Bevezetés az üzleti

etikába
 A jog és az erkölcs I.
Jog Erkölcs
„preskriptív” = előíró: milyennek kell lennie az emberi magatartásnak ahhoz,
hogy jogilag jogszerű, erkölcsileg pedig jó, helyes legyen.
Sok találkozási pontjuk van, de teljes egybeesés nincs köztük.
Kötelezettségeket (mit kell, illetve mit tilos tenni) és
jogosultságokat (mi van megengedve) tartalmaznak.
Szerkezetük három egymással kölcsönhatásban lévő elemmel rendelkezik:
Norma / előírás: milyen jogai és kötelezettségei vannak az egyes embereknek,
melyek a velük szemben támasztott elvárások, mire vannak felhatalmazva.
az érintettek hozzáállása a szabályhoz: a normák hatékonysága attól is függ,
hogy azonosulnak-e velük az emberek, ha ez hiányzik, a legértékesebb norma is
hatástalan marad.
Az emberek véleménye a jogi és erkölcsi normákról és a velük kapcsolatos
magatartásokról.
Szabályaik koherensek és ellentmondás mentesek legyenek
 A jog és az erkölcs II.
Jog Erkölcs
Az erkölcstől elkülönülő, belőle A magatartás legősibb szabályozója.
kiváló; az államiság kialakulása óta
funkcionáló szabályozó.
Kívülről ható szabályozó. Belső szabályozó (lelkiismeret diktálta).
Objektív tényekre, megtörtént A szándékra, a belsőre épít.
eseményekre épít.
Formális és tartalmi szabályozó. A magatartás tartalmi szabályozója.
Csak szélső esetekre vonatkozik: A szélső és az összes közbülső esetet
-tömegméretekben elvárt, is szabályozza, a cselekvés
feltétlenül szükséges; lehetőségeinek teljes spektrumát:
-társadalmi méretekben üldözendő, - ajánlatos, de nem kötelező
tiltások. - ami megengedhető, megtűrt
- ami már helytelen, nem kívánatos, de
még nem tiltott.
 A jog és az erkölcs III.
Jog Erkölcs
Írásos formát ölt. Alapvetően nem írásosan szabályoz; de
vannak írásos etikai kódexek!
Törvényerőre emelkedik, és Elismer, vagy elmarasztal (a súlya néha
megszegés esetén szankcionál. nem marad el a jogi elmarasztalásáétól).
Egy társadalomban csak egy van. Egy társadalomban több-, sokféle is
lehetséges.
Bináris kód: jogszerű – jogellenes; Bináris kód: jó, helyes – rossz, helytelen;
nincsenek fokozatok. vannak fokozatok: pl. normál és
reprezentatív erkölcs.
Írásban rögzített volta miatt Rugalmasabban képes változni.
rugalmatlanabb (gyakran lemarad a
A táblázatok forrásai: Kardos Lea,
társadalom nyilvánvaló erkölcsi
2005 és Csurgó O-né (szerk.), 2006
normái mögött).
Elévülés intézménye. Nincs elévülés: az elkövetett bűn időtlenül
is bűn marad.
 A jog és az erkölcs IV.

jog erkölcs

csak a jog által mind a jog, mind az csak az erkölcs által

szabályozott terület erkölcs által szabályozott szabályozott terület
terület
Példák
Közlekedési szabályok Az igazmondás követelménye Az igazmondás követelménye
betartása. a bíróság előtt. általában.
A reklám élet szabályozása Ifjúsági és gyermek sajtóban a Gyermekek felé irányuló
(mi tartozik a Nemzeti szeszesital reklámozásának reklámban negatív erkölcsi
Fogyasztóvédelmi Hatóságra, tilalma. értéket hordozó minta
mi a Gazdasági szerepeltetésének
Versenyhivatalra, mi a Forrás: Kardos Lea, 2005 kiküszöbölése.
Bíróságra).
 Üzlet – erkölcs kapcsolata I.

 Sohasem léteznek egymás nélkül.

 Kapcsolatuk egyaránt fontos mindkettő számára.
 Viszonyuk a változó valóságnak megfelelően
változó és koronként meghatározott. Hol
harmonikusabb, hol ellentmondásosabb.
---------------------------------------
Kapcsolatuk vizsgálata:
 Kívánatos-e az erkölcs számára, hogy a gazdaság
szférájára is kiterjedjen?
 Szükséges és hasznos-e a gazdaság számára, ha
a gazdasági tevékenység morális alapra is épül?
 Üzlet – erkölcs kapcsolata II.
 Hammurapi, Babilónia királya
(Kr. e. 1792–1750): ítéletgyűjteménye
/ törvénykönyve által vált híressé.
282 paragrafusa többek között gazdaságjogi,
vagyonjogi, családjogi és rabszolgákra
vonatkozó ítéleteket tartalmaz. Szabályozta
az üzleti élet számos erkölcsöt érintő területét.
 Hésziodosz (i.e. 7. sz.): „A szegénység rendszerint szégyennel
jár, a gazdagság bátorsággal párosul.” „Jó mértéket várj
szomszédodtól, s ugyanavval add meg a kölcsönt, sőt még tégy
hozzá, ha telik rá, úgy számíthatsz máskor is arra, hogy ő
kisegítsen.” „Más kárán ne nyerészkedj, átok az ily nyereség
csak.” „Megrövidíteni nem jó jó embernek a bérét.”
 Arisztotelész (i.e. 4. sz.): Ő is a közérdek szempontjából
tartotta fontosnak a gazdaság erkölcsösségét. Az erkölcs és a
gazdaság itt is összecseng. ”Ámde a boldog embernek, mivel
ember, szüksége van a külső jólétre is, külső javak nélkül nem
érhetjük el a boldogságot”.
 Üzlet – erkölcs kapcsolata III.
 Őskereszténység tanítása: „könnyebb a tevének a tű fokán
átmenni, mintsem a gazdagnak Isten országába bejutni”.
 1700-as évek: Benjamin Franklin: 13 szóba sűrítette erkölcsi
normáit: 1. mértékletesség; 2. hallgatás;
3. rend; 4. elszántság; 5. takarékosság;
6. szorgalom; 7. őszinteség; 8. igazságosság;
9. mérséklet; 10. tisztaság; 11. nyugalom;
12. önmegtartóztatás; 13. alázatosság.
 Bernard Mandeville: az egyéni vétkek gazdasági szempontból a
társadalom javára válnak, végső soron tehát - a közösség
szempontjából - hasznosak (Méhek meséje).
 1700/1800-as évek: Jeremy Bentham: Az egyéni hasznosság,
még ha bűnök formájában is, a közjóhoz vezet.
 Max Weber (1864-1920): nemcsak azt vizsgálta,
hogy miért fontos az erkölcs számára, ha az a
gazdaságra is kiterjed, hanem azt is, hogy milyen
hatással van a gazdaságra az, ha ott is
érvényesülnek az erkölcsi elvek.
 A gazdasági / üzleti élet legfőbb
erkölcsi dilemmája
 Gazdasági oldal: az üzleti vállalkozásoknak nyereségesen kell
működniük, különben nem tudnak hosszabb távon fennmaradni.
 Társadalmi oldal: a cégeknek kötelezettségeik vannak
alkalmazottaik, vásárlóik, szállítóik, részvényeseik … a
nagyközönség iránt.
Az erkölcsi dilemma lényege: néha a gazdasági oldal erősítése,
fejlesztése csak valamely olyan csoport rovására hajtható végre,
aki iránt a szervezetnek bizonyos kötelezettségei vannak →
állandó konfliktus a cég gazdasági teljesítménye és a cég
szociális – morális teljesítménye között.
 A gazdasági teljesítmény rövid és hosszú távon is objektíven
mérhető.
 A szociális – morális teljesítmény mérése nem olyan egzakt,
szubjektív elemek is belejátszanak → jóval nehezebb.
 Az üzleti élet etikai dilemmájának legfőbb
jellegzetességei II.
→ az üzleti élet etikai dilemmái során a megközelítő
egyensúly kialakítása a feladat; gyakorta az alternatívák
közötti legkisebb rossz.

Az egyensúlyhoz vezető döntés meghozatalához háromféle

elemzés segíthet hozzá:
 Gazdasági elemzés: a piac tényezőin alapul; a gazdasági
folyamatok, tendenciák alapos ismeretét igényli.
 Jogi elemzés: a társadalom objektív elemeire épül;
figyelembe veszi az érvényes törvények
betartását/betarthatóságát; a jog keretein belül a
lehetőségek maximális kihasználása.
 Etikai elemzés: a társadalom, az egyének erkölcsi
alapelvein, normáin alapul; magas szintű erkölcsi
felelősségtudatot igényel.
 AZ ERKÖLCSI FELELŐSSÉG:
1. AZ EMBER ERKÖLCSI FELELŐSSÉGE
 Rendelkezik egyáltalán az ember erkölcsi felelősséggel?
 MIÉRT?
 MIKOR?

 Ki, mi felé tartozik az ember felelősséggel?

 Egyforma az emberek felelőssége?

A gyakorlati felelősség részei:

 Felelősségtudat
 Felelősségvállalás
 Cselekedetek erkölcsi értékelése
 A gyakorlati felelősség I.

A tevékenység mely mozzanatára vonatkozik

a felelősség??
 Szándék – etika: „A szándék mérettetik
meg, nem az eredmény” (Lessing)
 Következmény etika: A cselekvés
elbírálása csakis az eredmény, a
következmény alapján történhet → egy
cselekedet, döntés „jó”, ha hasznára van az
embereknek és „rossz”, ha kárt, sérelmet
okoz.
 A gyakorlati felelősség II.

 DE, a szándék és a következmény nincsenek

mindig összhangban, sőt gyakran ellentmondanak
egymásnak.
→ A cselekvés erkölcsi értékelésénél az alábbi
szempontokat kell figyelembe venni:
a cselekvő személy objektív körülményeit (rá
ható külső tényezők),
a cselekvő személy belső, szubjektív tényezőit
(motivációja),
magát az értékelt cselekedetet,
a cselekedet következményeit.
 2. VÁLLALATI FELELŐSSÉG, CSR
CSR: Corporate Social Responsibility
 "A vállalatok által önként vállalt szerep, amelynek
értelmében működésük során és az érdekeltekkel
való kapcsolatukban figyelmet fordítanak a
társadalmi és a környezetvédelmi problémákra." (
http://osha.europa.eu)
 „A vállalatvezetés olyan módját jelenti, amelynek
során a vállalat nem csak a fogyasztók (és a saját)
érdekeit, hanem más érintettjeik (például a helyi
közösségnek) az érdekeit is figyelembe veszi.”
(Blomqvist & Posner in Nádasi K. - Lukács R.)
 A CSR gyakorlati megvalósulásáról
 „Jó tett = jó üzlet… hogy a vállalat abból, amit elért,
visszajuttat annak a helyi közösségnek, ahol működik, az
nemcsak helyes cselekedet, hanem üzletileg is ésszerű dolog.
A társadalom jóléte és általában véve a gazdaság számára is
fontos, hogy a helyi közösségek jól éljenek, jól működjenek.”
 „Nagy különbség van kiváló és nagyszerű vállalat között. A
kiváló vállalat kiváló termékeket és szolgáltatásokat kínál. A
nagyszerű vállalat szintén kiváló termékeket és
szolgáltatásokat kínál, de ugyanakkor törekszik arra is, hogy
jobb legyen a világ.”
 „Teljes szívemmel vallom, hogy a század nyerő vállalatai azok
lesznek, amelyek bebizonyítják, hogy a tevékenységük
egyszerre lehet nyereséges, ugyanakkor értéket nyújt a
társadalomnak – azok, aki egyszerre jól működnek és
jótékonykodnak… A részvényesek, a vevők, a partnerek és az
alkalmazottak egyre inkább erre fognak szavazni –
megjutalmazzák azokat a vállalatokat, amelyek az üzletvitelen
keresztül ösztönzik a társadalmi változásokat. Ez egyszerűen
az üzleti élet új valósága – az, amit meg kell élnünk és el
kell fogadnunk.”
 Stakeholder (érintett) térkép
 

Kormányzat Politikai Tulajdonosok

Bankok
  csoportok
 
Helyi  
közösségek

Szállítók Vállalat Fogyasztók

 
Menedzserek
Természeti
környezet
Fogyasztói
Versenytársak Szakszervezetek Alkalmazottak érdekvédők

„Érintett” minden olyan csoport vagy egyén,

aki befolyásolhatja a szervezet
Forrás: Kindler-Zsolnai, 1993 célmegvalósítását vagy érintve van abban.
 Kapcsolat az érintettekkel I.
 Etikai térkép: A vállalati felelősség irányultságát + a
vállalati együttműködés kapcsolatrendszerében a modern
gazdaság erkölcsi követelményeit és buktatóit vázolja fel:
 Kapcsolat a fogyasztókkal:
Termékfelelősség
Reklámozás fogyasztó megtévesztése
Garanciavállalás, szerviz
Megvesztegetés
Információk a fogyasztókról
 Kapcsolat a tulajdonosokkal:
Tulajdonosi és befektetői érdekek
Vállalati mérleg és eredmény-kimutatás

kapcsolatok tovább
 Fogyasztók megtévesztése I.

Fogyasztók megtévesztése: valótlan tény állítása vagy valós

tények megtévesztésre alkalmas elferdítése (az áru árára,
lényeges tulajdonságaira vonatkozóan)

Reklámújság:

Akciós vagy nem akciós? • nem is volt;

•reklámújság → már • irreálisan kicsi
elfogyott! árukészlet;
•„becsapós leárazás„
•a meghirdetettnél
drágább ár.
 Fogyasztók megtévesztése II.

„Könnyű és Finom” joghurtok

népszerűsítése 2006. első
felében

Élelmiszertörvény: tiltja a gyártók számára az olyan

csomagolási jelzéseket és reklámokat, amelyekből
az szűrhető le, hogy az adott termék különleges.
↔
Reklámok: „Magas tápanyagtartalma viszonylag
alacsony kalória bevitellel párosul”; „Könnyen
emészthető és részleges laktóz érzékenyek is
fogyaszthatják”
 Fogyasztók megtévesztése III.

2006. májusától a csomagoláson + 2006. január

29. és 2006. március 25. közötti TV reklámok:

„Kiadós étkezés húsimádóknak, minden napra!”

„húsos lakoma”
„húsos lakoma marhahússal”
↔ 4% hús; hús helyett marhavér
 Fogyasztók megtévesztése IV.
 „Colgate Total – a fogorvosok választása”
 „Colgate Total – a fogorvosom választása”
 „A magyar fogorvosok által leggyakrabban használt és
ajánlott fogkrém”
 „Nincs még egy olyan fogkrém, amely jobb védelmet
nyújtana”
 „Csak a Colgate Total szabadalmaztatott formulája segít
leküzdeni a szájban fellelhető mind a 12 problémát és
véd 12 órán át”

(2006. februárjában nyert pert a GVH

a Colgate-Palmolive Kft. ellen)

kapcsolat a fogyasztókkal
Kapcsolat az érintettekkel II.
 Kapcsolat az alkalmazottakkal:
Személyiségi jogok
Diszkrimináció
Munkahelyi környezet példák
Bérezés és egyéb juttatások
Participáció
 Kapcsolat a szállítókkal:
Kölcsönös bizalom
Fizetési határidő
 Kapcsolat a kormányzattal:
Adózás kapcsolatok tovább
 Munkahelyi környezet – példák I.
„Testébresztő program”
 Dolgozói állapotfelmérés (~500 munkatárs)
 Egészségmegőrző program: sportrendezvények, gerinc-
és gyógytorna, masszázs, előadások, dietetikai és
pszichológiai tanácsadások, stresszkezelő tréning,
dohányzásról való leszokásra ösztönző program.
 Dunaharaszti: „Egészségkuckó”: kiadványok,
szóróanyagok.
 Vállalati belső újság, épületen belüli plakátok, belső
levelezőrendszer
 Állapotfelmérés megismétlése a program után egy évvel
(hatékonyság?)
Munkahelyi környezet – példák II.
2005: Egészségbarát munkahely díj
 Minden munkatársat elérnek; ugyanazok a szolgáltatások
 Fizikai környezet kialakítása:magas minőségű természetes
anyagok, természetes megvilágítás, szellőztetés környezet- és
egészségbarát technológián alapul
 Étkeztetés: kímélő, zöldségekben- és gyümölcsökben gazdag,
cukor- vagy szénhidrátszegény menük bevezetése
 Állandó üzemorvosi rendelő, rendszeres szűrővizsgálatok
 Biciklitároló, zuhanyzók, öltözők, szauna, ping-pong- és csocsó
asztal
 Rendszeres laborvizsgálatok, védőoltások,szemüvegbeszerzés
támogatása
 Szabadidős és sport rendezvények, kirándulások (csapatépítés)
 Munkatársak képzése, oktatása
 ….. kapcsolat az alkalmazottakkal
Kapcsolat az érintettekkel III.
 Kapcsolat a versenytársakkal:
Verseny
Hírnévrontás
Informálódás a versenytársakról
 Kapcsolat a helyi közösségekkel:
A közösség szolgálata
A közösség támogatása
 Kapcsolat a természeti környezettel:
Környezetvédelem
Állatkísérletek
példák
 Kapcsolat a helyi közösségekkel,
környezettel – példák I.
 CSR stratégiája figyelembe veszi a helyi sajátosságokat
 Teljesítménymutatók: üzleti etika, alapítvány, energia
felhasználás, hulladékkezelés, felelős marketing terén
 www.emf-portal.hu honlap: tudományos igényességű
információk és tanulmányok a mobiltechnológia működéséről
és a rádiófrekvenciás elektromágneses mezőről
 Állomásaik 2,5%-a rejtett vagy környezetbeillő állomásként
(templomok harangtornyaiba, fatoronyként, kilátóként) épült.
 2006: 6,5 tonna mobiltelefont gyűjtöttek be újrahasznosításra
 2007: kb. 500 számítógép és monitor adományozása a
munkatársak által javasolt civil szervezeteknek
 Üzletek átalakítása - régi bútorok „sorsa”
 Kapcsolat a helyi közösségekkel,
környezettel – példák II.
VILL-KORR Hungária Kft (alapítva: 1990-ben)
 2001: Környezetközpontú Irányítási Rendszer bevezetése. Célja:
működés és a kibocsátott termékek, szolgáltatások minél kevésbé
terheljék a munkahelyi, települési és természeti környezetet, ….
 A környezetvédelem mellett kiemelkedő figyelmet fordít a lakosság
szempontjainak, igényeinek kielégítésére is (képzések: pl. feszültség
alatti munkavégzés)
 Közvilágítási hálózat korszerűsítése – energiatakarékos energiaforrás
a közvilágítási lámpákba
 Alapítványok, egyesületek, egyházak támogatása térítésmentes
munkavégzéssel
 Szponzorként jelennek meg a kultúra, egészségügy területén
 Szakképzési hozzájárulás oktatási intézményeknek
 Gyakorlati oktatás támogatása – tanulók foglakoztatása
 Sportpályák megvilágítása, sportszakosztályok szponzorálása ….
 A CSR eszköztára

I. Társadalmilag felelős menedzsment

I/1. Magatartási irányelvek – Etikai kódexek
I/2.Vállalatirányítási szabványok
I/3. Jelentések
II. Társadalmilag felelős fogyasztás – címkék
III. Társadalmilag felelős befektetés – SRI
 A CSR eszköztára: I/1. Etikai kódexek I.
Az etikai kódex
 a jogra épülő, de azon a morál természetének megfelelően
túlmutató erkölcsi normagyűjtemény.
A vállalati etikai kódex
 olyan vállalati iránymutatás, amely a vállalat alkalmazottaitól
elvárt viselkedésre vonatkozik, kijelölve a vállalat által
elfogadott, illetve tiltott magatartásformák közötti határokat.
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
Fajtái:
 gazdaságon belüli
 gazdaságon kívüli
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
 érték- /vagy integritás-/ (a munkatársak etikai
elkötelezettségének, aspirációinak felkeltésére és
támogatására épít ), illetve
 jogi megfelelés-orientációjú kódexek (a jogszabályokat sértő
tettek megelőzésére, feltárására és büntetésére koncentrál).
 A CSR eszköztára: I/1. Etikai kódexek II.
Mitől hatékony?
 A vállalat legfelső vezetése támogatja.
 A vállalat mindenirányú tevékenységére vonatkozik.
 A vállalaton belül mindenkire vonatkozik.
 A tevékenységgel összefüggő reális erkölcsi problémákat
öleli fel.
 A lehetséges mértékig konkrét.
 Optimálisan betartható.
 Nem csak tiltásokat, hanem ajánlásokat, a kívánalmakat, a
követelményeket is megfogalmazza.
 Szellemében, tartalmában törekszik a gazdasági teljesítmény
és a morális – szociális értékek közötti ellentmondás
feloldására, egyensúlyuk megteremtésére.
 Elkészítése a lehetőségek szerint demokratikus.
 Személyes válaszadás lehetősége.
 A CSR eszköztára: I/1. Etikai kódexek III.
 Az ügyvitel szerves részévé kell válnia.
 El van juttatva minden érintetthez + ismert az egész vállalati
közösség számára.
 Minden érintettnek tisztában kell lennie a megszegés
következményeivel.
 Vállalati oktatóprogramok anyagába integrálni.
 A gyakorlati tapasztalatok alapján időről időre felül van
vizsgálva és szükség szerint módosításra kerül.
 Gondoskodni kell szükség esetén a fordításáról.

Felvásárlás, bekebelezés, összeolvadás, privatizáció után

 Jó eséllyel az új tulajdonos vállalati etikai kódexe kerül átvételre;
 többnyire nincs adaptáció, ennek oka:
 Az általuk alkalmazott megoldások a világ minden táján
egységesek → egyes országok, régiók erkölcsi, szokásbeli
különbségei csak kivételesen méltányolhatók.
 A CSR eszköztára:
I/1. További formalizált etikai intézmények
 Etikai bizottság
 Etikai igazgató
 Etikai hivatalnok / ombudsman
 Etikai „forródrót”
 Etikai képzési programok
 Kommunikációs intézmények
 Etikai kontrolling
 Etikai audit
 A CSR eszköztára: I/2. Vállalatirányítási
szabványok
 SA 8000 (Social Accountability) szabvány: a
kívánatos munkakörülményekről szól.
 OHSAS 18001 (Occupational Health and Safety
Management System) szabvány: a
munkaegészséggel és biztonsággal foglalkozik.
 AA 1000 szabvány: célja a vállalat etikai
teljesítményének mérése, javítása és igazolása,
tanúsítása.
 ISO 26000: várhatóan 2010-ben kerül
publikálásra mint önkéntesen bevezethető
iránymutató szabvány a társadalmi
felelősségvállalásra vonatkozóan.
 A CSR eszköztára: I/3: Jelentések
 GRI (Global Reporting Initiative):
 Fenntarthatósági Jelentéstételi Keretrendszer
(Sustainability Reporting Framework) célja az, hogy a
szervezetek gazdasági, környezeti és társadalmi
teljesítményéről szóló jelentéseihez általánosan
elfogadott keretet adjon.
 Útmutató (Sustainability Reporting Guidelines):
alapelvek (egyensúly, egyértelműség, pontosság,
időszerűség, összehasonlíthatóság, megbízhatóság) +
standard adatközlésről szóló rész, rész amelyben a
teljesítmény indikátorok (9 db gazdasági, 30 db
környezeti és 40 db társadalmi) és egyéb közlendő
adatok vannak felsorolva + egy fejezet a
jelentéskészítéshez kapcsolódó egyéb technikai
megfontolásokról.
A CSR eszköztára: II. Társadalmilag
felelős fogyasztás - címkék
Rugmark = nem gyermekmunkával készült szőnyeg

Cruelty free = a terméket állatkísérlet mentesen állították elő

TransFair (Fair Trade): ezek a logók a „harmadik világ”

országainak (főleg élelmiszeripari) termékein jelenik meg és azt
jelzi, hogy a termék forgalmazói elfogadták és betartják a TransFair
elveit. A cél a termelők munka és életkörülményeinek javítása a
fejlődő országokban, ösztönzés a piacképes, jó minőségű
termékek (gyümölcsök, bab, kávé, tea, csokoládé stb.)
előállítására, azok ellenértékének tisztességes megfizetésére, a
helyben felhasználandó (fenntartható) fejlesztési alapok
képzésére.
 A CSR eszköztára: III. Társadalmilag
felelős befektetés (SRI)

Etikus befektetéseket végrehajtó alapok: az alapkezelő

a befektetési célpontokat nem csupán a várható
nyereség és pénzügyi kockázat alapján választja ki,
hanem társadalmi, környezeti és etikai szempontokat is
igen hangsúlyosan figyelembe vesz.

 Negatív / kizáró kritériumok

 Pozitív kritériumok
 Választható házi dolgozat témák
üzleti etikából
 A diszkriminációról
 Az „alkalmazottbarát” munkahelyek jelentősége
 A nemzetközi üzleti kommunikáció sajátosságai
egy szabadon választott országon, ország
csoporton keresztül bemutatva
 Én, mint etikus fogyasztó, tudatos vásárló
 A Magyar Reklámetikai Kódex jelentősége és
néhány azzal ütköző reklámetikai vétség
bemutatása
Köszönöm figyelmüket!
Etikai kódex példák
 A szociális munka etikai kódexe (2005)
 Előszó
 Alapelvek
 A kliens és a szociális munkás kapcsolata
 A szociális munkás és a szakma kapcsolata
 A szociális munkás és a munkatársak
kapcsolata
 A szociális munkás munkahelyéhez és a
társadalomhoz való viszonya
 Záró rendelkezések
 Magyar Reklámetikai kódex (2005)
 Előszó
 A kódex hatálya
 Értelmezések
 Alapelvek
 Általános reklámkövetelmények
 Általános reklámtilalmak és korlátozások
 A megtévesztő és összehasonlító reklám szabályai
 A reklám azonosíthatósága
 Az anyanyelv védelme
 A hitelrontás tilalma
 Az árumegjelölések és a reklámötletek védelme
 A személyhez fűződő jogok védelme
 Gyermekek és fiatalok védelme
 A szavatosság, jótállás érvényesítésére vonatkozó reklámetikai szabályok
 Az egyes áruk reklámozására vonatkozó előírások
 Élelmiszerek reklámozása
 Interneten közzétett, illetve egyéb elektronikus úton küldött reklámok
külön szabályai
 A társadalmi célú reklámokra vonatkozó külön szabályok
 Felelősség a reklámért
 Múzeumok etikai kódexe (2004)
 Bevezető
 Preambulum
 Fejezetek:
 A múzeumok megőrzik, interpretálják és fejlesztik az emberiség
természeti és kulturális örökségét
 A gyűjteményekről a múzeumok és társadalom és annak
fejlődése érdekében gondoskodnak
 A múzeumok az ismeretek megalapozásának és bővítésének
elsődleges bizonyítékait őrzik
 A múzeumok lehetőséget biztosítanak a természeti és kulturális
örökség megbecsüléséhez, élvezetéhez, megértéséhez és
kezeléséhez
 A múzeumi erőforrások lehetőséget biztosítanak más
közszolgáltatás és közérdek számára
 A múzeumok szorosan együttműködnek azon közösségekkel,
ahonnan gyűjteményeik erednek, illetve amelyeket szolgálnak
 A múzeumok jogszerűen működnek
 A múzeumok szakszerűen működnek
 MOL Group
 Az etikai kódexről
 Szervezeti elkötelezettségek, elvárások, egyéni
magatartási normák
 Külső fogyasztók, belső vevők
 Részvényesek
 Munkavállalók
 Egészségvédelem, biztonság és környezetvédelem
 Kormányzati kapcsolatok, politikai szerepvállalás
 Helyi közösségek és civil társadalom
 Beszállítók, üzleti partnerek
 Versenytársak
 Hová fordulhat kérdéseivel, aggályaival, bejelentéseivel?
A Magyar Bírói Egyesületnek a bírói viselkedés
irányelveit meghatározó Etikai Kódexéről
(2005)

 A Bírák Etikai Kódexének célja

 A bírói hivatás gyakorlása során tanúsítandó
magatartás
 A magánéletben és a közéletben tanúsítandó
magatartás
 Eljárási rend
 Újságírói etikai kódex
 Preambulum
 Magatartási, eljárási szabályok
 Újságírói szabadság, felelősség
 A személyiség védelme
 Valósághű tájékoztatás és lelkiismeretesség
 Helyreigazítás
 A szerző védelme
 A visszaélés tilalma
 Az információ joga, etikája
 Kollegiális megatartás
 Etikai határozatok
 Magyarországi Rendezvényszervezők
Szövetsége - Etikai Kódex

 Bevezetés
 Általános rendelkezések
 Általános fogalmak és rendelkezések
 Az etikus piaci magatartás kívánalmai
 A tisztességtelen magatartás formái
 A szövetségi tagsági viszonnyal összefüggő
etikus magatartás
 Az Etikai Kódex megsértésnek szankciói
 Záró rendelkezések
 Az Avasi Gimnázium tanárainak etikai kódexe
(2003)

A pedagógus személyiségével,
munkavégzésével, pályájával kapcsolatos etikai
normák
 A nevelő – oktató munka etikai normái
 A tanár – diák kapcsolat etikai normái
 A szülő – tanár kapcsolat etikai normái
 A pedagógus szakmai kapcsolatainak etikai
normái
 További szakmai etikai normák
 Marketing etikai kódex (1993)

 Előszó
 Bevezetés
 Fogalom meghatározások, -értelmezések
 A kódex hatálya, kapcsolódásai
 Általános alapelvek
 Egyes konkrét tevékenységek normái
 Ellenőrzés, érvényesítés
 Záró rendelkezések
Köszönöm figyelmüket!