátos erősségszerűségeire, amelyek külső irányításra
csak korlátozottan nyílnak meg.
› LUHMANN - autopoetikus társadalmi rendszerek tana
TEUBNER ebből fejlesztette ki regulatorikus
trilemmák elméletét = 3 rendszer van: politikai, a
jogrendszer, és társadalmi rendszer
- a politikai rendszerekben megfogalmazott és
elhatározott programokat át kell vinni (transzportálni) a
jogrendszerbe jogi rendelkezésekké kell transzfomálni,
hogy hatni tudjon a társadalmi rendszerre

a) INTEGRATÍV FUNKCIÓ

- Az integratív funkció révén biztosítja a jog a társadalom normális működéséhez szükséges rend és biztonság kialakítását úgy,
hogy a konfliktustényezőket csökkenti, a társadalmi érintkezés gépezetét “olajozza”.
- Az emberek általában ellenállnak a normák elfogadásának, de azok a viselkedés integrálásában, a társadalmi tartásban azért
nagy szerepet töltenek be. Miért? Azért, mert
- a jogszabályok kényszerjellegűek és általánosak
- a társadalom egy részének lehetősége van a normatív rendszer tartalmára hatást gyakorolni (normát megváltoztatni, kizárni
stb)
- az állam képes egyedül olyan apparátust felállítani, amely a normák mint információ közvetítésére alkalmas
- A társadalmi integráció egy folyamat, ahol az emberek normatív mintákkal konform magatartást tanúsítanak – a konformitás
kialakításában kiemelt szerepe van a jognak, mert ő adja a társadalom legmagasabb szintű normatív rendszerét.
{Visegrády megjegyzése: ez természetesen csak egy elméleti szempontrendszer, mely csak akkor nyer értelmet, ha feltételezünk
egy bizonyos társadalmi mechanizmust mögéje.}

b) KONFLIKTUSMEGOLDÓ FUNKCIÓ

- Az állampolgárok és szervezetek egymás közti ill. az államhoz fűződő kapcsolatainak alakításában és a kapcsolatokból eredő
konfliktusok feloldásában játszik kiemelt szerepet a jog
- Hogy melyik konfliktus megoldási metódus a leghatékonyabb egy társadalomban, az sok tényezőtől függ
- A konfliktusmegoldó funkció részben visszavezethető az integratív funkcióra amennyiben egy ügy eldöntése (vagyis a
konfliktus feloldása) megerősíti a normák érvényességét és azzal hozzájárul hatékonyságukhoz (konfliktus csökkentés, társ-i
gépezet olajozott működése)

c) IMPLEMENTÁCIÓS (KOORDINATÍV) FUNKCIÓ

- Ez a funkció azt akarja jelenteni, hogy a jog részt vesz a társadalom tudatos alakításában, tervezésében, a társadalom különféle
folyamatainak szervezésében (=implementáció)
- Ez a teória a politikatudományokból szivárgott át a jogszociológiába és azzal foglalkozott kezdetben, hogy a politikai
programok kivitelezése, végrehajtása során milyen ellenállásokkal, “foganatosítási deficitekkel” lehet találkozni (pl.
 43
tanulmányozták a környezetvédelmet – az erre vonatkozó szabályokat a szövetségi döntés ellenére tartományi szinten tartósan
blokkolni tudták – hogy melyik országban, az a jegyzetből nem derül ki, gondolom Németo.)
- Amikor ilyen implementációs deficitekkel találkoztak a kutatók, feltették a kérdést, hogy vajon mennyiben van a törvényhozó
abban a helyzetben, hogy a társadalmat a saját kívánságainak és céljainak megfelelően irányítsa? Mi okozza a deficitet?
- A választ Luhmann keresgélte az autopoetikus rendszerekre vonatkozó elméletében (bővebben nem tudunk meg róla semmit),
ezt Teubner fejlesztette tovább a “regulatorikus trilemmák” elméletévé, melynek lényege:
- három rendszer van, a politikai, a jogrendszer és a társadalmi rendszer
- a pol-i rendszerben megfogalmazott programot kell átvinni a jogrendszerbe, azt jogi rendelkezéséé transzformálni, hogy
hatni tudjon a társadalmi rendszerre
- azonban mindhárom rendszer a saját törvényszerűségeit követi, ez okozza a deficiteket (pl. a pol-i program meghiúsul, ha
nem teljesíti a jogi rendelkezésekre történő áttranszformálás előfeltételeit, mely esetben a társ-i rendszerben sem lehet
implementálni; ha mégis, akkor meg a társ-i rendszer fogja lebénítani, a jogi rendelkezés pedig nem éri el célját)
- Teubner javaslata a trilemma feloldására: minden rendszer mondjon le arról, hogy a társadalmi és gazdasági folyamatokba
beleavatkozzon, elég lesz hagyni azokat autonóm módon működni. Nyilván ekkor is lesznek az egyes rendszereknek
összeütközései, de azok önszabályozással majd úgyis kiküszöbölődnek.
 44
25. tétel: A jogfogalom meghatározása
A jog fogalma Visegrády szerint:
A jog olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat vagy az állam
bocsátja ki vagy szankcionálja azokat, vagyis a már kialakult magatartásszabályok nemkövetéséhez, megsértéséhez államilag
kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz, vagy pedig valamilyen nem állami normaalkotó eljárást (pl. népszavazást)
jogalkotásként ismer el, amelyek ennél fogva az adott társadalomban általános kötelezőek (érvényesek), és amelyek
érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják.
A JOGFOGALOM MEGHATÁROZÁSAI
Természetjogi - a hatályos pozitív jog felett álló a természetből, Isten kinyilatkoztatásaiból vagy az észből leszűrhető
meghatározás örök és változatlan jogelvek összessége, amelyek magasabb rendűek a pozitív jognál.
Ciceró: a történetileg változó törvények fölé egy változatlan örök törvényt állít
Szt. Ágoston: Örök törvény = isteni akarat, mely az ember lelkiismeretében benne van
Aquinói Szt. Tamás: az isteni törvény, amit kinyilatkoztatott és örök és megváltoztathatalan
Grotius:“ A természetes jog az ész parancsa…”
Jogi pozitivizmus Jellemzője az empírikus adottságok tisztelete, “ami van”, “a létező” - a metafizikai spekuláció
meghatározása elutasítása
- Jog az, ami valóban a kodifikált törvényekben leírva van. (Austin)
A jogpozitivizmus a tényleges dolgokkal foglalkozik. Jogpozitivizmus az ami nem természetjog.
Törvénypozitivizmus: a jog forrása a jogalkotó hatalom parancsa.
Jogszociológiai R. Pound: a jog olyan társadalmi intézmény, amely arra szolgál, hogy kielégítse a társadalmi
meghatározások szükségleteket. A jog társadalmi érdekek szolgálatában áll. Az érdekek becsatornázása, feldolgozása és
pragmatista, kezelése a társadalmi mérnökösködés jogi feladata.
realista, Llewellyn: szociológiai jogelmélete: a jog társadalmi cselekvésekből felépülő jelenség, amelynek az a
skandináv legfontosabb feladata, hogy a konfliktusokat rendezze és hogy ehhez jogi módszert találjon. A jog
jogszociológiai univerzális társadalmi jelenség; a jog lényegét elsődlegesen a társadalmi működések leírása révén akarja
meghatározások megragadni.
J. Frank: - Szerinte az emberek többsége a jogban apapótlékot lát = a jog az élet bizonytalan
körülményei között az a megfellebbezhetetlen tekintély lenne, mint az apa a gyermekkorban.
- A jog kiszámíthatóság és előre jelezhetősége ugyanúgy illúzió, mint az a felfogás, hogy a jog
szabályokból áll. Frank szerint a szabályok nem mások, mint szavak, amelyekről minden esetben a
bíróságok mondják meg, hogy mit jelentenek.
Ross: Az érvényes jog normatív ideák elvont együttesét jelenti, amely a ténylegesen működő jog (law
in action) jelenségének értelmezési sémájaként szolgál, ami pedig azt jelenti, hogy ezeket a szabályokat
ténylegesen követik, mert társadalmilag kötelezőnek érzik és értékelik.
Ontológiai jogelmélet Maihofer álláspontja: az élet nem más, mint szituációk egymásutánisága. Ha ezeket a kérdéseket jogilag
meghatározása szabályozzák, akkor nem a jogszabály előírásait követjük, hanem azt, amit egyébként is tennénk. Ha
eltér a jogszabály az életviszonyoktól, akkor az nem köti a feleket, azt nem kell követni.
Fenomenológiai A jogi fogalmak (tulajdon, szabadság, stb.) már azelőtt léteztek, hogy azokat az ember megérthette
jogelmélet volna, vagy a hatályos jog megfogalmazta volna őket. A törvényeket nem feltalálják, hanem felfedezik,
meghatározása mint a matematika törvényeit.
A jog ≠ törvényhozóval. A bíróságok alkalmazzák, igazítják a változásokhoz.
Jog = törvény + bírói továbbfejlesztés.
Magyar jogbölcselők Pikler: A jog oly kényszerrel biztosított szabályok foglalata, amelyek azt célozzák, hogy az emberek
meghatározásai oly viseletet tanúsítsanak, amelyek más emberek érdekeinek megfelel.
Pikler Gyula Somló: - A jog a jogalkotó hatalom PARANCSA, amely tartalmazza az ígéreteit is.
Somló Bódog Moór: olyan társadalmi szabályok összessége, amelyek engedetlenség esetére fizikai kényszer
Moór Gyula alkalmazásával fenyegetik meg azt, akihez szólnak és amelynek tényleges érvényesülése biztosítva van
Horváth Barna az által is, hogy a legerősebb társadalmi hatalommal olyan kapcsolatban állnak, hogy az fenyegetésüket
szükség esetén valóra váltja
Horváth B: A jogot normáknak és tényeknek fogja fel
Neoanalitikai jogelmélet Hart: a jogrendszer társadalmi normák rendszere: mert a társadalom tagjainak viselkedését
meghatározása szabályozza, és a humán társadalmi gyakorlatból származik. A jog mint kényszerítő utasítás, a
magatartás egy általános fajtáját jelöli meg és a személyek egy általános osztályára vonatkozik, a
jogalkotó főhatalomtól származik.
Jogi moralizmus Fuller szerint: A jog és az erkölcs között szükségszerű kapcsolat áll fenn! Jogrendszer: nem más, mint
meghatározása egy az emberi viselkedést szabályok irányítása alá rendelő céltudatos gépezet.
Beyleveld és Brownsword: jogszabályok számukra morálisan legitim előírások, és egyenesen
keletkeztetnek jogi-erkölcsi kötelességeket.
A jog gazdasági
elemzésének
meghatározása
A kritikai jogelmélet “A jog a társadalmi totalitás egyik aspektus, nem pedig a kutya farka”
 45
meghatározása A jog önkényes, kontingens, szükségtelen, és mélységesen igazságtalan”.
Az állam feminista értelemben hímnemű.
A jog autopoetikus Teubner:A jog azáltal szabályozza a társadalmat, hogy saját magát szabályozza
elméletének - A jogi normák nem pszichikai, s nem is szociálpszichológiai jelenségek, abban az értelemben, hogy
meghatározása tudattartalmak konszenzusát képviselik, hanem olyan szociális jelenségek, amelyek realitása egyszerűen
abban áll, hogy kommunikálnak róluk.
Az igazságosság elmélet Hayek: A jog a cselekedetek spontán rendjének alakulását szolgálja, ezért a jog absztrakt rend, amely a
meghatározása legfőbb célok sikeres megvalósulásának feltétele. Ennek megfelelően a jog absztrakt, általános
szabályokból áll, amely nem partikuláris eredmények elérésére szolgál.
A kényszert alkalmazó bármely társadalmi technika nem tekinthető jognak, hanem csak az a különös
társadalmi technika, amely a kényszeralkalmazás korlátozásának különös fajtája = “a kikényszeríthető
általános szabályok alkalmazása azért, hogy az önfenntartó rend formációját előidézze.”

Elmélet Képviselő(k) Meghatározás

cél elméletek
természetjogi elméletek
erkölcsi helyeslési
elméletek
elismerési elméletek
követési elméletek
hatalmi elmélet
hatalmi elmélet
a jog az állam akarata
a jog az államszervekhez
szól
a jog hipotetilus ítélet
a jog a társadalmi életet
rendező társadalmi
szabály
a jog feltétlen érvényességi Stammler
igénnyel ellátott
kényszerszabály
kényszer-elméletek
a jogszabályok a
társadalmi fejlődés
okozatos
Ihering, Ezek szerint a jog lényegét annak a célnak a megjelölésével határozhatjuk meg,
Marx amelyre a jogi szabályozás szolgál.
Ihering a társadalom legtágabb értelmében vett életfeltételeinek biztosítását
tekintette a jog-fogalom meghatározó általános céljának.
A marxizmus felfogása szerint a jog a társadalom kizsákmányoló kisebbségének az
érdekét szolgálja.
jogeszme: Közös jellemző vonás, hogy a természetjogi elméletek a feltétlenül helyes,
Binder örökérvényű jogot az igazságossággal, vagyis az erkölccsel azonosítják.
Jellinek Ezek szerint az elméletek szerint a jog olyan szabályoknak az összességét jelenti,
amelyeket az alattvalók erkölcsileg helyeselnek, vagy legalábbis olyanokét,
amelyeknek követését erkölcsi kötelességüknek tartják.
Bierling Ezek az elméletek azokat a szabályokat tekintik jogszabályoknak, amelyeket az
alattvalók magukra nézve erkölcsileg kötelezőkül ismernek el. (Jogszabály az amit
az emberek jogszabálynak tekintenek.)
Bierling Az alattvalók akarva, nem akarva, tudatosan vagy öntudatlanul alkalmazkodnak a
jogszabályokhoz, vagyis követik őket. A Követési elméletek a jognak nem a normatív
oldalát, hanem a kauzális oldalát, valóságos érvényesülését emelik ki.
Somló A jogszabályok azok az emberi akaraton alapuló szabályok, amelyek a “legfőbb
hatalomtól” származnak. Legfőbb hatalmon vagy jogi hatalmon olyan tényezőt ért,
amely szabályait más hatalmaknál eredményesebben viszi keresztül, állandó jellegű,
az életviszonyoknak széles körét ragadja szabályozási körébe.
Austin Austin egy legfelsőbb szuverén hatalom parancsai gyanánt fogja fel a
jogszabályokat és szuverén hatalmon szintén azt a hatalmat érti, amelynek anélkül,
hogy ő maga állandó engedelmességet tanúsítana, a társadalom tömege
engedelmességet tanúsít.
Kétségtelen, hogy az állami akarat jognak tekinthető, de fordítva már nem áll fenn,
hogy a jog nem egyéb, mint állami akarat. Van államok felett is jog (nemzetközi jog).
Schein Nem az állam által az alattvalókhoz intézett parancsnak, hanem az állam saját
magatartását meghatározó szabályok összességének tekinti a jogot Schein.
Kelsen Kelsen szerint mindenki csak a saját magatartását akarhatja, de nem akarhatja azt,
hogy valaki más akarjon valamit. Az állam sem akarhatja, hogy mit akarjanak az
alattvalói. Ezért a jog is csupán az államnak arra vonatkozó akaratát
tartalmazhatja, hogy az állam hogy cselekedjék.
Radbruch Az a meghatározás, amely szerint a jog pusztán egy norma egyáltalán nem alkalmas
arra, hogy a jog fogalmát meghatározza, és egyéb normáktól elhatárolja.
Azt jelenti, hogy a jog azzal az igénnyel lép fel, hogy azok, akikhez szól, akaratukra
való tekintet nélkül engedelmeskedjenek neki. Ebben áll a jognak a feltétlen
érvényességi igénye, szemben a konvencionális szabály feltételes érvényességi
igényével.
Azok között az elméletek között, amelyek a jog fogalmát a lelki kényszerrel
kapcsolják össze, azt kell helyesnek elismerni, amely ennek a jog által gyakorolt lelki
kényszernek minőségét közelebbről akként határozza meg, hogy az fizikai kényszer
alkalmazásával való fenyegetés.
Kornfeld A jognak az a fogalom-meghatározása, amely a jog normatív jellegét tagadva a
jogszabályokat a társadalmi fejlődés okozatos természettörvényeinek tekinti:
eszerint a jog nem követelményt kifejező norma, hanem a rendszerinti, normális
 46
természet-törvényei történésnek leírója.
 47
26. A jogviszony tartalma és alanyai

Jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony (pl. adásvételi, lakásbérleti)

A jogviszony realizálódásának 2 módja alapján lehet

absztrakt (általános) konkrét (egyedi)

jogviszony
- a jogszabály - az emberek különféle
megvalósulása nem igényel konkrét viszonyokba
konkrét, egyedi jogviszony lépnek egymással a
létrehozását pl. az jogszabály
Alkotmánynak az a rendelkezésének
rendelkezése, amely megfelelően pl.
elismeri az állampolgárok munkaviszonyba lépéssel
jogát az élethez és az konkrét egyedi jogviszony
emberi méltósághoz - keletkezik
absztrakt általános
jogviszonyt keletkeztet,
mert az egyes
állampolgárral szemben
mindenki más kötelezett.
Konkrét egyedi
jogviszonnyá akkor fordul
át, ha ezt a jogát megsértik

Tartalma: jogalanyok jogosultságainak és kötelezettségeinek összessége.

A tárgyi jog primátusa általánosan elfogadott a jogelméletben az alanyi joggal szemben.
Alanyi jog: - a személynek a jogszabály által lehetséges magatartása
●- amellyel szemben más személy kötelezettsége áll,
●- amelynek megvalósítását az állam kényszerítő ereje biztosítja.

Alanyi kötelezettség:
- a személy jogszabály által előírt kellő magatartása, amelynek teljesítését az állam biztosítja.

Alanyai:
- a társadalmi viszonyok jogi szabályozása abban áll, hogy az állam a társadalmi viszonyok alanyait jogosultsággal és
kötelezettséggel ruházza fel = vagyis az embereket egymás irányában meghatározott magatartásra jogosítja, ill. kötelezi.
Jogképesség:
Jogalanyiság: a személyeknek az a képessége, hogy jogok és kötelességek alanyai lehetnek

Jogalanyok fajtái: 1. Természetes személy jogképessége: általános és egyenlő

2. jogi személy: a jogszabályban megengedett célok szolgálatára létrejött szervezet
2.- jogi személy = jogszabályban megengedett célok szolgálatára létrejött olyan szervezet, amelynek az állam által elismert
szervezeti és működési szabályzata, elkülönült vagyona van, cselekményeiért vagyoni felelősséggel tartozik.

Léteznek jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (közkereseti, betéti), amelyek azonban jogalanyok, és saját cégnevük alatt
jogokat és kötelezettségeket vállalhatnak, így különösen:
● tulajdont szerezhetnek,
● szerződést köthetnek, jogbölcseleti szempontból jogi személyek!
● pert indíthatnak,
● perelhetők
Jogi személyek jogképessége korlátozott, azaz célhoz kötött.

Jogképesség: - cselekvőképesség elhatárolása:

● jogképesség: személynek az a képessége, hogy jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat (jogalannyá válhat)
● cselekvőképesség: embernek az a képessége, hogy saját cselekményével jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat a
jogszabály által megállapított körben.
Lehet: * teljesen cselekvőképes
* korlátozottan cselekvőképes
* cselekvőképtelen
Jogviszony egységes tárgya:
- az emberi magatartás, amelyre a jogosultság és kötelezettség irányul.
48
 49
27. A jogviszony tárgya és a jogi tények

Jogviszony egységes tárgya: - az az emberi magatartás, amelyre a jogosultság és kötelezettség irányul;

Pl.: tulajdonjog esetében: A kötelezetteknek a magatartása, hogy
tartózkodnak a tulajdoni állapot megzavarásától.
Jogi tények: azok a jelenségek:
● amelyek jogviszonyok keletkezését váltják ki!
● Amelyek jogviszonyok módosulását váltják ki!
● Amelyek jogviszonyok megszűnését váltják ki!

Csoportosítása:
Emberi magatartások: megengedett emberi magatartások › jogszabály megengedi, legalábbis nem tiltja.
jogellenes magatartások = jogszabály tilosnak nyilvánít
abszolúte jogellenes mindenkivel szemben jogellenes
relatíve jogellenes = önmagában nem jogellenes, csak azzal szemben aki a jogviszony másik pólusán van
Emberi körülmények: Lehetnek objektív = születés, halál ténye, belátási képesség, életkor

Szubjektív = az ember tudati állapota:

Jóhiszemű Rosszhiszemű
- nem tudja, nem is kell - ha tudja, tudnia kell,
tudnia, hogy a látszat hogy a látszat
ellentétes a fennálló jogi ellentétes a fennálló jogi
helyzettel helyzettel

Állami aktusok:
konstitutív aktusok = jogviszony hoznak létre
deklaratív aktusok = csak megállapítják a jogviszony fennálltát vagy fenn nem állását (pl. bírói ítéletek többsége)
Külső körülmények:
- függetlenek az emberi magatartástól (földrengés, idő stb.)
Jogviszonyok keletkezéséhez,
Módosulásához, egyes esetekben elegendő egyetlen jogi tény is › más esetekben
Megszűnéséhez több jogi tény is szükséges

“Egymással összefüggő jogi tényeket, amelyek:

jogviszonyt keletkeztetnek,
módosítanak
megszüntetnek = TÉNYÁLLÁSNAK NEVEZZÜK !!!!
 50
28. A természetjog és irányzatai

Az ókor egyik irányzata: a jognak a változását szorgalmazza, a fennálló jogrendszerrel szemben.

- Alapállása tehát a kritika.

Természetjog fogalma: a hatályos pozitív jog fellett álló, a természetből, Istenből, vagy az észből leszűrhető általános jogelvek
összessége, amelyek magasabb rendűek a pozitív jognál.

Minden természetjogász 2 jogrendszerrel dolgozik:

– természetjog mindig örök, változatlan, felette áll a hatályos jognak.
– pozitív jog - a hatályos
- Megnézi, hogy az adott pozitív jogban mennyire érvényesül a természetjog
Egyes szerzők nem is tekintik jognak azt, amelyben nem húzódik meg a természetes jog.

Köztük alá–fölérendeltségi viszony van.

A természetjog irányzatai:
a) természetből jönnek a jogelvek
b) Istentől származó jogelvek
c) észből származó jogelvek (észjog)
a) Görögöktől származik:
- Antiphon görög tudós: a természetjog azért jó, mert örök és változatlan.
Szophoklész: Antigoné c. drámája
Antigoné és Kreon konfliktusa: Antigoné megszegi a király parancsát – vannak örök szabályok - elkell temetni a
halottakat
római jog: szigorú pozitív jogrendszer volt, mégis a természetjog is
- létezett az equitas – a méltányosság
– ius gentium tételeivel bevonult a természetjog

b) középkor: az isteni jog - természetjog az Isten akaratát fejezi ki: Szt. Ágoston, Aquinói Szt. Tamás

c) felvilágosodás: a természetjog az ész joga: Hobbes Locke, Rousseau, Montesquieu

- az észből származik természetjog és nem az Istenből vagy a természetből
= észjogi irányzat: Grotius
önkényes, igazságtalan rendszerként kritizálta a feudalista rendszert
d) német ága a természetjognak: Puffendorf Sámuel: az abszolút monarchia dicsőítésére használta a természetjog elveit: az
abszolút uralkodó a természetjog szellemében jár el

- a II. világháborúig a természetjog eltűnt: kialakult a polgári jogrendszer, a feudalizmust többé nem kellett kritizálni, feleslegessé
vált a természetjog
- a II. világháború után a természetjog reneszánsza kezdődött

Ébredési formái:
1.) – isteni irányzat: a pápai enciklikákban érvényesülnek: természetjog = isteni jog
2.) – “ius comumae” eszméje: a természetjog lehetne a közös irány, amely a nyugat országait felfűzné: közös orientációs jog
lesz a természetjog
3.) – politikai: a természetjog az, ami szemben áll a fasizmussal és a kommunizmussal
4.) – új alkotmányok elfogadása több európai országban: természetjogi elvekre alapították
pl. a német alaptörvény természetjogi alapú
5.) – 1950–es években átkerült az USA–ba a természet jog, utána visszaszorult a szerepe.
Új irányzatok: feminizmus, állatok jogai, stb.

Napjaink természetjogi problémái: Fechner német filózófus foglalta össze

1) A modern világban, a nyugati demokráciákban létezik-e természetjog?
Van most is, de folyton változik.
2) Ha vannak ilyen természetjogi elvek, honnan lehet megismerni őket?
– intuitív módon (ráérzéssel)
– isteni kinyilatkoztatást kell kérni
– nem kell keresni, mert ott van.
3) A modern természetjog honnan származik (ész, isten, természet?
- Mindhárom, a modern természetjog is fenntartja magának a régi diszciplinákat.
4) Hogy lehet, hogy van természetjog és mégis különbözőek a jogrendszerek? - Ha a jogrendszer nem felel meg a
természetjognak, akkor a jogrendszert kell megváltoztatni.
5) Egy mai jogrendszerre csak a természetjognak kell hatni, vagy másnak is?
 51
- Egyéb irányzatokat is figyelembe kell venni.
6) Mit kell tenni, ha a hatályos jog nincs összhangban a természetjoggal?
Radikális álláspont:
– akkor nem kell követni a pozitív jogot.
Másik álláspont:
a) attól, hogy nem tükrözi a természetjogot még attól még követni kell, de ki kell fejezni a kritikánkat
b) a bíró döntsön, hogy ilyenkor mi legyen (legelterjettebb álláspont)
pl. nürnbergi per: a természetjog alapján ítélkeztek, noha nem használták a kifejezést, - hiszen a náci jog alapján nem lehetett
volna elítélni őket, mert parancsra cselekedtek

A mai álláspontok közelednek egymáshoz más irányzatokhoz, a jogi pozitívizmushoz. integárlódnak az irányzatok
 52
29. A jogi pozitivizmus a jogbölcseletben
Jegyzet:
Tyrtasion spártai filozófus mondta: a jog hatalmi eszköz - ez a pozitivizmus ős-megfogalmazása
A római jogban a pozitivizmus érvényesült, uralkodó szerepe volt..
A középkorban az egyetemek vitték tovább a pozitivizmus gondolatát (mert római jogot tanultak).
A 19. szd-ban pozitivizmus áttörés: a természetjogtól átveszi a vezető szerepet.

Jogi pozitivizmus fogalma:

A jogtudományban a tudósok csak a jogrendszert vizsgálják, nem foglalkoznak a jogot körülvevő társadalmi valósággal.
- pozitivista az, aki csak a tényeket veszi figyelembe

Austin (angol prof.) 19. szd.

Álláspontja:
1.) Különbséget tesz a jog és az erkölcs között.
A jogtudománynak az a feladata, hogy a jogot vizsgálja, függetlenül attól, hogy az egy jó vagy rossz jogrendszer, mert ez utóbbi
az etika feladata.

2.) A jogtudománynak a jogi fogalmakkal kell foglalkoznia, pl. tulajdon, büntetés

- ezért nevezik analitikai elméletnek - max. össze lehet hasonlítani más országokéval.

3.) A jog nem más mint a szuverén parancsa. (PARANCS-ELMÉLET)

- Kritikusai szerint ezért ez egy “parancs-elmélet” - de ez nem igaz.
Austin ugyanis a “szuverén” meghatározást továbbfejlesztette:

1.) először: - az angol parlament a szuverén (az angolok soha nem beszéltek népszuverenitásról)
2.) másodszor: - a bíróság a szuverén (precedens-rendszer)
élete végén jutott addig, hogy
3.) utolsónak: - demokratikus választópolgár a szuverén.

A nemzetközi joggal kapcsolatban: - Austin szerint a nemzetközi jog mögött nincs szuverén!
- a nemzetközi jog szabályai nem jogszabályok
Sok tudós, magyarok is, átvették ezt az állítást.

Austin végül elismerte, hogy vannak igazságtalan jogrendszerek is, de ez nem jelenti azt, hogy az igazságtalan jogrendszer
szabályait nem kell követni.

További képviselője még: Kelsen (osztrák prof.) 1934. Tiszta jogtan c. műve

A 19.szdban a természetjog átadja a helyét (1933-ig) a “minek kell lennie?” kérdést felváltja a “mi van?”

A POZITIVIZMUSRÓL ÁLTALÁBAN:
Szűkebb értelemben a jogi, tágabb értelemben a politikai pozitivizmus is benne van.
●Jellemzője az empirikus adottságok tisztelete, ami létező. A metafizikai spekuláció elutasítása.
A tudományos filozófia fő feladata a szaktudományok problematikájának segítése, tudományos módszerek kifejlesztése.
Programmá válik a “VAN” vizsgálata.
● Társadalmi háttere a polgárság uralkodó osztállyá válása, mely még úgy érzi, hogy fejlődnie kell.
● A modern kodifikációval különválik a jog: mi van a valóságban és mi van a törvényekben!

A JOGPOZITIVIZMUS IRÁNYZATAI:
történeti irányzat (a történeti jogi iskolában és a restauráció politikai történetében jelenik meg)
liberalizmus
filozófiai pozitivizmus
szociológiai pozitivizmus
jogászi pozitivizmus (nemzeti jogrendszerek sajátosságaihoz kapcsolódnak)
- kontinentális és angolszász jogrendszerek
● A kontinentális politikai gondolkodás alapja az állam és a polgári társadalom különbsége. Az angolszásznál a parlament és a
társadalom…
● E szétválás okozza, hogy a XIX. században az angolok már túl vannak a polgári átalakuláson, Európa még nincs.
- Angliában a küzdelem az államon belül zajlik: hogyan kerüljünk a kormányba. Empirizmus múlt.
- Európában a küzdelem tétje: hogyan szerezzük meg a hatalmat. Racionalista múlt.
● A XIX. szd. a pozitivizmus évszázada. A napóleoni háborútól Hitlerig.

IRÁNYZATAI:
 53
● filozófiai pozitivizmus, futurista etika
● liberalizmus
● jogpozitivizmus
● szociológiai pozitivizmus
*
fölérendeltnek (külső), de engedelmességet kap az alárendelt részéről (belső). A törvényi jogszabály értelmezésekor az
engedélyező normák (imperfecta törvények) - nem tekinthetők jogszabályoknak, de közvetve szankcionálni lehet őket.
A jog keletkezése: Ténybeliség és okozatosság. A jog a szuverénből ered, a független politikai társadalommal jön létre. Ez
egybeesik az engedelmesség okaival.

A szerződéselméletek bírálata:
● csak akkor lehet alap a beleegyezés, ha önkéntes lett volna, azonban félelemből történt.
● Mindenféle szerződés a kötelező erejét a pozitív jogból meríti, ami csak az állam után jött létre.
● Fikció, mert lehetetlenhez közelít. Ilyen egyetértés nincs, mert nem is tudjuk, hogy miben kellene egyetértenünk.
A jogi formák keletkezése, fejlődése:
pozitív erkölcsi szabályok
a bíróságok alkalmazzák és kikényszerítik
a bíróságok analógia útján szabályt hoznak létre
a bírák a döntéseket (új) már nem analógiával, hanem teljesen önállóan hozzák létre.

Igazi törvényhozás:
A bírói tevékenység és a törvényhozás egymásra hatnak
A kodifikált jog kizárólagossága

A jog forrása: Csak a szuverén lehet a jogforrás, közvetlen okai a szuverén felhatalmazásából erednek.
● minden jog vagy statuált (törvényi jog) vagy bírói. A törvényi jogot szó szerint (csak akkor kell a szituációt figyelni, ha
nagyon szükséges), a bírói jogban az eset természetét kell figyelembe venni.
● Elutasítja a szokásjogot. A szokás akkor válik joggá, ha a bíróság alkalmazza és kikényszeríti. A meglévő kodifikációk
gyengék.

A jog helyessége:
● elválasztási tézis: A jog, ahogy “van” és aminek “kell” lennie. Ez összekapcsolódik a jog és erkölcs elválasztásával.
A helyesség kritériumai:
● Isten kinyilatkoztatott törvénye
● Utilitarizmus, a lehető legnagyobb boldogság elve.
● Az ellenállási jogra is választ ad. Általában az engedelmesség hasznos, de ha ez túl sokba kerül (nem éri meg) hasznosabb
az ellenállás (pl. felesleges adóknál). Engedelmesség csak a közhasznú törvényekkel szemben áll fenn. A nem etikus jog
ellen lehet védekezni.
● A jog alapvető céljának a jogbiztonságot tekinti.

Általános jogtan: Elemzi a végighatoló fogalmakat, mint pl. az alanyi jog, a személy, a dolog, az akarat és a motívum, a szankció, a
jogi státusz, a jogsértés, a tulajdon és a kényszer.
 54
30. A polgári jogszociológia (pragmatista és realista irányzat, skandináv jogszociológia)

XIX.–XX. sz. Pragmatista irányzat:

Fő alakja: Pound – amerikai professzor - utilitárius:
Álláspontja: hasznossági – azt tesszük, ami kifejeződik. (társadalmilag)
A társadalom fejlődése emberi szükségletek kielégítése.
- A jog világában is ez történik - a jog története = hogyan sikerült a jogszabályoknak az igényeket kielégíteni:
a jogszabály is egy szükséglet kielégítő eszköz. A szükségletek kielégítése nem más, mint egy társadalmi “mérnökösködés". social
engineering
A szükségletnek több fajtája van: – individuális;
– közösségi érdek;
– társadalmi érdekek (pl. biztonság, erkölcsök védelme)
Nem biztos, hogy mindig a társadalmi szükségleteket kell kielégíteni. Ez koronként változhat. (pl. abszolút monarchia pl. az
uralkodó szükségleteit elégíti ki; demokratikus ország a társadalom igényeit.)
– Hogyan lehet igazságot szolgáltatni? Pound szerint ez lehetséges jog és bíróság nélkül is. (Pl. pápuáknál nincs jog.)

Pound jogfogalma: (3 dolgot ért jog alatt)

1.) jog = jogrendszer
2.) döntés - előkészítő anyagok (precedensek, speciális szakértői anyagok)
3.) – bírói, közigazgatási eljárás
Széles jog-fogalmat használ kontinentális + common law elemekkel. Az ő nézeteit sokan vitték tovább.

? - ne a szükségletekkel foglalkozzunk - a jó bíró az, aki a haladást szolgálja, új precedenst hoz.

Továbbfejlesztett elmélet ek: – a döntés a haladást szolgálja
– a jog a jó, vagy a rossz emberhez szól? Mindkettőhöz.
(Andi jegyzete alapján a jog a rossz emberekhez szól Pound tudóstársa szerint)

Jogi realisták: Az eddigi tudósok mindenfajta misztikus ködbe burkolták a jogot, ők pedig a jogot a maga realitásába nézik
misztikum nélkül. Ők csak a dolgok realitását nézik.

J. Frank (amerikai prof.)

Nézete: – a jogbiztonság egy butaság, apakomplexus, (Freud hatása)
- az a jó egy országban, ha nincs jogbiztonság: - a jog lemerevíti az életet, nem tud változni (Visegrády: a jogbiztonság ≠ a
merevséggel)

– az amerikai igazságszolgáltatásról írt könyvében: a bíráskodás olyan, mint egy keleti kádi ítélkezése. A bíró szimpátia –
antipátia alapján ítél: a védő, vádlott stb. szinpatikus-e.
– Amikor Frank-et kinevezik szövetségi bíróvá - elfelejti saját, korábbi nézeteit. Újabb könyvében a vizes lepedőt nem a bíróra
húzza, hanem az összes többi résztvevőjére az eljárásnak.
- A bíró pouvouir-ját, hatalmát akarta Frank növelni.
- Frank-kel az a baj, hogy a részigazságokat általánosítja - Visegrády szerint.

- Frank – a jognak a bírói döntést tekinti - a kontinentális jogrendszerre egyáltalán nem alkalmazható az elmélete.

Skandináv jogelméleti irányzatok:

Jogi realizmus: egyidejű az amerikaival. Uppsalai egyetem. 1979–ig tartott (kb. 60 év)

Axel Hagerström (svéd) filozófus, nem – nincsenek a világban objektív értékek, mint “jóság” v. “rosszaság” csak
jogász szavak, nyelv van, amik ezt kifejezik
– az emberek azért követik a kötelezettségeket, mert az ősi jogból származik, ezek
bevésődtek
– “az én tollam” - nem tulajdonviszonyt fejez ki, hanem pszichológiai
kapcsolatokat

Lundstedt (svéd) politikus volt,
folytatja ill. meghaladja Hagerströmöt
– szerinte a jog és a kötelezettség nem jelent semmit, nincs realitásul, csak
megjelölésre szolgálnak. A társadalmi jólét problematikájáról beszél.
- Társadalmi jólét = ami mindenkinek hasznára válik.
Kizárólag a társadalmi valóságban vizsgálódik: arra koncentrál, hogy mi a hasznos
a társadalom tagjainak.

Olivecrona – a törvény ereje attól függ, hogy mennyire sikerült az állampolgár értelmére
Lundi Egyetem professzora hatnia
 55
– a jogot nem az állam alkotja, a kettő annyira összekapcsolódik, hogy egyik sem
alkothatja a másikat; az állam nélkül a jog nem ér semmit és fordítva
– nincs különbség a jogi és erkölcsi norma között. Csak az általuk kiváltott
elmebeli reakciókban van különbség. A psichikai elemet tovább folytatja: tkp.
– a jog egy imperatívum, mindig egy kötelező erő társul hozzá (“kell”, “köteles”)

Ross (dán) – a jog, kötelesség, tulajdon, stb. nem jelent semmit csak kijelentések
– a jogi fogalom attól lesz érvényes, hogy a bíróság előtt kényszeríthető
Brasia (finn) – A társadalmi problémákat is bekapcsolta a jogba.
– Elismeri, hogy a politika belejátszik a jogba

Aarnio
Peczenik (lengyel prof.) krakkói lengyel
származású Lundi Egyetem professzora
– a jognak egy nyelvi játék-természete van, ami a jog sajátossága; - van egy
tolvajnyelve; minden jogterület nyelvi játékok összessége.
– publikum–elmélet: ha van egy tolvajnyelve, kell egy publikum, aki ezt megérti.
Ha van egy probléma, arra választ csak egy értő publikum tudja megadni.
Kikből áll:
– bíró; – ügyvédek; – véletlenül találkozó emberek (esküdtek)
Ezzel lehet nehéz jogi problémákat megoldani.
– elmélete túlmegy a realitáson, őt az foglalkoztatja, hogy a jogrendszerben legyen
koherencia, ne legyenek ellentmondások, hézagok, erderencia legyen
– ki kell mondani, hogy egy kodifikált jogrendszerben a törvény az elsődleges, a
bírói jogalkotás másodlagos jogforrás (a pecedens jogban pedig fordítva)
– a félreértések jelentősége csökken, ha értelmezzük a törvényt, keressük a törvény
céljait
⇒ – összekapcsolta a jogot és az erkölcsöt:
– a jogkövetés egy erkölcsi kötelesség
– a jogfogalomba belevonja a mentális, értelmi, elmebeli aktusokat is.
Motívum – ellentmondás harca.
 56
31. Kelsen “tiszta jogtan”-a
Kelsen (1881-1973) Prágában született, zsidó családból származik. Tanulmányait Heidelbergben, Berlinben és Bécsben végezte.
1917-től a bécsi egyetem professzora, 1920-29. között az osztrák alkotmánybíróság bírája. 1940-ben Hitler hatalomra
jutása után, Ausztria bekebelezése (anslussz) után előbb Genfbe, majd Amerikába ment. A kaliforniai Berkeley
Egyetemen tanított: az amerikaiak nem értették tanait - átírta angolul “GeneralConcept of Law &State”.
1973-ban meghalt. 1973 után az osztrák kormány létrehozta a Hans Kelsen Alapítványt - elnöke a mindenkori
köztársasági elnök.
1.) Kutatások Kelsenről
2.) Két évente Bécsben ún. Kelsen-konferenciát rendeznek.

Művei: Az államjogtan fő problémája

A jogi és szociológiai módszer határai
Reine Rechtslehre - A tiszta jogtan (1934) - japánra is lefordították, 25 nyelvre, sok recenziót kapott, azonnal világhírű lett.
Szakít az előző koncepciókkal, teljesen egyedülálló.
A jogelméletnek, jogbölcseletnek az a feladata, hogy a jogot minden külső, nemjogi tényezőtől megszabadítsa.
- Igazságosság, politika, erkölcs - nem tartoznak bele a jogba: - “lombik-elmélet”.
- Nem azt mondja, hogy pl. politika-jog között nincs kapcsolat, hanem azt, hogy a jogbölcseletnek ezt nem feladata vizsgálni.
- A jogi norma egy magatartást úgy ír le, hogy hozzákapcsol egy ellentétes magatartást szankciókkal
pl. ingatlan adás-vételt írásban kell megkötni - ha nem így történik, érvénytelen.
- A jog nem lelki kényszer, - ez másodlagos, hanem fizikai szankciókkal dolgozik, életet, szabadságot, tulajdont tud elvennei.

2.) Kelsen - Merkel-féle lépcsőelmélet:

A hierarchia csúcsán nem az alkotmány van, hanem egy ún. hipotetikus alapnorma - ez indítja el a jogforrási hierarchiát.
I. lépcső: Alapnorma
II. lépcső: pacta sunt servanda
III. lépcső: nemzetközi jog szabályai
IV. lépcső: alkotmányok
V. lépcső: törvények, rendeletek
VI. lépcső: bírói ítéletek (ezt is jogforrásnak tartja)
VII. lépcső: jogügyletek (a szerződést is jogforrásnak tartja)
- Minden jogforrás a felette állóból meríti az érvényességét.
Kelsen MONISTA állásponton volt, mert a nemzeti és nemzetközi jogot összekapcsolta - a nemzeti jog akkor érvényes, ha megfelel
a nemzetközi jog szabályainak.

- Nincs nagy különbség a jogalkotás - jogalkalmazás között:

a törvény = jogalkotás + jogalkalmazás is, mert alkalmazza az Alkotmány szabályait.
a bíró: alkalmazza a korábbi precedenseket, de mint Felső Bíróság, alkothat új precedenst is.
- Azonosította az államot a joggal: mi az állam = jogszabály által szabályozott szervezet:
- ha nincs jogszabály, akkor nincs állam = tehát az állam azonos a joggal.
( a pápuáknak nincs államuk, mert nincs joguk, csak normarendszerük.)
- Kelsen találta fel az Alkotmánybíróságot: 1921-ben volt Ausztriában a világ első alkotmánybírósága

Államelmélete: JELLINEK kritikájából indul ki, a szemére veti, hogy nem elég következetes, és integrálni akarta a szociológiai és
jogászi módszert. A “van és kell” két eltérő gondolkodási forma, éppúgy mint a “jövő idő vagy múlt idő”. Abból, hogy valami
van, csak az következik, hogy valami volt és valami lesz, “de az nem”, hogy valami másnak kell lennie.

Az állam és jogrend azonosítása: Szerinte az állam egységét a szociológia nem tudja igazolni, ezt csak a jog biztosítja, Az állam
egy beszámítási pont, azaz a jog írja elő, hogy melyek azok az emberi magatartások melyek az államhoz rendelhetők,
rendelendők.
Megmagyarázza és felszámolja a hagyományos jogelmélet dualizmusait:
Jogelmélet és jogalkalmazás. Minden lépcső egyben mindkettő (kivéve: a legalsó és a legfelső aktust.)
Alanyi és tárgyi jog. A jogalkalmazásnak tekint mindent.
Közjog és magánjog. Következik az állam és jog azonosításából
Nemzetközi és belső jog. A lépcsőelméletből következik.

Kelsen elmélet jelentősége:

Rámutat az állam nem a tapasztalati valóságban létezik, fogalma tehát az emberek egymás közti viszonyainak gondolati
értelmezése során születik. Az állam mint olyan nem látható és nem tapintható, létezésére pusztán következtethetünk. A jog és így
az állam akkor létezik ha érvényes, s ha érvényes akkor létezik.

Kelsennél olyan normatív rend van, melynek hatalma alatt emberek állnak, s e hatalom a jogi rend érvényessége. A normatív rend
érvényessége biz. szélső határok között független attól, hogy rendszeresen követik-e, vagyis, hogy a normarendszer hatékony-e.
 57
Az állam nem más mint normatív rend!
A liberális gondolkodók közé tartozott. A kontinensen meghonosodott alkotmányi modellek kialakulásában nagy szerepet játszott.
 58
32. Ontológiai jogelmélet

Ontológiai jogelméleti iskola: Az egyik olyan irányzat, amelyik a természetjogból nőtt ki

Ontológia: a jog lételmélete = a jog lételméleti kérdéseivel foglalkozik.

A természetjog egy másik felfogása az “ontológia” nevet adja magának s úgy lép fel mint a jog “léttudománya”, azt állítva, hogy
a jogról teljes ismeretet szerezhetünk a lét metafizikáján keresztül.

E felfogás szerint a Lét(Sein) és a Legyen(Sollen) birodalmát nem választja szét áthidalhatatlan örvény, amint azt Hume állítja.
Éppen ellenkezőleg: a Lét megismeréséből adódik a Legyen összes fogalma,
- “a rend megismeréséből” következik a törvény, s a kötelezettség fogalma.
E felfogás Platónig nyúlik vissza, a legfrappánsabb és legismertebb természetjogi példája a tomista filozófiájában található:
“A természeti törvény nem más, mint az értelemmel felruházott teremtvény részvétele az örök törvényben.” Ez az Aquinói Szt.
Tamástól származó mondat minden kommentárnál jobban summázza a természetjog ontológiai fogalmát.

Itt: a “dolog természete” a kulcsszó (már a szofisták, a görög bölcselők is használták)

majd a 19. szd-ban Ihering hozta megint divatba
- Mi van akkor, ha joghézag van? Hogyan döntünk?
Ihering azt mondja, hogy a “dolog természetéhez” kell fordulni, és megvan a megoldás.

Világhírű képviselője:
Maihofer német prof. a legkiválóbb képviselője az ontológiai jogelméletnek

Álláspontja: az élet nem más, mint szituációk, élethelyzetek egymásutánisága.

Az emberek különböző viszonyokba kerülnek egymással. Pl. eladó–vevő, orvos–páciens

Azt mondja Maihofer, hogy ha ezeket a szituációkat jogilag szabályozzák, akkor tulajdonképpen nem a jogszabályok előírásait
követjük mi, hanem azt, amit jogszabályok nélkül amúgy is tennénk.
- De mi van, ha a jogszabályokban rosszul rögzítették a jogviszonyt?
- Ha a jogszabály eltér az életviszonyoktól, akkor a Maihofer szerint az nem köti a személyeket, azt nem kell követni, mert nem
egyezik a jog az élettel. = Radikális álláspont.

Más álláspontok mérsékeltebbek: akkor is követni kell, csak kritizálni, csökkenteni a legitimitását.
A bírót kell ismét helyzetbe hozni, hogy döntse el, hogy egyezik az élettel vagy sem a jogszabály.

Német BGB 1900-ban lépett hatályba: - “Trau und Glauben” elve -

- 2001-ben nyilván nem lehet ugyanazokat az erkölcsöket alkalmazni
 59
33. Fenomenológiai jogelmélet

Fenomenológiai módszer: a közvetlenül észlelhető sajátosságokra, ill. ezek összefüggéseire irányuló leíró jellegű kutatás, amely
azonban tartózkodik a mélyebb okok, - a jelenségek mögött lévő törvényszerűségek feltárásától.

Vezéralakja: Husserl – német prof. a megismerés nem a valóságos, anyagi világra, hanem a tudatra irányul, ezért minden a
világra vonatkozó, s a közvetlen tapasztalatot túllépő ítélettől tartózkodni kell. Minden megállapításnak a tudati
jelenségek intuitíve szemlélhető önadottságain kell alapulnia.
Kiindulópont:
1.) - A világból csak a lényeges dolgok számítanak, a lényeghez úgy jutunk el, hogy a konkrét létező mellékes módozatait, sőt a
létezés kérdéseit is “zárójelbe tesszük, a lényegteleneket el lehet hanyagolni.
- A jogi fogalmak, kategóriák, intézmények (szerződés, tulajdon, szabadság, stb.)
már azelőtt léteztek, hogy azokat az ember megértette volna, illetve a hatályos jog megfogalmazta volna őket.

A jogi törvényeket nem feltalálják (minta gőzgépet), hanem felfedezik, mint a matematika törvényeit.

2.) A jog ≠ törvényhozóval.

Amikor a jogalkotó megalkotja, a jog belép az életbe. A jog hatálybalépésétől elszakad a parlamenttől, belép a történeti időbe. A
bíróságok alkalmazzák, igazítják a változásokhoz.
Jog = törvény + bírói továbbfejlesztés.

3.) Egzisztenciális jogelmélet: (létezéssel foglalkozik) Sartre, Simon de Beauvoir

Az ember, létezés problémái és a társadalom problémáival foglalkoznak.
- A jog egy idegen, oda nem illő jelenség az emberi kéttől, mert parancsokat ad, ez az alapállásuk.
De ha ezt az idegen jogot élő joggá lehet transzformálni, akkor jó. Hogyan?
⇓
Az életben akkor lehet fennmaradni, ha különböző szituációkat élünk meg.
- A jog világában is átélésre van szükség, ami úgy valósul meg, - csak az tudja, hogy mi a jog, hogy valaki egyszer életében
jogtalanságot szenvedett el.

Az egzisztencialista filozófusok szerint az a megoldás: Létre kell hozni egy bíróságot,

melynek tagjai:
szélsőségesek szerint: – jogász nem lehet benne, hanem
– pszichológus, pszichiáter, tanár, stb. akik: – átélik a szituációt
pl. gyermekelhelyezési ügy: meghallgatják a gyermeket, szülőket, majd visszavonulnak, átélik a problémát és
– a hatályos jogtól függetlenül hozzák meg a döntésüket. Ez lesz az élő jog, ami biztosan jó, mert egy konkrét szituáció
átéléséből fakad

negatív vonásai: – jogállamban jogász nélkül nem lehet jó döntéseket hozni

– a jogot úgy tünteti fel, mintha csak konfliktus megoldó funkciói lennének pedig pl. társasági tv. stb.

pozitívum: – vitatható módon, de a jog humánus oldalát igyekszik kidomborítani

- felhívja a figyelmet arra, hogy a jog az emberi magatartásokat szabályozza
Visegrády szerint a bíró mellé szakember ülnököket kellene beállítani a jogállamban a bíró a garancia, nem lehet liberális
 60
34. Pikler Gyula jogbölcselete
Pikler Gyula (18964-1937) kérdéses pályát futott be, jogtudósként kezdte és pszicho-fizikusként fejezte be.
Jogi pozitivista.
A jogbölcselet a törvényhozás tudománya.
Kiiktatja a természetjogi elemeket.
? Mi a jog értékmérője, mi teszi helyessé vagy helytelenné? - Az emberek jogérzete.
- A jog azért jött létre az emberi társadalomban, mert az emberek belátták a célszerűségét, szükségességét.
A legmagasabb szinten a politikusok, tudósok, stb. vannak akik belátását követik az alacsonyabb néprétegek is.
- A jog nagyobb része úgy jön létre, hogy a “belátók” alkotják, és nem olyanok, akiket szankciókkal kell fenyegetni.
- Azokat jogosan kell szankcionálni, akik nem látták be a jog szükségességét.
Belátás: - pszichológiai fogalom.
- Komolyan megbírálták - felhagyott a jogbölcselettel - orvostudományig jutott.

1.) Első hosszabb lélegzetű tanulmánya = Ricardó. Jelentősége a közgazdaságtörténetben:

A kor közgazdasági iskoláival szemben fejtette ki álláspontját, mely szerint
A.) LÉTEZNEK ABSZOLÚT ÉRVÉNYŰ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK
viszont egyetértett a történeti iskolával, mely szerint
B.) NEM TÉTELEZHETŐEK ABSZOLÚT ÉRVÉNYŰ ERKÖLCSI ÉS JOGI NORMÁK

2.) Első jogelméleti műve = “Bevezető a jogbölcseletbe”

Ebben elemzi: a.) jogtörténetet
b.) összehasonlító jogtudományt
jogászatot (leírójog)
természetjogot
észjogot
jogbölcseletet
Tagadja: - azt, hogy a jogi kérdésekben egy egyedül igaz, jogos döntés megalapozható lenne.
- azoknak a törvényeknek a létét, amelyek azt akarják leírni, aminek lennie kell.
- Kant és Rousseau észjogi felfogását,
mert szerinte az emberi értelemből az emberi együttélés normái nem vezethetők le.
Felfogása: A társadalomban a természethez hasonlóan abszolút törvényszerűségek uralkodnak.

3.) Jogbölcseletre úgy tekintett, mint a jog természettudományára,

amely elfogadhat egy normatív alapelvet és erre építhet egy jogrendszert.
- Ilyen értelem használja a jogbölcseletre = a “törvényhozás tudománya” jelzőt.
- Másutt kifejti, hogy a jogbölcselet a “jog szociológiája”, csak azt igyekszik leírni, ami “VAN”.

Az emberi cselekedetek legfőbb mozgatójának a BELÁTÁST tartotta:

Belátás = célszerűségre irányul
Célszerűség alatt = biológiai célszerűséget, az élet fenntartását, a szükségletek kielégítését értette.
A célszerűség a jövőben a nemzetállamok határait le fogja bontani és nagyobb egységeket fog létrehozni - “az összes emberek
egységes állama okvetlenül be fog következni”
A jog fő mozgatórugójának is a célszerűségi belátást tartotta, de elismert más mozgatóerőket is.

Jog fogalma: A jog oly kényszerrel biztosított szabályok foglalata,

amelyek azt célozzák, hogy az emberek oly viseletet tanúsítsanak, amelyek más emberek érdekeinek megfelel.
A jog kényszerrel biztosított összeférési és összeműködési szabályok foglalata.

Büntetőjog bölcselete c. könyve:

“Nem azért büntetünk, mert Bűn van, hanem, hogy ne bűnöztessék”
A megtorló ösztönre alapított büntetést elveti.
Úgy véli: az emberek célszerűségből büntetnek, s így a célszerűség érzéséből magyarázzák a büntetés igazságosságát.
 61
35. Somló Bódog jogbölcselete
Somló Bódog (1871-1920) Pikler Gyula tanítványa - az egész világon ismert magyar jogbölcselő eredeti neve Somló Félix -
magyarosította - a Bódog nevet ő honosította meg.
Kolozsváron kezdte, később Budapesten tanított.
2 szakasza életpályájának:
- pozitivista szakasz: azt vallotta, hogy az állam beavatkozása az ember életébe teljesen jogos és szükségszerű
II. szakasz: feszegetni kezdte, hogy mi a helyes jog, mi tesz egy jogrendszert helyessé
Az a helyes jog, ami erkölcsös.
Jogi alaptan: 1917-ben jelent meg Lipcsében - még mindig nincs magyarra lefordítva.
ld. jegyzet!
- Van egy ún. jogi hatalom, ami ≠ állammal (- Visegrády Austin szuverénjéhez hasonlítja)
≠ joggal
- kiemelte tehát a jog önállóságát.
- A jogi hatalom mindenkit kötelez, államot, uralkodót, stb.
1920-ban felakasztotta magát az édesanyja sírjánál a házsongárdi temetőben.

- két parlamentarizmusról írott cikkel kezdi tudományos pályáját.

Parlamentarizmus fejlődése (1896) c. szakdolgozata az angol parlamentarizmus történetét ismerteti,
Concha Győző elméletének felhasználásával,
- mely szerint a történelmi fejlődés értelme az, hogy
1.) az állami akaratképzés egyes mozzanatai fokozatosan szétválnak egymástól,
2.) és ez eredményezi az államhatalmi ágak szétválását =
amely alapvetően a társadalmi erők és érdekek ütközésének terméke.

“A nemzetközi jog bölcseletének alapelvei” c. írásában

- a nemzetközi jog fejlődésére alkalmazza Pikler belátásos elméletét.

Jogbölcselet (1901) c. füzete - történelmi materializmussal, - nemzetközi joggal,

- alapjogokkal, - jogfejlődéssel, - büntetőjog jogbölcseletével foglalkozik!
1.) A jogbölcseletnek nincs önálló létjogosultsága:
- A jogbölcselet társadalmi vonatkozásai - a szociológiához; más részei - az etikához tartoznak.
= A jogbölcseletnek szociológiai jellege azt jelenti, hogy a jogbölcseletnek a lélektan alapvető tanaiból kell kiindulni - ha reális
alapon akar nyugodni.

2.) Történelmi materializmus kritikája:

- hibájának tekinti, hogy az nem ismeri fel, hogy a jog sem áll elő közvetlenül a gazdaságból.

3.) Alapjogok: Az észjog szerint vannak bizonyos elidegeníthetetlen alapjogaink, mivel eszes akarattal bíró lényekként jogunk van
önmagunkat a külvilágban érvényesíteni. Az eszményi jövőben a legjobb társadalomban lehetséges egy ideális kódex,
amely az élethez és a testi épséghez való jogot, a szabad mozgáshoz való jogot és a tulajdonhoz való jogot tartalmazza.
4.) Büntetőjog: Bölcseletének a szociológiai módszereket alkalmazó kriminológiát tartja, amely kutatja a btt-k elleni harc helyes
eszközeit is. Büntetést nem tartja egyedüli eszköznek, hanem a társadalmi okokat is fel kell kutatni.

Az 1906-ban megjelentetett jogbölcseleti előadások írásos változatában a jogbölcseletet az általános filozófia területére sorolja be
és a jogbölcseleten belül leíró és normatív jogbölcseletet különböztet meg.
Leíró jogbölcselet: a jog keletkezésével, törvényszerűségeivel foglalkozik.
Normatív jogbölcselet: a helyes jog kutatásával, legfőbb elveivel.
A tételes jogtudomány = iurisprudencia - a tételes jogi ismereteket rendezi újra
A jogbölcselet = más ismereteinknek a jogiakkal való szintetizálása
- A jog modern bölcselete és a jog szociológiája - Somlónál - egy és ugyanaz, mert a szociológia az a tudomány, amelynek
a segítségével a jog és más társadalmi jelenségek kapcsolata megragadható.

A helyes jog problematikájának felvetése (1910):

- Somló kétféle irányzatot bírál:
1.) Naturalisztikus felfogást: - amely a jog helyességét a társadalmi élet törvényszerűségeivel akarja kimutatni, de amelyeket
előbb fel kellene ismernünk, majd ezek segítségével beavatkoznunk.
- Külön foglalkozik a Liszt-féle irányzattal, amely szerint a “jövendő” és a “helyes” azonos fogalmak, és minden ami a
fejlődést elősegíti helyes, ami hátráltatja helytelen.
2.) A stammleri elmélet: A jog helyességének mértéke a minden alárendeltet figyelembe vevő szabályozás, amely a “szociális
ideált” testesíti meg.
- Somló szerint: az abszolút cél szabadnak lenni és a szabadságot biztosító szabályokat tekinti helyesnek.
Álláspontját az erkölcsi értékekre alapítja, hiszen a cselekedeteknek a helyességére vonatkozó értékek - erkölcsi értékek a
legfontosabbak.
 62
A helyes jog mértéke az erkölcs.

Juristische Grundlehre (Jogi Alaptan) - nagy jogelméleti szintézise: a jogalkotó hatalom kérdése
Somló Austin rendszerét fogadja el: az austini elmélet igen erőteljesen hangsúlyozza a hatalmi elemet a jogban.
- Mindketten a jogalkotó hatalom PARANCSAKÉNT definiálják a jogot
Különbségek: Somló nemcsak a jogalkotó parancsait, hanem az ígéreteit is a jog részének tekinti: az államjog legtöbb
szabálya ilyen formában manifesztálódik.
- Austin a szankciót is a jog szükségszerű részének tételezi, Somló szerint ez nem fogalmi elem, Somló ezt a tényleges
érvényt szerzés képességével helyettesíti.
- A Grundlehre legfőbb programja a jog fogalmát és annak előfeltételeit leírni.

A jogfogalma I. Genus proximum:

A jog genus proximuma: a szabály. A szabálynak kétféle jelentése:
- egy ontologikus: szabály lehet az, ami rendszerint történik
- egy normativ: szabály az, ami KELL HOGY TÖRTÉNJÉK.

- Somló sem az elvártságot,

sem az általánosságot nem tekinti a jog szempontjából relevánsnak.
- Somló az akaratnak tulajdonít nagyobb jelentőséget, annak a ténynek,
hogy a jog empírikus szabály: ez a jellegzetessége határolja el az erkölcstől, amely abszolút érvényesség igényével lép fel,
és feltétlen helyességet tükröz.
- A jog hatásos akarati szabály, abban különbözik az erkölcstől, hogy a kibocsátója a “legfőbb” azaz a jogalkotó hatalom.

A jog fogalma II. Differetia specifica:?????????????????????????????????????????????????????????????????

 63
36. Moór Gyula jogbölcselete
Moór Gyula (1888-1950) Eperjesi jogakadémia tanára, majd a kolozsvári, később a szegedi és végül a budapesti egyetem jogi
karának professzora, Somló Bódog tanítványa. Neokantiánus jogbölcseleti gondolkodás képviselője. ’42-ben akadémiai tag.
A Függetlenség Pártjának volt a képviselője - 1948-ban nyugdíjazták, kizárták az Akadémiáról, 1950-ben meghalt.
Német orientációjú professzor volt.
Önálló álláspontot képviselt.
- Mi a jog lényege: a hatalmi és a kényszer elemet hangsúlyozta.
Utalt arra, hogy a jogszabályoknak figyelemmel kell kísérnie az élet változásait (szociológiai nézet)
- A helyesség kérdésével is foglalkozik: ő is az erkölcsben jelöli meg a jog értékmérőjét, de hozzátett két jelzőt: nyugati keresztény
erkölcs.

Fejtegetései: A jog fogalmának meghatározása nem tételes jogi kérdés. A tételes jogtudomány sem tudná pusztán a jogszabályok
ismerete alapján meghatározni.
Moór a jogfilozófiát sajátos szakfilozófiának tekinti, mely minden jogtudomány sajátos, végső előfeltevéseit vizsgálja..
Jogtudománynak 3 nagy csoportját különbözteti meg:
tételes jogtudományok
okozatos jogtudományok (jogtörténet - jogszociológia)
értékelő jogtudományok (jogpolitika)

Tételes jogtudományok: jogrendszer tartalmát szisztematikusan fejtik ki.

Okozatos jogtudományok: a jog kialakulását, fejlődését, okait, társadalmi összefüggéseit vizsgálják.

Értékelő jogtudományok: a jogtartalom helyességét, célszerűségét vizsgálják és értékelik.

Tipológiai rendszerében 6 csoportra osztja a jogfilozófiai irányzatokat:

1. a jog fogalmát kereső jogi alaptani jogfilozófiát
2. kauzális összefüggéseket kereső v. szociológiai jogfilozófiát
3. helyes jogot kutató v. értékelő jogfilozófiát
4. tételes jogtudomány módszerét vizsgáló metodológiai jogfilozófiát
5. tételes jogi fogalmakat továbbképző jogászati v. általános jogtani jogfilozófiát
6. összefoglaló jogfilozófiát

A jogi norma alkotó elemeit analizálva 5 elemet különböztet meg:

Minden jogszabály magába foglalja
1.) valamilyen empirikus emberi cselekvés képzetét, ezek teszik ki a jogszabályok tartalmát.
2.) Ehhez a képzethez kapcsolódik a következmények gondolata, mely mint a megvalósítandó magatartás fogalmazódik meg. Ez
a mozzanat az elképzelt cselekvésnek a jogalkotó részéről való értékelése › a jog normatív jellege!
3.) Jogszabály megsértőjét olyan empirikus hátránynak az elszenvedésével fenyegeti meg, amelynek sajátossága a fizikai
kényszer alkalmazásában rejlik.
4.) Jogszabályon keresztül álló hatalom létének gondolata (szociális hatalomnak hívja)
5.)Tényleges érvényesülést: - nem abszolút
- nem kivétel nélküli
- hanem rendszerinti engedelmesség kíséri.
Jog fogalma: olyan társadalmi szabályok összessége, amelyek engedetlenség esetére fizikai kényszer alkalmazásával fenyegetik
meg azt, akihez szólnak és amelynek tényleges érvényesülése biztosítva van az által is, hogy a legerősebb társadalmi hatalommal
olyan kapcsolatban állnak, hogy az fenyegetésüket szükség esetén valóra váltja.

A jog okozatos összefüggései:

Olyan gondolkodási formának tekinti, aminek segítségével a tapasztalati világ jelenségeit egymással kapcsolatba lehet hozni.

Okozatosság = a.) jelenti a társadalmi életet

természet világát
Mivel a jog is a társadalmi élet jelenségei közé tartozik, társadalmi szükségszerűség hozta létre.

A jog közvetlen okát = hatalomelméleti koncepciójából a fizikailag legerősebb társadalmi hatalomban jelöli meg › ez a jog belső
forrása.
A jog közvetett okai: a.) természeti * földrajzi * nemzeti * természetes kiválasztás
gazdasági = a gazdaság nem az egyedüli determináló tényező
eszmei = az erkölcs hatása a jogra
= erkölcsi színezetű érzelmi tényező.
A helyes jog problémája: - szükséges egy értékmérő kiválasztása, amely a dolgok értékének megítélésére szolgál. Mérésére az
erkölcsi értékelés felel meg, tehát az etika területére tartozik.
64
 65
37. Horváth Barna jogbölcselete
Horváth Barna (1896-1971) Kolozsváron kezdett ő is, majd Szegeden folytatta - nem tudott Budapestre kerülni.
- Moór Gyula utódjának számított, joggal számított arra, hogy Moór helyett a budapesti tanszékre majd kinevezik - nem így lett -
USA-ba távozott.
- Egy kis College-ban kapott állást + az Amerika Hangjánál volt szerkesztő másodállásban.
Angolszász orientációjú volt mindig is.
Moór indította el a pályán, - mégis Moór Horváth B. ellen szavazott folyton. Moór hívta a tanszékre, majd folyton bírálta.
Horváth B. szinoptikus elméletére Moór azt írta, hogy az nem szinoptikus, hanem “panoptikus”.
- Állandóan ment a szurkálás.
Tudományos tétele: eljárási jogelmélet
Horváth B. szerint a jog nem más, mint a legfejlettebb társadalmi eljárás.

Szinoptikus jogelmélet:
pl. a bíró elé kerül egy ügy. - a bíró a tényállást hozzárendeli a törvényi tényálláshoz, a kettőt egymásba vetíti és szinoptikus
módszerrel, összevetéssel hozza meg az ítéletét.

Horváth B. szerint is kell a jognak egy értékmérő: a társadalmi fejlődés szolgálata.

Akkor helyes a jog, ha a fejlődést, szabadságot, igazságot szolgálja.

● első publikációi civilisztikai tárgyúak

● 20-as évek › etikai problémákkal foglalkozó művek
● 30-as évek › szociológiai - jogszociológia felé fordult
“Ő végezte hazánkban az első közvélemény kutatási vizsgálatot.”

Szinoptikus jogelmélet
Elmélet szíve a tény és az érték szétválasztása. Eleve úgy definiálja, hogy lehetővé tegye viszonyuk logikai formulázását.
A jogot nem ismerettárgyként fogja fel, hanem normáknak és tényeknek.
A jog fogalmának meghatározása előtt: külön tárgyalja a jog tény és értékelemeit.
Tény = ide sorolja a jog társadalmi alapjainak, történetiségének, a jog változásainak problémáit.
Értékelemei = foglalkozik a változás és helyesség összefüggéseivel, valamint a jog helyessége mértékének kérdésével.
A jog társadalmisága: = a társadalom különböző emberek magatartásainak olyan összessége, amelyek egymás feltételeit érintik.
Körében bizonyos rend, szabályosság figyelhető meg.
Társadalmi rend ? intézményekben, eljárási szerkezetekben érvényesül.
A jog társadalmi alapjai:
gazdaság (életfontosságú szükségletek)
hatalom (hatalmi viszonyok egyensúlya)
kultúra (műveltség)
eljárás (jog az eljárás felsőfoka)
harc (természeti szükségszerűség)
Jog fogalma: Nem általában a társadalomhoz, hanem mindig valamilyen konkrét jogközösséghez kapcsolódik.
Jogtörténetiség: a jog társadalmi valóságának változásában látja a jog keletkezik, fejlődik, megszűnik.
A Növekedés: (hatályos jogszabályok számának emelkedése)
- valamennyi rendszer mennyiségi kiterjeszkedése
Hatásosság: a rendszer tetszés szerinti célokra való alkalmasságának növekedést nagyobb szabadság.
Nagyobb kölcsönösség: fokozottabb együttműködést jelenti.
A jog értékminősége: etika területén találja meg!
● erkölcsi helyesség mértéke: a szabadság
● társadalmi helyesség mértéke: tekintettel kell lenni a kölcsönösségre is.
Igazság: ? nemcsak a jog helyességeinek mértéke, hanem legfontosabb értékalapja is.

Természetjog és pozitivizmus (1928) Jogbölcseleti tanulmánya! - Kelsen tanításait bírálja!

Álláspontja: - pozitivizmus nem kontradiktatórikus ellentéte a természetjognak
● megállapítja, hogy világnézeti alapon nem lehet helytállóan kritizálni sem a természetjogot, sem a pozitivizmust.
● Megállapítja, hogy Kelsen elmélete mögött valójában az etikai természetjog húzódik meg
● Ha nyilvánvaló, hogy az alapnorma tartalma csak természetjogi lehet, akkor az alapnorma merő fikció, s így a
pozitivizmus nem képes tartalommal megtölteni.
Elismeri: - a jog felett álló erkölcsi értékmérő létét és jelentőségét
● a természetjog létjogosultságát, mint egy bizonyos fokig hasznos, és bizonyos fokig káros előfeltevést.
Hasznos = figyelmeztet arra a határra, ahol a tapasztalat, a pozitivizmus, ill. pozitivitás cserben hagy.
Káros = amikor az erényből dogmákká merevedik.
A természetjog és pozitív jog lényege:
● természetjog = a tényleg érvényesülő jog eszméje
● tételes jog = igazságos és tartós jog pozitivitása akar lenni!
 66
“Mindkettő kölcsönösen feltételezi és kiegészíti egymást.”
 67
38. A neoanalitikai jogelmélet (A jogbölcselet modern irányzatai)

Hart jogfelfogása:
bírálja Austin parancs-elméletét és a precedensjogot is jogforrásnak ismeri el!
Hart számára a jogrendszer = társadalmi normák rendszere:
- a normák kettős értelemben társadalmiak:
a.) a társadalom tagjainak viselkedését szabályozzák;
b.) humán társadalmi gyakorlatokból származnak.

Hart definíciója a jogról:

1.) a jog rendszerint kétféle értelemben általános (nem egyéni) “utasítás”
1.1. amely a magatartás egy általános fajtáját jelöli meg, továbbá
1.2. a személyek egy általános osztályára vonatkozik, amelyektől elvárható, hogy ismerjék és tartsák be a rendelkezést
2.) a jog állandó utasítást ad a magatartásra vonatkozóan, jellemzője az “állandóság” “tartósság”

3.) a jog feltételez egy szuverén független főhatalmat, aki ezeket a fenyegetéssel alátámasztott utasításokat adja, és ugyancsak
feltételez egy általános meggyőződést, hogy engedetlenség esetén nagy valószínűséggel be is váltják a fenyegetéseket.
A jog mint elsődleges és másodlagos normák egysége:
= különbséget tesz elsődleges normák és másodlagos normák között.
● elsődleges normák: kötelességeket keletkeztetnek az egyén számára
● másodlagos normák: mindegyike az elsődleges szabályokra vonatkozik.

Másodlagos normák 3 fajtája:

1.) jogként elismerés szabálya (amely a kötelezettségeket megállapító elsődleges szabályok minden vitát kizáró
megállapítására szolgál.)
2.) változtatási szabály (elsődleges szabályok változtatásának rendjét rögzíti)
3.) ítélkezési (jogszolgáltatási) szabály (megállapítja ki jogosult ítélkezésre, meghatározza az ítélkezés követendő eljárását is)
A jogrendszer létének 2 minimális feltétele:
állampolgároknak követniük kell az érvénes normákat
hatóságoknak el kell fogadniuk a változtatási és jogszolgáltatási szabályt.
Hart sem a primitív sem a nemzetközi jogot nem tekinti jognak a másodlagos szabályok hiánya miatt.
Megpróbálja hidat verni az imperatív és szociológiai jogi koncepciók közé
Elismeri azt a természetjogi álláspontot, hogy bizonyos viselkedési szabályokat tartalmaznia kell minden társadalmi
szervezetnek ahhoz, hogy életképes legyen
Védi azt a pozitivista axiómát, hogy a joghoz való hűség kötelessége felölel minden normát.
Kiindul abból, hogy a jogot a konkrét esetre alkalmazva értelmezni kell
Vallja hogy a bírák nemcsak megtalálják és alkalmazzák a jogot, hanem alkotják is (diszkréció)
Jog és morál szféráinak szigorú elválasztása:
A moralitást 4 jellemvonása határolja el a jogi és egyéb társadalmi szabályoktól:
fontossága
radikális megváltoztathatatlansága
morális normasértések önkéntes jellege
morális kényszer formája
Hart mint pozitivista nem ismeri el a jog erkölcsi eredetét!
A jog esetében a morál szférájának egy belső területe fontos különösen
› az igazságosság standardjai, amelyek egyenlő esetekben egyenlő mérést “írnak elő mások megítélésében”.
› az igazságosság a terhek és a javas egyenlőség szerinti elosztását követeli meg, és ez az elkülönült jogrendszerben is
jelentkezik.

Hart leginkább az analitikus jogelmélet kritikájára építve alakította ki saját nézeteit.

Az analitikus jogelmélet (lásd Austin munkásságát) legfőbb feladatának azt tekintette, hogy jogi fogalmak elemzését
megadja: a jogot a legalapvetőbb fogalmakra bontotta le, megpróbált mindent a lehető legnagyobb pontossággal definiálni
és az egyes jogi fogalmak közötti viszonyt kibontani.

Az analitikus jogelmélet azonban a 20. szd közepére válságba jutott, Hartnak pedig lehetősége nyílott a jogfilozófia új alapokon
történő átdolgozására. Elmélete iskolát teremtett.

Hart szerint
- valamennyi jogelméletnek tartalmaznia kell a jognak a kötelezettségekhez, a szabályokhoz és az erkölcshöz való
viszonyát;
- a jogelmélet nem maradhat megy egy szűk jogászi nézőpontnál;
 68
- a jogot átfogó cselekvéselméleti, gyakorlati filozófiai és általános normativitás elméleti szempontokból kell
megközelíteni.

A szabály értelmezése Hartnál:

Hart az analitikus iskola egyik legfőbb fogyatékosságát abban látta, hogy az nem elemezte megfelelőképpen a szabályokat.
Hart szerint a szabály - leírja a magatartást;
- a cselekvés indoka;
- a szabálytól való eltérés pedig a kritika alapja.
Ez a harti megközelítés alapvetően normatív jellegű és jelentéstartalma magába foglalja egyrészt egy tudati, másrészt akarati
mozzanatot, továbbá – a szabály megértése a szabályban foglalt kritérium alkalmazásának képességét követeli meg.

A kötelezettség fogalma:

Hart a szabályok fogalmának megvilágításával új alapokra helyezte a jog és a kötelezettség viszonyát is.
Elmélete szerint ahol jog van, ott a kötelezettség is megtalálható. Az az állítás, hogy valakinek valamilyen kötelezettsége van, vagy
hogy valakit kötelezettség terhel, valójában egy szabály létét feltételezi. A szabályokról akkor gondoljuk és mondjuk, hogy
kötelezettségeket állapítanak meg, amikor betartásuk iránti általános igény határozott, megsértőikre jelentős társadalmi nyomás
nehezedik.

A kötelezettség egyik lényege a szankció. Előfeltételezi a jogérvényesítési mechanizmus folyamatos és rendszeres működését. A
társadalmi nyomás komolysága határozza meg, hogy az emberek úgy gondolnak-e a szabályokra, mint kötelezettségekre.
A kötelezettség és a kényszer érzése különböző, de gyakran egymást kiegészítő dolog.
Külső nézőpontról akkor beszélünk, ha valaki úgy tekint a szabályokra, mint külső megfigyelő.
Belső nézőpont esetén pedig mint a társadalom tagja szemléli a szabályokat. A kettő nem azonos.

Az elsődleges és másodlagos szabályok rendszere és a hármas szabály-együttes:

Hart előtt a jogfilozófia úgy gondolta, hogy minden szabálynak ugyanolyan a logikai szerkezete.
Hart szerint azonban a kötelezettséget megállapító és a felhatalmazó szabályok logikai szerkezete alapvetően különbözik
egymástól. Ezeket Hart elsődleges és másodlagos szabályoknak nevezi és úgy véli, hogy ezek összekapcsolásában van (a
másodlagos szabály mindig az elsődlegesre vonatkozik) a jogelmélet tudományának a kulcsa.

Az elsődleges és másodlagos kategóriákon felül Hart még felállít egy hármas szabály-együttest is:

- elismerési szabályok = azok a szabályok, amelyek meghatározzák, hogy mely szabályok részei a rendszernek és melyek
nem;
- a változtatás szabályai = amelyek lehetővé teszik a meglévő szabályok hatályon kívül helyezését, megváltoztatását és új
szabályok bevezetését;
- az ítélkezés szabályai = amelyek feljogosítanak egyes személyeket, hogy végérvényesen, kötelező jelleggel megállapítsák,
történt-e jogsértés.

Az elismerési szabályoknak kiemelt fontossága van a jogrendszer szempontjából, mert

- ezek adják a jogrendszer azonosságát;
- az elismerés pedig a szabály érvényességét mutatja.

Hart nagyon hangsúlyozza, hogy a jog léte nem az állam berendezkedésén alapul, hanem azon, hogy milyen az elismertsége
(legitimációja). Ehhez pedig szerinte a társadalmi gyakorlatból kell kiindulni. Szerinte a jog nem egy felsőbbségtől származik,
hanem a társadalmi gyakorlatból. Amit a társadalom elfogad, az tény és érték.

Ennek alapján az elismerési szabály nem egyéb, mint jogi relevancia, annak megállapítása, hogy az adott szabály az adott
társadalomban releváns, mert elismerést nyert. Ezért Hart szerint az elismerési szabályból eredeztethető az is, hogy mi tartozik a
jog fogalmába, mi tartozik a joghoz!

(Fentiek alapján értelemszerűen elveti az analitikusok által favorizált imperatív jogot, azaz a szuverén parancsra érvényesített és
elismertetett szabályokat. Pl. totalitárius államok joga, primitív népek kényszer által elismertetett joga, stb. Az ilyen szabályok nem
a társadalmi gyakorlatban gyökereznek, ezért nem lehetnek elismertek, relevánsak. Épp ellenkezőleg, a demokratikus jogalkotás az
iskolapélda, mely Hart szerint a leginkább képes a szabályok elismertetésére és így az igazságosság elérésére.)

A leggyakoribb példa a szokás: kialakul egy gyakorlati szabály, mely elismertté válik, az Hartnál már jogilag is releváns, tehát
érvényes szabály. Az elismerési szabályokat nagyon gyakran nem fogalmazzák meg, hanem csak a gyakorlatban nyilvánulnak meg.
Ez a belső nézőpont jellemvonása, az emberek elfogadják azokat tevékenységüket vezérlő szabályokként. (A külső állítás ezzel
szemben mondhatja, hogy nem fogadom el az elismerési szabályt, de állítom, hogy mások elfogadják.)
 69
Az érvényes szabály megfelel az elismerési szabály állította követelményeknek. Egy szabály nem tekinthető a jogrendszer
részének, ha már régóta nem tartják be. Egy szabály érvényességének megállapítása, bírósági érvényesítésének vagy más hivatalos
intézkedés megtételének az előrejelzése. Az érvényességi szabály kritériumokat ad a rendszer többi szabálya érvényességének
megítélésére. A legfőbb kritérium szerint válik egy szabály a jogrendszer részévé, szemben egy más kritérium által alkotott, s
ezáltal érvénytelen szabállyal szemben.

Az embereknek általában el kell fogadniuk és kötelezőnek kell tekinteniük a végső elismerési szabályt, amely meghatározza a
törvények érvényességének kritériumait. Az engedelmesség azonban nem foglalja magában az egyetértést. A hivatalos személyek
egységesen fogadják el a rendszer érvényességi szabályait.

Ha a szabály elismert/elfogadott + az emberek azt magukra nézve kötelezőnek tartják, akkor máris megvan a jogrendszer
meglétének 2 alapvető feltétele – legalábbis Hart szerint.
Ha az emberek nem engedelmeskednek, annak elemzését Hart a jogrendszer “patológiájának” nevezi. Az okai zavaró tényezők
lehetnek (pl. forradalom, anarchia, stb.). Gyakran tengődik átmeneti állapotban. A bíróságok még működnek, de már nem tudnak
érvényt szerezni. Ha a régi rendszer visszaáll, felvetődik az a kérdés, hogy mi volt és mi nem volt jog?

A jog és erkölcs viszonya Hartnál:

Hart megállapította, hogy a jog fogalma körüli tanácstalanság arra is visszavezethető, hogy a jogelméletet mindig is megosztotta a
jog és erkölcs kapcsolatának mibenléte.
Hart nagy vitákat folytatott ezért arról is, hogy érvényességi kritériuma-e egy szabálynak az erkölcsnek való megfelelés?
A természetjogias felfogások szerint igen, a pozitivisták szerint nem. Hart a kettő között áll, mérsékelten pozitivistának
tekinthető, amennyiben szerinte a jognak az erkölcs érvényességi kelléke lehet ugyan, de ez nem szükségszerű (“ha egy
társadalom fenn kíván maradni, akkor szükségszerű az átfedés, a kapcsolat a társadalom jogi és erkölcsi normái között”).

Josepfh Raz
Jog és állam kapcsolata:
Felfogása alapja: Az állam a társadalom politikai szervezete, olyan politikai rendszer,
amely egy még átfogóbb társadalmi rendszer alrendszere.
- Ezek a társadalmi és politikai rendszerek normák által szabályozottak = normatív rendszerek
A jogrendszer a politikai rendszert (államot) alkotó normáknak
csak egy részét képezi a nagyszámú nem-jogi normák mellett.
A jogrendszernek a kontinuitása (folytonossága) a politikai rendszer (=állam) kontinuitásához kapcsolódik, a jogi és nem-jogi
normák interakciójától függ.

A jogi rendszer különböztetése egyéb nem-jogi rendszerektől:

Raz abból indul ki:
- a jog egyik alapvető sajátossága az, hogy intézményesült normatív rendszer: amely feltételez
- normaalkalmazó intézményeket (bíróság, rendőrség)
- normaalkotó intézményeket (parlament), - valamint
- normakikényszerítő intézményeket (pl. börtön)
ezek az elsődleges intézmények, amelyek kulcs-szerepet töltenek be a jogrendszerekben
hatáskörük, hogy az emberek joghelyzetét autoritatíve meghatározzák.

Valamennyi jogrendszer nélkülözhetetlen sajátosságai:

1.) Elsődleges intézményeket létrehozó normákat tartalmaznak
2.) Csak olyan jogszabály lehet alkotóelemük, amelyet az elsődleges intézményeknek kötelességük alkalmazni
3.) Megvannak a korlátaik

Elhatárolásuk egyéb intézményesült rendszertől:

A jogrendszerek:
- átfogóak (igényt tartanak arra, hogy autoritatíve szabályozzanak bármely magatartástípust)
- szupremációval rendelkeznek (egy meghatározott közösség felett)
- nyílt rendszerek (idegen normákat adaptálhatnak és kötelező erővel ruházzák fel)

Raz szerint: az a szabály, amely jogilag nem érvényes, nem minősül jogszabálynak.
Érvényes jog = jog érvényes szabály = szabály
Érvénytelen jog = nem jog érvénytelen szabály = nem szabály

Jogilag akkor érvényes egy jogszabály, ha joghatásokat vált ki.

Egy jogszabály akkor érvényes = ha egy adott országban hatályban levő jogrendszerhez tartozik ill. abban kikényszeríthető: -
szisztematikusan érvényes!
Egy jog, ill. kötelezettség akkor válik alanyi joggá, ill. kötelezettséggé, ha azt érvényes jogszabály írja elő
 70

Jog funkciói Raz szerint:

KÖZVETLEN funkciók KÖZVETETT funkciók

jogkövetés és jogalkalmazás során teljesülnek
elsődlegesek:
- külsődlegesek és az egész lakosságot
érintik
a.) nemkívánatos magatartás
megelőzése, kívánatos magatartás
biztosítása
b.) lehetőségek biztosítása egyének
közti magánmegállapodásokra
c.) szolgáltatások, javak
újraelosztásának biztosítása
d.) rendezetlen viták megoldása
attitűdökben, érzésekben,
másodlagosak: véleményekben és viselkedési
magával a jogrendszer működésével függnek módokban nyilvánulnak meg.
össze, annak rugalmasságát és zavartalan
működését segítik elő.
Fajai:
1. Jogalkotási és
2. jogalkalmazási funkciók képezik.

A jog társadalmi hatékonyságát (teljesítményét) számos nem-jogi tényező befolyásolja, mint pl. a jog iránti általános attitűd,
valamint interakciója társadalmi normákkal és intézményekkel.
Raz meglepő álláspontot vall: - nem kötelező a jog követése még egy jó társadalom igazságos jogrendszere esetén sem!
Erkölcsi jogunk van morális v. politikai okokból megszegni a jog előírásait:
Az engedetlenség három kategóriája:
1. forradalmi engedetlenség = politikailag motivált jogsértés kormány v. alkotmányos változások elérése
2. polgári engedetlenség = politikailag motivált jogsértés jogi v. politikai változások elérése
3. lelkiismereti okokból való protestálás = morális okból való jogsértés (pacifisták, eutanázia)

Dworkin (Hartot kritizálja) 1977

“Általános támadást akarok indítani a pozitivizmus ellen, és a Hart féle verziót tekintem célpontnak.”
I. Ellenzi a bírói jogalkotást: főbb érvei (3)
1.) - Egy közösséget - a többség által megválasztott és neki felelős férfiaknak és nőknek kell kormányozniuk: - a bírákat nem
választják - nem tartoznak felelősséggel, mint a törvényhozók a választóknak

2.) Ha a bíró új jogot alkot › azt visszaható hatállyal alkalmazza az előtte fekvő esetre, akkor a vesztes fél nem azért lesz
megbüntetve, mert kötelességét megszegte, hanem mert az esemény után egy új kötelesség kreáltatott.

3.) Az amerikai joggyakorlatból kiindulva indokolja a bírói jogalkotás-ellenességét:

- Az amerikai tételes jogszabályok mellett - a jog fölöttes rétegeként ott vannak a jogelvek és alapjogok, amelyek szabályok
hiányában is irányt mutatnak a bíráknak döntéseikhez, sőt ha a szabályokból olyan ítélet következne, amely szemben állna a
jogelvekkel és alapjogokkal, akkor ezeket kell figyelembe venni.

II. Másik kulcsfogalma: “Policy” › másik standard › olyan elérhető célt jelöl ki, amely általában a közösség valamely gazdasági -
politikai - társadalmi sajátosságát tökéletesíti.

III. Nemcsak a pozitivizmust, hanem a jogi realizmus, a kritikai jogelmélet CLS és a jog gazdasági elemzése c. irányzatokat is
támadja.
Felfogása szerint ezek az elméletek preskriptív (előíró) jellegűek, amennyiben előírják, hogy a bírónak hogyan kell döntenie.
Dworkin koncepciója destriktív és jobb a társadalom számára - minthogy az igazságszolgáltatást a törvény és az alanyi jogok híve
szerepében láttatja.
Pragmatisták nézetei szerint alanyi jogok nélkül törvényekkel rendelkeznénk.
Alapjogokról vallott nézete: - azokat komolyan kell venni, ütközés esetén a törvényeknek és precedenseknek háttérbe kell
szorulniuk.
● lándzsát tör az egyenlő bánásmódhoz és tisztelethez való alapvető jog mellett, taglalja, hogy lenne általános a szabadsághoz
való jog.
● Elismeri az ún. erkölcsi jog létezést az állammal szembeni = ha az állam nem bizonyos okból jogellenesen jár el: (nem teljesíti
valamely kötelességét)
Teóriájának következő komponense: “Egy helyes válasz” - tézis
● bírák visszatekintenek precedensekre, törvényekre, avégből, hogy igazolják döntéseiket (elveket és szabályokat keresi a
visszatekintés során)
● törvényhozó a törvényhozás során előretekint (policyt keresi)
Nézete szerint: Az erkölcsi jogok abból az elvont erkölcsi szerkezetből származnak, amely a közösség struktúráiban, különösen
alkotmányos alapzatában intézményesült. Tehát elutasítja, hogy a jogi és erkölcsi jogok logikailag különböznek.

Minden jogrendszer 3 elemből épül fel:

 71
szabályból
elvekből
rendszer egészét igazoló politikai moralitásból
ha nincs szabály =
ha van, de ütköznek = A bírónak az elvekhez kell fordulnia!
Ha az elvek nem világosak = a bírának az intézményes moralitáshoz kell folyamodnia!
 72
39. A jogi moralizmus (Fuller + Beyleveld és Brownsword)

Fuller: A jog az ember közösségi szükségleteit kielégítő, ill. segítő erő.

Minden jogi normának van egy célja: › Amely a jogrend valamely értékének megvalósítására irányul.
Elutasítja a természetjogi gondolatot, hogy létezik egy kötelező magasabbrendű jog. Amely az emberi jogalkotás mércéje.
Szerinte: A jog és az erkölcs között szükségszerű kapcsolat áll fenn!
Jogrendszer: nem más, mint egy az emberi viselkedést szabályok irányítása alá rendelő céltudatos gépezet.
Teóriája középpontjába a jogalkotó erkölcsi hitelét állítja!
A jognak:
1.) Általánosnak kell lennie, amely a partikuláris törekvéseket vezérli;
2.) Szabályait ismertetni kell a közösséggel;
3.) Szabályainak jövőre irányuló kell lennie, és nem visszahatónak;
4.) Világosnak kell lenniük, és könnyen felfoghatóknak;
5.) Nem lehetnek inkonzisztensek;
6.) Nem kívánhatnak lehetetlent;
7.) Ésszerűség határain belül szilárdnak kell lenniük;
8.) Megfelelésnek kell lenni a kihirdetett szabályok és a tényleges alkalmazásuk között.
“Ezek a törvényesség elveinek tekintendők” › Fuller szerint a jog belső erkölcsiségét képezik.

Jogi moralitás: bármelyik feltétel meghiúsítása › azt eredményezi, hogy valami olyan jön létre, amit nem lehet jogrendszernek
nevezni.
- ha a jogrendszer teljesen figyelmen kívül hagyja, v. nem érvényesíti › csak kormányzatról de nem jogállamról beszélhetünk.

Moralitás és hatékonyság összefüggései:

- egyes rendszerek számára olykor hatékonynak tűnhet a törvényesség elveinek megsértése.

Érvel a törvényesség elve és az erkölcsi értékek kapcsolata mellett!

Legtöbb jogrendszer egy hallgatólagos kölcsönösségen nyugszik a jogalkotó és az állampolgár között.

Beyleveld és Brownsword

Elutasítják a jogi pozitivizmus centrális tézisét, miszerint a jog és erkölcs két különálló jelenség › melyeket így is kell kezelni!
● jogszabályok számukra morálisan legitim előírások, és egyenesen keletkeztetnek jogi-erkölcsi kötelességeket.

4 lehetséges esetet sorolnak fel:

egy belső mellékkötelezettség valamely ideiglenes jogi előírás követése
belső kötelezettség valamely szubjektív jogi szabály követésére, melyet egy hivatalnak érvényesnek hisz mindaddig míg fennállása
formálisan meg van határozva
külső mellékkötelezettség a követésre, nehogy az engedetlenség megsértse a társadalmi struktúrát
külső szinetikus mellékkötelezettség a követésre, ahol a teljesítés jobban elősegíti a jogi és erkölcsi rendet, mint az engedetlenség.
 73
40. A jog gazdasági elemzései
Irányzatként (1960) az USA-ban, majd Európában is elterjedt.
Két ága:
1./ Egyik áramlat Adam Smith › azok a jogszabályok, amelyek a hagyományos értelemben vett gazdasági rendszert szabályozzák ›
piaci tevékenységeket szabályozó joganyag gazdasági elemzése.
2./ Jeremy Bentham › nem piaci viselkedést szabályozó joganyag gazdasági elemzése.

Egyfelől a piaci magatartást szabályozó joganyag elemzői határolhatók el a nem piaci viselkedést szabályozó normák vizsgálóitól.
Másfelől különbözik a jog normatív és pozitív gazdasági elemzésének irányzata.

Normatív megközelítés vezéralakja:

Guidó Calabresi
› miként szoríthatná vissza a társadalom a baleseteket
- közgazdaságtanon alapuló jogszabályi rendszer, és
- intézményi rendszer kialakításával, alkalmazásával.
Baleseti jog:
Első fő cél = az igazság feltárása, a baleset következményeit úgy szabályozni, hogy az a társadalomnak az igazságról alkotott
elképzelésének megfeleljen.
Második fő cél = a baleseti költségeket csökkentsék
Harmadik fő cél = adminisztratív költségek csökkentése
Főbb megállapításai:
- gazdasági hatékonyság azt a jogcím együttest írná elő kötelezően, amelyik célszerű választásra késztet a társadalmi haszon, és
e haszon megszerzésének társadalmi költsége között.
Amennyiben nincs biztos támpontunk annak megítélésére, hogy a haszon megéri-e a költségeit a társadalom számára, eszerint a
költséget arra a félre v. tevékenységre ajánlatos hárítani, amely képes egy ilyen költség-haszon elemzés elvégzésére
Saját esetekben arra a félre v. tevékenységre kell telepíteni, aki ill. amely a kárt a legolcsóbban képes elkerülni
Vagy arra kell hárítani, amelyik a legkisebb tranzakciós költséggel képes piaci tevékenység során helyrehozni
erre azt a felet, aki a legolcsóbban kerülheti el a társadalmi költségeket, hogy így járjon el.

Pozitív gazdasági irányzat:

Richard Posner (piaci modellt választ)
Alaptétele: “A jog logikája valójában gazdaságtani”
Vétkességi felelősség = Az alperes (károkozó) akkor felel, ha a baleset bekövetkezésének valószínűsége és a baleset által
okozott veszteség szorzata meghaladja azoknak az elővigyázatossági intézkedéseknek a költségét, amelyekkel a baleset
elkerülhető lett volna (Negligence)
› 1990-ben a bírói jogról › a bírák oly módon akarták adaptálni a szabályokat, eljárásokat az esetekre, hogy azok maximálják
társadalmi jólétet.

Angliában működő
Cento Veljanovski: The Economics of Law (l990)
Két tézise:
jogszabályok hatékonysága három legfontosabb költségmérséklést feltételezi:
a jogalkotás költségei
végrehajtás költségei
teljesítés költségei
a jog gazdasági elemzésének kiterjesztése a bűnözésre és a büntetőjogi szabályozásra
● azért követ el bűncselekményt, mert azzal nagyobb tiszta haszonra tud szert tenni, mint más jogszerű tevékenységgel
a büntetés mint ár = két elemből tevődik össze.
● szankció sorából
● kiszabás gyakoriságából
 74
41. A kritikai jogelmélet
’70–es évek USA: Critical Legal Studies (CLS) és benne a feminista irányzat kihívást jelentenek a hagyományos fogelmélettel
szemben.
Alapeszméje: a jog és erkölcs semleges elveire vonatkozó tanítás támadásában nyilvánul meg. (Az elvek: igazságosság,
egyenlőség, méltányosság – liberális eredetűek.)
A CLS hívei ezt a liberális konszenzust, mint reménytelen és veszélyes illúziót megbélyegzik. Azt bizonyítják, hogy mind a jogi,
mind az erkölcsi doktrínák valójában és alapvető és rejtett társadalmi realitás utólagos racionalizálásai – nevezetesen a politikai,
vagy hatalmi viszonyoké és a velük járó egyenlőtlenségeké. Az elméletek funkciója a hatalmon lévők érdekeinek védelme a
hatalommal nem rendelkezőkkel szemben. ⇒ CLS hívei kigúnyolják az objektív elvek eszméjét → radikális értékrelativizmus.
Fő célpontjai:
– jogi pozitivizmus vezéralakja – Kelsen, Hart
– alapjog bázisú teóriák képviselői – Dwornik, és Rawls
A liberális jogi gondolkodásról vallott nézeteik:
a) külszín: politikailag semleges, és objektív konfliktus feloldás ↔ objektív álarca mögé rejti a jogon belüli politikai döntéseket és
hatalmi struktúrákat
b) következő támadott tézis: a jog racionalizálás, koherens, szükséges és igazságos ⇒ CLS: önkényes, kontingens, szükségtelen és
igazságtalan . Ezzel támadást intéznek a nyugati jogi és politikai gondolkodás, a joguralom eszmei alapja ellen.
Fő alakjuk:
Duncan Kennedy. Művében a “Form Substance in Private Law Adjudication” (1976) kimutatja (a szabályokat preferáló)
individualizmus és a (standardokat preferáló) altizmus dichotomiáját is.
liberalizmus ↔ kollektivizmus eszméjével fonódott össze.
Modern kornak: jóllehet morális és politikai megfontolások dominálnak, de Kennedy szerint ez a kettőség megmaradt.
Unger is alkalmazza a fenti ellentmondás módszerét a “The Critical Legal Studies Movement” könyvben a szerződési jogot, mint
konfliktust ábrázolja.
Hogyan hatnak hogyan kellene hatniuk az
↔ embereknek az élet
szerződési jog által érintett
területein
“Nyers” bizalmas közösség
felfogás:
személytelen
csere ↔
osztozkodás ↔ kölcsönös sebezhetőség
Ezt ellensúlyozza az a világ, amelyekben a kötelességek a kölcsönös függés viszonyaiból erednek, és amelyekben a szerződés
és a közösség egyesül.
c) további célpont: a jogi oktatás rendszere.
Kennedy: a jogi oktatás = a “hierachiára való képzés”
Főbb támadási pontok:
● a polgári és a politikai jogok liberális koncepciója szerintük pusztán a liberalizmus politikai és gazdasági kellékéül
szolgálnak.
Pl. szerződési szabadság – az egyént a piachoz köti, ezzel a kapitalizmus alapvető céljait szolgálja. A szerződési jog –
politikai célokat szolgál.
formalizmus ↔ CLS
formális ∅; létezik a “papíros
szabályok jog” és a “valóságos
alkalmasak a jog”
viták megoldására
● ellentmondásosak a jogi rendszeren belül: tanterv ↔ valóság
Formális tanterven keresztül belevésik a hallgatókba a gazdasággal, a társadalommal, a joggal és a foglalkoztatásbeli
életlehetőségekkel kapcsolatos attitűdöket.
+ intézményes gyakorlatok ⇒ arra orientálják a hallgatókat, hogy vegyenek részt a hierarchikus jogászi szerepekben.
Kennedy az angolszász típusú jogászképzés fő hibáit az alábbiakban látja: Az alapvető szakmai készségeket túlmisztifikálva
oktatják. A misztifikáció 3 részből áll:
– a jogi okfejtés oktatása során megtanulják, hogy nincs két egyforma eset ⇒ a jog egészének működéséről nem alakul ki
átfogó kép bennük
– teljesen összefüggéstelen jogi problémák megvitatása fokozza a hallgatók képességei közti különbségeket
– a jogi okfejtésnek semmi köze a mindennapi joggyakorlathoz.
A tanterv is ellentmondásos:
– az elsőéves tárgyak (szerződések, kártérítés, tulajdon, büntető– és polgári eljárások) anyagát a XIX. századi szabadversenyes
kapitalizmus alapvető szabályai képezik
– 2–3. év – a modern regulatórius állam közigazgatási struktúrájával ismerkednek. Politika – orientáltabbak.
Kennedy 3 reformjavaslata:
1) Meg kell tanítani a jogrendszerhez való kritikai viszonyulást
 75
2) A jogi okfejtés oktatását életszerűvé kell tenni
3) Objektívabbá és differenciáltabbá kell tenni a vizsgáztatási rendszert

d) Unger kritikája: a jogrendszer blokkoló hatása

Lényege: a semlegesség s tisztesség látszata fenntartja a status quot ⇒ megakadályoz minden forradalmat. Ez ellentétes az emberi
szükségletekkel.
Megoldás: a hatalmi ágak újramodellezése, decentralizálása

e) Meghirdetik a jog és a jogi nyelv dekonstrukcióját. 3 formája van:

– “lomtalanítás” – az illegitim hierarchiák leleplezéséhez pl. hallgató – tanár viszony
– “delegitimáció” segítségével kimutatni, hogy a jog a kizsákmányolás elleplezésére szolgál
– “dologtalanítás”–ra van szükség bizonyos fogalmak tekintetében

A feminista jogelmélet:
A CLS egyik szárnya hangoztatja, hogy a domináns jogi és erkölcsi kultúra doktrínái elfogultak a nőkkel szemben.
Chaterine A. Mackinnon: “az állam feminista értelemben hímnemű”. A liberális állam kényszereszközökkel és hatalmi módon
alkotja meg a társadalmi rendet, a férfiak, mint nem érdekeinek megfelelően.
A feminista jogelmélet központi problémái: nemi erőszak, a nők bántalmazása, a pornográfia, prostitúció, szexuális zaklatás, nemi
diszkrimináció, abortusz, stb.
Reformkezdeményezési célja, hogy érzékenyebbé tegye a rendőrséget, készségesebbé az ügyészeket, bírákat ⇒ azaz jog legyen
kevésbé szexista.
Mackinnon szerint a jelenlegi helyzet az, hogy állam formális szabályai elvi szinten összefoglalják a férfi álláspontot.
Konkrét példa: liberális állam szerint a magánélet = sérthetetlen személyiséghez való jog ↔ feminista öntudat: a nőknek nincs
olyan magánéletük amit biztosíthatnak
Magánélet = az, amely alapján a nőket azonosították, a férfiak birtoklásra való képessége.

Susan Estrcih: Real Rape c. művében az erőszakos nemi közösülés common law–beli szabályozásáról ír: definíció.: egy férfi
szexuális közösülésre kényszerít egy nőt, annak akarata ellenére és beleegyezése nélkül. Nehéz értelmezni a terminus
technikusokat.

Common law: a nő beleegyezését kell vélelmezni, kivéve, ha végsőkig ellenáll”. Illetve, néhány precedens szerint “ésszerű
ellenállást” ↔ Feministák szerint, azonban legyen elég a NEM! A férfiak kihagyták a nők perspektíváit, hogy saját érdeküket
védjék. A férfiak tipikusan erősebbek, a nők tipikusan nem arra szocializálódtak, hogy harciasan kerüljenek szembe valakivel.

Carol Gilligan: “In a different Voice” ⇒ tehát a nők nem tanúsítanak “iskolásfiúk küzdelméhez” hasonló ellenállást, akkor
beleegyezésüket kell értelmezni?!! Ha nők lennének a jogalkotók, valószínűleg ilyen értelmezés születne.
 76
42. A jog autopoetikus elmélete
Képviselője Luhmann és Teubner
Az autopoiézis–koncepció: Humberto Maturana chilei biológus dolgozta ki a ’70–es évek elején.

Lényege: a komplex rendszerek részrendszerei autonómok, újratermelődésük autopoetikusan zárt.

Belső folyamatukat nem tudja meghatározni az átfogó rendszer, csak a részrendszerek belső struktúrája által megszűrve hat.
Az autopoetikus rendszer reprodukciója során az új elemeket a meglévő elemek segítségével hozza létre a fennálló struktúra
segítségével egy cirkulárisan ismétlődő folyamatba.
Ez hatott a két személyre.
Niklas Luhmann
3 fő műve: 1) Die Soziologische Beobachtung des Rechts (1986)
2) Rechts als Soziale System (1987)
3) Das Rechts der Desellschaft (1993)
Kiinduló pontja: a jogrendszer a társadalomban létező, elkülönült funkciórendszer

saját műveleteivel mint zárt rendszer,

mindig végrehajtja a műveletei síkján önálló pl.
társadalmi rendszer csak a jog képes
önreprodukcióját megmondani, hogy mi is a
(autopoiezisét) is. jogos, illetve jogtalan
Tehát egyaránt hangsúlyozza a jog függőségét, illetve függetlenségét

A jog bináris kódja: (jogos–jogtalan) kettős funkciót teljesít:

– a rendszert elkülöníti a jog sajátos feladatainak elvégzéséhez
– a rendszer autopoietikus reprodukciójára, azaz a reprodukciós összefüggések leírására szolgál. ⇒ képes arra, hogy önmagát
szabályozza.
A jog autopoetikus elméletének következménye, hogy másként vonandók meg a jogrendszer határai ⇒ nem intézményi, hanem
műveleti síkon. Minden olyan kommunikáció ami egy jogi állítást tételez, vagy elhárít, a jogrendszer belső művelete (lehet ez
szomszédokkal folytatott vitában, közlekedési balesetnél, stb.)
A jog evolúciós elmélete – 2 kérdést kell tisztáznia:
1) az általános társadalmi evolúción belül milyen probléma vezet a sajátszerű jogi evolúció elkülönítéséhez
2) hogyan jön létre, milyen felépítettségű a jog autopoiézise úgy, hogy struktúraváltozások esetén is tovább
folytatódhatódhassék?
Válaszai: a jog evolúciója a szegmentáris társadalmak szerkezetének fellazulásával kezdődik, azzal, hogy elegendő bizonytalanság
keletkezik a társadalmi konfliktusokban. Cél a bizonytalanság megszűntetése.
A már elkülönült jogrendszer reflexiós lehetőségeket fejleszt ki + komplexé válhat (pl. Róma) ⇒ szükséglet iskolai intézmények
iránt. Stabilizálódik, túléli a társadalmi változást.
Luhmann szerint ez ma már nem érvényesül, mert a jog evolúciója olyan gyorssá válik, hogy a stabilitást temporálisan kell
felfogni. Többé már nem írható le ésszerű normarendszerként, csak saját kódja által meghatározott szociális rendszerként.
A 3 művében elméletét kiterjeszti a “világtársadalom” jogrendszerére is.

Günter Teubner
Művei: Autopoietic Law (1987)
Rechts als Autopoietischer System (1989)
Law and Economy as Autopoietic Systems (1991)
Két alaptézise:
1) A jog azáltal szabályozza a társadalmat, hogy önmagát szabályozza
2) Reflexív jogról csak akkor beszélhetünk, ha a jogrendszer az autopoietikus rendszerek világában autopoietikus rendszerként
azonosítja magát, és ebből műveleti következtetéseket von le.

Fejtegetéseinek kiindulópontja a társadalom autopoietikus kommunikációs rendszerként való értelmezése. A társadalomban

általános kommunikációs körforgások különülnek el – néhány oly mértékben önállósodik, hogy már másodfokú autopoietikus
szociális rendszereknek tekinthetők. Ezek műveletileg zártak, de információk nyitottak környezetükre. Ilyen a jogrendszer is.
Elemei a jogos és jogtalan megkülönböztetésére vonatkozó kommunikációk, melyek jogi cselekvésekként reprodukálódnak.
Műveletei során állítja elő a rendszerhez tartozó saját környezetet, a “jog valóságot”, amely a külvilág belső modelljének
konstrukciójaként érthető meg. Ebben áll a műveletileg zárt jogrendszer információs nyitottsága.

Következő tézise: a társadalmi részterületek rendszerautonómiája hozzáférhetetlen a törvényhozó közvetlen beavatkozása

számára. Pl. árstop a gazdálkodó számára – a jog beavatkozása a gazdaságba. De! Autopoietikus látásmódban ez nem
beavatkozás csak megfigyelés.
De! létezik egy olyan út, ami képes áttörni a megfigyelési körforgásokat: ez az interferencia. Ezen keresztül az egyes rendszerek
nem csak figyelhetik a másikat, de ugyanazon kommunikatív esemény révén össze is kapcsolódhatnak egymással.
Tehát, az információ és az interferencia az a két mechanizmus, amik gondoskodnak a zárt rendszerek nyitottságáról.
 77
információ interferencia
a normában rögzített a jogrendszer társadalmi
tényállások és környezetével való külső
dogmatikai elméletek, interferenciái felelősek azért,
melyek létrehozzák a hogy e jogrendszer a
jognak a külvilágról társadalmi környezetükkel
alkotott modelljeit. “strukturálisan
összekapcsolódjon”
A kettő kombinációja teszik lehetővé a jog által történő
társadalomvezérlést.

A reflexív jogról: koncepciója legértékesebb eleme. A munkaviszonyok szabályozásán illusztrálja a jogi szabályozás alternatív
stratégiáit és a reflexív jog koncepciójából eredő konkrét következményeket.
● állami munkavédelmi szabályozás, amikor tiltásokat, kötelezéseket bocsát ki a jog + hatósági kontroll segítségével igyekszik
érvényt szerezni a központi állami szerv döntései érvényesülésének *
● szakszervezeti csúcsszervek és a gyáriparos szövetségek “Tarfantonomie”–jának elismerése a szemben álló felek eljárásának
jogi szabályozására + tartalmi szabályok + felügyelet **
*a munkaviszonyok problémáit politikailag centralizálják, a döntéseket a jog viszi vissza az adott területre
**az érdekeltek maguk alkudják ki a tartalmi megállapodásokat

Persze tisztában van Teubner azzal, hogy nem minden társadalmi szférában épültek ki azok a szembenálló szervezeti struktúrák,
amelyek egymást kontrolláló vonására alapítva reflexív joggá lehet változtatni a mai központi, materiális jogi szabályozást. Ezért a
materiális szabályozás további fokozása helyett inkább arra kell törekedni, hogy a szervezeti paritások és ellensúlyok létrejöjjenek,
hiszen ezek fokozzák a szabályozás reflexivitását.
Tehát, a reflexív jog az egységes társadalmi alrendszerekbe széttelepített materiális jellemző szabályozások közti összhang
biztosításához járul hozzá.
Utolsó problémafelvetése: a jog autopoietikus elmélete nem jelenti–e a jog dehumanizálását? Válasza szerint, nem, továbbra is
cselekszik az emberi individuum.
 78
43. Igazságosságelméletek
Friedrich August Hayek és John Rawls a képviselője.
Hayek
Fő műve: Law Legislation and Liberty.
Filozófiájának “előfeltétele”: az ausztriai közgazdasági iskola gazdaságtana,
mely szerint a gazdaság működésének döntő tényezője a rendelkezésre álló források maximális hatékonyságot lehetővé tevő
allokációja.
+ Polányi Mihály gondolatát is beépíti: a társadalmi tudás egy milliók által birtokolt “szétszórt” tudás, melyet a piac
hatékonyabban gyűjt össze, mint egy bármilyen bölcs központi tervezés.

Hayek: a társadalom spontán módon fejlődik, és a “szabadság építménye” csak egy ilyen evolúciós fejlődés révén teremthető meg.
Nem az értelem, hanem a generációk bölcsessége teremti meg

Az igazságossággal összefüggő nézetei:

– alapja a korlátozott emberi racionalitás
– szabályai – az egyéni cselekvéseket vezérlő legfontosabb normák:
– absztraktak, általánosak, hosszú távon hatékonyak
– különleges helyzetük van (nevük: homos), hiszen ezek veszik leginkább figyelembe a társadalom pluralizmusát, ez egyéni
célok sokféleségét.
– nem valamely konkrét cél elérését szolgálja, és nem alkalmasak konkrét érdekek egyensúlyozására a kormányzatnak nem
a konkrét célok elérését kell előmozdítania, hanem az egyéni célok egyének általi elérésének feltételét kell megteremtenie.
⇒ szabályokról még: ≈ játékszabályok, a játék lezajlásával törődnek, nincs utalás az eredményre
– inkább tiltanak, mint előírnak ⇒ egyénre bízzák a döntést.
– azt lehet eldönteni, hogy valamely szabály mikor igazságtalan, nem azt, hogy mikor igazságos (a negatív szabályok
“tesztje” is negatív
– a társadalmi igazságosságot üres kifejezésnek tartja. Szerinte az ingyenes orvosi ellátás és az államilag biztosított nyugdíj
éppúgy egy igazságtalan rend része, mint pl. a lakáshelyzetet javító kormányzati intézkedések.
- Az előmozdítandó esélyegyenlőség “illuzórikus ideál”. DE! Tudja, hogy ezzel erkölcsi érzelmeink alkalmazhatatlanok a Nyílt
Társadalomra”. Szerinte az “egyenlő bánásmód” elve fontosabb, mint a “látható szenvedés” konkrét orvoslása.

Jogfelfogásának kiindulópontja: a jog a cselekedetek spontán rendjének alakulását szolgálja.

A jog absztrakt rend, amely a legfőbb célok sikeres megvalósulásának feltétele.
A piac spontán rendjét biztosító normák egyfelől jogi érvényességgel rendelkeznek, másfelől a jogalkotónak a piac spontán
rendjére irányuló tevékenysége ≠ jogi tartalommal alkotása.
Oka: nem lehet egy jogrendszert teljesen újratervezni ⇒ a törvényhozó nem alkot jogot.
Csak az a jogi norma tekinthető érvényesnek, ami igazságos.
A jog fogalma: “a kikényszeríthető általános szabályok alkalmazása azért, hogy az önfenntartó rend formációját előidézze.”

Rawls
A Theory of Justice című könyve kísérlet a társadalmi szerződés elméletének és a kantiánus jogfilozófiájának felélesztésére.
- Az ún. eredeti helyzetben kötött megállapodás = szabad és önálló személyek önkéntes szerződése, akik kormányzásuk elveiben
állapodnak meg. A megállapodás tartalma még: a bizonyos erkölcsi elvek.
A kvalifikált egalitarianizmus híve. Igazságkoncepciójának 3 pillére:
a) maximális szabadság nyújtása;
b) egyenlőség;
c) születésnek, illetve vagyoni helyzeten alapuló egyenlőtlen lehetőségek kiküszöbölése
Fő probléma: az igazságosságelveket olyan személyek választják meg, akik nem tudják, mik az ő egyéni érdekeik – (“tudatlanság
fátyla”). Tudják, hogy szükségük van élettervre, de nem tudják milyenre.

Az igazságosság általános fogalma:

“Minden társadalmi értéket – a szabadságot, a lehetőségeket, a jövedelmet és a vagyont, illetve az önbecsülés alapját –
egyenlően kell elosztani, kivéve, ha ezen értékek (…) egyenlőtlen elosztása mindenki előnyét szolgálja.”
- Szerinte az igazságosság = becsületesség (fairness)

Speciális igazságosság–elvet fogadják el:

1) Minden embernek egyenlő és egyben a legszélesebb terjedelmű joga legyen az alapvető szabadsághoz, mely megfelel mások
szabadságjogainak.
2) A társadalmi és a gazdasági egyenlőtlenségek kezelésének módjai:
a) a leghátrányosabb helyzetben lévőkre alkalmazható az igazságos oltalmazás elve
b) egyenlő esélyekkel álljanak nyitva hivatalok és tisztek mindenki előtt
Az 1. prioritás élvez a másodikkal szemben.
 79
Ha mindkét elvnek eleget tesznek ⇒ az alapvető javak mennyisége maximális lesz és elosztásuk igazságos.
Az elvek egy liberális képviseleti demokráciát határoznak meg, és piacgazdaságot feltételeznek. Ugyanakkor a 2/a elv progresszív
adózást követel ⇒ jóléti állam koncepció felé tolódik.

Az elvek alkalmazásának 4 lépcsős modellje (az USA alkotmányfejlődésében megvalósulni látja!)

1) a 2 elv választása az eredeti helyzetben
2) olyan alkotmány elfogadása, ami tartalmazza a 2 elvet
3) velük összhangban álló jogalkotás
4) törvények alkalmazása, illetve követése.

A polgári engedetlenség problematikája:

“nyílt, erőszakmentes, lelkiismeretre hivatkozó: mégis politikai cselekedet, amellyel megszegik a törvényt, azért, hogy a
törvényben, vagy a kormány politikájában változást idézzenek elő.”
- Lelkiismereti okokra hivatkozó ellenszegülés: “ha nem engedelmeskedünk egy közvetlen jogi felszólításnak, vagy hivatalos
utasításnak”.
Különbségek: – nem nyilvános,
– nem feltétlenül politikai elveken alapul. De! Valóságos helyzetekben nincs éles különbség.

A polgári engedetlenség 3 oka:

1) az 1. elv súlyos megsértése (egyenlő szabadság) + a 2/b semmibe vétele (méltányos esélyegyenlőség)
2) a politikai többség érzéketlen a kisebbség igényei iránt
3) ha több csoport akar polgári engedetlenséget tanúsítani ⇒ össze kell hangolniuk fellépésüket

A polgári engedetlenség:
Janus–arcú: – törvénysértő, de
– hozzájárul az alkotmányos rendszer stabilitásához. Segít fenntartani az igazságos intézményeket, ha megfelelő korlátok
között élnek vele.

Csak egy igazságosság vezérelte társadalomban hatékony tiltakozás forma ⇒ csak itt képzelhető el, hogy a hatalmon lévő többség
feladja pozícióját és beleegyezik a más véleményűek javaslataira.
 80
44. Osztrák és német felfogások a jog hatékonyságáról
1.) - a jog fejlődésének súlypontja magában a társadalomban van
Ehrlich - konstrukciójának alapja a “kötelék”, “egyesülés”(Verbrand)
Eugen - fogalma: - a társadalom különböző fajta kötelékek összessége;
- a kötelékben kell keresni a jog eredetét
A jog strukturális szintjei:
1.) társadalmi jog: cselekvési normákból áll, és jogi tényekből keletkezik = a “a kötelék rendje”.
2.) jogász-jog: a jogászok tevékenységének eredményeként jött létre, akik a cselekvési és döntési normákat
jogtételekké általánosították.
3.) állami jog = állami kényszerrend: az állam által legalizált jogászjog
E három kölcsönösen összefügg és az élő jogot alkotja..
- A jog motivációs ereje: a normák szuggeszción keresztül hatnak - mint parancsok és tilalmak = az emberek annál
inkább követik, minél szembetűnőbbek az előnyök és a hátrányok.
Erlich érdeme: a jog érvényessége és hatékonysága területének kiterjesztése az “élő jogra”, valamint a jogtudati
beállítódás szerepe a jogi rendszer eredményes működése szempontjából.
2.) Max - társadalom-koncepciójának központi eleme az érvényesség-tan:
Weber - a társadalmat alkotó emberek fejében egy elképzelés él valamilyen legitim rend fennállásáról, amelyhez minden
(társadalmilag releváns) cselekvés és társadalmi viszony igazodik, - ennek a legitim rendnek az érvényességéről van
szó.
- Ez az “igazodás” lehet célracionálisan vagy értékracionálisan motivált.
Az a rend, amelynek betartása célracionálisan motivált - szokáserkölcs, viselkedési beidegződés alapján =
labilisabb.
A konvenció és a jog fogalmának elhatárolása:
konvenció jog
“ A rendet akkor nevezzük konvenciónak, ha A rend akkor minősül jognak, ha azáltal van biztosítva,
érvényessége külsődlegesen = azáltal van biztosítva, hogy hogy az emberek egy külön erre felkészült csoportja
a rendtől való eltérés általános és gyakorlatilag érezhető kényszert alkalmaz a rend betartásának kikényszerítésére,
helytelenítésbe ütközik.” megszegésének megtorlására.
Biztosítékok:
- A “kívülről” biztosított rendnek lehetnek “ belső” garanciái: etikai normák, vallás;
- konvencionális biztosítékok: ha a normák megszegése helytelenítést von maga után, megszegőjüket bojkott sújtja;
- jogi biztosítékok: büntetőjogi vagy polgári jogi következmények;
A cselekvők “legitim érvényességet” tulajdonítanak egy rendnek:
a.) tradíció alapján: = érvényes az, ami mindenkor így volt;
b.) indulati (emocionális) hit lapján:
c.) értékracionális hit alapján: = érvényes az, ami feltétlen érvényűnek bizonyul
d.) olyan pozitív, tételesen lefektetett szabályzás alapján,
amelynek a legalitásában hisznek: ezt a legalitást legitimnek tekinthetik
- mert az érdekeltek megegyeztek benn;
- mert rájuk kényszerítették és engedelmeskednek.
A jog kétféle érvényességének megkülönböztetése:
A jog eszmei érvényessége: A jog empírikus érvényessége:
A jogi normák, kötelező jogi előírások azzal a A jog szociológiailag, empírikusan akkor érvényes, ha
tartalommal, amit a kényszerítő erejű, valamint a nem pusztán jogi normák összessége, hanem ha az
konvencionálisan adott sémák által kötött jogi emberek társadalmi cselekvését motiváló kauzális
gondolkodás megállapít. faktorrá, = norma-képzetté válik.
- A jogi norma érvényessége eszmei, mert a = Az emberek cselekvésükben a rendhez igazodnak, nem
jogdogmatikus eszmeileg bármit az érvénye alá vonhat pl. pedig követik
vmely jogilag közvetlenül nem szabályozott viselkedést A jog empírikus érvényeségének jelentős mozzanat a jog
jogilag “megengedettnek” tekint. szavatossága = a jogrend érvényesítésére alkalmazott
kényszer
Peschka Vilmos kritikája:
- A jognak nincs két- vagy többféle érvényessége: - azok a normák, amelyek a jogot alkotják csak egyféle
érvényességgel = jogi érvényességgel rendelkeznek; ⇒ amit Weber a jog empírikus érvényességének nevez az
valójában a jog érvényesülését, realizálódását jelenti.
3.) Geiger - a jogi normát olyan programként fogja fel, amely által az emberek bizonyos helyzetekre, bizonyos
Theodor viselkedésmódokkal válaszolnak = olyan modell, amelyre az adott közösségben, - mint reális rendre törekednek.
- A jogszabályok hatékonysága “hatás-esélyükben” (Wirkung-Chance) rejlik. Ezt alternatív esélyként kell felfogni:
a.) vagy követik a (jogi)normát minden további nélkül,
b.) vagy ha nem követik, szankcióval reagál rá a “csoport-közvélemény”.
- Egy jogszabály kötelező érvénye tényleges funkcionálásából fakad = az egyének alá vannak vetve a “teljesítés vagy
reakció” alternatívái tényleges fennállásának.
 81
- A közvélemény társadalmi nyomást gyakorol a közösség egyes tagjaira a normák követésének megvalósítása
érdekében; ez részint motivációként hat a jogszabály követésére, részint pedig szankcióként a jogszabályok
nem-követése esetén.
- Geiger a jog hatékonyságát - annak követésében vagy érvényesítésében látja.
A jog követése = az egyéni magatartás megegyezik a normatív magatartásmodellel.
4.) Hans - a jogrend érvényességét az Adolf Merkllel kidolgozott joglépcső-elmélettel magyarázza:
Kelsen - a jog egész normatív rendje egy hipotetikus alapnormára (Grundnorm) épül, amely az emberek közötti
együttműködést írja elő.
= Minden jogi norma érvényessége egy magasabb fokú normából fakad, s a jogforrási hierarchia csúcsán a
hipotetikus alapnorma áll, amely minden jogszabály érvényességének alapja.
- Az alapnorma nem vezethető le más normából, de belőle vezethetők le az összes jogi normák; - kötelező ereje
nyilvánvaló, mert ilyennek vélelmezik, de nem jogi eljárás során jön létre; - érvényesnek van föltételezve, mert ilyen
feltételezés nélkül egyetlen emberi cselekmény sem tekinthető joginak.
- A jog érvényessége túlnő az egyes nemzeti jogrendszerek keretein, ebből fakad a nemzetközi jog alapelvének (pacta
sunt servanda) egyetemes érvényessége, s egyben a nemzetközi jog elsőbbsége a belső államival szemben. Erre
épülnek a különböző államok alkotmányai, törvényei és egyéb tételes jogszabályai, az igazságszolgáltatási aktusok,
továbbá az igazságszolgáltatás (jogalkalmazás) “individuális” normái.
- A jogi norma hatékonyságának megkülönböztetése az érvényességétől:
- A hatékonyság Kelsennél azt jelenti, hogy egy normának valóban engedelmeskednek és alkalmazzák azt, míg az
érvényesség azt jelenti, hogy azt teljesíteni és alkalmazni kell.
- Kapcsolat az érvényesség és hatékonyság között:
- Az a norma, amely legalább valamilyen mértékben nem hatékony az nem érvényes
- Az érvényesség két feltétele: a norma megkívánja
- egy magasabb szintű jogszabály felhatalmazását, valamint
- a hatékonyság egy minimumát is megkívánja

Modern koncepciók:
5.) Ota Weinberger - Egy normarendszer akkor érvényes jogrend, ha megvannak az intézményi alapjai = ha az valóban olyan
normarendszer, amely az állam intézményi alapjául szolgál.
- Az érvényes jogrend intézményi megalapozása többrétegű:
a.) a normarendszernek megfelel az állam, mint intézmény a maga berendezkedésével
b.) a társadalomban = emberek körében él egy jogi kötelességtudat = a kötelező jogrend érvénybe
lévőségének tudata, amely a társadalmi intézmények alapjául szolgál
c.) a jogrendszer azért hatékony, mert az emberek magatartásukban ehhez a rendszerhez igazodnak,
ehhez mérten viselkednek, a számukra biztosított hatáskörök keretében járnak el, létesítenek
jogviszonyokat.
- a felhatalmazott állami szervek ezen normarendszer szerint járnak el; teljesítik a normatív
felhatalmazásokat, és szükség szerint kikényszerítik a rendszer által rögzített jogi kötelezettségeket.
6.) Peter Noll - világos fogalomelhatárolás:
1.) - normatív jogérvényesség: = Sollen fogalom: egy tételezett norma legitimitására irányuló kérdésre ad
választ
2.) - tényleges érvényesülés: = bizonyos norma a jövőre vetítve nagy valószínűséggel várhatóan
realizálódik és azt követni fogják
3.) - normahatékonyság: = a követésben vagy az érvényesítésben rejlik és esetről-esetre megállapítható,
hogy egy szituációban, amelyre a norma vonatkozik, a parancsolt magatartás ténylegesen megvalósult-e.
= a hatékonyság a társadalompolitikai-jogpolitikai célkitűzések eredményes megvalósításában
fejeződik ki.
- A törvények hatásai négyfélék:
a.) közvetlenek amikor követik őket
b.) később beálló hatások
c.) mellékhatások, amely lehet pozitív és negatív is pl. USA alkoholtilalmi tv. sorsa
d.) távolabbi hatások ( a mellékhatások mellék- és később beálló hatásai)
- Noll szerint minden új törvény kísérlet egy “társadalmi laboratóriumban”
Terápiák a jogszabályok hatékonysági zavarainak elhárítására:
- közvetlen hatás elmaradása esetén - a szankció formáját kell módosítani
- nemkívánatos mellékhatásokat - egy másik törvénnyel lehet orvosolni
- később beálló hatásoknál keletkező problémák - a törvényhozási munka tervszerű koordinációjával
korrigálhatók
7.) Hans Ryffel - a jogi normáknak nemcsak - jogi- és szűkebb értelemben
- normatív érvényüknek kell lenniük, (= meghatározott eljárás során tételezzék, továbbá igényt
tarthasson a “helyességre”)
- hanem bizonyos terjedelemben
 82
- kövessék és - megvalósítsák.
- A jogi és a szűkebb értelmű normatív érvényt a helyesség közös címe alá sorolja = Ryffel a helyesség
kritériumát a jog hatékonyságára vonatkoztatja - nem hatékony az a norma, amelynek az előírásait nem
követik.
8.) Erhard - hatékonyság (effectivness) és a hatásosság (impact) kategóriapárral operál.
Blankenburg - a jog hatékonyságán: a jog által kitűzött célok megvalósítását érti, míg
a jogszabályok hatása magában foglalja nem szándékolt következményeket is.
9.) Reinhold Zippelius - a normák többdimenziós érvényessége:
a.) erkölcsi érvényesség: ha az egyén cselekedeteinek hajtóereje a lelkiismerete
b.) társadalometikai érvényesség: a közösség túlnyomó része által helyeselt és pusztán a társadalmi
szankciókra tekintettel követett norma.
c.) jogi érvényesség (“garantált jog”): a normasértő magatartással szemben kikényszerítik a normát
Zippelius szűkebb és tágabb értelemben vett hatékonyság között különböztet:
szűkebb értelmű hatékonyság tágabb értelmű hatékonyság
- ha jog az előírt magatartást - ha a jog által előírt magatartásokon keresztül a
eredményezi (vagy szankciót vált ki). jogszabályokkal kitűzött jogpolitikai célok is megvalósulnak.
- pl. ha bevezetnek egy sebességkorlátozó normát és azt a gépkocsivezetők betartják - ez a magatartás a
szűkebb, - a balesetek számának csökkenése a tágabb értelemben vett hatékonyság.
- Az állami jogrend - nemcsak kényszeren és hatalmon alapul, - hanem más tényezők által motivált
engedelmességen is. A jogrend fennmaradásához az érintett állampolgárok jogkövető és engedelmes
magatartása szükséges.
- Az engedelmességet fokozza, ha jog összhangban van a követett magatartásmintákkal.
- Függ attól is, hogy a jog mennyiben vált szokásszerű magatartás-szabállyá. A jogrendnek van egy
jogetikai ereje.
A joginormák hatékonysága attól függ, hogy milyen mértékben érik el velük a kitűzött jogpolitikai
célokat. Ez két komponenstől függ:
a.) a normákat figyelembe veszik-e
b.)az előírt magatartás a normacél elérésének megfelelő eszköze-e.
10.) Thomas Raiser A normák érvényességét
1.) jogi és szociológiai érvényességre bontja:
- Jogi értelemben akkor érvényes egy jogszabály, ha megfelelő eljárásban lett kibocsátva, valamint
összhangban áll a magasabb szintű előírásokkal. Tehát Sollen-kategóriáról van szó.
- Szociológiai értelemben akkor és úgy érvényes egy jogszabály, ahogy követik. Ez létérvényesülés.
2.) magatartási érvényesség:
- Egy jogszabály csak akkor érvényes, ha a címzettjei önként igazodnak hozzá, s nem játszik
szerepet, hogy ezt tudatosan v. megszokásból teszik-e.
3.) szankciós érvényesség:
- Egy jogszabály akkor is érvényesül, ha címzettjeire szankcióval rákényszerítik.
4.) szimbolikus érvényesség:
- akkor állapítható meg, ha a címzettek a jogszabályban kifejezésre juttatott értékelképzelést
sajátjukká tették.

Szankciók hatékonysága:
- A szankciók céljukat csak akkor teljesíthetik, ha
a.) elég erősek és hatásosak, illetve adott esetben érvényesíteni tudják őket;
b.) megfelelnek a tett súlyának;
- A szankció hordozójának rendelkeznie kell a szankciós potenciállal, hogy megnyerje a hatalmi harcot a
védekező tettessel szemben.
11.) Johannes Pichler - A jog csak akkor teljesítheti a társadalmi együttélés rendezettségét biztosító funkcióját, ha a
és Karim J. Griese jogérvényesülés folyamatában normái effektívek és hatékonyak.
- Csak akkor lehet szó effektív normákról, ha a jog címzettjének magatartás-módjai megfelelnek a
törvényhozó általi előírásoknak.
- Egy jogszabály csak akkor hatékony, ha a törvényi normák olyan alkalmas eszközöket személyesítenek
meg, amely a törvényhozói célokat a jogérvényesítésbe átülteti. Akkor hatástalanok, ha nem tudják elérni
a törvényhozó által kitűzött célt.

- A jog és az egyéb társadalmi normák közti normatív konzisztencia jelentősége:

- ha hiányzik a normatív konzisztencia - a törvényhozó megpróbálhatja azt súlyosabb szankciók kilátásba
helyezésével és kényszerítő apparátus kiépítésével létrehozni.
12.) Heinrich Henkel - Különböztet a jog regulatív és represszív hatékonysága között:
Regulatív hatékonyság: a címzettekre gyakorolt magatartás-irányító hatás: a jogkövetők és a
jogalkalmazók elképzelésére és akaratképzésére vonatkozó befolyás = a jog alapvető, mindennapi
 83
életben érvényesülő teljesítménye
Represszív joghatékonyság: jogi kényszer alkalmazásában megnyilvánuló, akkor jön szóba, ha az
elsődleges funkció a konkrét esetben csődöt mond.
13.) Walter Barfuss - Nem hatékony normák típusai:
a.) felesleges norma (magától értetődő magatartást rendel el)
b.) amelynek a végrehajtása komolyan nem ellenőrizhető
c.) érthetetlen norma.
- Az ineffektív normák elburjánzásának okai:
- az előírások teljesítő képességének túlbecslése
- egyre több generálklauzula, túl általános jogszabályi formula
- élettől elszakadó szabályozás
- nyelvi zavarok
- felelősség hiánya
- a közép-európai jogi kultúrában túlfejlett jogi dogmatika
14.) Ivanhoe - A jogrendszer pozitivitásának bizonyos realitásra és ebből adódóan a jogrend hatékonyságára van
Tebaldeschi szüksége, amely nem függ az egyes jogi normák hatékonyságától, - bár ezeknek rendelkezniük kell jogi
jelentőséggel.
- A jogi norma hatékonysága jogilag releváns és képes a teljes jogrend hatékonyságához hozzájárulni.
 84
45. Francia teóriák a jog hatékonyságáról
Ost Francois és van - A jogi norma érvényessége 3 kritérium alapján állapítható meg: (3 olyan transzcendentális kategória,
de Kerchove amelyek lehetővé teszik, hogy a jogi tapasztalást megragadjuk)
Michel 1.) Formális érvényesség (egy adott jogrendre vonatkoztatva)
2.) Empírikus érvényesség (hatóságokra és alanyokra vonatkoztatva)
3.) Axiológiai érvényesség (metapozitivista értékekre vonatkoztatva)
- Ez a 3 érvényesség-pólus gyakran kapcsolódik 3 fogalomhoz:
1.) a formális érvényesség - a legalitáshoz
2.) az empírikus érvényesség - az effektivitáshoz
3.) az axiológiai érvényesség - a legitimitáshoz.
- Ezen kategóriák egyike sem autonóm, mivel részben magukba foglalják a másik két kategóriát: - ezért az
érvényességi feltételek és kritériumok többirányú, egymást átjárható koncepcióját fogadják el.
- Az effektivitáshoz kapcsolódó empírikus érvényességet úgy kell érteni
= mint a jogszabály címzettjeinek két kategóriája - azaz
a jogalkalmazók (=“másodlagos címzettek”) és “alárendeltek”(=“elsődleges címzettek”) - normái és
viselkedése közötti megfelelést
- Ebben az értelemben az az érvényes norma, amely orientálja a jogalanyokat.

- A norma mindig egy eszköz a jogszabályalkotó által kitűzött cél elérésére.

- A jogszabály effektivitását mérni azt jelenti, hogy megmérjük az eszköz (fel)használtsági fokát;
- a norma gyakorlati hatékonyságának mérése pedig azt jelenti, hogy értékeljük a norma megfelelőségét
(vagy megfelelését) a vele szemben támasztott célnak.

- Az effektivitás és hatékonyság közötti kapcsolat:

- egy norma nem azért szükségszerűen hatékony, mert effektív; másrészt
- egy norma nem azért effektív az elsődleges címzettjeivel (= jogalkalmazók) szemben, mert effektív a
másodlagos címzettjeivel szemben.
Perrin Jean Effektivitás és hatékonyság kapcsolata:
Francois A jogi norma alkotója az elérni kívánt célhoz választ egy eszközt (pl. szeretné csökkenteni a balesetek számát
ezért előírja a biztonsági öv kötelező használatát, ill. bukósisak viselését) - majd ezt követően
megfigyelhetjük a cél megvalósulásának fokát(1) v. az eszköz reális felhasználásának mértékét(2).
1.) - Egy norma v. normarendszer hatékonyságát úgy mérjük, hogy a célt a megvalósulási fokával
összevetjük.
2.) - A norma effektivitását mérjük akkor, ha azt vizsgáljuk, hogy a norma által előírt parancs ténylegesen
meghozta-e a várt viselkedést.
- A két fogalom kapcsolatban áll egymással de a hatékonyság nem következik egyenesen az effektivitásból: -
lehetséges, hogy egy norma effektív = alkalmazzák, de nem kellően hatékony = mert a kitűzött cél elérésére
alkalmatlan.
Carbonnier Jean “A hatékonyságnak önmagában nincs története: - a hatástalanság szociológiailag érdekesebb!”
- A hatástalanság 3 szintjét különbözteti meg:
1.) teljes hatástalanság: törvények erőtlensége és megszűnése esetén
2.) statisztikai hatástalanság: jogszabályok nagyrésze ezt magában hordozza pl.Btk
3.) egyéni (címzetteknél észlelhető) hatástalanság: ami a jogszabályok szokásos sorsa = a statisztikai és
egyéni hatásosságok és hatástalanságokból tevődik össze
- A hatékonyság problémájának érdekes aspektusa:
- Az effektivitás = a “jog erejének” a kérdése elkerülhetetlenül kötődik az “erő” és a “jog” közötti
kapcsolat kérdéséhez, amely felveti a szankciónak a jog definíciójában elfoglalt helyét.
- Nem tartható az a felfogás, hogy a jog erőn alapul, mert ez megfosztja a jogot filozófiai és effektív
konzisztenciájától. A fizikai aktus “pillanatnyi”; a jognak viszont relatíve stabilnak, folyamatosnak és
tartósnak kell lennie.
 85
46. Skandináv nézetek a jog hatékonyságáról

Olivecrona “Ha a jognak kötelező erőt tulajdonítunk, az a valóságban annyit jelent, hogy a
Karl megkötöttség érzése objektiválódik. Ezt magára a jogrendre visszük át és ez az érzés a jogrend objektív
természetének felfogása számára meghatározóvá válik. Így olyan ’kötelező erőt’ kapunk, amelyet a valóságban
lehetetlen viszontlátni.
- Itt nem vitás, hogy a jog kötelező erejének és érvényességének tagadásával állunk szemben.

Ross Alf - Az érvényességet jelképes erejűnek tekinti: “A transzcendentális tudat álláspontjából, mely szerint a szubjektív
maga objektív, azaz a pszicho-fizikai jelenség térben és időben, az érvényesség fogalma bizonyos sajátos,
érdektelen magatartási attitűdöt jelent.”
- Az érvényes jog nem más, mint amit a bíró előreláthatóan alkalmazni fog.

Uusitalo Liisa - A jog gazdasági elméletéhez közelálló nézetet képvisel.

- Éles határvonalat húz az efficiency (= hathatósság, eredményesség) és az effectiveness (= hatásosság,
?hatékonyság) közé:
- Efficiency: egy norma legitimációjának mértéke - tisztán gazdasági terminusokban = azt fejezi ki, hogy
mennyibe kerül a norma végrehajtása, teljesítése.
- Effectiveness: a norma olyan képességére utal, hogy valóban sikerült-e elérni a szándékolt célt, - ami már nem a
társadalom gazdasági működésével, hanem integrációjával (kooperáció, szolidaritás foka) függ
össze.

Aarnio Aulis - A hatékonyságot az érvényesség egyik megnyilvánulásaként fogja fel.

“Hatékonyság-dilemma” Aarnio szerint:
- Egyfelől az érvényes norma holt betű, ha nem alkalmazzák,
- másfelől a norma hatékonnyá válhat, ha és amennyiben kötelezi a hatóságokat.
- Ebből a szempontból a kötelező erő és a hatékonyság egy egymásba fonódó komplexumot képeznek, s bármely
egyoldalú megközelítés elégtelen alapot nyújt a döntéshez.

Peczenik - Az érvényes jog centrális és másodlagos komponensekből épül fel.

Aleksander - Centrális: normák és cselekvések bizonyos fajtái
- Másodlagos: a jogi értékek és mentális folyamatok.
Ezek együttesen alkotják a társadalmilag létrejött jogot, ami intézményesült tény.
- Peczenik különböztet a partikuláris normák belső érvényessége és a rendszer, mint egész érvényessége között.
- belső érvényességen: a “klasszikus” érvényesség-kritériumokat érti,
- a rendszer,
mint egész érvényességén: - a jogi normák eredetére és tartalmára vonatkozó posztulátumoknak való
megfeleltetését érti.
- Az ezzel összefüggő hatékonyság a jogszabályok és a cselekvések összhangja:
- két dolgot jelent:
- egyrészt azt, hogy a jogrendszer ellenőrzi a társadalom egészét,
- másrészt egy hatékony, jogszerű kényszerítő apparátust feltételez: bírák, ügyészek, rendőrség, stb. komplex
tevékenységét.

Skandináv realizmus képviselői: A jog érvényességét › pszichológia segítségével

● emberi pszichébe
● ösztönökbe
● érzésekbe telepítik.
 86
47. A jog hatékonyságának kelet-európai értelmezési keretei
Szovjet - a jogszab. hatékonysága = érvényesülésük sajátossága
Kudrjacev et - a jogszab. céljai = kritériumok hatékonyságuk értékeléséhez
alii: - a jogszab. hatékonysága - céljaikról és érvényesülésük eredményeiről való információk nélkül
nem határozhatók meg
- a jogszab. hatékonysága - a legkülönfélébb szinteket érheti el
- a jogszab hatékonyságát el kell határolni más érvényesülésbeli sajátosságtól (pl. hasznosság,
gazdaságosság, társ. értéke)
Lengyel Borucka-Arct a jogszabály hatékonysága
owa Maria szélesebb értelemben: szűkebb értelemben:
- mint a jogszabály hatása társadalmi - mint a jogi norma címzettje magatartásának
eredményeinek összhangját a összhangját a szabállyal.
törvényhozó akaratával
Opalek - a jog nem szorítkozhat csupán a normatív felhívások kibocsátására, minthogy hatásának
kifejtéséhez szükséges, hogy ahhoz is forduljon, aki érzéketlennek mutatkozik a normatív
felhívások iránt:
- a jogvalóságos hatékonysága végett szükséges, hogy a jogalkotó minden címzetthez intézze
normatív felhívását.
Wróblewski - a jog érvényességének 3 jelentését különbözteti meg:
1.) szisztematikus (formális) érvényesség = hagyományos kritériumok
2.) tényleges érvényesség, amely nem más, mint hatékonyság = a jogi normák érvényesülése az
állampolgárok és hatóságok viselkedésében
3.) axiológiai érvényesség = különféle értékektől teszi függővé a jogi normák érvényességét
Studnicki - a jog kettős értelemben lehet hatékony:
1.) motivációs htékonyság: 2.) szociológiai hatékonyság:
- a jogi normák motivációsan hatnak - a jog szövegének megfelelő társadalmi viselkedések
arra, hogy a címzettek azok eredményei olyanok lesznek, amilyeneket a törvényhozó
tartalmának megfelelően életre akart hívni, tehát azonosak lesznek közvetlen
viselkedjenek céljaival.
Kelet-német Molnau - a jog akkor hatékony társadalmilag, ha szabályai a kívánt mértékben hozzájárulnak a jogalkotó
felfogások által megjelölt társadalmi célok eléréséhez.
Wagner - különbséget tesz a jog társadalmi hatása
hatásmódja és
effektivitása között.
- a társadalmi hatást nagyon átfogónak tartja: szocialista jog világtörténelmi effektivitása,
társadalmi faktorok és feltételek amelyektől a jog hatása függ
- a hatásmódja átfogja - a jogérvényesülés eredményét,
- a reális társadalmi eredményt,
és egyidejűleg - a jogalany jog által történő befolyásolásának módját is.
Szlovák Prusák - a jogi normák hatékonyságának érvényesülése olyan meghatározott magatartásokban jut
kifejezésre, amelyeket a szabály feltételez, vmint az ilyen magatartás meghatározott
eredményeiben
Magyar Somló Bódog - a kollektív és egyéni szabályok akkor hatásosak, ha címzettjeik követik őket.
(Ellentétben a hatástalan kollektív és egyéni szabályokkal -)
- a jogszabályok azok az emberi akaratból következő szabályok, amelyek hatásosak és a “legfőbb
hatalomtól” erednek.
Moór Gyula - hasonló az álláspontja Somlóéhoz.
- A jog közvetlenül azokra az emberekre hat, akik a jogot követik és a jog különböző hatásai a
jogalkalmazó cselekvésein keresztül érvényesül.
- A jog fogalmához tartozik, hogy a valóságban érvényesüljön, parancsait végrehajtsák
- A jogalkalmazás pedig abban áll, hogy az emberek alkalmazkodnak a joghoz, gazdasági és
szellemi életüket a jog korlátai között folytatják- ilyen módon a jog hatást gyakorol az emberi
cselekvések széles köreire, a gazdaságra, a társadalom erkölcsi felfogására és az ismeretek
haladására.
Horváth Szinoptikus jogelméletében - a hatásosság kategóriával operál.
Barna - A jog hatásosabbá válik, ha a társadalmi magatartás szabályszerűségét eljárási apparátus
eredményesebben érvényesíti.
- Azonban a jog a fokozott hatásosság révén egyre inkább alkalmas eszközzé válik arra, hogy ne
csak jogi célok megvalósítására használják föl = a jog “túlhatásossága” despotizmust hívhat
életre, amely csak a személyes értékek elnyomásában tudja magát kiélni =
- a hatásosság eleinte kedvez a fejlődésnek, később azonban egyre jobban akadályozza.
(Somló és Moór követési elméletével Horváth koncepciója szinonímája a “hatékonyságnak, ui. a
 87
célok eredményes eléréséről szól.)
Szabó Imre Szerinte: - a jog hatékonyságának fogalmát a marxista-leninista jogtudomány hozta létre:
- a jog hatékonysága járulékos és viszonylagos jelenség,
- akkor valósul meg, ha közrehat egy társadalmilag kívánatosnak tartott állapot előidézésében és
fennmaradásában, illetve
- ha intézményeivel és normáival segíti a tudományos és technikai forradalmat, a termelőerők
fejlődését és az új termelőerők használatba vételét.
Peschka - A jogi norma érvényesülése a jogszabály érvényességére többirányú és eltérő jellegű hatást,
Vilmos befolyást gyakorol.
- A jogi norma hatásossága az a tény, hogy a jogszabály milyen mértékben és milyen
folyamatokban realizálódik (=kivétel nélkül, általában, rendszerint stb)
A jogi norma hatásossága - a jogi norma létezését,
- érvényességének kontrollját jelenti,
- kiváltképp annak jelzését, hogy az érvényes jogszabályi tartalom mennyire adekvát a
társadalmi-gazdasági szükségletekkel.
- Ha jogi norma hatástalansága szórványos és eseti, akkor a jogszabály érvényes.
- Ha jelentős mértékben nem követik és nem alkalmazzák, akkor a jogi norma érvényessége
megszűnik.
Elengedhetetlen követelménye a jogszabály érvényességének, hogy
az érvényesség és az érvényesülés között összhang legyen.
Samu Mihály - a jog érvényessége nemcsak állami hanem a jog elfogadásán, és az önkéntes követésén
kényszeren vagy kényszerítésen nyugszik
- a demokratikus jogi értékek a jog érvényességének alapvető feltételei
Szotáczky - a jog érvényességének axiológiai aspektusa: az igazságosság a jog társadalmi érvényességének
Mihály (a hatályos jog) jelentős faktora
Varga Csaba - A jogérvényesség - bármely jogrendszer képzésének önszervező elve és önminősítő eredménye,
melynek típusai:
- funkcionális,
- tartalmi, valamint
- formális érvényesség.
- A hatékonyság az, ami ebből a közvetítés tényleges folyamatában ontológiailag létszerűvé válik
Tamás András - A jogszabályok élettartama világszerte csökken: a jogi normák jelentős részét a jog
konstruktivitása miatt kell módosítani ui. a jog gyakran bizonyos kormányzati manőver eszköze.
Ezeket a jogszabályokat azért kell módosítani, mert egy újabb irányítási , szervezési manőver
kezdődik a társadalomban.
Pokol Béla “ Az érvényes jog alatt a többrétegű jogrendszer egyes rétegei (bírói kazuisztika,
jogtudományi-jogdogmatikai szféra, jogalkotási szféra és az alkotmánybíráskodási gyakorlat)
egymásra vetülése eredményeként konkretizálódó jogrendszert érti.
Kulcsár A jog hatékonyságának legátfogóbb koncepciója:
Kálmán - A JOG HATÉKONYSÁGA = AZONOS A JOG TÁRSADALMI VISZONYOKBAN VALÓ
MEGVALÓSULÁSÁVAL.

Jogszabályok hatékonyságának két szintje ( Visegrády)

A jogi hatékonyság = címzettek magatartása megfelel-e a jogi normákban előírtaknak
A társadalmi hatékonyság = a jogi szabályozás által elérni kívánt társadalmi cél realizálódásában nyilvánul meg

A hatékonyság problémája jogszabálytípusonként is eltérően jelentkezik:

Általános normáról van-e szó vagy
Olyan norma, amely konfliktus oldó szabályként érvényesül.
Különböző: - az ajánló
● a deklaratív
● a szervezeti
● a kogens
● a diszpozitív jogszabályok hatékonysága is.

A. Szimbólum jellegű szabályok = nem arra hivatottak, hogy hatékonyak legyenek (társadalmi eszméket hírül adják)
B. Kompromisszum jogszabályok = ellenfeleknek sikerül megakadályozni, hogy a jogszabályt hatékony szankcióval lássák el, pl.
gazdasági jogban
C. Nevelő törvényhozás = társadalmi attitűdöket, eszméket akar megváltoztatni, ezért gyakran kudarcra van ítélve.
 88
48. A jog hatékonyságának társadalmi tényezői
Társadalmi faktorok = az új jogszabályoknak a meglévő társadalmi viszonyokban való realizálódásával kell bebizonyítania
életképességét.
Társadalmi struktúra és befolyása:
⇒ minden társadalom történeti képződmény
⇒ társadalmi viszonyok hálózata alkotja a társadalom struktúráját és meghatározza a társadalom határait is.

René Dávid Etiióp kísérlete: (1960)

● nehezen adaptálódó kódexet készített francia mintára
● koncepciója az általános érvényesség irányával lép fel
● más magatartásformát kényszerített az emberekre, mint amilyenben éltek,
● az új kódex a szokásjogot teljesen és egy csapásra eltörölte, helyébe részletes rendelkezéseket iktatott be.
Dávid tévedése:
● Etiópiában nem volt forradalmi fejlődés
● strukturálisan így nem változhatott meg
● társadalom mélyén semmi sem mozdult

Törökország = Kemal Atatürk

● radikális polgári átalakulás ment végbe
● jogrendszer átalakítása (Svájci ZGB mintára)
● jogi reform fő céljai:
● laicizálás
● modernizálás
● nyugathoz való asszimiláció

Recepció sikere:
csak akkor lehet, ha egy radikális társadalom átalakítás része
még így is vannak a recepciónak ellenálló területek
Csoportok szerepe:
● kis és elsődleges csoport = spontán, bizonyos időtartamra létrejött
● természetes csoport = bennük formálódik az individuum személyisége
= bennük kristályosodik ki az erkölcsi standardok és viselkedésminták

Különböző kutatások igazolták, hogy a csoportok dinamikájának vizsgálatát a nagy struktúrákon belül szorosan össze kell
kapcsolni azzal a funkcióval, amelyet az elsődleges csoport ezeken a struktúrákon belül betölt.

Társadalom építőkövei:
● makro és mikroközösségek = többszörösen összefüggnek a jog hatékonyságával, közvetítik tagjaik az alattvalók felé a
jogszabályok előírásait.
● Ha a társadalom politikai vezetőrétege nem veszi figyelembe az alul létező közösségeket = visszahatásként azok is elhatárolják
magukat a felső jogszabályoktól.
 89
49. A jog hatékonyságának normatív előfeltételei
Társadalmi normák fontos tényező
● azok a törvények, amelyek a lakosság által általánosan elismert erkölcsi, vallási, politikai v. társadalmi értékítélettel
megegyeznek, jó eséllyel várnak arra vonatkozóan, hogy önként fogják majd követni őket
● társadalmi normák összessége jelentős mértékben kondicionálja a jogi sz. hatékonyságát +
● a jogszabályok alkalmasak a társadalmi normák alakítására

Egyes normarendszerek és a jog viszonya

Jog és az erkölcs
● a jogi norma. tervszerűen meg lehet vált. (jog = dinamikus, erkölcs = statikus)
● jogi = az emberek megfigyelhető külső magatartása
● erkölcs = emberek szubjektív akarata
● jog = szervezett kényszer az érvényrejutás érdekében formális szankciótól való
fenyegetés
● erkölcs = kényszer a társadalmi nyomás, amely informális szankciók útján jelenik meg.
A jog nem hanyagolhatja el azt a penuciót, hogy minden ember alapvető erkölcsi jogait védje.
● Vallási normarendszer: jelentősége minden …….. jogrendszerekben
Szokás
● szoros összefüggésben áll a jog hatékonyságát érintő szerepével
● a törvényhozásnak összhangban kell lennie a viselkedési normákkal
● az un. jogi népszokás › speciális viszony az állami joggal
az életviszonyok rendezésére alkalmasabbnak találják ott kapcsolódnak
partikuláris jogalkotásban
különböző szintű bírói gyakorlatban
Méltányosság
● nevében: jogrenden kívüli ……………. stb.
● különösen fontos szerephez jut: ókori Róma középkori Anglia (equity law)
 90
50. Kulturális, politikai és pszichológiai tényezők szerepe a jog hatékonyságában
A kultúra
● a kultúra és jog között állandó kölcsönhatás, sokrétű összefüggés áll fenn
a jog egyik összetevője az adott társadalom kultúrájának
nincsen olyan jog, jogrendszer, amelyet nem hatna át a társadalom kultúrája
Jogi kultúra
Szubkultúra: fennálló jogrenddel szemben, vagy a jogon kívüli, azt mellőző rendek
Jellemzője: olyan belső hatalmi struktúrák léte, amelyek a maguk szankciórendszerét a társadalmi szankciórendszer elébe
helyezik (pl. maffia)
Keletkezése: - szoros összetartás, szervezettség
⇒ külvilág felé zártság, információcsere megakadályozása révén
Megakadályozásával: a jog tényleges hatékonysága fokozható!

Politikai tényezők
● A jog hatékonyságát befolyásolja a politikai rendszer jellege, és a politikai kultúra is.
Politikai rendszer vétkessége: függ:
a politikai hatalom jogi ellenőrzöttségétől
a jogszabályokhoz kötöttségétől
a jogszabályok hatékonyságától
a jogalkotás társadalmi ellenőrzöttségétől
Modern demokráciában:
● a jog és politika egymással kölcsönhatásban áll!
● a jog szerepe nem merül ki abban, hogy a politikai szféra bizonyos területeit jogilag rendezi, hanem a társadalmi együttélés
alapvető viszonyait szabályozza.
● a politika világát nemcsak a jog rendezi, hanem az erkölcs, a szokás, a tradíciók
Politikai kultúra:

● a politikai szubjektív oldalát jelöli

● az állampolgároknak közvetlenül v. közvetetten a politikára vonatkozó tudatát.

Pszichológiai tényezők
● a jogszabályok címzettjeinek személyében gyökerező elemek: 2 személyiségstruktúra
Autoriter › gondolkodásmódja merev, nem tűri a gyengeséget, híve a megtorlásnak, gyanakvó
Konformista Megnyilvánulási módja
1. többiek viselkedése meggyőzi, hogy eredeti ítélete téves volt.
2. szeretné elkerülni a büntetést, ill. jutalomban kíván részesülni

Társas befolyásolás 3 fajtája:

a.) behódolás: - kedvező reakció kiváltása a másikból
● érdeke, hogy hozzájusson konkrét jutalmakhoz
● elkerüljön konkrét büntetéseket
b.) azonosulás: - magáévá teszi más viselkedését, mert ez a viselkedés kielégítő önmeghatározó viszonyt jelent ezzel a
személlyel v. csoporttal
c.) interiorizáció: - ezért fogadja el a befolyást, mert a kiválasztott viselkedés egybevág értékrendszerével.

A jogszabály követésének 3 közvetlen oka:

szankciótól való félelem
racionális megfontolás
jogszabály autoritása
 91
51. Az optimális jogalkotás
Optimális jogalkotás mibenléte: Szalay László: ® Törvény előadása legyen:
tiszta
egyszerű
szabatos
fenséges.

Wróblewski ® "Ésszerű jogalkotás" modellje

Elemei:
a cél meghatározása pontosítva a megvalósítást szolgáló eszközök kiválasztása szempontjából
azoknak a szabályszerűségeknek a megállapítása, amelyek meghatározzák e kapcsolatot azon tényállási típusok között, amelyekhez
a cél is tartozik
annak megállapítása, hogy a feltett cél megvalósítását szolgáló eszközök közül melyek lehetnek a jogi eszközök
meghatározott, hatályos jogszabályok alkotása

Peschka Vilmos ® jogalkotás minősége tartalmi oldalról ® a jogalkotó milyen sikerrel tudta megoldani a rendezendő társadalmi
relációk, helyzetek sajátos, különös, tipikus mozzanatainak a kiemelését, figyelemmel azokra a társadalmi tendenciákra, amelyek a
társadalmi viszonyok körében érvényesülnek.
® jogalkotás minősége formai értelemben ® mennyiben sikerült a jogalkotó tevékenységben sajátos, egynemű közeget, jogi
formákat kidolgozni.

Monteszkiő:
- felesleges törvények gyengítik a szükséges törvények erejét,
- az olyan törvények pedig, amelyeket ki lehet játszani, gyengítik a jogalkotás tekintélyét.

Evan: törvényhozás hatékonyságának 7 tényezője

az új jogforrásnak autoritativnak és presztízzsel rendelkezőnek kell lennie;
az új jog racionalitásának az elfogadott kulturális és jogelvekkel kompatibilis és kontinuus terminusokban kell kifejeződnie;
ki kell dolgozni a jogkövetés pragmatikus modelljeit (világos legyen, hogy kikre vonatkozik a jogszabály);
az idő tudatos felhasználására van szükség a jogalkotásban (azonnali hatályba lépés);
kényszerapparátusnak "be kell vasalnia" a jogszabályok előírásait, még ha értékrendszerével ellenkezik is;
optimális jogalkotás a pozitív és negatív szankciókkal egyaránt operál
hatékony jogvédelmet kell biztosítani a szóban forgó jogszabály megsértéséből fakadó jogsérelmet szenvedők számára.

Jogalkotó: Ügyelni kell!

a jogforrási forma
definíciók
fogalmak
kategóriák
szankciók megvalósítására!

A jogalkotás minősége:
● tartalmi oldalról ® milyen sikerrel tudta megoldani a jogalkotó a rendezendő társadalmi relációk, helyzetek, szituációk olyan
sajátos vonásainak kiemelését, figyelemmel azokra a társadalmi tendenciákra, amelyek a társadalmi viszonyok körében
érvényesülnek;
● formai értelemben ® attól függ, mennyiben sikerült a jogalkotó tevékenységében az új társadalmi-jogi tartalomnak megfelelő
sajátos egynemű közeget, jogi formákat kidolgoz i.

Demokratikus képviselet alapkövetelményei. A törvényhozók erkölcsi kötelességei:

Autonómia el- = kötelesek, nem oda illó befolyástól mentesen tárgyalni, dönteni
Beszámolás elve = kötelessége biztosítani választói számára mindazon információkat és feltételeket, minek révén azok
élhetnek felelős demokratikus állampolgárságukkal.
Felelősség elve = kötelesek hozzájárulni a demokratikus törvényhozási folyamat hatékony működéséhez.

Törvényhozás hatékonysága:
● Olyan nagyrészt jogilag szabályozott, politikai folyamat, amelynek lényegét a politikai akaratképzés és döntéshozatal adja!
● Eltérő szervezettségű politikai erők: ® lényeges befolyásoló faktornak minősülnek adott törvény keletkezési folyamatában. pl.
Ausztriában ® gazdasági-szociálpolitikai törvények ún. szociális partnerek kezdeményezésére születnek.
● Parlamentáris rendszer: parlamenti pártok működése a törvényhozásban eltér egymástól.
- parlamenti többséget alkotó pártok = meghatározzák az adott törvény konkrét tartalmát
- koalícióban levő kormányzó pártok esetén = a dominanciával bíró párt teheti meg ezt.
Ellenzéki pártok fő feladata: - többségi javaslatok kritikája és kontrollja.
 92
● a jogállam jogalkotásának külön sajátossága: Az ellenőrzés - normakontroll elvégzésére = az alkotmánybíróságok hivatottak
 93
52. A jogalkalmazás hatékonysága
Formailag = hogy a jogszabályok milyen mértékben érvényesülnek a jogalkalmazás során
Tartalmilag = társadalmi környezetében megmutatkozó hatékonysága értendő

A jogalkalmazás akkor hatékony, ha működése a jogszabályokban foglalt fő- és alcélok elérését eredményezi.

● jogpolitika
● jogalkotás minősége, mennyisége meghatározó jelentőségű

Bírói jogalkalmazás: Záloga ® hogy a Legfelsőbb Bíróságok valamennyi jogrendszerben irányítják az alsó és középszintű
bíróságok gyakorlatát.
Legfelsőbb Bírósági irányítás: = bírói jogalkalmazáshoz hozzájárul,
= jog hatékonyságának fokozásához jogfejlesztő szerepe révén
Magyar bíráskodás kialakulása jelzi, hogy a bíróság nemcsak és nem elsősorban a meglevő jogot alkalmazta, akár a szokás
értelmében sem, hanem maga is jogteremtőként működve jogszabályokat alakított ki. Kezdetben a normateremtés volt.

Jogtudomány - ügyészi gyakorlat - ügyvédség - jogtanácsosok szerepe = országonként jogrendszerenként eltérő mértékben, aktív
hatást gyakorolnak a bíróságok tevékenységére.
Egyfelől: ® Kiküszöbölhető a bírói jogalkalmazás zártsága
Másfelől: ® frissítik, hatékonyabbá teszik a bírói gyakorlatot.

Nem jogi tényezők befolyása:

1) Szervezeti faktorok = úgy mint a bírósági rendszer elemeinek összehangolt működése
= bírósági munka szervezettsége
= bírói állomány megfelelő volta
2) Mikroklíma = függ attól amelyben végbemegy (normális, alkotó jogkör)
3) Bírák szakmai felkészültsége
4) Élet és munkakörülmények = bírák munkaterhe, bíróságok technikai ellátottsága.

Közigazgatási jogalkalmazás:
Első aspektus: Közigazgatástudomány NK.T irodalma különböztet az adminisztráció három típusa között
fehér adminisztráció (illegális gyakorlatot folytató szervezeteket jelöli)
szürke adminisztrációs (eltűri a jogszabályok nem teljesítését, megsértését)
Másik aspektus: jogalkalmazó szervezetek tevékenysége

Jogalkalmazói gyakorlat ismerete, hasznosítása:

● itt mutatkoznak meg a rendezést igénylő területek
● előkerülnek a jogszabályok fogyatékosságai
● a jogalkalmazói jogfejlesztés ösztönzés is a jogalkotásra
● jogalkotónak tisztában kell lennie, hogy milyen mértékben kalkulálhatja be a jogalkalmazói jogfejlesztést.

Jog hatékonyságának negatív jelenségei:

Túlszabályozás ® jogszabály-infláció ® jog presztízsének gyengülése
Alulszabályozás ® káros hatással van a jogrendszerre.
 94
53. Jogtudat és joghatékonyság

● Állampolgárok - jogalkalmazók jogtudatának fejlettsége, színvonala a jogszabályok hatékonyságának legfontosabb

komponensei.
● A jogszabályok az emberek tudatára kívánnak hatni, amikor meghatározott magatartást előírnak vagy megtiltanak = a tudatos
magatartást szabályozzák.
● A jogi szabályozás hatékonysága függ attól is, hogy a címzettek (= a társadalom tagjai) milyen tudatos magatartást
tanúsítanak, azaz a viselkedésük irányításában a jogi normák mennyiben kapnak szerepet.
1.) Jogtudat előfeltétele: A címzettek megismerjék a jogi rendelkezéseket. (pl. negatív és pozitív példák a jogszabályok
megismertetésére, megismerhetőségére.)
2.) Jogismeret fogalma: Bizonyos jogi normák tartalmának a mentális realizációja.
(pl. NSZK vizsgálat: 1 évvel a lakásbérlet felmondása ellen védelmet nyújtó tv. hatálybalépte után a megkérdezett
polgárok 75%-a nem ismerte)
● Optimális jogismereti állapot elérése: Az állampolgároknak mindenkor rendelkezni kellene
● - alapvető jogi (fogalmi, stb.) információkkal
● - társadalmi szerepek követelményeihez elengedhetetlen információkkal
● - aktuális döntés meghozatalához szükséges információkkal (szükség esetén)

A jogismeret önmagában nem jelent garanciát a jogi normák hatékonyságához - el kell érni, hogy a jogi normát HELYESELJÉK,
ELFOGADJÁK.

3.) Jogtudat-jogérzet elhatárolása:

JOGTUDAT JOGÉRZET
kognitív elemek emocionális elemek
dominálnak dominálnak
racionális irracionális pszichikai
pszichikai tényezők tényezők

a.) Ha a pszichés folyamat tárgya a pozitív jog egyes normája (SEIN)

- ebben az értelemben annak tudása, hogy mi a jog = a jogbizonyosság = a pozitív jogtudat.
- ha ez egy jogi intuíció (megsejtés) = judíciumnak nevezik! = - pozitív jogérzet

b.) Ha a pszichés folyamat tárgya annak elképzelése, hogy hogyan nézzen ki egy bizonyos jogszabály:
- ebben az értelemben (SOLLEN)
a jogtudat annak tudata, hogy milyen legyen a jog - ez a helyes jogról alkotott vélemény (belső helyeslés) = - az ideális
jogtudat - csak ez!

- annak az érzése, hogy milyen legyen a jog - a jogi ideálhoz való fordulás = az ideális jogérzet
- ez a jogi lelkiismeret!

c.) Ha a pszichés folyamat tárgya a jogrendhez való hozzáállás mint egész (MÜSSEN)
- ebben az értelemben
a jogtudat annak tudata, ami csak jogként kell, hogy megtörténjen = általános jogtudat:
= a jogrend tisztelete - a jogethosz
- az általános jogérzet = annak az érzése, ami csak jogként kell, hogy megtörténjen = ez a jogi érzület
vagy joghűség = a jogkövetés erkölcsi elkötelezettségének érzése. Itt is beszélhetünk jogethoszról.

4.) Jogtudat - jogismeret sajátosságai: (jogszociológiai vizsgálatok eredménye)

a.) - a jog ismerete, amellett, hogy nem teljes - többféleképpen differenciált.
- társadalomban elfoglalt hely és életmód a jogismeret szintjét általában,
- egyes jogágak pedig különösen differenciálja.
b.) - jogi túlszabályozottság: csökkenti a jogismeretet, így a jog hatékonyságát is.

c.) - jogalkalmazó szervezetekkel való kapcsolat a jogszabályismeretet fokozó tényező

d.) - jogszabályismeret és a jogtudat egymástól nehezen választhatók szét.

e.) - Széchenyi írja: csak a józan törvények, s nem a bot, nem a hóhér képes bírni halkan egy egész nemzetet nemesebb
erkölcsiségre.
- A szankció csak akkor hatékony a jogtudat és jogkövetés alakításában,
ha jogsértés esetén következetesen alkalmazzák.
 95
f.) - az egyéni jogtudat szerkezete: nem a jog szintjei szerint hierarchizálódik

g.) - jogi alapattitűd az egyénnél, amit lelkiismereti okokra vezetnek vissza: vitatható…

h.) - az egyéni jogtudat milyenségében szerephez jut a személyes vélemény.

A JOGI KULTÚRÁT
= az emberek - jogi rendszerrel kapcsolatos - eszméi, attitűdjei, értékei, vmint hiedelmei alkotják.

Nincs olyan ország, amely egyetlen, egységes jogi kultúrával rendelkezne: ennek oka, hogy az egyes országokban sokféle kultúra
létezik a társadalmak komplex voltából (rétegek, csoportok) adódóan.
A jogi kultúra
kettéválasztható: a.) külső - laikus jogi kultúra
b.) belső - jogászi kultúra

más felfogás szerint: a jogi kultúra szubkultúrákból áll (pl. bűnözők jogi-antikultúrája)
- Történetileg alakult ki, mint a politikai kultúra, ezt befolyásolja, alakítja.
- A jogi kultúra mindig a tradíció és az innováció között áll.

Alan Watson ún. jogtranszplantáció elmélete:

- esettanulmányokkal bizonyítja, hogy az ősi Kelettől - Új Zélandig a legkülönfélébb társadalmi-gazdasági formációkban és jogi
berendezésekben mennyi hasonlóságot mutat a jogfejlődés:

- a jogi megoldásokat nem saját maguktól találták fel hasonlómód, hanem átvették a jó megoldásokat másoktól ill. a saját jó
megoldásukat is átadták más kultúráknak.
Ezért a jogtranszplantáció v. jogátültetés Watson szerint egyetemes jogfejlesztő tényező.

Legújabb munkájában Watson még azt is elemzi, hogy a történelem során az uralkodók nem annyira voltak érdekeltek a
jogalkotásban, ezért az már a középkor hajnalán a jogászelit kezébe került, így a jogátültetésben élen jártak a római jogban jártas
jogászok, egyetemi professzorok, angol és kontinentális bírák, stb. és kialakították saját jogi kultúrájukat, mellyel meghatározták
a kölcsönzésre érdemes jogi elemeket.
A jog tehát – Watson szerint – nem fejlődött egyenesen a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyokból, hanem a jogkölcsönzés
miatt mutat az egyes társadalmakban közös vonásokat.
 96
54. A joghatékonyság mérésének elméleti problémái

1.) KÖNIG: a joghatékonyság, mint a törvényhozás értékelése: fogalmát kettős értelemben használja: a.) a
célprogram teljesült-e?
b.) a társadalommal való kommunikáció sikeres volt-e?

2) KREBS: A hatékonyság ellenőrzésének komponensei:

a.) a normacél legfontosabb meghatározása
b.) a normacél helyes vagy helytelen megfogalmazása a joghatékonyságot befolyásolja.
c.) a normát egy érthetőségi próbának kell alávetni
d.) mindenki által érthető és technikailag tökéletes törvény soha nem létezett.
e.) vizsgálni kell a norma teherbíró képességét is
f.) vizsgálni kell, hogy megfelelő jogforrási szinten, más normákkal összhangban történt-e a jogszabály
kibocsátása.
3) SNEIDER: Minél hosszabb időintervallumot tűznek ki a hatékonyság mérésére, annál nagyobb lesz a változó
életkörülmények, eljárásmódok jelentősége.

4) WOLFGANG Négy szövetségi törvényen keresztül mutatta be, hogy a hatáskutatásnak milyen nehézségei vannak.
ZEH: - a hatékonyság figyelése nem az egyetlen módszer
- a parlament sem vonhatja ki magát.
Felveti azt az érdekes problémát:
- ki az alanya a hatásmegfigyelésnek?
- ki az alanya a végrehajtás ellenőrzésének?
Körvonalazza a törvényhozáson belüli hatásorientáltság határait is.
- komplexitás korlátai: tényszerű korlátok áttekinthetetlenek,
- normatív korlátok: hatalommegosztás-kommunális önigazgatás és
önkormányzat-alkotmány-alapjogok
- törvényhozás integratív céljai
5) KINDERMANN: Időtörvényen keresztüli eredménykontrollal foglalkozik
Időtörvény mellett szól:
- a határidő arra szorítja a jogalkotót, hogy a tapasztalatokat összegyűjtve gyümölcsöző döntést hozzon a
törvény meghosszabbításáról
- lehetőséget nyújt arra, hogy a törvényhozó esetleg más lehetőséget válasszon a törvény mellett
- jogrend tapasztalatokkal gazdagodhat a bevezetés óta eltelt időszakról.
Időtörvény ellen szól:
- parlamenti vitát formálissá teszi
- a jogrendszer áttekinthetetlenné válik, a jogalkotás inflációja tovább nő!
6) BEUTEL: Kutatásainak célkitűzése:
(amerikai) - a jog által szabályozni kívánt jelenség természetének a vizsgálata
- a jogszabályt vagy más módszert, amely képes megoldani vagy szabályozni a társadalmi problémát,
határozottan meg kell jelölni.
- jogszabálynak a társadalomra gyakorolt hatását kell tanulmányozni és mérni
- hasonló problémákra, hasonló jogi megoldást kell alkalmazni
- a javasolt új jogi megoldást törvénybe kell iktatni.
7) HUGGER: A kísérleti törvényhozás három értelmezést rejt magában:
(német) a.) kísérlet a törvényhozással
b.) kísérlet a törvényhozásban
c.) kísérlet a törvényhozásért
KÍSÉRLETI JOGALKOTÁS HÁROM MÓDSZERE:
1. időtörvény: meghatározott ideig hatályos
2. modellkísérlet: jogi előírás nélkül - önkéntes alapon - meghatározott résztvevőkre
3. tervezet-teszt: tervjáték és a gyakorlati teszt módszere
Rendszerelméletből vett kategória párral operál:
- funkcionális genetikai oldal: valaminek a funkciója
- funkcionális teológiai oldal: funkció valamiért.
Itt az irányítás és a szabályozás problematikájáról van szó!
Törvénykoncepció komponensei: hatáselemzés - célprojekció - értékorientáció - alternatív egybevétés
Lehetőségei a jogalkotás és jogérvényesülés vonatkozásában:
1. képes felderíteni a jogérvényesülésben részes szereplők magatartását
2. képes megkönnyíteni a jogi normák alkalmazását és végrehajtását
3. a politikai vitát empirikusan alátámasztott tényállással objektívebbé képes tenni
 97
4. a későbbi törvényértékelés számára képet ad az előzetes teljesítésről
Határai: Három fokozat (jogalkotás - jogalkalmazás - jogkövetés) együttműködése.
Joghatás időbeli megfigyelése )egységes kormányzati munkával)
Periodikus hatáskontroll és értékelés
8) MADER: (svájci) Kísérleti törvényhozást szűkebb értelemben fogja fel.
A határidős jogi szabályozás gyakorlati kipróbálását érti alatta
Sajátos jogalkotási forma: - alkotmányjogi
- törvényhozás-módszertani
- törvénytechnikai aspektusai vannak
 98
55. A jogalkotás hatékonyságának mérése

SUNSET TÖRVÉNYHOZÁSA: (USA)

Nappálya allegóriájára épít:
- napkelte: a törvény lehető legpontosabb meghatározása és az előkészítésükről szóló beszámolót tűz ki célul.
- napnyugta: egy törvényi szabályozás végét jelenti.

A jog hatékonysága csak történetileg értelmezhető és mérhető:

Az eredmények viszonyítási alapját vagy a célt meghatározzuk, ez alapos elméleti munkát és teológiai értelmezést igényel.
Három probléma: 1. törvényeknek, rendeleteknek általában céljai vannak
2. jogszabályok egyrésze érdekkiegyensúlyozást is megvalósít
3. léteznek sztendereket megállapító normák (jóhiszeműség, tisztesség)

Jogalkotás hatékonyságának vizsgálata:

Vizsgálatában tetemes az ún. drink-driving törvények balesetcsökkentő hatását elemző angolszász irodalom.
Híres a Donald Campeel és Laurence Ross nevéhez fűződő kísérletek.
Összehasonlították Connecticut állam gyorsforgalmi útjainak a halálozási statisztikáját sebességkorlátozási rendelet előtt és után,
majd összevetették a tapasztalatokat a szomszédos államokéval.

KLAUS ZIEGERT: Német prof. Empirikus vizsgálata a német és az ausztrál jogrendszer egyes ágazatai körében.
Eredményei: - A törvényhozás nem érte el a célját a csődjog területén.
- A törvényhozás bizonytalan célt tűzött ki, és nem érte el a munkajog területén.
- A törvényhozásnak nem volt célpontja a fogyasztói hiteljog területén.
- A törvényhozás jól elérte célját az ausztrál családjogban.

A törvényhozás hatékonyságának méréséhez nem elégséges egy empirikus hatáselemzés, mely a törvényhozás előtti és utáni
társadalmi adatokat hasonlítja össze, hanem a jogi program, a támogató jogi struktúra és a vonatkozó társadalmi network
strukturális analízisére van szükség.
 99
56. A bírói jogalkalmazás hatékonyságának mérése

I. Egyik módszer: = a megfellebbezett ítéletek számának alakulásából

= fellebbviteli bíróság helybenhagyó v. megváltoztató, hatályon kívül helyező döntéseinek számából von le
következtetéseket

II. Felsőbíróságok működése hatékonyságának mérésére többféle módszer használandó:

a.) közvetlen megfigyelés
b) titkos megfigyelés
c) szituációk titkos megfigyelése
d) kormányzati és magánintézmények dokumentumainak és archívumainak elemzése ® nem költséges és hozzáférhető.
e) tömegkommunikációban is figyelemmel elehet kísérni.

III. Gazdasági rentabilitással méri a jogalkalmazás eredményességét

IV. Az eljárás egyszerűségén, gyorsaságán, olcsóságán, következetességén és alaposságán méri le a hatékonyságot.

A magyar igazságszolgáltatással kapcsolatos hatásvizsgálatok eredményei:

● bírósági eljárások gyorsítását célzó jogszabályváltozások Be. szóló 1973. évi I. törvény módosításáról rendelkező 1995. évi
LXI. törvén 1995. 09. 01. lépett hatályba.
● tárgyaláson kívül kiszabható jogkövetkezmények.
 100
57. A jogtudat hatékonyságának mérése

Jogtudat: mint a jog hatékonyságának 3. fő jogi feltétele, összetevője érvtizedek óta empirikus vizsgálatok tárgya.
Első: Vilhelm Aubert ® klasszikus vizsgálata
● házi cselédekről szóló 1948. évi norvég törvén társadalmi elfogadottságáról ® kiderült, hogy a jogszabály ismerete nem jár
minden esetben a jogszabály követésével is.
● Kimutatta: jogszabály után 2 évvel ® hogy a jogszabály rendelkezései nagy mértékben nem realizálódtak.
● háztartások fele sértette meg a törvény főbb rendelkezéseit, 10% engedelmeskedett pontosan
● nagy különbségek mutatkoztak az életkornak megfelelően
● idősebbek hajlottak a jogszabálytól eltérő magatartásra.

Helyes, igazságos jog, jogkövetés, igazságtalan jog követéséről vallott nézetek:

● Lengyelország - Hollandia - NSZK
● Kérdés: igazságtalannak v. helytelennek tartott jogszabálynak kell-e engedelmeskedni.
● Igenlő válasz: Lengyelország 45%
Hollandia 47%
NSZK 66%

A vizsgálatok egyik érdekes eredménye volt az, miszerint egyes magatartásokat az emberek túlnyomó része bűncselekménynek
tart, holott nem azok, míg másokat nem tart annak, holott azok.

Újonnan bevezetett jogszabályok lakosság általi elfogadása:

● Horváth Barna: 40-es évek elején Szegeden - Kolozsvárott felmérte az időtájt bevezetett közlekedési "jobbra hajtás"
elfogadását.
● Szeged: 26 : 62 ® helyeslő : közömbös
● Kolozsvár: 60 : 25

Svédország: 60-as évek

● 1955-ben népszavazás szavazók 83% ellenezte a jobboldali közlekedésre való áttérést.
● 1962-ben a törvényhozás úgy döntött, hogy bevezetik ® 1967-ben!
● 1964-ben 35% már helyeselte
● 1965-ben helyeslők ellenzők egyensúlyba kerültek
● áttérés előtt 3 nappal már 46% helyeselte 35% ellenezte.

Dániai pornográfiát legalizáló törvény:

1967-ben pornográfia ellenes törvények eltörlése előtt a megkérdezettek 46%-a támogatta a liberalizálást, 1968. március 61%.